Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-24 / 46. szám

»J*«. FEBRUAR 34. Ívelő kukorica? Srigetvár felé, de különö- 1“**ány felé, a műút !gen sok » lábon ál- > KUKoncaszár. Lábon áll, IZ. ?eb™árban. holott a ‘im K ^áfó rendeleté ér- n »ár novemberben lTWí ■ ?.0,na takarítani. •k le'S m’®rt nem takarítot­' an“ak tanácselnökök, akik veöekeznek: Most sáros a föld. Nem ramenni. íkL ng?anezek a tanácsel- «ondták!hány héttel még ezt u % a hó. Hogyan le- í?.08* a kukoricaszárat ’»kanttatni? 'Hogyan?-így • 'an a megyei tanácsnak itt rlndele*e’ am>t azért ho- bogy ezzel is védje a évi kukoricatermést, akn ezze* *s elejét vegye a . rica-kártevök elszaporo- H».nak* Ezt kell betartani, 'ár v ? „betartatni. Ez a ta- . elnök feladata, no meg . n?.van olyan hanyag gaz­g ' a lem vágta le a kuko- t, aki nem törődik a terméssel, annak a szárát fogadott mun- vágassa le a tanács t - •munkabért a hanyag azdan hajtsa be. „• a e*t teszi a tanács, akkor j .°sín hamarosan eltűnik -,-e.ö kukoricának elneve- kukorieaszár a szigetvári, a harkányi út mellől is. f Időjárás jelen lés ^rható Időjárás szerda estig: b erősen felhős Idő esőkkel, egy- r helyen zivatarral; mérsékelt, jenként élénk délkeleti, dal holnap fahőátvonulások, ■8erősödő északnyugati, északi . több helyen esővel, fütó ^Porral; a hőmérséklet csök- **• Várható legalacsonyabb éj- ikai hőmérséklet északnyugaton hiusz 1—plusz 2, máshol plusz ^osz 6. Legmagasabb nappal »mérséklet szerdán plusz 2—pliufe között. eVKl'tfabbi kilátások: a hét má- íő * t,=,ét>ein bűvösebb, szelesebb Jól vizsgáztak az egyetemisták Az orvostanhallgatók tanulmányi átlaga 3,75, a jogászoké 3,76 Az egyetemeken most feje­ződtek be, illetve most foly­nak a félévi vizsgáik. A Pécsi Orvost u dományi Egyetem rek­torhelyettese, dr. Cholnoky László, az alábbiakban foglal­ta össze az első félévi vizsgák tapasztalatait. — örvendetes javulás mutat­kozik a tanulmányi eredmé­nyekben; Különösen az érde­mel figyelmet, hogy a munkás- parasztszármazású hallgatóink jól megállták helyüket az I. félévi vizsgákon. Egyetlen egy ilyen hallgató sem bukott él most, pedig néhány nem is a legjobb tanulók közé tartozott a középiskolákban. Én az I. éveseket vizsgáztattam és így erről tudok többet mondani — mondta dr. Cholnoky László. — Az I. évfolyamibeliek között szép számmal akadt kitűnő és jeles vizsgázó is. Ezt bizonyít­ja, hogy a tanulók többsége rendszeresen foglalkozik az anyaggal s tudásuk nemcsak felszínes. Bár még mindig akadnak olyanok, akik csak vizsgák előtt tanulnak. Ezek­nek a tudása nem megfelelő és ez előbb-utóbb megbosszul­ja magétj ■■■^ — Sokat köszönhetünk a KISZ-szervezetnek is a tanul­mányi eredmények emelkedé­sében. Az orvoskari KISZ- szervezet sokat foglalkozik a hallgatókkal és ez a vizsgaidő- szak alatt, nagyon hasznos volt. Az orvoskar tanulmányi átlaga ebben a félévben 3,75, a KISZ-tagok átlaga pedig 3,85 volt. Ez is mutatja, hogy a KISZ-szervezet hasznos mun­kát végzett: Az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, dr. Bihari Ottó, az I. félévi vizsgákról hason­lóképpen nyilatkozott. — A követelmények a múlt évekhez viszonyítva emelked­tek — mondotta. — Több tárgy van és ez fokozottabb feladatok elé állította a hall­gatókat. A tanulók azonban komolyan vették a tanulást. Különösen az I. éveseknél szép az eredmény, mert ná­luk sok tárgyból még jegyzet sem áll rendelkezésre. Csak az előadások alapján készül­hettek fel a vizsgákra; A II. évfolyamnál mutatkozott most félévkor lemaradás, ami azon­ban abból adódott, hogy a II. éves hallgatóknak sok tárgy­ból kellett vizsgázniuk. Ter­mészetesen ez befolyásolta az eredményt. Éppen azért, mert hallgatóinkat nem akarjuk túl zott követelmények elé állíta­ni, a későbbiekben a félévi vizsgák módosításával a II. éveseknél is tudunk ezen a problémán segíteni. — Elmondhatom; a kollégiu­mi rendszerünk nagyon előse­gítette, hogy a jogtudományi- kar tanulmányi átlaga kere­ken egy tizeddel magasabb a tavalyi első félévinél, akkor 3,66, most pedig 3,76 az átla­gos tanulmányi eredmény. — Hozzá kell tennem még egy­szer, hogy a követelmények nagyobbak a múlt évinél. A vizsgafegyelem is örven­detesen javult. Ritka hogy nem jön el valaki vizsgázni és minimális azoknak a száma is, akik halasztást kémek. Be­látták tanulóink, hogy a fél­évi vizsga azt a célt szolgálja, hogy tudásuk elmélyültebb, átfogóbb legyem Síhez, siket, Jiiketf Hétfőn Pécsre látogatott a lipcsei tánczenekar, amely Bu- dapesten is nagy sikerrel szerepelt. Érthető tehát, hogy a pécsi tánczenekedvelők nagy érdeklő éléssel várták fellépésüket. Hét­főn du. 6 órakor és este fél kilenc órakor is zsúfolásig meg-* telt a Pécsi Nemzeti Színház. A több mint két és félórás mű-* sor nem mindennapi élményt jelentett a közönségnek. Az énekeseknek, de a zenekarnak is úgyszólván minden számot ismételnie kellett. Helga Brauer és Barbel Wachholz a lipcsei rádió két női szólistája. Országos hálózat az építkezések műszaki ellenőrzésére Az Építéstudományi Intézet kutatói és szakemberei minő­sítési tagozatot alakítottak az építkezések minőségének mű­szaki ellenőrzésére. Erre rész­letes vizsgálati módszereket dolgoznak ki és újfajta mérő­műszereket állítanak elő. Nem­csak az elkészült épületszer­kezeteket, hanem már menet­közben, a munkafolyamatok műszaki előírásait is ellenőrzik majd. Az intézet egymaga nem tudná e nagy feladatot megol­dani, ezért még az idén meg Rekorderedmények az élő- és lőttvad-forgalomban ! A megyei vadászati felügye- 'í kedden a Földművelésügyi misztériumban országos érte- sleten tárgyalták meg a vad- lálkodás elmúlt évi ered- yeit és az idei feladatokat. Bertóti István, országos ádászati főfelügyelő vitáin­ké előadásában elmondotta, «y az utóbbi években a kor­fű vadgazdálkodás kialakí- tval párhuzamosan erőtel- fejlődésnek indult a messze 'időn híres magyar vadállo- ány, a rablógazdálkodás meg [ űtit, javult a vadvédelem, a fadkár-elhárítás, csaknem todenütt jólképzett vadőrö- t alkalmaztak a vadásztár- 'aságok. A soronkövetkező ^adatokról szólva, hangsú- y°zta a vadvédelemmel, to- fbbá a vadkár-elhárítással és ** apróvad-állomány — ezen II^ül is különösen a mezőgaz- *ág számára rendkívül hasz- fogoly- és fácánállomány ] további gyarapításával, vér- ssítésével kapcsolatos intéz­ések fontosságát. V-i^tonczi Sándor, a Magyar „ij^i'eskedelmt Vállalat igaz [l,.-rÜJa elmondotta, hogy a most jé, yto vadászati idény sok ; VíjiJktotben eredményesebb rriei .toint a korábbi évek bár- kiké. a felszabadulás óta ■ Í959—1960-as vadászati éig yben fogták be a legtöbb csJudtot: a vadásztársaságok be( nern 10 000 élőnyullal töb- '. tűnt a múlt esztendőben, élei'ami területekről befogott •<oZyUlak mennyisége pedig ,J'OO-rel haladta meg a tava- fj.}' Az igényeket azonban *8y sem tudták kielégíte- A-2 élőnyul-export 11 000- v°lt több a megelőző évi­nél; A lőtt-nyúl hazai és kül­földi forgalma körülbelül 20 százalékkal növekedett egy év alatt. Lőtt-fácánból 9000-rel, szarvasból 26 000 kilóval, vad­disznóból 10 00ű kilóval, őzből 3600 kilóval növekedett a zsák­mányi kezdi egy országos minősít«: hálózat kialakítását; Az építő­ipar fővárosi és vidéki oktatási intézményeinek segítségével ebben az évben négy minősítő állomást létesítenek. Az egyi­ket például Vácra tervezik, a dunai cementmű építésének ellenőrzésére, Kiállítás az NDK ifjúságáról A Leőwey Klára Leánygim­náziumban a Kultúrcsoportok Intézete szervezésében kiállí­tás nyílt, mely bemutatja a Német Demokratikus Köztár­saság ifjúságának életét. A tablók képekben és fel­iratokban szemléltetik az NDK tanulóifjúságának mostani élet­módját. Bemutatja a kiállítás az iskolai oktatás rendszerét és az ifjúság szervezeti életét. Rövid ismertetést láthatunk az NDK 10 éves fejlődéséről Is. A kiállítás kiegészítéseképpen mindennap délután öttől hat óráig dia- és mozgófilm-vetftést is tartanak. A kiállítás még egy hétig tart nyitva, vasárnap kivételével mindennap de. 10— 13 és du, 3—6 óráig. A bólyi úttörők A bólyi úttörők a nagyharsányl hegyen. Mennyi örömet, szépséget, izgalmat jelent az úttörő szá­mára, ha csapatuknál jó az 1/t/latyuknaU tcce*nt&ieU vzíp. föuol Gyakorlattal rendelkező autószerelőt keres felvételre a Pécsi J"')mmechanikai Vállalat e . Ft kereseti lehetőség- ‘ Felsőmalom u. 13. 3257 Nemrég alakult az egyhá- zasharaszti Egyetértés Terme­lőszövetkezet. Még mindössze néhány hetes múltra tekint vissza és ha ilyen rövid múlt­ból helyesen ítélni lehet: nem lesz rossz ez a termelőszövet­kezet. Az állatokat már összeírták. Istállójuk is van, csak arra várnak, hogy az oldiak kiköl­tözzenek belőle és akkor már­ciusban már egyben is lesznek az állatok. Tizennégy tehenet és tíz növendékmarhát adnak be a tagok, amihez még tizen­ötöt vásárolnak. Harminckilenc szarvasmarhával kezdenek. Most írják össze: ki mennyi takarmányt ad a közösbe. A beadott jószághoz mindenki beadja a szükséges takarmány mennyiséget is, sőt nem egy olyan gazda van, mint Bode- kas János, aki az összes szá­las takarmányát felajánlotta a termelőszövetkezetnek, vagy mint Gáli Dezső, aki kijelen­tette: — Most már nem lesz lo­vam, nincs szükségem az ösz- szes lucemaszénára sem.^Hu­szonöt mázsát átadok belőle a termelőszövetkezetnek. Gáli Dezső okleveles gazda volt egyéni korában és most az egész családjával a közös állattenyésztésben dolgozik majd. Az a terve, hogy a kö­zösben is legalább olyan ered­ményt akar elérni, mint nak idején az egyéni gazdasá­gában. Ha ez a terv valóra válik — igen nagy haszna lesz belőle a termelőszövetkezetnek is, de Gáli Dezsőnek is. Az egyházasharasztiakra jel­lemző, hogy amibe belekezde­nek, abban benne is vannak valamennyien. így volt a Ze- tor kérdésben is. A termelő- szövetkezet elhatározta: Ze- tort vesznek. Igenám, de mi­ből egy most kezdő termelő- szövetkezetben? Megtaláltak a választ. Meg bizony. Mégpe­dig úgy, hogy a szövetkezetbe lépett parasztok lemondtak az állatokért járó összeg első ré­széről. Úgy határoztak: jó lesz az majd később is, most az az első, hogy traktor legyen. A szükséges összeg összejött és mint mondják: már vissza is igazolták nekik a traktort Már megkezdték a közös munkát is. Trágyát hordtak, amíg lehetett. Most beállt az eső, de azért büszkén mond­ják: — A közösből tíz holdat már megtrágyáztunk. Ha javul az idő, akkor ismét neki látunk ennek a munkáinak. összeadják a vetőmagot is és mint mondják: — Szerdán lesz nálunk ser­tésátvétel. Itt a tagoktól vásá­rolunk sertést és, ha lehet már most beállítunk 25 darab sertést a hízóba. Ezenkívül ka­punk még busz kocából áUó sertéstörzset is, de amit lehet azt megoldjuk a magunk érés­iéből. Kész a tervük, amit ha va­lóra váltanak bizonyára nem lesz ok a panaszra. A vezető­ség úgy gondolkodott, hogy a lehetőségekhez mértein előle­ge t_ is oszthassanak már az első évben. Úgynevezett pén­zelő növényeket termelnek. Az Egyetértés szántó földterületé­nek mintegy tizenöt százalé­kán termeszt szerződéses nö­vényt. Termelnek 15 hold ken­dert, tizennyolc hold cukorré­pát, nyolc hold takarmány- borsót, öt hold étkezési babot, öt hold szójababot és har­minc hold burgonyát, amiből 10 hold előcsiráztatott burgo­nya lesz. Ezt korán vihetik a piacra és már a koratavaszon pénzzé változtathatják. Szó val? arról is, hogy Heves me­gyéből jönne egy dinnyeker­tész. Ha jön, ha a tsz meg tud egyezni vele, akkor 20 hold dinnyéjük is lesz ami vi­szont megint sok pénzt jelent a közösnek; Tervezgetnek, dolgoznak az egyházasharasztiak, akik né­hány héttel ezelőtt döntötték le a fejlődést gátló akadályo­kat és azon vannak, hogy mi­nél előbb a ledöntött gátak úttörő élet! Az igaz, hogy ilyenkor télen csendesebbek az iskolaudvarok, a sportszerek a raktárakban pihennek, de annál többször jön szóba, ele­venítik fel a pajtások egymás közt a nyári táborozás élmé­nyeit és készülnek a követke­ző nyárra. De egy jó úttörő- csapatnál nem szűnhet meg a munka a téli hónapok alatt sem. Vtrakeltünk, hogy keres­sünk egy olyan úttörőcsapatot, ahol a munka most is javában folyik. Azért, hogy tanulságos is legyen, megkértük a bólyi II. Rákóczi Ferenc úttörőcsa­pat pajtásait, meséljék el él­ményeiket, tapasztalataikat, mert így mások is tanulhat­nak tőlük. — Megkérjük Sipos Emil csapatvezetőt, hogy árulja el titkaikat, amelyek segítségével a szép eredményeket elérték? — Titokról szó sincs. Az eredményeket csakis céltuda­tos munkával tudjuk elérni. Az úttörő élet mindig tartogat valami érdekeset a pajtások számára. Mindjárt elmondok egy-két példát. Elhatároztuk, hogy „Felszabadulási térké­pet” készítünk. Mindennap kis színes zászlócskákkal je­löljük meg azokat a községe­ket, városokat, amelyeket a vöröshadsereg ezelőtt 15 évvel felszabadított. Minden héten másik őrs végzi ezt a munkát. A sport is hasznos időtöltés. A rossz idő nem befolyásol­hatja, mert ilyenkor van a te­remsportok ideje. Igen szép eredmény az, hogy a megyei tornász úttörőbajnokságot a lányok megnyerték, a fiúk pe­dig harmadikak lettek. — A lányok ezek szerint jobban kiveszik részüket az úttörőmunkából ? helyén egy 6zebb, boldogabb jövőt teremtsenek, maguknak. mm Nem« A fiúk i( becsület* tel dolgoznak. A nyári táboro­záson a „nehéz?’ munkát a fiúk végezték a lányok he­lyett. Ezért a lányok viszont vállalták, hogy ők díszítik fel táborunkat. Az együttműkö­dés tehát megvan, megértik egymást, ezzel is magyarázha­tók eredményeink. — Van valami egészen sa- ' játságos kezdeményezés, amit a pajtások megvalósítottak? — A gyerekek leleményes­ségét bizonyítja az a mozga­lom, amit nyáron indítottak el. „Tisztasági őrjáratod’ szer­veztek. a községben. Csoporto­san járták az utcákat és fi­gyelmeztették az embereket, hogy nem való az utcán sze­metelni, megkérték őket, hogy az eldobott hulladékot dobiák a szemétkosárba. Nem egy fel­nőttet kellett így a kis pajtá­soknak figyelmeztetni. A moz­galom eredménye meg is mu­tatkozott. A másik talán pél­da nélkül álló .: i Az egyik pajtás izeg-mozog, látszik, hogy beszélni szeret­ne. — Biztos rólad lesz szó? — kérdezem tőle. Nemcsak rólam, mert az őr­sünk a Medve őrs közösen ter­vezte és építette ;;, — Építette? kérdem hi­tetlenül. — Igen, tessék csak meg­hallgatni. Az iskolában kevés a szabad terem. így nem tud­tunk a rossz idő beálltával helyiséget szerezni, ahol az őrsi összejöveteleket megtart­hattuk volna. Törtük a fejün­ket. hogy most mihez kezd­jünk? Az egyik pajtásunk azt javasolta, építsünk egy őrsi szobát. Mi építünk, ha kell, csak hova és miből? Ezen a kérdésen szüléink segítettek. Mindenki szorgalmasan dolgo­zott és meg is lett az eredmé­nye. Tessék eljönni megnézni. Nem akartam elhinni, hogy ezek a kicsi gyerekek erre ké­pesek. Az őrs megérdemli, hogy a legszorgalmasabbak nevét megmondjuk: Gech Bé­la, Hayer Ferenc. Magát nem is említi, így Sipos elvtárstól kérdezzük meg a kis emberke nevét. Tárnoki Ernő a „kis építésvezető”. — Kezdem érteni az úttörő­csapat „titkait”. — Idén hol szeretnének tá­borozni? — A Balaton partján. Persze addig még sokat tanulni. Azt előre elárulhatom, hogy alkile majd részt vesznek a nyári táborozáson, biztosan érzik majd magukat legalább olyan jól mint tavaly. Pedig a múlt évben a táborozás végén a gyerekek még a tábort sem akarták lebontani. Könyörög­tek, hogy maradjunk még egy pár napot. Megismertük tehát a bólyi úttörők titkait. Valóban nem titokról van itt szó, hanem ke­mény céltudatos munlkáról. — Viszont ez a munka nem le­het nehéz, csak szív kell hoz­zá és előbb-utóbb meghozza gyümölcsét GÖGL ATTILA

Next

/
Thumbnails
Contents