Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-19 / 42. szám
I960. FEBRUAR 19. — K APLÓ A százalékok mögött •*» pkár azt a címei is acfhat- [ volna; Mi a mázai bá- paofe sikereinek titka? P"t a százalékok eredmé- sikereket tükröznek, í Komlói Szénbányászati fczt mázai üzeméneik dol- jói (mintegy 700-an) három- F szerezték meg az élüzem let, a negyediket most vár- laz 1959-es év második telpek kiértékelése után. 1 mázai üzem. mely a M- *abadulás előtt még csak 8 agon szenet termelt a napi járom harmadban, ma «yanannyi idő alatt 34 va- «n fekele gyémántot hoz a felszínére, L™“1* t?rme?ési tervü- iö4,l százalékra, összüzemi ékítményükét 101,4-re, a te6? ..ntutatókat 107,1-re, 98,2-re (tévedés il; ^ a ^ százalékon P * «**0 teljesítették. Es úgynevezett száraz fctíT ,s,zeretnék közölni S - esőbben csupa nagybe- rí az olvasóvá!!: A mázai faszok 1959-ben 50 száza- r?'1 Csökkentették a szén «ártalmát 1958-hoz viszo- iva, ugyanez idő alatt 500 fsatoriat javítottak a szén psegen. |e különös kommentár nem . inkább annak kutatása, y n is érték el eredményei- merr* haladnak tojj a pedatartaflam *a'sanal maradunk, akkor mtvy0n Gsyszerű módszert «.ni j, 3 mázaiak «uikahelyöken, tehát a csa*7* “anyában válogatták »'at. Persze, eat a váloga- nem üzemvezetői utasíléltép02^.-hJanem ”meg- ... a bányászokkal. A ítkezokből majd káderül, minden tennivalót előbb «eszeinek a bányászokkal. Valósították meg a vállaf élesítését, a pontosan szervezett munkaversenyt, tuszaíki intézkedéseket a ~®t és sok más gyakorlati K — V ép'lelték a termelés alul- , - , Pártellonőraésót. A 72 sag közül több mint 36-an, JmmuniKta bányászok 55 ileka szénfalon dolgozik, sakj fejlesztés, munkaver- , újítás, legyen az bármi- termelési feladat, a karnis la bányászok tüzén edzö- tovább. KISZ politikai kör 40 if- prtkás résztvevője erősíti ptudatog bányászok so- _A mázai bányászok saját >1 egy ifjúsági házat létért* ég nincsen olyan fia- ne ezt erezné kulturá- ®ZjPo«tjánalk. A múlt év- jlehetősóget adtak a bá- hák üzemben való tasára, átépítették a für- megjavították a szociális bnényeket. ^ az évben úgy indula műszaki fejlesztéssel, vágataik 51 százaléka erű TH-biztosítással van ta. 1960—ban 58—60 szára akarják ezt a számot ni. A gurítókat is TH- fcai’ják kihajtani. ® áprüis elsejére kiszáll 'anyából az utolsó talics- kisérletet folytatnak a Watt>°s fejtésbiztosítással. rendszereket építettek és Sokkal bán>’áktoa- gu™;..jr a csillézést kiván- 1956 óta ha»ndörség felhívása i budapesti vasúti rendör- Önyság felkéri azt a há- 6zemélyt, aki a miskolci udvaron 1960. január 13- örülbelül 23 urakor a »levői induló 419-os szá- zemélyvonat hálókocaijá- z alábbi személyleívású «- körülbelül 21 éves, 100 «éter magas, szőke hajú, kta: feles irhabundu, i színű halásznadrág latról leszállította, tanú meghallgatásuk céljából ke-/zenek személyesen, levél útján Budapest, V. ielgrád rakpart 5 IV. exn. szobában, vagy tetefo- a 184-678-as számcnv bon jóval a tröszti szint alatt voltak. Ez évben egy 400 személyes kultúr házat szeretnének felépíteni, a bányászok a felajánlott társadalmi munkán kívül már eddig 100 000 í'arin- tat adtak össze e célra. A mázai bányászok vállaltak ez évi tervük 104, összüzemi teljesítményük 103 százalékos teljesítését. Februári tervteljesítésük már eddig mutatja, eleget tesznek adott szavuknak. Február 1-től 17-ig Schwarda Antal élővájási csapata 130,7-re, Kakas János fejtési csapata 127,1-re, Pófch Antal fejtési csapata 120 százalékra teljesítette tervét. Ám a mázai bányászok nemcsak a saját munkájuk végzésében jeleskednek, kilépnek az üzem köréből. Az 6 agitá- ciós és szervező munkájuknak köszönhető, hogy Máza és Győré parasztsága a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját választotta. A bányászok most minden erejükkel segítik a két tsz-t megszilárdítani, a felemelkedés útján a két község parasztságát elindítani. Könnyebbedé bényászmun- ka, korszerűbb bányaművelés, nagyszerű összefogás, ez jellemzi a máza iákat, lelkes akarat I960 feladatainak megvalósítására: ezt láttuk a százalékok mögött. Szüts István A több hús, több tej érdekében A habarciak felhívásához csatlakozott a jászapáti tsz is Az Országos Kukoricatermesztési Tanácskozáson a babarc! Béke Termelőszövetkezet felhívással fordult szág valamennyi termelőszövetkezetéhez. Felhívásában a következőket rögzítette le. Termelőszövetke aetunk, a habard Béke Tsz a szarvas- SKenyésztés gyoraütemu fejlesztése és termelékenyse- gének fokozás? érdekeben az alábbi felajánlást teszi; A belterjesség fokozása érdekében a W0 kii-ra jutó szarvasmarha létszámunkat 1960-ra a jelenlegi 16-rol 19- re és 1963-ra 24-re emeljük. Ezen belül a tehénsűrűséget 3,6-ról 7,3-ra 1963-ra pedig lÖ-re emeljük. , Az állomány fejlesztését elsősorban saját nevelésből és a háztáji állomány szaporulatának felneveléséből biztosítjuk: 100 tehén után evente legalább 85 borjút nyerünk, a tehenek átlagos életkorát gazdaságos termelés mellett legalább 10 évre növeljük, minden életképies borjút felnevelünk, az üszőket 18—20 hónapos korban 400—420 kg élősúllyal fedeztetjük be; Teheneink termelőképességének kihasználása érdekében úgy takaxmányozunk, hogy a jelenlegi tehénállományunknál 4000 kg feletti termelést biztosítsunk. Az időközben megnövekvő létszámmal a tehenenként! 3600 kg tejtermelést kívánjuk elérni. Ezzel a 100 kh-ra eső tejtermelés 1960- ban 27 360 liter, 1963-ban {ledig 37 760 liter lesz. A hústermelés érdekében a tenyésztésre nem alkalmas bikaborjúkat meghizlalva, 13— 15 hónapos korban 500—550 kg-os súllyal szerződéssel értékesítjük. Felhívjuk az ország valamennyi termelőszövetkezetét, hogy a maguk területen segítsék elő az oteves }erv «uelőbbi megvalósitasat. Vállalásunkat tekintsek versenyfelhívásnak és adottságaikhoz mérten tegyenek hasonló felajánlásokat. _ . __ A jászapáti Alkotmány szarvasmarha törzsien yészto tsz tagsága és vezetősége megvitatta a babarci Béke Tsz versenyfelhívását és elhatározták, hogy csatlakoznak a versenyfelhíváshoz és azt kiegészítve vállalják, hogy: A 100 kh-ra jutó szarvas- marha létszámot a jelenlegi 93 db-ról 1960. évben 14 db- ra, 1965. évre 20 db-ra «öveiül A tehénsűrűséget a jelenlegi 2,7 db-ről már ez év végére 5,5 db-ra, 1965-re 10 db- ra fokozzák. I960 évben 100 db tenyesz- iiszőt korosbitanak, ebből 40 db-ot a saját tenyésztésből. 60 őh-of a 3004'2-es határozat alapján biztosított lehetőséggel a saját tenyésztésű úszóik után járó középlejáratú hltel- kedvezményből vasa™1jI?a^ meg tagjaiktól. így * 100 db üszőn felül sajatneve- lésű tenyészüsző állományuk 131 db-ra növekszik. 1960 évtől már a teljes utánpótlást saját és tagjaiktól (elvásárolt állományból fedezik. Aa «iw»H évben megtermel“ tünk — írják a jászapátiak — 288 426 kg tejet. Az állomány erős növelése ellenére I tehénre 3004 kg tej jutott, jelenleg 90 db törzstehén áll törzskönyvi ellenőrzés alatt 1960-baai 364 ezer kg tejet termelünk és a törzstehén állomány termelését tehenenként 360 kg-ra növeljük. A tsz jövedelmének fokozásában, de a dolgozók húsellátásának biztosításában is nagy jelentőségű a sertés és baromfi hútermelés növelése. Ennek érdekében 1960-ban saját nevelésű süldőállomány beállításával 1206 mázsa sertéshúst biztosítunk, ezen felül 25 ezer darab áru baromfit nevelünk fel, ebből 16 ezer darabot egy kilós súlyban darabonként értékesítünk. Meghizlalunk 93 darab szarvasmarhát, ökröket és selejtvágó állatokat. így száz hold szántóra számítva egész szántóterületünket fi- gyelembevéve száz holdanként 60 mázsa húst adunk el a dolgozók ellátására. Ezen felül még tagjainknál szerződünk 276 mázsa sertéshús eladására. így csupán a közös tsz területről 2262 mázsa húst biztosítunk. Állatainkat elsősorban tenyésztésre neveljük. 80 darab tenyész kocasüldőt, 53 darab tenyészkant adunk el az új termelőszövetkezetek állományfejlesztésére. Ezen felül 70 darab kocát állítunk be saját tenyésztésből és év végére 4 ezer darabos baromfi törzs- állományunk lesz. Üszőinket 18—20 hónapos korban fedeztetjük és száz tehén után éven ként mesterséges termékenyítéssel elérjük a 80 borjúszaporulatot. Múlt évben is 6700 köbméter jóminőségű csövestengeri silót készítettünk, ez évre is 114 hold fő és 50 hold másodvetésű siló tengerit vetünk. Az autóbusz köhögve, morogva falja a kilométereket. Villaszerű, fasoros utcákon haladunk át, majd elénk tárul a főtér, a hatalmas Eszterházy- kastéllyal, a nagy barokk temp lommal, és a múlt században épült polgárházaival. Elsuhanunk a Kossuth Lajos utca forintba kerül. Sok pénzt felemészt az iskola, de bőségesen megtérül majd, ha hozzáértő emberek ülnek azon a tízezer traktoron, ami az idén a falvakba kerül. Az első turnusban 177 baranyai traktoros tanul. Ebből hét az egyik szobában ül, PuNéhány mozdulat, és Nidling György megindítja az univer- zól traktorok sztárját* a Vlagyimérecet. mellett — a pápaiak Váci utcája és korzója, — és nem sokkal később, néhány szalmatetős ház tűnik fel. Maga az iskola a várostól néhány kilométernyire fekszik, a volt laktanyában. Piros karszalagos ügyeletesek állnak a kapujánál, csak kimaradási engedély ellenében engedik a városba a traktorosokat, Az igazgatói irodában is egy piros karszalagos férfi, Tóth József iskolaügyeletes üL ö tájékoztat. E szerint az Iskola november 15-én nyitotta meg kapuit és február 25-e után kezdődnek a vizsgák. Kétezei — egészen pontostul 1987 — traktoros tanul itt. Ez az első turnus. Ebben az évben még 4000 traktorost képeznek ki, összesen 6000-et és ugyaneny- nyi kap oklevelet újévig a szabadszállási traktoros iskolán is. Együttvéve tehát 12 000 troktorost kap a mezőgazdaság. Az intézet felállítása 75—80 millió forintba került, a gépi berendezések értéke nélkül. (142 traktor és rengeteg munkagép van az iskolán). Egy ebédre nem elég három és félmázsa hús, mintegy 14 mázsa kenyér fogy el naponta. Egy hallgató kitaníttatása 13 ezer fajka kabátban, kék munkaruhában, ahogy itt szokás, Három ember a szigetvári, három a vajszlói, az egyik pedig a sellyei gépállomásról. Mind a négyen 19 évesek. Hárman közülük még nem voltak traktorosok. Hogy miért jöttek ide? Kecze Kálmánnal, az egyik cigányképű le» ni az életében, néma csend a válasz. Eszerint mindegyik élethivatásának érzi a traktorosságot. Egyedül Nidling György „pártol el“, de csak azért, hogy magasabb fokon folytathassa. Szerelő szeretne lenni. Hogy két évig kell tanulni érte? Nem baj, ő már rég elszánta magát. Jól érzik magukat. Zsebpénzt kapnak. A legényemberek havi 300 forintot, az egy gyerekesek 600, a kétgyerekesek 750, a háromgyerekesek 900 forintot.jí Kiváló oktatók — mérnökök, technikusok és szakmunkások — tanítják őket. Naponta csak 8 óra kötött foglalkozásuk van, elég jól haladnak a tanulással. Valószínű hárma6-négyes átlaggal vizsgáznak, egyes osztályzatú tanuló náluk nincs. Pápa meglehetősen messze esik Baranyától, és ezek a legények mégis jól tájékozottaki Pontosan tudják, hogy 50 UTOS traktort kapott a megye, s már most drukkolnak azért, hogy ők kerüljenek a nyergébe. Drukkolnak? Igénylik, hiszen azért tanulnak! S nekipirulva magyarázzák, nogy körmössel alig foglalkoztak — elavult masina az már! — Ök a legújabb géptípusok szerelmesei. Az udvaron — ahová időközben lemegyünk — Nidling György az egyik zöld gumikerekű traktor nyergébe pattan, amelyet cirill betűs Vlagyimé- rec felírás díszít, „Ez kérem az univerzál traktorok sztárja'.“ — mondja büszkén és elújságolja, erősebb és korszerűbb a ZETOR-nál is. Azután az iskola fő büszkeségéhez, az SZKG N—6-os szovjet négyzetes kukoricavető géphez invitálnak. Amint az oktatók is megerősítik, ez jelenleg a világ legjobb négyzetes kukoricavető-gépe, lepipálta az amerikait is. Odafordulnak hozzá az egyik Belorusz- szál, s a 45 lóerős masina úgy a levegőbe emeli a több min* Baranyai Jvúk « világ legjobb négyzetes kukoricavető-gépé* vél, Két község — két zárszámadás A napokban két termelő- szövetkezet zárszámadásán is részt vettem. Az egyik a két- újfalusd Petőfiben a másik pedig a hegyszentmártoni Uj Egerszeg Termelőszövetkezetben volt. A kétújfalusival kezdem. Itt is ünnep volt ez a nap. A feldíszített teremben mindenki figyelemmel hallgatta végig Bocs Jánost „a tsz-elnökét, aki ismertette a közös munka eredményét. Most volt a végelszámolás és meg kell mondani, hogy az előlegen kívül is szépen kapták a tagok. Kiss János például harmadmagával dolgozott a termelő- szövetkezetben és ezen az estén 27 000 forint ütötte a markát. Özvegy Kovács Józsefné már hetvenegy éves, 109 munkaegységet teljesített és most több mint 3000 forintot kapott. Idős Haraszti János bá- csi meg nálánál is idősebb, hetvenhárom éves és mégis az átnyújtott takarékkönyvben 7238 forintot, jegyeztek be neki. Takarékkönyvben kapták a pénzt a tagok., jnert a vesetőség úgy határozott: az előlegből, meg a háztájiból futja a megélhetésre a tagoknak így meg, ha bent hagyják a pénzt még kamatot is kapnak utána. Szépen osztottak, pedig több mint 64 000 forintot tettek félre a közös alapra és ezzel több mint félmillióra nőtt: a tsz közös vagyona. Az Uj Egerszeg Termelőszövetkezetben is hasonlóan ünnepeltek és örültek az emberek. Itt 28 forint egy munkaegység értéke. Nem sok, lehetett volna több is, de ez is szép egy tavaszon alakult termelőszövetkezettől. Csökön a elvtárs, a sellyei járási tanács elnöke felszólalt ezen a közgyűlésen. Elmondotta: egy évvel ezelőtt semmi nélkül kezdtek és már az első évben is, ha szerény eredményekről is, de eredményekről számolhatnak be. Mindkét termelőszövetkezetben közös vacsorával és táncmulatsággal ért véget a zárszámadás. híva» génnyel a bátyja kedveltetíe meg ezt a mesterséget. Nidling Györgyben pedig az a 125- ös Csepel ébresztette fel az érdeklődést a technika iránt, amit a szüleitől tavaly kapott ajándékba. Kretek Istvánt a falujabeli traktoros bíztatta fel, Kovács László szerint — némi túlzással mondva — őt már csecsemő korában is a traktorok érdekelték. Amikor megkérdem, hogy ki akar majd szakmát változtat7 mázsás kukoricawetót, mintha pille lenne, Talán sok új gépcsodát mutattak volna még, de ismét megjelent egy piros karszalagos ember, hogy menjenek már, megkezdődött a vizsga- kérdések kidolgozása... A hét baranyai fiú fegyelmezetten elindult a tanterembe. „Két hét múlva találkozunk Baranyában!“ — kiáltották búcsúzóul, Magyar László Megkezdődött a mezőgazdasági mérnökük szakosított tevábbképzése Gödöllőn A gödöllői Agrártudományi Egyetemen csütörtökön ünnepélyesen megnyitották a mező- gazdasági mérnökök szakosított továbbképző tanfolyamát. Az egyetem ötödik évfolyamaként működő 10 hónapos továbbképző oktatáson 86 mer zőgazdasági mérnök folytatja tanulmányait. A megnyitó ünnepségen dr. Kolbai Károly rektor, Kossuth-díjas profesz- szor elmondotta, hogy a 10 hónapos tanfolyamon szerzett szakmérnöki képesítés kiegészíti az egyetemi tanulmányokat és jól képzett szakembere- l-ket ad a mezneazdasqgi nagyüzemek számára. A továbbképző oktatás hét szakon történik: az öntözéses növénytermesztés, növényvédelem, baromfitenyésztés, tejgazdaság, halgazdaság, üzemszervezés és a növénynemesítés ágazataiban képezik ki az általános mező- gazdasági mérnököket A hallgatók többsége kétéves üzemi gyakorlattal rendelkezik és munkahelyük javaslatára folytatja tovább egyetemi tanulmányait. Az elméleti oktatáson kívül alapos gyakorlati munkát is végeznek, amelyről a tanfolyam befejezése után szakdolgozatban számolnak Lta»
