Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-16 / 39. szám

ma. FEBRUAR If, NAPLÓ Elítéljük a franciák atomrobbantását j Cj lakás - új gondok Szombaton hajnalban fel­robbantották a francia plutó- niumbombát a Szahara siva­tagban, Hópapok óta készül­tek erre ás jóval a robbantás előtt előre „beharangozták" már a francia atombombát. A világ minden részéből tiltako­zások százai jutottak el a francia kormányhoz. Még sem tettek le a robbantási tervről. Nem egy ország egy kormány ügye a francia atombomba. Egyetlen jőzangondolkodású ember sem maradhat közöm­bös ezzel szemben, SZTERGÄR JÄNOS a Hazafias Népfront megyei elnöke az alábbiakat mondot­ta a francia atomrobbantás­sal kapcsolatban. Az, hogy pont most eb­ben az időben robbantották fel az atombombát azt mutat­ja. hogy a nemzetközi impe­rializmus nem mondott le hi­degháborús politikájáról és mindent elkövet, hogy a ked­vező légkört megrontsa a csúcstalálkozó előtt. A világ közvéleménye elítéli a francia kormány tettét. — A francia kormány arra számított, hogy ezzel biztosít­hatja magának a továbbiak­ban is a nagyhatalom címet, mely az utóbbi időben erősen megkopott. Az algériai esemé­nyekre is befolyást akarnak gyakorolni az a tömböm barob- bantással. Arra nem számí­tottak viszont, hogy ezzel eset­leg pont az ellenkező célt érik el, mint amit akartak. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy a fel­robbantott bamba már évek­kel ezelőtt elavultnak ezámí­Jó a tanulmányi átlag a kémiái vójáriskolában Komlón, ünnepélyes sza­kaszgyűlést tartottak a ááj ár­iskolában. A két ée hároméves képzésű növendékek első fél­évi munkáját értékelték. — Ugyanekkor adták át az izo­lál versenyben legjobb ered­ményt elért osztálynak a vándorzászlót is. A legutóbbi értékeléskor a II, Z. osztály nyerte el a ván­dorzászlót, mert a tisztaság, a rendszeretet és a tanulmá­nyi átlag náluk volt a leg­jobb, Most azonban a III. B, megelőzte őket. Az osztály nö­vendékei 4,22 tanulmányi át­laggal az élre kerültek. A III. B.-ben nem volt elégtelen osz­tályzat, még elégséges sem. ill. Pisákon háború Algériában Miért? Rc*b* üzlet a háború! És F~* rosszabb az értelmetlen háború, NetR volt elég az in- dokmai példa? Maga a fran- J502vélsmény nevezte el e?nv™<* háboni"-nak, nép- vaién l nak’ hazugnak, hiába- l»*ztőnel ?rőszakoltnak, zül- , X ** szennyezőnek. & eL Sa7 Ätt4k’ forszírozták. AlsiáUnrmn1Óny? Kelet' Azsiaoan nincs egyetlen fran­cia katona ^ ma Ug^n­ez a vabank jáuszma, úeyan«z f X k X'X,r"’' értélmel­enül embertelenül tovább fo- -lyik Algériában, P« tvnnek a habomnak, ennoic a barbár mániának lett ártatlanul bűn­hődő áldozata: Fréjus. \ fré- ju*i katasztrófa oka- a evar- mati háború. A frójipsi gát tervezem agy- “f^ctt a „piszkos háború" -indításával. Két év telt el, ?r ? « takarékosság ördögé­ül ui2,,tV8’ a terve^k és kal- m elérhették a minimé' X 700 mi!1’úg szintet. 1954- oen az indokínai háború likví- ^arsfVal megindulhattak a komoly gátmunkák, de néhány tott, akkor tűnik csak igazán szembe, hogy milyen baklö­vést követtek el. Nem az ere­jüket mutatták meg, hanem a gyengeségüket. KELÉNYI JENŐ, a Széchenyi Gimnázium bioló­gia szakos tanára hasonlókép­pen nyilatkozott az atombom­ba felrobbantásáról. — Én, és azt hiszem minden józangondalkadású ember re­mélte, hogy nem kerül sor a robbantásra. Sajnos mégis végrehajtották. Ha azt az ősz- szeget, amelybe ez a kísérlet a francia dolgozóknak került a munkások életszínvonalának emelésére fordította volna a kormány, sokkal nagyobb ha­tást érhetett volna el mint akár tíz atombombarobban­tással — mondotta Kelényi Jenő. SZILVÁI GYÖRGY, a Sopiana Gépgyár marása ugyancsak azt mondja, hogy sokkal fontosabbra is fordít­hatta volna a francia kormány azt a négy és fél millió fran­kot, amibe az atombomba ke­rült. — Nemrég olvastam a Fran­ciaországban történt hatalmas gátszakadásról — mondta. — Ha arra költöttek volna ekko­ra összeget, bizonyára nem történik meg a katasztrófa. A francia kormány a néppel ke­veset törődik és csak a tőké­sek érdekében cselekszik. Na» gyom elítélendő ez a cseleke­detük éppen ezért. Pedig egy- egy atombombarobbantás kö­vetkezményei beláthatatlnnok. Egyesek nem törődnek ezzel és ez felháborít velem együtt azt hiszem minden emtert. Három ember nyilatkozott a francia a tóm bambarobban­tásról. Közvetlenül egyiküket sem »inti ugyan az atombom­ba felrobbantása mégis elíté­lik és megvetik azokat, akik azt végrehajtották. H. L. Országszerte, Pécsett is, so­ha nem tapasztalt ütemű la­kásépítés folyik. Egész utca­sorok épülnek, szinte egyik napról a másikra. az egyre jobban mutatkozó lekásszük- ségletek kielégítésére. S e nagy iramú lakásépítkezések szük­ségszerűen újabb gondokat, fésűnk fejlődését mindenek­előtt a minél több lakás gaz­daságos építésére való törek­vés szabja meg s ez a szem­pont a lakások alapméreteinek általános csökkenését hozta magával. S mivel a lakók ré­széről leginkább emiatt tör­tént kifogás, szükségesnek tar­Zenekari hangverseny A pécsi seimfónikus zenekart a f. hó 8-án megtartott bér­leti hangversenyen Kóródi András, az áll. operaház kar­nagya vezényelte. A Pécsett már többször megfordult és közkedvelt karmester ezúttal is arra fordította a legnagyobb gondot, hogy ez előadott mű­vek hitelesen szólaljanak meg. Gluck Alkesztisz nyitánya nemesen egyszerű felfogású volt, ugyanakkor azonban az előadó* tökéletesen érzékeltet­te az opera tragikus alaphan­gulatát és barokk örökségképp, kissé patetikus jellegét. Igaz gyönyörűséget keltett Gluck szép alkotása. Mozart d-mott zongoraverse­nyét Borsav Pál, szakiskolánk művésztanára játszotta. Minde­nekelőtt meg kell említenünk, hogy ezt a súlyos és mély ér­zelmekkel teli Mozart-müvet a tartalomhoz illő. átgondolt ko­molysággal szólaltatta meg a művész: helyesen inkább a tartalom drámaiságát emelve ki, főképp az első tételben, mint a mozarti játékosságot. A románc tétel romantikus ér­zéseit is kellő határok közé szorította, így mindig őszintén, de soha nem elláayvlán mu­zsikált. A harmadik tételt vi­szont kissé könnyednek érez­tük a súlyos tartalomhoz vi­szonyúvá: a tétel szenvedélyes­ségét még lehetett volna fokoz­ni. A sokat szenvedő, az élet­tel küzdő Mozart valósággá érett Borsay muzsikálása nyo­mán. A zenekar szép kamara- hatásokkal játszott, bár he­lyenként több drámaiéig el­kelt volna. A műsor befejező számaként Beethoven közkedvelt VII. szimfóniája hangzott el. Kü­lönösen itt éreztük Kóródi András nagy egybefogó erejét és a nagy dallamívek szép megrajzolását. Teljes egészé­ben mélyrehatóan szép teljesít­ményt kaptunk, mégis külön ki kell emelnünk a második tétel csodálatosan szép líráját és a negyedik tétel pompásan felcsillogó humorát. A szereplő művészeket és a zenekart for­ró lelkesedéssel ünnepelte a közönség. hm A Jókai utcában épülő szövetkezeti lakások alapterülete ée berendezési javaslata. problémákat vonnak maguk után, méghozzá az új és leen­dő lakástulajdonosok révén, Egyre gyakrabban felvetődik részükről a kérdés, — mi le­gyen az új lakás, az új lakó­szobák méreteihez csak rész­ben vagy egyáltalán nem meg­felelő régi bútoraikkal. Ho­gyan rendezzék be az új la­kást. Kétségtelen, hogy lakásépí­Törpevízművet telepítenek a siklósi várkútra? Siklóson a vár harmincnyolc méteres kútjának vízhozamát most mérik fel a mérnökök. Kellő mélységű vízhozam ese­tén a várkútra törpevízművet telepítenek, amely közegész­ségügyi szempontból, a köz­ség lakosságát megfelelő ivó­vízzel látja majd eL A vár szennyvízelhelyezése a múltban csak a vár régi urainak kényelmét szolgálta, Azzal azonban már édes ke­veset törődték, hogy a várban keletkező szennyvíz a karszt- repedések révén, Siklós község kútjainalc vizét fertőzheti. A közeli napókban megoldódott ez a régi probléma, mert el­készült a siklósi vár szenny­vízderítője. hónap múlva megkezdődött az algériai háború é> ezzel az új Ténzügyi nehéaségek. A gát­építő szerveik a gáton krajcá- oakodtafk, a gát anyagával ■mgorískodtak, hogy indo- ínúban és Algériában minél ;ibb gránát robbanhasson és ainél töb színesbőrű pusztul- uisson. Halálba fektették a rénzt éi végeredményben ha­dit arattak Fiújukban. De a halál nam odafordult, ahová kellett volna. A bűn nem ott nyerte el a büntetését, ahol és ahogy ez az oksági erkölcs- törvény szerint illett és kellett volna. A hűn, az ok — a há­ború — büntetésként nem a háborúba uszítókat, nem a há­ború nyerészkedőit, tribunjait és tábornokait érte el. A bű­nért ártatlanok bűnhődtek: a gáton spórolt gyarmati háború otthoni áldozatai, a háborús zsugortskodás okozta beton- repedések szerencsétlen Igo- dortjai: házak, gyümölcsösök, állatók és emberek. A háború gyilkos szerepe itt kétségte­len, az értelmi szerződés té­nye — cáfolhatatlan. Minden összefügg. A fréjusi betonfalnak meg kellett reped­nie, szét Ikellett szakadnia. Ezt ü gátat, a háború primátusát követni ói realizálni kénytelen társadalmi rend csalta meg ép lopta meg. Ha nincs „piszkos háború”, ha nincs Indokína és Algéria, a betongátnak nem lehetett és nem kellett volna Fréjusban gyilkolni. Minden összefügg. Minden visszaüt. Amikor» a „pisákén háború" megindult Indokíná­ban, egy francia lány Bay- monde Dien — az egyik kato­nákat és hadianyagét szállító vonat mozdonya e4é keresztbe­feküdt a síneken. Ez akkor vilégfelfigyeltelő demonstráció volt, de az illetékesek nem okultak: Dien börtönbe került. A fréjusi vízáradatnak nem állt senki és pemmi útjában. A távoli halál íegyvei«zállit- mányai elszítték a pénzt, a ce­mentet, az életet Fnéjuis elől. Fréjusra a piszkos háború piszkos vize zúdult haláltho- zón. Az itt spórolt és az itt lopott pénzen küldték az SS-póldákat követő ejtőernyősöket, az az­óta hírhedtté vált párákat Al­gériába: ez irtotta a népet és Perzselte lakatlanná a falva­kat, Minden visszaüt. A bume­ráng azonban Fréjust találta el: az afrikai halálsikolyokra itt éi így bódult a visszhang. Az algériai égő falvak tüzé­nek az árát a fréjtwiak fizet­ték meg. De a túz és a víz mindkét esetben ártatlanokat sújtott, Aki olvasta Alegg vád- könyvét a párák kínkamráiról, az tudja, hogy mit jelent a villanyárammal való vallatás és „kezelés”. Frejuat azonban a borzalmas éjszakán nem lő­hetett riasztani, mert az áram, mint vászhnrang, mint élet­mentő, csődöt mondott. A vil­lannyal való algériai vissza­élés mintha itt a fréjusi áram- zavarban ártatlan am berek ha­lálával fizetett lona. Végül ne feledkezzünk meg a párák má~ sík hírhedt kínzóeszközéröl, a víziói sem: a viztölcsérezés- ről, a vízpumpalásról, amikor az áldozat vízzel telt hasa pat­tanásig feszül ép vese dugul, hólyag szakad, hashártya re­ped. Bi hány megkínzott em­ber bőre repedt Ca hasadt nz Ütések alatt? Százak' és ezrek kínja, bőreaftttja, ■rém ét ka láda fúlt, hullt ée múK itt sem­mibe ... És most mindez sztig- makánt ós fekélyként ütközött ki a fréjusi gátfalon: halált- hozó repedések keletkeztek és a víz öitvem millió köbméter súlyával utat tört magának. Minden visszaüt. Mindenért fizetni kell­Fréjusban nem a víz rom­bolt, ölt és fullarztott, Fréjus­ban a háború életgyilkos lé­nyege szakította szét a termé­kenyítő víz, a békés munka duzzasztógátját. Frójunbatn a háború rombolt. A háború nemtörődömsége, életidegen- sóge, ember-negligálása e Pél­dán annyira nyilvánvalóvá tottuk, hogy e mindenképpen fontos problémára, szakember adja meg a felvilágosítást Vlda Gyula, a Pécsi Tervező Vállalat belső építésze a kö­vetkezőket mondotta: — A mai kislakás kényelmét már nem a szobák száma, a szokásos használatot kielégítő ebédlő — háló szabja meg. Fő szempont az alapterületi adott­ságoktól függően, a berendezési tárgyak méretezése és elhelye­zésének célszerű megválasz­tása. Itt meg kell állapítanunk — mondotta, — hotíy lakás­építésünk ilyen irányú fejlő­dése mellett, a lakásberende­zés fejlődése kissé elmaradt, Bútoriparunk ma is olyan „komplett“ merev és oszthatat­lan nagyméretű szobaberende- zéseket gyárt, melyek elhelye­zése a (Jókai utcai szobák) és más új lakások kétszeres alap­területét igényelné. Ennek ki­küszöböléséért az építőipar és a bútoripar között máris he­lyes összhang van kialakuló­ban, az újtípusú berendezése­ket illetően, — A berendezés fejlődésével bútoriparunk minőségben és formai megjelenésben a lehető, legjobb, a legolcsóbb bútoro­kat állítja majd elő. Az új igé­nyeket figyelembe véve azon­ban az új formájú és anyagú berendezési tárgyakat nemcsak megtervezni és legyártani kell, hanem meg is kell kedveltetni a közönséggel. A Jókai utcai kétszobás lakások esetében is igen fontos a berendezésnek az a fajta megválasztása, mely a fenti szempontokon kívül al­kalmas a mellékelt rajaon je­lölt alapterületi adottságok figyelembevételéhezi — A lakóhelyiségek közül a nappali szoba berendezését a különféle használati szempont­ból differenciáltabb tényezők határozzák meg. így például alacsony, vagy beépített hatá; sú, teljes felületet elborító rakodó bútorok. Kis asztal, szí­nes lapfelülettel, kárpitozott heverő, fotel, a szóik, színben és formában is lehet egymás­tól eltérő. — A hálóhelyiség kis alap­területe sem ad lehetőséget az ágyak szokásos elhelyezésére) Ugyancsak, mint a nappali szobában, meg kell hagyni a szabad közlekedési területet A fekhelyet, amint a rajz is mu­tatja, a helyiség tengelyének hosszirányában kell elhelyez­ni, s ezáltal a nagyméretű ru­hásszekrény is könyelmesen elhelyezhető a hálószobában? A nappali szoba ablakfelőli részlete, vált, hogy a logika, n tewné- szotos ész, az emberiség fel­háborodottan kiáltja ég köve­teli az álljt, a netovábbot és a számadásra von ást, a bünte­tést. De a háború nem az ér­telem szülötte, a háborúnak nem a togüka a menete. A há­ború mindenekelőtt az értelem elaltatója, züllesztője, förpítő- jo és gyilkosa. Csak így lehet az emberek zsarnoka és hó­héra. Korunkban a háború minden megnyilvánulás» értel­metlen, logikátlan, időszerűt­len ég így — jogtalan. Miért lehet és. lett napjainkban a béke világsnozgató politikai erő?! Ss miért kell ezt az erőt 3 tegnapi politika minden machinációjával gyengíteni, szabotálni, büntetni?! A há­ború társadalmi rendje úgy védekezik, ahogy tud, azt ad­ja, ami a lényege, A tőkés Un- berialijynu a háborúval áll,! vágj’ bukik, (Faf^taUtsa következik-) ‘ Pécsett készül Kazinczy Ferenc válogatott műveinek két kötete A Magyar Klasszikusok so­rozatának következő kiadvá­nyaként még ez évben meg­jelenik Kazinczy Ferenc a nagy magyar nyelvújító és író válogatott műveinek két köte­te. Ez a nagyterjedelmű mű megismerteti majd az olvasót Kazinczy tanulóéveivel, műal­kotásaival, irodalmi szervező kés »égével, a börtönben el­töltött éveivel. Csokonai Vitéz Mihályhoz, Aranka Györgyhöz Horváth Adómhoz, Hajnóczy Józsefhez és más, kora irodal­mi nagyságaihoz intézett le­veleit A kötet azámoB, ed­dig még nem közölt érdekes adatot is tartalmaz. A müvet Szauder József rendezte sajtó alá, Kazinczy Ferenc válogatott műveinek két kötete most van szedés alatt a Pécsi Szikra Nyomdá­ban ég remény van arra, hogy még ez év első felében el­hagyja a sajtót. ~4»r" f elhívás az érettségizett és érettségiző fia tulokhoz Tanuljatok tovább a KetzMfi Mczboazdaságí Akadémián! Az Akadémia 4 éves és mező- g&zcj&sági inérnöKi Képesítést A tanulmányok befejezése után a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tekben, állami, kísérleti és tangaz­daságukban, gépállomásokon va­lamint a szakolatás, a tudomá­nyos intézetek és a szakigazgatás larllletán szakvezetőként helyez- kelhetnék el. A mérnöki oklevél niékszaivé» után lehetőség Van a szakosításra és a doktort cím megszerzésére. AitMWUik t Muumányi idfi alatt Ösztöndíj, szociális segély, d Otthoni elhelyezés, természet! Juttatás biztosításával könr meg munkátokat. Jelentkezés uz árettsée! h nyftványt kiállító közén! igazgatójánál. Aktie két évn-M ■rebben végezték, azok s mur , iely 1avaglflt*v«i ellátott ké1 i njKlket köívstlsnfll i,j Akurié Igazgatósághoz küldjék, A MEZOGAZDASAGT AKA MIA IGAZGATOüAíiA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents