Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-17 / 40. szám

4 V A P10 I960. FEB# Ai utiszeHitizBBs értelmi szerzői nagyon feledékenyek Kuh»ikoia^k" Rapaeki expozéjával megkezdői látogatásával ff lengyel 9»ejm külpolitikai rfl IJjabb provokációk JSyugut-Németorszúgban Goring, a porosz fasiszta fenevad 1933-ban felgyújtotta a Reichstag épületét és gaztettét a kommunista pártra kente, hogy irtóhadjáratot indíthasson a legjobb német hazafiak el- lén. Amikor a második világháború után bíróság' elé állították, beismerte gaztettét. A buenosairesi lapok részle­tesen foglalkoznak Mikojan kubai látogatásának eredmé­nyeivel. A lapok közlik a szov­jet hitelnyújtás feltételeit és a nagy tételű cukorvásárlás jelentőségét. A Prensa című lap teljes terjedelmében kö­zölte a szovjet—kubai közös közleményt. Ugyanez a lap havanai kel­tezésű jelentésében megálla­pítja, hogy az egyszerű ku­baiak véleménye szerint az új egyezmények előmozdítják majd Kuba gazdasági helyze­tének megjavulását, a kubai— szovjet baráti kapcsolatok megerősödését. A lengyel szejm keddi ple­náris ülésén A. Rapaeki kül­ügyminiszter beszédet mondott a nemzetközi helyzetről és a lengyel kormány külpolitikájá­ról. Az ülésen megjelent W. Gomulka. a LEMP Központi Bizottságának első titkára, A. Zawadzi, az államtanács elnö­ke, I. Cyrankiewicz miniszter- elnök, valamint a LEMP Köz­ponti Bizottságának, az állam­tanácsnak és a kormánynak több tagja. Rapaeki külügyminiszter elöljáróban arról beszélt, hogy néhány év óta a nemzetközi helyzetben erősödnek a békés egymásmellett-élés elemei. Eb­ben mindenekelőtt a szocialista J világrendszer fejlődésének van j döntő szerepe. i A lengyel külügyminiszter ez j után rámutatott: a Szovjetunió j három kezdeményezése utat nyitott ahhoz, hogy a nemzet­közi helyzet új szakaszba jus­son, olyan szakaszba, amelyet a csúcstalálkozó és a vitás kérdések közös megoldása jel­lemez. A szóbanforgó három kezdeményezés: javaslat a né­met békeszerződés megkötésé­re és a nyugat-berlini kérdés rendezésére. Hruscsov látoga­tása az Egyesült Államokban, valamint a teljes és általános leszerelés terve. Lengyelország a szocialista tábor tevékeny tényezője — folytatta az előadó’ marad. ■ftp • 1 ‘w ’> .* **’ --víx-'**.. • ■ * * Az újonnan felavatott kölni zsinagógát és a fasizmus áldo­zatainak emlékművét fasiszta jelszavakkal és horogkeresz­tekkel mocskolták be. Adenauer, a bonni új mintarista kancellár megint szeretné felgyújtani a Világot, miként Hitler tette az!t annak idején. Hét- próbás nácikkal rakta tele kormányát és rehabilitálta Hitlert, Göringet, Heueingert, Kammhubert, Schrödert, ezeket a vér­szomjas hadfiakat. Elismert, s még dicsekszik Is vele, hogy rendőrségének fele volt SS-tisztefkboi áll. Vezető állásba emel­te Oberländert, a zsidók gyilkosát, a náci fajelmélet erősségét. Nyugat-Nómetországban megint megszaporodtak az at'tro- ei fások, újra megjelennék a templomok falain, a hősi emlék­műveiken és a temetőik fej fáin a torz kampóskeresztek. Bot­rányos antiszemita uszítás folyik az utcákon, tereken, köz­hivatalokban és az ifjúsági szervezetek gyűléseim Fapiszluelleiies tömegtüntetés Lyonban a A párizsi sajtó francia atombombáról Lyonban hétfőn többezer fő­nyi tömeg tüntetett a fasiz­mus ellen az előző napon fel­robbantott ellenállási emlék­mű romjainál. A lyoni demokratikus köz­vélemény a rendőrség erőtel­jes fellépését követeli a helyi fasiszták ellen és meg van győződve arról, hogy a vandál merénylet tetteseit közöttük kell keresni,) Kél hónap múlva újabb bombát robbantanak? A francia kormániylapok is kénytelenek elismerni, rendkí­vül súlyos jelenség, hogy vá­laszul a francia atomrobban­tásra. visszarendelték a Ma­rokkó párizsi nagykövetét, s visszavonták az egyes orszá­gokban Marokkó diplomáciai képviseleteire a francia kor­mánynak adott megbízatást. ü Szovjet-indiai közös közlemény (Folytatás az 1. oldalról.) ¥> ! A freibnrgi zsidó temetőben fasiszta banditák hat sírra horogkereszteket, SS-jeleket és fasiszta jelszavakat mázoltak Vilmos császár rendszere hasonlított ebben Hitler rend­széféhez. Hitler óta azonban Adenauer Németországa semmit sem változott, A háború után betiltott nácipárt és a hozzá hasonló imperialwta-soviniwiU) egyesületek és púitok újra sza­badon működnek. Adenauer titkára ma az a Gtobke, aki egy- fcnr a náci párt szócsöveként kommentálta Hitler gyilkos tör­vényeit. A nyugatnémet állam hivatalos politikájává tette a izovjatellenességet, a háború pártolást, az antiszemitizmust, más népek kiirtásának és a német faj világuralmának „eszméjét ’, Újjáéleszti a fasizmust, világhódító ábrándokat űz és játszik a tüzzeh A közös közlemény meg­jegyzi, hogy a leszerelés, a né­pek barátsága, a nyomortól és az elmaradottságtól hosszú ideig szenvedett térségek gyors fejlődése, csakis ezek a té­nyezők nehezítik meg valóban a háború kirobbantását. A miniszterelnökök kifejez­ték azt a meggyőződésüket, hogy országaik a lehető leg­nagyobb mértékben kiveszik részüket az emberiség békés fejlődéséből. A miniszterelnökök öröm­mel állapították meg, hogy nem kevésbé szorosak a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatai. A záróközlemény Suratgarhot az indiai—szov­jet mezőgazdasági együttmű­ködés, Bhilait pedig az ipari j együttműködés jelképének ne­vezi. Megemlíti, hogy a ko­rábban folyósított hitelek ki­egészítésképpen a Szovjetunió nemrégiben újabb 1,5 milliárd rubeles hitelt nyújtott Indiá­nak. Első ízben írtak alá a két ország között kulturális, tudományos és technikai együtműködési egyezményt. Ez a látogatás — mondja a kö2ös közlemény — módot adott N. Sz. Hruscsovnak ar­ra, hogy személyesen is lássa azokat az erőfeszítéseket, ama lyeket India minden területén az Indiai nép helyzetének ja­vítására tesz. A látogatás meg­adta továbbá mindkét minisz­terelnöknek azt a régen vért lehetőséget, hogy felújítsák barátságukat és személyesen megtárgyaljanak több közös érdekeiket érintő kérdést. Az Aui-ore is arról ír, hogy csaknem a diplomáciai kapcso­latok teljes megszakításáról van szó. Ugyanez a lep azzal akarná feledtetni a francia atom­bomba robbantásának vissza­hatását, hogy — újabb atom­bombát Ígér. Ez már kisebb ée könnyebb lenne, következés­képpen taktikai bamba. Az Aurare szerint két hó­nap múlva felrobbantják az újabb bombát, valószínűleg szintén a saahánai Reggane- ban, de a bejelentés hitelét le­rontja azzal a közléssel, hogy a francia kutatóknak még ez­után kell megszerkeszteniük ezt a kisebb és könnyebb bombát.. i Az Humamité veaéi-ei kikében foglalkozik a francia atom- fegyverkezési tervekkel. Nehéz tagadni, annyira nyil­vánvaló — írja —, hogy a francia kísérleti robbantás ellentmond a nemzetközi eny­hülésnek, amikor az atom- nagyhatalmak már felfüggesz­tették kísérleteiket. Az Hu- imnité rámutat: annak veszé­lyére, hogy a francia politika ürügyül szolgálhat a termo­nukleáris kísérteti robbantások újrakezdésére, és arra ás, hogy »lyan új résztvevők jelentkez­zenek az atomfegyverkezési hajszában, miiftt Nyugat-Né- me társzó g. A miniszter r* mezte Lengyelét* cialista országokj szoros baráti kflPj gyümölcsöző egfijj Megemlékezett Mj Íves fogadta lásrólij lengyel párt- és isj döttségnek — f Cyrankiewicz elvta* élen — 1958-ban I Romániában ée 1 gon része volt. Rs? örömét fejezte ki . párt- és kőim® közelgő látogatási A szónok ezutáof világrendszer kap* a szocializmus és *. mus versenyez: I együttműködés —ti békés egymás n»* nyege. Rapaeki hossZ zott a német .kéj lyet Lengyelorsz és az európai bé™ sebb problémájául A Német Demo* társaság levonta * tanulságait — Nyugat-Németorss ismét azon az ütő már kétszer habét met ország vereséi dött. Adeíiauer báb folytat. De ma még a nyugati listák számára is>j leti stratégiai cél» lisak. Teljesen n/JJ hetjük, hogy határai kellőké A miniszter U& l — „Eddig még * pitalista állam sff, Szovjetunió péld reléstoen. de már J gáti hír ügynökség kérdést: mikor többi szocialista seregét. Válaszú vetkező: 1 jengye mi erőfeszítése a nyugatnémet j tői fuss- Un _ szag abbahagyja ■ zést és csökkenti J Lengyelország el hasonló lép Rapaeki befeje tatta, hogy l^enSS den nemzetközi fo a leszerelési bizob megtesz majd szükség további dekében. Az expozé uWjj| dött a lengyel nemzetközi hely® gyei kormány kil zavart és akadályt jelent, te­hát mindazt, amit az ember a maga valójában, felelősség- nehezében és nagyszerűségé­ben jelent: az emberiséget és az emberiség minden megnyil­vánulását. ft?/«} á a Aáfoftí IV. Atombomba a Szaharában. Miért ? >vW Nyugat-berlini hirdetűoszlop a rámázolt antiszemita jelszó (Juden raus) maradványaival. Nagynéniét birodalomról szónokolnak Bonnban és szem­telen provokációkkal hívják ki maguk ellen az egész világ y,z] „„zerrtő embereinek utálatát. A kommunistákra fogják m “int gyalázatos tetteiket, éppen úgy, mint Göring 1933-ban. Most Strauss hadügyminiszter úr mondja, amit Göring mon­dott annafk idején: „A nvugat-németországi antiszemita kilen­gése*’■ kommunista támadások.” c-o -encse, hogy ma már az átlag nyugatnémet polgár nem higzt el ezeket az otromba hamisításokat. Ugylátazik. elfelejtették Bonnban, hogv hová vezetett ked­ve» elődöknek Ugyanez az útjai- Súlyos feledékenyéé«. GVÜW H.AROLY Thomas Mann a fasizmussal szemben korunk maximája­ként a háború megengedhetet- lenségét szövegezte. Okkal, joggal és aggodalommal. A háború a kultúra mai fokán értelmetlenné, időszerűtlenné vált. De minden gonoszság, minden időszerűtlenség a le- lépés pillanatában makacsolja meg magát. Amikor a legnyil­vánvalóbb a háború értelmet­lensége, épp akkor fokozódik mindent elnyomó és felfaló diktátummá: totalitássá. A fa­sizmus: a háború totalitása, de holnapi realitását csak az atombomba jelenthetné. A há­ború, a fasizmus stádiumában: túl kom pen zál tság. Túl kell fo­kozni mindent, túl kell kiabál­ni mindent, túl kell tenni min­denen és túl keli tennie min­denen. Ez a túlfokozús szú1' az atomhlsztériét, a legtelje sebb katasztrófa-tudatot, a ka­tasztrófa nihilizmusát, sterili­zálását: az érzéketlenséget mindennel szemben, ami éssze­rű, értelmes, szociális, békés, élő és — emberi. Az érzéket- I lonséget, ttiHy' épp azért'Vta ‘karit mindent, »mi Fréjus e folyamatban kellet­lenül és kellemetlenül jött zavar és incidens. Katasztrófa realitás, mely idő előtt fedi fel a kártyákat: az összefüg­géseket. Fréjust tehát el kell feledtetni: az elkeseredést és felháborodást Franciaország­ban és a gyászt magát a sze­rencsétlen városkában. De hogy lehet ezt mulasztani? Csak túliokozással, túlklabá- 1 ássál, csak nagyobb valami­vel, egyetemesebb halálreali­tással: A francia fasizmus ezt a vonalat követi. A szaharal atomrobbantásokat a tekintet- nélküliség határozza meg, az emberi érdektelenség, mely ujjongva kalkulálja be számí­tásaiba azt a kényelmes tényt, hogy a veszélyövezet legbizto­sabb. legközvetlenebb áldoza­ta: Algéria — a legyőzhetetlen! fis ha a strontium megkezdi gyilkos fehérrsejt munkáját, akkor az új áldozatok ezrei után ki gondol még a frejusi ■gátszakadásra? fis ez csak az első lépés: a próba. tok, a háborúk és gátszakadá­sok terhét, jaját, baját, köny- nyét és nyomorúságát viselők és szenvedők. A tegnapiak épp úgy, mint a holnapra kieszel­tek és kiszemeltek. Ahol a há­ború dúl, ott az áldozatok je­lentik az okozatot, és így csuk ők találhatják meg, és talál­hatják el az okot. A halottak nem beszélhetnek, nem vádol­hatnak. De a halottaknak hoz­zátartozóik vannak. És ezek nem felejthetnek. Sehol és semmiképp. Sem szülő, sem férj. .sem feleség, sem család, sem nemzet. Ezek jelentik az okkeresést és vádemelést és ennek a világesküdtszeknek az ítéletére vár az emberiség. V. Háború n világban Miért9 A háború nem elemi kataszt­rófa, a gátszakadás oka nem az égből, a felhőkből hullt átok és az atombomba sem „isten ostora“. Emberek csi­nálják és emberek okozzák és így csak emberek mulaszthat­ják: ín p«uv,>rij(W az «rickwa­A háború a legenibertele- nebb zsarnokság. A legember- telenítöbb és legaljasítóbb szolgaság. Minden zsarnokság velejárója: a szolgaság, de itt, az imperializmus kényszerhá­borúiban, hajcsárháborúiban válik a legnyilvánvalóbban láthatóvá ez az egymásravo- natkoztatás. Zsarnok és szolga itt egymást tükrözik. Egyik a másikból folyik, egymás nélkül nem létezhetnek. A háború tömegei éltetik: eszközei, áldo­zatai. Ennél gyilkosabb ellent­mondás nem létezik. És ezt kell feloldani'—világméreteiben. A háborús okot, az imperializ­mus zsarnokságát halálos biz­tonsággal csak az eszközzé vadított és nyomorított töme­gek, a kifacsart áldozatok tud­ják megszüntetni: az önmagát minden szolgaságból — s így a háborús szervilizmusból is — megszabadító nép! Frélusban a profit és n há­ború — egyszerre és együttlát- hatóan — lopta meg az életet. az emberüket, Öet ée halai kérdésében a ver közösen óé «T a béke, a munka* az ember kárára súg meghosszabbí guk javára. B'rél miatt kellett púk tulásért, puszta* riáért és a szahar búért.. És ezzel ÍJ ria egy szintre k jusben, Algériába karúban egyszeri* pusztított és pus2’ azonos indítékú *} egy-gyökerű ok. kadás. a tekrt mindenképpen zúdult és zúdul m zat az áldozat W az ok teljes foKfrí tényleges elítélés- dós menetét és * oda kell irányi a bún kiindult: megszüntetni, m* er semmizni és likv Fréjusben az életen spórolna^* Iáit hizlalhassák: ei* az atombombát./: «í erőfeszítéssel. ,i<f Irt* szakadástól Alf^j 8 fl Ezt az “rti nes út vezet búig. eltorlaszolni. e| . háború előidéz1’Li közé zárni, az a bűnhődést, eszköz, ne az de a bűn trtindfl ciájavul a há&c’f| landósító ok: yi atomhisztériáva Ä rializmus llarP^J m úzó, emberig - • hí«0. embervéren ennyi fréjus mot'úbb dőlnél de Ufy

Next

/
Thumbnails
Contents