Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-03 / 28. szám

WM. FEBRUAR S. NAPLÓ Miről beszélnek, mire figyelmeztetnek az 1960-as tsz-tervek Termel öszovetkezeteink dön- 6 többségében, még az új ter­melőszövetkezeti községekben s, m£r elkészültek az 1960-as v gazdasági tervei. Ha a leg­újabban alakult tsz-községek- ien még folyik is a tervkészí- és. már most némi következ­etést le lebet vonni a termelő- zövetkezeti tervek gazdasági ^■'4Wil, Mit mutat ezeknek a erveknek a gazdasági része? Ha járásokat együttesen Izsgáljuk, akkor kiderül, hogy Inyeges eltérés sehol sincs, különösen nincs eltérés a kenyérgabona, kukorica, a silókukorica és z álló pillangós vetésterüle- eknél. Általában a járások ermelőszövetkezeteiben a ke- yérgabona vetésterülete a ju°zonhét százalék felett mo- og, egyedül a mohácsi városi írmel őszövetkezet ék vetettek zántóterületük 25,6, a mohá- 5i járási tsz-ek pedig 26,1 zázalékába búzát. Bár a búza etésterülete itt alacsonyabb, unt a többi járásban, örven- etes jelenség, hogy a kukori- ) vetésterülete nőtt. A mo- ácsi tsz-ek szántóterületük 5. a mohácsi járási tsz-ek pe- ig 23 százalékát kívánják a ivaszon kukoricával bevetni. silókukorica vetésaránya a lesi járásban a legjobb: hat iázalék, míg a mohácsi és a inháesi járási tsz-ekben a leg- acsonyabb, mindössze két iázalék. Ezék az adatok per­le nem véglegesek, változ- ♦hatnak rajta az új termelő- övetkezeti községek pozitív, s negatív irányban is. Ezek a ámok 'kizárólag csak azért srültek nyilvánosságra, hogy jndolkodhassanak rajta' a ter­el "szövetkezetek, a járási ize tök és ahol szükségesnek fiák, változtassanak a szá­nkon. Több járásban, mint például pécsiben, a pécsváradiban, siklósi járásban a kukorica vetésterülete ahol a munkaerő biztosított, ott 22, esetleg 24 százalékos kukorica vetésterületet is ter­vezzenek. A kukorica vetés- területének csökkenését lénye­gesen befolyásolta az is, hogy az őszön a termelőszövetkeze­tek vetésterületük mintegy 12—13 százalékába őszi árpát vetettek, ami elsősorban a ta­vaszi vetésű növények vetés- területét csökkenti. A silóku­korica vetésterületek sem érik el minden járásban a kí­vánt mértéket. Bár termelő- szövetkezeteink zömében tisz­tában vannak a silókukorica takarmánygazdálkodásunkban betöltött szerepével, tudják, hogy nemcsak olcsó, hogy nemcsak jó téli takarmány, de tudják azt is, hogy a jövőben a zöld futószalagnak is a leg­olcsóbb, a legtömegesebb ta­karmányát képezi, ennek el­lenére itt-ott magyarázkod­nak, arra hivatkoznak, hogy nincs elég gép. Persze, ha egy­szerre érő silókukoricát vet­nének, akkor igazuk lenne. Be ha a baharciakhoz hason­lóan több fajta silókukoricát vetnének, amelyek minden faj tája más-más időpontban érik, akikor nincs igazuk, mert van annyi gépünk, hogy az eddig betervezett siklókukorfcánál jóval nagyobb mennyiségűt takaríthassunk be géppel. A megyei tanács által le­adott állatállomány keretszá­mait a termelőszövetkezetek általában jól felhasználták, sőt volt olyan jelenség, hogy en­nél többet is terveztek egyes helyeken. A terveket vizsgálva megállapítható, hogy a 100 holdra Jutó szarvasmarhák száma L éri el a 'kívánt 20 száza- cot. Erre ezekben a járások- n és a járásokon belül az intett termelőszövetkezetek- n két magyarázatot adnak. I egyik az, hogy azokban termelőszövetkezetekben ala- wyabb a kukorica vetéste- lete, amelyekben nincs elég jnkaerő. A felülvizsgáló ikbizottság észrevette ezt yan. de ezeknél a termelő- ivetkezetekné’ eltekintett a százalékos kukorica vetés­ei lettől és arra törekedett, -v más szövetkezetekben, a siklósi járásban a legalacso­nyabb — 10,9 és ezen belül mindössze 3,2 a tehén — a mo­hácsi járásban viszont a leg­magasabb — 16 és ezen belül 7,2 a tehén. A sellyei 1 járás­ban hét koca jút 100 holdra míg a pécsváradiban 3,9. Igen érdekes jelenség, hogy a ter­melőszövetkezetek rá‘érnek a mind nagyobb mérvű sertés hizlalásra. Ezt mutatja az i_ tény is, hogy a 100 holdra jutó hízott sertés legalacsonyabb járási átlaga is kielégítő. A mohácsi termelőszövetkezetek 27 hízott sertést terveztek száz holdra, a siklósi járásbeliek 32.7 darabot, a szigetváriaik 33.7 darabot, a sellyei járás­beli termelőszövetkezetek pe- öig 35 hízottsertés meghizla- lását tervezték minden száz hold szántó után. Mint a felülvizsgálat előtti tervek mutatták, a tenyész- marha-vásárlást nagy mérték­ben tű’ akarták tervezni. A túltervezett szarvosmarha- kereteket a járási megerősítő szakbizottságok nagyon helye­sen a megye által megadott keret erejéig korrigálták és j „tolták a szövetkezeteknek: iriát vásároljanak első­sorban lefejő marhákat, vagy éppen üszőket. 4 sertéstenyésztésben a termelőszövetkezetek a me­gye által megadott keretszá­mokat túltervezték. Ez a túl­tervezés, illetve növekedés még a termelési tervek vég­leges felülvizsgálata során nö­vekedik. Azért várható, mert a legtöbb termelőszövetkezet jövedelmének egy nagy forrá­sát — helyesen — a sertés- hizlalásban látja. A slkl'rt já­rás termelőszövetkezetei pél dául 1100 darabos hízóanyag­keretet kapott a megyétől, a termelőszövetkezetek viszont 1930 darabot terveztek be. Ez viszont nemcsak azt jeleníti, hogy a járás termelőszövetke­zetei nagyobb mértékben kí­vánnak sertéshizlalással fog­lalkozni, de azt is jelenti, hogy a járás termelőszövetkezeted­nek 830 hízónak való sertést a saját erejükből, elsősorban ját tagjaiktól kell felvasárol- niak. A megye termelőszövetkeze­teinek döntő többségében már elkészült a termelési terv gaz daeági része, ahol még nem kész, ott most készül. Az ed­dig elkészült termelési tervek azt mutatják: termelőszövetke- •eteink egyre inkább megér­tették és megértik feladatúik.'.! és ennek szellemében is cse­lekszenek. A tetteken a sor Gregor Sándor képviselő elvtárs nyilatkozata az ország gyűlésről Szombaton fejeződött be az országgyűlés ülésszaka. Gregor Sándor elvtárs mint képviselő vett részt az or­szággyűlés munkájában. Ha­zatérése után elmondotta, hogy különösen az ragadta meg a figyelmét, hogy a me­zőgazdaságra sokkal nagyobb figyelmet fordított az ország­gyűlés, mint az eddigiek bár­mikor. — A költségvetést tárgyal­tuk — mondotta — Bár ösz- szegszerűleg az iparra többet fordít az ország, mégis min­denki érezte, hogy a mező- gazdaságunk költségvetése igen fontos és nagy jelentő­ségű. Nem a milliókban és o milliárdokban mutatkozott ez meg, amit megszavazott az országgyűlés, hanem a hoz- zászólitsdkban. Szinte kivé­tel nélkül minden felszólaló beszélt a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének jelen tőségéről és a költségvetés­nek a mezőgazdaságra vonat­kozó részéről. Nem sokan szóltak hozzá a mostani or­szággyűlésen, de a felszóla­lások sokoldalúak voltak. —■ Kitűnt mindebből, hogy ez a költségvetés képezi a továb­bi munkánk alapját. A másik jelentős esemény ezen az országgyűlésen a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának felhívásához való csatlakozás, melyet a világ ÖS2 szes parlamentjéhez intézett, örömmel fogadtuk a felhí vást. A sajtóban és a rádióban részletes tájékoztatást kap­tak a dolgozók az országgyű­lésről. Én a magam részérői csak annyit tehetek mind­ehhez, hogy nagy ‘körültekin­téssel fogadta el az ország- gyűlés a költségvetést. Mint már mondottam, ez képezi a népgazdaságunk ez évi mun­kájának alapját és minden dolgozónak arra kell töreked­nie, hogy a maga területén elősegítse az országgyűlés ál­tal megszavazott költségve­tés megvalósítását, mert vég­eredményben a sok-sok fil­lérből lesznek a milliók, ame­lyek országunk gazdaság­egyensúlyát biztosítják — fejezte be nyilatkozatát Gre­gor Sándor elvtárs. Újabb versenyválla'ás született István-akna szállítókörleté­uen. Ambróci József és har­mincnyolc tagú szállítóbrigád­ja elhatározták, hogy meg- izerzik a szocialista munka- brigád címet. A cím megszer­zése érdekében a következő /állalást tették: 1. Vállalták, hogy az egész bányát ellátják íirescsiLlével. 2. A farendelést az irányított helyre minden­kor biztosítják. 3. Az aknara­kodókon és a rendezőkön el­heverő a szállításból kieső csil- ’éket üzembehelyezik, a fóke- resztvágatokon és a rakodó­kon a legnagyobb rendet biz­tosítják. 4. A brigádon belül mindenki szervezett munkás '.esz. 5. A termelési tanácsko­zásokon, a balesetvédelmi ok­tatásokon mindig kollektíván résztvesznek. A földalatti mozdonyszállí- tásnál dolgozó brigádtagok, a motorosok vállalták, hogy az aknaszállító brigáddal egyetér­tésben az ürescsille ellátást biztosítják, az üres és tele- csilléket leesve nem vontatják; E mellett kérték, hogy a havi kiértékelést szintek szerint vé­gezzék el. Egyenletes szállítás egész éven át Népgazdaságunk i. i termelő ága majdnem teljes egészében szocialista. Most van kibontakozóban me­zőgazdaságunk szocialista nagy üzemi átszervezése. Az ipa ti termelési ág a beruházások fokozása révén lényegesen t'bb eszközt, árut fog termel­ni, és szállítani. A mezőgaz­daság nagyüzemesítése, annak korszerű termelőeszközökkel j történő ellátása, Igen jelentős j többletszd!'' isi feladatot ró Meghall Huszka lenő Huszka Jenő 1875 ápr. 24-én | lent szerzeménye a jogászcsár­született Szegeden. Zenei ké­pességei elég korán megmutat­koztak, s ötéves korában már mint csodagyerek hegedült a szegedi árvízkárosultak javá­ra rendezett hangversenyen. Középiskolai tanulmányainak befejezése után Budapestre jött, ahol beiratkozott a Zene- akadémiára, de ezzel párhuza­mosan az egyetem jogi karára is. Első nyomtatásban megje­dás volt. Első hatalmas sikert aratott operettjét, a Bob herceget 1902 december 20-án mutatta be a Népszínház, s aztán jöttek sor­ra a többiek, köztük az Arany­virág, a Gül baba, a Lili bá­rónő. Huszka Jenő még 1955- ben is két új művel gazdagí­totta a magyar operett-irodal­mat: a Szép juhásznéval és a Szabadság, szerelemmel. Kommunista tsz-tagok Boldogasszonyfán falusi Pártszervezeteinkre st nagy feladatok hárulnak, ol még nem alakult szövet­jét, ott azért, hogy meg- Szó szavakkal és tettekkel ’.essék az új útra a falu la- tságát és ott, ahol már lét- ött a szövetkezet, a sok fel- tkanó új problémát helye- i oldják meg. Sok függ attól, fy a falu kommunistái hó­in állnak az élre, elsősorban damutatásukkal, ésszerű, jó aslataikkal, hiszen pártunk bikájának megvalósítói fa- ök. Erős sorokkal kell harc- indulni, magukkal ragadva egész tagságot. Sok függ az ulástól. íözeleg a tavaszi munkák |e. A boldogasszonyfai párt- rvezet is alaposan meghány- retet te a tennivalókat. MáT n éppen új termelőszövet­et, tavaly tavasszal alakult; i tavaly naég zömmel mint niek kezdték, de már közo zárták a gazdasági évet bizony nem a legjobb ered- nnyel. Tehát van mit tenni tudják a kommunisták is is fogtak a munkához. i «■»*”•>tkezet pártalapszer- ete taggyűlésen beszélte 5 tagsága előtt álló felada at, a tavaszra való feivá-"»1’- Konkrét tervet készített a csooor+qvű'ésen már kész yekkel áll a szövetkezet tag- a elé. Ezek % tervek híven tükrözik a termelőszövetkezet és a falu előtt álló feladatokat. Jó az együttműködés a párt- szervezet és a tsz vezetősége között. Az egész tagság tiszte­letét és megbecsülését kivív­ták maguknak a kommunisták egyrészt azzal, hogy a munká­ban élenjárnak, másrészt bogy hasznos, gondos tervet adnak a közös gazdálkodás Jobb eredménye érdekében. Ez­zel magyarázható, hogy a párt- oktatásra Igen sok pártonkívü- 11 tttt e}’ figyelmesen hallgatva a VII. kongresszus határozatát. Egy-egy pártnapon 40—50 pár- tonkívüli jelenik meg, mint legutóbbin is. A munkában a kommunisták járnak az élen. rd. Bence La­jos, aki a tsz-nek egyik alapító tagja volt, 391 munkaegységgel, Jakab Ferenc 388 munkaegy­séggel, a legelsők között sze­repel. Elmondja Bence elvtáirs, hogy elsősorban ez adja meg a becsületet a tagság előtt. Ez biztosítja az összhangot a párt­ve -.őség és a tsz-vezetőeég között. Bence elvtárssal beszélgetek a további tervekről, a nevelé­si ■'■3 a gazdasági kérdésekről Á szövetkezet kicsi, 800 hold, ebből is csak 500 hold a szán­tó, és ehhez 68 tagjuk van. — Milyen terveik vannak a tavaszi nagy munkák megkez­Mit tett a pártszervezet és mi: javasol a tsz most, a követke­ző taggyűlésen? A következő­ket mondja Bence elvtárs, alti tagja a pártvezetóségnek is: — Tudja, mivel kevés a föl­dünk, éppen ezért az állatállo­mányunkat akarjuk fejleszte­ni, mert hiszen honnan vár­junk pénzt, ha nem abból, rv.ej a tagság is leginkább azt sze­retné, hogy pénzt is kapjon, mert soká jön a természetbeni. A tsz-vezetőség tervében sze­repel az állattenyésztés fejlesz­tése, 30 növendékmarha meg­vásárlása, 85 sertés beállítása szerződéses hizlalásba, topábbá meg akarják teremteni a tötzs- állatállományukat, ennek ér­dekében a továoblcnyésztésre nem alkalmas állatokat hízóba fogják. Az állatok ta^armányo zása szempontjából — folytatta Bence elvtárs, — fontos az a tervünk, melyet a váriszerve­zet javasol, hogy tavaszra lé­tesítsünk 100 hold füves vetés­sel legelőt, ez az állatállomány takarmányozása szempontjából igen fontos. Sok takarmányt spórolunk így meg, s ez állat reggeltől estig kint lehet, lgJ szebben is nevelődik, a jir há­lás, a szabad levegő elősegíti a ó fejlődést. Csakhát kevés az állatunk. Most a legutóbb* párt taggyűlésen határozatot hoz- trnk, hogy javasoljuk a tsz­ui-vaszt nagy munKaK megicez-1 n tik, nogy javasoljuk «* — dé*e előtt? — kérdezem: — • vezetőségnek « gyűlésen, hogy 35 hízó helyeit 150-re kössön szerződést, emeljék fel a ter­vet. Hely volna hozzá. Sőt egész kevés erővel egy f lazul- tót is tudnánk mellé építeni, hogy megalapozzuk a követ­kező éveket. Arra gondoltak mint szentlászlóiak, hogy saját erő­ből, belső hitellel oldják meg ezt a problémát. Itt a 'iluban mindig is nagys volt az állatál- 1« mány. Náluk a paraszt em­ber többet törődött azzal, nogy ló és szép istállója legyen, az­tam jött a saját lakásával. Ilyen és ehhez hasonló ter­veik vannak és a párttagok en­nek a szószólói Boldogasszony­fán. Ezért népszerűek a kom­munisták, példát mutatnak ja­vaslataikkal, munkájukkal. Céljuk felvirágoztatni a szö­vetkezetét. De tisztában van­nak a fennálló nehézségekkel is. Tudják, hogy egyszerre, egy csapásra nem lesz minden útjuk sima. Hogy nem hullik „ magas jövedelem manna­ként az ölükbe. Rúcsúzásul a pártszervezet­nek azt kívánjuk, hogy ezeket a szép terveket a gyakorlatban valósítsák meg és úgy legyein, ahogy Bence elvtárs mond a, hogy ha az első év nehéz is volt, a második már jobb, a harmadiknak pedig jól kell mennie. Gazdagh István a vasútra s ezen belül a Pécsi MÁV Igazgatóságra is. Tavalyi szállítási tervünké’ december 12-én teljesítettük, sőt december 31-ig az egész évre vállalt 220 ezer többlet­tonna vállalásunknak is eleget tettünk. Azonban eredmé­nyeink ellenére sem vagyunk elégedettek, mert szeptember­ben, októberben, novemberben, sőt még decemberben is t fordult, hogy a szállításra fel­kínált áruk részére nem tud- .unk vasúti kocsikat kiállítani. 1960-ban — az éves terv ke­retében — annyi árut kpll el­szállítanunk, amennyit az elő­ző év ütemezése szerint csak 13 hónap alatt tudtunk volna. Ezt a feladatot igen szerény műszála beruházás é6 kapaci­tás fokozás mellett kell meg­oldásunk. Feladataink teljesí­tése érdekében reális lehetősé­geinket már most fel kell mér­nünk, és az eddigieknél még szorosabbra fűznünk kapcsola­tainkat fuvaroztatóinkikal Eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy szállítófe- leink megértették a vasút ne­héz helyzetét és munkájukat igyekeztek úgy megszervezni, hogy az megfeleljen a vasút által támasztott követelmé­nyeknek. Miként az elmúlt évek során több Ízben, most is felhívással fordulunk szállító­feleinkhez, hogy egész éven at egyenletes szállítással segítse­nek munkánkban. Tesszük ezt azért is, mert jelenlegi szállí­tási hátralékunk ezt sürgetően l.öveteli tőlünk. Lemaradásunk január 22-ig a tervezett meny- nyiséghez képest mintegy 100 ezer tonnát tesz ki. Még most is naponta mintegy 250—SCO kocsi, körülbelül 26 mozdony áll kihasználatlanul. rületülkön, melyet gondos elő» relátással, szervezési intézke­dése^ megtételével megértés­sel és jóakarattal meg lehetne szüntetni. Téglagyáraink, erdőgazdasá­gaink, szénbányáink, kőbá­nyáink, vetőmagelosztó szer­veink, ipari üzemeink termel- vényeiik elszáll í társához rend­szerint az év közepétől .ezd- ve tetemes számú vasúti kocsit igényelnek. Mennyivel egven- letesebb. gördti’ékenyebb len­ne a vasúti szállítás, a nép­gazdaság termék- és áruellá­tása, ha fuvaroztatóink az év első hónapjait is kihasznál­nák! Sajnos, éves tapasztala­tok bizonyítják, hogy a vasút teljesítőképességét az idény- cikkek szállítása idején oly mértéiben terhelik hogy az az üzem biztonsága és gazda­ságossága rovására megy. ilyenkor megfeszített szerve­zési és végrehajtási intézke­déseket kell foganatosítanunk, amelyek önköltségünk alakulá­sát rendszerint kedvezőtlenül befolyásolják. Múlhatatlanul szükséges lenne, hogy az idény cikkek szállítási kampá­nya idején a vasutat csak ■lyan termékek és áruk el­szállításával terhelnék, ame­lyek tárolása nem oldható meg. Ismételten hangsúlyoz­zuk, hogy a rendelkezésre bo­csátott koesiknak a raksúlyig, tengelynyomás korlátozás alá eső vonalakon pedig, a ten­gelynyomás engedte határig való megrakása a fuvarozó és a fuvaroztató közös érdeke. Ha csak ezt az egy szempontot megszívlelnék, jelentős mér­tékben növekedhetne kapaci­tásunk. A benyújtott ezáiiítási tervek vizsgálata során meg­állapítottuk, hogy az üzemek — ez alól még a szénbányá­szat sem kivétel — kevesebb terméket adnak fel fuvaro­zásra, mint az év utolsó ne­gyedében. Vannak olyan szál­lítófeleink, akiket a téli időjá­rás akadályoz szállítási tervük teljesítésében, azonban számos olyan hiányosság áll fenn te­Felhívással for (fii1 ok azokhoz a szállítófelekhez, akiknek az elmúlt évről vagy januárról hátralékuk van, hogy még a hónap hátralévő napjaiban vegyék igénybe a vasút szabad kapacitását. Igé­nyeljék meg az elszállításhoz szükséges kocsikat, nehogy késlekedésük a közeli jövőben megélénkülő szállítások idején torlódást okozzon. Tóth József, a MÁV pécsi vasút- igazgatóság vezetője. Hat főnyeremény és 499 nyeremény a pénteki lottósorsoláson Az idei második tárgynyere­mény sorsolást pénteken a fő­városban rendezi meg a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság. A húzáson a január 3 játékhét szelvényeire a visszamaradt 70 tárggyal együtt összesen 505 nyereményt sorsolnak ki. A nyereménylista ezúttal is tartogat meglepetést a lottó­zóknak. Az eddigiektől eltérő­en ugyanis most hat főnyere­ményt, három kétszoba, hallos és egy háromszoba hallos összkomfortos öröklakást, bár­hol felépíthető családi házat és Moszkvics 407-es típusú sze- mélygépkoceU sorsolnak k*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents