Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-07 / 32. szám

I. FEBRUAR T. NAPIÓ 3 Hogyan lehet gazdaságosabbá tenni a takarmány-felhasználást? Országos jelentőségű kísérletek a Zengőaljai Állami Gazdaság laboratóriumában 5 mm. Jt . ÉH ■ . A Búzakalász portáján nagy a sürgés-forgás. Gárdony La­jos elnök a magtárnál van, a tsz darálójának első vámkeres- ményét jegyzi mindentudó zsebnaptárába. Kilenc mázsa • kukoricával és hét mázsa zab­bal lettek gazdagabbak. Az irodában két középkorú férfi — Bódis István és Kiefer Antal — monoton hangon egyezteti, hogy kinek mennyi munkaegysége van. Emberek járnak és kelnek, minden ar­ra mutat, mintha egy régi tsz- be látogattam volna be, pedig a Búzakalász még ötven na­pos sincs. Ez a falu « öntevékeny emberek földje. Itt minden percnek értéke van, olyan lendületesen fognak a közös dony elvtárs szerint teljesen kifizetődő lenne ez a tsz szá­mára, mert a tagok mintasze­rű növényápolásra törekedné­nek. A terv megvalósulásának azonban számos akadálya van. Az egyik az, hogy az idén még kisparceüákon gazdálkod­nak A másik — és ez a na­gyobb! — a tsz attól tart, hogy nem kap elég műtrágyát. A termelési feltételeket pedig Csak bőséges műtrágyázással lehetne nagyjából egyenlővé tenni. Minél többet önerőből • Minden tsz örül az állam ezernyi segítő karjának — a szentlászlói is. — De vannak Munkaegységeket egyeztet a két brigádvezeiő. munkához, mintha már egy évtizede várnának az alaku­lásra. / December 21-én mondották ki, hogy Szenti ászló is terme­lőszövetkezeti község, és har­madnapra már meg volt a *zöldleltár", azaz pontosan tudták, hogy a tsz-nek mennyi gabonája és pillangós takar­mánya van elvetve a határ­ban. December 28-án már az állatokat értékelték. Rá né­hány napra elkészültek az is­tállóépítkezési tervek, és ami­kor leesett az első hó, és jó szánút vezetett a határba, megkezdődött a trágyahordás. Senkit sem kellett munkára nógatni, egyemberként hord­ták mindadag, amíg a szánút tartott. A munkaegységeket is egyeztették már a brigádveze- tők. 240 hold kukorica A szántóterület több mint negyedrészét, 240 holdat vet­nek be vele. Ebből 20 hold szó- jás-sáló, 20 hold pedig rövid te­nyészidejű takarmánytengeri lesz. A 22« holdat felosztják a nö ^énytermesztők között. Körül­belül egy és háromnegyed hold jut egy családra. Hogy a tsz- tag érdekelt legyen a minél nagyobb hozam elérésében, a szokásos munkaegységen felül, külön premizálják a munkát. Kot elképzelés látott napvilá­got. Az egyik szerint minden mázsából jo kilógramm csö­vestermény maradna a tsz- »B|ikkA,másllt szerint — és X ]obbnak tűnik! — JO—35 * 30 mázsán felüli termés egynegyedrésze (S5 má­zsa esetén 1,25 mázsa), 55 má­**** « * mázsá­nál több termény feJe lenne a novényápolóé. <«j zsa esetén 2.5 mázsa, tengeri amihez még hozzá kell számí­tani egy negyedrészt, 1.23 má' »ét is.). Ilymódon egy növény, ápoló 3,75 mázsa csöves pré­mium-kukoricát is szerezi let - 156 egy holdról. Maga az elgondolás jó, a raszletek azonban még vitaft- ■*** és módosíthatók. Gér­tsz-ek, ahol akkor Is az állam­hoz fordulnak támogatásért, amikor a saját' lábukon is megállhatn áriak* Szentflászló nem ezek közé tartozik. Itt még egy fillér hitelt sem vettek fel, itt amit csak lehet, a maguk erejéből akarnak megoldani Igen emlékezetes ebből a szempontból a január 27-i köz­gyűlés. Itt hangzott el ugyanis az a javaslat, hogy Szuper Zetort, hármas ekét, fűkaszáló gépet és 32 soros vetőgépet kellene venni. Ez körülbelül 190 ezer forintba kerül s ennek negyedrészét — 47 500 forin­tot azonnal ki kell fizetni. Mi­ből? Mert ma még nincs pén­zük. Várjanak míg lesz? Nem! A gépek nagyon kellenek, úgy döntöttek, hogy összeadják. Egy tagra körülbelül 300 fo­rint jut E3 akartak vetni 30 hold lu­cernát és 94 hold lóherét. Csakhamar kiderült, hogy a járás nem tud elég vetőmagot adni. Sebaj! Úgy határozott a közgyűlés, hogy amennyit csak tudnak, összeadnak. Majd visszakapják ősszel. Gárdony elvtárs azonnal bejelentette hogy a többi között 16 kiló 1ucerna,maggal járul hozzá az alaphoz. A Pillangósokhoz hasonlóön ^edik, össze, a zab vetőmagot • váró süldőket ,Ebí*'n is megegyezett a ja- nUíü közgyűlés. Áldoznak, "frt tudják, hogy kamatostól visszatérül. J- olyan intézmény, amelyben önmagát fizeti az ember" — mondotta elnökük, és a tagok megértették. Istállók, „apróságok*4 A Buzakal ásznak nincs sze rencséje a gazdasági épületek­kel. Nincsenek nagyobb istál­lók. Ezért mondták ki már az alakuló közgyűlésen: Vagy építünk, vagy nem lesz állat- tenyésztésünk és jövedelmünk. S a „szokott szentlászlói len­dülettel azonnal kisütötték, hogy- három favázas istállóra, Müetve ólra azonnal szükségük van. Negyven férőhelyes nö- vendékmarha-istállóra, 100 fé­rőhelyes hizlaldára és 40 férő­helyes fiaztatóra. Küldöttséget menesztettek a kétújfalusd és gyöngy ösmelléki tsz-be, és megnézték az ottani favázas épületeket is. Igazán nem a szentlászlóiatkon múlott, hogy a fakitermeléshez még nem tudtak hozzákezdeni. Az enge­dély késik, ezért sürgősen el­utaznak Kaposvárra, mert az emberek már türelmetlenek ... Most pedig nézzük az „ap­róságokéit”. Mert annalk számít például az, hogy a Búzakalász öthgjdas szárazkertészetet akar létesítem, hiszen igen „sok tsz kertészkedik még így. A leg­többen azonban nagyon felap­rózzák az erejüket — az ubor­kától kezdve a sárgarépáig szán­té mindent termelnek egészen csekély tételben. A Búzakalász már az első évben sem esik eb­be a hibába, az 5 holdból egy hold paradicsom, a többi pedig paprika lesz. A szentíászáóiak lehetőleg mindent egy tételben akarnak termelni: burgonyából például 50 holdat szerződtek ebben az évben. Végezetül a Búzakalász ter­veiről néhány szót. Van nekik 50 holdas elvizesedett savanyú rétjük. Ezen a jövő évben ha­lastavat akarnak létesíteni. Gárdony elvtárs úgy tervezi, 1961-ben 500 -darab pulykát tartanaik. Véleménye szerint két legyet ütnek így egy csa­pásra. Húst termelnek, más­részt majdnem, vagy csatoném teljesen feleslegessé teszik a burgonyaföldön a porozást. A pulyka ugyanis hihetetlen ét­vággyal pusztítja a kolerádé- bogaraikét és az egyéb kárté­kony rovarokat. Hogy honnét jutott ez eszébe? Az Elet és Tudományban olvasta. Magyar László Pécsett a Felsőmalom utcá­ban, az Állami Gazdaságok Baranya megyei Igazgatóságá­nak épületében van a Zengő­aljai Állami Gazdaság labora­tóriuma. Valamikor lóistálló­nak használták ezt az épület­részt, ma pedig ragyogóan tiszta szobákban csillogó üveg­csövek, lombikok ’és műszerek társaságában foglalatoskodnak itt a laboratórium munkatár­sai. A vezető, fiatal. jónevű szakember, Margitay László, most is az egyik vegpelemzési folyamatot figyeli. — Nitrogéntartalom megha­tározást végzünk szálastakar* mánknál — ad felvilágosítást a különféle színű folyadékoktól fortyogó lombikok mellől. Ez olyan „mindennapos” munka, de folytatunk érdekesebb kí­sérletetek is. Már a nyáron megkezdtük ezt a munkát és előreláthatóan az idén június­ban érdemleges eredményekről számolhatunk he. Tulajdonkén pen trágyázási tanácsadást szeretnénk létesíteni gazdasá­gaink számára, mégpedig egé­szen új alapokon. Az eddig végzett kísérletek ugyanis csu­pán a talaj állapotát vizsgálták ilyen szempontból, ami egyol dalú eredményeket hozott, hi­szen a növény igényeit nem vették figyelembe. Voltak ugyan általános meghatározá­sok például, hogy ez vagy az a, növény főleg milyen táp- anyagigényes, de ma már ez nem elegendő A fokozottabb műtrágyázás korában ponto­san meg kell határoznunk .azt, hogy egy adott talajban vala­mely növény megfelelő fejlődé­séhez milyen tápanyagokra van szükség. Ezeknek az ada­toknak a birtokában sokkal na­gyobb termésátlagokat lehet elérni. Kísérletünk egyedül­álló az egész országban, re­méljük’. hogy éredményeit szin­tén az ecész országban felhasz­nálhatják. Ez a kísérletezés azt hiszem elég sok munkát nyújt a labo­Kétmillió forint terven felül A Dunaártéri Állami Erdé­szet bédai erdészetéhez 5560 hold erdőterület és 40.000 hold vadászterület tartozik. Az Erdészet dolgozói a kong resszusi verseny segítségével 1,970.000 forinttal teljesítették túl tervüket. Györki Attila az Erdészet vezető mérnöke el­mondta azt, hogy az Erdészet termelése komoly népgazdasá­gi érdeket szolgál hisz a Duna­ártéri erdők a hazai bútoripart látják el nyersanyaggal, a la­kóház építésekhez biztosíta­nak nyersanyagot és a Farost- lemezgyár részére is biztosíta­nak faanyagot. Az Erdészet kooperációban dolgozik a babarci termelőszö­vetkezettel. Ez a kooperáció elósegítette, hogy a babarci termelőszövetkezet dohány­szárítója időben készült el, ezenkívül 100 férőhelyes nyári­szállás részére is biztosítottak anyagot a tsz-nek. A termelő- szövetkezet cserében a tél fo­lyamán 4-5 brigádot biztosi-, tott a fakitermeléshez, így az Erdőgazdaság fakitermelése is biztosítva van és a termelő­szövetkezeti tagok részére té­len is biztosítanak munkale­hetőséget és tüzelővel is ellát­ják őket. Az Állami Gazdaság a 40.000 kh-as vadászterületén 1950-ben nyugatnémet vendégeket láttak vendégül. Ez a vendég három szarvasbikát lőtt, amely 80 000 forintot jelentett az államunk­nak. Ezenkívül a vadászterület több száz nyulat, vaddisznót és egyéb vadat biztosított az or­szág ellátása részére. Az Erdőgazdaság dolgozói április 4. tiszteletére éves ver­senyt szerveztek és célul tűz­ték, hogy az éves termelési ter­vüket 1959-hez hasonlóan 2 millió forinton felül kívánják túlteljesíteni. Az 1959. évi nvereségrésze­sedés összege félhavi fizetés­nek felelt meg. Ebben az év­ben ezt is növelni kívánják. Ebben nagy segítséget nyújt számukra az április 4-e tisz­teletére Indított éves verseny. Vadon Antal ratórium néhány főnyi sze­mélyzetének. Az igaz, de ennek ellenére mással is foglalkoztunk. A napokban fejeztük be a szá­lastakarmányok vizsgálatát Ennek az volt a célja, hogy a baranyai igazgatósághoz tarto­zó gazdaságok gazdaságos ta­karmányfelhasználását előse­gítse. — Miért van erre szükség, hiszen vannak táblázatok, ame lyek a takarmányok belső ér­tékét feltüntetik. Ezeknek se­gítségével nem igazodhat el a jó szakember? — Nem, mert tájegységen­ként és az időjárástól függően változik az egyes takarmány­fajták belső tartalma, összeté­tele. A takarmányozást pedig éppen a növényben lévő táp­anyag mennyisége irányítja a nagyüzemi gazdálkodásban. Ha kísérleteink eredménveit figyelembe veszik és az álla­tok takarmányozását ennek alapján irányítják, akkor gaz­daságosabban és eredménye­sebben végezhetik el üzeme­inkben az állatok etetését. — A takarmányvizsgálat eredményei mikor kerülnek ki a gazdaságokhoz? — Máris elküldtük ezeket az adatokat, hogy minél előbb felhasználhassák őket. A mun­ka során egyébként 458 nö­vényt vizsgáltunk meg ilyen szempontból. A laboratórium melletti iro­dában Gyurkó István mérnök egy érdekes géppel foglalatos­kodik. — Ez a Specker-féle foto­méter. A múlt héten érkezett Londonból, körülbelül 100 ezer forintba került. — Pedig így külsőre egészen egyszerű alkotmánynak lát­szik; — Nagyon hasznos munkát végezhetünk segítségével, pél- dálu a levél-analízis során. A foszfor- és nitrogén-tartalom meghatározásánál pedig szinte felbecsülhetetlen a haszna. Gyorsan, egyszerűen és pon­tosan dolgozik. — Milyen értékű felszerelé­sük van jelenleg? — Körülbelül egy millió fo­rint értékű. De reméljük az Idén Ismét gyarapodunk. Kisdiák koromban mindig szorongva álltam a térkép előtt. Emlékszem, be­hunyt szemmel rá kellett mu­latni egyes városokra, ország­részein-e, országokra és el ke1- lett mondani: hol. milyen az étéi, hol, hogyan élnek az em­bert k... Most büszke érzéssel állok a megye térképe előtt. Apró •pontocskák a térképen a fal­vak és nagyobb pontok a va­rosok Pécs, Komló, Mohács. Vékony vonalak jelzik a vasút­vonalakat, amelyeken város­ból ki, városba be szaladgál­nak a vonatok. Aztán egyszer­re mintha megelevenedne a térkép Mintha látnám a drá- vafefeiaikat, amint takarékba viszik a munkaegységért ka­pott pénzt, a rózsafaiakat, amint azt tervezik: hogyan is lesz most már a három fez­ből egyesült termelőszövetke­zetben a feisőszentmartörua- kat, akik alig néhány hete léptek a közös útra és máris nagy terveket forgatnak a fe­jükben. Apró, pici pontocskák a fal­vak és, aki csak ezeket a pon­tocskákat látja, az keveset lát. Megpróbálom a lehetetlent.. VisszaDergetni az időt. 1959. tavasza! Megmozdult a falu- Utcán, lakásban, mindenütt egy a téma: a szövetkezés. Járnak a népnevelők és egy asztalhoz ül a munkás és a parasztember, hogy bent a szobában, a családi tűzhely mellett beszéljék meg a kis dolognak látszó, de mégis nagy dolgokat- a munkás-paraszt állam jövőjét, a maguk jövő­jét. Olyan ez a kép, mint ami­kor a szülő járni tanítja a gyermekét A munkás már jár, a parasztember még botiad«*­TÉRKÉP ELŐTT Uj életet kezd a falu zik, nehezen akarja megtenni az első lépéseket. Mit tesz ilyenkor a szülő? Azt, amit a a munkás. Megfogja a járni tanuló kezét és bátorítja. A parasztember előre lép és a munkás most tovább báto­rítja. Az apró pontocskák pirosak lesznek és az újság hírül ad­ja: ez meg ez a község ter­melőszövetkezeti község lett. Csak ennyit, vagy ha többet is. akkor sem az egészet. Mert egyszerűen lehetetlenség visz- szaadni mindazt, ami egy-egy ilyen hír mögött van: a pa­rasztember vívódását, azt, hogy a impikás, áld vállalta segít paraszt testvérének az előrelépésbai, hetekig esak alva látja a feleségét, a gyere­két. Megy, mert tudja a kö­telességét ..: 1959. ősze-tele. Isimét a szövetkezet a be­szédtéma Csatak, sár. hideg koszt: — Higgye el, jobb lesz ma­guknak! — mondja a munkás a parasztnak és beszél, beszél arról, hogy milyen lesz az ő elképzelése szerint a jövő fal­va, milyenné lehetne tenni, hogyan lehet könnyebben, job­ban élni. Egy és ugyanazon helyen többször is beszél. Véle van a falu szövetkezeti parasztja, az értelmiség & végül is az 6 Igazuk győz. Napok alatt barátságok szö­vődnek. Egy-egy munkás, pa­raszt. ötök barátságot köt. Erősödik a munkás-paraszt szövetség. Mindenki minden­kit név szerint ismer és ami­kor elérkezik a nagy pillanat, amikor már egy nagy családdá lett a falu, akkor együtt ürí­tik poharukat a jövőre* és erre az űj életre is a mun­kásosztály példáján, a mun­kásnak kell megtanítania a parasztot. Arra,’ hogy köntör­falazás nélkül mondják el észrevételeiket, javaslataikat, hogy dobják el a maradiság rongyait és ezzel együtt ezt a véleményt is: „Nem szólok egy szót sem, mert még azt gondolják, én akarok brigád- vezető, vagy elnök tenni.” A közösségi életre is ők ta­nítják, ők, akik a gyárban traktort, ekét készítenek a mezőgazdaságnak. Megelevenedik a térkép. A pirossal megjelölt helyeken a jövőt tervezik, a még fehér pontocskákon lomhán, a régi mederben folyik az élet. Lom­hán, lassan, hogy egyszer itt iss szétrepedjenek a gátak és az egész határt elárassza a jövő. A keskeny fekete csíkok«]?! vonatok futnak a falvakba. Munkások járják a falvakat. Egy parasztember azt mondta: „Olyanok ők, mintha modem apostolok lennének”. Járják a falvakat és osztályuk nevében arról beszélnek: Ebben az or­szágban mindörökre a mun­kásosztály az úr, közösen gya­korolja a hatalmat a paraszt­sággal, a parasztság az ő test­vére és most mint idősebb testvér, segítő jobbot nyújt, hogy jobb, könnyebb élete le­gyen a parasztnak is, hogy több élelmiszer jussén a vá­rosnak, amiért gépek, iparcik­kek jönnek a városból. Egy új eszmét hirdet, amely nem bib­liákat szül, hanem új városo­kat, új gyáraikat, iskolákat te­remt máról holnapra, amely elvágja a légi gátakat és fe­lun is szabadjára engedi a fej­lődést. És mindezt azért teszi, mert azt akarja, hogy fiata­labb testvére, a parasztember is jobban, könnyebben, kul­túráltabban éljen. Dicséret illett esést a mun­káért. Megelevenedik a térkép. A pirossal megjelölt helyeiken a jövőt tervezik, a még fehér pontocskákon lomhán, a régi mederben folyik az élet. Lom­hán, lassan, hogy egyszer itt is szétrepedjenek a gátak és az egész határt elárassza az új, a jobb. A keskeny fekete «fkokon vonatok futnak a városból a falvakba. Gépeiket, iparcikke­ket, műtrágyát cipelnek. Azok küldik, akik néhány héttel, nappal ezelőtt a faluban jár­tak, azok küldik, akik még most is ott járnak. És jönnek a vonatok a városba: sertést, hízott marhát, élelmiszert hoz­nak. Ezt meg azok küldik, akiknél kint jártak. Állok a megye térképe előtt. Büszke vagyok. Büszke azok­ra, akik megtanították járni a parasztembert és büszke azok­ra, akik hallgattak .idősebb testvérükre, a munkásokra. Mesgyét f eszeget telun a jövő, egy beszállítják a határt, hogy már az első évben több élelmiszerrel megrakott vonat fusson a városba. Mert segí­teni akar a parasztember is azoknak, akik nemcsak gépet, műtrágyád adnak, hanem esz­mét, bátorítást is ahhoz, hogy átlépjék mindenütt azt a bk zonyos küszöböt.

Next

/
Thumbnails
Contents