Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-21 / 93. szám

2 NAPLŐ I960. ÁPRILIS 2t 1 A tanácsok tájékoztatója Minden tanácsi dolgozónak fontos, hogy ismerje a jog­szabályokat, rendeleteket és tanácsi határozatokat. Ez szolgál munkája alapjául. Ezért a megyei tanács már a múlt évben határozatot hozott a tanácsi dolgozók képzésére. A határozat kimondja, hogy a tanács dolgozóinak szakmai oktatáson kell résztvenniök. A szakmai továbbképzés ér­dekében a tanácsok dolgozói rés;ére havonta egy alkalom­mal oktatási napot rendeznek. Az oktatás befejeztével pedig \izsgázniok kell. A megyei tanács és más szervek jogá­szaiból alakított vizsgabizott­ság előtt számolnak majd be május elején a tanácsi dolgo­zók. Elsősorban a tsz-jogsza- bályokból és az eljárási jog­ból kell vlzsgázniok. Ezt még azoktól is megkövetelik, akik valamilyen más oktatásban is résztvesznek. A megye terü­letén közel nyolcszáz tanácsi do|gozót vizsgáztatnak majd le. A szakmai oktatáson kívül is sok tanácsi dolgozó képezi magát tovább olymódon, hogy esti egyetemen, technikum­ban, vagy gimnáziumiban folytatja tanulmányait. A ta­nácsok dolgozói (beleértve a megyei tanácsot is), közül 45- en egyetemen, kilencen mar­xizmus—len inizmus egyete­men, 51-en gimnáziumban ta­nulnak. A technikumokban, zömmel a mezőgazdasági és közgazdasági technikumok­ban, ugyancsak sok, mintegy 70 tanácsi dolgozó tanul to­vább. Ezenkívül 19-en végzik a tanácsakadémiát is. Ez utób biak valamennyien a községi vagy járási tanácsok dolgo­zói. A pártmaaka ^yakorlatábél Megalakulnak a lakóhelyi pártcsoportok a belvárosban A múlt év végén jelent meg a Központi Vezetőség ha­tározata, hogy a budapesti ke­rületekben és egyes nagyobb városokban és azok kerületei­ben létre kell hozni a lakó­helyi pártcsoportokat. Ennek a határozatnak a végrehajtá­sáról nemrégiben már írtunk, a Budai I. alapszervezet ta­pasztalatait néztük meg. A VII. pártkongresszus út­mutatása és a kommunista párt gyakorlata elsőrendű fel­adatnak tűzi elénk, hogy állan dóan erősítsük a pártonkívüli tömegekkel a kapcsolatunkat. Márpedig a lakóterületeken alakuló pártcsoportoknak ép­pen ez az elsőrendű feladata, hogy a lakóhelyükön, az egy házban vagy egy utcában lakó kommunisták ismerjék meg a környezetükben élő pártomkí- vülitket és pártunk politiká­ját éppen ők, akik mindenna­pos kapcsolatban vannak a közvetlen környezetükkel, tu­datosítsák közöttük. A belvárosi alapszervezet egyike azoknak a területi alapszervelcnek, ahol még kez­deti stádiumban halad ez a munka. Ugyanakkor olyan alapszervezet, ahol a legna­gyobb szükség van' talán arra, hogv a lakóhelyt pártcsopor­tok munkája minél elevenebb és aktívabb legyen, hiszen a legsűrűbben lakott része Pécs­nek és az sem tagadható, hogy ebben a kerületben a legve­gyesebb összetételű a lakosság. Kroman elvtára, a belvárosi alapszervezet párttltkára el­mondta, hogy a lakóhelyi párt- csoportok a választási körze­teknek megfelelően fognak Jét rejónni, mintegy 30 pártcso­portot alakítanak. A munka már a befejezéshez közeiediK. Még februárban írtak minden üzemi pártszervezetnek, hogy az ő területükön lakó pártia- gokat irányítsák a területi alapszervezetekhez. Eleinte a parttagság nem látta tisztán, hegy mit is jelent ez az új fej- edat. Sokan úgy vélekedtek, h tgy megint valami többlet­munkát kell végezni, volt olyan megjegyzés is, „van ne­kem élég pártmunkám itt az üzemben is“. Ez igaz, hogy az tizemben minden kommunistá­nak megvan a maga pár mun­kája, azonban egyetlen párt­tagnak sem lehet közömbös az, hogy közvetlen szomszédja, aki pártonkívüli, hogyan vé­lekedik a mi politikánkról^ mennyiben kapja tisztán á magyarázatokat kérdéseire. A szoc a' zmns építésében a gazdasági alapoka* túlnyo­mó résziben a szocialista szek­tor uralja, de ez még kevés. Ez csak a gazdasági alap. Hát­ra van még és talán ez nehe­zebb is, az emberek tudatának az átalakítása. S ebben igen nagy feladat hárul a lakóhelyi pártcsoportok tagjainak a munkájára. Május 20-ig befejeződik a pártcsoportok alakuló érte­kezlete a belvárosiban. Itt megválasztják a pártcsopor­tok vezetőit, meghatározzák Hogyan lehet többet termelni egy hold földön? Átlagosan legalább négy- évenként kellene a szántóföl­deket szervestrágyában része­síteni, 150 mázás holdankén ti adagolásban istállótrágyával, vagy ennek megfelelő mennyi­ségű szervestrágyával. Ez azt jelenti, hogy éveníkém legalább 3—40 mázsa szerves anyagot kellene felhasználnunk hol­danként. A tényleges istálló- trágya-f elhasznál ás holdan­ként jelenleg 25—30 mázsa. Ez azt mutatja, hogy a szerves- trágyázás értéke a szükséges mennyiségnek mindössze 60— 65 százaléka. Ha ezen az álla­poton változtatunk helyes irányban, akkor lényegesen növelni tudjuk a holdanként! terméshozamok értékét. A je­lenlegi áliatsűrűcség még nem megfelelő. Három—négy—öt holdra jut egy-egy számos­állat. Ez azt jelenti, hogy csak öt—hatévenként tudjuk földjeinket istállótrágyázni. Mi az oka annak, hogy a talajerő biztosításának fő út­ján, a szervestrágyázásban csak lassú, nem kielégítő ered­ményt érünk el? Ennek elsőd­leges oka az, hogy még nincs meg a szükséges állatsűrűség. Másodsorban pedig az ok ab­ban keresendő, hogy a meg­lévő lehetőségeket, amelyeket megfelelő üzemszervezéssel és gondos munkával ki lehetne használni, még mindig nem használjuk ki teljes mérték­ben. A meglévő trágya kezelésé­nél egészen komoly hibák van­nak. Ezekből a hibákból ered, hogy a megtermelt istállótrá­gya jelentős része elvé^z, nem használódik fel. Termelőszö- ve*kezeíelnk mintegy 50 szá­zaléka még mindig helytelenül kezeli és használja fel az is­tállótrágyát. Az állatgondozók a trágyát mégcsak kihordják az istállóból, esetleg el is tere­getik a trágyatelepen. Ezzel vége is a trágyakezelésnek. Ezért van az, hogy sok terme­lőszövetkezetünkben trágya­telepről nem is beszélhetünk, mert ezek nem mások, min* trágyadombok. A helytelen munkaszervezés mellett kétségtelenül a tsz-ek- né! mutatkozó fogaterő, gép- biány az oka annak, hogy | rendszertelen a trágya kihor­dása. Legtöbb esetben a foga I tok osaik ké6Ő ősszel, vagy fé­len érnek rá trágyát hordani. Az év többi szakaszában nem foglalkoznak rendszeresen a trágyakihordással. Ez azt ered­ményezi, hogy a megtermelt trágyamennyiségnek csak ki­sebb, körülbelül negyven szá­zalékát hordják ki időben és szántják alá. E mennyiség öt­ven százaléka is éretlen, vagy félérett állapotban kerül ki a födekre, legtöbb esetben ku­pacokba rakva, óriási veszte­ség ez. Ha 100 számosállat évi trágyáját 9000 mázsában szá­mítjuk, akikor az abban lévő nitrogéntartalam 4 050 kiló. Még a jó kezelés mellett is tönkre megy ennek a nitrogén- menmyisógnek a húsz száza­léka. Hát akikor ilyen kezelés mellett mennyi megy tönkre? Ha figyelembe vesszük azt, hogy nem megfelelő időben hordják ki a trágyát a tsz-ek egy részében, helytelenül rak­ják össze sok helyen, akkor kiderül: száz számosállat után egy év alatt legalább 1876 kiló nitrogént vesztünk, ami 93 mázsa pót is ónak, pénzben át­számítva pedig 9000 forint veszteségnek felel meg. Az ilyen, helytelenül kezelt trágya persze nem is hozza meg azt az eredményt, amit a jó trá­gyától elvárhatunk. Legalább 60 mázsával kevesebb termést takaríthatunk be az ilyen trá­gyával megszórt területről, ami újabb 18 000 forint vesz­teséget jelent. Ha összeadjuk ezeket az összegeket, kiderül: 100 számosállat után csupán azért, mert helytelenül kezel­tük a megtermelt istállótrá- gyánkat, mintegy 27 000 forint veszteségünk keletkezett. A jelenlegi vonóerő-ellátott­ság mellett leghelyesebb mód­szer az istállótrágya kihordá­sára az: 100 számosállatonként az Istállótrágyát naponta ki­hordja egy fogat annak a föld­nek a sarkára, amelyet trá­gyázni akarunk. Számításaink alapján ebben az esetben 2,6 forintba kerül a trágyakezelés és fuvarozás üzemi költsége. Ez előnyös, mert ha a trágyát a majorban kezeljük és éven­ként 2—3 alkalommal hordják csak ki szarvasba, akkor az eddigi la paszta latok alapján, 3,5 forintba kerül egy mázsa szervestrágya kihordása és ke­zelése. Ez jelentős összeg, Egy- egy hold trágyázásánál mint­egy 140—150 forint költség­növekedést idéz elő, ami azt jelenti, ha az összes termelő­szövetkezetünknél ilyen mó­don trágyáznánk, 5,5 millió forintos költségnövekedést mu­tathatnánk ki. Ezért helyes az, ha az istállótrágya naponkénti kihordására egy-egy lófogatot állítanak be termelőszövetke­zeteink, de még helyesebb je­lentős gépesítés mellett is, ha 100 számosállatonként egy-egy tinó, vagy ökörfogatot állít be a tsz erre a munkára. Ezeket az igásökröket, vagy tinókat ősz végén beállíthatják hízóba és tavaszon mint javított vagy hízott állatot eladják. Tavasz- szal aztán újabb egy-két pár sovány tinót állíthatnak be er-, re a munkára, munkájukat és azt is, hogy milyen időközökben tart a pártcsoport értekezletet. Mun­kájuk közben nem csak azzal ismerkednek meg, hogy a kör­nyezetükben lévő pártonkivü- beknek milyen problémáik vannak, hanem lényegében magukkal is. Hiszen eddig, a gyakorlat igazolta, sokszor még az egy házban, vagy szom szédban lakó párttagok sem tudtak egymásról semmit, még néha azt sem, hogy ki is párt­tag a házban. A párt politiká­ját nem elég csak az üzemben ismertetni, azt a lakóhelyi környezetben is tudatosítani kell, mert csak így válhat va­lóban elevenné és gyakorla­tiassá a párt és a tömegek jó kapcsolata. Bizony jó lett volna, ha a belvárosi alapszervezet terüle­tén is megalakultak volna a pártcsoportok még a lakóbi­zottsági választások előtt és ebben a munkában is segítsé­get tudtak volna nyújtani a területükön. így ebben az eset­ben csak a területi alapszer- vezet dolgozott, ami viszont nagyon kevés ilyen nagy kam­pányfeladat idején. Kroman elvtárs elmondotta, hogy a pártcsoportoK munká­ja élénkebbé fogja tenni a la­kóterület politikai aktivitását Ezt nagyon várják a belváros­ban. Ehhez természetesen szűk séges az is, hogy az üzemi pártszervezetek adjanak meg minden támogatást a területi alapszervezetnek. Legalább úgy. mint a bőrgyár, a 26-06 AKÖV, a kesztyűgyár és a DÉDÁSZ alapszervezete tette. De ez még egymagában kevés, Maguknak a párttagoknak kell ezt a munkát teljes értékében fogadniok és cselekedni is* Hamarosan be kell fejezni a lakóhelyi pártcsoportok lét­rehozását, legkésőbb június vé­gére. A hátralévő időt.használ­ják t ki minden területi alap­szervezetnél arra, hogy az üze­mi alapszervezetekkel még- egyszer beszéljék meg a tenni­valókat, hogy minden párttag érezze kötelességének, hogy valamelyik lakóhelyi pártcso­portban résztvegyen és ott munkát végezzen. G. I. HIKIÍK SÖPÖRNEK Ez nem lenne baj. Sőtl Mert örömmel könyveljük el, hogy végre valahára valami­vel többet söpörnek már eb­ben a városban, mint régeb­ben. Ugylátszik az április — tisztasági hónap — kevéske kis hatással mégis volt a tisz­taságra. Söpörnek! De mikor? A főbb útvonalakon reggel 7 és 8 óra között. A Köztisz­tasági Vállalat dolgozói ren­dületlenül mindig ebben az Időpontban tisztítják az út­testeket, a járdák melletti szakaszokat. Ez a baj! Nem az, hogy söpörnek, hanem az, hogy éppen akkor kavargót* ják a szemetet, amikor a dől» gőzök legtöbbje munkába igyekszik. A söprűk nyomán — különösen, ha egy kis szél is fúj — valóságos por felle­gek képződnek, rátelepednek a munkába igyekvők arcára, ruhájára. Ennek legföljebb a Patyolat örül. Lenne egy kérésünk, (Amennyiben a Köztisztasági Vállalat és a Patyolat között nincs valami titkos megegye­zés!) Vagy 7 óra előtt, vagy 8 óra után söpörjenek. (—ray) — ÚJABB narancsszállít- ( mány érkezett a városba. — Szombaton már kapható lesz a pécsi üzletekben. — VEGYES KTSZ alakult április 14-én Mozsgón a hely­beli kisiparosokból. A szö­vetkezet építő- és vegyesjel- legü munkákat vállal. — BEFEJEZÉS ELŐTT áU a Baranya megyei Tejipari Vállalat sajtérlelő üzemének korszerű villamosítása. A munkát a Baranya megyei Villanyszerelő Vállalat végzi körülbelül 1 millió forintos beruházási költséggel* — A PÉCS-SZIGETI Élel­miszerkereskedelmi Vállalat Jókai téri 20-as számú önki- szolgáló boltjánaík forgalma az utóbbi időben annyira megnövekedett, hogy a vál­lalat vezetősége most az üzlet és a raktárhelyiségek meg- nagyobbításának gondolatá­val foglalkozik. A bővítéshez a városi tanács kereskedelmi osztálya segítséget Ígért a vállalatnak, m A KEPESLAPGYOJTES EGYRE NAGYOBB MÉRTEKBEN TERJED, mert egyre többen lát­ják a gyűjtésben rejlő népsége­ket. A képaslapgyűjtök megis­merkednek az ország is a kül­föld városaival, községeivel. Sze­mélyes utazásaik, vagy ismerő­seik utazásai emlékeivel és • későbbiekben élményszerüen új­ra átélik az utazásokat. Rövide­sen megjelenik a dél-dunántúli képeslapgyűjtők névsora és le­hetővé válik, hogy egymással felvegyék a kapcsolatot és cse­réket folytassanak le. A névsor minél teljesebb elkészítése érde­kében kérjük azokat, akik nevü­ket, címüket még nem közölték, sürgősen írják meg a Dél-Dunán­túli Papírértékesítönek Perczel utca 2. — AZ ÚJJÁSZERVEZETT Magyar Tudományos Akadé­mia 10. évi jubiláns nagy­gyűlése alkalmával a Magyar Népiköztársaság Elnöki Taná­csa dr. Babies Andrásnak, a történettudomány kandidátu­sának, a Dunántúli Tudomá­nyos Intézet munkatársának érdemes és eredményes mun­kássága elismeréséül a Szo­cialista Munkáért Érdemérem kitüntetést adományozta. — A SIKLÓSI KÓRHÁZ rövidesen új mosódét kap. Az előzetes helykijelölés már megtörtént. Az új moso­da létesítésével lehetőség nyílik majd a kórház kony­hájának bővítésére, valamint korszerűsítésére is. «> kerdezz-pelelek-est keretében pénteken este S óra­kor a Budai 1. murCkásklubban (Kossuth u. SS.) képes fejtörő is lesz. Felmutatnak 10 pécsi és baranyai képeslapot ét azok kö­zött, akik helyesen meghatároz­zák, jutalmakat osztanak ki A versenyen való részvétel ingye­nes és mindenkit szívesen lát­nak. A verseny Iránt különösen a képeslapgyűjtők körében nagy az érdeklődés. 4001 Pécs, ms Jól sikerült az olvasóankót Véménden Lapunk szerkesztősége Vé­ménden olvasóankétot tartott. A közvetlen hangú, baráti megbeszélésen részt vettek dolgozó parasztok, pedagógu­sok, tanácsi vezetők, asszo­nyok és férfiak J így esen. A késői órákba nyúló beszélge­tés közben a véméndiek fel­említették, hogy nagyon örül­nek a sajtóankétnak, nagyon szívesen látják miskor is a szerkesztőség tagjait, mert így még jobb kapcsolat fejlődhet ki az újéig és olvasói között. Figyelem! A 21. sz. Autóközlekedési V. értesíti Pécs város közön­ségét, hogy április I9-tól Széchenyi tér 7. sz. alatt (I. emelet, 4. sz ajtó) fuvarvállaló irodát létesített Az iroda az összes teher- taxi megrendelés, továb­bá a magánosok fuvarigé­nyeinek kielégítését végzi. A z i r o d a telefonszáma: 20-6» Állami vállalatok kocniigé- nyeit (tehertaxl kivételével) továbbra is a Rózsa Ferenc utcai forgalmi irodában esz­közük, Ezen iroda telefonszáma továbbra is 20-30 és 17-09. Tehertaxl rendelés: 20-69. Magánosok fuvar rendelése: 20-00. 454 BERKESI ANDRÄS: (31) — Igen, lehet, hogy igazad van. Azért küldj át valakit a rendőrségre, és pontosan nézd meg, hogy a fiúnak a fegyelmi előtt volt-e már valamilyen ügye. — Értettem — felelte Kotíka. — Évával mi van? — Még nem mozdult ki a lakásból — felelte a főhad­nagy. Úgy látszik, hogy este nem megy be a Liliomba. — Honnan tudod? — A Liliomból telefonált a Bozontos, hogy Éva állítólag beteg. — Ravasz az a lány — szólt az alezredes. — Tegnap este jól kicsúszott. — Kétszer cserélt taxit — mentegetőzött Kocka. — Saj­nos, leszakadtam. A moziból az előadás alatt eltűnt. — De azt sem tudtátok meg­állapítani, hogy mikor vett jegyet mondta Cselei, *— A jegyet talán más vette. — No, jó. Nagyon vigyáz­zatok. Csak a lányon keresz­tül tudunk eljutni Frédihez. Minket pedig ő érdekel. Frédi az irányító... István délután megint fel­üzent Eszterhez a kis ház­mestergyerekkel, de a lány nem volt otthon. Előző nap este a házfelügyelő, majd később az egyik társbérlő bizalmasan kö­zölte vele, hogy a rendőrség érdeklődött utána. Nagyon megijedt. Izgatottságában nem tudott enni, egész éjszaka ál­matlanul hámykódott, rémké­pek gyötörték. Látta magát megláncolva, fehér arccal a börtönzárka mélyén. És min­dig ugyanaz a kérdés merült fel előtte: Miért? Eszter is fel­tette magának a kérdést de választ nem kapott. Mindazok a rémhírek, amelyeket egyes egyetemi hallgatók suttogva tovább adtak, alakot kezdtek ölteni, ét ilyenkor borzasztó félelem markolta össze szivét. A legkisebb neszre is felriadt. Minden percben várta, hogy érte jönnek, megbilincselik és viszik, elhurcolják, és ki tudja mi lesz vele. Nem tudta, hogy mit csináljon, kihez forduljon, kitől kérjen segítséget. Egy idő után azzal próbálta meg­nyugtatni magát, hogy nem kell félnie, mert nem csinált semmit, az élete nyitott könyv, amelyből bárki kiolvashatja az igazságot. Aztán megint elke­seredett, mert arra gondolt, hogy Kallós hazug vádjait mi­vel cáfolja meg. Ha Kallós azt vallja, hogy ő szovjetellenes kijelentéseket tett, akkor a ta­nulmányi vezetőnek hisznek és nem neki. Nagyon szeretett volna Esztertől tanácsot kérni, vagy legalábbis beszélni vele. Haza nem mert menni, mert arra gondolt, hogy a detektí­vek várják. Eszébe jutott Éva. — Igen, felmegy a lányhoz. Talán az segít rajta. Éva? Éva hogyan tudna segíteni? Mind­egy, segít, vagy nem segít, 6 mégiscsak felmegy, mert nem bírja az egyedüllétet. Ki­ment a Széli Kálmátn térre, és felszállt egy hatos villa­mosra. Felsietett a lépcsőn. Hevesen dobogott a szíve, amikor csen­getett. Éva nyitott ajtót. A lány nagy, csodálkozó szemet meresztett. István a világos­barna szemben vibráló nyug­talanságot, rejtett félelmet lá­tott, és úgy tűnt néki, mintha az öröm felhője is átúszott vol­na a lány szemén... Zavartan állt. Szeretett vol­na visszafordulni. Hang nem jött ki torkán, csak nyelt, na­gyokat nyelt, és valami ki­mondhatatlan mély szomorú­sággal nézte az előtte álló Iá ni/ karcsú, izmos alakját, amelyet a világoskék puplinpizsamt még jobban kiemelt. Éva észrevette a fiú zavarát) megfogta a fiú szeméből ára­dó szomorúság. — Gyere, lépj be, mondta alig hallhatóan, s ajkán enyhe mosoly futott át. István köszönésfélét motyo­gott az orra alatt, és belépett' A széles vállú, magas fiú, min* egy megrémült gyerek, megáll* a kis előszobában. — Gyere beljebb — nógat' ta a lány. Előrement. A fiú követte. ^ lakásban kellemes meleg ter­jengett. Az alacsony, széle* heverőn a dohányszínü brokát' paplan felhajtva — látszott’ hogy a lány csengetésre ugrói> ki. A heverő mellett könyv t* hamutálca, tele cigarettavé' gekkel. (Folytatása következik) 1

Next

/
Thumbnails
Contents