Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-31 / 77. szám

pILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI m NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Lelkes tízezrek fogadták Hruscsov elvtársat Lille-ben De Gaulle-t meghívták a Szovjetunióba? XVII, Évfolyam. 77. szám Ara: so fillér i960, március 31. csütörtök Hatssáz vagonnal több zöldség A munkásosztály, amikor segített a termelőszövetkezetek létrehozásában, amikor segít a közös gazdaságok megszilárdí­tásában, amikor csak a me­gyében 95 millió forintot ad a termelőszövetkezeteknek építkezésre, különböző beruhá­zásokra, akkor tette és teszi ezt azért, hogy a termelőszö- , vetkezetek minél több húst, tejet, gabonát, zöldséget; adja­nak a városnak, a munkás- osztálynak. Pénzben ki sem lehet fejez­ni ezt a segítséget, amit a falu a várostól kap. És mit kap viszontsegítségül a város? Ennek egyik részkérdését tárgyalja ma a Szövetkezetek Baranya megyei Értékesítő Központja küldöttgyűlése, ame lyen a megye zöldség- gyü­mölcs-termelésével foglalkozó termelőszövetkezeteinek, álla­mi gazdaságainak, a felvásár­lással foglalkozó szervek veze­tőivel megtárgyalják és érté­kelik az elmúlt év eredmé­nyeit és meghatározzák az ez évi feladatokat. Nagy jelentősége van a vá­ros zöldség- és gyümölcsellá- tása szempontjából ennek a küldöttértekezletnek. Az elmúlt éveikben a megye ellátásához szükséges zöldség és gyümölcs mintegy hatvan százalékát más megyéből kel­lett behozni. Ennek, döntő oka ®z volt: ■ hogy kisparceilás, ne­hezen szervezhető gazdaságok­ra épült a zöldségellátás. Ez a helyzet 1959-ben lényegesen megváltozott és ebben az év­ben már elértük azt, hogy a megyei ellátás mintegy 80 szá­zalékát saját megyénkből biz­tosítjuk. Ez nemcsak abból a szempontból jelentős, hogy ke­vesebb lesz a probléma a zöld­séges boltokban, de jelentős azért is, mert a megyében ter­melt zöldség felhozatalával mindig friss zöldséget tudnak adni a háziasszonyoknak ezek­ben a boltokban. Érdemes kiragadni néhány számot, amelyek a megye zöld­ségtermelésének fejlődését bi­zonyítják. A megye területén 1959-ben mindössze 2810 hol­don termeltek szerződésre zöld­séget. Ez az arány 1960-ban jelentős mértékben megválto­zott. Ma már 6172 holdon ter­melnek szerződésre zöldséget az állami gazdaságok, terme­lőszövetkezetek. Érdekes az is, hogy az öntözéses kertészke­désre is nagyobb kedvet kap­tak a termelőszövetkezetek. 1959-ben még 254 holdon volt öntözéses kertgazdálkodás, je­lenleg pedig 714 kát. holdon foly tátják ezt az igen nagy jöve­delmet biztosító gazdálkodást. E számok azt mutatják, hogy termelőszövetkezeteink meg­értették feladatukat, megértet­ték azt, hogy a munkásosztály mit vár tőlük. A termelőszö­vetkezetek áttérését a politi­kai támogatáson túl elősegí­tette az is, hogy kormányza­tunk 1959-ben négy, a legfon tosabb termelvényekre védő­árat biztosított, amelyeknél ala­csonyabb áron a felvásárló szervek nem vehetik át az árut a termelőszövetkezetektől. De rájöttek arra is, termelőszö­vetkezeteink, hogy a kertész­kedés nagy jövedelmet bizto­sít a közös gazdaságnak. Példa erre a szederkényi Karasica Gyöngye Termelőszövetkezet esete is. Ez a termelőszövetke­zet az elmúlt évben 13 holdon kertészkedett. Amikor mindent betakarítottak, mindent el­szállítottak, asztalhoz ültek és kiszámították mennyi tiszta jövedelmet biztosított nekik ez a tizenhárom hold. Amint a számításokból kiderült: a 13 hold tiszta jövedelme 130 ezer forint volt. A tények láttán nem csoda, hogy a szederké­nyi Karasica Gyöngye Terme­lőszövetkezet tagjai úgy hatá­roztak: az idén 50 holdon ker­tészkednek, öntözéses kertész­kedésre rendezkednek be és az összes árujukat leszerződik. A termelőszövetkezetek zöld ség termelő kedvét mindezeken túl növelte még az is, hogy eb­ben az évben már nyolc leg­fontosabb terménynél alkal- rí» biztos itot.t védőárat Ha egy számmal akarjuk kifejezni: mennyivel lesz jobb 1 Koinló Zöldségellátása 1960-ban, mint 1959-ben volt, akkor csak ennyit kell ide ír- IMö-ban 600 vagonnal több zöldség kerül a pécsi, komlói boltokba, mint 1959­Den. ■ ^ eh^Z,hozzá kell tennünk: riss zöldség, nem többnapos, igyonutaztatott zöldség. Erről Jj^tkezetek Baranya me- ,yei Értékesítő Központja már gondoskodott, gondoskodott úgy, hogy ez a lagymennyiség ű áru minél yorsabban eljusson a vevők- ,öz megduplázta a saját gép- ocsi parkját De gondosko- ,ott a friss zöldségről a megyei inács is, amely úgy határo­, • a termelőszövetkezetek ^zere küldött tehergépkocsi- at elsősorban azok a terme- iszövetkezetek kapják meg melyek zöldség- és gyümölcs- írmesztéssel is foglalkoznak, zek a tehergépkocsik is segí- k a város jobb, zavarmentes ildségellátását. A város zöldségellátása szem- in tjából nagyjelentőségű dol­)t tárgyalnak ma a tsz-veze- k, állami gazdasági vezetőik, felvásárlás vezetői a Doktor indor művelődési ház nagy- rmében. Sok sikert, eredmé- res munkát kívánunk ehhez i ; értekezlethez. Százezer előnevelt csibét kannak a baromfitenyésztő baranyai termelőszövetkezetek A pécs—komlói iparvidék lakosságának jobb húsellátása érdekében a baranyai termelő- szövetkezetek igen nagy mér­tékben bekapcsolódnak az idén a baromfitenyésztésbe. Eddig mintegy hatvan közös gazda­ság — köztük húsz újonnan alakult, illetve területiig fel­fejlődött — jelentette be, hogy baromfit akar nevelni. Ez azt jelenti, hogy nyárra már min­den ötödik termelőszövetkezet­nek lesz baromfifarmja a me­gyében: A Görösgali és a Bó- lyi Állami Gazdaság, valamin* a mágocsi Béke Tsz és a Me­gyei Mezőgazdasági Vállalat baromfikeltetői ezekben a hó­napokban százezer naposcsibét és százezer előnevelt csibét ad­nak a termelőszövetkezetek­nek. Ez a szám körülbelül há­romszorosa a tavalyinak. Eddig mintegy 25 000 előne­velt csibét szállítottak a ter­melőszövetkezeteknek, s ebből a máriakéméndi Petőfi Tsz például négyezret, a rózsafai Kossuth Tsz háromezret, a ha­bard Béke Tsz pedig kétezret kapott. A terv szerint körül­belül 150 000 baromfi kerül majd ki meghizialva a terme­lőszövetkezetekből. De Gaulle tábornak meghí­vást kapott, látogasson el a jö­vő év tavaszán a Szovjetunió­ba — a hír egyelőre kérdője­lesen terjedt el párizsi politi­kai körökben. Megerősítését szombaton este a rambouillet-i Hruscsov—De Gaulle tárgyalá­sok végén kiadandó záróköz­leménytől várják. A hírek sze­rint a francia köztársasági el­nök is számos szovjet várost keresne fel, az elsők között Sztálingrádot. Egy népviseletbe öltözött arlesi lány virágcsokrot Több időt szentelnek a rambouillet-i politikai tárgyalásokra Elmarad a versa illes-i kas­tély megtekintése? — Az Ely- sée-palotából kiszivárgott ér­tesülések szerint francia és szovjet részről egyaránt az a kívánság mutatkozik, hogy Hruscsov és De Gaulle tábor­nok mind több időt szentelhes­sen a politikai tárgyalásoknak. Az eredeti program szerint a rambouillet-i megbeszéléseket meg-megszakítaná Hruscsov látogatása a flinsi Renault- gépkocsigyárban és a ver- sailles-i kastélyban. A „Nap­király” palotájának megtekin­tését esetleg feláldozzák, hogy .két államférfi döntő jelen­tőségű tárgyalásaira több idő jusson. Szó van arról is, hogy •a rambouillet-i kastélyban pénteken és szombaton az ebéd sem lesz díszebéd jellegű, ha­nem a legszűkebb körben ül a fehérasztal mellé Hruscsov és vendéglátója, hogy megbeszé­léseiket közvetlen munkatár­saik jelenlétében „munka­ebéden” folytathassák. Lelkes fogadtatás Lille-ben Lilié, az észak-franciaországi nagy iparváros kedden este a zuhogó eső ellenére is lelkes fogadtatásban részesítette Hruscsovot: Flandria fővárosába külön- vonaton érkezett a szovjet kor­Megnyitották a felszabadulási emlékkiállítást Szerdán délután fél öt óra­kor ünnepélyes keretek között nyitották meg a felszabadulá­si emlékkiállítást, amely Bara­nya megye és Pécs város tizen­ötéves fejlődését mutatja be. Az ünnepi megnyitón meg­jelent Török Károly elvtárs, az MSZMP Baranya megyei ’Bi­zottságának titkára, Ambrus Jenő élvtárs, a Pécs városi pártbizottság első titkára, Kár­páti Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság másodtdtkárá, Szentistványi Gyuláné élvtárs- nő, a városi pártbizottság osz­tályvezetője. Az ünnepi meg­nyitót Török Károly elvtárs tartotta. Ünnepi beszédében többek között a következőket mondotta: — Hazánk felszabadulásának tizenötödik évfordulóján a fel­szabadító szovjet nép hős fiai­ra emlékezünk. Emlékezünk a magyar nép legjobbjai ra, a párt, a munkásmozgalom, a partizánharcok hőseire. Emlé­kezünk azokra, akik a szörnyű rombolás után merték vállal­ni az ország újjáépítését, az újjáépítés vezetését. Ahogyan egész népünk történetében a felszabadulás napja a legfé­nyesebb dátum, ugyanúgy Ba- [ ranya megye lakosságának éle­tében is az. Ennek az emlékkiállításnak azt a feladatot szántuk, hogy bemutassa megyénk felszaba­dulásának történetét és azokat az eredményeket, amelyeket a szabad élet tizenöt éve alatt elértünk. A megye tizenötéves történetének bemutatásán be­lül. természetesen a megye székhelyének, Pécsett a törté­netével is megismerkedünk. Aki végignézi a kiállítást, lát­ja, hogy milyen lehetőségeket adott számunkra a felszaba­dulás Látja, hogy ezzel a lehe­tőséggel jól élt Baranya megye népe is. A tizenöt szabad év msa csupán a tofejdwwis!»-* A pécsi munkásakadémiák záróünnepsége Pécsett és Baranyában ösz- *2esen 700 hallgatóval működő tíz munkásakadémia zárja ka­muit az elkövetkező két hétben. ®tek közül a pécsi vasútigaz- Satóság és a pécsi fűtőház munkásakadémiája megtartot­ta záróünnepségét, mely alkar- lommal a TIT Baranya me­gyei szervezete az aikadémia látogatását igazoló díszes ok­levelet adóit át 160 látogatójá­nak. 1 félmillió háíiarlást kapcsolna! be a villamosenergia ellátásba az oteves terv a A második ötéves terv sze­rint majdnem félmillió háztar­tást kapcsolnak be a villamos- fbergiaellátásba. Négy éven tielül minden falunak lesz vil­lanyvilágítása. Ez az elosztó ’Szetékhálózat nagyarányú fej- ^ztéeét teszi szükségessé« nyakban és az emberek társa­dalmi helyzetében hozott for­dulatot, fordulatot hozott a gondolkodásmóljukban is, élet­szemléletükben is, a munká­hoz, napi kötelességeikhez va­ló viszonyukban is. A kiállí­tási terem bejáratának falán egy térkép van Ez a felszaba­dító hadműveleteket ábrázolja. De a többi képek is hadműve­letekről adnak hírt, a békés épitőmunka hadműveleteiről. És ebben a sokfajta békés had műveletekben is születnek hő­sök. Aki háborúban hőstettet visz véghez, előléptetik, vagy kitüntetik. Aki békében hős­tettet visz véghez, annak is kitüntetés és dicséret a jutal­ma. Élüzem címet kapnak a legjobb üzemek, nyereségrésze sedést kapnak a legjobb gyá­rak és vállalatok dolgozói, megkapják a „Szocialista mun kabrigád” címet, a legjobb eredményt élért munkacsapa­tok. És egyre többen és többen kapják meg ezeket a címeket, kitüntetéseket és jutalmakat. Mert mindig többen és töb­ben ismerik fel, hogy a szo­cialista munkaverseny, az al kotó munka öröme hasznos, nemcsak az egyes személyek számára, hanem a nagy közös­ség, az ország számára is. Hj Életünk értelme és célja nem lehet más, mint az, hogy boldogan és békességben él­jünk szocialista hazánkban. Hasznos volt ezt a kiállítást megrendezni, emlékezetül ar­ra, hogy a háború borzalmas, kegyetlen, embertelen dolog, figyelmeztetőül, hogy a béke, az alkotómunka humanista, emberies, szép cselekedet. Fi­gyelmeztetőül, hogy csakis ez az út helyes, amelyen a párt vezet minket, s hogy erről az útról való letérés csak kárt okozhat népünknek. E gondolatok jegyében nyi­totta meg Török Károly elv- társ, a felszabadulási emlék­kiállítást. nyújt át Hruscsovnak. mányfő és kísérete. Az álló* máson a hivatalos fogadtatás­ra megjelenít notabiliitások kö­zé — meglehetős protokoll- viták után — beengedték a CGT képviselőjét is, alti a lille-i vasutasok neveljen kö­szöntötte a szovjet kormányfőt. — Számunkra ugyanolyan gond a német militarizmus ve­szélye, mint a Szovjetuniónak — mondotta a l-ille-i munkások képviselője. E vidék hetvenöt éven belül háromszor szenve­dett a német militaristáktól —- mutatott rá. majd'így folytatta. — Teljes sikert kívánunk ön­nek a Francia Köztársaság elnökével folytatandó megbe­széléseken, hogy megjavulja­nak a francia—szovjet kapcso­latok. hogy megerősödjék a nemzetközi enyhülés, hogy si­kert hozzon a csúcsértekezlet. Tíz- és tízezrek sorakoztak fel Lilié utcáin fúr. állomás előtti tértől egészen a me­gyefőnökségig. Sem az eső, sem a várakozás hosszú órái nem lohasztották le a tömeg lelkesedését. Bár a (különvonat tetemes ké­séssel futott fe Lille-be, mégis minden-ki látni akarta Hrus­csovot. A megyefőnökség előtt bányászok álltak sorfalat, mun­karuhában, bányászlámpákkai. Hruscsov, az egykori bányász örömmel szorított velük kezet. — Negyvenöt évvel fiata- labbnak érzem magam, ami­kor magukat látom., s — mon­dotta. A tömegben, amely a pre- fektura előtt esernyők alaít, vagy a tönkre ázástól sem fél­ve hűségesen kitartott az éj­szakai órákig. Ezrével voltak a környező vidék bányászai. Scíkan ötven-hatvan kilométer­ről jötték, hogy köszönthessék Hruscsovot. A szovjet kor­mányfő meg is jelent mégegy- szer előttük a prefektura lép­csőin, hogy a franciák által már jótismert gesztusával, fe­je fölött összekulcsolt két ke­zével. integetve köszönje meg lelkes ovációjukat. Látogatók 0 kiállításom. Utóhangok a keddi napról A redmsi székesegyház meg­tekintése elhúzódott. Jacquinot államminiszter, Hruscsov hiva­talos kísérője már nyugtalan volt a „menetrend-beli késés” miatt, és karonfogva a szovjet kormányfőt, igyekezett kive­zetni. Hruscsov tréfásan mél­tatlankodott: De Jacquinot úr, ön elszakít engem az Isten­től .... Verdimben Hruscsov bom­bát kapott ajándékba — cső-, kóládéból. Egy orosz népvise­letbe öltözött kislány nyújtotta át néki, majd lábujj hegyre állt és úgy mondotta kozel- hajotva Hruscsov füléhez: „Hruscsov bácsi, tegyen meg mindent, hogy béke uralkod­jék a földön”. Hruscsov ma­gához vonta, megcsókolta a kislányt és így válaszolt: „Bé- (Folyiaiás a 4. oldalon) s Az elosztóhálózat építésével r kapcsolatos feladatok megvita- / tására a Magyar Elektrotech- j nikai Egyesület és a Nehéz- { ipari Minisztérium villamos- d energiaipari igazgatósága áp- t rilis 7, 8, 9-én ankétot rendez n a' Decto*» Házában, n

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents