Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-22 / 94. szám

i9W. Április 22. NAPLÓ 3 Tavaszi számvetés az iskolában Hegyszen tmárton régebben amolyan „istenhátamögötti” falunak számított, a vasút is messze elkerülte, csak az utób bi években köti össze a külvi­lággal az autóbuszjárat, a te­lefon, a majd minden házban megtalálható rádió;:: Tehát ma már nem istenhátamö­götti; Bérezi József Igazgatótanító egyike a legszavahihetőbb ta­núknak, akik tanúsíthatják, hogy mekkora változás zajlott le a faluban, s különösen mek kora változást hozott az, hogy a falu lakói a szocialista me- íőgazdaság útjára léptek; Falusi tanítók jól ismert problémája volt régen, hogy ilyenkor tavasztájon elkezd­tek kimaradozni a nebulók, mert segítségre volt szüksé­gük a szüleiknek, állatok őrzé sére, a nagyobbacskák már szántás-vetésre is alkalmasak voltak, korán kellett belesaok- niok a munkába; Van-e ma ilyen jelenség egy tsz-községben? — A múlttal szemben nagyon nagy a javulás *- mondja Bérezi József barátságos kis dolgozószobá­ban — annyi bizonyos, hogy ma úgyszólván hiányoznak azok a kényszerítő tényezők, amelyek korán munkába szó­lították a gyerekeket; Valóban, néhány perccel előbb a tanácselnökkel foly­tatott beszélgetésből egy adat ütötte meg a fülemet. A köz­ség korábban mintegy egymil­lió forint adót fizetett, mióta termelőszövetkezeti községgé lett, alig húszezret. Az összeg nagysága részint azt mutatja, bogy már egyéni gazda koruk­ban sem éltek rosszul a falu lakói, részint pedig azt, hogy ma többek között ennyivel is gazdagodott a falu, nem szól va a jövedelemnek a jobb ter­melési módszerek folytán tör­tént növekedésére; Bérezi József vaskos naplót hoz elő. Zömök ember, fiata- labbnak látszik a koránál, csak a szemüveg jelzi, hogy de sok dolgozatot javíthatott már ki, sok jelest és elégtelent írt a bizonyítványokba; Gyorsan egy kis statisztikát kerekítünk a napló adataiból; Az 1935— 36-os tanévben az elsőosztályo sok mulasztása átlagosan fe­jenként 17,4 nap. Az ötödike­seké 11,3 nap, a hatodikasoké 16,3 nap. A gondosan vezetett rubrikákból is látható, hogy a már akkor is érett, tapasztalt tanító (tizenhárom esztendeje tanított már) fegyelmet tar­tott, nem lehetett csak úgy igazolatlanul elmaradozni. A falusi iskolák akkori állapotát tekintve tehát kedvező a hely­zet. Mit mutat ma ugyanez a statisztika? A mai hatodikosztályosok mulasztása átlagosan, fejen­ként 2,2 nap. Nyolcadrésze a huszonöt évvel ezelőttinek. — így van — adja meg a magyarázatot Bérezi József — a mai munkaszervezés egészen más. Nincs szükség a gyermek munkára, sőt a felnőttek mun­kaideje is csökkent. Nemcsak a huszonöt évvel ezelőttihez képest javult a helyzet, hanem ez az alacsony szám még a néhány évvel ezelőtti helyzet­hez képest is mintegy har­minc százalékos javulást je­lent. Ez kétségtelenül a ter­melőszövetkezet létrejöttének tudható be. Megszűnt tehát a falusi pe­dagógusnak az a gondja, hogy ilyenkor, tavasszal elszólítja a gyermekeket a mezei munka. Ezzel be is érhetnénk, de újabb összehasonlítás kínál­kozik. Milyen más eredménye két hoz ez a zavartalan tanu­lás? Megtudjuk, ha megnéz­zük, hányán tanulnak tovább. — A felszabadulás előtti időből bizony nem sok jót mondhatok — emlékezik Bér­ezi József — húsz év is kellett hozzá, hogy annyian jussanak felsőbb iskolákba, mint most egyetlen évfolyamból. Az idei hat nyolcadikos közül négyen tanulnak tovább Hárman mennek általános gimnáziumba és mindhárman a nevelői pályára szándékoz­nak lépni. A gimnázium után vagy felsőfokú tanítóképzőben vagy a pedagógiai főiskolán folytatják a tanulást, A ne­gyedik mezőgazdasági techni­kumban tanul tovább. Figyelemmel kíséri nevelt­jei további sorsát is. Büszkén számol be arról, hogy Kovács Margit ikitünően érettségizett, s most a Pedagógiai Főiskola első évfolyamán szintén jeles, Kovács József már a Pedagó­giai Főiskola negyedik évfolya mát végzi, Nemes József az agrártudományi egyetemen ta nul. A jó tanulók pedig az életben is megállják a helyü­ket. Gyarmati Ferenc az álta­lános gimnázium elvégzése után Hegyszentmártonba ke­rült vissza tsz-könyvelőnek, a Hetényi testvérek Kóróson tanítanak, Szabó József pedig visszatért falujába és a hegy szentmártoni iskolában tanít Lehetne folytatni a sort. Nevelői pályájának legértéke­sebb eredményei a felszaba­dulás utáni években születtek Még néhány év és a jól meg­érdemelt nyugalom várja, kis szőlője, amelyben nemes sző lőfajtákat ápolgat és kertje, amelyben még szeretne sokáig dolgozgatni. Annyi bizonyos, hogy eddig jól kertészkedett, sok tudást és erényt ojto- gatott a rábízott csemetékbe, s az is, hogy ez a fáradságos munka igazán szép gyümöl­csöket csak a felszabadult, hatalomra jutott nép országá­ban hozhatott. Mészáros Ferenc Előkészületek az V. üzemegészségügyi A megyei és városi Vöröske­reszt szerdán délután tartotta tanácskozását az üzemi Vörös- kereszt titkárokkal. Ez alka­lommal megbeszélték az V. üzemegészségügyi hét gyakor­lati tennivalóit. Az üzemegészségügyi hét ke­retében előadásokat tartanak az alkoholizmusról, a vér­adásról, a fiatalkorúak és nők egészségügyi védelméről, ugyanakkor szervezik a tiszta­sági mozgalmat is. Hogyan lehet többet termelni egy hold földön? (5.) A legnépszerűbb és legol­csóbb, de minőségileg is egyi­ke a legjobb trágyakezelési eljárás, a trágya szakaszos ke­zelése. A gyakorlati tapaszta­ltok azt mutatják, hogy a trágya tömöttsége, erjedése és érése akikor megfelelő, ha na­ponta négyzetméterenként 250—400 kiló friss trágyát ra­kunk a kazalba. A naponta kihordott istállótrágyát tehát nem terítjük el a kazal he­lyéül kijelölt egész területen, hanem a trágya mennyiségétől függően kisebb-nagyobb töm­böt kezdünk. A szakaszos trá- gyakezlésnél 10 számosállatra egy négyzetméter alapterületet számítunk. A megkezdett sza­kaszban az egyenletesen ösz- szekevert trágyát 50 centi vas- tagsában rakjuk. Másnap az első réteg mellé újabb sza­kaszt kezdünk, majd így réte- gezzük napról napra a friss trágyát mindaddig, amíg a tömb magassága el nem éri a 2,5—3 métert. Az egyes sza­kaszok befejezése után a kész szarvast 25—30 centi földré­teggel le kell földelni. Az istállótrágya minőségét tovább lehet javítani, ha a ka­zal felépítésekor nyersfoszfá­tot keverünk közé. A nyers­foszfátot a napi trágyaréteg felrakása után szórjuk el egyenletesen. Egy mázsa friss trágyára 1—2 kiló nyersfosz- fá-tot számítsunk, ami számos­állatonként napi negyed—fél kiló nyersfo6zfát felhasználá­st jelenti. Az istállótrágya kezeléséhez szükséges nyers­foszfátot a termelőszövetkeze­tek kedvezménye» áron kap­ják. A trágyával gyengébben el­látott termelőszövetkezetek­nek ajánlható a Liszenko szov­jet akadémikus által ismerte­tett komposzt készítési mód- szer. Ez a módszer azt jelenti, hogy egy 1200 négyszögölnyi területen 50—60 hold szerves- trágyázáshoz elegendő 6zerves- teágyát tudunk előállítani. A teódszer lényege a következő: 1200 négyszögöl területre 250— 200 mázsa trágyát hordunk ki és szórunk el. Ehhez 200 má- **8 nyersfoszfátot és 300 má- 2sa kálciumot (dolomitport, •fölt mészkövet) keverünk. Majd az egészet 15 centi mé­lyen leszán tjük és a szántás után, hogy jobban keveredjék, rugós kultivátorral még aznap megjáratjuk. Hét-nyolc napon­ként ezt a rugós kultivátoro- zást meg kell ismételni. A komposztozás időszaka alatt a területet május végén egyszer trágyalével megöntöz­zük. így július végére, augusz­tus elejére a komposzt elké­szül. A területről mintegy 900 —1200 tonna komposztot ka­punk. Ebből, ha holdanként 15—20 tonnát adagolunk, ak­kor 50—60 holdat lehet szer­vestrágyázásban részesíteni. Nagy előnye az eljárásnak, hogy az egész munkát telje­sen gépesíteni lehet. A trágyakihordás idejével kapcsolatban igen sok helyte­len nézet van. A helyes nézet ez: úgy kell a trágyakihordás szervezését irányítani, hogy az istállótrágyát lehetőleg nyár végén, a cséplési munkák be­fejezése után és az őszi mun­kák beindulása előtt hordják ki és szántsák alá. így a bak-^ tóriumok még ősszel fel tud­ják bontani az istállótrágyát: kevesebb lesz a kilúgozás és a tavaszi növények már készen kapják feltárt tápanyagaikat. £ A nyárvégi trágyázás 20—24 szalékos többlettel fizet, a ké­sőbben, vagy éppen tavasszal kihordott trágyával szemben. Ha az istállótrágya az emlí­tett módon már a tábla szé­lén van szarvasban és a trá­gyakihordás meggyorsítására prémiumot vezetünk be, annak szétteregetése meggyorsul. Nem közömbös az istállótrá­gya leszántási ideje sem. Ezt a következő kísérleti ered­mény bizonyítja. Szakemberek megfigyelték: ha négy napig van kínt a trágya kiszórva a földön, akkor értékének egy- harmadát veszti el. Egy holdra számítva ez 228 kiló pétisónak felel meg, aminek értéke 220^ forint. Egy nap alatt az érték egyötödét, 136 kiló pétisót, hat| óra alatt pedig az érték egy- hetedét veszíti cl, ami 114 kiló pétisónak és értékben kifejez­ve 110 forintnak felel meg. Ez nem kis veszteség. Veszít a termelőszövetkezet, de veszít az állam is. Gyakori kérdés: mi alá al­kalmazzuk az istállótrágyát? Az istállótrágyát elsősorban olyan növények alá alkalmaz­zuk, amelyeknél a termés­fokozó hatás a legjobban ér­vényesül. Ilyenek: a takar­mánynövények, a cukorrépa. Ezek hálálják meg legjobban a szervestrágyázást. Az istálló­trágya a kukoricánál is ter­mésfokozó hatású, azonban sokkal gazdaságosabb, ha ke­vesebb istállótrágyánk van, takarmánynövények, cukorré­pa alá adni. Adott viszonyok között, ha ősszel nyers istálló­trágyát alkalmazunk kiegészít­ve 65 kiló pétisóval holdan­ként, legalább olyan ered­ményt tudunk elérni, mint ugyanannyi érett istállótrá­gyával. Ha kevesebb az istálló- trágya, adjunk kisebb adago­kat belőle műtrágyával kiegé­szítve, hogy nagyobb terüle­teket tudjunk trágyázni. Az elv ez legyen: „Minden évben kisebb adaggal, mint egyszeri nagy adaggal, de ritkábban.” Ebben az évben több mint negyvenezer mezőgazdasági gép érkezik a baráti országokból Mezőgazdaságunk fokozódó gépesítéséhez a baráti orszá­gok is nagymértékben hozzá­járulnak; tavaly 21 300 kül­földi gépet kapott a mezőgaz­daság, az idén pedig több mint 40 000-et szerez be külkeres­kedelmünk. Néhány kivételtől eltekintve csaknem valameny- nyit baráti országokból sike­rült megvásárolni. A legtöbb gép a Szovjet­unióból, a Német Demokra­tikus Köztársaságból és Cseh Szlovákiából érkezik, de újabban vásárolunk mező- gazdasági gépeket Romániá­ból és Lengyelországból is. Az 1960-ra rendelt külföldi mezőgazdasági gépek értéke meghaladja a félmilliárd de­vizaforintot és több mint a kétszerese a tavaly behozott gépek értékének. Mezőgazdaságunk számára nagy jelentőségűek a Szovjet­unióból érkező gabonakombáj­nok. Számos termelőszövetke­zetben könnyítik a munkát az ez évi szállításra rendelt trak­torok is, ezeknek száma 9000 fölött van. Találhatók köztük szovjet, csehszlovák, román, NDK-gyártmányok, 28 lóerős­től 100 lóerősig különböző tel­jesítményűek, eszközhordók, talajmegmunkálók. Beszerez­ték a traktorokhoz szükséges munkagépeket, ekéket, kulti- vátorokat, vetőgépeket, stb. is. Széngyalu Az ember másképpen képze­li el a széngyalut a „napszin­ten”, ahol még napsugár süti melegen a „népes” (személy- szállító kisvasúti szerelvény) mozdonyát, mint amilyen a föld alatt. Beszállás közben Weisz József a komlói Kos- suth-bánya üzemvezetője és Kincses József főbányamester ismertető adatokat közöl, mi­szerint a nyugatnémet gyárt­mányú széngyalut először a kettes szintre telepítették, on­nan sajnos tűzeset miatt le­szállították a hatodik és he­tedik szint közé a tizenhár- mas telepbe. A Kossuth-aknai széngyalu használata országos viszonylatban is jelentős bá­nyagépesítés; siker, hiszen a kézi jövesztést, rakodást telje­sen kiküszöböli, a félgépesített fejtőkalapács használatát ugyancsak feleslegessé teszi. A széngyalu mellett 40 em­ber dolgozik, egy műszak alatt 150 tonna szenet fejt le és rak szalagra. Kapacitásának azon­ban mindössze 25—30 százalé­kát tudják csak kihasználni a rossz fedü viszonyok (a szén­réteg feletti kőzet) miatt. Egye­lőre kísérleteznek, műszaki számításokat végeznek annak érdekében is, hogy a termelési költségeket mennyire csökken­ti. Szeretnék egy hónapon be­lül 80 százalékra fokozni a kapacitás kihasználtságát. Saj­nos, a széngyalu 15—20 perc alatt annyi szenet rak a sza­lagokra, hogy alig tudják el­szállítani. A lökésszerű ter­melésből eredő torlódás szál­lítási problémáját még meg kell oldani. A nagyszerű gép iránt érzett fokozódó érdeklődéssel szál- lünk le az egyes légaknán. A bánya főszállítóvágatain neon­fény izzik, az aknánál auto­mata csilletolóberendezést lát­hatunk működés közben. A kézi csillézést itt teljesen kikü­szöbölték. A végeláthatatlan szalagsorok ölében csúszik a bunker felé a fekete gyémánt. Az egyik fejtésben lengyel kaparószalag dolgozik. Mind­ezek mutatják, hogy a Kossuth bánya a mecseki szénmedence egyik legjobban gépesített bá­nyaüzeme. Lassan haladunk a 96 méter hosszú kb. 25 fokos dölésszögű 13-as telep felé, mely a hato­dik szintről a hetedikre húzó­dik. Itt már izzad a bánya, a korszerű TH biztosítást néha faácsolat tarkítja. Spandler Károly, Békefi János, Kós László csapatvezetők. Kovács János mérnök és Wein István aknász vezetésével dolgoznak ezen a munkahelyen a bányá­szok az új géppel, melyről még lefelé haladtunkban je­gyezte meg Weisz elvtárs: A bányászok többsége sze­reti, vannak azonban akik nem szivesen fogadják. Miért? A TH vasakat is még nem is oly régen szememláttára köpte le egy idősebb bányász. Ma ez az ember be sem ácsolna fával. A széngyalu még nem nyerte meg teljesen a csatát. Csobog a csorga vize, ide- oda lobban lámpánk fénye a szenes fekete arcokon. — Jószerencsét! Délelőtt 10 óra van, kint a szabadban biztosan süti a nap a rózsaszínű virággal borított kökönyösi domboldalt. Weisz elvtárs másik szintre megy, mi Kincses elvtárssa] érke­zünk meg a széngyaluhoz. Erősen zúg a levegőcső. zaját fokozza a motorok hangja, csikóidulnak a kaparószalag láncszemei. Erdő áll az acél- süvegekből (oszlopokból), a hatos szint felől érkezőnek a fejtés bal oldalán, jobbra a fejtés alatt levő 96 méter hosz- szú, két méter vastagságú szénfal, fejünk fölött a bizto­sítás, illetve ácsolás tartja a fedüt (mennyezetet). Le s fel jár a csúzdaszerű kaparósza­lag, s mi a fejtés közepén ál­lunk. Jön a gyalu, a 60 tonna teherbírású lánc által húzva s az acéleke belemélyed a csil­logó szénfalba. Nagyszerű ér­zés még nézni is ezt a gépet, mely megkönnyíti az ember verejtékes munkáját. A bányagépesítés, különösen a mecseki szénmedencébcn nem könnyű dolog. De megéri a fáradtságot. Mint minden új, a széngyalu is nehezen ver gyökeret. Sokszor egy-egy lé­pést hátra kell lépni a jobb nekirugaszkodás érdekében. A komlói Kossuth-ákna bányá­szai azonban biztosan meg­szelídítik ezt a gépet is, üze­mük számára, a maguk hasz­nára; Szüts István A biztonságos termelés érdekében hasznos határozat született a Pécsi Szénbányászati Trösztnél A pécsi bányaüzemekben a dolgozók olykor nem tartják be az előírt rendszabályokat. Elsősorban a frontfejtéseknél gyakran megsértik a techno­lógiai fegyelmet. Az ilyen munkavégzés esetenként köny- nyebb sérülést, vagy esetleges nagyobb fejtési omlást idézhet elő. A hibák megszüntetése érdekében a Pécsi Szénbányá­szati Tröszt vezetősége kidol­gozott egy tervet, melyben azok a dolgozók, amelyek a termelésben a technológiai fegyelmet, a biz- munkájukkal sok selejtet termelnek bizonyos bérkor­látozásban részesülnek. Ha valamelyik brigád mun­kaközben hibásan végzi el munkáját, a közeljövőben ki ’▼ kell azt javítania. Ezért a mun ~ káért viszont az üzem bért nem fizet. Amennyiben az el­követett hibákat, vagy rossz munkát nem javítják ki, úgy 10 százalékig terjedhető össze­get levonnak a béréből. Az éves verseny tovább fo­kozása érdekében azok a dol­gozók és brigádok, csapatok, akik a termelésben a tech­nológiai fegyelmet, a biz­tonsági rendszabályokat be­tartják és jól dolgoznak, azokat az üzemek megjutal­mazzák. Ez a kezdeményezés előre­láthatólag serkentőleg hat «majd a dolgozókra és ennek ■ eredménye hamarosan lemér­hető lesz a szén minőségi ter­melésében is. £* áí ! .«>’ ‘"V' í - -'űr . */.'. I mwmm i "**■**: ........: ♦... Tá rcsával és hengerrel készíti elő vetéshez a földet Bognár József, a Pécsi Kerté­szeti Vállalat traktorosa. A régi repülőtéren lévő 13 holdnyi szántót nemesített megfogás­ra. alkalmas fűvel vetik be, Vizsgázott kompresszorkezelőt azonnali belépésre buda­pesti munkára felveszünk. Étkezést, szállást adunk és a jogosultnak különélést fizetünk. Cím: ÉM 43. SZ. ÄLLAM1 ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Budapest V., Kossuth La­jos tér 4. IV. em. 55. 308

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents