Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-20 / 92. szám

1960. Április 20. NAPLÓ 3 0 millió forint Tárosfejlesztésre Százötven lakásos épületkolosszus létesül a komlói Lenin téren Sikondán lesz a városi fürdő? Már-már köztudomásúvá lik, hogy Komló olyan falu, lelynek szép külvárosai van- k. Az igazság valóban az, amig kialakult Kökönyös, erföld, Dávidföld, a bel- Iros keveset változott és lalakítatlan még a Lenin tér L melyet három oldalról a irtbizottság, a tanács és a Blló épületei határolnak. — lost tehát a belvároson van sor, melynek kialakítása a enin téren létesítendő korsze- i üzletházzal folytatódik. Az üzletház tlóságos épületkolosszus lesz Stszáznyolcvan méteres hosz- ával és százötven lakásával, ár az idén megkezdik építé- 't a lebontásra kerülő volt izségi orvosi rendelő és lakás 1 a Helyiipari Vállalat volt •epének helyén. De itt csak 1 első két szekció épül, a bbi az eddig már részben ki- játított és kisajátításra ke­llő falusi módra épített csa- üi házak, valamint kertek üyére kerül. Az üzletházban Kzonmégy különböző boltot áyeznek el, s itt kap otthont idegenforgalmi hivatal is. boltok és a lakások hőellá- sát távfűtéssel oldják meg. A belváros rendezési tervé­2 tartozik biztosítja az ezután átadásra kerülő új lakások vízszükség­letét is. Ivóvízhálózatot kap ebben az évben a gesztenyés! lakótelep. A hálózat lefekteté­se 460 ezer forintba kerül. A lakók kívánságára — egyelőre a lakók költségére — beveze­tik a folyóvizet a lakásokba is. A városrendezés során ki­telepítik a belváros kellős kö­zepéből a fürdőt. Egyelőre ku­tatások folynak fürdőnek al­kalmas hely után, Szó lehet arról, hogy az új városi fürdő Sikondára kerül, ahol a közel­múltban elkészült egy új kút, amely percenként 500 liter 36 fokos forrásvizet ad. Szakem­berek feltételezik, hogy az új kút közelében található még hasonló melegvizű forrás, amely az esetleg itt létesítendő városi fürdő medencéit táp­lálná. Vannak tervek, melyek szerint Sikondától másfél ki­lométernyire másik kutat fúr­nak, s amennyiben itt is me­legvizet találnak, a közelben jelölik ki a városi fürdő helyét. Kökönyöshöz közel fekszik Si- konda, megfelelő műúton mind össze tíz perc lenne a fürdő­höz közlekedő autóbuszok me­netideje. Addig is, amig az új városi fürdő és az út megépül, a két sikondai medence a ki­bővített fogasrendszerrel napi négyezer fürdőző átmenő for­galmát biztosíthatja. Ebben az évben adják át az új kelet-kökönyösi óvodát ren­deltetésének. A központi fűté- ses épületben száz óvodásnak lesz napközben jó helye. Ez lesz sorrendben hetedik óvodá­ja az új városnak, Új útak is épülnek A régi Béke és Újtelepen négy utca terméskőburkolata készül el az idén. A mecsekjánosi csecsemőotthonhoz bekötő út épül. Sok költséggel folytatódik a Kaszárnya patak burkolása. Ebben az évben öt, 1961—62- ben újabb négy millió forintot fordítanak erre a munkára. A belvárosban három méter át­mérőjű földalatti csatornában tüntetik el a Kaszárnya pata­kot, amely a város építésében eddig sok nehézséget okozott. Összesen hetven millió fo­rintos beruházást kap erre az évre Komló a város fejleszté­sére; A következő években még sok milliót fordítanak vá­rosépítésre amig Komló olyan város lesz, amelynek szép kül­városai mellett, szép belvárosa van; H. M. ■■ ­.......... Ké tórás tűz a Szigeti országúton a kórház büvitése jelenlegi épület mellé négy­hetes modem szárnyat épí­tek. A régi és az új épület- n összesen kétszáz beteg el­nézésére nyílik majd lehető­it Idén hárommilliót ferdí­tek a kórház bővítésére. Az ítkezés befejezése 1963-ban rható, s addig körülbelül szonnégymillió forintot kői­tek rá, beleértve a korszerű rendezést is; ben az évben száznégy la­adnak át rendeltetésének teilpn és újabb százharminc ítését kezdik meg. Gondolnak a város vízellátására is A most rendelkezésre álló ^mennyiség gondos gazdálko- ssal folyamatos, jó vízellá- st biztosíthat, de a városfej- sztéssel párhuzamosan sor tül a ligeti vízadó-terület 'Vítésére. Ezév végén már 00 köbméter víz jut be innen vártéba: Ez a mennyiség Április 19-én, kedden dél­után háromnegyed 3 érakor telefonon értesítették a pécsi állami tűzoltóságot, hogy a Szigeti országúton tűz ütött ki. A tűzoltók pillanatok alatt ki­szálltak a helyszínre, ahol a Budapesti Szekérfuvaro^p és Kordélyos Vállalat pécsi ki- rendeltségének Szigeti úti te­lepén egy zabszalma-kazal égett. Mellette még három szalmakazal volt és az a veszély fenyegetett, hogy a tűz átter­jed azokra is. A tűz eloltását és tovaterje­désének megakadályozását nagymértékben megnehezítet­te a kedd délutáni nagy szél és az, hogy víz csak körülbelül hétszáz méternyi távolságban volt. A tűzoltók ezért segítsé­get kértek a Pécsi Köztiszta­sági Vállalattól, ahonnan két vízhordó gépkocsival siettek a Budapesti Szekérfuvarozó és Kordélyos Vállalat Szigeti úti telepére. Mintegy kétóra hosszat tar­tott, mire a tüzet sikerült el­oltani. Körülbelül kétszáz mázsa zabszalma égett el 5— 6000 forint értékben. A mel­lette lévő három kazal, mint­egy 700—800 mázsa szalmát sikerült megmenteni. A tűz eloltása után, a szal­makazlak közelében két doboz gyufát találtak és így feltéte­lezhető, hogy gyújtogatás okozta a tüzet. — Döntetlen a M. játszma. Kedden folytatták a Botvin- nik—Tál saíkkvilágbajnoki páros mérkőzést. A 14. talál­kozó döntetlenül végződött, s most Tál 8:6 arányban ve­zet, Gyönyörű park közepén áll la&ócán a Szamuely Tibor yermekotthon. Azelőtt árvá­nak nevezték a kevésszámú ®sonló intézményt. Ha csu- án a két szó közötti különb- •g alapján próbálnánk képet **otni a gyerekek megvál­tott életéről, már az is so- 8t sejtet, mert a kicsik ma mondhatják, hogy OTT­A gyermekotthon százhat- an_ jakójának élete egy-egy egény. Legtöbbjük éppen tett került ide, mert nem otthona. Velem szemben a tanári szobában Győri Attila VIII. osztályos fiú, tördeli zavartan az újjait. Én is zavarban va­gyok, de nekem könnyebb, mert zavaromat leplezhetem a kis jegyzettömbé való jegyez- getéssel; — 1952-ig úgy éltem, mint a többi gyerek, akinek otthona van. Szüleim elváltak és így kerültem a fonyódi gyermek- otthonba. Édesapja nem tudta elviselni, hogy fia gyermekott­honi lakó)* legyen és hazavit­te A mostoha, mert nyugodtan mondhatjuk, hogy az volt, nem szívlelte a gyereket. — Édesanyám magához vett. Nem Édesanyám. — Anyám! Súlyos szavak ezek egy gye­rek szájából. — Mert Anyám nem törő­dött velem semmit. Állandóan bácsikkal járt szórakozni, ha utána mentem, megvert. Ott­hon nem volt mit ennem, így kénytelen voltam lopni. Rossz társaságba keveredtem és be­törtünk a közértekbe, trafi­kokba. A banda egyik tagja mesélte, hogy volt már inté­zetben. Eszembe jutott a Fo­nyódon eltöltött idő.;. önként jelentkeztem a gyermekvédel­mi osztályon. Megmondtam a bácsiknak, hogy én többet nem akarok hazamenni; — így került hozzánk Attila, veszi át a szót Nagy Károly elvtárs, az otthon igazgatóhe­lyettese. A közösség és a ne­velők munkája csodát művelt. A bukott gyerek ma intéze­tünk egyik legjobb tanulója. Gimnáziumban tanul tovább. De ez nem csoda, mert lehetne még hasonló esetet találni. — A gimnázium után milyen terveid vannak? — Tornatanár szeretnék len­ni. Vagy talán újságíró? Még én sem tudom. De tanulni mindenképpen szeretnék. — Nekem is minden vágyam az, hogy tamübaesak, veszi át Magyar, cseh, francia és belga komlót telepítenek a baranyai állami gazdaságokban A baranyai állami gazdasá­gok az ország egyik legnagyobb komlóültetvényét alakítják ki ezekben az években. Mire a telepítések befejeződtek, mint­egy 300 holdon sorakoznak már a komlóskertekre jellemző be­tonoszlopok. Itt évente körül­belül ezer mázsa komlótobozt — a sörgyártás nélkülözhetet­len alapanyagát — gyűjtenek majd be. Az előző években 150 holdon ültettek el komló­dugványokat, ezeknek a met­szését most végzik és rövide­sen be is fejezik. Egyidejűleg folyik az új komlóskertek te­lepítése. A Bólyi, a Bikali, a Sátorhelyi és a Siklósi Állami Gazdaságokban összesen 90 holddal bővülnek a komló ül­tetvények. Ezeken a területeken több mint 200 000 komlódugvány került, illetve kerül a földbe, mégpedig nemcsak magyar, hanem cseh, francia és belga fajták is. Az áprilisi időjárás igen kedvező a munkára, úgy­hogy előreláthatóan a hónap végére befejeződik a dugvá­nyok elültetése. A megye ál­lami gazdaságai már most gon­doskodnak a nagytömegű ter­més betakarításának és meg- szárításának biztosításáról. Sátorhely után az idén újabb komlószárító üzemeket építe­nek: a Siklósi Állami Gazda­ságban egyet, a Bólyi és a Bi­kali Állami Gazdaságban pe­dig kettőt-kettőt. Ezek az üze­mek egyébként negyven hold komlótermésének befogadására lesznek alkalmasak. Szó van arról is, hogy a betakarítás megkönnyítésére egy csehszlo­vák gyártmányú komló kom­bájn érkezik jövőre a bara­nyai komlóültetvényekre. Országos tanácskozás a felnőttek idegennyelvi oktatásának módszereiről A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat a Művelődés­ügyi Minisztérium, a Külke­reskedelmi Minisztérium és a fővárosi tanács oktatási osztá­lyával, a Központi Pedagógus Továbbképző Intézettel, a Pe­dagógiai Tudományos Intézet­tel, a Pedagógusok Szakszerve­zetével és a Magyar—Szovjet Baráti Társasággal közösen április 28-án és 29-én orszá­gos konferenciát rendez: a TIT Kossuth klubjában a dol­gozók idegennyelvi oktatásá­nak módszertani kérdéseiről. A konferencia első napján es te bemutató tanításokat tarta­nak. Ezen megemlékeznek az orosz nyelvoktatás bevezeté­sének 10. évfordulójáról. A kétnapos országos tanács­kozásra a közép- és felsőokta­tás területén dolgozó legjobb budapesti és vidéki nyelvok­tatókat és idegennyelvű szak­felügyelőket hívják meg; " ■ ———i ............., Ho gyan lehet többet termelni egy hold földön? & A takarmánytermesztés helyes iránya: az abraktakarmányon belül a kukorica, a szálasta­karmányon belül pedig a lu­cerna területének és egyben az egységnyi területen megter­melt mennyiség növelése. A növénytermesztés belter­jes irányú fejlesztésének fel­tétele az, hogy megtermeljük az általában nagyobb munka­igényű ipari nyersanyag növé­nyeket (cukorrépa, naprafor­gó stb.) is. Ezeken a növény- csoportokon kívül nagy népi- gazdasági érdek fűződik a ta­karmánymagvak megtermelé­séhez is. E téren az elmúlt években jelentős visszaesés következett be, pedig a hazai vetőmag a világpiacon ma is keresett cikk, nagyobb árat fizetnek érte, minit más orszá­gok vetőmagvaiért. A lucerna- magért például 25—30 száza­lékkal magasabb árat fizetnek. A mezőgazdaság, a növény­termesztés belterjes irányú fejlesztésében nagy jelentősége van a természeti adottságain­kat jól kihasználó, nagy mun­kaigényű termelési ágak fej­lesztésének is. Ezek közé tar­tozik a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőterületek növelése, i Az öntözéses zöldségtermesz­téssel a száraz termeléssel szemben nem egyszer három-1 a szót Dankó Gyuszi. ö már törzslákója az intézetnek. Hét évet töltött itt el. Szülei meg­haltak és így került ide. Geo­lógus szeretne lenni; — Nem tudom elképzelni, mert úgy érzem, nagyon nehéz lesz, ha meg kell válni az ott­hontól. — Bácsi kérem, nézze meg az intézetet, nagyon szép, tes­sék csak bemenni a hálóba, a klubszobába, a parkba. Rend és tisztaság jellemzi a gyermekotthont. A hálótermek ben világos nagy ablakok, tisz­ta, rendes ágyak. Az egyik kis szekrényt kinyitom. Rendben ruhák, cipők sorakoznak. Há­rom kis ruha lóg egymás mel­lett. — Pécsen az Állami Áru­házban vettük, és fel Í6 próbál tűk, hogy jó legyen; A klubszobában társasjáté­kok, televízió, könyvek bizto­sítják a gyerekek szórakozását. A következő teremben ping­pong-asztal áll, nagy csaták színhelye ez a terem, de most tanítási idő van, így csendes a terem; Az intézet évszázados fái alatt gyönyörű virágágyások, fiatal facsemeték. Mindenhol kis tábla. Osztap>enkó-kapi- tány fája, Szamuely liget, Steinmetz-kapitány park... — Április 3-án intézetünk vendége volt Szamuely néni. Az ő tiszteletére csinosítottuk ki az otthon parkját; Nagyon szoros terméseredményt és ennek megfelelően háromszo­ros jövedelmet is lehet bizto­sítani. E nagy termés, nagy jövedelem ellenére sok eset­ben öntözésre alkalmas terü­leteket nem megfelelően hasz­nosítunk (rét, legelő), alacso­nyabb művelési ágon gazdál­kodunk ezeken a területeken és nem egy esetben előfordul az is, hogy már berendezett, megépített területek kihaszná­latlanul hevernek. A szántóföldi növényter­mesztés helyes arányainak ki­alakítása nemcsak a szükség­letekkel történő összehango­lást biztosítja, hanem azt is, hogy a növénytermesztésben megteremtjük a korszerű ve­tésforgó bevezetésének lehető­ségét: legalább a megfelelő növényi sorrendet, ami a talaj­erő tervszerű kihasználásának és visszapótlásának elenged­hetetlen követelménye. Éppen ezért termelőszövetkezeti köz­ségeinkben, főleg azokban, ahol már csak egy termelő- szövetkezet gazdálkodik, fel­tétlenül szükséges: a tsz-ek rátérjenek a vetésforgó sze­rinti gazdálkodásra, alakítsák ki nagyüzemi tábláikat és ezen belül hajtsák végre a szüksé­ges területrendezést Nagyüzemi vetésforgó nélkül ötletszerű a gazdálkodás. Kap­kedves néni. Olyan jó volt vele elbeszélgetni. így név­adónkról igen sok, eddig még nem hallott dolgot tudtunk meg. Velünk együtt ebédelt és ebéd után elbeszélgetett. Na­gyon megszerettük. Mesélte, hogy az ő férje is azon fárado­zott, hogy a gyerekek élete már 1919-től olyan legyen, mint a miénk. Az a bácsi, aki ilyen jót akart, megérdemli, hogy fát ültessünk emlékére. Megható a gyerekek furcsa, de mégis nagyon igaz érvelése névadójukról. Államunk bizto­sít számukra mindent, hogy gondtalanul élhessenek, tanul­janak. A gyerekek fái, amit ők ültettek és gondoznak, évek múltán majd arról tanúskod­nak, hogy voltak ennek az ott­honnak olyan kis lakói, akik már itt igyekeztek meghálálni azt a sok jót, amit kaptak. Ha továbbra is ilyen szorgalmasan tanulnak és évek múltán tech­nikusok, mérnökök, munká­sok, tanárok lesznek, akkor értik csak meg igazán, kinek köszönhetik, hogy megbecsült tagjai a társadalomnak. A tanárok szeretete nem ve­szett kárba. Ök még biztosan sok kis Győri Attilát és Dan­kó Gyuszit szeretnek majd úgy, mint őket, és ha majd évek múltán kimennek a park ba és megállnak a gesztenye- fa mellett, arra gondolnak: „a mag jó földbe hullott“. Gófirt Attila kodó gazdálkodás ez. A vetés­forgóval hat-tíz évre megszab­hatjuk egy-egy gazdaság ter­melési irányát, meghatároz­hatjuk a trágyázási, műtrágyá- zási rendszert. így válik a ve­tésforgó a nagyüzemi gazdál­kodást összefogó tényezővé, így teszi lehetővé a holdan­ként! magasabb termésérték előállítását. A legalapvetőbb kérdés nö­vénytermesztésünk, az egész mezőgazdasági termelés bel­terjes irányú fejlesztésében, a holdankénti termelési élték növelésében a föld termőere­jének fenntartása, szakadatlan fokozása. A mezőgazdaságban a leg­fontosabb termelőeszköz a föld. A talaj termőképes ége nem állandó, a rajta fejlődő növények maradványai, a ta­lajélet, az éghajlati tényezők, az erózió stb. folytonosan ala­kítják. A termőképessége em­beri munkával jelentősen ala­kítható. Kétségtelen, hogy a termések nagysága a talajerő­től függ. A termések kialaku­lását a talajerőn kívül még egyéb külső tényezők is befo­lyásolják: az időjárás, az al­kalmazott termelési technika és a művelhető növények faj­táiban rejlő termöképiesség is. A talajerőgazdálkodás azt je­lenti, hogy a talajerőt nem­csak fokozni igyekszünk, ha­nem a felépített talajerőt ész­szerűen mozgósítjuk növé­nyeink javára. Minél jobb a talajerő, a vele járó szerkeze­tesség, annál eredményesebb lesz minden agrotechnikai be­avatkozás. Az ilyen talaj job­ban és gyorsabban bontja le a szervestrágyákat, jobban érté­kesíti a műtrágyákat, tökéle­tesebben tárolja a csapadékot, elviselhetőbbé teszi a száraz­ságot, biztosabbá, ingadozás- mentesebbé teszi a termést; Röviden: fokozott talajerővel minden külső befolyás, teimé- szeti és mezőgazdasági befo­lyás sokkal termékenyebben érvényesül, mint a leromlott talajban. A talajerő utánnótlás és foko­zás fő útja a szervestrágyázás. A szervestrágyákkal elősorban a talaj szerkezetét alakítjuk ki. A kedvező talajszerkezeti viszonyok között, a jóminősé­gű szervesanyag felhalmozása után a műtrágyák is jobban érvényesülnek. Szervestrágyá­zás nemcsak ezt jelenti: is- tállótrágyázás, hímem ezt is: zöldtrágyázás, kompwszttrá- gyázás, a növények gyökér- és tarlómaradványaiban vissza­maradó szerves maradványo­kat is. Ezek mennyisége jóval túlszárnyalja az istállótrágya mennyiségét; — KISJAK ABFALVÁN a Baranya megyei Villanysze­relő Vállalat megkezdte a termelőszövetkezet villamo­sítását. A vállalat e héten fe­jezte be Nemeske község belső villamosítását; A mag jó földbe hullott Vidám, pillanat, lefekvés előtt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents