Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-21 / 93. szám
2 NAPLŐ I960. ÁPRILIS 2t 1 A tanácsok tájékoztatója Minden tanácsi dolgozónak fontos, hogy ismerje a jogszabályokat, rendeleteket és tanácsi határozatokat. Ez szolgál munkája alapjául. Ezért a megyei tanács már a múlt évben határozatot hozott a tanácsi dolgozók képzésére. A határozat kimondja, hogy a tanács dolgozóinak szakmai oktatáson kell résztvenniök. A szakmai továbbképzés érdekében a tanácsok dolgozói rés;ére havonta egy alkalommal oktatási napot rendeznek. Az oktatás befejeztével pedig \izsgázniok kell. A megyei tanács és más szervek jogászaiból alakított vizsgabizottság előtt számolnak majd be május elején a tanácsi dolgozók. Elsősorban a tsz-jogsza- bályokból és az eljárási jogból kell vlzsgázniok. Ezt még azoktól is megkövetelik, akik valamilyen más oktatásban is résztvesznek. A megye területén közel nyolcszáz tanácsi do|gozót vizsgáztatnak majd le. A szakmai oktatáson kívül is sok tanácsi dolgozó képezi magát tovább olymódon, hogy esti egyetemen, technikumban, vagy gimnáziumiban folytatja tanulmányait. A tanácsok dolgozói (beleértve a megyei tanácsot is), közül 45- en egyetemen, kilencen marxizmus—len inizmus egyetemen, 51-en gimnáziumban tanulnak. A technikumokban, zömmel a mezőgazdasági és közgazdasági technikumokban, ugyancsak sok, mintegy 70 tanácsi dolgozó tanul tovább. Ezenkívül 19-en végzik a tanácsakadémiát is. Ez utób biak valamennyien a községi vagy járási tanácsok dolgozói. A pártmaaka ^yakorlatábél Megalakulnak a lakóhelyi pártcsoportok a belvárosban A múlt év végén jelent meg a Központi Vezetőség határozata, hogy a budapesti kerületekben és egyes nagyobb városokban és azok kerületeiben létre kell hozni a lakóhelyi pártcsoportokat. Ennek a határozatnak a végrehajtásáról nemrégiben már írtunk, a Budai I. alapszervezet tapasztalatait néztük meg. A VII. pártkongresszus útmutatása és a kommunista párt gyakorlata elsőrendű feladatnak tűzi elénk, hogy állan dóan erősítsük a pártonkívüli tömegekkel a kapcsolatunkat. Márpedig a lakóterületeken alakuló pártcsoportoknak éppen ez az elsőrendű feladata, hogy a lakóhelyükön, az egy házban vagy egy utcában lakó kommunisták ismerjék meg a környezetükben élő pártomkí- vülitket és pártunk politikáját éppen ők, akik mindennapos kapcsolatban vannak a közvetlen környezetükkel, tudatosítsák közöttük. A belvárosi alapszervezet egyike azoknak a területi alapszervelcnek, ahol még kezdeti stádiumban halad ez a munka. Ugyanakkor olyan alapszervezet, ahol a legnagyobb szükség van' talán arra, hogv a lakóhelyt pártcsoportok munkája minél elevenebb és aktívabb legyen, hiszen a legsűrűbben lakott része Pécsnek és az sem tagadható, hogy ebben a kerületben a legvegyesebb összetételű a lakosság. Kroman elvtára, a belvárosi alapszervezet párttltkára elmondta, hogy a lakóhelyi párt- csoportok a választási körzeteknek megfelelően fognak Jét rejónni, mintegy 30 pártcsoportot alakítanak. A munka már a befejezéshez közeiediK. Még februárban írtak minden üzemi pártszervezetnek, hogy az ő területükön lakó pártia- gokat irányítsák a területi alapszervezetekhez. Eleinte a parttagság nem látta tisztán, hegy mit is jelent ez az új fej- edat. Sokan úgy vélekedtek, h tgy megint valami többletmunkát kell végezni, volt olyan megjegyzés is, „van nekem élég pártmunkám itt az üzemben is“. Ez igaz, hogy az tizemben minden kommunistának megvan a maga pár munkája, azonban egyetlen párttagnak sem lehet közömbös az, hogy közvetlen szomszédja, aki pártonkívüli, hogyan vélekedik a mi politikánkról^ mennyiben kapja tisztán á magyarázatokat kérdéseire. A szoc a' zmns építésében a gazdasági alapoka* túlnyomó résziben a szocialista szektor uralja, de ez még kevés. Ez csak a gazdasági alap. Hátra van még és talán ez nehezebb is, az emberek tudatának az átalakítása. S ebben igen nagy feladat hárul a lakóhelyi pártcsoportok tagjainak a munkájára. Május 20-ig befejeződik a pártcsoportok alakuló értekezlete a belvárosiban. Itt megválasztják a pártcsoportok vezetőit, meghatározzák Hogyan lehet többet termelni egy hold földön? Átlagosan legalább négy- évenként kellene a szántóföldeket szervestrágyában részesíteni, 150 mázás holdankén ti adagolásban istállótrágyával, vagy ennek megfelelő mennyiségű szervestrágyával. Ez azt jelenti, hogy éveníkém legalább 3—40 mázsa szerves anyagot kellene felhasználnunk holdanként. A tényleges istálló- trágya-f elhasznál ás holdanként jelenleg 25—30 mázsa. Ez azt mutatja, hogy a szerves- trágyázás értéke a szükséges mennyiségnek mindössze 60— 65 százaléka. Ha ezen az állapoton változtatunk helyes irányban, akkor lényegesen növelni tudjuk a holdanként! terméshozamok értékét. A jelenlegi áliatsűrűcség még nem megfelelő. Három—négy—öt holdra jut egy-egy számosállat. Ez azt jelenti, hogy csak öt—hatévenként tudjuk földjeinket istállótrágyázni. Mi az oka annak, hogy a talajerő biztosításának fő útján, a szervestrágyázásban csak lassú, nem kielégítő eredményt érünk el? Ennek elsődleges oka az, hogy még nincs meg a szükséges állatsűrűség. Másodsorban pedig az ok abban keresendő, hogy a meglévő lehetőségeket, amelyeket megfelelő üzemszervezéssel és gondos munkával ki lehetne használni, még mindig nem használjuk ki teljes mértékben. A meglévő trágya kezelésénél egészen komoly hibák vannak. Ezekből a hibákból ered, hogy a megtermelt istállótrágya jelentős része elvé^z, nem használódik fel. Termelőszö- ve*kezeíelnk mintegy 50 százaléka még mindig helytelenül kezeli és használja fel az istállótrágyát. Az állatgondozók a trágyát mégcsak kihordják az istállóból, esetleg el is teregetik a trágyatelepen. Ezzel vége is a trágyakezelésnek. Ezért van az, hogy sok termelőszövetkezetünkben trágyatelepről nem is beszélhetünk, mert ezek nem mások, min* trágyadombok. A helytelen munkaszervezés mellett kétségtelenül a tsz-ek- né! mutatkozó fogaterő, gép- biány az oka annak, hogy | rendszertelen a trágya kihordása. Legtöbb esetben a foga I tok osaik ké6Ő ősszel, vagy félen érnek rá trágyát hordani. Az év többi szakaszában nem foglalkoznak rendszeresen a trágyakihordással. Ez azt eredményezi, hogy a megtermelt trágyamennyiségnek csak kisebb, körülbelül negyven százalékát hordják ki időben és szántják alá. E mennyiség ötven százaléka is éretlen, vagy félérett állapotban kerül ki a födekre, legtöbb esetben kupacokba rakva, óriási veszteség ez. Ha 100 számosállat évi trágyáját 9000 mázsában számítjuk, akikor az abban lévő nitrogéntartalam 4 050 kiló. Még a jó kezelés mellett is tönkre megy ennek a nitrogén- menmyisógnek a húsz százaléka. Hát akikor ilyen kezelés mellett mennyi megy tönkre? Ha figyelembe vesszük azt, hogy nem megfelelő időben hordják ki a trágyát a tsz-ek egy részében, helytelenül rakják össze sok helyen, akkor kiderül: száz számosállat után egy év alatt legalább 1876 kiló nitrogént vesztünk, ami 93 mázsa pót is ónak, pénzben átszámítva pedig 9000 forint veszteségnek felel meg. Az ilyen, helytelenül kezelt trágya persze nem is hozza meg azt az eredményt, amit a jó trágyától elvárhatunk. Legalább 60 mázsával kevesebb termést takaríthatunk be az ilyen trágyával megszórt területről, ami újabb 18 000 forint veszteséget jelent. Ha összeadjuk ezeket az összegeket, kiderül: 100 számosállat után csupán azért, mert helytelenül kezeltük a megtermelt istállótrá- gyánkat, mintegy 27 000 forint veszteségünk keletkezett. A jelenlegi vonóerő-ellátottság mellett leghelyesebb módszer az istállótrágya kihordására az: 100 számosállatonként az Istállótrágyát naponta kihordja egy fogat annak a földnek a sarkára, amelyet trágyázni akarunk. Számításaink alapján ebben az esetben 2,6 forintba kerül a trágyakezelés és fuvarozás üzemi költsége. Ez előnyös, mert ha a trágyát a majorban kezeljük és évenként 2—3 alkalommal hordják csak ki szarvasba, akkor az eddigi la paszta latok alapján, 3,5 forintba kerül egy mázsa szervestrágya kihordása és kezelése. Ez jelentős összeg, Egy- egy hold trágyázásánál mintegy 140—150 forint költségnövekedést idéz elő, ami azt jelenti, ha az összes termelőszövetkezetünknél ilyen módon trágyáznánk, 5,5 millió forintos költségnövekedést mutathatnánk ki. Ezért helyes az, ha az istállótrágya naponkénti kihordására egy-egy lófogatot állítanak be termelőszövetkezeteink, de még helyesebb jelentős gépesítés mellett is, ha 100 számosállatonként egy-egy tinó, vagy ökörfogatot állít be a tsz erre a munkára. Ezeket az igásökröket, vagy tinókat ősz végén beállíthatják hízóba és tavaszon mint javított vagy hízott állatot eladják. Tavasz- szal aztán újabb egy-két pár sovány tinót állíthatnak be er-, re a munkára, munkájukat és azt is, hogy milyen időközökben tart a pártcsoport értekezletet. Munkájuk közben nem csak azzal ismerkednek meg, hogy a környezetükben lévő pártonkivü- beknek milyen problémáik vannak, hanem lényegében magukkal is. Hiszen eddig, a gyakorlat igazolta, sokszor még az egy házban, vagy szom szédban lakó párttagok sem tudtak egymásról semmit, még néha azt sem, hogy ki is párttag a házban. A párt politikáját nem elég csak az üzemben ismertetni, azt a lakóhelyi környezetben is tudatosítani kell, mert csak így válhat valóban elevenné és gyakorlatiassá a párt és a tömegek jó kapcsolata. Bizony jó lett volna, ha a belvárosi alapszervezet területén is megalakultak volna a pártcsoportok még a lakóbizottsági választások előtt és ebben a munkában is segítséget tudtak volna nyújtani a területükön. így ebben az esetben csak a területi alapszer- vezet dolgozott, ami viszont nagyon kevés ilyen nagy kampányfeladat idején. Kroman elvtárs elmondotta, hogy a pártcsoportoK munkája élénkebbé fogja tenni a lakóterület politikai aktivitását Ezt nagyon várják a belvárosban. Ehhez természetesen szűk séges az is, hogy az üzemi pártszervezetek adjanak meg minden támogatást a területi alapszervezetnek. Legalább úgy. mint a bőrgyár, a 26-06 AKÖV, a kesztyűgyár és a DÉDÁSZ alapszervezete tette. De ez még egymagában kevés, Maguknak a párttagoknak kell ezt a munkát teljes értékében fogadniok és cselekedni is* Hamarosan be kell fejezni a lakóhelyi pártcsoportok létrehozását, legkésőbb június végére. A hátralévő időt.használják t ki minden területi alapszervezetnél arra, hogy az üzemi alapszervezetekkel még- egyszer beszéljék meg a tennivalókat, hogy minden párttag érezze kötelességének, hogy valamelyik lakóhelyi pártcsoportban résztvegyen és ott munkát végezzen. G. I. HIKIÍK SÖPÖRNEK Ez nem lenne baj. Sőtl Mert örömmel könyveljük el, hogy végre valahára valamivel többet söpörnek már ebben a városban, mint régebben. Ugylátszik az április — tisztasági hónap — kevéske kis hatással mégis volt a tisztaságra. Söpörnek! De mikor? A főbb útvonalakon reggel 7 és 8 óra között. A Köztisztasági Vállalat dolgozói rendületlenül mindig ebben az Időpontban tisztítják az úttesteket, a járdák melletti szakaszokat. Ez a baj! Nem az, hogy söpörnek, hanem az, hogy éppen akkor kavargót* ják a szemetet, amikor a dől» gőzök legtöbbje munkába igyekszik. A söprűk nyomán — különösen, ha egy kis szél is fúj — valóságos por fellegek képződnek, rátelepednek a munkába igyekvők arcára, ruhájára. Ennek legföljebb a Patyolat örül. Lenne egy kérésünk, (Amennyiben a Köztisztasági Vállalat és a Patyolat között nincs valami titkos megegyezés!) Vagy 7 óra előtt, vagy 8 óra után söpörjenek. (—ray) — ÚJABB narancsszállít- ( mány érkezett a városba. — Szombaton már kapható lesz a pécsi üzletekben. — VEGYES KTSZ alakult április 14-én Mozsgón a helybeli kisiparosokból. A szövetkezet építő- és vegyesjel- legü munkákat vállal. — BEFEJEZÉS ELŐTT áU a Baranya megyei Tejipari Vállalat sajtérlelő üzemének korszerű villamosítása. A munkát a Baranya megyei Villanyszerelő Vállalat végzi körülbelül 1 millió forintos beruházási költséggel* — A PÉCS-SZIGETI Élelmiszerkereskedelmi Vállalat Jókai téri 20-as számú önki- szolgáló boltjánaík forgalma az utóbbi időben annyira megnövekedett, hogy a vállalat vezetősége most az üzlet és a raktárhelyiségek meg- nagyobbításának gondolatával foglalkozik. A bővítéshez a városi tanács kereskedelmi osztálya segítséget Ígért a vállalatnak, m A KEPESLAPGYOJTES EGYRE NAGYOBB MÉRTEKBEN TERJED, mert egyre többen látják a gyűjtésben rejlő népségeket. A képaslapgyűjtök megismerkednek az ország is a külföld városaival, községeivel. Személyes utazásaik, vagy ismerőseik utazásai emlékeivel és • későbbiekben élményszerüen újra átélik az utazásokat. Rövidesen megjelenik a dél-dunántúli képeslapgyűjtők névsora és lehetővé válik, hogy egymással felvegyék a kapcsolatot és cseréket folytassanak le. A névsor minél teljesebb elkészítése érdekében kérjük azokat, akik nevüket, címüket még nem közölték, sürgősen írják meg a Dél-Dunántúli Papírértékesítönek Perczel utca 2. — AZ ÚJJÁSZERVEZETT Magyar Tudományos Akadémia 10. évi jubiláns nagygyűlése alkalmával a Magyar Népiköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Babies Andrásnak, a történettudomány kandidátusának, a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársának érdemes és eredményes munkássága elismeréséül a Szocialista Munkáért Érdemérem kitüntetést adományozta. — A SIKLÓSI KÓRHÁZ rövidesen új mosódét kap. Az előzetes helykijelölés már megtörtént. Az új mosoda létesítésével lehetőség nyílik majd a kórház konyhájának bővítésére, valamint korszerűsítésére is. «> kerdezz-pelelek-est keretében pénteken este S órakor a Budai 1. murCkásklubban (Kossuth u. SS.) képes fejtörő is lesz. Felmutatnak 10 pécsi és baranyai képeslapot ét azok között, akik helyesen meghatározzák, jutalmakat osztanak ki A versenyen való részvétel ingyenes és mindenkit szívesen látnak. A verseny Iránt különösen a képeslapgyűjtők körében nagy az érdeklődés. 4001 Pécs, ms Jól sikerült az olvasóankót Véménden Lapunk szerkesztősége Véménden olvasóankétot tartott. A közvetlen hangú, baráti megbeszélésen részt vettek dolgozó parasztok, pedagógusok, tanácsi vezetők, asszonyok és férfiak J így esen. A késői órákba nyúló beszélgetés közben a véméndiek felemlítették, hogy nagyon örülnek a sajtóankétnak, nagyon szívesen látják miskor is a szerkesztőség tagjait, mert így még jobb kapcsolat fejlődhet ki az újéig és olvasói között. Figyelem! A 21. sz. Autóközlekedési V. értesíti Pécs város közönségét, hogy április I9-tól Széchenyi tér 7. sz. alatt (I. emelet, 4. sz ajtó) fuvarvállaló irodát létesített Az iroda az összes teher- taxi megrendelés, továbbá a magánosok fuvarigényeinek kielégítését végzi. A z i r o d a telefonszáma: 20-6» Állami vállalatok kocniigé- nyeit (tehertaxl kivételével) továbbra is a Rózsa Ferenc utcai forgalmi irodában eszközük, Ezen iroda telefonszáma továbbra is 20-30 és 17-09. Tehertaxl rendelés: 20-69. Magánosok fuvar rendelése: 20-00. 454 BERKESI ANDRÄS: (31) — Igen, lehet, hogy igazad van. Azért küldj át valakit a rendőrségre, és pontosan nézd meg, hogy a fiúnak a fegyelmi előtt volt-e már valamilyen ügye. — Értettem — felelte Kotíka. — Évával mi van? — Még nem mozdult ki a lakásból — felelte a főhadnagy. Úgy látszik, hogy este nem megy be a Liliomba. — Honnan tudod? — A Liliomból telefonált a Bozontos, hogy Éva állítólag beteg. — Ravasz az a lány — szólt az alezredes. — Tegnap este jól kicsúszott. — Kétszer cserélt taxit — mentegetőzött Kocka. — Sajnos, leszakadtam. A moziból az előadás alatt eltűnt. — De azt sem tudtátok megállapítani, hogy mikor vett jegyet mondta Cselei, *— A jegyet talán más vette. — No, jó. Nagyon vigyázzatok. Csak a lányon keresztül tudunk eljutni Frédihez. Minket pedig ő érdekel. Frédi az irányító... István délután megint felüzent Eszterhez a kis házmestergyerekkel, de a lány nem volt otthon. Előző nap este a házfelügyelő, majd később az egyik társbérlő bizalmasan közölte vele, hogy a rendőrség érdeklődött utána. Nagyon megijedt. Izgatottságában nem tudott enni, egész éjszaka álmatlanul hámykódott, rémképek gyötörték. Látta magát megláncolva, fehér arccal a börtönzárka mélyén. És mindig ugyanaz a kérdés merült fel előtte: Miért? Eszter is feltette magának a kérdést de választ nem kapott. Mindazok a rémhírek, amelyeket egyes egyetemi hallgatók suttogva tovább adtak, alakot kezdtek ölteni, ét ilyenkor borzasztó félelem markolta össze szivét. A legkisebb neszre is felriadt. Minden percben várta, hogy érte jönnek, megbilincselik és viszik, elhurcolják, és ki tudja mi lesz vele. Nem tudta, hogy mit csináljon, kihez forduljon, kitől kérjen segítséget. Egy idő után azzal próbálta megnyugtatni magát, hogy nem kell félnie, mert nem csinált semmit, az élete nyitott könyv, amelyből bárki kiolvashatja az igazságot. Aztán megint elkeseredett, mert arra gondolt, hogy Kallós hazug vádjait mivel cáfolja meg. Ha Kallós azt vallja, hogy ő szovjetellenes kijelentéseket tett, akkor a tanulmányi vezetőnek hisznek és nem neki. Nagyon szeretett volna Esztertől tanácsot kérni, vagy legalábbis beszélni vele. Haza nem mert menni, mert arra gondolt, hogy a detektívek várják. Eszébe jutott Éva. — Igen, felmegy a lányhoz. Talán az segít rajta. Éva? Éva hogyan tudna segíteni? Mindegy, segít, vagy nem segít, 6 mégiscsak felmegy, mert nem bírja az egyedüllétet. Kiment a Széli Kálmátn térre, és felszállt egy hatos villamosra. Felsietett a lépcsőn. Hevesen dobogott a szíve, amikor csengetett. Éva nyitott ajtót. A lány nagy, csodálkozó szemet meresztett. István a világosbarna szemben vibráló nyugtalanságot, rejtett félelmet látott, és úgy tűnt néki, mintha az öröm felhője is átúszott volna a lány szemén... Zavartan állt. Szeretett volna visszafordulni. Hang nem jött ki torkán, csak nyelt, nagyokat nyelt, és valami kimondhatatlan mély szomorúsággal nézte az előtte álló Iá ni/ karcsú, izmos alakját, amelyet a világoskék puplinpizsamt még jobban kiemelt. Éva észrevette a fiú zavarát) megfogta a fiú szeméből áradó szomorúság. — Gyere, lépj be, mondta alig hallhatóan, s ajkán enyhe mosoly futott át. István köszönésfélét motyogott az orra alatt, és belépett' A széles vállú, magas fiú, min* egy megrémült gyerek, megáll* a kis előszobában. — Gyere beljebb — nógat' ta a lány. Előrement. A fiú követte. ^ lakásban kellemes meleg terjengett. Az alacsony, széle* heverőn a dohányszínü brokát' paplan felhajtva — látszott’ hogy a lány csengetésre ugrói> ki. A heverő mellett könyv t* hamutálca, tele cigarettavé' gekkel. (Folytatása következik) 1