Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-01 / 51. szám

mo. MÁRCIUS I.

NAPLÓ

3

Málta pécsi aknamélyítők termelése

Gépesítik a munkát — 500 ezer forintot akarnak megtakarítani

A Bányászati Aknamélyítő Tröszt ]>écsi körzete az elmúlt évben jelentős eredményeket ért el mind az összteljesítmény, mind az egyfőre eső termelési érték emelésében. 1959. évi tervüket 103,5 százalékra teljesítette, annak ellenére, hogy általános munkáslétszáma 1958. évihez viszonyítva 95 százalékos volt. 7 120 folyóméter vágatot hajtott ki és az egy főre eső termelési érték 1332 forint volt.

A kongresszusi versenyben felajánlották, hogy évi tervüket 471 ezer forinttal túlteljesítik. Az aknamélyítő dolgozói szavukat megtartották és 1 millió 179 ezer forinttal teljesítették túl vállalásukat

Az idén elsősorban a minőség javítására törekednek. 1960-as tervük kb. 100 millió forint. A pécsi körzetben éves viszonylatban 76 ezer 509 köbmétert mélyítenek és 6541 folyóméter vágatot hajtanak ki.

Ebben az évben több gépet állítanak munkába

Az elmúlt két évben a tröszt pécsi körzetében is sok új gépet állítottak be, ami nagyban könnyítette a dolgozók munkáját és emelte a termelékenységet. Az 1960-as évben is szaporodik gépállományuk és ennek eredményeképpen a rakodásnál a fizikai munkát teljes mértékben kiküszöbölik.;

1958-ban kilenc PML—5. rakodógép működött a körzet területén; A dolgozók szívesen fogadták ezeket a gépeket, mert erejüket takarította meg és teljesítményüket javította. Tavaly e gépek száma tizenhatra gyarapodott, ebben az évlsen minden valószínűség szerint hárommal szaporodik,

Az év elején kapott a körzet egy fúrógépet, amellyel három perc leforgása alatt három folyóméter hosszó lyukat tudnak fúrni. Ennek beállítása előtt a fúrás a régi kézikalapácsos fúrógéppel történt. Érdemes párhuzamot vonni a két fúrógép munkája között. A kézikalapácsos fúrógép 32 lyukat kb. 9 óra alatt végzett el, míg a Hauser fúrógéppel ugyan ennyi lyuk fúrása mindössze két és félórát vesz igénybe. Az új géppel jelenleg István-lég- aknán a II. szinten Palli Sándor brigádja dolgozik.

Jelenleg az aknamélyítőknél a rakodási munkafolyamatokat minden munkahelyen gépesítették, megfelelő BCS—1. markológép áll rendelkezésükre. A körzet dolgozói szeretik a gépi munkát, mert minden egyes gép munkabíró, sűrített levegővel működik, így kezelésük egyszerű. A körzet minden munkahelyén rátértek a vizes fúrásra: Egyetlen

Állami vállalatok! Állami

gazdaságok és gépállomások! Termelőszövetkezetek! 3 méteren felüli különböző vastagságú MELEGEN VONT VASCSŐ kiutalásra kapható. Pécs Doktor S. u. 14. MÉH. 729

olyan hely sincs, ahol szárazon fúrnának, és ez nagyban elősegíti a szilikózis elleni védelmet,

1960-as feladatok

Jelenleg Széchenyi-aknán dolgoznak.A kilencedik szinten keleti és nyugati irányvágatban a múlt hónapban 22 folyó- mérőjű TH—vál végzik a feltárást. A nyugati irányvágatban a múlí hónapban 22 folyómétert, februárban pedig 26 folyóméter vágatot hajtottak ki, ami a körülményekhez képest jó előjel. A rakodást teljes mértékben gépesítették. A keleti irányvágatban január folyamán 15 folyómétert értek el. Gépesítés csak februárban vált lehetővé és ennek eredménye a 26 folyóméter vágat kihajlásában mutatkozott meg.

András-akna mélyítését már cius hónapban befejezik. Az első keleti vak-akna mélyítése befejeződött, ahol februárban már csak a szerelést végezték. Széohenyi-aknán még befejezésre vár a negyedik vak-akna, amelyet július végére szeretnének befejezni: Ugyanitt meg» kezdik ebben a hónapban a

nagyakna továbbmélyítésének előkészületeit, amit a második félévben kezdenek meg. A töb, bi munkahelyeiken a vágatok korszerűsítésén dolgoznak. A régi vágatokat TH-val korszerűsítik.

Hz éves verseny sikeréért

Mint már az előbbiekben említettük, felajánlásuk nem mennyiségi szempontok alapján történt, hanem a minőségi munka megjavítására törekednek. Termelési tanácskozásokat tartottak január 29- én minden üzemben. Vállalták, hogy az önköltséget körzeti szinten öt százalékkal, mintegy 500 ezer forinttal csökkentik, az összteljesítményt négy százalékkal ,azaz 400 ezer forinttal növelik:

Az igazgatói alap 30 százalékát munkavédelmi versenyekre fordítják. Negyedéves szinten értékelik az eredményeket, ahol első díjként kétezer forintot és második díjként 1500 forint jutalmat osztanak ki az élenjáróknak. Jelenleg három brigád küzd a szocialista mun- kabrigád cím elnyeréséért.

Fertői Miklós

Újfajta dísztárgyakat készít a porcelángyár

TI

Januárban kezdték meg az azóta már igen népszerűvé vált és keresett zsugormázas dísztárgyak sorozatgyártását a Pécsi Porcelángyárban. A tetszetős eozin tárgyak gyár- tási módszerét Kovács József üzemvezető dolgozta ki és ma már közel ötven féle váza, gyümölcstál és különböző porcelán figura készül ezzel az eljárással. A képen Sántha Margit festőnő egy zsugormázas halasváza díszítését festi.

Raktár a Rákóczi úton

Hateser holdas

Lassan divattá válik a városban a járdák raktárrá, lerakatta és nem egy esetben törmeléktárolóvá alakítása. Ez esetben előttünk ismeretlen tettesek a Rákóczi út egyik legforgalamsabb szakaszán, az Alsó-Malom és a Légszeszgyár utca között létesítettek felvonulási terepet. Mi lett volna, ha eet a sok téglát és más egyebet a szemközti hatalmas udvarban helyezték volna élt Ott ugyanis bőven elfért volna.

Árad a Duna

és széles nagy víztükrén napsugár ficánkol. Amikor azt írtuk: „Dunafalván aláírásokat gyűjtenek az egyesüléshez” — még jégtáblák úsztak a Dunán. A jégtáblák elolvadtak, felengedett a föld és szerdán mintegy hétszáz ember részvételével a három termelőszövetkezet kimondta az egysülést. Megválasztották a vezetőséget, a hu- szonkilenctagú intéző bizottságot és elnökük közkívánatra Gyenis Jenő elvtáre lett, aki egészen szerdáig a mohácsi járási tanács elnökhelyettese volt

Most együtt ül a vezetőség, a brigád vezetők, az üzemegységvezetők és arról tárgyalnak: hogyan is alakítsák ki a brigádokat, munkacsapatokat.

Szóval van gond elég. Ezekről a gondokról bőszéi az új elnök, Gyenis Jenő elvtárs is a tsz irodájában, amely egyúttal az elnök hálószobája is. Persze, csak egyelőre, Egy hóEGY MARÉK CSAVAR

Sertésszőrt ne dobj'a el,

mags'’ árat fizet érte a

MÉH

Jutalomba sorsjegyet adunk

Óriási nyerési lehetőségek, fényképezőgép. karóra, villanyvonat, világvevő rádió kerül sorsolásra április 20-án. Lomtalanítsa lakását,

rongyhulladékot adja át a MÉH-nek.

Kg-ként 0,80 Ft fizetünk érte, jutalomba sorsjegyet adunk.

gyűjtsük

AZ ÓCSKAVASAT, adjuk át a MÉH- nek! Az ellenérték kifizetésén felül sorsjegyet adunk jutalomba.

Húzás Pécsett az Üttörő- házban.

540

Balogh Lajos elv- társ a XIV-es Autójavító Vállalat üb-el- nöke mesélte minap: j — Tudja, nálunk olyan szerelők is dolgoznak, akik azelőtt J kisiparosok voltak.

I Előfordult, hogy este j megyek a műhelybe,

1 látom gépen babrál az egyik öreg. Halvá- nyan égő 25-ös villanykörte mellett. A hétszázát, — ember, elrontja a szemét mondom neki — miért nem kapcsolja fel a nagy villanyt. Felkapcsolhatom válaszolja, de akkor any- nyi áramot fogyasztok el, amibe munkám kerül.

— Nos, mit szól hozzá? Nem érdekes?

Másnap Árus Sándor igazgatóhoz megyek. ö is példával szolgál.

— Itt dolgozik nálunk Varga Gyula szerelő, az előkészítek vezetője. Egész kis raktárt alakít ki maga körül, minden vas darabkát összeszed. Néha már figyelmeztetnem is kell, mert nekünk csak a legjobb minőségű anyagokat szabad a kocsikba beépítenünk. Használt alkatrészek bői is kizárólag, ami legalább 80—85 9zúzalékos. Persze a regie anyagokkal való takarékosság nagyon fontos, dehát a másikkal is csak úgy tesznek. Bizony már ki is kellett dobatnom a műhelyekből olyan anyagokat, amit nem tanácsos tartalékolni. Hiába, nehéz leszoktatni sok régi embert a „maszek gondolkodásról”

Lássuk csak az első számú megrögzött takarékoskodót, Varga Gyula bácsit. — Szemüveges, fehérhajó, vékonyka ember. Hol felül, hol alul pislog ki szemüvege mögül.

— Ugyebár kérem- szépen, sok kicsi sokra megy. Csak ha a regie-anyagókat vesz- szük, a világítást, a gázt, az oxigént, a hegesztő pálcákat, a mosó anyagokat.:. máris sokezer forintot lehet megfogni rajtuk. Például érdemes megemlíteni, hogy egy Csepel teherkocsi platójának összeállításához, nem kevesebb, mint 600 csavar szükséges.. . Honnan vegyük azt a sok csavart, ha nem abból, hogy legalább egy marékkai a másikból megtakarító*?

— Gyula bácsin

kívül többen gondolkodnak még így az üzemben?

— A régiek közül itt dolgozik Sass Gyula kárpitos, aki a műbőröket szabja valami nagyon ügyesen, akkor Priskin — ő még fiatalember — a párttitkárunk, hűtőjavításokkal tesz az állam zsebébe sokszáz forintot minden hónapban. Lehötz Pál lakatos a karambolos kocsik orvosa. Sztra- nyák János szerelő meg egy olyan készü léket szerkesztett, amivel a 6202-es csap ágyakat lehet épségben levenni a vízszivattyútengelyről. — Ugyancsak a Sztra- nyák alakította át a gépi fémfűrész befogószerkezetét is, s most a megmunkált anyag minden darabját fel tudjuk használni.

— Mindig így tartotta kötelességének az anyagtakarékosságot, Gyula bácsi’

— 1954 óta dolgozom a XIV-eseknél. Régebben önálló kisiparos voltam. Megszoktam, hogy becsül jem az anyagot. Véremmé vált a taka rékosság, mert másképpen tönkremenúgye nem fenyegeti ilyesmi az embereket. Az a csavar nem kiabál a földön, hogy „megállj csak, nem kapsz fizetést, ha nem veszel fel! Pedig jó lenne mindenkor még jobban megfogni az anyagot, most már felelősségből is. Nemcsak magáért az anyagért, hanem... érti ügye? Abba a lemezbe a Sztranyák pénze is bent van, meg az enyém is; .

Bizony Varga Gyulának igazat kell adná. Kétségtelen a XIV-es Autójavítónál nem szabad a vál lalati érdeknek a nép gazdasági érdeket sértenie, a kijavított, felújított kocsikba a legjobb minőségű alkatrésznek kell bejutnia. A takarékoskodók gondolkodásmódja azonban példamutató, követés re méltó. Sok kicsi, sokra megy! Az az egy marék csavar lat ba esik a mostanában kifizetésre kerülő nyereségrészesedésben, de beleszámít abba a nagy mérlegbe is, amit az ország- házban tárgyalnak meg a munkások kép viselői.

nap múlva ideköltözik Mohács- I ról a családjával, addigra kész lesz a lakása;

Nagy termelőszövetkezet a dunafalvai Kossuth. így mutatja be Gyenis elvtárs:

— Tizenhét kilométer hosz- szan húzódik a Duna mellett és a szélessége hat kilométer. Hatezerötszáz körül van az összterületük és ebből olyan 5500 hold a szántó.

Nagy terület Ekkora volt körülbelül a Bogádimindszenti Állami Gazdaság, mielőtt hozzácsatolták a kelemenligetit. De nemcsak területben hasonlít ez majd az állami gazdasághoz, hanem szervezetileg is. Három üzemegysége lesz. Mind a három üzemegység élén egy- egy függetlenített üzemegységvezető áll. Lesz egy főagronó- mueuk, egy főállattenyésztőjük, két állattenyésztési brigádjuk és kilenc növénytermesztő brigádjuk.

A huszonkilenc intéző bizottsági tag között felosztják a területet. Mindegyikük megkapja a maga néhány családját és ő a vezetőségen belül ezekért a családokért felelős, de ezeknek a családoknak képviseli a jogait is elsősorban.

Szervezkednek. Kalkulálnak, tervezgetnek és a ter- vezgetéshez meg is van az alapjuk. A Kossuth közgyűlése szerdán úgy határozott, mindenki 150 forintot fizet minden bevitt hold föld után.

— Körülbelül nyolcszázezer forintot adnak így össze a tagok —< mondja az elnök.

És ebből a nyolcszázezer forintból fizetik ki a három traktor egy részét. Három traktort vásárolnak még az idén: egy lánctalpast, egy Super Zetort, meg egy Zetort. És ebből a pénzből fedezik annak a 100 férőhelyes istállónak az átalakítását, amit a maguk erejéből alakítanak át, ebből lesz az ötvenférőhelyes sertés fiazta tó és sok más egyéb. A maguk ereje mellett igénybe veszik az állami segítséget is. Állami segítséggel építenék egy százférőhelyes szarvasmarha istállót, meg két száz-százféröhelyes növendék- marha-istállót is. Építenek ezenkívül egy 1000 férőhelyes baromfiólat, egy 300 férőhelyes juhhodályt és egy 10 va gon befogadóképességű kuko- ricagórét is. Persze mindez csak az idénre szól. Mert jövőre többek között építeniök kell három darab százférőhelyes szarvasmarha-istállót, ser- tésszáHást, baromfifarmot, újabb górékat.;. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert jövőre már azt akarják, minden száz holdra meglegyen a 23 szarvas- marha, amibői négyszáz tehén lesz. Meg az idei 1000 hízó helyett már kétezer hízottsertést adnak el az államnak:

És jövőre 300 koca ontja majd a malacot a dunafalvi Kossuthban.

— Már a jövő héten megkezdjük a lovak és szarvas- marhák összevonását — zökkent vissza a jelenbe Gyenis elvtárs;

— Van elég takarmányuk? — nézek rá kérdőn;

I1C8Z! — válaszol

és elmagyarázza, hogyan is lesz takarmányuk már most. Erről is szerdán döntöttek a közgyűlésen, csakúgy, mint arról, hogy nem tagokra, hanem családokra mérik ki a kapásokat. Számba veszik, melyik családban hány munkaképes ember van és eszerint osztják el a területet Premizált termelés lesz náluk, csak még a premizálás formájáról nem döntöttek. Az abrak-kérdésben is úgy döntöttek, mint a pénz kérdésében. A tagok megszavazták: minden hold bevitt szántóföld után 15 kiló szemes takarmányt adnak be a közösbe. Egy-egy emberre így nem jut sok és mégis ez a holdanként! tizenöt kiló a termelőszövetkezetnek nyolc vagon szemestakarmányt jelent. Ez pedig nagy szó. Különösen most, kezdéskor, amikor nemcsak a lovakat, tehenet vonják össze, de összeszedik a sertéséket is, amiket a tagok felajánlottak a termelőszövetkezetnek.

Dunafalván ma mindenki a termelőszövetkezetről beszél. Erről beszélnek az utcán, a kompon, a tanácsházán, a tsz- irodában.

Utcán, kompon,h-odában, mezőn formálódik a jövő, a dunafalviak jövője, amiről Gyenis elvtárs ma már nemcsak álmodik, de cselekszik is érte. Ma már nemcsak ólmában, de megfogható közelségben látja az ötven holdas halastavat, a háromszáz holdas öntözéses kertészetet, a bekerített nagy gyümölcsöst, a virágmagot termő táblákat, a kétezres víziszámyas telepet, az ötezres baromfifarmot.:: mindazt, ami pénzt, nagyobb jövedelmet, könnyebb életet jelent a dunafalviaknak. Mindazt, amiért otthagyta az elnökhelyettesi posztot, hogy itt Dunafalván, ebben a nagy tsz- gazdaságban bizonyítsa be: többet teremhet a föld, köny- nyebben, jobban élhet a parasztember;

A dunafalviak bíznak benne és biztosak vagyunk benne: nem is csalódnak. Ehhez azonban az kell. hogy egy emberként mellé is álljanak, amikor munkáról, tettről lesz szó;

Szabj János