Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-18 / 41. szám

2 NAPLÓ I960. FEBRUÄR Tizenkét éves a magyar—szovjet barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés A Szovjetunió 1945. január 20-án fegyverszünetet kötött a romokban heverő, kifosztott, a hitleri-fasiszták rémuralma alól felszabadított Magyaror­szággal. A fegyverszünet remények­re jogosító fejlődési lehetősé­get nyújtott az országnak. Egyben a Szovjetunió előlege­zett bizalmának kifejezése volt. A fegyverszünet adta lehe­tőség a legnagyobb teljesít­ményekre lelkesítette a felsza­badult népet. A háborús ro­mok hihetetlen rövid idő alatt eltűntek. Helyükön megindult az újjáépítés lázas munkája az ország rövid három eszten­dő leforgása alatt a Magyar Kommunista Pórt vezetésével a dolgozó nép hősiességgel határos erőfeszítések árán be­hegesztette a háború ütötte sebeket és megteremtette a továbbfejlődés előfeltételeit. A Szovjetunió ennek láttára 1948. február 18-án barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött Magyaror­szággal. Ezzel a fegyverszünet nyújtotta lehetőség valósággá érett, olyan valósággá, amely­nek jelentőségét elemeznünk kell, hogy kellőképpen érté­keljük és levonjuk belőle a gyakorlati következtetést. Az országot kormányzó ural kodó osztályok 1941—1944-ig, három esztendő alatt csúfos, megsemmisítő vereséget szen­vedtek a hitleri-fasiszták ol­dalán. A rákövetkező három esztendőben a felszabadulás­sal uralomra jutott nép fé­nyes győzelmet aratott azzal, hogy ezen történelmi mérettel mérve csekély idő alatt virág­zó életet teremtett a pusztulás helyén, újjáépítette az orszá­got, felszámolta és ártalmat­lanná tette szabadságunk alat­tomos, belföldön lappangó el­lenségeit, a magyar átalaku­lással és újjászületéssel elé­gedetlenkedő, új államunkat szüntelenül támadó nyugati . tőkés hatalmaknak bebizonyí­totta életképességét, egyben fényesen igazolta a Szovjet­unió oly messzemenően előle­gezett bizalmát És ami nem kevésbé fontos: ez a nagysze­rű, saját megfeszített munká­jával teremtette valóság rá­döbbentette népünket önnön alkotó ereje óriási jelentősé­gére és feltárta előtte a to­vábbfejlődés lehetőségeit. A szerződés megkötése óta tizenkét sikerekben, munká­ban és küzdelemben gazdag esztendő telt el, melynek ered­ményei további lelkiismeretes előrehaladásra köteleznek; — Nem szabad azonban azt sem szem elől tévesztenünk, hogy eme sikereink alapját a ma­gyar—szovjet baráti és köl­csönös segélynyújtási szerző­dés egyes pontjaiban biztosí­tott körülmények fektették le, A szerződés első pontja az építőmunka előfeltételét adja azzal, hogy a szerződő feleket minden ellenséges támadás veszélyének közös elhárításá­ra kötelezi. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szerző­dés biztosítja a továbbfejlő­déshez szükséges békét és tá­voltart minden háborús ve­szélyt. A második pontban ez azzal bővül, hogy a bármely oldalról kiinduló ellenséges támadás bekövetkeztének ese­tén gondoskodni kell a meg­támadott fél védelméről. Ez a pont a világ első szocialista nagyhatalma, a győztes Szov­jetunió részéről hatékonyan védelmezi a mi függetlensé­günket is. A szerződés ezen túlmenő­en a közös politikai, diplomá­ciai és gazdasági erőfeszíté­sek célpontjaként a különböző gazdasági és politikai rend­szerhez tartozó országok békés együttműködése elősegítését és védelmét jelöli meg. Ezzel az egyetemes emberiség számára oly fontos világbéke harcos támogatására és biztosítására kötelez. A szovjet—magyar baráti és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés a két ország közötti gazdasági és kultrális kapcso­latokra is kiterjed. A gazdasági kapcsolatokat illetően nem árt megemlíteni, hogy a Szovjetunió még a szer ződés megkötése előtt (1948 január 20.) újabb tizenhétmil­lió dollárral csökkentette magyar jóvátételi kötelezett­séget. Ezzel nagy mértékben elősegítette az ország újjáépí tését. A gazdasági segítség, ame­lyet a Szovjetunió soha sem tagadott meg tőlünk, főleg az ország iparosítása területén bizonyult jelentékenynek. Fokozza ezt az a körülmény, hogy a Szovjetunió minden­kor késznek bizonyult gazdag tapasztalatát rendelkezésünk­re bocsátani, ami nem utolsó helyen a szocialista gazdálko­dás terén éreztette hatását. A kulturális kapcsolatoknak a szerződés által megkövetelt feltétele és folyamatos kibő­vítése nem egy szempontból bizonyult termékenynek. A Horthy-korezak negyedszáza­dos ellenforradalma alatt az országot tudatosan elzárták a szovjet kultúra minden meg­nyilvánulása elől. Nem csak megakadályozták, hogy a tö­megek megismerkedjenek a szovjet kultúra alkotásaival, hanem tudatos propagandával eltorzították a Szovjetunió nagy arányú kulturális fejlődését és agyonhallgatták a szovjet tu­domány vitathatatlan, az egész világot meglepő sikereit, ame­lyek időközben a felettébb gyümölcsöző atomkutatáson keresztül az űrhajózás alap­vető kérdéseinek kikísérlete­zéséhez -vezettek. A kulturális kapcsolatok szerződésbiztosí­totta ápolása a tudományok és a művészetek terén, valamint a megfelelő szakembereknek a mai fokozott igényeknek megfelelő kiképzésével igen termékenynek mutatkozott és jelentősen elősegítette a magyar tudományos kutatás­nak a jelenben előttünk álló feladatok szolgálatába való állítását. Tizenkét esztendő alatt na­gyot fordult a világ. A ma­gyar—szovjet szerződés, amely 1948-ban csupán elindulás volt a felszabadult országok nem­zetközi kapcsolatai útján, az­óta a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsában gazdasági, a Varsói Szerződésben pedig önvédelmi és ezen keresztül békepolitikai vonatkozásban elérte kiteljesedését. Ami viszont a tőkés hatal­makkal való kapcsolatot illeti, meg kell említenünk, hogy Magyarország, mint a Szov­jetunió szövetségese a szerző­dés ratifikálása napjával a nemzetközi élet számottevő tényezőjévé vált, amelynek joga, egyúttal kötelessége a nemzetek békés együttműkö­dése elvének alapján részt Venni minden, a világ vala­mennyi népét egyaránt érintő kérdés rendezésében, minden, az emberi haladást elősegítő közös munkában. A magyar—szovjet szerző­dés, amely tiszteletben tartja mindkét állam egymástól va­ló függetlenségét és az egymás belügyeibe való kölcsönös be nem avatkozás elvén nyüg- szik, lényegében jogi formá­ba öntött kifejezése annak a mélységes barátságnak, amely a két szocialista államot egy­máshoz fűzi. Ez viszont ki­elégítő biztosítéka a boldogabb magyar jövő megteremtésé­nek. Dr. W. I. Moszkvában könyv jolent meg a század elejei munkásmozgalomról Moszkvában könyv jelent meg a század elejei magyar munkásmozgalom történetéről, a szerzője Tofik Iszlamov, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája történeti intézetének munkatársa foglalkozik a ma­gyar gazdasági fejlődés sajá­tosságaival, a magyar iparral, a munkásosztály és a paraszt­ság helyzetével. Külön fejeze­tek ismertetik az 1905—1906-os magyarországi politikai és sztrájk-harcokat, A szovjet tudós művének megírásakor Magyarországon tartózkodott. Iszlamov bőven merített a magyar archívumok eddig nyilvánosságra nem ho­zott anyagaiból is. Akik a harmadik műszakot is szívesen vállalják Elhunyt Sugár Béla, a pedaqóqusok szakszervezetének volt elnöke Az ember ha fiatal, egészsé­géé, örül az életnek és nem veti meg klsebb-nagyobb örö­meit. Tehát igyekszik boldog lenni. Mivel azonban az em berek különböznek egymástól törekvéseikben, különbözhet­nek a boldogság-keresés út­jainak megválasztásában is. Van, aki arra vágyik, hogy mindig egészséges legyen, a másik nagyobb, szebb lakást szeretne, akad olyan is, atki a társasági életben leli egyik legfőbb örömét. Szép, hasznos, emberhez méltó törekvések. De járnak-telnek közöttünk olyanok is, akik a magúik egy­szerűségében is hősök, mert céljaik különösen nemesek és nehezen megvalósíthatók, em- bemyi embert kívánóik. Ezek­ről szeretnék most szólni. Nem mindenki járhatott a múltban magasabb iskolába különösen, ha szegény volt. Talán boldogtalan is volt ezért, de még ez sem segített. Eljött aztán az az idő, amikor az em­beri tudatban is évszázados mulasztást kezdtünk helyre­hozni. Ez pedig magával hozta azt is. hogy meglett embereik görnyedjenek esténként az is­kolapadokban, talán éppen azokban, amelyekben nappal gyerekeik lesik tanítóik ajká­ról az új ismereteket jelentő szavakat. Kertész Károlyné ebből a nemzedékből való. Nem idős asszony, alig múlt 31 eszten­dős, családanya, otthona van és munkahelye. Tehát van hol fáradoznia, dolgoznia. Hallott 6 arról is, hogy a?szonyok be­szélnek a második műszak-ól, vagyis a munkahelyen vég­zett kötelesiségteljesítés utáni otthoni. teendőikről. Hallotta néha panaszkodni is munka­társait, hogy ez nehéz, de ta­lán majd a házimunka egyre terjedő gépesítése könnyebbé teszi. Hallotta — és bizonyos nyugalmat érzett magában, hogy ő nem panaszkodik, pe­dig 6 három műszakot telje­sít; Nőm kötelezte erre senki más. cisalk önmaga önmagát. És ezért nyugodt, kiegyensú­lyozott, talán úgyis mondhat­nám, hogy boldog. Boldog, mert úgy érzi, hogy emberibb ember lesz, ha befejezi a köz- gazdasági technikumban a ta­nulmányait. mert úgy tudja, hogy segíthet majd később gyerekének ha leckéjével nem boldogul és p munkahelyén U könnyebi eu, jobban teljesít­heti kötelességét. özvegy Pataki Petemé már nagymama. Arcán látszik, hogy az élet nem kényeztette. An­nak idején nem jutott többre számára, minthogy a népiskola hat osztályát elvégezhesse, az­tán már várta az asszonyokat elsorvasztó paraszti munka. Most pedig mint a pécsi állo­más segédhivatalának egyik dolgozója forgatja az általános iskola hetedik osztályos köny­veit, hallgatja az állomásra já­ró tanárok szavalt, készül a vizsgákra. Nehéz meghatott­ság nélkül nézni ezt a kis tö­rékeny asszonyt, a nagyma­mát, aki már túl van az élet delén, de tanul szorgalmasan, szívósan és otthon 3 éves kis unokájával lapozgatja a tudo­mányt rejtegető könyvöket. Becsület és csodálat illeti az igazságos ügyért küzdő hadvezéreket, akik hősiesen küzdenek az ellenség ellen a jó végső győzelemért. De én még inkább tisztelem és csodá­lom ezeket a egyszerű asszo­nyokat, akik nap nap után ön­magukkal vívják meg a leg­szívósabb harcot a tudomány várának meghódításáért. Sugár Béla. a pedagógusok «szakszervezetének volt elnöke, 1 évében, trag tőségének tagja, életének 87. tragikus hinteletwég­Sikerre! teljesíti tervét, a mezőgépipar A mezőgazdasági gépipar, amely a múlt évben 100 millió forinttal túlteljesítette tervét, az 1960-as évet is igen jó eredménnyel kezdte. Idei ter­vük a tavalyinál 21 százalék­kal magasabb, ezért a jelentő­sebb túlteljesítés most feles­leges. Legfontosabb feladatuk a termelékenység növelése és az önköltség csökkentése. A mezőgépípar egésze az idén mintegy 18 millió fo­gyártásl költségeket, a termelé­kenységet pedig a tervezettnél 0.9 százalékkal nagyobb mér­tékben növelni. Néhány keresett cikkből az idén is többet gyártanak a tervezettnél. A szállítóberen­dezések gyára az év eleje óta 10 silókombájnt, az EMAG 200 000, a törökszentmiklósi mezőgazdasági gépgyár 300 00C forint értékű pótalkatrészt ké­rlnttal akarja csökkenteni aj szített terven felül. Ítélet a Korányi-perben A Megyei Bíróság szerdán délután ítéletet hozott dr. Ko­rányi Barnabás ép bűntársai ügyében. A vádiratban többek között ez áll: . Dr. Korányi Barnabás a tár­sadalmi tulajdon sérelméré Ismételten és bűnszövetkezet­ben elkövetett csalás bűntetté­ben 157 rendbeli vesztegetést, továbbá 163 rendbeli közok- lrathamlsitást követett el. Dr. Korányi az SZTK-nál bőrgyó­gyász szakorvosként működött s így került kapcsolatba vád­lott társaival, akik valameny- nyien bányászok. Korányi Barnabás már 1956. végétól folytatta bűnös tevékenységét, részben az SZTK központi rendelőjében, részben az új- meszesi rendelőben. Az orvosi etika szabályait megcsúíolva, pénz és anyagi juttatás fejében (kóstolók, ital, stb.) jogtalanul táppénzes állo­mányba helyezte vádlott tár­sait, ami által mintegy 40 ezer forintos kárt okozott a rende­bmbA* bányászok körében már annyi­ra közismertté váltak, hogy egyre szélesebb körben hiresz- telték: — Aki potya táppénz­hez akar jutni, az forduljon bizalommal dr. Korányihoz. A különböző megvesztege­tésekkel, valamint a rendelő Intézetnek okozott anyagi ká­rokon kívül, a Pécsi Szénbá­nyászati Trösztnek is körül­belül 120 ezer forintnyi kárt okozott dr. Korányi és bűnszö­vetkezetének ténykedése. Ugyanis a bumlizások elkené- se, orvosi igazolással szen­tesített bizonyítása folytán a bűnszövetkezet tagjai szem­rebbenés nélkül felvették a hűségjutalmakat, Illetve a nye­reségrészesedéseket. A Megyei Bíróság ezért dr. Korányi Barnabást 10 évi bör­tönbüntetésre, egyes jogainak és orvosi foglalkozásának 10 évre terjedő eltiltásával súj­totta. Tizennyolc vádlott-társát pedig három hónaptól másfél évig terjedő börtönbüntetésre ítélte Sí ■ Hill SE IC I Fej trágyázás Derűsen süt a nap, de hideg az idő, különösen a váradi műút mellett, a Zengőaljai Állami Gazdaság ha holdas búzatábláján, ahol semmi sem állja útját a derm szélnek. Itt dolgozik Hujder Vendel, a gazdaság traktorosa l vourf nevű gépével. Pétisót szór a vetésre.-------------*-------------­— A HÍRNEVES DÉL­AMERIKAI REVUSZTÁR: Helia Casanovas márciusi ele­jén Pécsre érkezik. A francia fővárosban aratott nagy sike­rei után, jelenleg Belgrádban, március 7-én délután fél 6 és e6te háromnegyed 9 óra­kor a Pécsi Nemzeti Szín­házban szerepel. Helia Casa­novas énekel, gitározik és táncol. Kíséri: Túráin László zenekara. — MUNKAÉRTEKEZLE­TET TART február 19-én, pénteken délelőtt 9 órakor1 a Baranya megyei főügyészség. Ez alkalommal megtárgyal­ják a törvényesség helyzetét Baranya megyében, valamin1 az ügyészségek előtt álló to­vábbi feladatokat. A munka­értekezleten részt vesznek a megyei pártbizottság, a me­gyei tanács, a megyei bíró­ság, továbbá a népi ellenőr­zési bizottság vezetői is. — FARSANGI MÓKA­BÁLT rendez február 20-án, szombaton este 7 órától egé­szen éjjel 1 óráig Pécs város Művelődési Háza. A farsangi mókabál keretében tréfás tánevereeny lesz, amelynek győzteseit jutalomban része­sítik majd. — A VOLT MNDSZ ALA­PÍTÓ TAGJAI részére a nem­zetközi nőmozgalom 50. év­fordulója alkalmából találko­zót rendez február 18-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor a megyei és a városi Nőta­nács a KISZ és Szákszerye- zetek Doktor Sándor Műve­lődési Házában. — LOPÁS, KÖZVESZÉ­LYES MUNKAKERÜLÉS, üzletszerűen elkövetett kéjel- gés és egyéb bűncselekmé­nyek gyanúja miatt a pécsi városi-járési ügyészség vád­iratot nyújtott be a járásbíró­sághoz Nikolicis Teréz foglal- kozásnélküli pécsi lakos el­lem — MATINÉT RENDEZ­NEK a Baranya megyei Építőipari Vállalat jó dolgo­zóinak tiszteletére a Nádor szálloda dolgozói február 21- én, vasárnap délelőtt 11 óra­kor a Pannónia szálló nagy­termében. Varieté- és zene- számokkal szórakoztatják majd Őket. — MEZŐGAZDASÁGI AN- KÉTOT rendez a Magyar— Szovjet Mezőgazdasági Na­pok keretében Pécsett feb­ruár 19-én, pénteken délelőtt 9 órakor az MSZBT, a Haza­fias Népfront, a Baranya me­gyei Tanács, a MEDOSZ és a MÉSZÖV. a KISZ és Szak­szervezeteik Doktor Sándor Művelődési Házában. Az an- kéton Rappi János elviére, az MSZMP megyei bizottsága mezőgazdasági osztályának munkatársa: „A Baranya me­gyei termelőszövetkezetek üzemszervezési problémái”, Székany Ernő tudományos osztályvezető, megyei üzem­szervezési szaktanácsadó pe­dig: „A Magyar—Szovjet Me­zőgazdasági Napok konferen­ciája. 1960” címmel tart elő­— TAP ÁSZTALATCS ÉRTEKEZLETRE éri Pécsre Szegedről s» Nagy István elvtárs, a Magyarország” helyettes kesztője és Rlskin Sárié Szegedi Nyomda Váltála delője. Felkeresték a Szikra Nyomdát, ahol » kintették a munkafolyam kát és elbeszélgettek a <1 zókkat — „ORMÁNSÁG” cíl a Gondolat Kiadó kiadá* most jelent meg Ifjú j lányi Jánosnak, a pécsi rajzi Múzeum tudorul munkatársának, az On» egyik leghivatottabb i* jének, százharmincnégfj las. érdekes könyve. . nyomán megelevenedik, tünk az ormánsági né#! szokásai, babonái, meS* kedünk jellegzetes nép" tével, díszítőművészeté^ könyv az eliső átfogó ? gráfia, amely az Orma ban a felszabadulás ótaJ vetkezett gyökeres vált* kát is híven tükrözi. — A KIVÁLÓ RÓ HEGEDŰMŰVÉSZ: s Ruha, nagysikerű bvd* bemutatkozása után, fe 18-án, csütörtökön Péc<* keztk. ahol este fél 8 ° önálló hangversenyt oá város Művelődési Há* A hangverseny mM» Bach, Chausson, Eveseik tők, Rimszkij Korzakov, Säens müvei szerep* Zongorán kísér: Haan Edit. — A KIOSZ pácai f helyi csoportja ezúton siti iparos társait, h<4 TIT rendezésében 18-án, csütörtökön órai kezdettel dr. Kor*#1 Iván tanszékvezető i™ tanár „Fűtőanyag vagy * anyag a szén” címmé* mányos előadást tart. — A KŐMŰVES ki* sók mestervizsgája \ fejeződött be az ÉP**1 Technikumban. A ^ vizsgára jelentkezett kilenc jelölt közül, javarésze Zala megt/el tlzenketten szerezték mesterlevelet. A ga bizottság hét iparost vizsgaismétléV1 sított. — HAROMMEREffl ronzsákot hoz forgaio^ 105 és 45x80 centi11; nagyságban a Déld% Papír- és Irodaszeré*^ Vállalat a papírboltok szinte elszakítható^ szennyes ruhazsákn** i úgy használható, zsáknak. Ara: 3,30 — AZ keretében ez évben Ara: ó,óv — ,, ORSZÁGAI . __AmsU/íőI. me gyében összesen J f forintos beruházássá1’^ százhatvan katasztré1 J új erdő telepítésére, jf ■■ katasztráll* kétszáz telepítés pótlására, ezernyolcszáz hold a* , lázára kerül majd 8***

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents