Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-18 / 66. szám
19«0. MÁRCIUS 18. NAPLÓ 5 A szocialista mezőgazdaságért! Lehet kukoricát termeszteni kapálás nélkül is Ä Bólyi Állami Gazdaság Sziebert-pusztai üzemegységében találkoztunk ezzel a képen is látható, átalakított négyzet- be-vető géppel. A gép igen egy szerű, mindössze egy Malwurl traktor két tartályát erősítették rá. — így egyszerre permetezi a Vegyszert, a Simazint, vagy az Atracint — mondja Húsz 1st- zalékos gyommentességet bízván, a gazdaság növényvédel- hasított. . üli agronómusa. — Gépi kapát sem alkalmaz— A két tartály összesen tak? hatszáz literes. A bólyi gazda-. — Semmit, csak Simazint. »ágban az idén úgy tervezik: — És a termés milyen volt? eltérően a tavalyitól, nem hat- — Semmivel sem különböszáz, hanem nyolcszáz liter zött azoktól a kukoricatáblák- vízzel szórják ki a vegyszert, tói, ahol a gépi- és kézikapálást végeztük. Itt is mevolt holdanként a 28 mázsás szemtermés májusi morzsoltba átszámítva. — mondják. A bólyi gazdaságban tavaly még csak kísérleteztek a Sima- zinnal. Az idén már azon sopánkodnak: keveset kapnak. Kilenc mázsa Simazint kapjak és 4,5 mázsa Atracint, amely nem olyan nedvesség-igényes, mint a Simazin, de a hatása ugyanaz. Tizenhárom és félmázsa vegyszer. Nem kevés, különösen, ha tudjuk, hogy egy- egy hold kukorica teljes gyomtalanításához mindössze 3—5 kiló Simazin, vagy Atracin kell. A gazdaság úgy tervezi, hogy az idén szemenként veti a négyzetes kukoricát. így elkerülhetik az egyetlen kézi munkát, az egyelést is. A Bólyi Állami Gazdaságban már ebben az évben megvalósul a parasztok álma: mivel a vegyszert a vetéssel egyidőben juttatják a földbe a vetés után már semmi gond sincs a kukoricával, a törésig. Óriási vívmány ez a vegyszeres eljárás. A tapasztalatok azt mutatják: még további kísérletekre van szükség, hogy majd azokban a termelőszövetkezetekben is alkalmazhassák, ahoi munkaerőhiánnyal küzdeni/ Miért nem lehet elvetni?... Mielőtt elvetjük a silókukoricát A hibridkukorica termelés igen gyorsan tért hódított az országban és megyénkben is. Két éve még csak az állami gazdaságok és néhány tsz vetett hibridvetőmagot, 1959-ben Pedig valamennyi állami gazdaság és termelőszövetkezet az ossz-kukorica vetésterületén hibridkukoricát termelt, sőt, Fontosabb rendeleteH, utasítások ,6/1960. (11. 14.) Korm. A mezögazdasági termelőszövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadéka. 1/1960. (II. 14) Korm. A mezőgazdasági öregségi járadékok felemelése. 3/1960. (I. 28.) Fm. A növény- védelmi külső zárszolgálatot el- látó vizsgálóhelyek kijelölése. 4/1960. (II. 4.) FM—AH. A baromfi-tenyésztojás termelői és géppel keltetett naposba- rr>mfi fogyasztói árának megalapítása. 5/1960. (II. 5.) FM. A vadász- társasági vadőrök szolgálati szabályzatának kiadása. 6T960. (II. 11.) FM. A tercel ösiö vetkezeti elnökök, mezőgazdászok és könyvelők működésével kapcsolatos egyes k'Vd *sek szabályozásáról szótő '1959. (XII. 5.) FM. számú lendelet hatályának kiterjesz- tétje . 1 I960. (II. 20.) FM. Az 1900 ®vl hnMszati és horgászati ti- ’®tmi idők, továbbá a halgaz- jjálltodással összefüggő egyes ha1űszati korlátozások megállítása. 5 I960 (Mg. fi, 4—5.) FM. Az áruértékesítés alapján a téridé/ .',S7 ^Vetkezetek részére J/’nn ,-.v>,on nyúithrtó kedvez- d'.n» feltételeiről é«* ellárásal- -ZŐ16 70'1959. (Mg. É. 49.) t. 1 ‘/zámú együttes utasítás készítése. 8'1»60. (Mg. fi. 8.) FM. A gyüzeml szőlőtelepítések tebrendezési elszámn'n árának ^osítása. sok egyéni gazda is kicserélte saját vetőmagját hibridkukoricára. Ennek a gyors térhódításnak alapos és egyetlen oka a hibridkukorica elvitathatatlan fölénye a többi összes kukoricával szemben. A hibridkukorica képes volt egyik évről a másikra 20—25 százalékkal megemelni a termést, s e mellé a szám mellé igen sok gyakorlati példát sorakoztathatnánk fel állami gazdaságokból tsz-ekből egyaránt 1960-ban a sok új termelő- szövetkezet létrejöttével még /nagyobb területen termelünk hibridkukoricát, mint bármikor az előző években. A szocialista nagyüzemek csaknem 100 százalékban hibridmagot, vetnek, azonban néhány tsz- ben rosszul értelmezik a hibridkukorica-vetőmag szót és úgy gondolják, ha tavaly már cseréltek vetőmagot az Idén nem szükséges és „hibrid-hibrid egyre megy” jelszóval óhajtják elvetni a tavalyi hibridkukoricájukból fogott vetőmagot. Ez a káros intézkedés feltehetően bizonyos ismeretek hiányából vagy félreértésből ered, mert azt nem akarjuk elhinni, hogy bármelyik tsz-elnökünk is rosszat akarna saját magának, vagy szövetkezetének, hogy alacsony kukoricatermések elérésére törekedne. Éppen ezért felhívjuk ezeknek a vezetőknek — és a többinek is — a figyelmét arra, hogy a hibridkukorica második nemzedéke — az F2-es nemzedék — az előző évinél jóval kevesebbet terem. Ha tehát csak egyszer cseréljük ki a vetőmagot hibridre és éveken át sorozatosan azt vetjük el akkor csak az első évben nyerünk nagyobb termést, az azt követő években fokozatosan csökken a termésünk és egyszer csak elérkezünk oda, hogy a régi szokvány kukorlcánkná. is kevesebb hozamunk lesz. Az elmúlt években a kutatók kísérleteket állítottak be, melyben a beitenyészféses hibridek leromlását vizsgálták. A kísérleti eredmények kimutatták, hogy a Martonváisári 5-ös 1. A TÄBLA MEGVÄLASZtasa Négyzetes silókukorica termesztésre elsősorban ősszel mélyszántott és trágyázott táblát jelöljünk ki. Meredek, hepe-hupás, erősen dombos táblán a négyzetek kialakítása bizonytalan, ezért a kukoricatermesztésre előkészített táblák közül olyan sík fekvésű, vagy egyirányban enyhén lejtős táblát válasz- szunk ki, ahol a tábla egyik végéről a tábla másik vége áttekinthető. Nagy termés csak tápanyagban gazdag talajon érhető el. Az a talaj adja a nagy silókukorica-termést is, amely nagy szemeskukorica-termést tud adni. Ezért, ahol a terület kijelölése csak tavasszal történt meg, ott legalább féladagú szervestrágyát 1- ’ mázsa nitrogénműtrágyával kiegészítve adjunk. Ahol a tábla trágyázásban nem részesült, ott most vetés előtt és később majd fejtrá- gyaíkónt kell a talaj tápanyagtartalmát gyorsanható műtrágyával — 2—4 mázsa nitrogén holdanként — pótolni, illetve kiegészíteni. 2. A TALAJELŐKÉSZITÉS ÉS A VETÉS FŐBB SZEMPONTJAI Négyzetes vetés csak jól el-, munkált, sima, egyenletes, barázdamentes talajon végezhető, ezért a vakbarázdákat, gödröket, ormokat megfelelő^ eszközökkel (kultivátor, simító, borona, esetleg tárcsa alkalmazásával) meg kell szüntetni. A négyzetes (fészkes) vetésű silókukoricát 70x70 om-es négyzetes kötésben etetjük. A növényállomány betakarításakor lkat. holdanként 20— 22 000 darab legyen, ezért vetéskor a mágiád a vetőkorongjait úgy állítsuk be. hogy fészken kénti növényállomány 2—3 legyen. Ne több és ne kevesebb! Ige- megmarad a nagy termés eléréséhez szükséges tőszám. A vetőmag-szükséglet kát. holdanként a fenti követelményeik szerint beállított vetőgéppel 12—14 kg. A vetés mélysége a talaj szerkezetétől függően 6—8 cm. Inkább mélyebbre vessünk, mert ebben a rétegben a talaj mindig nedvesebb, tehát a csírázás biztosabb s a gyökérzet növekedése is erőteljesebb. Mélyebb vetés esetén a későbbi ápolási munkák során kevesebb gyökeret sértünk meg. Vetés után a kelés gyorsítására, 'különösen laza talajon hengert, majd utána boronát alkalmazzunk. 3. A VETŐMAG MEGVÁLASZTÁSA ÉS VETÉSRE VALÓ ELŐKÉSZÍTÉSE Ahol nagyobb területen termesztünk silókukoricát, mér hibrid második — F2-es — nemzedéke az előző évinél 12,5, a Martonvásári 1-es hibridé pedig az előző évinél 13 százalékkal adott kevesebb termést Ennek a jelenségnek az a magyarázata, hogy két távol álló fajta keresztezésének — hibridizációjának — jó hatása csak az első nemzedéknél jelentkezik, későbbieknél ez a jó hatás csökken, majd egészen el is tűnik. Ezért van tehát szükség arra, hogy a hibridkukorica vetőmagot — az arra kijelölt gazdaságokban, tsz-ekben — az állam évről évre előállítsa és csere formájában juttassa el a köztenyésztésbe. A hibridvetőmagot minden évben újra és újra ki kell cserélni s az állam ezzel nem „kizsákmányolni” akarja a termelőket, mint néhányan ezt félreértésből elképzelik, hanem segíteni a nagy hozamok elérésében. Három-négyszeres termésátlag- méhek segítségével Tudományos kutatók hosszú kísérletek eredményeként megállapították, hogy a méhekkel tervszerűen végzett beporzás rendkívüli mértékben növeli a mezőgazdaságban néhány növény terméseredményét. Különösen aprómagvaknál mutattak nagy eredményt a kísérletek. A vöröshere átlagos holdanként! 80 kilós termését 390 kilóra, a lucerna ugyancsak 80 kilós átlagtermésé* pedig 350 kilóra sikerült felemelni. Nagyszerűek voltak az eredmények a napraforgónál, a fehérherénél, a koriander- nél, a szarvaskerepnél, a som- kórónál, az uborka és tök termelésében. Hogy is történnek ezek a kísérletek? A cukorszirun tulajdonsán hogy könnyen átveszi az illatot. Ezért kaptáranként két deci cukorszlrupba illatos virágot tesznek, amelynek illatát a súvp magába Kiv jfc Ezt a szirupmennyiséget beteszik a kaptárba. Itt a méhek magukba szívják és beporozzák azt a növényt, amelynek illatát magukba szívták. Nagyjelentőségű ez a módszer annál is inkább, mert tény az, hogy a vadrovarok beporzására számítani már nem lehet. A permetezések, porozások és vegyszeres gyomirtások következtében a vadrovarok nagy része ugyanis kipusztult. A múlt évben próbálkozott ezzel a kísérlettel a bólyi Kossuth Termelőszövekezet is. Komoly eredmények mutatkoztak. Az eredmények hatására ebben a gazdasági évben Baranyában megpróbálkozik ezzel a módszerrel az ócsárdi és a bissei termelőszövetkezet is. Ez annál is inkább lehetséges. mert az idén nagyobb- mennviséaű méhet kapnak a termelőszövetkezetek az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központtól most gondolni kell a betakarítás szakszerű végrehajtására. Ezért a következőképpen járjunk el: a) Ha csak egy fajtából áll rendelkezésünkre vetőmag, akkor a vetést szakaszosan végezzük, hogy azok érése között 5—6 nap eltérés legyen. b) A különböző tenyészidejű fajtákat egy időben vethetjük, de olyan sorrendben, hogy a korábban érő kerüljön a tábla szélére s így a betakarítást ne a tábla közepén kelljen megkezdeni. Ezen szempontok betartása azért fontos, hogy a betakarítást az összes silókukoricánál a megfelelő érési időben tudjuk elvégezni, mégpedig akkor. amikor a teljes érésből a viaszérésbe való átmenet időpontjában a csövek az ún. „főzni való” érési szakaszban vannak. Ekkor adja a silókukorica tápanyagban, minőségben és mennyiségben a legnagyobb hozamot. Különösen drótféreggel és üszöggel fertőzött vidéken fontos a vetőmag csávázása. A csávázást a Növényvédelmi Szolgálat által megküldött útmutató szerint kell végezni. Amelyik gazdaság több fajtát vet azonos táblán, helyesen teszi, ha az egyes fajtákat — cövékkel, táblával — megjelöli. A gépkezelők mindenütt megfelelő kioktatásban részesültek, de vetés előtt rendkívül fontos az alapos begyakorlás, hogy az esetleges hibák ne a vetésikor jelentkezzenek. A négyzetes ve -rak úgy eredményes, ha . e resztbe-hosszába kártétel nélkül géppel kapálható. Ezért a vetést feltétlenül jól begyakorolt erő- és munkagépkezelők végezzék, akik vállalják az ápolási és --------------be takarítási munkák elvégzését *s. Az erő- és munkagép- kezeiő részére kitűzött holdanként! 10 forintos jutalomnak a vetés hibamentes elvégzése a feltétele. 5. A VETÉS APOLÄSA Kelés után, amikor a növény 2—3 levélben van. boro- nálunk és ezt néhány nap múlva ismételjük meg. További ápolási munka zetoros kuL- tivátorozás k ereszt ben-hosszá- ban, amelyet szükség szerint 2—3-szor ismételjük meg a növény fejlődésétől, a talaj állapotától és gyomosságától függően. Már az első kultivátoro- zással se menjünk a vetés mélysége alá. A másodiké ennél sekélyebb, míg a harmadiké csak 4—6 centiméter legyen. Ugyanis a kukorica gyökérzetének zöme a talaj felszínéhez közel helyezkedik ei, amelyet mélyebb kultivátoro- zással, kapálással erősen meg- sza “gátunk, megsemmisítünk és ez a fejlődés rovására megy. Ajánlatos ápolás előtt és utána próba-tőszámlálást végezni. mert a kellő gyakorlattal nem bíró és csak a nagy teljesítményre törekvő zetoros a tőszámot rossz munkával alaposan lecsökikentfteti. A négyzetes (fészkes) silókukorica-termesztés 1958. évi tapasztalatai azt mutatják, hogy a szabályszerűen vetett és ápolt terület kézimunkaerö- felhasználást úgyszólván nem is igényel. Abban az esetben, ha a vetőgép a helytelen beállítás folytán egyes fészkekbe több magot vetne, úgy fészkenként a 2—3 tőre. illetve a holdanként a 2—22 000 tőszám biztosítása végett a ritkítást el kell végezni. Csakis ilymódon, érhetjük ©1 a nagy terméshozamot ■■»» ■■■■" -■■■■ ■■ ........A hét esztendő alatt a me zőgazdaságot több mint egymillió traktorral, mintegy 400 ezer gabonakombájnnal, nagyszámú különféle géppel és gépi berendezéssel kell ellátni....” — mondotta többek között Hruscsov elvtárs kongresszusi beszámolójában. És mindez nemesük szavakban, de az életben is mind jobban valósággá válóik. A szovjet tudósok, mérnökök és tervezőik egyre tökéletesebb és gazdaságosabb gépeket alkotnak a szovjet mezőgazdaság számára. Ezekből a korszerű gépekből mutatunk be most néhányat, amelyek ma már dolgoznak is a Szovjetunióban, SZPN cukorrépakombájn. Fogásszélessége 0,9 méter. Óránként 0.2 hektárról takarítja be a répát, Kezelője a traktoros. \z SZKGS—1 függeszthető burgonyaültető gép, amely négyzetes-fészkes módon ülteti el a burgonyát, egyidejűle műtrágyát is visz a talajba, Fogásszélesscge: 2,4—2,8 niter, óránként 1,1—1,25 hektáron ülteti el a burgonyát Kezelője a traktoros. A múlt évben ugyanis hatszá liter vízhez 4,60 kiló Simazin használtak. — Az eredmény? — A tapasztalatok azt mu tatták — válaszol felváltva hol a növényvédelmi agronó mus, hol meg az üzemegyséj vezetője, Sebestyén Gyula, — hogy a Simazin kilencven szá Új gépek a Szovjetunió mezőgazdaságában
