Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-06 / 56. szám

NAPLÓ

I960. MÄRCIUS ff.

Ülést tartott a megyei pártbisottság

(Folytatás az 1. oldalról.)

egy holdon 15 mázsa szemes termést ér el, hanem mondjuk húszat, akkor a közgyűlés határozatától függően a munkaegységen felül a többlettermés 20—50 százaléka illeti meg. Ha ötven százalékot szavazott meg a közgyűlés, akkor két és fél mázsa szemes kukoricát kap. A leghelyesebb azonban progresszí- ven megállapítani ezt a premizálást úgy, hogy 20 mázsa esetén a többtermelés 20 százaléka, 25 mázsánál 40, — 30 mázsa szemestermésnél pedig a többtermelés ötven százalékát kapja prémiumként a tag, vagy család.

A másik módszer az, amikor a ’ munkaegységtől füget- lenül 5—10 kiló kukoricát kap a tag mázsánként. A fejlettebb termelőszövetkezetekben alkalmazni lehet kísérletként

az eredményességi munkaegységet is. Ez azt jelenti, hogy például egy mázsa kukorica után 0,7 munkaegységet kap a tsz-tag. Ahány mázsát termel egy holdon, annyiszor 0,7 munkaegység illeti meg. A pénzbeli fizetést is be lehet vezetni kísérletként olyan fejlett termelőszövetkezetben, ahol erre megfelelő vezetés van ét, ahol kertészettel is foglalkoznak. Ennek a lényege az, hogy a tag a bruttó jövedelem után kapja a munkaegységét. Például ha 120 forint bruttó értéket termel, akkor kap egy munkaegységet:

Ez utóbbi azonban nem általánosítható a megyében. Az első az, amit a megyei párt- bizottság a termelőszövetkeze- teile döntő többségének ajánl. Persze ezt a módszert ném- csak a kukoricánál, a többi kapásoknál is be lehet vezetni.

Mindenki a maga területé~ gyakorlati kérdésekben segítse a tsz-eket

előírt növelését és áz áru- értékesítés emelését.

„A magasabb terméshozamok elérése érdekében mát most politikailag tudatosítani kell a jelenlegi feltételek mellett, hogy a föld megművelése gépi-, fogatos- és kézieszközök együttes alkalmazásával oldható meg. A termelőszövetkezetek a szervestrágyázás mellett biztosítsák a műtrágya szakszerű felhasználását és növeljék a zöldtrágyázandó területeket. A kenyérgabona-termelés növelése érdekében, biztosítani kell az őszi vetések tavaszi ápolását (fejtrágyázás, vegyszeres gyomirtás stb. útján). Az állatállomány eltartásához szükséges takarmányok termelése érdekében a termelőszövetkezetek mindenekelőtt növeljék a takarmánynövények terméshozamait és a vetésterületen belüli arányok megváltoztatásával növeljék a pillangósok és kukorica vetés- területét. A pillangósok vetés' területe a szántóterületnek mintegy 12—13 százaléka, a kukoricáé pedig 30 százalék legyen. (Siló és háztáji terű lettel együtt). A pillangósok területének továbbnevelése céljából növeljék a magfogásra kijelölt területet. A termelőszövetkezetek kukorica vetés területük 90—95 százalékán

hibridkukorica-vetőmagot vessenek, és a négyzetbevetést mintegy 12—13 ezer holdon alkalmazzák. A termelőszövetkezetek szarvasmarha számosállatonként vessenek 600 négyszögöl silókukoricát és honosítsák meg a silózás legújabb módszereit.”

A jövedelmezőség fokozásának alapvető feltétele a közös állatállomány kialakítása

Ezután hozzászólásokra került sor. A vitában felszólalt Marenics János elvtárs, a siklósi járási pártbizottság első titkára, Nagy Sándor elv társ, a MÉSZÖV igazgatósági elnöke, Czégény József elvtárs, a sellyei járási pártbizottság első titkára, Krancz Pál elvtárs, a megyei pártbizottság tagja, Fórfs Kálmán elvtárs, a mohácsi járási pártbizottság tagja, Lipcsäk István elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályáriak munkatársa, Földvári János elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese, Józsa István elvtárs, a gépállomások megyei igazgatóságának vezetője és Bertus Pál elvtárs ,a komlói III-as üzem KISZ-titkára:

A hozzászólók kiegészítették a pártbizottság beszámolóját, észrevételéket tettek a határozati javaslattal kapcsolatban, több módosítást javasoltak.

A vitát Egri Gyula elvtárs foglalta össze, aki befejezésül ismételten hangsúlyozta:

— Most az a feladat, hogy mindenki a maga területén konkrét, gyakorlati kérdésekben segítse a termelőszövetkezetekét, hogy az új termelő- szövetkezetekben már ebben az évben megtalálják számításaikat a tagok, hogy rhár eb- beh az évben többet teremjen a föld.

A pártbizottság a termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében fontos határozatokat hozott. Ezekből az alábbiakat közöljük:

.A megyei párfblzottság megállapítja, hogy a KB 1959. október 22-i és az 1960. február

12-i határozata alapján a legfőbb feladat most a termelő- szövetkezetek gazdasági, politikai és szervezeti megszilárdítása;

A termelőszövetkezeti községi pártszervezet legyen a közös munka motorja

Ennek érdekében: „Meg leéli gyorsítani a termelőszövetkezeti községi pártszervezetek megerősítését, hogy alkalmassá váljanak a község és a termelőszövetkezet politikai irányítására. A járási bizottságok és az üzemi patronálok segítsék a pártszervezeteket, hogy mielőbb alkalmassá váljanak a rendszeres politikai felvilágosító munka végzésére. A termelőszövetkezeti pórt-1 szervezetek tekintsék fő feladatuknak a termelőszövetkezeti tagok megerősítését abban a meggyőződésben, hogy helvesen döntöttek, amikor beléptek a termelőszövetkezetbe Irányítsák a figyelmet a közös gazdálkodás megszervezésére, a termelési feladatok

elvégzésére, az alapszabály, a rendeletek betartására, a földjáradék fizetésére, az öregségi járadék biztosítására, annak némi kiegészítésére. Mozgósítsák a tagságot a közös munkára, a tavaszi munkáik előkészítésére és elvégzésére, a vetőmag és a takarmány ösz- szevonására, a munkaszervezetek kialakítására, a saját erőből történő és egyszerű építkezésekre.

A pártibizottság határozata a tsz-közséíi pártszervezetek feladatává teszi, hogy behatóan foglalkozzanak a község kulturális életével, sportjával. Álljanak élére a különböző mozgalmaknak, kezdeményezzenek ilyeneket és segítsék a jó tapasztalatok elterjesztését.

A határozat megállapította, hogy minden tsz erősödésének, a jövedelmezőség fokozásának egyik alapvető feltétele a közös állatállomány kialakítása az állati hozamok növelése, az önköltség csökkentésével. A szarvasmarha-állomány a bevitt, felvásárolt állatokkal és szaporulattal együtt az év végére 100 kh-ra 13,1 (ebből tehén 5,2) legyen. Az egy tehénre eső évi átlagos tejtermelést 2400 kilóra emeljék. Az év végéig lehetőleg minden tsz-beh alakítsák ki a közös sertésállományt. Az összes sertésállomány 100 kh-ra 34,5 legyen, ebből a kocaállomány 4,6, a hízóállomány pedig 21 legyen. A baromfitenyésztő tsz-ek számát is növelni kell, különös gonddal a kacsa-, liba- és pulykatenyészetek kialakításaira.

A tsz-tegok jövedelmének és az árutermelés fokozásénak érdekében — állapítja meg a továbbiakban a határozat — a közös gazdaság minden erővel történő növelése mellett az alapszabály betartásával a háztáji gazdaságok termelésére is, (sertés, baromfi) fordítsanak gondot. A háztáji gazdaság árutermelését a felvásárló szervek is szorgalmazzák.

Befejezésül a pártbizottság határozata megállapítja:

..A megyei pártbizottság bízik abban, hogy a megye párt-, állami-, társadalmi- és tömegszervezetei a számszerű fejlesztéshez hasonló lelkesedéssel vesznek részt a termelő- szövetkezetek megszilárdítása és a mezőgazdasági termelés növelése sokrétű és bonyolult feladatainak végrehajtásában“.

faranya menve ipara becsületté! teljesítette 1959. évi feladatait

A tömegszervezetek dolgozzák ki saját intézkedési tervüket

A tanács és a tömegszervezetek a megyei bizotts;'- határozata alapján dolgozzák ki a saját feladataikat tartalmazó intézkedési tervüket. „A megyei párt-végrehajtó bizottság a tanáccsal közösen kidolgozza a mAlgazdasúgl termelés, az árutermelés fokozását elő- seeítő mozgalmak irányelveit. (PL: egy családtól egy süldő, 30 mázsás kukorica-, 300 mázsás silókukoricatermés, és 200 mázsa cukorrépa egy holdon, az országos tejtermelési verseny stb.) és az ezzel kapcsolatos politikai feladatokat^ Javasoljuk, hogy a termelőszövetkezetek az adottságaikat figyelembe véve valamely mozga’omhoz csatlakozzanak.

A megyei pártbizottság határozata a továbibakban meghatározza a tsz-tervezés főbb

irányelveit. A határozat a termelés és a felvásárlás főbb számaival, irányelveivel ia foglalkozik. Kívánatosnak tartja a vezetés színvonalának javítását, a termelési feladatók jobb megoldását.

„A megyei pártbizottság a gazdasági lehetőségek ismeretében egy-két tsz-község kivételével jelenleg megoldhatónak látja a közös állatállomány kialakításét” — hangoztatja a határozat. — Ezért a párt é* tanácsi szervek fontos politikai feladata a szükséges takarmány összehozása, az építkezések elkezdése, az építőbrigádok megszervezése. A tervező és építői pori vállalatok patronélás formájában ad- janaík szakmai segítséget a saját erőből történő építkezésekhez.

A jövedelemelosztás alapja a munkaegység

A megyei pártbizottság eevetért azokkal a kezdeményezésekkel, amelyek a tsz- tagők anyagi érdekeltségének növelőére és a jövedelemelosztási módszerek kiszélesítését e irányulnak. Ugyanakkor szükségesnek tartja aláhúzni, hogy a jövedelemelosztás alapjának a munkae^ysefirendszert kell tekinteni és ezt kell premizálási módszerekkel kiegészíteni. Ezzel egyidőben a havi rendszeres előlegfizetés feltételeit meg kell teremteni. A megyei pártbizottság határozatában állást foglal amellett is, hogy reáliö célkitűzésnek tartja a termelőszövetkezetek nagyüzemi termelésének

Következő napirendi pontként Papp János elvtárs» a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a megyei párt- bizottság ipari osztályának vezetője tájékoztatta a jelenlévőket Baranya megye szocialista iparának 1959. évi eredményeiről, a hiányosságokról és a munkaversenymozgalomról.

Papp János elvtárs először r párt 1959. évi márciusi határozatának, megyénk ipari dolgozóira gyakorolt hatásáról beszélt, felemlítve azt a lelkesedést, ahogyan az üzemek, gyárak munkásai, mérnökei, vezetői hozzáfogtak a határozatban javasolt feladatok megoldásához.

— Egy év távlatából elmond hatjuk, hogy pártunk határozatának valóraváltása következtében — a fejlődés meggyorsult Baranya megyében is — hangoztatta az előadó, majd ismertette az l959.-es gazdasági év eredményeit. — Megyénk szocialista ipara 1959-ben 11,1 százalékkal termelt többet, mint 1958-ban s ez lehetővé tette, hogy teljes termelési tervét a szocialista ipar 104 százalékra teljesítse. Á minisztériumi ipar 9,8 százalékkal termelt többet at előző évinél, az állami helyiipar

10,8 százalékkal, a szövetkezeti ipar 22,6 százalékkal.

Nem nyújt ilyen jó képet azonban a termelékenység emelkedése 1059-ben. A szocialista Ipar, bár 4,8 százalékkal növelte 1958-hoz viszonyítva termelékenységét, az 1959- es termelékenységi tervét még is 2,4 százalékkal tudta csak túlteljesíteni, ami elmarad a március! határozatban javasolt számtól.

Baranya megye Ipara export tervét 105,1 százalékra teljesítette, 138 millió forint értékű árut termelt kivitel céljaira. Különösen jól teljesítette export tervét a Pécsi Kest- tyiI KTSZ, valamint a So- piana Gépgyár. Elmaradt a lervteljesltésben a Pécsi Porcelángyár, a Stigetvárl Clpfí- gyár.

Az 1959-es gazdasági év sl- keres teljesítési? mellett akadtak azonban olyan hiányosságok is, amit nem szabad már ebben az évben folytatni, Általánosan jellemző volt az ipar termelésére az egyenetlenség, az év Végi, hó végi, negyedév végi hajrák. Az első félév lemaradását a második félévben, sőt év végén kellett behozni. Főleg a mennyiségi szemlélet érvényesült a mun- kaversertyben, a tervek meny- nyiségl túlteljesítésére törekedték egyes üzemekben. A termékek minőségére sem forr dItattak elég gondot. At ÉM Téglagyári Egyesütés — annak ellenére, hogy szépen teljesítette terveit — mégis selejttel termelt. A Pécsi Porcelángyárban is sokat lehet még javítani, főleg az elsöosztályű áruk termelési arányán.

Papp János elvtárs ezután a beruházások fontosságéra hívta fel a figyelmet, majd végül a rmihkaversenyt értékelte. — A ‘kongresszusi verseny lendületesen folyt a megyében, éok szép munkasikert eredményezett. Megyénkben jelenleg 418 brigád küzd a szocialista cím elHyéréSééft. 62 brigád pedig már elnyerte ezt a kitüntetést. Vállalásaikban — s ez hiba — főleg mennyiségi szempontok szerepelnek, pedig a minőségi mutatókra kell most már jobban figyelemmel lenni, A párt és szakszervezetek jobban támogassák ezeket a brigádokat, s általában az ötéves terv alapjai lerakásának, az 1960-as évnek, csaknem minden üzemben beinduló munkaversenyét.

Az 1980-as év nagy követelményeket Altit a megye szocialista ipara elé. Eleget tenni ezeknek a követelményeknek csak ügy lehet — ha tanulva az 10Ü9-es év hibáiból — legfohtosább szempontnak a tcrmelékenysék növelését tartjuk, ütemeinkben támogatjuk a műszaki fejlesztést, megvalósítjuk a kultúrát, ma- gasstínvonalú gazdasági vezetést, és minden segítséget megadunk a versenyző munkásoknak, hogy a termelékenység növelésével at életszínvonal is együtt emelkedhessen — mondotta befejezésül Papp János elvtárs.

A megyei pártbizottság kibővített ülését Török Károly elvtárs zárta be,

Hilf lilC

Megnyílt a „Második műszak kiállítás

Í6

Tegnap délelőtt tiZ árakor megnyílt a Hazafias Népfront Janhs Pannonius utcai székházéban az Állami Aruház és a nőtanács által rendezett ,,Második műszák’ kiállítás.

A kiállított tárgyak között ® modern háztartás minden kelléke megtalálható, kezdve a mü- anyagtnhyéroktól a legújabb kerekformájú, hordozható mosógépekig. Több érdekes külföldi cikket is láthatnak o kiállítás megtekintöi, többek között a nagykefés szovjet pndókéfétőt és a legújabb hőszabályozás német villanyvasalót, amely automatikusan kapcsol át pamut selyem, leb, nylon és gyapjú holmik vasalásakor a megfeleli

hőfokra. Látható és a helyszínét meg is vásárolható a német robotgép, amely tizenkét féle konyhai művelet elvégzésére alkalmas.

Nagy sikerre tarthat számot o kiállítás, melynek már a megnyitás órájában számos látogatója volt. A kiállításon az Állami Áruház árusít is, helyszínen meg- vásárolható minden kiállítóti tárgy, március 13-tg, a zárát napjáig.

— MŰSOROS DIVATBEMUTATÓT rendez március 7-én, hétfőn délután 5 és este 8 órakor a Nádor Étteremben a budapesti Ruhaipari Tervező Vállalat és a Dél- Dunántúli Textilnagykereskedelmi Vállalat. Bemutatják a ruhaipar tavaszi és nyári modelljeit. A műsor keretében fellép: Vadas Zsuzsa, Kibédi Ervin és Csákányi László. A műsor keretében az Elida-gyár ajándékcsomagokat sorsol ki a közönség között,

— A PÉCSI és Baranya megyei karnagyi klub már cius 6-án, vasárnap délelőtt 9 órakor a Városi Művelődési Házban összejövetelt tart. AZ érdekesnek ígérkező beszámolót Pallos Béla budapesti karhagy tartja „Élmények a szovjet-észtországi da lösünnepségeken“ címmel.

— JÓL SÍKERÜLT a komlói veteránők és gimnazisták találkozója, amelyet inárcius

5-én, szombaton délután 3 órakor tartottak meg a gimnáziumban. Az összejövetelen a veterán munkások a felszabadulásért vívott harcukról, életükről beszéltek.

— KISCUKRASZDA nyílik a slkondai strandfürdő területén lévő büfé helyén. A kis- cukrászdát, ahol hűsítő it3“ lókat, pipere és bazár árut is forgalomba hozhak majd, elofeláthatólág fttájus 1-én nyitják meg.

— TIZENNÉGY állandó bölcsőde 398 férőhellyel működik Baranya megye területén. F,zen 'kívül megyei csecsemőotthon vdn Mecsekjá- nosiban száz férőhellyel.

— EREDMÉNNYEL jártak a siklósi váf-kút vízhozamának mérései. A vizsgálatok szerint, a kút biztosítja azt a vízmennyiséget, amellyel törpevízmű útján Siklós egész lakosságát elláthatják egészséges ivóvízzel.

— „A NAGY ÉRETTSÉGI" címmel, Halasi Andor előszavával, rövidesen megjelenik a magyar könyvpiacon Győry Dezső könyve a Magvető Könyvkiadó kiadásában. A kötet á kiváló felvidéki költő és újságíró regényes visszaemlékezéseit tartalmazza a Magyar Vörös- hadsereg északi hadjáratairól. A könyv most van sajtó alatt a Pécsi Szikra Nyomdában.

— ÖTSZÁZ FORINT pénzbírsággal sújtotta a komlói városi tanács igazgatási osztálya Hlnterzzer János vájárt, mert egy megüresedett lakást kiutalás nélkül, önkényesen elfoglalt.

— A ZENEPED AGÖGU- SOK munkaközösségének zeneiskolája biztosítja az oktatást azoknak a növendékeknek, akik nem juthattak b< a Pécsi Állami Zeneiskolába Az Iskola körülbelül ötszás növendéket tanít. Pécs várói területén kívül a megye nagyobb községeiben és városaiban, ahol nincs még állami zeneoktatás, a zenepedagógusok munkaközössége látja el a szervezett és az Állami Zeneiskola tananyagával megegyező oktatást.

— „MOSOLY A NIUZSU KÁBAN“ címmel opera-ope- rett-estet rendem az Országos Filharmónia március 19-tól 26-ig Mecseknádasdon, Sáss dón, Pécs-Gyárvároson, Vé- ménden és Barcson. A mű4 soron: Strauss, Schubert, Of- fenbach, Kodály, Bizet, Mo- zart, Verdi, Donizetti, vala- mint Muszorgszkij zeneszer- zeményei szerepeljek. Közre működnék: Rabb Erzsi, Kiír-1 ti Éva, Környei Lajos, Tré- fás István és Laky György•

— A KISZ és Szakszetvfc* zetek Doktor Sándor Művelődési Háza, márcus 13-án megismétli a már előzőleg jól sikerült zenés, műsoros,- táncos vasárnap délelőttöt; Közreműködik: a Pagonyegyüttes és a Dlxi zenekar.

— FÉLSZ AB ADULASUnU- ünnepén, április 4-én nyitja meg kapuit az új Pannónia- borozó és az újjáalakított étterem. A különleges, magyaros stílusú berendezést a Pécsi Faipari Kisipari Szövet-, kezet készíti el Vida Gyula belső építész terhei szerint.

_FOTOSZAKKÖRT szervezett a Komlói Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizottsága. A szakkör március 1-éri kezdte meg működését a Május 1 kultúrotthon- ban. A fotoszakkörnek jelenleg negyven tagja van.

— A MEGYEI KÖJÁLÉ javaslatára, SáSdon korszerűsítik a Megyei Vendéglátó Vállalat 48-as üzethét, illetve a volt italboltot klsvendéntA- vé alakítják át és vízvezetékkel látják el. Ezzel a sáw dolgozók is kultúrált étkezés * és szórakozási lehetőségbe* jutnak.

— ÉRTESÍTEM kedvei rendélőimet, hogy. méreti* 1-én beléptem a Villamosgépjavító KT8Z rádiójavító rés*' legébe. A rádió és televízió javítási munkákat Itt vé«zer9 Cím: Pécs, Ballal u. 23. Tel-1 41-06. Nagy Ferenc rádiómé szerész.

— ÖT BOLTJÁT szerve át új kiszolgálási rendszer* bolttá ez évben a Pécsi budai Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat. Egy kivételévé* valamennyi önkiszolgáló bolt lesz.