Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-17 / 40. szám
4 V A P10 I960. FEB# Ai utiszeHitizBBs értelmi szerzői nagyon feledékenyek Kuh»ikoia^k" Rapaeki expozéjával megkezdői látogatásával ff lengyel 9»ejm külpolitikai rfl IJjabb provokációk JSyugut-Németorszúgban Goring, a porosz fasiszta fenevad 1933-ban felgyújtotta a Reichstag épületét és gaztettét a kommunista pártra kente, hogy irtóhadjáratot indíthasson a legjobb német hazafiak el- lén. Amikor a második világháború után bíróság' elé állították, beismerte gaztettét. A buenosairesi lapok részletesen foglalkoznak Mikojan kubai látogatásának eredményeivel. A lapok közlik a szovjet hitelnyújtás feltételeit és a nagy tételű cukorvásárlás jelentőségét. A Prensa című lap teljes terjedelmében közölte a szovjet—kubai közös közleményt. Ugyanez a lap havanai keltezésű jelentésében megállapítja, hogy az egyszerű kubaiak véleménye szerint az új egyezmények előmozdítják majd Kuba gazdasági helyzetének megjavulását, a kubai— szovjet baráti kapcsolatok megerősödését. A lengyel szejm keddi plenáris ülésén A. Rapaeki külügyminiszter beszédet mondott a nemzetközi helyzetről és a lengyel kormány külpolitikájáról. Az ülésen megjelent W. Gomulka. a LEMP Központi Bizottságának első titkára, A. Zawadzi, az államtanács elnöke, I. Cyrankiewicz miniszter- elnök, valamint a LEMP Központi Bizottságának, az államtanácsnak és a kormánynak több tagja. Rapaeki külügyminiszter elöljáróban arról beszélt, hogy néhány év óta a nemzetközi helyzetben erősödnek a békés egymásmellett-élés elemei. Ebben mindenekelőtt a szocialista J világrendszer fejlődésének van j döntő szerepe. i A lengyel külügyminiszter ez j után rámutatott: a Szovjetunió j három kezdeményezése utat nyitott ahhoz, hogy a nemzetközi helyzet új szakaszba jusson, olyan szakaszba, amelyet a csúcstalálkozó és a vitás kérdések közös megoldása jellemez. A szóbanforgó három kezdeményezés: javaslat a német békeszerződés megkötésére és a nyugat-berlini kérdés rendezésére. Hruscsov látogatása az Egyesült Államokban, valamint a teljes és általános leszerelés terve. Lengyelország a szocialista tábor tevékeny tényezője — folytatta az előadó’ marad. ■ftp • 1 ‘w ’> .* **’ --víx-'**.. • ■ * * Az újonnan felavatott kölni zsinagógát és a fasizmus áldozatainak emlékművét fasiszta jelszavakkal és horogkeresztekkel mocskolták be. Adenauer, a bonni új mintarista kancellár megint szeretné felgyújtani a Világot, miként Hitler tette az!t annak idején. Hét- próbás nácikkal rakta tele kormányát és rehabilitálta Hitlert, Göringet, Heueingert, Kammhubert, Schrödert, ezeket a vérszomjas hadfiakat. Elismert, s még dicsekszik Is vele, hogy rendőrségének fele volt SS-tisztefkboi áll. Vezető állásba emelte Oberländert, a zsidók gyilkosát, a náci fajelmélet erősségét. Nyugat-Nómetországban megint megszaporodtak az at'tro- ei fások, újra megjelennék a templomok falain, a hősi emlékműveiken és a temetőik fej fáin a torz kampóskeresztek. Botrányos antiszemita uszítás folyik az utcákon, tereken, közhivatalokban és az ifjúsági szervezetek gyűléseim Fapiszluelleiies tömegtüntetés Lyonban a A párizsi sajtó francia atombombáról Lyonban hétfőn többezer főnyi tömeg tüntetett a fasizmus ellen az előző napon felrobbantott ellenállási emlékmű romjainál. A lyoni demokratikus közvélemény a rendőrség erőteljes fellépését követeli a helyi fasiszták ellen és meg van győződve arról, hogy a vandál merénylet tetteseit közöttük kell keresni,) Kél hónap múlva újabb bombát robbantanak? A francia kormániylapok is kénytelenek elismerni, rendkívül súlyos jelenség, hogy válaszul a francia atomrobbantásra. visszarendelték a Marokkó párizsi nagykövetét, s visszavonták az egyes országokban Marokkó diplomáciai képviseleteire a francia kormánynak adott megbízatást. ü Szovjet-indiai közös közlemény (Folytatás az 1. oldalról.) ¥> ! A freibnrgi zsidó temetőben fasiszta banditák hat sírra horogkereszteket, SS-jeleket és fasiszta jelszavakat mázoltak Vilmos császár rendszere hasonlított ebben Hitler rendszéféhez. Hitler óta azonban Adenauer Németországa semmit sem változott, A háború után betiltott nácipárt és a hozzá hasonló imperialwta-soviniwiU) egyesületek és púitok újra szabadon működnek. Adenauer titkára ma az a Gtobke, aki egy- fcnr a náci párt szócsöveként kommentálta Hitler gyilkos törvényeit. A nyugatnémet állam hivatalos politikájává tette a izovjatellenességet, a háború pártolást, az antiszemitizmust, más népek kiirtásának és a német faj világuralmának „eszméjét ’, Újjáéleszti a fasizmust, világhódító ábrándokat űz és játszik a tüzzeh A közös közlemény megjegyzi, hogy a leszerelés, a népek barátsága, a nyomortól és az elmaradottságtól hosszú ideig szenvedett térségek gyors fejlődése, csakis ezek a tényezők nehezítik meg valóban a háború kirobbantását. A miniszterelnökök kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy országaik a lehető legnagyobb mértékben kiveszik részüket az emberiség békés fejlődéséből. A miniszterelnökök örömmel állapították meg, hogy nem kevésbé szorosak a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatai. A záróközlemény Suratgarhot az indiai—szovjet mezőgazdasági együttműködés, Bhilait pedig az ipari j együttműködés jelképének nevezi. Megemlíti, hogy a korábban folyósított hitelek kiegészítésképpen a Szovjetunió nemrégiben újabb 1,5 milliárd rubeles hitelt nyújtott Indiának. Első ízben írtak alá a két ország között kulturális, tudományos és technikai együtműködési egyezményt. Ez a látogatás — mondja a kö2ös közlemény — módot adott N. Sz. Hruscsovnak arra, hogy személyesen is lássa azokat az erőfeszítéseket, ama lyeket India minden területén az Indiai nép helyzetének javítására tesz. A látogatás megadta továbbá mindkét miniszterelnöknek azt a régen vért lehetőséget, hogy felújítsák barátságukat és személyesen megtárgyaljanak több közös érdekeiket érintő kérdést. Az Aui-ore is arról ír, hogy csaknem a diplomáciai kapcsolatok teljes megszakításáról van szó. Ugyanez a lep azzal akarná feledtetni a francia atombomba robbantásának visszahatását, hogy — újabb atombombát Ígér. Ez már kisebb ée könnyebb lenne, következésképpen taktikai bamba. Az Aurare szerint két hónap múlva felrobbantják az újabb bombát, valószínűleg szintén a saahánai Reggane- ban, de a bejelentés hitelét lerontja azzal a közléssel, hogy a francia kutatóknak még ezután kell megszerkeszteniük ezt a kisebb és könnyebb bombát.. i Az Humamité veaéi-ei kikében foglalkozik a francia atom- fegyverkezési tervekkel. Nehéz tagadni, annyira nyilvánvaló — írja —, hogy a francia kísérleti robbantás ellentmond a nemzetközi enyhülésnek, amikor az atom- nagyhatalmak már felfüggesztették kísérleteiket. Az Hu- imnité rámutat: annak veszélyére, hogy a francia politika ürügyül szolgálhat a termonukleáris kísérteti robbantások újrakezdésére, és arra ás, hogy »lyan új résztvevők jelentkezzenek az atomfegyverkezési hajszában, miiftt Nyugat-Né- me társzó g. A miniszter r* mezte Lengyelét* cialista országokj szoros baráti kflPj gyümölcsöző egfijj Megemlékezett Mj Íves fogadta lásrólij lengyel párt- és isj döttségnek — f Cyrankiewicz elvta* élen — 1958-ban I Romániában ée 1 gon része volt. Rs? örömét fejezte ki . párt- és kőim® közelgő látogatási A szónok ezutáof világrendszer kap* a szocializmus és *. mus versenyez: I együttműködés —ti békés egymás n»* nyege. Rapaeki hossZ zott a német .kéj lyet Lengyelorsz és az európai bé™ sebb problémájául A Német Demo* társaság levonta * tanulságait — Nyugat-Németorss ismét azon az ütő már kétszer habét met ország vereséi dött. Adeíiauer báb folytat. De ma még a nyugati listák számára is>j leti stratégiai cél» lisak. Teljesen n/JJ hetjük, hogy határai kellőké A miniszter U& l — „Eddig még * pitalista állam sff, Szovjetunió péld reléstoen. de már J gáti hír ügynökség kérdést: mikor többi szocialista seregét. Válaszú vetkező: 1 jengye mi erőfeszítése a nyugatnémet j tői fuss- Un _ szag abbahagyja ■ zést és csökkenti J Lengyelország el hasonló lép Rapaeki befeje tatta, hogy l^enSS den nemzetközi fo a leszerelési bizob megtesz majd szükség további dekében. Az expozé uWjj| dött a lengyel nemzetközi hely® gyei kormány kil zavart és akadályt jelent, tehát mindazt, amit az ember a maga valójában, felelősség- nehezében és nagyszerűségében jelent: az emberiséget és az emberiség minden megnyilvánulását. ft?/«} á a Aáfoftí IV. Atombomba a Szaharában. Miért ? >vW Nyugat-berlini hirdetűoszlop a rámázolt antiszemita jelszó (Juden raus) maradványaival. Nagynéniét birodalomról szónokolnak Bonnban és szemtelen provokációkkal hívják ki maguk ellen az egész világ y,z] „„zerrtő embereinek utálatát. A kommunistákra fogják m “int gyalázatos tetteiket, éppen úgy, mint Göring 1933-ban. Most Strauss hadügyminiszter úr mondja, amit Göring mondott annafk idején: „A nvugat-németországi antiszemita kilengése*’■ kommunista támadások.” c-o -encse, hogy ma már az átlag nyugatnémet polgár nem higzt el ezeket az otromba hamisításokat. Ugylátazik. elfelejtették Bonnban, hogv hová vezetett kedve» elődöknek Ugyanez az útjai- Súlyos feledékenyéé«. GVÜW H.AROLY Thomas Mann a fasizmussal szemben korunk maximájaként a háború megengedhetet- lenségét szövegezte. Okkal, joggal és aggodalommal. A háború a kultúra mai fokán értelmetlenné, időszerűtlenné vált. De minden gonoszság, minden időszerűtlenség a le- lépés pillanatában makacsolja meg magát. Amikor a legnyilvánvalóbb a háború értelmetlensége, épp akkor fokozódik mindent elnyomó és felfaló diktátummá: totalitássá. A fasizmus: a háború totalitása, de holnapi realitását csak az atombomba jelenthetné. A háború, a fasizmus stádiumában: túl kom pen zál tság. Túl kell fokozni mindent, túl kell kiabálni mindent, túl kell tenni mindenen és túl keli tennie mindenen. Ez a túlfokozús szú1' az atomhlsztériét, a legtelje sebb katasztrófa-tudatot, a katasztrófa nihilizmusát, sterilizálását: az érzéketlenséget mindennel szemben, ami ésszerű, értelmes, szociális, békés, élő és — emberi. Az érzéket- I lonséget, ttiHy' épp azért'Vta ‘karit mindent, »mi Fréjus e folyamatban kelletlenül és kellemetlenül jött zavar és incidens. Katasztrófa realitás, mely idő előtt fedi fel a kártyákat: az összefüggéseket. Fréjust tehát el kell feledtetni: az elkeseredést és felháborodást Franciaországban és a gyászt magát a szerencsétlen városkában. De hogy lehet ezt mulasztani? Csak túliokozással, túlklabá- 1 ássál, csak nagyobb valamivel, egyetemesebb halálrealitással: A francia fasizmus ezt a vonalat követi. A szaharal atomrobbantásokat a tekintet- nélküliség határozza meg, az emberi érdektelenség, mely ujjongva kalkulálja be számításaiba azt a kényelmes tényt, hogy a veszélyövezet legbiztosabb. legközvetlenebb áldozata: Algéria — a legyőzhetetlen! fis ha a strontium megkezdi gyilkos fehérrsejt munkáját, akkor az új áldozatok ezrei után ki gondol még a frejusi ■gátszakadásra? fis ez csak az első lépés: a próba. tok, a háborúk és gátszakadások terhét, jaját, baját, köny- nyét és nyomorúságát viselők és szenvedők. A tegnapiak épp úgy, mint a holnapra kieszeltek és kiszemeltek. Ahol a háború dúl, ott az áldozatok jelentik az okozatot, és így csuk ők találhatják meg, és találhatják el az okot. A halottak nem beszélhetnek, nem vádolhatnak. De a halottaknak hozzátartozóik vannak. És ezek nem felejthetnek. Sehol és semmiképp. Sem szülő, sem férj. .sem feleség, sem család, sem nemzet. Ezek jelentik az okkeresést és vádemelést és ennek a világesküdtszeknek az ítéletére vár az emberiség. V. Háború n világban Miért9 A háború nem elemi katasztrófa, a gátszakadás oka nem az égből, a felhőkből hullt átok és az atombomba sem „isten ostora“. Emberek csinálják és emberek okozzák és így csak emberek mulaszthatják: ín p«uv,>rij(W az «rickwaA háború a legenibertele- nebb zsarnokság. A legember- telenítöbb és legaljasítóbb szolgaság. Minden zsarnokság velejárója: a szolgaság, de itt, az imperializmus kényszerháborúiban, hajcsárháborúiban válik a legnyilvánvalóbban láthatóvá ez az egymásravo- natkoztatás. Zsarnok és szolga itt egymást tükrözik. Egyik a másikból folyik, egymás nélkül nem létezhetnek. A háború tömegei éltetik: eszközei, áldozatai. Ennél gyilkosabb ellentmondás nem létezik. És ezt kell feloldani'—világméreteiben. A háborús okot, az imperializmus zsarnokságát halálos biztonsággal csak az eszközzé vadított és nyomorított tömegek, a kifacsart áldozatok tudják megszüntetni: az önmagát minden szolgaságból — s így a háborús szervilizmusból is — megszabadító nép! Frélusban a profit és n háború — egyszerre és együttlát- hatóan — lopta meg az életet. az emberüket, Öet ée halai kérdésében a ver közösen óé «T a béke, a munka* az ember kárára súg meghosszabbí guk javára. B'rél miatt kellett púk tulásért, puszta* riáért és a szahar búért.. És ezzel ÍJ ria egy szintre k jusben, Algériába karúban egyszeri* pusztított és pus2’ azonos indítékú *} egy-gyökerű ok. kadás. a tekrt mindenképpen zúdult és zúdul m zat az áldozat W az ok teljes foKfrí tényleges elítélés- dós menetét és * oda kell irányi a bún kiindult: megszüntetni, m* er semmizni és likv Fréjusben az életen spórolna^* Iáit hizlalhassák: ei* az atombombát./: «í erőfeszítéssel. ,i<f Irt* szakadástól Alf^j 8 fl Ezt az “rti nes út vezet búig. eltorlaszolni. e| . háború előidéz1’Li közé zárni, az a bűnhődést, eszköz, ne az de a bűn trtindfl ciájavul a há&c’f| landósító ok: yi atomhisztériáva Ä rializmus llarP^J m úzó, emberig - • hí«0. embervéren ennyi fréjus mot'úbb dőlnél de Ufy
