Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-01 / 51. szám

two. MÁRCIUS 1. NAPLÓ 5 Érdekes tervek a Hazafias Népfront munkájában Er&tetfésebb klubélet at 1. kerületben — Megalakult az Ifjúság- i'édelmi bizottság a 11, kezűiéiben — Értelmiségi tanács a 111. kerületben Mind erősebben bontakozik ki városunkban a Hazafias Népfront mozgalma, A város három kerületében önállóan működő bizottságok nemcsak terveket készítenek, hanertl számos olyan társadalmi kér­dést, a kerület belső életét érintő problémát oldanak meg amelyek máresak jellegüknél fogva sem tartozhatnak mindig a tanácsok ' feladatkörébe. A háfom kerületi bizottság ver­senyben van egymással, S jó- munkájuk, a közösségi össze­fogás ereje mutatja majd meg, högy melyik népfront-bizott­ság tör az élre. A versenyt az első kerület budai bizottsága hirdette. Var­ró József titkár elsősorban a klubélet megszervezésén fára­dozik. Az utcablzalmiak bevo­násával, a nőtanácesal karölt­ve vitaesteket rendeznek, ame­lyeken az időszerű bel- és Külpolitikai eseményeket tár­gyalják meg. Felkutatták a kerület nyugdíjas férfiait és nőit, és felkérték őket az el­hanyagolt, gondozatlan gyer­mekekkel való napközi foglal­kozásokra. Munkabrigádokat szerveznek az elmúlt évben megkezdett parkosítás folyta­tására, és megszervezik az egyes utcák csatornázási, jár­da- útburkolat készítéséhez szükséges alapmunkákat. — Varra József titkár márts fel­vette a kapcsolatot a területü­kön léVő gyárak, nagyüzemek, vállalatok, hivatalok vezetői­vel, akiktől az előbb említett társadalmi munkák gyors el­végzésére munkacsoportok ala kltását kérte. Érdekes, nagyfontosságú In­tézményt létesített a II. ke­rület. Pataki Miklós és Re- inecz József kezdeményezésére mér az elmúlt évben megala­kult az Ifjúságvédelmi blzott- sá§, amely az egész város te­rületén hivatva van ellenőriz­ni a Züllésre, éjszakai csavar­gásokra hajlamos fiatalok éle­tét. A bizottság felkutatja azokat a helyeket, ahol az ilyen, szülői felügyelet alól ki­csúszott fiatalok tanyáznak, és elsősorban pedagógiai esz­közökkel igyekszik őket a hu­liganizmus veszélyétől megóv­ni. A bizottság tágjai kört az általános és középiskolai ta­nárokon kívül a különböző társadalmi szervek küldöttéi is részt vesznek. Minden re­mény megvan arra, hogy kü­lönösen most, a farsangi bálo* záSok idején túltengésfe Hajla­mos fiatalok életerejét aa if­júságvédelmi bizottság a he­lyes irányba fogja terelni. Az ifjúság társadalompoli­tikái megsegítésével foglalko­zott legutolsó elnökségi ülésén a Hazafias Népfront III. ke­rületi bizottsága. SZentgyörgy- ttáfl János titkát elmondotta, hogy márts megindult az if­júság között a helyes irányfa mutató nevelői előadások so­rozata, Tantó István tanár, mintegy 250 főnyi fiatal hall­gatóság előtt féjtette ki, mit kapott és mit kap ezután a fiatalság a mai társadalomtól. A kérdést azonban meg Is fordította: kifejtette azt is, mit kell adnia a mai fiatalság­nak a saját és a közösség bol­dogsága érdekében. A III. kerület új városrészé­ben Baráth László KlSZ-tit- kár végzett értékes munkát a Hazafias Népfront választásai alkalmával. Az elnökség elha- táróztá, hogy javaslatot ter­jeszt a III. kerületi tanács elé, amelyben javasolja, hogy a volt hadapród, jelenleg Dózsa- épület párttos részén — altnak egyetemi városrésszé alakulá­sáig is gyermekjátszótér lé­tesüljön. Nagyfontosságú kezdeménye zés: egy olyan értelmiségi ta­nács létesítése, amelyben or­vosok, pedagógusok, ügyvédek stb. vennének részt, s amely­nek feladata, hogy a kerület dolgozóinak bármilyen jellegű problémáira (orvosi, nevelői, jogügyi, szociális ügyekben stb.) megfelelő felvilágosítást adjon. Az értelmiségi tanács fogadó ideje: csütörtök du. ft—8-ig Alajos u. 2 sz. alatt UJ tervek, új kérdések meg­oldása lüktet a Hazafias Nép­front mindhárom kerületi bi­zottságénak munkatervében. — Reméljük, hogy a nemes elha­tározások, kezdeményezések erőteljesebbé izmosítják a népfront-munkát, s a pártta­gok és pártonkívüllek szoros együttműködése lehetővé te­szi a társadalom erőinek össz­pontosítását, ■«%< Nyolcvan hold Évék Óta drága Volt Bara- tlyébah á dughagyma. Még a kilónkénti tizenkettő, sőt húsz forintos ár is megszokott volt. Aki megvette, az sem mindig boldogult veié, mert a belőle kinőtt zöldhagyma felberdősö- dött, vagyis a közepén kifej­lődött rész élvezhetetlen lett. Ezt pedig csak a dughagyma kellő hőkezelésével, szárításá­val lehet megakadályozd!. A bor gyáriasszonyok ajándéka a nemzetközi nőkongresszusra Alig pár nap vá­laszt el az első nem zetközá nőnap 50. éves évfordulójától. Ezeket a napokat a bőrgyár asszonyai lelkesen használják ki arra, hogy méltó­képpen ünnepeljék meg e napot. Nem­csak ajándék készí­téssel, hanem a ter­melésben is sikere­ket akarnak elérti. A kongresszusi ver­seny folytatásaként egy sor űj női bri­gád alakult, mely küzd a minőség ja­vításáért éB a meny­nyiségi termelés emeléséért Is. A politikai munka jobbátéteié érdeké­ben csoportos beszél getéseket és kis elő­adásokat tartanak a nők között. A társa­dalmi gondoskodás területén kiterjesz­tik munkájukat. Rendszeresen meg­nézik az óvoda, a napközi otthon, öl­tözők és fürdők tisztaságát, hogy ez­zel is segítsék azok­nak kulturáltabbá tételét, A koppenhágai Uh népi nemzetközi nő­kongresszusra á gyár nobizottsága díszes fényképalbu­mot állított össze, melynek képei a fel szabadult magyar nők élétét mutatják be. Nagy meglepe­tés lesz a bőrgyári asszonyok másik ajándéka, egy bőr­ből készült díezpár- na, melynek köze­pén a földgömböt átrepülő békega- laftib hirdeti a pécsi bőrgyári asszonyok békevágyét. a. M-né Elkészült az inoiui . hidrazin^tizem PocZóh Imrének, aa erőmű- tröszt vegyészmérnökének újítása alapján az inotai No­vember 7 Erőmű szakembere­inek közreműködésével kor­szerűen felszerelt hidrazin- j üzem szerelési munkálataival készültek el az erőmű egyik melléképületében. Az új üzemben emberi kéz érintése nélkül készül a külföldön is igen keresett vegyianyag, amely a szakemberek tapasz­talata szerint megakadályoz­za az erőmű-kazánok, veze­tékek rozsdásodását. 20 fok a Balatonon Újabb, szubtrópusi erede­tű, meleg légtömegek árasz­tották el Európa nagy részét. Hazánkban a Dunántúl nagy­részét már elborította a me­leg, s hétfőn, a kora délutáni órákban Keszthelyen már 20 fokig emelkedett a hőmérő higanya, g***--------------------­vöröshagyma Ennek megszüntetése érde­kében koimányzatunik gondos­kodott arról, hogy Makóról szerzik be az ország minded részében a dughagymát, így megyénkben is. A majdnem négyszáz mázsa makói dug- hagyfnéval a megye készlete ötszáz mázsára emelkedett. A dughagyma ára lényegesen le­csökkent, már négy forintért is lehet kapni egy kilót, nyolc forintért pedig a legkiválóbb minőséget adják. Vesznek is belőle sokat. A komlói házi­asszonyok például negyven mázsát vittek el, hogy kert­jeikben elültessék majd. Több jelenség mutat arra is, hogy a jövőben a megye nem szorul más vidéki vörös* hagymakészletre. A nagyhar- sányi Ságvárl, a gordisai Bú­zakalász és a fczágyi Kossuth Termelőszövetkezet egyenként hat-hát mázsa dughagymát vá­sárolt. Ez a három termelő- szövetkezet veti hé a legna­gyobb területét. Kisebb rheny- nyiségben azonban más ter­melőszövetkezetek is Vásárol­tak dughagymát. Idén a me­gye termelőszövetkezetei ösz- szesén nyolcvan holdem ter­mesztenek vöröshagymát, ami jelentősen hozzájárul majd a megye vöröshagyma-ellátásé­nak biztosításához. megismerte (és igen nagy több­ségük fneg is szerette) köszön­hető a műsor jó összeállitásd- nak. Igen nagy gonddal és kö- rillteklntéssel, — szinte az em­berek keiét fogva, — vezették őket a komoly zene megismeré­séhez vezető út első, nehéz lépéséin. Dicséret illeti a hangverseny rendezőit, mert ném vették túlságosan igénybe a hallgató­ságot. Tekintettel voltak arra, hogy nagyrészük először hall­gat végig hangversenyt és így igen sokan, valami olyant vár­nak) atnlf inég eddig nem hall­hattak. Szerencséién megtalál­ták ai Átmenetet d komoly te* ne, és szintén a komoly-zené- hét tartozó, de könnyebb fhá* bek között. Ezen a hangversenyen mutál kozott be eUo Ízben ä villányi művelődést hát énekkara. Az első akadályt sikerrel vették. Hanganyaguk Jé, M töVibbfa Nagysikerű hangverseny Villányban is szorgalmasan, és ilyen lel* kesedéSsel dolgoznák, biztosan sZép sikerekét arathatnak. Különösen szépen adták elő, Verdi: Rabszolgák kórusa a „Nabucco“ C, operából) és Ko- poszov: Fecske C. szerzemé­nyét. Egyénileg Parragh Piros­ka és Hadfi Józséfné aratták a legnagyobb síkért. Csohgof József, az énekkar vezetője áldozatos munkával elérté Cél­ját: alig három hónap alatt készítette fel Az énekkart erre a meglehetősen nehéz hangver­senyrei Remélhetőleg Az eddigi gya- korlAitől eltérően, AZ énekkar di első »iker Után nem oszlik fel, mert amint az előadás Bi- zonyitolta, a hálás villányi kö­zönség szereti a zenét, megér­demli, hogy énekkara legyen a községnek. Igen sokat emelt a műsor »zínvomalén a mohácsi földmü- vesszdvetkeeet szimfonikus ze­nekara. A jövőben a megad­nak minden segítséget az új énekkarnak és a most alakuló zenekarnak, igen szépen tol­mácsolták Haydn Menüettjét és nagy sikert arattak Btkel: ),Hunyadi László" e. operájá- nak nyitányával. A villányi általános iskola énekkara, búd ás János vezeté­sével meghódította a nézőket.. Különösen dicséretet érdemel­nek bátor, magabiztos fellépé­sükkel Lemmvobb Sikert Ka­tái: Dal á Hazáról, c. kórus- művel aratták. Egyetlen negatívumként mCg kell említeni, hogy a konferan­szié nem a leghelyesebben vá­lasztotta meg anyagát. Amj.1 elmondott, az nem hangver­senyre Váló. Helyesebb lett vol­na inkább az előadandó mű­vét, vagy annak szerzőjét is* mentetni. Természetesen ez j nem rontott a hangverseny ér­tékén, csak a jövőben infő pél­dának álljon a villányiak előtt. Nagy Béla elvtárs, az általá­nos iskola igazgatója rövid be­szédében ismertette a hangver­seny Célját és fontosságát. Mini érdekességet megtudtuk, hogy 0)45 előtt a község .10—40 szá­zaléka nem tudott Imi. A köz­ségben 3 tanító Volt. Ma a köz­ségben nincs Írástudatlan és a tantestület száma 24. Villány is azon az ütött ha­lad. amely megszünteti a vá­ros és a falu közötti különbsé­get. A hangversenynek is ezt tt célt kétt Szolgálni, A falusi embert is érdekli a komoly zene, a művészet. Ír­ről győződhettünk meg Vil­lányban. Igaza van A költőnek, akit á meghívó idéz: ,,Ahol az éneket szeretik, ott ésdládi béke éS társadalmi egyetértés Van". (Polybyhös) OOOb ATTILA Üégyszemközt Qela&íujek, jelkéfLek, /ideálok /í szintén restellem, de ez az igazság, ha úttörő kislányom v megkér, hogy vegyek neki valami apróságot, amit az úttörőruhájára kell felvarrnia — és ez időnként megtörté- nik — gyakran megfeledkezem róla. Amikor aztán számon-' kéri, hogy megvettem-e, még nekem áll feljebb és tnegmon- dogatom, hogy ezer más, sokkal fontosabb dolgom volt, mint az a kis műtyürke, Gondolom, nem állok egyedül ezzel a feledékenységgel. Szinte látom, hogy egyik-iháSlk atya, akinek Szintén van útörőgyercke és időnként szintén hajlamos megfeledkezni gyermeke apró kéréseiről, most kajánul olvassa ezt az ön­kritikát, mondván: „Na ugye, mindig mondtam, nem ilyen Apróságokon múlik, hogy valaki jó vagy rossz apa-e!” Várjunk egy kicsit azzal a kajánsággal. Éppen nem er­ről van szó. Ellenkezőleg. Azért Vetem fel a kérdést így „önkritikusan”, mert szeretném, ha más is így, kellő önkri­tikával tekintene rá. Abban persze megegyeztünk, hogy egy dolgozó szülőnek a napi munka közben rengeteg minden­féle gondja, baja. elintézni és megjegyezni valója lehet, s hogy ez a sokféle gond ,abszolút mértékkel mérve” egyen­ként is valóban sokkal fontosabb és komolyabb, mint mond­juk egy különpröba-jetvény beszerzése. Csakhogy gyerekügyről lévén szó, nem mérhetünk ab­szolút mértékkel. Igaz. hogy ha egy gazdasági vezető elmu­laszt egy fontos intézkedést, azzal talán több ezer forintos kárt okozhat, igaz, hogy a tanácsi dolgozó egy ügy késdel- mes intézésével elkeserítheti ügyfeleit, a fizikái dolgozó fi­gyelmetlenségével testi épségét és káresetét veszélyeztetheti, s ilyen bajok annak a különptóba-jelvény beszerzésének az elmulasztásából nem adódhatnak. Mégsem intézhetjük el az ügyet egy könnyed mosollyal. A dolog ügy áll, hogy dz a kis jelvény (hogy a példánál maradjunk), amiről azt sem igen tudjuk, hogy 1nife való, hova kerül az egyenruhán és mit jelent, a gyerek számára az adott pillanatban talán minden másnál fontosabb. Szá­mára az nem egyszerűen valami kerek vagy szögletes textil- darab, hanem saját érdemeinek, képességeinek jelzője, a fejlődés egy újabb útszakaszának határköve, olyan jelkép, amely az emberréválás folyamatának jelentős eseményét jelzi. Lehet, hogy néhány hét vagy hónap múltán elveszti fontosságát (sőt ezt biztosra ií vehetjük), de csak azért, mert helyét Valami más, egy újabb jelkép foglalja el. s út­törőnk fnost már annak Az eléréséért veti latba erejét De a helyzet Változatlan, mert most meg az újabb jelvény tesz számára mindennél fontosabb. Azaz pontosabban szólva nem is maga a jelvény, hanem az a jog, hogy viselheti, ae a szel­lemi vdgy fizikái fejlődésben elért eredmény, amelynek a jelvény csak. mintegy tükre, külsődleges kifejezésre juttatója. Ez az, amit nem szabad elfelejtenünk. Ne tegyük azt, amire különben hajlamosak vagyunk, hogy ezeket a gyerek- ügyeket a magunk ügyeivel hasonlítjuk össze, mert akkor téves eredményre jutunk. Inkább arra gondoljunk, hogy bi­zonyos tárgyaknak a mi szemünkben is lehet fokozott jelen­tősége. Egy-egy fénykép, emléktárgy értékét a hozzá fűződő emlékek adják. De ezt aligha kell valakinek is részletesen elmagyarázni. Nem egészen így, de hasonló módon kapnak megkülönböztetett jelentőséget gyermekeink tárgyai is. Az úttöfönyakkendől, -egyenruhát nem lehet holmi közönséges ruhadarabokkal együtt kezelni, mert ha egyszerűbb az anya­ga, olcsóbb is, mégis a gyerek számára nagyobb Ae értéke, s ezt a hovatartozás biztos érzete adja, majdnem azt mond­hatnánk, hogy a gyermeki osztályöntudat. Igaz ugyan, hogy „nem a ruha feszi az emberi”, ae úttörő „civilben” is út­törő, de figyeljük csak meg a gyerekeinket, mennyire más­képp viselkednek, ha egyenruhába öltöznek. A gyermek még nem tudja elválasztani annyira a tárgytól a hozzá ta­padó érzelmeket, gondolati tartalmat, mint a felnőtt, sót megesik, hogy magának a tárgynak nagyobb fontosságot tu­lajdonít., mint az azzal jelképezett tartalomnak. Ha erre gon­dolunk, meg tudjuk érteni, hogy egy jelvény vagy más egyéb jelkép lehet annyira fontos is gyermekünknek, hogy nélküle üresnek, céltalannak, keservesnek találja az életet. Igaz, hogy nem sokáig, mert hamar talál magának új eélt, de ha az Űyen apró keservek gyakran ismétlődnek, kizony komoly károk is származhatnak belőle a gyermeki jellem fejlődésé­ben. Ha már elveszti érdeklődését az életét megszépítő jel­vények és jelképek iránt, fenyeget az a veszély, hogy el­viMtt érdeklődését mindaz iránt is, amit ezek jelképeznek, közömbössé, nem ritkán cinikussá válhat. Ugyanígy állunk az ideálokkal is. A mi gyerekkorunk­ban nem voltunk valami gazdagok ideálokban. Az egyszerű ember gyerekének nehéz volt magát beleélnie egy-egy törté­nelmi személyiség helyzetébe, a hadvezérek, főurak példája nem állt közel a dolgozók gyerekéhez. Maradt Big Bill, aki egy ökölcsapással öt gonosztevőt küld a másvilágra, A mai gyerek szinte válogathat a követhető eszményképekben, hi­szen az emberiség haladásáért közdő kommunisták is egy­szerű emberek voltak, az életüket nagy és igaz célok szol­gálatába állító tudósok, művészek példája is közel áll a mai gyerekhez. Ne mosolyogjuk meg úttör&gyerekünket, ha azt mondja, olyan akar lenni, mint Ságvári Endre vagy József Attila volt. S akkor se mosolyogjuk meg, ha az „olyanná” Válást kiltsőségesen képzeli és olvasmányaiból, a filmekből hőseinek mozgását, viselkedését próbálja lemásolni. Itt ugyan­az történik, mint a jelképek esetében: a lényegest a lényeg­telentől nem tudja még megkülönböztetni. Segítsünk neki, de ne nevessük ki, mint ahogy nem mulaszthatjuk el mun­kánkból eredő kötelességeinket a gyermek kívánságainak ki­elégítése végett, de azért e kívánságokról sem szabad meg­feledkezni. Évek múltán a jelvényeket, jelképeket és ideálokat fon­tosság tekintetében gyermekeink gondolkodásában is fel­váltják majd a mélyebb emberi érzések és az önálló alkotó gondolatok. De akkor mát nem lesz gyermek. MÉSZÁROS FERENC Először lottózott, négyes találata van Jtttikovlcs János 70 éves mo­hácsi pékmestert egy négyta­gú állandó kollektíva nehezen meggyőzte, hogy 3 szelvénnyel vegyen részt velük a játékban. Vidék Mátyásnak, a kollektí­va egyik tagjának diktálta «Já­nos bácsi a Számokat, melye­ket a 1. fogadási héteb ki is húztak 111 502 forintos nyere­ménnyel. Jankó vies János bécsi ezzel szerencsét hozott a kollektí­vára, melynek több tagja: ko- vácsics Lukács, Simich István és Csemyánsakl Paula. A 7. héten mohácsiaknak kedvezett a szerencse, de feb­ruár utolsó húzásán ismét Ba­ranyába látogatott el Fortuna asszony. Három pécsi lakos ért el négyes találatot. ~ Megérte eljönni. — állá* Pnotta tneg közel 450 néző, Miközben zúg a vastaps. AÚO ,.arj“fe leengedni a színpad- • °z énekkart és a mohácsi ~~m/°niküSDkat. Villányban os< volt először hangverseny. C^rendető^ loen nagy és né­héé munkai Vátlttttak: az égy* tzerü emberekkel megszeret- a komoly zenét. At egy- ember is szeretheti a ko- to°ly tehát, csak tneg kell hoz- tZ.Jülalitt az mtat. A legfon­tsabb azonban az első lépés. 2 gyermek a, amikor megin- ZT‘ C-’ftt'c 02 elSő lépést testi n®beeeht Htána tndf mind ««ovobb lépteké halad. Ai megtörtént, é* re­„,£z, ^bereknek tetszett az nem Pe^0 nagy többségük na9Von ismerte eddig Motort, Verái. Rubih- Erkel műveit, be, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents