Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-28 / 50. szám

4

NAPLÓ

i»eo. febrvAr a

Sikeres a bányászház-akció

így az érdeklődés a harkányi üdülő-telkek iránt — 1959-ben 2 millió forintot nyertek a totóp a baranyaiak

i.

Üzemszervezési problémák a tsz-ekben

OTP a kormány megbízási egyre több Ingatlanérté- tési feladatot lát el, amelycélja, hogy a dolgozók sa- személyi tulajdonukat ké- 5 ingatlanokat vásárolhas- ak az államtól. E feladatben kezdte meg az OTP ba- /jii fiókaj is a múlt év in a szénbányászati trösz- kezelésében volt kisebb ingatlanok, illetve szolgála- akások értékesítését a bá- sz dolgozók részére. A ked- ményes részletfizetési felté- k mellett történő ingatlan- árlások iránt a bányászság ében komoly érdeklődés átkozik. A pécsi és a kom- széntrösztök, valamint a isi szénbányák által átadott ngatlanok, illetve lakások il eddig már 193-at vásá- ik meg a bányász dolgoi 1957. évben épült bányász tházak közül a múlt évben bbi 45 házat vásároltak a bányász dolgozók. Az ó tovább folyik.

1957-ben épült bányász tházak közül a múlt évben bbi 45 házat vásároltak a bányászok, s ezzel az ó kezdetétől

bányász jutott saját házhoz

egindult a tanácsok által .ölt kisebb állami tulajban lévő házingatlanok ádiházak és öröklakások) rcesítése is. Tekintettel a lölt ingatlanok nagyobb iára, az előkészítő munkáin sok időt vesznek igény- s emiatt az eladások lebontása még nem kezdődhe- meg. Pécsett eddig 90 inán átadása történt meg. A ;ki tanácsoktól eddig 108 itlant kapott az OTP éltetésre és a további átadá- elókészítése megfelelő nben folyik. Az átadott in- anok eladási árát a mű- :i és a forgalmi becslés bir- iban alakítják ki. Az ingathat elsősorban a bennük * bérlőknek fogják megvé- 3 felajánlani, akiket a ren- t szerint elővásárlási jog meg. A vételárat igen ked nényes részletfizetési felté- í mellett fizethetik meg a 5k.

dolgozók egyéni házépíté- ek elősegítése érdekében alkoznak a tanácsok átvett, mi tulajdonban lévő telkek kesítésével. A múlt évben

fejlesztésével kapcsolatban 'a tanács nagyarányú parcellázást hajtott végre, s így sok dolgozó vásárolhat magának ví- kend-telket és építhet házat üdülés és pihenés céljából. Az eddig átvett 200 telek túlnyp- részt már gazdára talált, de rövidesen további telkeket vesznek át értékesítésre.

A lakosság érdekeit szolgálja az is, hogy az OTP

községfejlesztési hitelek

állami telket értékesítettek.

elentkező igényeket általá- ki tudják elégíteni, kivéve sett, ahol újabb parcellázá- hiányában nem állt kellő nú telek a rendelkezésűken nagy érdeklődés nyilai meg a harkányi tanács 1 átadott üdülő-telkek t. Az 50—70 négyszögöl /ságú telkeket 25—30 fo- ds egységáron vásárolhat- meg a dolgozók, indokolt oen részletfizetési kedvez- nyel. Harkány gyógyfürdő

A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat mtechnikában és erősítő chnikában jártas egyént alkalmazna

nűszaki ellenőri

beosztásban.

itorkerékpárral rendelkezi előnyben. Jelentkezés életrajzzal. Cfm: cs, Perczel utca 22.

72

nyújtásával segíti elő a tanácsok kommunális beruházásainak mielőbbi megvalósítását. A múlt évben ilyen célokra 23 tanácsnak több mint 3 millió forint összegű hitelt nyújtottak, melynek segítségével többek között Pécsett megjavították a lakosság vízellátását, több községben pedig járdát, kultúrházat, orvosi lakást építettek. A pécsszabolcsi kórház felszerelésének kiegészítése szintén a községfejlesztési hitel segítségével történt meg. Ebben az évben újabb 3 millió forint hitelkeret áll a megyei és a városi tanács rendlekezé- sére. Az elmúlt évben fokozottabb mértékben elégítették ki a dolgozók fogyasztási hiteligé- nyit is. Az áruválasztási köl- csönakciót mintegy 9 000 dolgozó vette igénybe és részükre közel 26 millió forint hitelt adtak, melynek segítségével igen sok árucikket, mint pl. ágyneművásznat, rádiót, motorkerékpárt, televíziós készüléket, tűzhelyet, kályhát, lemezjátszót, mosógépet stb. vásároltak. Lehetőségük volt arra is, hogy a betétes ügyfelek egyéb indokolt beszerzéseihez is kölcsönt nyújtsanak.

A szerencsejátékok iránt az elmúlt évben tovább nőtt a lakosság érdeklődése. Baranyában 1959-ben 1,612.600 totószelvényt vásároltak és a nyertes fogadóknak közel 2 millió forint összegű nyereményt fi- aettek ki. Az év folyamán

12 találatot, illetve I. osztályú

11 találatot 37 fogadó ért akik összesen 815.000 forint nyereményhez jutottak. A lottójáték iránti érdeklődés lényegesen meghaladta az előző évit, mert az 52. játékhét folyamán 8 038 300 szelvény kelt el az előző évi 6 035 000 szelvénnyel szemben. A nyertesek nek közel

ÍZ millió forintot fizettek ki.

Az év folyamán megyénkben 76-szor értek el 4 találatot és ezeknek nyereménye együttesen 5 463 000 forintot tett ki. A pénznyereményeken kívül a havonta megtartott tárgynye- remény-sorsolósokon 219 tárgy nyereményt sorsoltak ki a megyében vásárolt szelvényekre, köztük 2 db öröklakást, egy Wartburg sport-autót, 30 db rádiót, 17 db televíziós készüléket, 5 motorkerékpárt, három zongorát, két hűtőszekrényt, négy bútorgamitúrát, négy külföldi utazást és számos kisebb-nagyobb értékű tárgyat. A lottó népszerűsítésére megyénkben két alkalommal tartottak lottó sorsolást, egyszer Mohácson, egyszer pedig Siklóson igen nagy érdeklődés mellett i

Szarvasmarhák, serléseit, baromfik

Az új termelőszövetkezetekben jelenéséig m azonban a téri

igen alacsony az állatsűrűség, mivel a belépő parasztok álla-1 tainak zöme a háztáji gazda-! ságban marad. Ami bekerült j a közösbe, az is túlnyomórészt gyenge minőségű, rossz termelőképességű egyed, amit már korábban is kiselejtezhettek volna. Erős a törekvés a nagyarányú kiselejtezésre, meghíz- lalásra, amit azonban mérsékelni kell, mert az utánpótlás nem tart lépést a selejtezéssel; Az új termelőszövetkezetek, de a régiek is helyes, ha számítanak a háztáji gazdaságokban egyedek utódaira és azt teszik, amit a pécsváradi járásbeli szövetkezetek: kötelezik a tsz-tagokat arra, hogy ha el akarják adni ezeket az utódokat, elsősorban a termelőszövetkezeteknek ajánlják fel.

Az új termelőszövetkezetek egy része komoly takarmányhiánnyal küzd, ezért az állatok összevonását csak a zöldtakarmány megjelenésére tervezik. Ahol már megtörtént az ösz- szevonás. nagy figyelmet kell fordítani — a lehetőségek figyelembevételével — az ésszerű takarmányozásra, a bevitt állatok kondíciójának fenntartására az új takarmány megmelőszövetkezetek. vezetőinek számolniok kell azzal a ténynyel, hogy a közös, állatállománya szétszórt elhelyezésű, ami nehezíti az állattenyésztői munkát. — Az állattenyésztés adja meg a fő jövedelmet, mégis tapasztalható, hogy sok termelőszövetkezetben idegenkednek az állattenyésztéstől, de főleg a sertéshízlalástól. Pedig példák egész sora bizonyítja, hogy a sertéshizlalás kifizetődő, és ami igen döntő a most szövetkezeti taggá vált parasztok is ebből pénzeltek, míg egyéniek voltak. Népgazdaságunk egyre több sertéshúst követel. Több sertést vár a termelőszövetkezeteinktől. Ebben az évben mintegy 100 ezer hízott sertést kell megyénk bői leszállítani és ebből 45 000- ret termelőszövetkezeteinknek kell tneghizlalniok. A feladat nagyságát mutatja, hogy ÍOO’ hold szántóra számítva a régi tsz-eknél 27, az új tsz-eknél pedig 12,5 hizott sertésnek kell jutni. Ha termelőszövetkezeteink jól szervezik gazdaságaikat, akkor ezt a tervet teljesíteni tudják. Teljesíteni tudják, mert a tagok háztáji gazdaságában is hizlalhatnak.

Félszáz új termelőszövetkezetet segítenek a baranyai állami gazdaságok

A baranyai állami- és tangazdaságok mintegy félszáz újonnan alakudt termelőszövetkezet szervezeti és anyagi megsegítését vállalták magukra. A Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum és tangazdasága már tavaly öt fiatal közös gazdaságot patronált, s most újabb szövetkezeti községekre terjeszti ki pártfogását.

Az üzemszervezési tanácsadásban a legjobb szentlőrinci szakemberek vesznek részt:

Huszonöt négytalálatos

A 9. játékhéten 4 402 913 lottószelvény vett részt a sorsoláson. A beküldött szelvények között öttalalatos nem volt. Négy találatot huszonöt szelvényen értek el, s ezekre egyenként 132 087 forintot fizetnek. A háromtalálatos szelvények száma 2688, nyereményük 614 forint Két találatot 89 852 szelvényen találtak, a ezekre 18 forint 50 fillér nyeremény jut

így Neményi Ernő igazgató, Molnár Attila tanar, Pallér Gáspár főagronómus, Dömötör Jenő állattenyésztő, Laukó János mérnök és Horváth János agronúmus. A tanácsadáson túlmenően anyagilag is támogatja a tangazdaság a környékbeli termelészövetker zeteket. Az előző évben az a gyakorlat alakult ki, hogy több közös .gazdaságot — például a bakanyait, a bicsérdit, a bodait — gépekkel segítette a nagy munkák idején, amelyet a termelőszövetkezetek kézi munkaerővel viszonoztak a tangazdaságnak: kapáláskor cukorrépa egyeléskor és foas alkalmakkor. Ezt a kapcsolatot, amely mind a két félnek hasznos volt, az idén is fenntartják, sőt kiterjesztik az új termelőszövetkezetekre is.

A Szentegáti Állami Gazdaság igazgatója, a nagy szak- képzettséggel és hosszú szakmai gyakorlattal rendelkező Ravasz Ferenc, mint a megyei üzemszervezési bizottság tagja, három környékbeli szövetkezeti község — Dencshá- za, Rózsafa és Teklafalu — dolgozó parasztjait 6egíti tanácsaival, tapasztalataival. Ha mód nyílik rá, anyagi segítséget is nyújt az állami gazdaság. A dencsházai Március 15 Termelőszövetkezet például tervbe vette, hogy tíz holdon paprikát és paradicsomot termel a közeli Szigetvári Konzervgyár számára. Mivel kertészeti felszerelése még nincs a termelőszövetkezetnek, a szentegáti vezetők lehetővé teszik, hogy az állami gazdaság kertészetében végezzék el a palántázást Ehhez melegágya ablakkereteket is kapnak a tsz-tagok, a szentegáti kertész pedig tanácsaival, tapasztalataival segíti majd őket ■ :i

Igen sok termelőszövetke ben kiadták már a jel$ „Egy háztáji gazdaság — hízott sertés eladásra“, van olyan termelőszövetke mint a rózsafai, ahol a ház gazdaságokra nem egy, hai négy hizottsertés is jut, a eladásra hizlalnak a tagok sertéshizlalásnál vannak tt a legnagyobb tartalékaink ezeket a tartalékokat nem használni — bűn lenne. A esi ji^rás termelőszövetkeze ben egyre jobban terjed a mozgalom, amit így fogain tak meg: „Egy család — | süldő". Ez azt jelentig h minden család egy süldőt a termelőszövetkezetnek, q aztán a közősben meghív nak. Ez a mozgalom helyes lenne másutt is alkalmaz» Nagy gondot okoz á terük szövetkezeti baromfrtenyésa kiszélesítése is. Az ellenfoi dalom előtti évekből sok rá tapasztalatot szereztek teis lőszöyetkezeteink: ráfizettek baromfitenyésztésre. Ez a 1 fizetés íz azonban elsősorjai rossz elhelyezés, a rossz gP dozás és a helytelen takaT5 nyozás miatt következet; * A múlt évben a termelőszővj kezetek egy százalékában;1 nyésztettek baromfit és mi* egy 5 vagon árubaramfit éf kesítettek. Egészen háttá szorult ;a víziszárnyasok T nyésztése is, holott enneiP megvannak a lehetőségei & gyénkben. - • *.

A mágocs1 tsz-nél és termelőszövetkezetnél is ki*

zetődő a barom fi tenyészd

mert hozzáértően foglakozni vele és így a piaci árakW haszonnal térül meg a ráfu dított munka; A baiornfh

nyésztésnefk óriási jelentősei

van. Ma még a belföldi szü ségletet sem tudjuk kiélés teni, holott export útján rengeteg baromfit tudnál értékesíteni és az érte kap^ deviza forintért gépef‘ nyersanyagot tudnánk rolni a mezőgazdáság szá»i®!

is.

Sok tsz-ben vitatkozó

kifizetődő, vagy nem a w romfitenyésztés. A példák1 termelőszövetkezeti példák Bi mutatják: kifizetődő. De e[ mutatja a villányi tered®*“ szövetkezet főkönyvelőjén® példája is, aki idén mint®» kétezer naposcsibét nevel * a háztáji gazdaságában.

"" ' J

Fontos

felhívási

Szájunkon keresztül sok fertőzésnek vagyunk

kitéve!

VÉDEKEZZÜNK! Vpoljuk fogainkat, íblítsük szájunkat

IDOL fogkrém

szájvíz

vja egészségünket, édelmez!

APONTA KÉTSZER:

TJODOL

141

Ki tudja mihez kell nagyobb erő, — ha valaki mély kútból vizet húz — a kereket felfelé hajtani, vagy kötélrántás ellenére általugrasztani a fordulón? Nehéz lenne eldönteni, mert minél mélyebb, annál nehezebb, bár az is bizonyos, hogy szép tiszta víz csak abból jön.

A Szilágyi Kiss Kálmán bátyánk kútjából azonban nem oltotta szomját családján kívül senki emberfia, ökörnyálas nyár jöhetett, vagy locsogó hangú őszi eső, jó darab földjén kopaszra olvadhatott a hó, fagyüveg ülhette meg a zavaros pocsolyákat udvarában, mint kiszáradt diófa vetette hátát a falu fölött keringő új szélnek. Jöttek hozzá falubéliek, gyári munkások, tanácsi vezetők, — hiába halmoztak érvre-érvet, — ki mint tért be kapuján, úgy lépett ki onnan, Kiss Kálmán nean adta nevét a nyilatkozat alá.

Módos gazda, gondos gazda. Rajta a falu szeme. Ha Kiss Kálmán belép a szövetkezetbe, sokan belépnek utána, ha nem, akkor nem. Bölcs ember az az öreg, lám a gabonát se kaszálja vizesen, csak ha felszárad.

Tudta ezt Szendői György, a Pécsi Kenderfonógyár igazgatója is, amikor egy hóolvadásos téli napon, Kiss Kálmán bácsi fiávall, Pistával, — aki egyébként a gyárban technológus — bekopogtatott Szilágy községének egyik legszebb portáján.

— Szót váltani jöttem, ha nincs ellenére — üvözölte az öreg parasztot az igazgató.

— Magyar ember nincs ellene a szónak, kivált ha nem pereg könnyen, mint csutáról a kukoricamag.

Hát bizony nem pergett könnyen! Mint csendes szellő simogatása kezdődött, hogy aztán annál mérgesebbé váljon. Egymás szavába kapkodva beszéltek, Kiss néni, Kálmán és Pista a két fiú, aztán az őszhajú öregember. Kiss néni szeméből könnyek potyogtak fekete kötényére.

— Nem, nem és nem!

Aztán — lassabban, mint jött

— elült a vita. Akkor kezdett el beszélni Szendrői György, csendes, szerény hangon, ahogyan a gyárban is magyarázza a munkásoknak a tennivalókat, apránként szedve szét ízekre, darabokra Kiss Kálmán érveit. Órák teltek el, mígnem a zavaró, fojtó sötétség elkezdett ritkluni, felszáradt a barázdákra hullott eső, s az első mosoly is megjelent az arcokon. Kiss Kálmán kezébe hajtott fejjel ült némán,

majd hirtelen kihúzta magát,

szikár, inas testét, simított egyet sok év hulló sárgás-ősz haján s odalépett Szendrői György elé.

— Hát idefigyeljen igazgató

úr! Tetszik maga nekem, annál is inkább, mert még sosem volt szerencsém igazgatóhoz. Okosan beszélt, rátette az i utolsó lapáto. a kocsira, hadd i induljon. A jónak én sem va- . gyök ellensége, fiaim se mond- r ják: kárukat akarom. De Kiss , Kálmán még egy kérdést ad, ami kérdés is, meg nem is. ötven embert kérdeztem meg ! eddig, senki sem tudott vá- ' lasszal szolgálni. Egy igazgatónak mindenhez kell érteni. Nos, aláírom a belépési nyi- 1 latkozatot, ha megfejti a kér- 1 désemet Itt a kezem, csapjon . bele!

— All az alku, halljam a ' kérdést!

— Felmegyünk előbb a szö- ; lömbe, nincsen messze. Asz- ' szony! — kiáltott a szepegő kis

öregasszonyra — csomagoljatok kolbászt, sonkát, savanyúságot. Bor lesz fent elegendő. Indulhatunk.

Tényleg rövid volt az út. i Szendrői György számára ; azonban nagyon hosszúnak tűnt. Még lépegetett a csúszós i barna göröngyökön, folyton csak arra gondolt, mit is kér- ] dezhet még tőle az öreg.

Nyikorogva nyílott a nagy- : kulcsú kapu, a szorgos paraszt- * ember kis szobát ragasztott a i boroshordókat őrző pince főié. 1 Tiszta és barátságos volt ez a 1 szoba, falain olajlenyomatok i díszelegtek. Az asztalra bor t került s míg a két fin belecsur- i gáttá a poharakba az arany- i

lóan sűrített napfényt, Kiss Kálmán szekrényében matatott. Néma csend lett a szobában, amikor Szendrői György legnagyobb meghökkenésére egy gyönyörű szép régimódi tajtékpipát tett eléje az asztalra huncut kacsintással.

— No igazgató -úr, fejtsó meg ezt a kis írást, ami a pipa alján van s akkor tsz-tag lesz Kiss Kálmán. Nem nehéz ám, csak „tudó” embert kíván!

If II If [II]

Szendrői György igazgatónak az első pillanatban még a vér is kiszállt fejéből. Tuten- kámen sírfelirata sem lehetett fogasabb, mint ezek a rovások. A két fiú kíváncsian nézett rá, a néniké arca is kedves tejben fürdött. Az öreg összeszorította száját és két öklét kitette az asztalra, közben tekintetével a mennyezetet vizsgálta.

Felhajlott a kerék, hejj ... most le kéne billenteni. Lássuk csak! Az értelem apró ha- sadekain mind élesebben szűrődött át a fény. Szendrői György éveket zuhant vissza a múltba, gyermekkorába, a suhogó fűzfákkal teli rét, a grófi kastély parkjának öles fái kö- Eé. Egyszer a pusztán... mikor is volt?... A madarak nagy csapatokban szálltak a kék égen, ott ültek ők is a nosszú ház előtt anyjával, az stállókból odahallatszott a lo- irak patáinak dobogása, érez- 1 *1 lehetett a rothadt szalma,

» párás föld illatát, ott a malom irányából jött az apja zében egy faragott bottal. tatta neki. Igen. Apja szoko a „bizsókkal" ilyen rovások; faragni az évszámok megje*1 lésére a faragásaira, mert'1 könnnyebb, mint az arab bÉ tűket rávésni. A régi mag^ rovásírás van a pipán, is, ® mint jelent? Számokat! Az ® ső 1-et, a második... a másc dik 7-et, persze most már V1 lágos az egész.

Felugrott helyéről, szem** nézett az öreggel.

— Kiss Kálmán bácsi*' 1710!

Az öreg kezébe vette a piP8 Alit, csak állt gyökeret vesz ve. —* Egy percig minden8 visszatartotta a lélegzetét. ’K-r. néni felkelt ültéből, elősz® csak harapdálta fonnyadt a- kát férjét lesve, aztán apró]“8 köhintve nevetni kezdett.

— Édes fiam, de ügyes e®1

bér maga... .

— A toll majd kiseree” amikor Kiss Kálmán nevtt t® te a fehér papírra. Aztá.' óra múlva már kicsinek^'2 nyúlt a szoba.

— Tudja igazgató úr, *llTÍ. évek óta nem tettem me» most a maga kedvéért elének lem legkedvesebb nótám • • • ,

„... amikor én legény v tarn, a kapuba kiállottam ■

Ki tudja mihez kell nagy°^ erő, ha az ember mély kútb . vizet húz, a kereket ff1“', hajtani, vagy a kötélrántás ® lenére általugrani a f°rd lón?

Annyi bizonyos, hogy aTf>7, sok sok mély kútból ömlik ti* ta szép víz Szilágyon.

Szüts Istvo*