Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-10 / 59. szám

1MM. MÁRCIUS 1». NAPLÓ 5 A „PIK-ügyhöz“ tartozik júUccüU a pécsi Remek volt a hangulat éjfél után a hagyományos pécsi cigány- bálon. Babai Gyula cigányprímás ez alkalommal ugyan a főrendező tisztségét tölti be, de mint vérbeli muzsikus, most is az álla alá szorítja a hegedűt és csak úgy „társadalmi munkában” magyarnóták­kal szórakoztatja szabadnapos kollégáját. Szálát Dódit és a két csinos cigánylányt. Babai Etelkát és Babos Máriát. Már most nagy az érdrtlidís az 1960. évi Budapesti Ipari Vásár iránt Kedden délntán tárgyalta a Megyei Népi Ellenőrző Bizott­ság a közönség körében oly nagy érdeklődéssel kísért PIK-problémákat. Mint ismeretes, az Esti Pé­csi Napló hétfői számában nagy vonalakban beszámolt a NEB vizsgálatairól, amelyek rávilágítottak a PIK-nél ész­lelt fogyatékosságokra, az anyagelszámolásban, a társa­dalmi tulajdon védelmében mutatkozó lazaságokra. A tárgyalás a hibáik feltá­rása mellett elsősorban a se­gíteni akarás jegyében folyt le, hiszen nem bűntényről, nem tudatos mulasztásokról kellett levonni a konzekven­ciát, hanem a PIK vezetőinél mutatkozó emberi gyengesé­gekkel, a jóindulatú bírálatok­kal szembeszálló magatartás­sal kellett harcba szállni. A hiúság nem jó tanácsadó. Már pedig a PIK vezetői ezen a tárgyaláson e nem éppen dicséretes jelzővel jeleskedtek. A hozzájuk címzett bírálatból (s ebből sűrűn akadt) úgyszól­ván csak azokra reagáltak, melyek kevésbé lényegesek s visszaverhetők. Mintha bizony azért került volna plenum elé a „PIK-ügy”, hogy a vezetői­nek minden eddiginél drákóibb intézkedést kell tenniük a ha­nyag házfelügyelők rendszabá­lyozására, s más ehhez hason­ló nem éppen elvetendő, de a komoly hibákhoz képest mégis apró-cseprő lazaságok meg­szüntetésére. Nem ezt várták a tárgyalá­son résztvevő tanácsi szervek képviselői a PIK vezetőitől. Hogy mennyire nem ezt, az ab­ból is kiderült, hogy több megértéssel mérlegelték a hi­bák, mulasztások indító okait, mint az érdekeltek a jogos bírálatot, — Ez a válla'a! már hat igazgatót fogyasztott el — mondotta az egyik felszólaló —■ nem akarjuk, hogy ez újra megismétlődjön. Nem akarjuk, annál is inkább, mert meggyő­ződésünk, hogy a vállalat je- vezetője becsületes em­Egyfenekű 100 literes vashordó víz és szemét tárolás cél­jaira kiválóan alkalmas. Kapható db-onként 39,10 Ft-ért. MÉH, Doktor Sán­dor u. 14. 296 bér, aki legfeljebb tapasztalat­lansága miatt kerülhetett ebbe a kátyúba, mely az említett fogyatékosságok elkerülhetet­len következménye. — A hibát bárhogy szépít­jük is, hiba marad s nem men­tesíti még az sem, hogy a vállalat 1958. óta figyelemre­méltó eredményeket ért el egy sor olyan területen, amit a korábbi vezetők súlyos módon elhanyagoltak. Igaz az, hogy a lakbérhátralékok rendezésé­ben országosan is jó helyen állanak s a nevükhöz fűződik az is, hogy a város szívében néhány héten belül sortataro­zás. városszépítés kezdődik. Tehát a tárgyalás résztvevői nemcsak bírálattal illették^ a vállalat vezetőit, hanem segítő szándékkal azt is szóvátették, hogy a hibák felszámolására feltétlenül segítő kezelj kell nyújtani a vállalat vezetőinek. Ez a segítség azonban csak úgy vezethet eredményre, ha a PIK vezetői az elutasító magatartás helyett megszívle­lik a tárgyaláson elhangzott bírálatokat, illetve javaslato­kat, melyek végső fokon a la­kosság érdekében történtek. A lakosság tízezreinek érdeké­ben, akik továbbra is a PIK- től várják kisebb-nagyobb gondjaik, problémáik megoldá­sát. Persze, túlzás lenne, ha a lakosság olyan következtetése­ket vonna le e bírálat nyo­mán, hogy ezután már egy- csapásra megszűnik minden lakásproblémával kapcsolatos gondjuk. Tudomásul kell ven­ni azt is, hogy a PIK a maga okozta hibái, fogyatékosságai mellett, továbbra is egy sor olyan problémával küszködik, mint az anyaghiány, szakem­berhiány, az elhelyezés kor­szerűtlensége stb., amelyek mielőbbi megszüntetésére az illetékes szervék eddiginél fo­kozottabb segítsége szükséges. (—s. gy. —) A wajszlói Uránia filmszín­házban március 3-án este 7 órakor tartották meg a szov­jet film ünnepének díszelő­adását. Az ünnepélyt a ma­gyar és a szovjet Himnusz hangjai után Bodó Pálné mo­ziüzem vezető rövid be­széddel nyitotta meg. Úttörő- szervezet részéről egy úttörő szovjet verset szavalt, majd Kiss Emil mondott ünnepi beszédet. A népművelési ta­Az 1960. évi budapesti ipari vásárra már most készülőd­nek a KGM gyárai, üzemei. Úgy a híradástechnikai, mint a szerszámgépipari vállalatok a legújabb termékeikkel vesz­nek majd részt az ipari vásá­ron. Az 1960. évi ipari vásár mél­tóképpen és átfogóan tükrözi majd a felszabadulás óta el­telt 15 év eredményeit. A ko­hó- és gépipar mellett az épí­tőipar, könnyűipar, élemezési- ipar is megjelenik a vásáron az állami helyiiparral együtt. Bekapcsolják a vásárba a szigetet, a Mezőgazdasági Mú­zeum épületével együtt, ahol náce elnöke beszédében Ismer­tette a hagyományossá vált szovjet film ünnepét, vázolta az új és a régi szovjet filmek kimagasló eredményeit, magas művészi értéküket. Az ünnepi beszéd után az iskola ének­kara két orosz dalt énekelt el. Ezután mutatták be a szovjet film ünnepe vezető filmjét: a Béke első napját. Bodó Pál előadásokat és szakmai film- bemutatókat rendeznek. A ha­jóipar a városligeti tó terüle­tén rendez bemutatót. Az idén is megnyitják a Külföldiek Klubját a korcsolya csarnok­ban. Lényegesen több külföldi ki­állítóval számol a vásár ren­dezősége. A Szovjetunión és a népi demokratikus országokon kívül részt vesznek a kiállításon Franciaország, Svájc, Olasz­ország, Anglia, Német Szövet­ségi Köztársaság, Hollandia, Dánia, Svédország, Monaco és más országok. Sok új pavilon épül. Lesz divatszínház, nagy súlyt fek­tetnek a pavilonok díszítésére, külső belső megvilágítására. A látogatók részére televíziós telefonok állnak készenlétben, aszfaltozzák az utakat, virá­gokat ültetnek, sétányokat lé­tesítenek. Az idei ipari vásár tovább­fejleszti a kelet-nyugati keres­kedelemi kapcsolatokat, na­gyon jó eszköz lesz idegen- forgalmunk fellendítésére, a magyar ipar világhírnevének öregbítésére. ........- ■ ­A szovjet film ünnepe Vajszlőn TolUeprű Pécsi presszók A régi idők kedves találko­zó helye volt a kávéház. Neve mindinkább kezd kikopni a közhasználatból. Helyét és ne­vét a kisebb teremterjedelmű, városunkban sokfelé található, hangulatos „eszpresszó“ vált­ja fel. Hogy miért éppen esz­presszónak kell hívni ezeket a kellemes kis kávéházakat, nem tudjuk. Talán a nálunk szokásos külíöldmajmolás az oka, talán az idegen név csá­bító hatása. Az eszpresszó szó ugyanis olasz szó. A gépben gyorsan készített erős kávé­italt hívják így az olaszok. Ké­sőbb azt a helyiséget, ahol az ilyen italt fogyasztják, szintén eszpresszónak nevezték. Hoz­zánk osztrák közvetítéssel ju­tott el ez a szó, s megmaradt, meghonosodott Sokat lehetne vitatkozni azon, ny legyen az eszpresszó magyar neve. Ikertestvérét, a présházat egészen más foga­lom kifejezésére használjuk Latin testvérét, az expressz szót a sürgős postai küldemé­nyek, a gyorsjáratú vonatok és hajék jelölésére foglalták le. Mivel pedig az expressz szó nemzetközi szóvá vált, helyte­len lenne, ha mindenáron ma­gyarítani akarnánk. Az esz­presszó szót azonban (eredeti jelentése: kiszorít, kinyom) ki kell szorítani köznyelvünk­ből. Nemcsak azért, mert ne­hezen ejthető idegen szó, ha­nem azért is, mert akad helyet­te jó magyar szó. Milyen jól hangzik pl. a Széchényi tér sarkán levő reg­geliző neve. Miért nem lehet az eszpresszót ennek a mintá­jára kávézónak nevezni? Hogy pedig mindenki így nevezze, nem is sokra van szükség. Csak arra, hogy megváltozza­nak a cégtáblák! De hol va­gyunk ml ettől, mikor még a „Leértékelt cipőbolt“ vezetősé­ge sem hiszi el, hogy önma­gát értékelte le a helytelenül szövegezett cégtáblával! Pécs közismerten a „press* szók“ városa. Egyedül váro­sunkban van mopresszó (a mozi és az eszpresszó összevo­násából), ahol filmvetítés köz­ben feketézni lehet; egyedül Pécsett van libresszó (a latin liber = könyv és eszpresszó összevonása), ahol két dupla között könyveket olvashatunk; Végre megszületett a divat­presszó is. Ha így szaporod­nak az eszpresszó kis testvér­kéi, még megérjük, hogy lesz depresszó, ahol a kedélybeteg koffeinisták kortyolgatnak; lesz impresszó, ahol a szimp­lát kevergető szépasszonyok cserélgetik majd egymásról hallott és vallott „impressziói­kat.“ Talán még a vén Mecse­ket is eltorzítják csókpresszó- nak, mert ott a feketék csó­kot adnak — gyakran minden presszió nélkül is. Az elolaszosított Pécsről me­nekülve a Nádor kávéházban kötöttünk ki. Itt újabb megle­petés ért bennünket: színes leporello-album vásárlására csábított egy felhívás. Min­denki tudja, hogy e fogalmon harmonika-szerűen összehajto­gatott képsorozatot értünk; Feltételezhető, hogy ha valaki magyarul kéme ilyen színes képsorozatot, már meg sem ér­tenék Pécsett Újságjainkban is vigasztalan a helyzet. A római olimpia máris előreveti árnyékát, és mindenki fitogtatni igyekszik latin vagy olasz nyelvi tudá­sát A Magyar Nemzet vasár­napi számának tárcacikke: „Quo vadisSPDf Ugyanebben a számban Szeberényi Lehel cikkének címe: Ambíció. A reklámok Figaró borotvakré­met és ImcuUus étolajat aján­lanak. A Népszabadságban Mikes György felhívást intéz a férjekhez: „Legyünk objek­tíve k!" Szép, szép, de mit szól­nak ehhez az OFOTÉRT-üzle- tek? Dr. Tóth István " ......... „T anulni «éretnénk" Több társammal együtt el­határoztuk, hogy elvégezzük az általános iskola hetedik, nyolcadik osztályát. Még ja­nuárban felkerestük a járási tanácsot, ahol megkaptuk a biztatást terveinkhez ég azt mondották, hogy lehetséges itt helyben is indítani egy felnőtt tagozatot. Sajnos, ez még a mai napig nem történt meg. Most már lassan kifogyunk az időből és a türelemből is. A legtöbben beszereztük a tan­anyagot és várjuk, hogy mikor lesz valami a dologból. Gusztos Imre Üszög puszta. A kaposvári Cslky Gergely Színház hogy meggyőződjenek a reális helyzetről. KAPOSVÁRI TUDÓSÍTÁS (II.) SZÍNHlZI ÉLET \ nagysikerű évadnyitó előadás szereplői: Farkas Anny Jászai-díjas, Csorba István, Somogyi Géza, Ki éraer József, Pálfy Alice, Remete Hédi és Komlós István Kaposvárott még ma is köz­?" ’f1 lorog egy régi anekdota, w/ ben’ amikor a színházat o:'ték, megkérdezték a vá- Pc!gá.-mesterét, milyen stí- lusban kívánja felépíttetni? A rosseb törődik vele, hbgy milyen a stílusa, az a fontos, hogy nagyobb legyen, ■ nt a Pécsi színház! * Előadás előtt az öltözőjében £orest,uk fel a kaposvári Cslky Crergeiy Színház igazgatóját, «■uttkgi Ottó, .Tászai-díjas szf- _.’?t aki éppen az utolsó si- _ "okát végezte a maszkí- l/’ G alakította Shnkes­íiumletjének Claudlusát. — Ha a kaposvári színházi életről akarnak tájékozódni, skkor mindenekelőtt üljenek a nézőtérre, tekintsék meg * Hamlet kaposvári előadását, Az előadásig még éppen tíz perc volt vissza, amikor elfog­laltuk helyünket az igazgatói páholyban — s kissé aggodal­masan tekintettünk szét a né­zőtéren. Kevesen voltak még, üresen ásítottak a székek. Szomszédom elmondja, hogy eddig már nyolcszor adták telt ház előtt a Hamletet, talán ezért az érdekVűenség. Mire azonban felgördül a függöny — a legnagyobb meglepeté­sünkre — minden helyet elfog­laltak. S az előadás valóban kelle­mes meglepetés volt, a kapós vári színészek bátor vállalko­zása meghozta a megirdeme’ sikert, a színház magasszín vonalú előadást produkált. So­momért Pál mindvégig kitű­nően alakította Hamlet szere­pét. Az Opheliát alakító Ló- ránd Hanna játékát lágy lírai- ság jellemzi. Ruttkay Ottó Claudiusa egyik legjobban megformált alakja a darab­nak. De dicséret illeti a többi szereplőket is: Jancsó Adrien­nel, Homokay Pált, Szabó Im­rét, Flllár Istvánt, Krémer Jó­zsefet és Sallós Gábort, akik megkapó egyszerűséggel, nagy ■ téléssel keltették életre Sha­kespeare örökéletű hőseit. Ami feltűnik az idegennek, s ami szinte szokatlan nálunk itt Pécsett, hogy az előadás után tíz perccel még a közön­ség nyugodtan ül a helyén és viharosan tapsol. — Hogy ilyen leles a színház látogató közönségünk, abban nagy része van a Pécsi Nem­zeti Színház művészeinek — mondja az igazgató. — Ami­kor államosították a pécsi szín­házat, a művészeik rendszere­sen ide jártak előadásokat tar­tani és olyan darabokat hoz­tak, amelyekkel megszeretet­ték a közönséggel a színházi életet. — Színházunknak jelenleg harminc művésze van, nem nagy az együttes, néha nehéz­ségeink Is vannak, de Igen lel­kes kis társaság, s amit csiná- ’unk, azt valóban szívvel csi- lálja mindenki. — s ez meg sokszorozza erőinket. Sok a fiatal nálunk, ami lényeges szempont, hiaaea éppea a fia­taloktól várhatjuk a legtöb­bet A tanács megszavazott .5 millió forintot a színház fel­újítására, amire már nagy szükség van. Az átépítést jö­vőre kezdik meg. A tanács tá­mogatja a színházat tervei megvalósításában. Buszt kap­tak, hogy ezzel a tájelőadáso­kat elősegítsék. Havonta 10—- 15 előadást tartanak vidéken, főként a járási székhelyeken. Igen jól megszervezték a kö­zeibe eső falvak lakóinak szín­házlátogatását. S így mintegy harminc kilométerrel tudják megnövelni a színház hatósu garát. A jövőben is ezt kíván­ják tovább fejleszteni, mer. nyilván nagyobb élményt je­lent egy darabot bent a szín­házban látni, mint kint vala­melyik kis kultúrházban. ahol csak igen szegényes díszletek­kel dolgozhatnak. 1955-ben nyílt meg az állan­dó jellegű kaposvári színház Huszka Jenő: Szép Juhászné című operettjével. Ebben az évben szintén szerelnének egy Huszka-darabot játszani, való­színűleg a Bob herceget. — Az ellenforradalom meg zavarta a színházat la, s igen megakasztotta fejlődésében. Három éve vagyok a színház igazgatója, p azóta minden esz­tendő valami nagyobb célkitű­zés jegyében znilott le. Az el­ső évben a szervezés volt a legfontosabb teendőnk, a mé­rik ériMk rikerüit stabilizál­nunk a színházi helyzetet, a közönséget, s most van a nagy erőfeszítések éve. Az évadot Kodály: Háry Jánosával kezd­tük. ami egyik legnagyobb vál­lalkozásunk volt ebben az évadban. Ezt az előadást 4500 diák tekintette meg, Somogy, Tolna, sőt még baranyai fia­talok is eljöttek az előadásra. Kodály Zoltán is megjelent és elismeréssel nyilatkozott az előadásról. Ebben az évadban bemutat­ták még az Üvegfigurát.’a Ta­nítónőt. A Tanítónőt 28 alka­lommal játszották nagy siker- mii Ugyanő—Ér aafijr sikere volt a Denevérnek, amely 30 előadást ért meg. Ezután kö­vetkezett az Elveszem a fele­ségem, s most a Hamlet. Úgy tervezik, hogy a közeljövőben mutatják be a Nebántsvirágot, Darvas József nagysikerű drá­máját: a Kormos eget, a Film­csillagot és a Szókimondó as­szonyságot. Azzal a jóleső érzéssé' 'ívoj tunk a színházból, hogy a ka­posvári művészek a k": bb úton haladnak, s nagy részt vállalnak a Dunántúl szellemi és művészeti eleiének a meg­teremtésében; Hamar I—

Next

/
Thumbnails
Contents