Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-09 / 58. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! JTONÁNTÚU NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA Új létesítményeink XVII. ÉVFOLYAM, 58. SZÄM ARA: 50 FILLÉR 1900. MÁRCIUS 9. SZERDA A meszesi bányászlakóházak egyike. A kétszobás összkom­fortos lakások típuselemek fel- használásával sorozatban ké­szültek. A kezdetben egyhan­gúan alakuló újmeszesi város­képet kellemesen élénkítik az újabb épületek derűs színei és változatos elhelyezése. Tervezője: Köves Emii Foto: dr. Szász Embert formáló erő 1919 május 17-én tartották a Szovjetunióban az első kom­munista szombatot. A Pravda tudósítója így írt erről a nagy­szerű kezdeményezésről „.. .A lelkesedés és az összetartás példátlan volt. A munkában a legkülönfélébb foglalkozású dolgozók vettek részt A mun­ka befejezése után a jelenlévők elé ritka kép tárult száz, meg száz éhes, fáradt ember, öröm­től csillogó szemekkel ünnepel­te a munka sikerét. Énekel­tek ... ügy tűnt, a himnusz hangjai elömlenek Moszkván és mint kő által felvert hullá­mok kihatnak az egész ország­ra, új erőt öntve a fáradtakba, ingadozókba.. Nem lehet méghatódotts ág nélkül olvasni ezeket a soro­kat, melyek a nagy szocialista ország dolgozói munkaverse­nyének első hajtásairól adtak hírt Negyven évvel később, a Szovjetunió kommunista mun­kabrigádjainak példájára, ná­lunk is megalakultak a szocia­lista munkabrigád címért küzdő csoportok, melyeknek tagjai már nemcsak a munká­ban kívántak jeleskedni, ha­nem szerepet vállaltak a szo­cialista embertípus kialakítá­sában, kötelezővé tették saját maguk számára a magas er­kölcsi normák szerinti életet, a tanulást, egymás segítését is. Nem is lehet megtudni már, ki kezdte nálunk Baranya megyé- ben elűször^Szlav^lt Antal bá- nyászbrigádja-e, vagy a Tónin! ácsbrigád, esetleg Janács Vil­mos kőművesei? Nem is ez a lényeges, hanem hogy a mozgalomban résztvevő munkásemberek saját akara­tukból, minden szervezés nél­kül, teljes szívvel akartak va­lamivel többet adni, mint a napi munka, lelkesebben adni, mint annak előtte. Hogy ez si­került, annak bizonyítékai le­mérhetek 1959 második félévé­nek gazdasági tervteljesítései­ből, abból az eredményből, amit megyénk szocialista ipara a márciusi párthatározat való- raváltásáért folyó harcban el­ért. Nem állítunk merészet, ha azt írjuk: a szocialista munka- brigád-mozgalom méltó utóda a határtalan lelkesedésből sar­jadt kommunista szombatok­nak, a sokéves munkaverseny- mozgalom legszebb, legjobb célkitűzéseinek. Éppen ezért féltő gonddal kell vigyáznunk tartalmára, a mozgalom erede­ti célkitűzéseinek megtartásá­ra. papp János elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője a március 5-én tar­tott, kibővített pártbizottsági ülésen ismertette a jelenlévők­kel, hogy megyénkben már 418 brigád harcol a szocialista cím elnyeréséért, 62 brigád pedig el is nyerte már e kitüntető cí­met. A szocialista munkabri­gád cím elnyeréséért harcba mduló dolgozók számának nagymérvű szaporodása azt mutatja, hogy megyénk ipari munkásai nagy lelkesedéssel láttak hozzá az i960, évi fel­adatok teljesítéséhez, egyre többen kívánnak űj módon dolgozni, új módon termelni és élni a munkahelyeken is. En­nek a nagyszerű mozgalomnak azonban nem szabai valamifé­le üzemek közötti versengéssé válnia. Helytelen lenne, ha az egyes vállalatok abban is meg akarnák előzni egymást, hogy melyiknek van több szocialista munkabrigádja- Az ilyenfajta szaporítás nem befolyásolná kedvezően a mozgalom valódi tartalmának érvényrejutását, formálissá válna. A komlói Bé­ta-aknán például 1959-ben 17 brigád küzdött a szocialista címért, ma 39. Természetesen helyes dolog, ha mindenhol megengedik a munkásoknak, hogy harcolhassanak a kitün­tető címért, azonban vigyázni kell arra is, hogy a követel­ményből ne engedjünk. A lehetőség, a szocialista munkabrigád címért folyó küzdelem lehetőségének meg­adása mellett rendkívül éberen kell őrködni a vállalá­sok reális megvalósíthatósá- gán. A vállalásoknak főleg a minőségi munkavégzésre, a gaz daságos termelésre kell irá- nyulniok. És ez a szempont minden ipari üzemre érvényes. A párt és szakszervezeteknek támogatni és segíteni kell a szocialista munkabrigád címért küzdőket, szakmai és politikai oktatásuk kérdését. Ugyanak­kor arra törekedni, hogy a vál­lalatoknál ne csak ez legyen az egyetlen verseny, hanem „éljen meg” mellette „A szak­ma kiváló dolgozója” és más munkaversenyforma is. Nem utolsó helyen kell fel­említeni azt, hogy a szocialista munkabrigád tágjainak segíte­niük kell egymást. Munkában es tanulásban egyaránt. A bri­gád tagjai nem „kész” embe­rek, akik mindenben már egy­formák és így könnyen elérik céljukat. Lábrakapott néhol olyan helytelen gyakorlat, hogy az öregeket, falusiakat, elma­radottabb munkásokat nem vesznek be maguk közé a töb­biek, mert azzal „vesződni” kell. Nyilvánvaló, hogy ilyen válogatásnak semmi helye nincs ebben a versengésben. 418 munkabrigád, melynek tagjai szocialista emberekké is akarnak válni, a napi mun­kavégzésen felül pluszt akar­nak adni mind a társadalom­nak, mind saját maguknak. Nagyon nagy dolog ez, na­gyon szép dolog! Az üzemi párt- és szakszervezetek segít­ségével, a mozgalom gyermek- betegségeinek leküzdésével olyan erővé lehet változtatni ezt a nagyszerű törekvést, mely napról napra visz friss kedvet a munkaversenymoz- gelomba, teremt még nagyobb becsületet a munkában elfá- radóknak, mert ahogyan 40 évvel ezelőtt a Pravda tudó­sítója írta: „...mint kő által felvert hullámok kihatnak az egész országra”.,., úgy hat ki most is ez a mozgalom a szocializmus alapjai lerakásá­nak esztendejében minden munkásra, nagy, emberformá­ló erejével. Jobb szövetek mpjúíonó- és szövőgyá­rak dolgozóinak 1960-ra tett rf'^yvánalásait most össze­gezték a Könnyűipari Minisz- *®rtumban. A gyapjúipar terve ... tevaiyinál 10 százalékkal °bb szövet gyártását határoz­ni IIleg, ez minden valószínű­re szerint ki is elégíti a ke- csletet, ezért a vállalások nem ® terv túlteljesítésére, hanem * gazdaságosabb termelésre, a gyártmányok minőségének ja­vítására vonatkoznak. Az ipar­ág dolgozói negyvenmillió fo­rintot akarnak megtakarítani és ily módon az önköltséget 1,3 százalékkal csökkentik. Ez azt jelenti, hogy a vállalások tel­jesítése iparági átlagban 6—7 napi bért követő összeggel nö­veli majd a kiosztható nyere Készül az új isz-községek távlat« mezügazdaságf ejlesztési terve Az új termelőszövetkezeti községekben országszerte mezőgazdaságfejlesztési tervet készítenek, hogy meghatá­rozzák a nagyüzem kialakításának legfontosabb lépéseit, a falvak belső és külső fejlesztésének módját, a beruházá­sok sorrendjét. Kijelölik a termelőszövetkezeti községek végleges határát és szakemberek véleménye alapján hatá­rozzák meg: hol, mit vessenek, hol erdősítsenek, javítsák a talajt. A terveket mindenütt a falusi vezetőkből, terme­lőszövetkezeti elnökökből, községi orvosokból, pedagógu­sokból, s nagy tapasztalattal rendelkező termelőszövetke­zeti parasztokból alakult bizottságok, továbbá a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai által kiküldött brigádok dolgozzák ki. II jövő év végére megépítik a nemzetközi kőolajvezeték nagyarsrszági A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa kőolaj- és föld­gázipari állandó bizottságának Bukarestben megtartott leg­utóbbi ülése ismételten foglal­kozott a Szovjetunió és a ba­ráti országok között építendő nemzetközi kőolajvezeték kér­déseivel. Bese Vilmos, a kőolajipari tröszt vezérigazgatója, az ál­landó bizottság elnöke az ülés határozatáról és a kőolajveze­ték építéséről a következőket mondotta az MTI munkatár­sának: — Mint ismeretes, a Szovjet Unió a KGST több más tag­államán kívül a Magyar Nép- köztársaságnak is ad nyers­olajat, hogy segítse az ország motorüzemanyag- és fűtőolaj­ellátását. A nyersolajat a szov­jet termelő mezőről vasúti tar­tálykocsikban szállítják ha­zánkba. Ez eléggé körülmé­nyes és költséges szállításai mód. Amíg azonban kisebb mértékben igényeltük a támo­gatást, addig a vasúti szállí­tás megfelelt a követelmények nek. Most azonban, hogy egy­re növekvő mértékben vészük igénybe a Szovjetuniónak ezt a segítségét, a KGST úgy dön­tött, hpgy Lengyelországba, a Német Demokratikus Köztár­saságba, a Csehszlovákiába és Magyarországra irányuló szál­lításokat egyszerűbben, gyor­sabban és gazdaságosabban, távvezetéken kell megoldani. — A KGST bukaresti ülése 1958-ban döntött a vezetékhá­lózat első szakaszának meg­építéséről és arról, hogy Ma­gyarország is bekapcsolódik a Szovjetunió Volga-menti nyers olajlelöhelyeiről kiinduló cső­vezeték-rendszerbe. A legu­tóbbi bukaresti ülés pedig véglegesen tisztázta az első szakasz építésének kérdéseit. — A nemzetközi vezeték két irányba halad: az egyik észak­ra, Lengyelországba és az NDK-ba, a másik délre, Cseh­szlovákiába, és Magyarország­ra szállítja az olajat. A cső­vezeték általános hálózati sé­májának elkészítését a Szov­jetunió vállalta. A séma el is készült. Ennek alapján már mind a négy országban el­kezdődött a vezeték tervezése és megállapodás történt az el­ső szakasz építést, valamint befejezési idejére is. — A csehszlovákiai vezeték- szárny Ipolyságnál ágazik le Magyarország felé és Drégely- palánknál jön át a határon. A tervezést és az építést úgy kell ütemezni, hogy a magyar­országi szakasz 1961 végére el­készüljön és — az üzempró­ifaák befejezése mán — legké­szakaszát sőbb 1962 közepéig üzembe he­lyezhessük a vezetéket. — A magyarországi ágat úgy tervezzük, hogy az Budapestet megkerülve jut le Százhalom­battára, ahol a vezetéken ér­kező olaj feldolgozására fel­épül a dunai kőolajfinomító. Ez a szakasz százharminc ki­lométer hosszú lesz. Százha­lombattáról tizennyolc kilomé­teres vezetéket építünk Ká- polnásnyékig, ahol a nemzet­közi hálózati rendszert össze­kötjük az itt Szőny felé elága­zó zalai olajvezetékkel. így a Szovjetunióból érkező olaj nemcsak Százhalombattára, ha nem a kápolnásnyéki vezeték­szárny közvetítésével a szőnyi kőolajipari vállalathoz is eljut majd feldogozásra. — Csővezeték szállítási ké­pessége 1 700 000—2 600 000 ton na olaj lesz évenként, asze­rint, hogy hány szivattyúállo­mást építünk be. A vezeték lehetővé teszi, hogy télen-nyá- ron, zökkenőmentesen, egyen­letesen szállíthassuk a nyers­olajat a Szovjetunióból Ma­gyarországra, tehát tökéletes biztonságot nyújt az ország motorüzemanyag- és fűtőolaj- ellátására. Üzembe helyezésé­vel nagymértékben csökken az olaj szállítási költsége. A szállítási mennyiségtől függően az említett teljesítőképességen belül százötven—háromszáz millió forint megtakarítás le­hetséges. Külön haszna lesz még a vezetéknek, hogy az ad­dig szállításra használt tartály kocsik felszabadulnak és ki­zárólag az országhatárokon be­lüli üzemanyagmozgatásra szolgálnak; Kádár láitns e’rtárs lálogafa az Esze Tamás aeieláaioaliaa Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Orbán Lászlóval, a Központi Bizottság tagjával* az MSZMP tudományos és kulturális osztálya vezetőjé­vel meglátogatta a fővárosi Esze Tamás nevelőotthont A vendégek elbeszélgettek a nevelői és tanári kar tag­jaival, majd pedig az otthon úttörőivel; FI ,őrü!ünk, hogy a tavasz» a Margitszigeten köszönthetjük Igor Mojszejev nyilatkozata Moszkva OVIT!). Április elején immár ötödízben há­romhetes vendégszereplésre ismét Magyarországra érkezik a világhírű Mojszejev együt­tes, a Szovjetunió állami népi táncegyüttese. Igor Mojszejev vezetésével 108 táncos és ze­neművész érkezik Budapestre. Az együttes tagjai Moszkva után elsőnek Budapesten mu­tatják be legújabb műsorukat, amely új szakaszt jelent a Mojszejev együttes művészi útján. — örülünk, hogy ismét a Margitszigeten köszönthetjük a tavaszt — mondta Igor Moj­szejev az MTI moszkvai tudó- I sítójának. — Nagyon megsze­rettük Magyarországot, a ma­gyar közönséget. Nemcsak új műsorunkat akarjuk bemutat­ni a magyar közönségnek, ha­nem egyúttal szeretnénk meg­ismerkedni a magyar kultúra új eredményeivel, a zene, a táncművészet új alkotásaival is. Együttesünk egyébként igen zsúfolt nemzetközi programot bonyolít le. Magyarországról a Német Demokratikus Köz­társaságba utazunk. Ősszel a Német Szövetségi Köztársaság­ban, Ausztriában és Svájcban lépünk fel. Jövőre együttesünk ;smét ellátogat az Amerikai Egyesült Államokba, DCis tcuieö&ek, nagy, tei&ei Részlet az Aida c. operából. — Lépés. Kiemelsz, három- — Igen; Valóban fárado- négy. zunk, mert a balett fizikailag Nem tornaórán vagyunk, is komoly erőpróba elé állít- hanem a Doktor Sándor Mű- ja az embert. A gyerekek meg- velődési Ház balett-termében, érdemelnek minden dicséretet, Bártfai Márta tánctanárnő fá- mert lelkiismeretesen végzik radoaák itt növendékeivel; munkájukat* Igen nagyszabá­sú műsorra készülünk. Május­ban adunk először önálló ba­lettestet. A felkészülés igen sok gyakorlást követel, mert a tervezett táncszámok igen szín­vonalasak és ezért megtanulá­suk igen komoly feladat. — Milyen táncokat adnak majd elő? — Egyik műsorszámunk tel­jesen egyedülálló. Saját mun­kánk eredménye. Egy grúz népmese anyagát dolgoztuk fel. A tánc címe Kígyó vitéz. A zene is eredeti. Komoly se­gítséget kaptunk a Gorkij könyvtár vezetőjétől. Műsorunkban természetesen a klasszikus balett is képvisel­ve lesz. Előadjuk az Aida c. operából a balett-betétet. Egyik legszebb műsorszámunk Csaj­kovszkij Diótörőjéből a spa nyol tánc lesz. A gyerekek nagyon szorgal­masan készülnek, ez lesz első egész estét betöltő, önálló mű­soruk. Reméljük, munkánk eredménye, a siker nem ma­rad el* Gui

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents