Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-08 / 57. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! smáinmi / NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KVII. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1960. MÁRCIUS 8. KEDD Egy csokor virág Az &szi avar alól elődugja fehér fejecskéjét a hóvirág, lila ruhájában bokor alatt lapít az ibolya, cinke kiált..: — közeledik a tavasz. Tavasz a természetben, tavasz az életben, tavasz a világ alakulásában. Asszonyaink estélyi ruhába öltöznek, virágot, apró kedveskedő ajándékot kapnak a férfiaktól. Kenyában, Tajvan szigetén, vagy másutt a világon szintén ünnepelnek a nők, de egészen másként, mint a mi asszonyaink, leányaink. Ok tavaszt várva ünnepelnek, a mieink a tavaszt ünnepük. A tavaszt, amely ötven évvel ezelőtt, vagy még talán annál is régebben kezdett kibomlani, amikor 1889-ben Párizsban a II. Intema- cionálé megalakításakor először lép nő a munkásmozgalom történetében szónoki emelvényre, hogy a nők érdekében szóljon. Ez a nő Klara Zetkin, azt követeli: ismerjék el az asszonyokat egyenrangú harcosnak, Vj hang, az elnyomott, agyonsanyargatott rwik hangja volt ez. És a leongresszus a munkásvédelmi törvény határozatába beveszi a nőket védő intézkedések követelését síkraszáll az egyenlő munkáért egyenlő bért elv megvalósításáért. Állandó harc, súlyos körülmények között, állandó üldöztetés azért, mert a nők jogaikat merik követelni. A század elején háborúk nehezedtek a proletariátus vállára, köztük is a legnagyobb a proletárasszonyokéra. Szenvedtek a gazdasági válság miatt, az emelkedő árak miatt, az éhségtől és a félelemtől, szenvedtek a hadiüzemekben és közben egyre jobban izzóit bennük a gyűlölet parazsa. Kitüntetések a nemzetközi nőnap alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nemzetközi nőnap 50. évfordulója alkalmából hétfőn a parlamentben a nőmozgalom száz kiváló aktivistáját tüntette ki. Az ünnepségen megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke is. A kitüntetetteket Dobi István köszöntötte, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. Munka Érdemrenddel, 5 asz- szonyt, hatvanegy asszonyt a Szocialista Munkáért Érdeméremmel, harmincnégy asz- szonyt pedig a Munka Érdeméremmel tüntetett ki. Az ünnepség után a megjelent párt- és kormányvezetők hosszasan, szívélyesen elbeszélgettek a kitüntetett asszonyokkal Szívből köszöntjük megyénk minden asszonyát és leányát! Az MSZMP Baranya megyei bizottságának levele a megye asszonyaihoz és leányaihoz Marcim 8-án at nemzetközi nőnap 50. évfordulóján meleg szeretettel köszöntjük megyénk minden asszonyát és leányát. Melegen, szívből köszöntjük a családi élet meghitt melegségét adó édesanyákat, a boldog szocialista életre készülő leányokat — minden nőt, aki a békéért, az emberi jogokért, egész népünkért, a szocialista Magyarországért és a haladó emberiség összefogásáért munkálkodik. Amikor 50 évvel ezelőtt Kiara Zctklin bátran kiállt a nők társadalmi és politikai egyenjogúságának kivívásáért, a dolgozó asszonyok és leányok legjobbjai a családjukért otthon is éjt nappallá tevő munkásasszonyok legbat- rabbjai álltak melléje. Édesanyák és leányok! Merítsetek erőt a nó- mozgalom bátor harcosainak életéből, járuljatok hozzá hazánk felemelkedéséhez, a szocializmus felépítéséhez és a világbéke megszilárdításához! Éljen március 8-a! Éljen az 50. nemzetközi nőnap! Éljen a nők nagy nemzetköri ünnepe! Éljen szép hazánk, a magyar nők egyenjogúságát biztosító Magyar Népköztársaság! MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA 1905. Az orosz forradalomban hősiesen harcolnak a nők. Ez nagy lendületet ad a világszerte egyre jobban terebélyesedő nőmozgalomnak. 1907-ben már összeül a szocialista nők első nemzetközi konferenciája. 1910-ben a második nemzetközi nökonferencia az anya- és gyermekvédelem követeléseit tűzi napirendjére. Elhatározzák; a nők harci napját, a nemzetközi nőnapot minden évben megtartják és időpontjául március 8-át jelölik meg, E határozattól kezdve először csak néhány, majd mind több országban ünnepelnek ezen a napon a nők: nehéz körülmények között, tilalmak ellenére, illegálisan és börtönben. Magyarországon 1914-ben bontják ki először az Ünnepi zászlót: a haborít ellen, a béhe mellett tüntetnek. Peregnek az évék és a tespedt, zsarnoki világba belekiált egy hang, az orosz proletariátus hangja: „Miénk a hatalom!” És az orosz proletárok vezére, Lenin kiadja a jelszót: „A proletariátus nem vívhatja ki a teljes szabadságot, ha nem vívja ki a nő teljes szabadságát”. Felszabadul az orosz nő és ettől kezdve még erősebben, még határozottabban követelik a világ asszonyai: legyenek ők is szabadok. És a második világháború után, a szovjet asszonyok után sorra szabadulnak fel a német, a csehszlovák, az albán, a román, a kínai, a koreai, a vietnámi nők is. Ma már nyolcvan nemzeti szerv közel 200 millió asszonyát képviseli a nemzetközi nőmozgalom . Ausztriában, Olaszországban, Japánban, Indonéziában, Kanadában és másutt még azért harcolnak a nők, amiért a mi asszonyaink is harcoltak alig két évtizeddel ezelőtt: a nők munkához való jogáért, a férjes asszonyok elbocsátása ellen. Az algíri asszonyok levelet írnak a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetséghez. Ezt írják: „... a gyarmati rendszer megdöntésével a nők örökre el akarják tüntetni a szolgasággal együtt a kegyetlen nyomort, amely évről évre uralkodik a családok többségében. A régi rendszer romjain új nemzetet akarunk építeni, ahol a függetlenség igazságot és kenyeret, tanulást és tekintélyt, egészséget és boldogságot jelent.” Mintha csak a mi asszonyaink húsz évvel ezelőtti követeléseit fogalmazták volna meg, mintha csak a mi asszonyaink mostani helyzetét látták volna meg előre, ök is az ellen harcolnak, ami ellen a mi iszonyaink harcoltak és ők is azért küzdenek, hogy oda jussanak, ahová a mi asszonyaink eljutottak. Hogy ők is e9Venlő munkáért egyenlő bért kapjanak, hogy a tanulás ? férfiak és nők előtt egyaránt nyitva álljon, hogy náluk ^ olyan törvények legyenek, mint nálunk, amelyek védik lönh™V<ít’ 02 egészségét, könnyítik a munkáját, küs~oatatn<Jedményeket elő számára, amikor szül és séhez ‘ n“9v «ecsemőjét ápolja, hogy gyermekeik nevelé- lamtói e-á'stih°z ők is olyan segítséget kapjanak az ál- a! ® szakszervezettől, mint a mi asszonyaink: bölcsödet, óvodákat, iskolai napköziotthonokat... . E*?rt.harcolnak és azokért a távlatokért, amelyeket a második oteves terv, s majd a többi ötéves tervek nyitnak 4<fön a- it afszonüaink előtt. A második ötéves tervben 2S0 nnn7 iIVaT7?81’ 3500 úí dvermekotthoni férőhelyet, énított „,„7 S.f bitünk és ennek 45—50 százalékában be- iánnk iefinZstA**' konyhabútorok lesznek. A nők munká- hnln-ntnt t V-JesJ:érdekében fejlesztjük a közétkeztetési ■ a konzervipart, 45 százalékkal nőveldL*\f™ Í ne<et- a. ^vetkezeti mozgalom gyors fejlő- 71 . r 2 u] me9könnyítjiik a parasztasszonyok életét... m®r ^öyre közelebb van a tavasz. A világ nail részén, a kapitális ta országokban még csak várják a tavaszt. Ezekben az országokban még osak virág jut J?,n.a. naP011 _az iszonyoknak, de eljön az idő, amikor uk is a virág mellé, az apró kedveskedő ajándék mellé j*,“ megkapják mindazokat a jogokat, a maguk társat- amatol, mint a mi asszonyaink a mi társadalmunktól iOhJAzJlvar elődugja fejecskéjét a hóvirág, lila ruhá- t„n bokor alatt lapít az ibolya... Szedjünk belőle egy- jvxsofcrot aö-iuk át azoknak, akik gyermekeinket ne- etik, akik kedvessé teszik otthonunkat, adjuk át asszo- "Wtnnak, leányainknak, akik ötven évvel ezelőtt indultak ért harcolni, hogy szabadok legyenek, hogy egyenlők legyenek, hogy ne pusztítsanak háborúk a földön, Ünnepi nőgyfilés Doktor Sándor Művelődési Házban nemzetközi nőnap alkalmából Zsúfolásig megtelt tegnap este hat órakor a KISZ és a Szakszervezetek Dukivor Sándor Művelődési Házának nagyterme az ünnepi nőgyűlés kezdetére. Az ünnepségen megjelent és az elnökségben foglalt helyet: Egri Gyula elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első tátikára', Ambrus Jenő elv- társ, a városi pártbizottság első titkára. Az ünnepi beszéd előtt pattogó dobszóval úttörők és KISZ fiatalok vonultak a terembe, kezükben egy-egy csokor hóvirággal és egy nagy csokor piros szekfűvel. Köszöntötték az asszonyokat és leányokat. A nagy csokor piros szekfűt az elnökségben helyetfoglaló, idős alapítótagoknak adták át. Rameisi elvtársnő megnyitó szavai után Palkó Sándor elvtárs mondott ünnepi beszédet. — A nők egyenjogúságának kivívása sok-sok harc eredménye volt, — mondotta. — Az elnyomó osztálytársadalomban a nők alárendeltsége és jog- fosztottsága volt a jellemző. Nem kaptak jogot és nem kaptak lehetőséget. Nem is mutathatták meg, hogy mire is képesek. Modem rabszolgák voltak. Gyárakban és mindenütt munkában az olcsó munkaerőt jelentették a nők. — A munkásmozgalom harcaiban a nők sem maradtak hátúi. Iül0~ben Koppenhágában Klara Zetkin javaslatára fogadták el, hogy minden évben március 8-át a nők napjaként ümneplik meg. Azóta 50 év telt el. A nőnapok jelszavai időszakonként változtak, de egy jelszó végig vonul a nemzetközi nőmozgalom történetén, ez a jeJszó — a béke! — 1945-ben szabadságot kaptunk. A szovjet emberek és asszonyok hozták el a szabadságot, e napon is tisztelettel gondolunk rájuk. Az adott szabadsággal élni tudtunk. Egyre több és több nő került ki a négy fal közül, a múlté lett a „fakanál“ elmélete. A nők elfoglalhatták méltó helyüket társadalmunk minden területén: — Kegyelettel emlékezünk a magyar mártír-asszonyokra, akik a múltban is és 1956-ban is életüket adták a szabadságért. — Ünnepelünk! Tizenöt éve szabadon a szocialista országokkal együtt. A világ egy részén még nincs szabadság. Gyermekeket és asszonyokat ölnek csak azért, mer szabadságot akarnak. Szolidárisak vagyunk velük. Példamutatásunkkal támogatjuk őket. Bizonyítjuk, hogy miként él a nép ott, ahol nincs elnyomás, ahol egyenlő minden dolgozó, akár nő, akár férfi. Az ünnepi beszéd elhangzása után Fülöp Mihály, a Nemzeti Színház művésze Benjámin László: „Hajnali karének“ című versét szavalta, majd a „Mecsek“ együttes adott színvonalas műsort. Szeged—szubolicai távvezeték Belgrad (MTI) Bélgrádban hétfőn egyezményt írtak ala a Magyar Népköztársaság é.s a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság villamosenergiarendszerének Szeged—Szu- botica állomások közötti távvezeték megépítésével való összekötéséről. Az 54 km hosszú, 130 kilovoltos távvezeték az év végéig elkészül. A szerződés aláírása alkalmával kiadott közlemény kiemeli, hogy a távvezeték megépítése újabb lépés a két ország energiagazdálkodási együttműködésének fejlesztésében. OOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXJOOOOOOOOOQOOOOO Koszorúzás a 48-as téren Megnyitották <s baranyai vie nami napokai Hétfőn délelőtt az üzemi, területi, városi és megyei nóta- nácsok képviselői az 50. nemzetközi nőnap alkalmából megkoszorúzták a pécsi szovjet és magyar hősi emlékműveket, valamint a 48-as hősi emlékművet. A képen: Kiss Istvánná, a városi nőtanács elnöke és Toller Lászlóné elhelyezik a városi ót megyei nő tanács koszorúját, Hétfőn városunkba érkezett Nguyen Dinh Can, a budapesti vietnami nagykövetség kultur- attaséja. A megyei tanács művelődésügyi osztálya, valamint TIT rendezésében megtartandó baranyai—vietnami napok illusztris vendége magával hozta Vietnam népművészetének néhány csodálatosan szép példányát, melyet látogatásai során bemutat a vendéglátó pécsieknek, baranyaiaknak. .. • Este a TIT Bartók klubjában köszöntötték a kedves vendéget, aki válaszképpen elmondotta, hogy első alkalommal látogatott Pécsre, de az - első benyomás máris basa az ország egyik legszebb városát ismerte meg. A kis ünnepség után megtekintette a TIT székházban rendezett II. műszak kiállítást, ahol Sebők Imre, az Állami Áruház igazgatója, a TIT politikai szak- j osztályának alelnöke a Zsol-1 nay gyár legújabb termékével egy Ízléses kivitelű zsugormázas eozin vázával ajándékozta meg. Dr. Takács József, a TIT megyei titkára Baranya 10 éves fejlődését bemutató albumot nyújtott át vendégünknek. A baráti találkozót dr. Bóna Imre a TIT elnökségi tagjának bevezetője után Vietnam életét bemutató filmvetítés követte.
