Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-30 / 76. szám

MM. MÁRCIUS 30. NAPLÓ 3 •*­tél Ez a tér úgy maradt ránk. Jártak már a város déli részén? Akkor bizonyára ta­lálkoztak már a gróf térrel. Ez a gróf tér ott van a Semmelweis utca végénél. Az alsó része még egyelőre amolyan bozótos, bogáncsos vadon, de néhány év múlva városunk egyik legszebb te­re lesz. Felső parkosított ré­sze már most is kellemes pi­henőhely, padjain szívesen üldögélnék öregek, fiatalok. Felélednék itt régi emlékek, szövődnek új szerelmek; Ez a gróf tér. Illetve a gróf Apponyi Albert tér; Nem té­vedés a grófi titulus — ott van a sarki ház utcatábláján is: gróf Apponyi Albert tér. A téren játszó gyerekek, akik homokvárakat építenék a tavaszi verőfényben, már csak a történelemóráikon tud­ják meg, mi az, hogy gróf. Talán azt is megtanulják majd, hogy ki volt a gróf Apponyi. És egészen biztos, hogy nagyon csodálkoznak majd, hogyan lehet az öreg grófról még mindig tér el­nevezve. Hacsak, addig meg nem változik a gróf tér ne­ve.- Nagyon ideje lenne már most, minél sürgőseb­ben megváltoztatni a tér ne­vét. Mert az öreg őiszhajú, kecslkeszakállú gróf azzal, hogy oroszlánrészt vállalt magára a Horthy-rendszer konszolidálásáért folyó nem­zetközi mértékű konszol- ból, szalonképessé tette a nemzetközi politikai életben a vérgőzös Horthy-féle fa­sizmust, semmiképpen sem érdemelhet teret ma, felsza­badulásunk 15. évében! Nem lenne-e sokkal helye­sebb a városnak ezt a maj­dan legszebb terét felszaba­dulásunk 15. évfordulója al­kalmából inkább április 4. térre átkeresztelni? Felszabadulási emlékkiállítás nyílik ma déifiüi fél 5-kir a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kiállítási termében Ma délután fél ötkor ünne­pélyes keretek között nyitják meg Pécs város és Baranya megye felszabadulási emlék­kiállítását, amely a 15 éves fejlődés eredményét mutatja be A kiállítás tartalmazza a felszabadulás történetét: tér­képeken ábrázolja Baranya falvainak, valamint Pécsnek felszabadulását. A kiállításon bemutatják iparunk 15 éves fejlődését; A szénbányászati tröszt a bányászat régebbi, il­letve új módszereinek képeit, a bányamunkások termelési eredményeit és a dolgozók élet körülményeit. Ezenkívül az Újhegyi Erőmű makettje, a bőrgyár, a Sopliana Gépgyár, kesztyűgyár, porcelángyár, sör­gyár, termelési folyamatait, eredményeit és egyes termel- vényeiket. Igen érdekes az a nagy térképtábla, mely Pécs város területén szereplő nép­művelési és oktatási hálózatot mutatja be Apró kis villany­körték bújnak ki a térkép sík­jából, alul 14 kapcsoló, hátul mint sűrű erek futkosnak a vé­kony vezetékek, hogy egy gombnyomásra megláthassuk Pécs városának óvoda, általá­nos iskola, mozi, művelődési ház, egyetem, könyvtárak há­lózatát. Igen érdekes számokat világítanak meg ezek a kis színes körték. Egy gombnyo­másra láthatjuk, hogy 19 álla­mi kezelésben lévő mozi van Pécsett, 25 művelődési ház, otthon és terem, és azt is, hogy a Pécsi városi Könyvtárnak 26 24 millió forint Komló idei költségvetése a TIT siklósi járási szervezetét A TIT siklósi járási vezete március 31-én, csü­törtökön este fél 7 órakor ér­telmiségi klubestet tart Sik­lóson a járási kultúrházban. A klubest keretében sor ke­rül majd a TIT siklósi járási szervezetének újjáalakítá­sára. Az újjáalakuló ülés kere­tében dr. Vörös Márton, a Péasj Állami Levéltár veze­tője, a TIT történelmi szak­osztályának elnöke: „Mit láttam Izlandban?” címmel élménybeszámolót tart vetí­tett képekkel. Kedden reggel rendkívüli ülésre hívták össze Komló városi tanácsát. A tanácsülés­nek mindösze két napirendje volt Elsőként Komló községfej­lesztési tervéről tárgyalt a ta­nácsülés. A községfejlesztési tervet a városi tanács a ta­nácstagi fogadóórákon és be­számolókon elhangzott kérések panaszok, valamint a dolgo­zók által közvetlenül a tanács­hoz továbbított javaslatok és igények figyelembevételével állította össze. Ebben az évben Komlón a községfejlesztési terv szerint több mint egymillió forintot fordít a városi tanács község­fejlesztésre. Ebben az összeg­ben nem szerepel az a sok mil­lió forint, melyet beruházá­sokra és egyéb célokra költ a tanács és ugyancsak Komló fejlesztését segíti elő. A köz­ségfejlesztési alapból ebben az évben legnagyobb feszeget 286 ezer forintot az utak, hidak rendbehozására fordítják. — Csak a Dózsa György u. épí­tése és terméskőburkolata, ami 1500 négyzetmétert tesz ki, 150 ezer forintba kerül. 1300 négyzetméternyi betonjárdát is építenek, így a Kossuth Lajos utcában 200, Mecsekjánosiban 400, Kisbattyánban 200, Mán- fán pedig 500 négyzetméter­nyi területen. A villanyhálózat bővítése is szerepel a község­fejlesztési tervben; Erre 60 ezer forintot irányoztak elő. Több autóbusz várótermet is építenek ebben az évben Kom­lón amire 100 ezer forintot fordítanak. Sor kerül játszó­terek létesítésére is ebben az évben. Többek közt Kökönyö- sön és Dávidföldön is előirá­nyozták a községfejlesztési tervben játszóterek létesítését. A rendkívüli tanácsülés a községfejlesztési terv megvita­tása utón határozatot hozott a községfejlesztési hozzájárulás­ra vonatkozóan is, majd Kom­ló város tanácsának 1960. évi költségvetését tárgyalták meg. A jóváhagyott költségvetés 24 millió 209 ezer forintot bizto­sít a városi tanácsnak, melyet különböző célokra használhat fel. Ebből az összegből példá­ul szociális és egészségügyi cé­lokra több mint 9 milliót for­dítanak 1960-ban. Ugyancsak 9 millió forintnál többet áldoz a tanács ebben az évben kul­turális célokra is; fiókkönyvtára van, összesen 165 népművelési, oktatási, kul­turális helyet találunk váro­sunkban. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vállalati térké­peken és grafikonon mutatja be az autópark növekedését, valamint a teher- és utasszál­lítás fejlődését. Az építőipar bemutatja Uj-Mecsekialja ma­kettjét, szemlélteti a nyugati városrész építésének terveze­tét. A kereskedelem szintén bemutatja a megye és a város kereskedelmének fejlődését Láthatjuk a kiállításon a Pécsi Tudományegyetem új létesít­ményeit, hogy mivel gazdagod­tak 15 év alatt egyetemeink és orvosi intézményeink. Érdekes színfoltja lesz a kiállításnak a Janus Pannonius Múzeum leg­újabb szerzeményeinek bemu­tatása Szép és ízléses kiállítási anyag szemlélteti megyénk mezőgazdaságának felszabadu­lás utáni fejlődését. Nagy kö­zönségsikerre tarthat számot ez a gondosan összeállított és ízlésesen kivitelezett kiállítás. BafTonkabáto^et pari az Állami Áruház Az átmeneti hiányok pót­lása érdekében nagyobb tétel férfi és női ballonkabát gyár­tását kezdte meg az Állami Áruház konfekciós üzeme. A ballonokat négyféle szín­ben gyártják, s forgalotnba- hozatalukat máris megkezd­ték a konfekció osztályon; Bemutatjuk a megyei pártbizottság versenyzászlajának esélyeseit a gőrcsönydÉofcai Uj Alkotmány és a tócsáiéi Zöld Mező Termelőszövetkezetet A görcsönydobokai Uj A1 kotmány Termelőszövetkezet az őszi vetési és betakarítási munkáit 1959 október 31-ig be­fejezte. őszi mélyszántási ter­vüket a járásban elsőnek tel­jesítették. A főbb növényféle­ségekből az alábbi átlagtermé­seket érték el: Őszi búzából 14,4, őszi árpából 15,4 mázsát holdanként A 100 holdra eső sertések száma 50,1 darab volt. A múlt évben ez a termelőszö vetkezet minden száz hold után számítva 32 darab hízott sertést adott le; Ebben a termelőszövetkezet­ben nagy volt a saját erőből történő beruházás is. Egy 200 férőhelyes sertéshizlaldát, egy 20 vagonos górét építettek fel többek között saját erőből és egy 50 férőhelyes tehénistálló költségeinek 12 százalékát vál­lalta magára a termelőszövet­kezet. A múlt évben az Uj Al­kotmány olyan takarmány­tartalékot képezett, amely a jelenlegi állatállomány meg­duplázása esetén is fedezi a takarmá nyszükségletet. A járáson belül ez a terme­lőszövetkezet kezdeményezte a versenymozgalmat Rendszere­sen értékelték az eredménye­ket. Brigádon, munkacsapaton belül és egyének között is szer­veztek versenyt A bicsérdi Zöld Mező Ter­melőszövetkezet 1959 tavaszán alakult és igen gyorsan meg­erősödött. Saját erőből istállók átalakításával és más módon megoldotta az állatok elhelye­zését A sertésállományt a tsz- tagság adta össze és ennek eredményeként már az első évben a betervezett 88 darab sertés helyett 110 darabot érté­kesítettek, ami 100 holdanként 20,1 darab sertésnek felel meg; Tejből 8500 litert terveztek be értékesítésre. Ezzel szemben 19 805 litert értékesítettek. Jó eredményeket ért el ez a termelőszövetkezet a növény­termesztésben is: búzából 12,4; őszi árpából 18,2, zabból pedig 13,4 mázsát termeltek holdan­ként A bicsérdi Zöld Mező Ter­melőszövetkezet új módszere­ket alkalmazott a gazdálkodás­ban. Például két szalmakazal közé silóztak, szovjet módszer­rel termelték a silókukoricát.;» A munkafegyelemmel soha sem volt baj. Olyannyira nem volt baj, hogy a bicsérdi Zöld Mező tagjai több esetben segí­tettek a szentlőrinci tangazda­ságnak a növényápolási és be­takarítási munkákban. Fs en­nek ellenére a múlt évben az őszi mezőgazdasági munkák­ban a bicsérdi Zöld Mező volt az első» Az erőszakos cselekményekről Egy kisebb regény terjedel­mét is eléri az az alapos jelen­tés, amelyet a Baranya megyei Csütörtökön tárgyalják Pécs zöldségellátását Hatalmas méretekben fejlő­dik városunk zöldségellátása. A tavalyihoz viszonyítva ezer, a két év előttihez képest pe­dig kettő és félezer kataszteri holddal több a szerződéses ve­tésterület. 1960-ban közel há­romezer^ holdra kötöttek szer­ződést, így az előzetes számí­tások szerint Pécs város és Baranya megye idei zöldség­igényét 90 százalékban már el tudja latna a Szövetkezetek Baranya megyei Értékesítő Központja. Tekintettel azonban a zöldség természetére, rom­landósága miatt szállítási és raktározási kérdéseik is adód­nak. Ezért nagyfokú szerve­zettségre van szükség. Ezeket a kérdéseket, valamint a ter­melők és a fogyasztók érdekei­nek összeegyeztetéséből adódó más kérdéseket fog tárgyalni a Szövetkezetek Baranya me­gyei Értékesítő Központjának csütörtökön tartandó küldött- gyűlése. Kiss Károly 15 éve Nyújthatóé többet az élet így embernek, mint kényel­mes lakást, melynek egyik !zabájában két egészséges, jömbölyűképű gyerek, másik­ban a feleség alszik a békés kényelem lágy szuszogásávál, lyújthat-e többet, mint olyan körülményeket, melyben is­meretlen fogalom a kifizetet- en fűszer- és gázszámla, vagy íz elmaradt laikbér? Lehet-e boldogabb valaki — különö- ien az egyszerű munkás — mint akkor, ha tele a kamra élelemmel, a szekrény ruhá­val, és cipővel, ha minden 'léten biztosított a színház és mozijegy, nyáron a kétheti lu­bickolás a Balaton hűs vizé­ben? Igen. Lehet boldogabb! Soha jobban nem éreztem ízt, mint most, amikor Kiss Károllyal, a DÉDÁSZ Baranya megyei Igazgatóságának 41 éves műszerészével beszélge­tek, az elmúlt 15 esztendőről. Ülünk egymással szemben, „füstölünk“, s mint keze a jyufásdoboz fedelét, úgy gyu- rögeti lassan tagolva a szava­kat is. Arcát figyelem, magam elé képzelve a 15 évvel fiata­labb férfit, ősz hajszálak, tzarkalábak nélkül. — Harmincháromban men­tem fodrászinasnak és egy év után — mert mindig kopaszra vágatta mesterem hajamat -e Keretiem volna igazi férfiae frizurát viselni. Kaptam egy pofont és eldobtam miatta az egy esztendőt. Más pályát vá­lasztottam. A Petrovits céghez kerültem villanyszerelő tanu­lónak. Egy kis csend, aztán foly­tatja: — Apám is villanyszerelő volt, 1937-ben leesett egy ma­gas épület tetejéről, csigolya- törést szenvedett. Negyven­négyben halt meg, hét évi be­tegség után. Rosszul jött ha­lála a családnak, mert keresete — bár nem volt sok a negy­vennégy filléres órabér — mégis hiányzott. Nyugdíjat sem kapott. Éppen akkor halt meg, amikor a munkások őr­séget álltak a régi erőműnél, hogy a németek ne tudják a berendezést leszerelni, az erő­művet felrobbantani. Aztán... felszabadultunk. — A tortyogói vízmű áram­ellátását hoztuk először hely­re. A vezetékek le voltak sza­kadva. Az egyik gödörben Bi- csérd alatt egy német Ikatona holttestére bukkantunk. Tóth László volt velem akkor meg Völgyi Andor villanyszerelők. De sokszor összefagyott a ke­zünk abban a télben. Estén­ként elnéztük a távoli várost, ahol csak itt-ott pislákolt egy kis fény. Összeütögeti térdén két ke­zet, és a padló kanyargó csík­jait tanulmányozza — Az infláció alatt hetente kaptuk a fizetést. Mire haza­vittem, nem ért semmit. — Kutya rossz időszak. Nyá­ron cséplőgép mellé jártam a szabadság időm alatt Remény pusztára, hogy megszerezhes­sem családomnak a kenyeret. 1947-ben beiratkoztam a dol­gozók polgári iskolájába. El­végeztem. Múltak az évek. Villanyszerelőből műszerész lettem. Amikor Karcsi szüle­tett, a kisfiam — most a Nagy I-ajosba jár — még nagyon ke­vés község volt villamosítva Baranyában. Azóta 116 köz­ségbe vezettük be a fényt. Amilcor a kis Kati születeti összeíráson dolgoztam. Régen is végeztem ilyen munkát. Emlékszem amikor a fogyasz­tó diktálta be égőit: „egy tizen- ötöst, két huszonötöst és egy negyvenest.“ A negyvenesnél kihúzta magát. Ma? Leteszi a gyufát az asztalra és megigazítja a térítőt. — Ma a rádió, rezsó, vasaló mellett villanytűzhelyt, tele­víziót, mosógépet diktálnak be az emberék. Minap az egyik falusi bácsika villamos hűtő- tárolót vitt lakásába. es A gyerekek jól tanulnak? *■» Legidősebb lányom a Márta, kiváló balettező. öröm nézni, amikor táncol. Szeret­ném ha a fiam elektromérnök lenne. Majd ha megnő, neki is elmesélem, egyszer a tor­tyogói kezdetet. Talán el sem hiszi. Nem gondolja? Az em­ber oly könnyen elfelejti hon­nan jött, miből 'kezdte. Sok­szor gondolok erre, amikor ké­sőn megyek haza és a gyere­kek meg a feleségem már le­feküdtek. Megállók a szobá­ban és rápillantok arra a be­keretezett írásra, mely hirdeti., hogy „Kiss Károly a villamos­ipar kiváló dolgozója“. Hm... Egyszerű villanyszerelő tanonc voltam. Ez otthon eszembe jut sokszor; a kétszobás, fürdőszo­bás lakásomban, elnézem a berendezését és azt, hogy a rádiómon könyvek vannak. Nehéz könyvek. Szinte állan­dóan van pénzem. Persze nem „mit tudom és mennyi“, de van. Nemcsak nekem, hanem Tóth Lászlónak, meg Völgyi­nek és a többieknek is. __ 1 — N em az a lényeg, hogy ilyen körülmények között va­gyok, hanem, hogy eljuthattam idáig és hogy azok is eljuthat­tak idáig, akikkel együtt kezd­tem negyvenötben. Érti mire gondolok? Még tizenhat köz­ség van, az idei terven kívül és megyénk teljesen villamosít­va lesz. Hogy megy az idő! Az én fiam már olyan beren­dezésekkel dolgozik felnőtt ko­rában, hogyha hazajön és el­meséli, csőik csóválom majd a fejem. SZÜTS ISTVÁN főügyészség állított össze az erőszakos cselekményekről. A jelentés elején érdekes statisztikai adat, amelyből megállapítható, hogy az 1957. második félévéhez képest 1958 első félévében jelentősen csök­kent megyénkben az erőszakos cselekményeik száma. Az el­múlt esztendőben azonban nőtt a súlyos testi sértés és nemi erkölcs elleni bűncse­lekmények miatt eljárás alá vont személyek száma. A ki­mutatás arról is beszámol, hogy a megye melyik részein fenegyerekeskednelk legjob­ban. A súlyos testi sértés miatt eljárás alá vontak száma 1959- ban Pécsett, Komlón, Sásdon és Siklóson, illetve a hozzá­tartozó járásban emelkedett. Az emberek legtöbbet az ut­cán verekednek, itt követik el a legtöbb bűncselekményt; Az adatok azt bizonyítják, hogy például 1959. II. felévében a verekedéseik több mint 50 szá­zaléka az utcán történt. Érde­kes, hogy lényeges csökkenést mutat az italboltokban lezajlott és súlyos testi sértés miatt vádemeléssel végződő tettie- gességek száma. Rz Indító ok legtöbb esetben: az ital. A sú­lyos testi sértések 30—35 szá­zalékánál a bűncselekmény el­követése a mértéktelen alko­holfogyasztásra vezethető visz- sza. Legutóbb 1958. novembe­rében vizsgálta a megyei fő­ügyészség az erőszakos bűn­cselekményeket és akkor azt állapították meg, hogy azok 40 százaléka ered ittasságból. A mostani vizsgálat szerint tehát valamit javult a helyzet ezen a téren: De még mindig gyorsan elő­kerül veszekedések alkalmá­val a Ikés. A statisztika azt mutatja, hogy a késes vereke­dések legtöbbjét is az ital okozza. Ittas ember nem tud­ja kellőképpen megfontolni cselekményét, könnyen válik ingerültté és mire kijózanodik — már bíróság előtt áll. A sze­szesital túlzott fogyasztásának káráról és következményeiről tartott különböző előadások mellett szükséges, hogy a bűn­üldöző szervek is fokozottab­ban tevékenykedjenek az ilyen bűncselekmények megelőzésé­ben, különösen abban, hogy ittas személyeket és fiatalko­rúakat ne szolgáljanak ki az italboltokban, vendéglőkben. Az erőszakos cselekmények­nek egy másik kategóriáját —• i nemi erkölcs elleni bűncselekményeket — is megvizsgálta az ügyészség; Megállapították, hogy ezekben az esetekben is legtöbbször ittas emberekről van szó. Kétségtelen, hogy számos kezdeményezés született mar különösen az ifjúságvédelmi munka megjavítására. Komlón például megalakult az Ifjúság- védelmi Tanács, amelynek fel­adata az ifjúság felvilágosítá­sának, erkölcsi és politikai ne­velésének segítése. A tanács sokoldalú feladatának folya­matos ellátása mellett március közepén az egyik szombat e«te már megtartotta első éjszakai ellenőrzését és számos fiatalt küldött el vendéglőkből, ital­boltokból; Mindez azonban még koránt­sem elégséges. Szükség lenne többek között a városi Gyer­mek- és Ifjúságvédelmi Ta­nács aktív működésére _ <S; Egyedül a nőtanács cs a gyám­hatóság és esetenként a KISZ- bizottság segít a bűnüldöző ha­tóságoknak az erkölcsi züllés­nek kitett gyermekek körül­ményeinek felmérésében, szük­ség esetén állami gondozásba vételében. Az ügyészségnek statisztikai adatokkal bizonyított jelentése azt mutatja, hogy mind az erő­szakos cselekmények, mind a nemi erkölcs elleni bűncselek­mények megelőzésének terüle­tén van még tennivaló. Rz egyén és a közösség szempotrtjából szükséges az if­jaknak és a felnőtteknek is a helyes erkölcsi, közösségi szel­lemben való fokozottabb neve­lése. A bűnüldöző szervek ezt a feladatot egymagukban nem képesek megoldani, ehhez a társadalmi szervezetek vezeté­sével a társadalom széles ré­tegeinek összefogására van szükség. Ezekről a problémákról tar­tottak hétfőn értekezletet a Megyei Főügyészségen, ahol képviseltette magát a megyei pártbizottság, a megyei KISZ- bizottság. a megyei bíróság, ügyészség, rendőrfőkapitány- ság. Az értekezlet résztvevői megfelelő határozatokat hoz- tsK Garay Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents