Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-11 / 60. szám

»w. mArcitjs n. NAPLÓ 5 Bemutatjuk a megyei pártbizottság versenyzáfczlajánalc esélyesét a sellyei gépállomást A sellyei gépállomásnak nehéz és megtisz­telő feladat jutott: megszerettetni ott a gépet, a gépi munkát, ahol a legnagyobb volt az el­maradás, az Ormánságban. A sellyei gépállo­más az elmúlt években bebizonyította: alkal­mas e feladat megoldására. A sellyei gépállomáson is, mint mindenütt a megye gépállomásain 1959-ben kongresszusi munkaverseny kezdődött. A munkaverseny lényege ez volt: minél több munkát elvégez­ni egy traktoregységgel és minél olcsóbban. A gépállomás vezetői és traktorosai komolyan vették a vállalást. A vezetők jól megszervez­ték a munkát, a traktorosok pedig jól végre­hajtották a feladatot. Állandó verseny volt náluk, az eredmények eljutottak a legtávo­labbi brigádokhoz is és nem utolsó sorban ennek köszönhető az, hogy a gépállomás vala­mennyi termelőszövetkezetnél eleget tudott tgnni kötelezettségének. A gépállomások megyei igazgatósága érté­kelte a gépállomások elmúlt évi munkáját. Kiderült, hogy 1959-ben a sellyei gépállomá­son egy 15 lóerős traktoregységre 1006 normál­holdnyi munka jutott. Ez pedig azt jelenti: itt volt a legjobb a gépkihaaználás, jtt teljesítet­tek legtöbb munkát a gépek. A legtöbbet teljesítették és a legolcsóbban. A sellyei gépállomáson gz egy normálholdra eső tényleges önköltség mindössze 90,62 forint volt. Abban, hogy ilyen eredmények születtek a sellyei gépállomáson a traktorosok, odaadó munkája mellett nagy része van annak is, hogy a gépállomás vezetői jól szervezték a munkát, a vezetők figyelmét nem kerülték el a dolgozók apróbb-cseprőbb problémái sem. A sellyeiek most a tavaszi munkákra ké­szülnek. A pellyei járás ma már termelőszö­vetkezeti járás, az egész járás területén a termelőszövetkezeteké a föld. Most még na­gyobb feladat vár a sellyei gépállomás trak­torosaira, vezetőire. Az 1959-es év eredményei azt mutatják: bízhatunk abban, hogy a sellyei gépállomás nagy és jól összeforrott közössége megfelel majd ezeknek a nagyobb követelmé­nyeknek is, * A hideg sem akadályozza a munkál a rózsafát Kossuth Tsz-ben /> v y ifi p» ä o V/ magyar film Hogyan szánt ez a lánc­talpas? — kérdeztem Háttá Józsefet, a rózsafai Kossuth Termelőszövetkezet elnökét, amint a Kistemető-dülőben vlzsgálgatta a jó zsíros földbe hasított barázdát a pöfögő tirak tor nyomában, — Nagyon elégedettek va­gyunk a munkával, jól megap- rözza a földet — válaszolt jó­kedvűen az elnök. Mert most tftyasz küszöbén már nem sze­retjük a nagyon mély szántást, inkább az a fontos, hogy apró- morzsás legyen a föld. — Jobb lene, ha az összes szántanivalót már késő ősszel elvégezték volna — vetettem közbe. — Ez igaz — nem is maradt a kétezer holdas gazdaságunk­ban több szántanivaló, mint 180 hold. Ezt is elvégzik most már egy-két nap alatt. A foga­tokkal a föld végén tárolt trá­gyát széthordjuk, elterítjük, a nyomában pedig jár az eke. Ha pedig az idő megszelídül, elkezdjük a simítózást, meg a vetést. Először zabot és tavaszi árpát, lucernát és vörösherét vetünk; — Kell is takarmány, hiszen sok állatuk van. — Nem panaszkodhatunk ilyen tekintetben. Tavaly még csak 120 szarvasmarhánk volt; most már 200 van az istállóink ban, az év végére pedig úgy számítjuk, hogy 250 lesz. — Rózsafa és Katádfa régeb­ben is híres volt fejlett sertés- tenyészetéről. A termelőszövet­kezet ápolja ezeket a hagyo­mányokat? folriattnnM — nagyüzemben Á Földművelésügyi Minisz­térium klsállattenycsztési osz­tályán adott tájékoztatás sze­rint a* ország különböző vidé­kéin jól jövedelmező gazda­sági- ággá fejleszthető a nutriá- tenyésztés, elsősorban azok­ban a termelőszövetkezetek­ben, amelyek megfelelő víz- területekkel rendelkeznek. A teoR ztalatok ugyanis azt mu­tatják, hogy az értékes. 8 ám «illett eléggé szapora, Igény­telen prémes állat legjobban Bjre-eti a halastavakat, a holt­ágakat, de ugyanúgy jól érzi tpagát a felduzzasztott, leg­alább 260—280 centiméter méiv vizű folyó vagy patak- SZakp*zokban. A halállományt nem bántják vízinövényéken élnek, de jól értékesítik a konvVmikflrti hulladóktakarmá- nwokat is. Egy-esy prémért ion forintot kapnak a te- *»y‘v.tSk, a f^nv''záratokért 0 ".-.-„.i- I,-^romc'zo’'nsát is o-Y-vA-pi- pállják a tér­ti ' ■ vike7.atö'roék —- ka lék az adottságaik, rendezked­jenek be a nutria nagyüzemi tenyésztésére A tenyészállato­kat Gödöllőn és Vácegresen ■^erezhetik be az állami nut- «iatenyésztő telepeken; — Nemcsak a régi hírnevet akarjuk megtartani, hanem növeljük is. Mert Rózsafán és Katádfón igaz, hogy volt úgy 7—800 sertés a kisparaszti gazdaságokban, de mi ezzel nem elégszünk meg. Úgy szá­mítjuk, hogy már a tavasz kö­zepére lesz 1000 sertésünk, úgyhogy minden két hold föld­re jut egy. De még itt sem akarunk megállni, úgy szeret­nénk, ha a tsz minden holdjár ra jutna egy sertés. Én és a tsz tagok hívei vagyunk a sertés- tenyésztésnek, mert ez dönti a pénzt, ha jól sikerül. Márpe­dig nálunk sikerülnie kell, mert fajtiszta állataink van­nak, a férőhelyek Is elég jók, a korszerűtlen ólakat pedig még az idén átalakítjuk, takar­mányunk is van elegendő. — A baromfiból hamarosan visszatérül a befektetett pénz. Érdemes lenne talán ezzel is foglalkozni. — Van is elég szép baromfl­törzs tenyészetünk, négyszáz egyedből áll. Ezenkívül neve­lünk 300 rántanivaló csirkét is. igen szépen fejlődnek, néhány hét múlva megjelenünk velük a pécsi piacon. — Tavaly, a kezdeti évben sem panaszkodhattak a rózsa­fai tsz-tagok, szép jövedelmük vplt, de ha ezek a tervek meg­valósulnak, úgy gondolom az idei év végén még több okuk lesz elégedettségre. — Ezt szeretnénk mindany- nylan, ezért dolgozunk ég ezért kezdjük idejében a tavaszi munkákat is-.i Kode megyek ÍS, látom a traktor befejezte ennek a táblának a (szántásét. Megmutatom, hogy melyikbe álljon most. Elballagott, lassú, nehézkes léptekkel, mint a paraszti munkában eltörődött emberek szoktak járni. Ezek a léptek azonban biztpsak, határozot­tak is voltak, mipt az olyan embereké, akik őszintén, jó­akarattal hajadnak céljuk fe­lé­Vízügyi tanácskozás Csütörtökön a Technika Há­zában ország« vfeügyi ta­nácskozást rendeztek, amelyen Fehér Lajos, az MSJ2MP Po­litikai Bizottságának tagja tar­tott előadást a Vízgazdálkodás feladatai a mezőgazdaság szo­cialista szervezésében címmel. Az 1956-os események kellős közepébe repít bennünket a Virpad című új magyar film. amikor az ellenforradalmi erő« megáradt lavinája höm­pölygőit a pesti utcakon. Szabó alezredes ezredét Budapestre rendelték, hagy segítsen a ron­tó erők megfékezésében. Köz­ben azonban néhány áruló ré­vén a hatalom kicsúszik a Honvédelmi Minisztérium ke­zéből, 6 a felforgató elemek veszik át a szarepet. A gyárak és üzemek munkásai kezdet­ben tanácstalanul nézik a fel­fordulást. A gyár egyik kom­munistája: Gerendás, megte­remti a kapcsolatot Szabó al­ezredessel, aki fegyvert igér nekik. Közben feloszlatják Szabó ezredét, tisztjeit bezár­ják, s amikor visszaérkezik a laktanyába — őt jg letartóztat­ják. bezárják. S halál vár mindnyájukra, ha nem segíte­ne^ raj tűk azok az emberek akik a nagy zűrzavarban is megőrizték tisztánlátásukat, s ha ram jön meg a szovjet had­sereg. A Virrad című film a nagysikerű Tegnapnak folyta­tása, azoknak állít emléket, akik megmaradtak őszinte és igaz kommunistának akkor is, amikor a jövő kilátástalan volt. A film mindvégig izgalmas, feszült légkört teremtett a filmszínház nézőterén is. Do- bozy Imre Kossuth-díjas író kitűnő történetét filmművésze­tünk legjobbjai keltették életre a filmvászonon: Ladányi Fe­renc Kossuth-díjas, Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas Bihari József kétszeres Kos­suth-díjas, Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, Ben- kő Gyula, Szirtes Adám, Ung­vári László Kossuth-díjas Somló István Kossuth-díjas Tompa Sándor Kossuth-díjas és még több neves színművész A Virrad Szabó alezredese, SnMj Uzi?sszBny és fiszMiyi technikus nyerte a kél latié személygépkocsit A lottó februári tárgnyere- mény sorsolásának hót fő nye­reménye közül négy a debre­ceni totó-lottó körzeti Irpda területére kérőit. Oda juttatta a szerencse a két kisorsolt személygépkocsit, amelyekért már jéletikeztek a tulajdono­saik. A Skoda-FeLicla sport­kocsit szolnoki háziasszony, Olasz Jánospé, a Moszkvicsot pedig Válik László, a jászbe­rényi fómnyamó és lemezgyár fiatal technikusa nyerte. Áz autót mindketten megtartják. A másik két nagy nyere­mény, az Üllői úti lottóház egyik kétszobás, összkomfortos öröklakásának ép a bárhol fel­építhető családi háznak még ismeretlen a tulajdonosa. Meg­állapították azonban, hogy a? egyik nyertes szelvényt Haj- du-Bihar megye egyik porta­hivatalában, a másikat pedig gzabolcs-Szatmár megyében vásárolták. Patkó századosa, Vándor alez­redese, s az egyik gyár régi munkása, az őszhajú Gerendás bácsi kitünően megformált alakjai a filmnek, A film eszmei mondanivaló­jának kitűnő végigvezetése mellett, történelmi hitelesség­gel mutatja be az egyének sor­sát, jellemeit és konkréten elemzi az 1956-os eseményeket kiváltó okokat is. A film egyik érdekessége, hogy az egymás­sal összefüggő főbb események gyors ütemben váltják egy­mást, s ezzel dinamikussá te­szik a film pergését. A kato­nák és a munkások sorsának párhuzamos bonyolítása ritmi­kussá teszi az eseményeket. Érdekes megtekinteni a fil­met, a két óra alatt együtt iz­gulunk mindnyájan a szerep- lökkel és maradandó élmé­nyekkel gazdagszunk. mHünWoiMKi A TilUaitHÓ-Ma tervei Az Országos Filharmónia ki- rendeltségének pécsi vezető­jét, Várnagy Viktor elvtársat kerestük fel, hogy tájékoztas­son bennünket tavaszi terveik­ről. — Milyen meglepetés várja a pécsi közönséget a Filhar­mónia rendezvényein? — Igen gazdag á műsorter­vünk, sok és színvonalas elő­adást szervezünk a tavaszi idényben, világhírű művészek és művészegyüttesek közremű­ködésével. — Indítunk egy rendkívüli, 3 előadássorozatból álló bérle­tet, a Nemzeti Színházban. Az első előadásra március 28-án este fél 8 órakor kerül sor, amikor fellép Leonid Kogan világhírű szovjet hegedűmű­vész. Április 20-án vendégsze­repei Budapesten, a Zeneaka­démián a Pécsi Szimfonikus Zenekar és a Liszt Ferenc kó­rus. Bemutatják Händel: Jept- ha című oratóriumát. Ezzel a műsorral még április hónap­ban fellépnek Pécsett is. A bérletsorozat harmadik előadá sa Chopin születésének 150. évfordulójára rendezett ünne­pi hangverseny lesz, melynek szólistája Ungár Imre Kossuth díjas zongoraművész, a zene­kart Paulusz Elemér, a Pécsi Nemzeti Színház karnagya ve­zényli. Április fi-án és 7-én vendégszerepei a Nemzeti Színházban a 100 tagú Mojsze- jev táncegyüttes. A FillWTnó- ■i» rendezvényei a felszaba­dulási ünnepi hét kiemelkedő eseményei lesznek. Március 20-án és 21-én szerepel nálunk Jeanne Marie Darré francia zongoraművész. — Műsoron Chopin; Ballada, C-jnoll szo­náta op. 95., négy etűd, Liszt: Polonaise, Debussy: hat pre- lüd, Delfinek tánca, Puck La Puerta dpi Vino, Tűzijáték, Lenhajú lány, „General Irvi­ne" eccentric, Saint-gaeps etűd keringő formában. Már­cius 14-én a „Vastaps" című vidám zenés, táncos operett műsort mutatják be, közremű­ködnek Petras Zsuzsa, Sárdy János, Borvető János, Kardos Magda, Keleti László, Dómján Mária, kísér a hat tagú „Me­lódia" zenekar. — Ugyancsak március hónapban lépnek fel a megye több részében a „Mo­soly a muzsikában" etmű opera-operett műsorral. Az előadáson Strauss, Schubert, Offenbach, Kodály, Mozart, Verdi, Donizetti és Mu­szorgszkij művek szerepelnek. Közreműködnek neves főváro­si és pécsi művészek: Rabb Erzsi, Kürti Éva, Környei La­jos, Tréfál István és Laky György. Az együttes már ven­dégszerepeit Mohácson, Kom­lón s ellátogatnak még Sásd- ra ás Véméndre. Április 21-én olasz opera-estet tartanak a Zenei Munkásakadémia kere­tében Komlón, — Igen örvendetes jelenség, hogy az üzemekben is napról napra nő az érdeklődés • ze­nei rendezvények Iránt, ami jórészt a közönségszervezők­nek ip köszönhető. Jó munkát végez a Pécsi Széntrösztnél Kovács János né, az Építőipari Vállalatnál Szentklári Jenő, a Pedagógiai Főiskolán Vigh Já­nos. Sok még a tennivaló a Porcelángyárban és a Bőrgyár­ban, tőlük csak nagy ritkán jön egy-egy ember hangver­senyekre. Az elmúlt évékben gimnazistáknak, ipari tanulók­nak is rendszerepen tartottak bérlethangversenyeket, de ezt nem tudták elérni az egyetem­istákkal. Ma már e tekintet­ben is jelentősen megváltozott a helyzet. Ma már a jogászok is rendszeresen eljárnak hang­versenyekre. Az Orvostudo­mányi Egyetem KlSZ-s*erve- zete például kötelezővé teszi, hogy havonta legalább egy hangversenyt minden K.ISZ- fiatal meghallgasson. Mi legyen as MAranykováccsal“ Az Alkotmány utcában lakom és reggelenként munkáin* menet rendszerint diákok tömegeivel találkozom, akik a Pe­dagógiai Főiskolára, vagy a szülészeti klinikára (orvostanhall­gatókról van szó), vagy éppen az általános iskolába tartanak. Ez a rengeteg fiatal velem együtt mindennap elhalad az Arany kovács vendéglő előtt s így naponta szemtanúja lehet annak az undorító látványnak, amely az említett vendéglő előtt fo­gadja, Nem akarom részletezni, mert nem is újságba való a látvány megnevezése, ami a vendéglőben megforduld részeg emberek nyomán marad a kövezeten a jobb érzésű emberek megbotránkoz tatására. Főleg a gyermekeink nevelése az, ami nem lehet közöm­bös számunkra, most amikor sao van a* Iskolai erkölcsoktatás bevezetéséről. Véleményem szerint az ilyen esetek nem ad­nak kellő alapot a jó neveléshez, mert a legjobb nevelő eszköz a jó példákra való hivatkozás. Tenni kell valamit, s erre ké­rem a sajtó segítségét. Segítsen hozzá, hogy az Illetékesek mi­előbb intézkedjenek, vagy legalább is fontolják meg, nem jobb lenne-e az említett vendéglőt áttelepíteni a Sörgyár kö­zelébe s egy sörvendéglőt, sörkóstolót létesíteni, amely a Sör­gyár legkiválóbb termékeit méri ki a vendégeknek. MÁTÉ ISTVÁN, Pécs, Alkotmány u. 80. Becsület dolga Nem nagy dologról van szó, mert hitzen az a 200 forint, amelynek a történetét elmon­dom, nem Is olyan nagy pénz, inkább az emberséget emlí­tem meg e levélben, amely visszaszármaztatta az említett pénzt jogos tulajdonosának. Nálunk Abaligeten a szokásos­nál kissé hamarább kezdődött el az idegenforgalom, amely híres barlangunk megtekintése mellett a földmüvesszövetke- zeti italboltot is a figyelem középpontiba állította. Egy ilyen alkalommal történt, hogy az italbolt vezetője, Csapó elő­tárt két darab összehajtogatott 100 forintost talált a padlón, 1,3 millié télé Budapesten a sínjei Ilim ünnepének naiysllterű előadásain Budapesten nagy sikerrel zárult a szovjet film tizenket­tedik ünnepe. Két hét alatt 1 358 000 jegyet váltottak a szovjet filmek előadására. Az idén új nézőcsúo^ született, 78 OÜO-rel túlszárnyalták a ta­valyi eredményt. A legnagyobb sikert a első napja című alkotás aratta. A fiatalabb é6 idősebb korosztály ezreve' küld be pályaműveket a szov­jet film 12. ünnepe alkalmá­ból hirdetett pályázatitokra A filmünnep eseményei vidéken még nem fejeződtek be. Arra számítanak, hogy az ünnepi eseménysorozat idején a szov­jet filmek nézőinek száma megközelíti a négymilliót; amit az egryilc délelőtti vendég veszített el. Délutáni nyitás­kor újra visszajöttek a vendé­gek. de senki sem kereste az elveszített pénzt. Az italbolt vezető sorra kérdezte a ven­dégeket, amíg végre megta­lálta a Pénz gazdáját. A földművesszövetkezet ve­zetőségének ezúton ajánljuk a figyelmébe az ilyen becsületei dolgozókat, hogy ezután is mi­nél több hasonló példával ta­lálkozzunk. Somogyvári János, földrendező brigádvezető. Panasz a Gázmfívekre Valamit nem értünk. Ho­gyan lehetséges az, hogy az elmúlt hónapban, amikor a le­hető legrosszabb minőségű, il­letve mennyiségű gázszolgál­tatásban részesültünk (leg­alább is ml Hl. kerületi lakók! a Gázművek mégis az e’őző számlák dup'éját köveit V" rajtunk. A borsos szárrá mt lé műszaki információt is V é­rünk a Gázmüvétől, miért nem tudtuk sok esetben a gázsü'őt használni, vagy legalább ig a lángot meggyújtani. Gyarmati Jéesef

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents