Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-12 / 36. szám

N APtő 3 1*M. FEBRUÁR 12. Olcsón, gyorsan Egyre több termelőszövetkezet rátér az olcsóbb építkezésre Ragytennelékenységi (épeket kapnak a szénbányák Baranyából is sok szakem­ber járt már külföldön. Ezek­től az emberektől mindenütt ezt hallja az ember: „A Német Demokratikus Köztársaságban is, a Lengyel Köztársaságban is, de másutt is egyre inkább arra törekszenek, hogy minél »lcsóbban építkezzenek, minél gyorsabban megtérüljön a gaz­daságnak az istállóba ölt költ­ség.“ Nálunk, Magyarországon te van egy ilyen helyes törek­vés. A most alakult termelőszö­vetkezeti községek igényeit nőst gyűjtik össze a járások­on. Még végleges adatok nin- senek, de annyit máris meg ehet állapítani, hogy itt is lkadnak olyan termelőszövet- cezeti községek, amelyek az olcsóbb, gyorsabb építkezést választják. Ezekben a terme­lőszövetkezeti községekben na­gyon helyesen így gondolkod­nak: „A magtárpadlásos, nagy istállónak nagy az amortizá­ciója, lassan térül meg az a pénz, amit beleöltünk.“ Az új termelőszövetkezeti községekről még nincsenek pontos adatok, de vannak a régebbiekről. A korábban ala­kult termélőszövetkeaeti köz­ségek ebben az évben 15 da­rab növendékmarha-istállót, 35 darab 20 férőhelyes sertés- fiaztatót, 17 darab 100 férőhe­lyes sertésszállást és 9 darab 200 férőhelyes, favázas sertés­szállást építenek; A favázas istállók, sertésfiaztatók, sertés­szállások mellett egyre na­Tízéves x 2000 tonnás mozgalom A második világháború 'tisztítása hazánkban a vas­it területén volt a legnagyobb i felszabadulás után roncsok­éi kellett újjáépítenünk a 'as utat Ilyen körülmények özött a vasút nem tudott fej­ődésben lépést tartaná az »arunk és mezőgazdaságunk »haraos fejlődéséveL Az ug- ísszerüen megnövekedett szál tósi igényeket csak úgy elé­rthetjük ki, ha a régi elavult lódszerek helyett jobb, új »ódszereket keresünk. A Szovjetunió élenjáró va­ttásai szívesen szolgáltak >bb, már kipróbált új mód- jfrrek A legjelentősebb ezek őzül a 2000 tonnás mozgalom mely nálunk most ért el IQ rés jubileumához. E mozgalomnak az a lénye- í, hogy a mozdonyvezetők E előírt vonatterhelésnél tagasabb terheléssel közie­dnek vonatjaikkal. A Közlekedés- és Postaügyi misztérium 1949. júliusában tasítást adott a magasabb srhelésű vonatok továbbító­ira. Ugyanez év augusztus ivának elején Panyin elvtárs Szovjetunió egyik élenjáró ozdonyvezetője felkereste izánkat és átadta tapaszta­tait a mi mozdonyvezetőink- ik. Többek között Lőcse Bu- ipest—Ferencváros-i moz- »nyvezetővel közösen elvit- k egy 2000 tonnás vonatot udapestről Miskolcra. A mozgalom keretében nfá­ik Tóth III. János mozdony­áé tő Miskolcról Hatvanba ár egy 2100 tonnás vonatot vábbított. Ezt az eredményt eptember 8-án Varga Ká- >ly mozdonyvezető túlszár- ralta, aki ezen a vonalon >75 tonna vonatot továbbí- tt. Ezzel párhuzamosan a icsi igazgatóság területén is »moly kezdeményezések tör­ntek. Abban az időben a pécsi fű­ház szakszervezeti termelési lelőse Linder József moz- »nyvezető volt, aki felmérte mozgalom gazdasági jelentő­sét és az abaligeti IV; ter- ilési szakasz ellenére is a bbterhelés továbbítása mel- tt agitált. A pécsi fűtőház dolgozói i egyvágányú pályára való kin te ttel hamar belátták a ozgalom nagy jelentőségét és 'ymásutan továbbították a 1 terheléses szénvonatokat, int élenjárók részvettek eb- ;n Lukács, Győri k Daczó Emö, Lin­-r József Arató Ferenc és dombóvári futőház részéről inde János, Árvái Pál Gyu- sán Menyhért, Kimmel Isi­in. Természetesen, hogy a moz­ilom beindítása az akkori űszaki vezetők körében né- i ellenállásra talált, nagy szben a mozdonyok gépeze- nek korai elhasználódására iló hivatkozással, majd ké- 'bb, amikor ez megdőlt, ak­>r a pécsi vízre és ezzel 5sz- efüggően a túlzott kazánter- »lésre történő célzással. Azonban ezek a feltevések későbbiek folyamán egy- ás után dőltek meg, az élen- iró mozdonyvezetők a moz­jnyaikat szocialista aaegőib zésre vették át, ezzel a moz­donyok állapotát ilyen igény- bevétel mellett is biztosították Ezzel megteremtették a felté­teleit a mozgalom továbbfej­lődésének. A túlterhelési mozgalom mai majdnem párhuzamosan fejlődött az 500 km-es moz­galom is. Időköziben a dolgo­zók felismerték a két mozga­lom összekapcsolásának elő­nyeit, ugyanis azt, hogy a mozdonyok gazdaságos kihasz­nálása, valamint a vonatfor­galom meggyorsítása e két mozgalom összekapcsolásával biztosítható a legjobban. Így 1954-ben megszületett az ösz- szekapcsolt mozgalom, mely magába foglalta a 2000 tonnás és az 500 km-es mozgalom előnyeit. A mozgalom gazdasági ered­ményei láttán pártunk és kor­mányunk rendszeresen jutal­mazta a mozgalomban élen­járó dolgozókat és ezzel is kifejezte az élenjárók iránti megbecsülését. így a tömeg- mozgalommá fejlődés még ha­marabb bekövetkezett és már rendszeres célkitűzések bizto­sították a versenyszellem ál­talános kialakulását. Időköz­ben megszületett az az elgon­dolás, hogy a többterhelést továbbító mozdonyszemélyzet rendszeresen premizálva le­gyen. Erre vonatkozó rendelet már 1949-től kezdődően mó­dot adott a túlterhelést válla­ló mozdonyszemélyzet jutal­mazására, azonban a mozga­lom fejlődése szükségessé tet­te a prémiumrendszer fejlet­tebb formájának kialakítását A mozgalom fejlődésével a vo­nóerő jobb kihasználása állan­dóan fokozódott. Ezt a fejlő­dést 10 év távlatából a követ­kező összehasonlítással lehet legjobban érzékelni: 1949. év őszi csúcsforgalmá­nak idején azaz augusztus— november hónapokban a fő­vonalainkon közlekedő teheti vonatok átlagterhelése 464 tonna volt. 1959. évben ez a terhelés 683 tonnára emelke­dett Ha mozdonyaink terhe­lését nem tudtuk volna ezzel a 219 tonnával megemelni, ak­kor az 1959. évi őszi forga­lom lebonyolításához 45 fővo­nali mozdonnyal többre lett volna szükségünk és naponta nem az akkor közlekedett 214 tehervonat szállította volna le az árakat, hanem 315. Ha tekintetbe vesszük, hogv igazgatóságunk területén csak egyvágányú pálya van, úgy ily nagyszámú^ tehervonatot a pálya átbocsátó képessége sem bír el. (Főleg Pécs és Szent- lőrinc, valamint Godisa és Dombóvár között). Tehát a ré­gi módszerekkel az 1959. évi őszi forgalmat már egyáltalán nem lettünk volna képesek le­bonyolítani. A növekvő feladatok ser­kentették vontatási dolgozóin­kat, hogy fejlett szovjet mun­kamódszereket átvéve alkal­mazzák a többterheléses moz­galmat és az ezen belül ki­alakult lendületes munkaver­sennyel gazdaságossá tették a vasúti szállítást Tóth József — staitóitc vezetője gyobb népszerűségnek örven­denek az úgynevezett tégla- szerkezetű, téliesíthető 50—100 férőhelyes növendékmarha- istállók. Ezeknek az istállók­nak három fala téglából ké­szül, a tetejére pedig nádat raknak. Amellett hogy olcsó, igen jól felhasználhatják az új termelőszövetkezetek felnőtt szarvasmarha elhelyezésére is. Jóformán semmi mást nem kell tenniük, mint befalaztatni az elejét is, néhány ablakot betenni és már kész is a szarvasmarha-istállójuk. Hogy lényegesen olcsóbb, mint a magtárpadlásos istálló, azt jól mutatja a következő szám is. Egy százférőhelyes magtárpad- lásos szarvasmarha-istálló fel­építése mintegy másfélmillió­ba, ugyanekkora téglaszerkeze­tű, téliesíthető növendékmarha istálló, amely néhányezer fo­rinttal átalakítható felnőtt szarvasmarha-istállóvá is, mindössze 310 000 forintjába kerül a termelőszövetkezetnek. Lényegesen olcsóbb és a cél­nak ez is tökéletesen megfelel. így gondolkodtak azok a ré­gebbi, jól működő termelőszö­vetkezetek is amelyek már el­bírnának nagyobb terheket is, mégis az ilyen egyszerűbb építkezési módok mellett tör­tek lándzsát. A szajki Úttörő Termelőszövetkezet ebben az évben építi fel 250 férőhelyes, favázas sertésszóllást, egy 3000 férőhelyes baromfiólat ugyancsak faszerkezettel, hogy csak a lényegesebbeket említ­sük. A babarci Béke Termelő- szövetkezet épít egy ötven fé­rőhelyes növendékmarhá-is- tállót, egy 3000 férőhelyes ba­romfiólat, két darab 10 és egy darab öt vagonos górét és mindezeket a legolcsóbb mód­szerekkel; Vagy itt van a bólyi Kossuth Termelőszövetkezet példája. Ez is régi termelőszö­vetkezet, már tízéves jubileu­mát is megünnepelte és a ta­valy megkezdett olcsó építke­zést most folytatja. A bólyi Kossuth-ban saját építőbrigád­dal építenek egy 250 férőhe­lyes kocaszállást. Ennek a ke­rítőfala tégla lesz ugyan, de a tető szalmából, vagy zsuppból lesz. Felépítenek még egy 3000 férőhelyes csibenevelőt — ez favázas lesz, — egy húsz férő­helyes sertésfiaztatót, egy 250 férőhelyes süldőszállást, aztán még egy 23 férőhelyes sertés­fiaztatót és egy 10 vagonos górét. Sokat építenek és ez a sok nem kerül annyiba, mint némely helyen az egy. A bólyi Kossuth-ban ezeknek a felépí­tése mindössze 849 000 forintot ezek. Egyre több az olyan ter­melőszövetkezet, amely meg­érti: nincs szükség arra. hogy palotákat építsünk, nagy költ­séggel az állatoknak. Arra van szükség, hogy jó, a célnak megfelelő istállókat építsünk minél gyorsabban és minél ol­csóbban; A szénbányászatban az egyik legfontosabb cél, hogy ugrás­szerűen fejlesszék a gépi jö- vesztést és rakodást. Az ötéves terv további haladást irányoz elő a kétfrontás művelés gépe­sítésében, de ez csak akkor ikövetkezhetik be, ha már az idén megvetik az alapját a to­vábbi fejlődésnek. A gépi jö- vesztés arányát több mint há­romszorosára, a gépi rakodást kétszeresére kell növelni, ezért ebben az évben jövesztő és ra­kodó gépekre 55 mililó forin­tot költenek. Az emberi munkaerőt kí­mélő, igen termelékeny hazai gyártású flexibilis kaparóbe­rendezéseket, amelyekből ed­dig tíz működik különböző bányákban, újabb tizenkilenc­cel szaporítják. A rakodómun­ka termelékenysége és a dol­gozók kímélése szempontjából ugyancsak kitűnően bevált Kóta-féle kisfelrakodóból 140- et helyeznek üzembe. Nagy fejlődést jelent a ra­kodás gépesítésében, hogy a másik magyar rakodót, a Hi- daisi-féle kisfelrakót az Idén már nemcsak elektromos, ha­nem sűrített levegős meghaj­tással is előállítja a Duclos- gyár, tehát sújtólégveszéflyes murokahel veken is alkalmaz­hatják. Ezenkívül 25 elektro­mos meghajtású új Hidasi-gép Ikerül még a bányákba. Ezek­kel együtt összesen 110 ilyen­fajta rakodó segíti majd a bá­nyászok munkáját. A Szovjetunióból, Lengyel- országból, illetve Csehszlová­kiából 30 kanalas felrakót, 27 frontfejtés! páncélkaparót, 13 nagyteljesítményű gyűjtőpán- célkaparót és 10 kamrafejtéri páncélkaparót kapnak a bá­nyák. Új, naeyhatásű gyomírtószert állítottak elő A veszprémi kémiai labora­tóriumokban nagyhatású gyomirtószert állítottak elő a ciángázból. Több tucat vegy­szer összehozásával készítet­ték. A mérnökök megállapí­tották: a szemcsés szerkezetű védőszer elsősorban a szőlők és gyümölcsösök gyomtalaní­tására alkalmas. A friss gyo­mokat néhány nap alatt, az évelő gyökérzetű, kártékony növényeket egy-két év alatt pusztítja el. Holdanként négy- kiló vegyszer felhasználásával valamennyi gyom elszárad. A talajban lévő táperő így tel­jes egészében a szőlők, gyü­mölcsösök gyarapodását segíti, s ezzel mintegy tíz százalékkal növelhetik a terméshozamokat. Az Egyesült Vegyiműveik­ben az idén nagyüzemi kísér­letekkel készítik elő a gyár­tást; jelent. Nem egyedülálló példák Jtlai öregek Az idősebb mun­kások élettapaszta­lata nagy kincs, nagy érték minden­ki számára, akinek átadják. S a „mai öregek“ túlnyomó többsége ilyen. Szí­vesen átadja a hosz- szú munkásévek so­rán összegyűjtött tapasztalatait a fia­taloknak, hogy azok már kevesebbet bot ladozzanak, tanulja­nak az öregek éle­téből, hasznosítsák mindazt, amit csak lehet az ő életük­ből. Ugye, milyen ked­vesek azok az össze jövetelek, családi estek, amelyek mos­tanában divatba jöttek Baranyában, — amelyeken össze­jönnek fiatalok és öregek, nyugdíjba vonuló munkások és parasztok, beszélget nek, nótázgatnak, táiMoftmkn Figyel­jék csak meg eze­ken a családi este­ken a kedves „mai öregeket“» amint tegnapi, tegnapelőtti életükből, a tőkés rendszerben eltöl­tött munkanélküliség éveiről emlékeznek, s közben táncra- perdülnek az uno­kákkal, vagy a fele­ségükkel. Biztosan észrevette minden­ki, aki látta ezeket a kedves nyugdíjas embereket, hogy mai vidámságuk nem a múlt vidám­sága, se a szívük­ben, se az arcukon. Biztosan észrevet­ték, hogy a múltra való visszaemléke­zések szavaiból ki­csendül jelen életük derűje, még akkor is, ha néha itt-ott arra céloznak, hogy nem volna rossz dolog, ha kicsit ma­gasabb lenne a nyugdíj. Jobb len­jobb lenne, de má így is sokkal, d< sokkal jobb, min régen volt. Figyelték-e, mi lyen boldogok ezel a „mai öregek“, h; egy kis kedvesség gél, szeretettel, mei becsüléssel találkoz nak? Látták-e mái hogy amikor a csa ládi est bevételébő ajándékokat, jutái makat kaptak a nő bizottságtól, vagy . szakszervezettől nyugdíjba menő őr gek, a meghatottsái könnycseppjei je lentek meg a sze meikben? Amikor Ilyet lé tok, mindig arr gondolok, hogy mi lyen jó lesz har mine év múlva ne kém is, ha majd eg ugyanilyen kedve családi esten ugya így elfog a meg hatottság! i s • Uf otthonban Vidám, jellegzetes diáikzsivaj tölti meg a Hunyadi úti egy­kori énekiskola folyosóit. Hentvenhárom diákkal ide költözött a Bányaipari Technikum diákotthonálnak egy része, a ragyogó hálószobák, kultúrterem, tanulószobák és fényes, csillogóan tiszta ebédlő birtokosaiként. A másfél millió forintos költség­gel felújított épületet szeptemberre újonnan épülő két és fél­millió forint értékű épületszámnyal bővítik, ahová a régi, szűk diákotthonban maradt második csoport költözik majd. Fénycsöves világítás, szép csipkefüggönyök teszik ottho­nossá a 80 személyes ebédlőt. Négyszemélyes asztaloknál talán még jobban is ízlik az ebéd, mint a régi étkezde hasz­nú kecskelábas asztalainál, ahol gyakran egy fél osztály zsúfolódott össze» Külön tanulószoba jut az otthon minden osztályának. A képen Soós Ferenc, Benkocs Imre és Budai Gábor egy szakrajzon dolgoznak a tanulóban» Az ősszel 65 ezer forint értékben hangszereket kaptak a zenekar tagjai, akik kedvenc számukat, a Pancsoló kislányt próbálják a klubteremben. Amint elhallgatnak a hangszerek, a színjátszók szálljak meg a kultúrtermet. Az ő problémájuk is megoldódott: végié van már helyük, ahol nyugodtan próbálhatnak Á képen Dömötör István, Menhárt Gertrud és Gyuga Sándor Nóti Károly egyik vidám jelenetében. (Erb János felvételei^ \

Next

/
Thumbnails
Contents