Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-31 / 77. szám

MÁRCIUS 31. N A PLÖ 5 április: Tisztasági hónap Értekezleten beszélték meg a tisztasági hónappal kapcsolatos feladatokat A városi tanács kultúrtermé­ben a városi KÖJÁLL szerve­zésében kedden értekezletet tar tottak az április 1-től 30-ig tartó tisztasági hónap felada­tainak megbeszélésére. Az érte kezleten a tanács, a rendőrség, intézmények, társadalmi szer­vek képviselői jelentek meg. Ezen a megbeszélésen első- 'sorban Pécs városában végre­hajtandó feladatokról esett szó, Csaknem valamennyi felszó­laló hangoztatta, hogy ez a mozgalom egyáltalán nem kam pányszerű, ennek a mozgalom­nak az év elejétől az év végéig kell tartani. Áprilist mégis most tisztasági hónapnak je­lölték, hogy ezzel az egész or­szágra kiterjedő mozgalommal ismételten felkeltsék a lakos­ság figyelmét az utak, házak, udvarok fokozott tisztántartá­sára. A felszólalók elmondották, hogy a tisztasággal kapcsolato­san értek el eredményeket Pé­csett is. Jelentős társadalmi munkával virágos, gyepes út­szegélyeket, parkokat létesítet­tek például a III. és az I. ke­rületben. Sok azonban még a tennivaló, elsősorban a belvá­rosban; Szemetesedények csú­fítják az utcákat, slamoskocsik festik feketére az utakat, az el­dobált papír- és más hulladék egyáltalán nem válik a város díszére. De nemcsak erről van szó. A belváros számos házá­ban piszkosak a lépcsőházak, szeméthegyek vannak a kapu­bejáróknál az udvaron* A tisztasági hónappal kap­csolatosan vannak feladatok az üzemekben, különböző szál­láshelyeken, üzletekben is. Hangoztatták a felszólalók, hogy áprilisban brigádok Jár­ják majd a várost s ellenőrzik az utcákat, tereket, üzemeket, udvarokat, kapualjakat, hogy megfelelnek-« a tisztaság kö­vetelményednek. Adminisztrátort gyakorlattal szezon mun­kára keres a harkányfür- dői MÁV Gyógykórház. Jelentkezés ugyanott 982 A tömegszervek és társadal­mi szervek munkája mellett jelentős feladat hárul a Köz­tisztasági Vállalatra is. A vál­lalat képviselője felszólalásá­ban elmondotta, hogy egy­részt munkaerő-hiánnyal küz­denek, másrészt sok esetben nem megfelelő a tisztítóeszkö­zök normája. A nehézségek el­lenére mégis igyekeznek (el- adatuknak eleget tenni. Ápri­lisban például már 6 órakor kezdik a munkát Így reggel 6 órára tiszták lesznek az utcák. Megszervezik az utcák rend­szeres öntözését is. Ezt segíti, hogy újabb öntözőkocsit is kapnak. Felhívta a figyelmet, hogy sok házban a kuka-edé­nyeket púposra tömik, s ez le­hetetlenné teszi az edények hulladékmentes kiürítését Az értekezlet részvevői el­mondották, hogy munkaterüle­tükön mit kívánnak tempi a tisztasági hónaip sikeréért Az 1960. évi tisztasági moz­galom és tisztasági hónap mind sikeresebbé tételéhez az Egészségügyi Minisztérium megfelelő programot dolgozott ki, s ezt a programot eljuttat­ták a különböző tömeg- és tár­sadalmi szerveknek, intézmé­nyeknek. A minisztérium a tisztasági hónap szervezésére a városi, illetve a megyei KÖJÁL-okat utasította. A megbeszélés hasznos volt. A tisztasági hónap sikere azon­ban döntő mértékben függ a lakosság tevékenységétől is. Minden pécsi lakos tartsa eb­ben a hónapban kötelességé­nek ügyelni a tisztaságra, fo­kozottabban mint eddig, le­gyen végre ez a város tisztasá­gáról is híres. A tisztasági hó­nappal kapcsolatos feladatok azonban nemcsak városi, ha­nem megyei feladatok is. Me­gyénk lakói áprilisban lássa­nak hozzá városuk, községük csinosításához. S ez a mozga­lom ne kampányszerű legyen, hanem tartson az év végéig. Az egyén és a köz érdeke ez. Megjelenik az ország összes műemlékeinek jegyzéke Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség elkészítette az or­szág összes műemlékeinek pon­tos jegyzékét Ez most van sajtó alatt a Pécsi Szikra Nyomdában és rövidesen „Mű­emlékek jegyzéke’1 címmel je­lenik majd meg, A harminckét íves mű tar­talmazza az összes műemlé­keket, műemlékjellegű épü­leteket és objektumokat, va­lamint a város- Illetve falu­kép! jelentőségű épületeket az ország egész területén. A jegyzékben a lehető legpon- tosabban megjelölték a hely­rajzi számot és az épületekre vonatkozó legfontosabb adato­kat, stflusmegjelöléseket. Az összeállítás megyék és járások szerint történt A „Műemlékek jegyzéke" elsősorban gyakorlati célt szol­gál, azáltal, hogy támogatást ad az első- vagy másodfokú építési hatóságok számára mű­emléki értékű épületekre vo­natkozó építési engedélyek ki­adásához. Másrészt segítséget ad azoknak a főhatóságoknak, hatóságoknak és közületeknek, amelyeknek tulajdonában vagy használatában műemléki épü­letek vannak. így az 1949. évi 13. sz. törvényerejű rendelet műemlékekre vonatkozó helyes végrehajtása, jelentős mérték­ben meggyorsul és megköny- nyebbedik. A jegyzék elméleti jelentősé­ge abban áll, hogy a tudomá­nyos kutatások mai állása alapján, a lehetőséghez képest először ad pontos műemléki minősítést és feltűntető tel­jes felsorolást. Ez egyrészt a műemléki nyil­vántartás további munkáihoz nyújt biztos kiindulási pontot, másrészt a műemlékek megis­mertetését és népszerűsítését végzők számára is nélkülözhe­tetlen segédeszköz. A „Műemlékek jegyzékéiben megtalálhatók Baranya megye és Pécs város összes műemlé­kei, valamint műemlékjellegű épületei. A JELENKOR terveiről Harmadik évfolyama jele­nik meg már a Jelenkornak. Ez a hármas szám már vala- mit_ jelent. Ha többet nem, legalább annyit, hogy a folyó­irat életképesnek bizonyult, hogy a körülötte tömörült írókra lehet és kell támaszkod­ni, s azt is, hogy Pécsett és a Dunántúlon van olyan iro­dalmi erő, amely nemcsak egy folyóirat fenntartására képes, hanem annál többre is Ez a „több” a reális alapja a Jelenkor további terveinek Ezek a tervek természetesen az írói alkotó tevékenységgel függnek össze, arra irányul­nak, hogy a megindult egész­séges fejlődésnek további len­dületet adjanak. Most zárult le egy felmérés­re alkalmat nyújtó kezdemé­nyezés: a Jelenkor tehetség­kutató pályázata. Az eredmény cseppet sem lebecsülendő. A pályázati felhívásra ötszáznál is többen jelentkeztek műveik­kel. A pályázati feltételeknek is megfelelően valamennyien olyanok, akik eddig irodalmi tevékenységükkel nem kerül­hettek nyilvánosság elé, vagy azért, mert egészen kezdők, vagy azért, mert nem volt al­kalmuk rá. Az okoktól elte­kintve azonban azt kell meg­állapítanunk, hogy az ötszáz pályázó közül igen sokan van­nak olyanok, akik mint leen­dő írók, költők számításba ke­rülnek. Az eredményes pályá­zat alapján a Jelenkor terve az, hogy .ezekkel a most fel­kutatott tehetségekkel mé­lyebben foglalkozzék, fejlődé­süket segítse és ezzel egyrész­ről szélesítse a folyóirat tár­Egésznopos kultúrműsor április 4-én Hidason Az utolsó próbákat tartják és még mindig van mit ja­vítani. Hidason nagyszabású kultúrműsorokkal készülnek felszabadulásunk 15. évfordu­lójára. Mi annak örülünk a leg­jobban, hogy eddig soha nem tapasztalható összefogás jel­lemzi a készülődést. A tanács, a brikettgyár, Népfront, az is­kola mindent megtesz annak érdekében, hogy a dolgozók minél kellemesebben ünnepel­jenek. Egész évi munkánk leg­fontosabb állomásának tartjuk a nagyszabású kultúrműsort, mondja Borsos János elvtárs. Az úttörők énekkara és tánc­csoportja már hónapok óta készül, nagyon várják már, hogy megmutathassák, munká­juk nem volt eredménytelen. Orth Béláné elvtársnő sokat fáradozott, de most már túl van a nehezén, mert a múlt héten lezajlott a körzeti kul­turális seregszemle. A legjob­ban szerepolt együtteseket áp­rilis 4-én viszontláthatják a hidasiak. — Milyen csoportok szere­pelnek? — Április 3-án, vasárnap es­te tábortűz lesz a KlSZ-fiata- lok rendezésében. Szintén va­sárnap rendezzük meg a szel­lemi öttusa döntőjét. Ezután a termelésben élenjáró KISZ- tagok megjutalmazására kerül sor. Április 4-én, már a korai órákban érezhetik az emberek, hogy ünnep van. Reggel a bá­nyász-zenekar járja a közsé­get, zenés ébresztő lesz. A kul- túrház elé vonulnak majd az üzemek dolgozói és a dolgozó parasztok. Itt az énekkarok szórakoztatják a közönséget. A nagyszabású kultúrműsor délután 3 órakor kezdődik a kultúr házban. — Itt szereptel majd az út­törők táncasoportja, a felnőtt tánccsoport, a bányászok és az úttörők énekkara, színjátszó csoportok, szavalatok teszik teljessé a műsort sadalmi alapjait, a vele együtt­működők körét másrészről újabb fiatal tehetségek bevo­násával frissítse az áporoöás- ra hajlamos irodalmi légkört. A Jelenkor másik terve a ..felnőtt” írónemzedékkel kap­csolatos és a nagyobb alkotó­kedvet, a művek kedvezőbb megjelenési lehetőségét szol­gálja E terv szerint a folyó­irat mellett dolgozó írók mű­veit a Jelenkor önálló kötet­ben adja ki. s már ebben az évben négy ilyen kötet ki­adására kerül sor. Jogos az a remény, hogy ez a terv [okoz­za a vidéken élő írók alkotó­kedvét és az első köteteket további, az országos irodalom­ba színvonal tekintetében is szervesen beleülő művek kö­vetik. Ez egyúttal távlatokat nyújt a ma még kezdőknek is, akik láthatják, hogy tehetsé­gük csiszolása, tökéletesítése, az irodalom műhelytitkai meg­ismerésére irányuló szorgal­muk itt, vidéken is gyümöl­csöt hozhat. Ezeknek a terveknek a meg­valósítása természetesen első­sorban a helybeli íróktól függ, azoktól, akikre a Jelenkor, mint munkatársaira számít, s akik eddig is sokat tettek i helyi irodalmi élet fellendíté­séért. Ha ezek végrehajtásán továbbra is olyan lelkesen dol­goznak, mint eddig a folyó­irat létrehozásán és színvona­la javításán, akkor a Jelenkor tervei hamarosan megvalósul­nak és további, újabb tervek kerülnek a helyi irodalmi te­vékenység előterébe. Az eddigi eredmények biz­tatóak, nem maradnak el az ország más nagy városaiban tapasztalható eredmények mö­gött, joggal reméljük, hogy a Jelenkor tervei is nemsokára sikeresen válnak valóra. 'Jfxillé ttwasz!... eXDOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOGXÍXDOOOOOOo© Ne tévesszen meg senkit a cím, nem a barkás, barack­virágos tavaszt köszöntjük, mégis tavaszról volt szó abban a telefonhívásban, amikor Arató Ferenccel, a Pécsi Viz­es Csatornaművek főmérnöké­vel beszélgettünk, egyik min­den tavaszon visszatérő prob­lémánkról, a pécsi vízellátás­ról. .. ) Az mír a legtermeszetesebb, Ihogy elsősorban a mohács— jpécsi vízvezetékről, a várva- jvdrt Duna-vízről tudakozó ti­ltunk: Jelent-e lényeges váltó- hőst, enyhíti-e a szinte vlar {hagyományossá vált pécsi viz- ) mizériát. — Egyelőre szó sincs arról *— hangzott a válasz —, hogy a )Ouna-víz valamiképpen is be­leavatkozna az ivóvízellátásba, )hiszen egészen mis hivatást, iúj hőerőművünk táplálását 5bíztuk rá. Majd két év múlva érdeklődjenek... j — Mi lesz két év múlva? ) — Ezerkilencszázhatvanket­)tőre elkészül majd a szűrőház, Ja speciális szűrőberendezéssel [ami negyven millió forintos beruházás ellenében részben !ivóvízzé változtatja az egye­lőre ipari célokat szolgáló iDuna-vizet. 5 — Na és addig? — hiszen a ynépszámlálás szerint majd j húszezerrel növekedett a vá­pás lakossága. Es a strand- )iáink, és a parkosítás? J A válasz kissé kíméletlen. > — A parkosításról módjával Ibeszéljiink. Mert ha dicsére­tesnek tartjuk is a harmadik )kerületi tanács kezdeményezé­sét, mégis azt kell monda- inunk, hogy bizonyos mérték­ében korai a parkosítás gon­dolata. A „Virágos Pécsért”- hnozgalom lehetővé tette az il- llegális vízfogyasztást, ami fe­ilen. ha néha szemet hunytunk A hadtörténelem lapjairól: is, égyre nehezebbé tette <* vízellátást. Szerintünk sokkal üdvösebb lenne a „Tiszta Pé­csért’-mozgalom továbbfejlesz­tése, mely a mi körülményeink: között felérne egy nagyobb arányú parkosítással. — A strandjaink? — Azt hi­szem, itt nem lesz különösebb probléma. Mint minden esz­tendőben, az idén is körülbelül százezer forintos költséggel | felújítjuk, megszépítjük fürdő­inket. A szűrő-, a klórozóbe­rendezések javítása, a hullám­ver ő-berendezés üzembehelye­zése máris folyamatban van* Na és visszatérve a vízellátás­ra, azt is elmondhatjuk, hogy a Szigeti úti emelőtelepet még az idén négymillió forintos költséggel korszerűsítjük, to­vábbá újabb négy kutat fú­runk a málom—pellérdi terü­leten, hogy a megnövekedett igényeket biztosítani tudjuk. Szóval nyugodtan nézhetünk a közelgő nyár elébe. A Viz­es Csatornaművek vezetői sze­rint nem lesz különösebb víz­ellátási probléma. Természete­sen ehhez a lakóknak is hozzá kell járulni a fentebb elmon­dott problémák figyelembe­vételével, megszívlelésével. — sgy — Felvételre keres órás szakmunkás^ Óra és Ékszer- kereskedelmi vállalat Jelentke*és levélben Cím: Budapest V. Vörösmarty tér 2. 242 m %» 19 napi nyereségrészesedés a Tanácsi Téglagyári Egyesülésnél A többszörös élüzem Tanácsi Téglagyári Egyesülés 1959-es évét többletnyereséggel zárta. Ennek eredményeképpen 387 dolgozó részesül 19 napi bér­nek megfelelő nyereségrészese­désben* A kifizetésre kerülő összege OTP betétkönyvekben adják át a dolgozóknak. A Téglagyá­ri Egyesülésnél a szép összegű nyereségrészesedés tovább ösz­tönzi a munkásokat 1960-bao még jobb termelési eredni# nyék elérésére, 1944 decemberének első felé-1 ben az 1. bolgár hadsereg há-J rom hadosztályt vont össze a' Duna és a Száva folyó (közötti elterülő jugoszláv tartomány- ] ban, a Szerémségben. Decem-' >- bér 8-án kapta a hadsereg azi I"" első harci feladatot, nevezete-] sen azt, hogy (két gyaloghad-] osztállyal és egy tűzérezreddel, ] továbbá jugoszláv egységekkel! ~ vállvetve semmisítse meg a] a Dráva és a Száva térségében! levő hitlerista erőket. < A két gyalog hadosztály] “ gyors menetben a helyszínre! ért, s a terepnehézségek, vala-j 1 mint a téli időjárás okozta ne-] a hézségek ellenére elfoglalta ai parancsban megjelölt körzetet.] Itt a testvéri szovjet seregek-] a kel együttműködve aratták el-1- ső sikereiket a jobban felsze-] !- reit és túlerőben lévő ellen-1 s seggel szemben, feltartóztatva1 “ a hitleristákat kelet felé nyo-] *• múló előretöréseikben és meg-i 8 akadályozva, hogy veszélyez-] ■ tessék a III. Ukrán-front déli]- szárnyát. Ezekben az első har-<- cokban az I. bolgár hadsereg] bebizonyította, hogy ennél na-] gyobb és felelősségteljesebb J t feladatokat is meg tud oldani * ä £ II Száva és a Duna között g ' vívott harcdk után az I. bol-( ~ gár hadsereg azt a feladatot* kapta, hogy keljen át a Dunán J ? és vonuljon föl Magyarország! 7 délnyugati részén a Pécstől] nyugatra és délre fekvő kör-] ’ zetben. < A magyar területre való be-] nyomulást egy 350 km-es me-] " netelés előzte meg, amelynek* s során uszályok és hidak segít- J 0 ségével kétszer is át kellett) kelni a Dunán. a Ebben a menetelésben kato-j a néink nagy fegyelmet és álha-( . tatosségot tanúsítottak és na-]- poraként 40—50 Ikm-t tettek]- meg. i. (Folytatása következik.) nek, b főképp a hozzácsatlako­zott partizánegysógek bátorsá­gának, egyik vereséget a má­sik után mérte a Hitler-faeisz- ta hódítóikra. Macedónia és Szerbia lakos­sága nagy örömmel fogadta hadseregünket és minden mó­don támogatta abban a felsza­badító harcban, amelyet a fa­siszta megszállók ellen vívott. A fasiszta rabság ellen vívott közös harc megszilárdította a bolgár és jugoszláv nép barát­ságát. A Balkán félszigetnek a megtisztításával azonban a há­ború még nem fejeződött be. A fasiszta ellenséget teljes megsemmisüléséig kellett ül­dözni, akár német területen is. Csak ez szilárdíthatta meg a népünk által kivívott szabad­ságot, csak ez biztosíthatta ha­zánk további fejlődésének le­hetőségét. Iz I. bolqár hadsereget hat gyalogos hadosztály alkotta Vladimír Sztojcsev tábornok főparancsnok és Sterju Atana- szov tábornok, helyettes főpa­rancsnok vezetése alatt. Az ilymódon megalakult hadsereg belépett a III. Ukrán-front kö­telékébe. amelyet a szovjet hadsereg egyik dicső mársall- ja, F. I. Tolbuchin marsall ve­zetett. , Az I. bolgár hadsereg lét­száma. a segédszemélyzetet is beleértve, mintegy 120—130 ezer fő között mozgott. Az I. bolgár hadseregre az a feladat várt, hogy fedezze a III, Ukrán-front déli szárnyát. Evégett a hadseregnek a Szá­va és a Duna folyó közti kör- aetben kellett össspontoeulnia. Hitler-fasiszta seregek nyugati 7 határainkon összpontosultak és arra készültek, hogy elárasz- szák hazánkat. Ebben a hely­zetben a Bolgár Kommunista Párt mozgósította az ország minden erkölcsi és anyagi ere­jét és bevetette abba a közös harcba, amelyet a Szovjetunió vezette szabadságszerető né­pek vívtak a Hitler-fasiszta Németország ellen. A bolgár népnek le kellett mosnia magáról azt a szenny­foltot, amelyet a monarcho- fasiszta klikk kent az országra azzal, hogy Bulgáriát zsák­utcába vezette, a hitlerista Né­metország fegyvertárává zül- lesztette, ellátási bázisává, rosszul álcázott cinkosává tet­te. A bolgár népnek meggyőző módon be .kellett bizonyítania, begy a szabadságszerető és de­mokratikus népek családjában törhetetlenül ragaszkodik a szabadsághoz és a független­séghez. ' Országunk jövője elsősorban attól függött, hogy mint nép és mint állap, miként járul hozzá a közös háborús erőfe­szítéshez, amelynek a célja a fasiszta Németország mielőbbi megsemmisítése, a háború be­fejezése ®s a tartós, igazságos béke megteremtése. A hazafias háború első sza­kaszában négy bolgár hadse­reg, az I., a II-, a IV. és a VII. vett részt mintegy négyszáz- ötvenezer emberrel. A bolgár nép leplezetlen örömmel és elégtétellel figyelte azokat a harcokat, amelyéket hadsere­geink Macedónia és Szerbia mezőin vívtak. Bár nem volt eléggé tapasztalt és hareedzertt vezérkara, a bolgár néphadse. reg, hála harcosai lelkesedésé* 1915. március «-25-ig a m Ukrán-front kötelékébe taute zó Első Bolgár Hadsereg • testvéri szovjet hadsereggé Vállvetve megsemmisítő vere­séget mért a Dráva folyó men­tén az Aliig felfegyverzett hit­lerista hadosztályokra és ezze hozzájárult a Hitler-fasiszt; hadsereg szétveréséhez. Ez í figyelemre méltó győzelem az a harcot koszorúz-ta meg, ame­lyet a fiatal és akkor még ne kézségekkel küzdő bolgár nép hadsereg vívott a számszerűéi túlerőben levő ellenséggel Ezek a harcok tették legin­kább próbára harcosainkat i hazafias háborúban. A Dráva menti makacs és kegyetlen harcok tüzében véd­te meg néphadseregünk a; egész világ szeme előtt szabad­ságszerető, bátor és hősi né­pünk becsületét, forradalmi antífa'iszta és harcos hagyo­mányait. Az a testvéri vér, amelyet a szovjet csapatok és a bolgái csapatok ontottak ezekben 8 harc '-ban, mindörökre eggyé forrasztotta, megdönthetetler fegyverbarátságba tömörített« a szovjet hadsereget és a bol­gár néphadsereget. Népünk 1944 szeptember 9- töuénelmi jelentőségű győzel­me. amelyet a Bolgár Kom­munista Párt vezetésével és £ te tvéri szovjet hadsereg dön­tő segítségével aratott, mélj fp—"drlmi változást jelentett A z a sok éves küzdelem, ame­lyet a dolgozó bolgár pép ví­vott a monarcho-fasiszta -dik­tatúra és a hitleri megszállói! ellen, sikeresen végződött Mindamellett országunkat to­vábbra is fenyegette a tutié- risfa agresszió veszedelme- * II drávai harcok 15. évfordulójára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents