Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-06 / 56. szám
»60. MÁRCIUS e. MAPLÖ 5 Nagy sikert arattak a szigetvári cipők Lipcsében Magyar József főmérnök nyilatkozata Hétfőn Pécsett vendégszerepel tíélia Casanovas A világhírű délamerikai re- vüsztár: Helia Casanovas, március. 7-én, hétfőn délben Pécsre érkezik, ahol délután fél 6, és este háromnegyed 9 órakor a Pécsi Nemzeti Színházban vendégszerepei. Helia Casanovas nevét a legnagyobbak között emlegetik a világ színpadán. HéUa CasanotMssal együtt érkéznek Pécsre: Lakatos Gabriella, Koisuth-dijas, Havas Ferenc, az Állami Opera balett- művészei. kísér: Túrán László MmdJc József, és Sárközi Endre. Konferál: Rácz György. Amikor a Pécsi Porcelán- gyár egyik eldugott kis üzemrészében felkerestem Zsinkó András szobrászmestert, nagyon udvarias volt, hosszú évekre visszamenőleg megmutatta készítményeit, mindegyik ről mondóit néhány szót, beszélt arról, hogy most nincs megkötve a kezük, azt formáznak meg és úgy, ahogy ők azt jónak találják. Egyszóval szén vedélyesen tud Zsinkó bácsi a munkáról beszélni. De amikor arra kerül a sor, hogy mások is szeretnének megtudni valamit munkásságáról, akkor fejét rázza és keze láthatóan idegesen remegni kezd. Szószoros értelemben meg kell öl győznöm arról, hogy nem népszerűsítésről van szó, csupán arról, hogy értesüléseim szerint pályaművet készít a felszabadulási ünnepi pályázatra. — Látja, ez igaz! De honnan tudja, nem mondtam én senkinek! — Hallottam, úgy hallottam csak. Óriási az érdeklődés az idén a lipcsei tavaszi vásár iránt. Több mint hetven állam állította ki Lipcsében ipari termékeit. A Bőripari Tudományos Egyesült által rendezett társasutazás egyik csoport Jénáik tágjaiként Magyar József elvtárs, a Szigetvári Cipőgyár főmérnöke is részt vett a vásáron, ahonnan gazdag tapasztalatokkal tért vissza. Most az üzemben élményeiről, tapasztalatairól, a vásár utáni terveiről beszélgetünk. ’ <!— Találkozott-e főmérnök elvtárs a Szigetvári Cipőgyár termékeivel is a kiállításont — A cipőkláDítás a „Drei König” pavilonban volt. Ennek területe olyan nagy, mint a budapesti Corvin Áruház. Négyemeletes m körülbelül háromszáz vállalat, illetve külkereskedelmi szerv állította Iki termékeit A magyar ipart a TANNXMPEX képviselte a legmodernebb vonalvezetésű és minőségű magyar cipőkkel. A magyar gyártmányú cipők között szerepelt a Szigetvári Cipőgyár által készített két pums cipő is. A városnézés alkalmával is örömmel láttuk, hogy a kirakatokban vállalatunk cipői a legszebb helyeken voltaik elhelyezve. Vonalvezetésükkel messze kiemelkedtek a németországi, o4 páiycunü valamint csehszlovákiai cipőik közül. — Milyen új modellekkel jelentkeztek a külföldi cégek? — A külföldiek általában nyújtott orrú pums cipőkkel, kisebb mennyiségben tűsarkú szandálokkal képviseltették magukat. E mellett voltak tör- pesartcú pume cipők, valamint a divat területén legújabban tért hódított, úgynevezett ..roggyant” sarkú cipők te. Egyes vállalatok csak sport-, túra- és gyermekcipőket, továbbá szandálokat állítottak ki; — Milyen díszítések és színek arattak sikert? — Általában a pasztellszínek uralkodtak. A pumsz cipők pedig érdekesebbnél érdekesebb „masnikkal”, szalagokkal voltak díszítve. Ezeknek ötven százaléka diszkrét volt és húsz-htrizonöt százaléka fémalátéttel volt díszítve. — A ’kiállítás elsősorban a divat által diktált vonalak vezetéséhez mutatott irányt részünkre. Ezeket; a vonalakat az 1961-es évi kollekciónk elkészítésénél kívánjuk felhasználni. Itt említem meg, hogy G a r a i elvtárs, gyárunk modellőre a jelenleg munkában lévő és már elkészített 1961-es évi cipőmodellejeivel ideig elhozta az 6 cukor adagját a gyermek számára, hogy megmentse. Ez annyira maradandó emléket hagyott benfelvette a ver enyt a külföldi cégek kiállítási anyagával és így a magyar cipőiparnak a külföld előtt nem kellett szégyenkezni. — A lipcsei vásár híres arról, hogy minden tavasz- szol az új gépek egész sorával lepi meg látogatóit. — A kiállított cipőipari gépek, szerszámok közül melyik nyerte meg leginkább főmérnök elvtárs tetszését? — Végtelenül örültem annak, hogy négy más üzemből lévő cipőipari szakemberrel március 1-én sikerült meglátogatni a Lipcsétől harminc kilométere fekvő „Bella-Schu- fabrikot”. Itt négy órán keresztül megtekintettük a napi 1600 pár cipőt termelő üzemet és az ottani gyár vezetőivel hasznos tapasztalatcserét folytattunk. Sikerült néhány új rendszerű technológiai eljárást felfedeznem. A német elvtársak olyan kedveseik voltak, hogy egyes szerszámokból mintadarabokat is adtak. Uj rendszerű matricázó (lyiAkasztó) szerszámot hoztam magammal. Amint az idei »épellátási tervünkben szereplő leütőgépet megkapjtik. az új rendszerű szerszámmal szeretjük majd fel. — Bgy új rendszerű színes krémes kikészítési eljárást is alkalmam volt megtekinteni. Ezt igen jőnalk tartom és a nálunk járt Bőripar Kutató Intézet két vegyészmérnökének máris javasoltam, hogy az intézet is kezdjen hasonló kísérletüket. — Végignéztem a cipőipari gépeket is. Perspektíva szempontjából bennünket a „Tez- tima”, valamint az „Adler” kiállító vállalatok tűzödei varion szalagjai érdekelnek, amelyeket sikerült termelés közben is megtekintenem. Külön érdekesség volt számunkra az „Átiler Cipőgyárának egy teljesen automatizált tűzőgépe. Ez a tűzés mo0kezdésekor a felső részen fentmaradt szálat automatán lehúzza, az alsó szálba befűzi és leköti. A tűzés befejezésekor pedig a szálat a irtomat ikusan levágja, majd visszahúzza az anyag alá. azután az alsó szálba visz- szahúzza és leköti. Tekintettel arra. hogy ez a termelékenységet én a minőséget te növeli, az illetékes minisztériumnak Javaslatot teszünk majd ilyen gép beszerzésére — fejezte be nyilatkozatát Magyar József elvtárs. a Szigetvári Cipőgyár főmérnöke. Rajczjr Lajos. A mester elmosolyodott, észrevette zavaromat, nem firtatta tovább értesülésem forrását. — Hát }6f Maga győzött! Megértem én ezt.i. Zsinkó András behunyta szemeit, fejét lebiggyesztette és visszaemlékezett... Bizonyára látta mar a pécsi temetőben a szovjet emlékművet, nos az nem egy kitalált személy, hartem élő ember volt és talán még most is él... nem tudom! Szóval ő az a Dimitrij. Az a Dimitri}, akit én sohasem tudok elfelejteni. Nagyon rendes ember volt. A háború alatt egy beteg kisfiam volt, aki a sgk megrázkódtatás és gyenge táplálkozás miatt annyira elgyengült, hogy nagyon, de nagyon közel volt a halálhoz. Családunkhoz abban időben rendszeresen járt Dimitrij és amikor megtudta, hogy kisfiam mennyire beteg, hosszú-hosszú nem, hogy Dimttrljt, az egyszerű katonaembert soha-soha nem tudom elfelejteni. Azokban a szörnyű napokban Dimitrij elkerült tőlünk és valamivel később szegény kisfiam is meghalt..; Nézet csak, ez a tanulmány erről a szerétéiről szól— A mester „leleplezte“ előttem készülő műiének tanulmányát. Egy katonát ábrázol, karján kis gyermekkel. A mester így folytatta: — Március 15-ig kell a pályaművet beadni, addigra szeretném elkészíteni, hogy hogyan sikerül, azt iriég nem tudom. Elköszöntünk egymástól, kezet szorítottunk és kiléptem az alkotó szobából. Az üvegablakon megegyezőt visszatekintettem Zsinkó Andrásra, úgy láttam, mintha szemeit dörzsölhette volna... LAKY RUDOLF Szombat L'tnlékszem gyermekko- rom éveinek különös varázsú vasárnapjaira. Az egyetlen napra, amikor együtt lehetett az egész család, az egyetlen napra, amikor szórakozni mehettünk. Persze, a „szórakozás" szónak is más értelmét tudtam akkor, s hozzám hasonlóan bizonyára még sokan mások is. A ,/szórakozás“ legtöbb eset ben egy-egy mozielőadás megnézésig jelentette mindössze, mert többre nem mindig tellett. De volt rá eset, hogy még erről if le kelleti mondani. Emlékszem, egyszer véletlenül kihallgattam szüleim beszélgetését. Éppen a havi költségvetést készítették és a család havi négy mozielőadásának költségei sehogy sem fértek a bevételbe. „Ebben a hónapban akkor nem megyünk moziba’ — moMla apám. Mostanában valahogy időben eltolódott a szórakozás napja. Egyrészt eltolódott, másrészt sok-sok ember száméra új „értelmet" is nyert. A régi, — nekem különös varázsú — vasárnapok mellé- egy még kedvesebb nap iktatódon. A szombat. Manapság nem is annyim a Vasárnapot várják az emberek, hanem inkább a szombatot, Szombaton Csúcsforgalmat bonyolítanak le a telefonok, szombatra beszéli meg a randevút a lány és a fiú, szombaton rendeznek műsorokat, bálokat, családi esteket üzemekben, hivatalokban, vállalatoknál. A vasárnapi úgynevezett kikapcsolódást“ a szombat váltja fel, vagy úgy is mondhatjuk „duplázza meg“. S a szombat esték tartalmukban is lényegesen különbőznek a régi, egy film megnézését jelentő vasárnapi szórakozástól. Két okot találok a szombati nap kedvességére. Az egyik: ha hosszabb ideig vagyunk társaságban, másnap ráérünk pihenni. A másik s ez a lényegesebb: van miből szórakozni. Megengedhetünk magunknak egy, éttermi vacsorát, vagy családi-esti disznótorost, bort, sört, kinek mi a gusztusa. S ez a szombat esték új tartalma. Az, hogy a becsületesen dolgozóknak a hét végén nemcsak egy mozijegy Ara jut a szórakozásra. Sofia olyan kellemes hangulatban nem teltek nálunk a hétvégek, mint mostanában. S a szombati napok különösen. Meg kell csak nézni a szórakozóhelyeket, alig kapni helyet. Korántsem akarom ezzel azt mondani, hogy mindössze ebben látom — ha úgy tetszik az életszínvonal emelkedését — de bizonyosan ez is egyik fokmérője. 280 nőt vendégeltek meg szombaton az Építőipari Vállalatnál Kétszáznyolcvan nődolgozója van a Baranya megyei Építőipari Vállalatnak. A vállalat vezetősége és szakszervezeti bizottsága a nemzetközi nőnap alkalmából tegnap délelőtt féltizenegykor vendégül látta va- lamennyiüket a vállalat Rákóczi úti kultúrtermében. Az ünnepi találkozón Nemeskéri Lá'zló elvtárs. a vállalat igazr a lója tartott megemlékezést a nemzetközi nőmozgalomról, majd énekszámok és szavalatok hangzottak el. A műsor után férfiak szolgálták fel a szendvicset, sört és süteményeket A délelőtti találkozó után ünnepi esten vették részt a vállalat dolgozói családjaikkal Az estet a nőmozgalom fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából rendezték. 50 ezer forintos kereset Jól keresnek a pécsváradi gépállomás traktorosai. Tóka Mihály, a legszorgalmasabb, a múlt évben mintegy 50 ezer forintot vitt haza a fizetésekkel és Jutalmakkal együtt a borítékjában. Jól él. félemeletes házat épített magának Ber- kesden. Bakó István mintegy 40—44 ezer forintot kapott az ( elmúlt é^ben. Az átlagos traktoroskereset — a 3 téli hónapot kivéve —> eléri a 2700 forintot. a K&ttáön mipff non SERTÉSHÍZLALÁSI SZERZŐDÉSI uz Állutforyalnti Vállalattal Minél előbb szerezzük be a növényvédőszert! Oabonafutrinkasveszély a megyében A Szederkényi Növényvédő Állomáson a (napokban fejeződött be a tavasa gépszemle. Újjávarázsolt permetezői és porozói ragyognak a tisztaságtól. Minden készen áll a kártevők elleni védekezésre, csak' -a tsz-ek nem mozgolódnak kellőképpen. Alig néhány gép indult még el a megye különböző részeibe, többségük még a színben áll. Koch Leó, a növényvédő állomás üzemgazdásza nagyon megörült a látogatásnak. Azt mondja, soha jobbkor nem jöhetett volna a sajtó, legalább segít egy tévtüodehnet eloszlatni. Hogy miről van szó? A fezek a múlt év végéig díjtalanul jutották növényvédőszerhez. A kártevő valahol felütötte a fejét, telefonáltak Szederkénybe, s számukra ezzel el volt intézve a növényvédelem. Az idén már nem így van. Minden tsz-nek saját magának kell beszereznie a növényvédőszereket a MÜNÖSZER- től — még a burgonyabogár elleni saerdket is. A megye több mint 300 tsz-e közül eddig csak 12 rendelt gabonafutrinka elleni védőszert Ez azt mutatja, hogy szövetkezeteink tekintélyes vészében még nem tudnak a meg- váttoaott helyzetről Ezért Koch elvtárs felkérte lapunkat annak közlésére, hogy « növényvédő állomás ezentúl csak akkor, küld ki gépet a tsz-ek be, ha a . növényvédő- szert beszerezték. A növényvédőszer nem fillérekbe kerül. Minek tagadjuk az igazságot: elég drága. A gabonafutrinka ellen használt HCH mázsája például 904 forint— a termelőszövetkezeteknek. Az egyéni gazdáknak 13 százalékkal drágább. Ebből a 904 forintból azonban le lehet „faragni’’ 300 forintot. Nem tréfa dolog: a 3004/2-e« rendelet kimondja, hogy azoknak a tez-eknek, amelyekben a növényvédelem egész évben kifogástalan volt, s ennek elmulasztásából eredő terméskiesés nem mutatkozott, az év végén 30 százalékos visszatérítést lehet fizetni. így „olvad le” a 900 forint 600-ra.. Persze — nem árulunk zsákba macskát — ehhez igazán kifogástalan növényvédelem kell. Bizottság fogja eldönteni, hogy melyik t»z jogosult a kedvezményre. Ilymódon a munkadíjat is beleszámítva körülbelül 169 forintból is meg lehet úszni egy hold gabona futrinka elleni beporzását. így sem két krajcár, ám feltétlenül megéri, mert a caócsároló az egész veMunkában a porozógép a szederkényi Aranykalász Tsz búzatábláján. tést elpusztíthatja. Ezért kell sürgősen megrendelni a növényvédőszert, mert holnap már késő lehet! Kevés nagy gyümölcsösünk van még Tsz-e ink többségében még csak most fognak hozzá a telepítéshez. A meglévő állományt — sajnos — több helyütt ethanyugolják. Nem fordítanak kellő gondot a mechanikai védelemre — a kéreg lekefélésére, a beteg és elöregedett ágak letisztítására, koronaalakításra és így tovább Ennek voltaképpen már le te járt az ideje, de még mindig ajánlatos elvégezni. Mindez persze még nem elég. Permetező, lemosó védekezésre te szükség van, a kaliforniai pajzstetű és más kártevők ellen. A növényvédő állomás erre is felkészült, az első1 gép hamarosan elindul a beremendi tsz gyümölcsösébe. Általában: növényvédő állomásnak elegendő ereje van ahhoz, hogy az idén Is helytálljon a megyében, csak a termelőszövetkezetek se feledkezzenek meg a kártevőkről.,
