Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-20 / 68. szám

Bőgi tapasztalat, hogy az évszakok változásával párhu­zamosan szinte törvényszerű­en jár együtt egyes fertőző betegségek fellépése vagy sza­porodása. Közismert tény, hogy ősszel, télen az úgyneve­zett légzőszervi, hurutos be­tegségek, nyáron pedig az emésztőrendszer fertőzései gyakoribbak; melyek ismereté­ben, helyes megelőzéssel, ki­védhetjük tömegesebb előfor- (Jutásukat. Mielőtt a tavaszi, átmeneti Idő betegségeiről szólnánk, te­kintsük át röviden a fertőző betegségekkel kapcsolatos is­mereteinket. Mint tudjuk, a fertőző betegségeket okozhat­ják vírusok (ezek a legkisebb élő szervezetek, amelyek csak élő sejtben szaporodnak), baktériumok (egysejtű, gömb vagy pálcika alakú lények), gombák, illetve egysejtű vagy többsejtű állatok. Mindezek megbetegítő képessége igen ■ok összetevő eredménye; el­sősorban a megtámadott szer­vezet általános erőbeli állapo­tán, ellenállóképességén, táp­láltságán, illetve a fertőzés be­hatásának időtartamán múlik. Általában fertőző forrás maga a beteg ember, aki vagy közvetlenül, vagy váladékával szennyezett tárgyak útján, táp­lálékkal, ivóvízzel, illetve le­vegőn keresztül fertőzi a vele érintkezőket. Az utóbbi, vagy a beszáradt, elporladt anyag felkavarásával, vagy gyakran köhögéssel, tüsszentéssel, be­széddel a levegőbe került nyál- cseppek útján ragad át. így terjednek a régóta ún. „ragá­lyos” betegségek. De nemcsak közvetlenül fertőződhetünk, hanem átadhatja ezt egy köz­beeső lény is, mint pl. légy, patkány, szúnyog, amely vagy egyszerű szállítóként szerepel, Vágj' benne mint közbeeső gazdában fejlődik tovább a kórokozó és ezt a kellő kifej­lődés után adhatja át az em­berre!;. Tehát minden „ragá­lyos” betegség fertőző, de nem minden fertőző betegség „ragá­lyos" (pl. tetanusz, malária). Komplikálja a helyzetet, hogy igen sok a baktériumot magában hordozó ürítő, de bem beteg, úgynevezett „baci­lusgazda”, aki gyakran tudta nélkül tartja fenn a betegség láncolatát. Ezeknek különösen járványok idején van fontos szerepük. A tavasz a fertőző betegsé­gek alakulásában is átmeneti időszak. Az influenzás, huru­tos betegségek, melyek a tél folyamán kisebb-nagyobb jár­ványokat okoztak, — a csök- kentebb ellenállású, vitami­nokban szegényebb szerveze­tekben, — különösen lehűlés hatására — újabb halmozó­dást mutathatnak. Gyakran ezeket követően (a tökéletesen ki nem kezelt ese­tekben) vagy tőlük függetle­nül Is; az erősen igénybevett, rossz kondíciójú vagy éppen nagy fejlődésben lévő szerve­zet tavasszal gyakrabban fel­lévő betegsége a tbc is. De a légzőszervi betegségek mellett, a zöld, nyersen fo­gyasztható növények megjele­nésével — kellő tisztaság hiá­nyában — szaporodhat a gyo­mor-, bélrendszer fertőzései­nek száma is. Mindezt komplikálja a rova­rok megjelenése. De a szabad­ban tartózkodás számtalan se-1 bészi lehetőséget — illetve ez­zel együtt sok gennyedést, vagy tetanusz veszélyt is rejt magában. És sorolhatnám azt a sok- sok, különösen gyermekkollek­tívákban előforduló „gyermek- betegséget'’, amit ha azonnal nem különítenek el és vesznek kezelésbe, kiterjedtebb járvá­nyokat okozhatnak. Mi tehát a tennivaló? Az előbbiekből - láthattuk, hogy a megelőzés elve sehol sem olyan fontos, mint a fer­tőző betegségek kérdésében. Az útja pedig kettős; rész­ben védőoltásokkal fokozni a szervezet védekezőképességét (a BCG bevezetése óta fehér holló és egyszerű probléma a régen halálos tbc-s agvhártya- gj’ulladás. — a himlő nálunk csak tankönyvekből ismert fo­galom, diftériában szinte nem veszítünk el gyermeket, — a tífusz pedig megszelídített be­tegség) — másrészt, ami ugyanilyen fontos; gyermeke­ink egészségi nevelése. A higiéné megszerettetése, ami a leghatékonyabb fegyver a betegségek ellen; a helyes táplálkozás, öltöztetés, a túl­ságos kifáradás kerülése és az a sok-sok, szinte feltételes reflex, amit gyermekeinkbe kell plántálnunk (étkezés előtti, WC használata utáni kézmosás, törölköző, zsebken­dő, különpohár használata -stb.), hogy kerülje a piszkot, a szeny nyet, — értékelje egészségét és éberen vigyázzon rá. Automatikus baromfietető és egyéb újdonságok a feltalálók brüsszeli vásárján Brüsszelben a napokban nyílt meg a feltalálók kilencedik nemzetközi vására.' A vásáron 18 ország feltalálói több mint nyolcszáz új ötlettel szerepel­nek. A találmányok között van egy angol mérnök napfény­energiával fűtött víkendháza, amelyben egy készülék a nyá­rihőt összegyűjti és télen azzal fűti az épületet. Egy francia feltaláló teljesen kiküszöböli a nikotint a cigarettából, a mi­lánói Francesco Bassera pedig olyan elektrómágneses készü­léket szerkesztett, amely lopás esetén „fényképet készít a tol­vajról, értesíti a rendőrséget és regisztrálja a lopás pontos idejét”. Egy francia feltaláló részeges hajlamú egyének szá­mára olyan kapukulcsot szer­kesztőt, amely egyúttal zseb­lámpa is tehát könnyű bele­találni vele a kulcslyukba. Egy holland feltaláló ébresztőórája ötpercenként megismétli az ébresztést, míg csak el nem zárják. Egy belga baromfiszak­értő megoldotta a baromfiete­tés „távirányítással” való meg­oldását. Olyan végtelen szala­got szerkesztett, amely emberi közreműködés nélkül, állan­dóan gondoskodik a baromfi ellátásáról. A könyvre vagy papírra ej­tett tintafoltokat a következő­képpen távolíthatjuk el; ve­gyünk a gyógyszertárban 13 százalékos hidrogénszuperoxi- dot, öntsük a foltra, s töröl­jük meg vattával, míg teljesen el nem tűnik. Azután egy ke­fét mártsunk vízbe, mossuk át vele még egyszer a folt helyét és itassuk fel a vizet vattával. A vizes papírlapot helyezzük két itatós közé száradásig. Sok időt és fáradságot taka­ríthatunk meg az „Ultra”, a „Tip” és az újabban ismét kapható, német gyártmányú „FIT” mosogatóporok haszná­latával. Ha ezek valamelyiké­ből egy kávéskanálnyit te­szünk a mosogatóvízbe s utá­na forró vízzel öblögetünk, tö- rölgetés nélkül is ragyogóan, tiszták lesznek edényeink. Rádiékészüíéi a reiiüü ben Egy leningrádi gyárban meg­kezdték félvezetőkkel műkö­dő, kicsiny hordozható rádió- készülékek gyártását. A készü­lék akkora, hogy egy női tás­kában is elfér. A rádió, ame­lyet zseblámpaelein táplál, kö­zép- és hosszúhullám vételére alkalmas. KÉPEK KÉPKERETEK A mai modern, kulturált la­kás — a múlthoz viszonyítva — sok változtatást igényel. Megváltozott a bútor for­májában. színében és elhelye­zésében. A lakás összhatása derűs, levegős, célszerű és megnyugtató. Ennek egyenes következménye, hogy a falra helyezett képek harmoniku­san illeszkedjenek bele a környezetbe. Fényképet lehe­tőség szerint ne tegyünk a fal­ra. Helyezzük ezeket mappába. 2 családi napló Az átlagos nagyságú fest­ményt úgy helyezzük el a fa­lon, hogy a kép közepe szem- magasságban legyen. Ha na­gyobb méretű a festmény, úgy megdönthetjük egy kissé. A képek alsó széle egy helyiség­ben lehetőleg azonos ma­gasságban legyen. A képek keretezéséről sze­retnénk néhány szót szólni. Mint ahogy megváltozott a bútor, a függöny, meg kell vál­tozni a képek kereteinek is, mert például egy leegyszerű­sített vonalú berendezés mel­lett rosszul hat és oda nem illőnek tűnik egy festmény úgynevezett blondell keretben. Ez a keretfajta a maga túl­díszítettségével egy elmúlt korszak maradványa. Helyezzük a festményt si­ma, díszítés nélküli keretbe. Ez általános elv. Ezen belül a festmény színhatásának meg­felelő keretet válasszunk; ez lehet arany, ezüst, barna (sö­tét) színű. Helyes lenne, ha iparunk több újvonalú és színű kere­tet gyártana, mert ezzel elér­hetnénk, hogy minden fest­mény a legmegfelelőbb kere­tet kaphatná. SÍSSÜISK — tÖZZÜNK A tavasz jöttével olcsóbb lesz a tojás a piacon, s így módunk nyílik olcsó, tojásos ételek készítésére. Gyorsan elkészíthető, olcsó vacsora a töltött tojás, amely a kővet­kezőképpen készül: Néhány tojást keményre fő­zünk, félbe vágjuk, alsó ré­szét levágjuk, hogy jól meg­álljon, kivesszük a sárgáját és megtöltjük a következő keve­rékkel: A tojás sárgáját áttörjük, vajjal, szardellapasztával, mus tárral, reszelt hagymával jól elkeverjük, borssal, sóval fű­szerezzük. Szardella helyett tehetünk bele szardíniát is, vagy aki ezt nem szereti, da­rált sonkát vagy kolbászkré­met (tubusban kapható) hasz­nálhat fel hozzá. ____ a sz erkesztő---------~-------------------------­„A nya“ jeligére: A terhes nőt, terhessége megállapításá­tól kezdve nem szabad egészsé­gére' káros munkakörben fog­lalkoztatni. Ezeket a munka­köröket az egészségügyi mi­niszter állapítja meg. Külön rendelkezés intézkedik a ter­hes és szoptatós nők kímélésé­ről a terhesség negyedik hó­napjától kezdve a szoptatás hatodik hónapjának végéig. Ez idő alatt nem szabad őket ne­héz testi munkára, éjszakai munkára és túlmunkára beosz­tani; a több műszakban dol­gozó üzemekben lehetőleg biz­tosítani kell, hogy a délelőtti műszakban dolgozhassanak; más helységben végzendő munkára a terhes és szoptatós nőt csak beleegyezésével sza­bad kiküldeni, Illetőleg áthe­lyezni; kérelmére — orvosi vé­lemény alapján — egészség­ügy! szempontból megfelelő munkakörbe kell ldelglesen át­helyezni, de keresete az uj munkakörben ixm lehet keve­sebb, mint amennyi az előző „„if A pécsi vasútállomás felszabadítása 1944 a legszörnyűbb évszám a XX. században. Mindenki emlékszik még a feketeruhás, rohamsisakos nácikra, tábori és köz-csendőrökre. A fasisz­ták Internáló tá boraira, ahol ezrével pusztították az embe­reket Ebben az Időben a pécsi vasútállomáson Is Hitler kato­nái uralkodtak. Az állomásfő­nök volt a korlátlan úr, aki a nála kisebb beosztásúak kai csak kétszer fogott kezet, új­évkor és a nevenapján, ami­kor a munkások köszönteni mentek az állomás Führerjé- hez. De kaszt-rendszer ural­kodott az egész állomáson. A forgalmista rangján alulinak tartotta, hogy szóba álljon egy pályamunkással Én vasúti tiszt voltam már ebben az Időben is, de az apám pálya­munkát volt, és én szerettem a pá’yamunkásokkal beszélget­ni mivel közülük jöttem. VőMsutáá MEGVADULT CETHAL A délafrikai Fokváros köze­lében a halászok cethalfogás­ra indultak. Rövid idő múlva hatalmas cethalra bukkantak. Mikor a szovjet csapatok át- , lépték a magyar határt, a né­metek már kezdtek vinni, menteni mindent, amit lehe­tett. Az egyik verőfényes őszi napon, a szovjet rohamoszta­gok, tankok bekerítették az állomást. Én már régóta ta­nultam oroszul és vártam érkezésüket, mert közben én la Illegális párttag lettem. — Ezen a napon az állomáson már csak egy német páncél­vonat állt, amelynek tisztjel, katonái egyaránt részegek vol­tak. Teljesen megfeledkeztek arról, hogy a gőzmozdony nem megy víz nélkül. Mikor meg­látták az első orosz tankot, gyorsan elindultak, mert volt még egy kevés vizük. Négy-öt kilométer után azonban leállt a mozdony és utasait a szov­jet katonák megsemmisítet­ték. Az állomásra érkező első orosz tankból legnagyobb meglepetésünkre S nő és 1 férfi katona ugrott ki. — Állj! Fel a kezekkel! — hangzott oroszul a parancs és ránk szegezték a géppisztoly csövét. — Tovaris! Én közétek tar­tozom! — kiáltottam. Ekkor kezdődött meg felejt­hetetlen barátkozásom a szov­jet katonákkal. Ezután már a pécsi állomást Is a szovjet katonaság védte. Engem, meg egy-két társamat megkértek, hogy segítsünk ne­kik. Ez Igen nehéz feladat volt, mert a németek vissza­vonulás közben minden vona­lat felrobbantottak. Ezt ai akadályt közös erővel aikerült Ieküzdenünk. Én diszoécser Szigony lőttek rá, de a cet dü­hében és fájdalmában neki­ment a halászbárkának. A bár­ka oldalára fordult. A halá­szok csak nagy erőfeszítéssel tudták helyrebillenteni a bár­kát, a harcias cethalat pedig szigonyokkal tették ártalmat­lanná. ¥ A VILÁG LEGKISEBB KÖNYVE 1952-ben Hollandiában az amsterdami levéltár 100 éves fennállása alkalmából elkészí­tette a világ legkisebb könyvét. A könyv csak 4 mm azéles és ugyanolyan magas. A szövegét ólómbetűkből szedték, a rendes eljárás szerint nyomtatták és mint minden más könyvet, be­kötötték. Ea az amsterdami mű a világ legkisebb könyvecskéje, lettem, és ez igen nehéz, ko­moly feladat. A katonák úgy Ismertek, hogy a „magyar diszpécser”, a kollégáim pe­dig „Sztyopká”-nak hívtak. A front felé állandóan szállítot­tuk a tankokat, repülőgépeket, lőszert, fegyvereket, visszafelé pedig a sebesülteket hozták a vonatok. A németek közben vissza­visszajöttek. Repülőgéppel bi­zony még nagy károkat okoz­tak. Egyik éjjel is nagy ágyú­zásra ébredtem fel. Felöltöz­tem, és siettem a munkahe­lyemre. A kapuban álló szov­jet katonák a nyakamba ug­ráltak, csókoltak s én megle­pődve mentem fel az Irodába, ahol újabb ujjongás fogadott: Hitler kaput! Vége a háború­nak!” Megalakult a Magyar Kom­munista Párt, melynek én is tagja voltam. Mikor a szovjet hadsereg hazafelé indult, en gém is hívtak. De elvtársaim­nak és a hazának szüksége volt rám és én itthon marad­tam. Mindezeket Gerecs István elvtárs mondta el a Pécsi Pe­dagógiai Főiskola Általános Gyakorló Iskolájában, a VIL a) osztályban, ahol Majdik Sa­nyi és a többiek figyelmesen hallgatták ezt az igaz törté­netet. Közben azon gondol­koztak, hogyan építhetnék ők tovább, amit az idősebbek el­kezdtek. KUN LÄSZLÖ a Pécsi Ped. Főiskola Általános Gyakorló Is­kolájának VII. a) oszt. tanulója IFJÚSÁGÉRT Iskolánkban két úttörő csa­pat is működik- A lányok és fiúk vezetőinkkel, nevelőink­kel együtt, a legnagyobb össz­hangban végezzük őrsi-, raj és csapatfoglalkozásainkat. Ké­szülünk a próbákra, tervezzük nyári táborozásainkat. Szep­tember óta két komoly motor­csónak birtokosai lettünk és így eddig bárom csónakból álló „dunai hajóhadunkat“ igen nagy mértékben megerősítet­tük. Nyáron Pozsonyba, Prágá­ba, Kárpátokba tervezünk kü* zös kirándulást, lányok és ífc úk együttesen. Tíz négy-szemé- lycs sátrat is szeretnénk venni, a meglévő tizenöt kétszemélyes mellé. Folytathatnánk még terveink felsorolását, de úgy érezzük olvasóink ebből is megértik, hogy terveink megvalósításé* hoz nem elég a mi nagy akara­tunk, hanem az egész fala ÖM* szefogása is szükséges. Amikot az egész falu lakossága meg­ismerte szervezőtestülc tünkön keresztül esapatunk terveit 4s eddigi munkálatait, szülő, fia­tal, öreg, mindenki szinte ké­rés nélkül segített csapatunk­nak. Elsőnek Pettermaan Gyurka bácsi, a Petőfi tsz. el­nöke ajánlott fel két zsák ku­koricát, pedig iskolába járd gyermeke nincs. Karikás Józsi bácsi nyugdíjas bányász, párt- szervezetünk vezetőségi tagja 50 forinttal segített bennünket. A jó példa az egész községben hamarosan elterjedt. Két bét alatt hatezer forintot is megha­ladta a falu adakozása. Köszönjük nektek Dunaszek- cső dolgozói áldozatkészségte- ket és ígérjük, hogy úttörő munkánkkal mellétek állunk becsületesen. Szalui Éva sajtófelelős. OSZEJEVAt KÉK FALEVELEK Katának két zöld ceruzája volt, Ilinek pedig egy ae. Ili kéri Katát; — Adj nekem egy zöld ce­ruzáé. Kata így felel: — Megkérdezem édesanyám­tól. Másnap mindkét kislány is­kolában van, Ili odaszól Katá­nak: — Megengedte az édes­anyád? Kata felsóhajt és azt mond­ja: — Édesanya megengedte.de a bátyámat még nem kérdez­tem meg. — Nem baj, kérdezd meg őt is — kéri Ili. i Jön másnap Kata, — No, megengedte a bá­tyád? — mondja Ili. — ö megengedte, de én fé­lek, hogy kitöröd a hegyék — Óvatosan bánok vele — mondja Ili. — Nézd — mondja Kata —, ne hegyezd, ne nyomd erősen, ■ a szádba se vedd. És rajzolj sokat. — Nekem — mondja Ili — csak addig kell, míg a rajzo­mon levő-faleveleket és füvet zöldre festem. —- Az sok — mond ja ^Cata és összehúzza szemöldökét — Látszik az arcán, hogy elége­detlen. Ili ránézett és elment. Ott­hagyta a ceruzát. Kata csodál­kozva szaladt utána, __ — De hát ml van veled? Tessék! — Nem kell — válaszolt Ili. Az órán megkérdi a tanítói — Ilonkám, a fáidon kékek s levelek? — Nincsen zöld ceruzám. — Miért nem kértél a ba­rátnődtől? Ili hallgat, Kata pedig vö­rös lett, mint a rák és mente­getődzik: — Én adtam volna, de 6 nem fogadta eh A tanító a kislányokra né­zett: — Jó szívvel kell adni, hogy szívesen el is fogadják. CSALÁDI NAPLÓ 3

Next

/
Thumbnails
Contents