Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-23 / 45. szám

2 NAPLŐ I960. FEBRUAR * Szakembereket a termelőszövetkezetekbe! A pécsi járási tanács helyes kezdeményezései Megalakultak*z új tér meloszövetkezeti községek és megalakulásuk újabb és újabb megoldásra váró problémát vet fel. E problémák megoldásá­ban igen sokat segíthetnek a járási tanácsok, de a községi tanácsok is, A pécsi járásban negyven­nyolc termelőszövetkezet van A járási tanács felmérte ezek helyzetét egy-két kérdésben A felmérés során kiderült, hogy a negyvennyolc termelő- szövetkezet közül csak tizen ötben van agronómus. Kevés, Ezt tudják ezekben a termelő- szövetkezetekben is és az ag­ronómus kérdésben a megol­dást a járási tanácstól várják Igaz, hogy harminchárom ag- ronómust nem lehet máról- holnapra leakasztani a szegről mint a ruhát és odaadni a termelőszövetkezeteknek, de az is igaz, hogy ezt a kérdést is egy kis körültekintéssel meg lehet oldani. Ezt tette a pécsi járási tanács is. Felkutatták a járásban azokat a szakembere­ket, akik már nyugdíjban van­nak. Ezek a szakemberek szí vesen elmennek a termelőszö vetkezetek.be, segítenek, Per­sze nem ingyen. Aztán a pécsi járásban működik a szentlő­rinci mezőgazdasági techni­kum. Kitűnő tanárok vannak itt, akik szintén nagy segítsé­get adhatnak a termel őszövet- kezeteknekj És végül, nem utolsó sorban szinte minden községben van egy-két arany- kalászos gazda. Ezek közül a legrátermettebbeket, a legjob­ban képzetteket a termelőszö­vetkezet beállíthatja agronó- musnaki Három példa mindössze És ezek a példák azt mutatják: meg lehet és meg kell oldani minden járásban a termelőszö­vetkezetek szakember-ellátá­sát. Hasonló a helyzet a könyve­lőknél is. A negyvennyolc tsz- •ből negyvennégyben van köny­velő. Ezek közül mindössze ti­zenhét végzett valamilyen tan­folyamot, vagy képesített köny velő. Mit lehet itt tenni? Annyi szakképzett könyve­lőnk nincs, hogy minden ter­melőszövetkezetbe küldjünk egyet. De annyi szakképzett könyvelőnk van, hogy minden termelőszövetkezetben a beál­lított könyvelő minél gyorsab­ban, minél jobban elsajátít­hassa a könyvelést. Pécsett és a megye többd vállalatainál sok az igen jó számviteli szak­ember Ezeket az embereket helyes lenne felhasználni a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításában is. Hogyan? A szakembereket összehívnák és megbeszélnék velük: melyik termelőszövetkezetbe járjanak ki rendszeresen. A számviteli szakemberek pártolótagként belépnének a szövetkezetbe és megállapodnának a tsz veze­tőségével abban, hogy heten- kint egyszer egy napot kint töltenek el a termelőszövetke­zetben és ezért a termelőszö­vetkezet ennyi és ennyi mun­kaegységet ír nekik jóvá a zárszámadásig. A gondolat nem rossz. Érdemes vele fog­lalkozni, mert így körülbelül egy év alatt a most beállított termelőszövetkezeti könyve­lőkből valóban jól használható számviteli szakember lesz, A pécsi járási tanács vezetői rendszeresen kijárnak a termelőszövetkezetekbe. Min denki megkapta, melyik ter­melőszövetkezetért felelős. En­nek köszönhető az, hogy a já­rási tanács mindenről tud, hogy Görcsönyben, Bükkösdön, Pécsdevecseren és Helesfán már összevonták az állatokat, másutt pedig most teremtik meg ennek előfeltételeit. A já­rási tanács nagyon érdekes módon foglalkozik az új ter­melőszövetkezeti községekkel. A járási vezető kimegy a köz­ségbe és leül a községi párt­titkárral, a községi tanács és a termelőszövetkezet vezetősé­gével. Megbeszélik: mik a fel­adatok, És ezeket a feladato­kat a jegyzőkönyvben rögzítik, így a községi tanács is, a ter­melőszövetkezet is, a járási tanács is ellenőrizni tudja, mit hajtottak végre és mit nem, A pécsi járásban három gép­állomás működik. Ezek a gép­állomások már számbavették a termelőszövetkezetek igényét és a járási tanáccsal együtt el is döntötték: melyik termelő- szövetkezet, milyen és mennyi gépi munkát kap, Kiderült, hogy ez az elosztás nem a leg­szerencsésebb, mert a gépállo­mások települési helyein nem mindenütt egyforma a termelő szövetkezeti községek aránya. Az ócsárdi és a kozármislenyi gépállomás körzetében keve­sebb a termelőszövetkezeti te­rület, mint a szentlőrinci gép­állomás körzetében. Ez pedig azt jelenti, hogy át kell cso­portosítani a gépállomási kör­zeteket, növelni kell azoknak a körzeteknek a területét, ahol jelenleg kevesebb a termelő­szövetkezeti község. Ehhez joga van a járási tanácsnak és a pécsi járási tanács él is ezzel a joggal. Legközelebbi végrehajtó bizottsági ülésükön ezt a kérdést is tárgyalják, Néhány példát ragad­tunk csak ki a pécsi járási ta­nács munkájából. Ezek a pél­dák is azt mutatják: ha a já­rási tanácsok és a községi ta­nácsok Is akarnak, akkor tud­nak is segíteni, méghozzá igen sokat az új termelőszövetke­zeti községek problémáinak megoldásában. Képviselői beszámoló Felsőszent mártonban Mintegy hatszázan gyűltek latára a forradalmi munkás­össze Felsőszentmártonban a kultúrhéz nagytermében, s még mintegy százötvenen to­longtak, az ajtók előtt. Az ér­deklődés nemcsak a kulturá­lis rendezvénynek szólt, an­nak, hogy az est folyamán fel­lép a szentpéterfai horvátajkú fiatalság kultúrcsoportja, ha­nem elsősorban annak, hogy a sellyei választókerület kép­viselője most tartja képviselői beszámolóját. Ognyenovice Milán elv­társat, a Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szövet­sége főtitkárát, országgyűlési képviselőt mér a délután fo­lyamán sokan felkeresték a tanácsházán, hogy elmondják neki ügyesbajos dolgaikat, hogy tanácsot, segítséget kér­jenek. A hetvenkilenc éves Szige- csán Vitus bácsit, a 77 éves Maladinovics Rókust, a 80 éves Szilovics György bácsit, a tsz- be történt belépése óta állan­dóan az foglalkoztatta, hogy megélhetése nem lesz biztosít­va, ha nem tud a munkában a fiatalokkal lépést tartani. Ognyenovics elvtárs megma­gyarázta, hogy pártunk javas­paraszt kormány 260 forint öregségi járadékot biztosít a tsz hetven éven felüli férfi és 65 éven felüli nőtagjainak. A három öreg, aki még nem tudott erről a rendeletről meg­nyugodva távozott. De előbbre jutott problémája megoldásá­ban az is, akinek tüzelőre volt szüksége, az is, akinek a szom­szédjával volt peres ügye. s az is, aki gyermekei nevelésé­hez kívánt támogatóst. Most pedig itt a gyűlésen egész Felsőszemtmárton lakos­ságához szól. Ismerteti a nem­zetközi helyzetet, belpolitikánk napi kérdéseit, a VII. kong­resszus fényében a béke meg­őrzésének nagy feladatát, de szóba kerülnek a falu életének napi problémái is. Ognyeno­vics elvtárs hangsúlyozta, hogy nagylétszámú tsz viszony lag kis földterületen csak ak­kor tud eredményesen gazdál­kodni, ha a mezőgazdaság munkaigényes ágaival foglal­kozik. — S ha ebben az évben erősebben is kell még megra­gadni a kasza nyelét, az ered­mények így is bizonyára job­bak lesznek. Kultúrverseny Dunaszekcsőn A jó szereplés titka a sok gyakorlás. Úgy látszik az Ön­kéntes Tűzoltó Testületek kul- túrcsoportjal nem sajnáltak sem időt, sem fáradságot, mert közel 400 néző végigtapsolta az egész előadást. A dunafalvi, jágónaki, kaposszekcsői, me- cseknádasdi és szebényi ícul- tú rcsoportok mind lelkiisme­retesen készültek és erről tet­tek bizonyságot Dunaszekcsőn. A nagy tét és a sok néző nem zavarta őket. Az első helye­zettek résztvesznek az orszá­gos döntőig Elkészült a Hortobágy öntözési terve A pusztai viszonyokat, a szélsőséges időjárást és a sok évi tapasztalatokat figyelembe véve, a legjobb szakemberek elkészítették a Hortobágy öt­éves vízgazdálkodási és öntö­zési tervét A terv szerint je­lentősen növekszik az öntözé­ses szántó- és rizsföldek, to­vábbá a halastavak területe, s korszerű legelőgazdálkodást valósítanak meg a pusztán. A rizs vetésterülete öt év alatt csaknem ötszörösére nő, 1965- ben n)ár 4200 holdon termel­nek szántóföldi növényeket öntözéssel. A hortobágyi tó­gazdaságok területe öt év múl­va már több mint 10 000 hold lesz, az öntözött legelőterület pedig 5800 holdról 11 000 hold­ra növekszik; Friss csárdást játszik a ze­nekar, mikor felgördül a füg­göny, a színpad még üres, a következő pillanatban már frissen ropják a táncot. Na­gyon szépen táncolnak, de ami a legfontosabb érzik azt, hogy mit csinálnak. Különösen az egyik pár vált ki általános el­ismerést. Ok kapták talán a legnagyobb tapsot, de a zsűri is jónak találta táncukat, mert a dunaszekcsői népitánc-cso- pőrt, a Siófoki csárdás c. tán­cával képviseli a megyét az országos versenyen .A két fia­tal, akit a nézők külön meg­tapsoltak, párostáncot ad elő. Ezt is nagyon ügyesen csinál­ják. Nem hivatalos táncosok. Kuti Etelka bölcsődében dol­gozik, Emmert László pedig asztalos. A szebényi tűzoltó testület kultúrcsoportja igen ötletes és szép népi-táncjátékot mutatott be. Igaz, hogy van már gya­korlatuk, mert a kalocsai kul­túrverseny második helye­zettjei. A községükben hagyo­mányos „Eljegyzés és lakodal­mas“ népi szokást vitték a kö­zönség elé, igen nagy sikerrel. A jelenetek témaválasztása nem a legmegfelelőbb volt. A csoportok jeleneteikkel nem érhetik el a kívánt hatást. Nem szolgálja azt, hogy a kö­zönség tanuljon, és hogy ne­velje az embereiket. A legsikerültebb, a témavá­lasztást és a szereplők alakí­tását figyelembevéve a duna­szekcsői csoport „Hozomány“ c. jelenete volt; A szavalatok: közül kiemel­kedett a Kővári Magdolna ál­tal előadott ballada. Az egyik jágónaki kislány Máté Irma, Gábor A. Budapest c. versét adta elő igen szépen. Az út­törők közül ő végzett az első helyen. Az esti órákban lett csak vége a kulturális seregszemlé­nek. A dunaszekcsői kultúrház vezetősége igen komoly mun­kát végzett, mert a műsor gör­dülékenyen, minden fennaka­dás nélkül folyt Bletszity János tfl. őrnagy elvtárs az előadás végén jog­gal állapította meg, hogy di­cséret illeti a községi testüle­tek valamennyi tagját, és ne­kik köszönhető, hogy a győzte­sek méltóiképpen képviselik majd megyénket az országos k\'i túrversenyen. I Gógl LAKATOSOKAT és vil­lanyhegesztőket azonnali belépésre felvesz az ÉM. Pécsi Építőgépkarban tartó Vállalat, Pécs, Vasút utca 2. sz. 3250 Sertésszőrt ne dobja el, mag«* árat fizet érte a MÉH Jutalomba sorsjegyet adunk Óriási nyerési lehetőségek, fényképezőgép, karóra, vil­lanyvonat, világvevő rádió kerül sorsolásra április 20 -án. Lomtalanítsa lakását, rongyhulladékot adja át a MÉH-nek. Kg-ként 8,80 Ft-ot fizetünk érte, jutalomba sorsjegyet adunk. GYŰJTSÜK AZ ÓCSKAVASAT, adjuk át a MÉH- nek! Az ellenérték kifizetésén felül sorsjegyet adunk jutalomba. Húzás Pécsett az ÜttÖrő- házban. 540 Formálódik anyag és ember A Pécsi Porcelángyárban az összdolgozók létszáma 1191 fő. Ebből 26 éven aluli 310. Meg­oszlásuk: 130 nő, 180 férfi. 18 éven alul 19-en vannak, a KISZ-tagság körülbelül 60 fő. Melyik üzemrészben talál­ható a legtöbb fiatal? A ko­rongos műhelyben és a kály­hás részlegnél. A korongosok­hoz mentem először. A korongosműhely három részből áll, az edényrészleg­ből, az öntödéből és a szige­telőkorongosokból. Szabadella Alajos, a korongos műhelyek osztályvezetője 34 éves és 20 év óta dolgozik a Pécsi Por­celángyárban. Ifj. Eichler Jó­zsef művezető ugyancsak nem mostanában került az üzembe. ,— Milyen véleménnyel van­nak arról az 50—60 fiatalról, aki a korongosoknál dolgozik? — Többségükben ügyesek és szorgalmasak — válaszol Sza­badella Alajos. — A fiatal fel­szabadult segédek jól megáll­ják helyüket. Természetesen akad közöttük gyengébb mun­kaerő is. Itt azonban az időseb­bek nagyon sokat segítenek. Elsétálunk a görög folyosók­ra emlékeztető labirintusokba. A támszigetelő műhelyben csaknem valamennyien fiata­lok dolgoznak. Varasdí János és Hajdú József a formázó­gépet kezelik. Nagyon jól ér­zik magukat a gyárban. Po- lecz Edit 23 éves, de már 1933 óta szakmunkás. A gyárban készült és újított faragógépet kezeli. Egy másik műhelyben alacsony feszültségű postaszige- telóket gyártanak. Nyolc fia­tal nő és férfi áll a gépek mel­lett. A sor elején Keller Jó­zsef bácsi 58 éves szakmunkás, aki 36 évet töltött el a gyár­ban. — Mondja Schiliemé, Kel­ler bácsi átadja magának ta­pasztalatait? Jó szemmel nézi a fiatalok próbálkozásait? — Ó... természetesen. Neki köszönhetem, hogy már jól be­lejöttem a munkába. Nagyon szép szakma ez is csak hét órát kell dolgozni. Havonta 1500—1600 forintot is meg le­het keresni. — És Keller bácsi, önnek mi a véleménye a gyári fiatalok­ról? Tudom, hogy a porcelán- gyár Pécs egyik legrégebbi gyára, s itt a dolgozók 50 szá­zaléka már a régi rendszerben is dolgozott. Ezért talán nehe­zebb a fiataloknak beleillesz­kedni a gyári közösségbe, mint mondjuk egy friss szakmában. — Hát kérem, nem könnyű a fiatalok helyzete, az biztos. Ezt a szakmát nagyon kell szeretni és aki itt „ÜbecoV, az elöbb-utóbb kihullik a munká­sok közjil. Evekkel ezelőtt még nem volt ilyen Jó szellem a fiatalok között, mint most. Valahogy nem tudták, mit is akarnak. Most? Nem lehet meghatottság wélhtU végighoA­gatni egy gyűlésüket, kérem. Ha így folytatják, méltóak lesznek hozzánk, idős munká­sokhoz. — Selejtet gyártanak-e, Kel­ler bácsi? — Becsúszik az is, de egyre kevesebb. Most nemsokára el­indítjuk ez évi munkaverse­nyünket. Én a fiatalokkal együtt a legjobb minőségű munkavégzést vállalom. Adám János a kályhagyártó részleg üzemvezetője ugyan­csak megette a kenyere javát. Megkérem, mondjon egy-két szót a fiatalokról. — Nálam főleg lányok dol­goznak. Jó munkát végeznek. Elfogadják az idősebbek sza­vát. — Nem féltik a régi szak­munkások tudásukat a fiata­loktól? — Ma már nincs ilyesmi. Mindenkinek egyformán érde­ke, hogy a fiatalok felnőjenek a régi gárda mellé. Amikor elkezdtük szervezni ez évi munkaversenyünket, volt aki ajánlotta, vegyük be pontként a „bumlit". Nyílt szívvel mondhatom, nálam egyik fia­tal sem mulasztott még igazo­latlanul. A gyárban négy szo­cialista munkabrigád van. Csupa fiatal munkás. Nálam is dolgozik egy ilyen brigád. Olyasmit csinálnak, ami a ré­gi időben bizony nem sióit szo­kás. Segítik, bátorítják egy­A Ment Imre brigád I például megfogadta, hogy a selejtet öt százalékkal csök­kenti. 50 óra olyan társadalmi munkát végeznek ezen kívül, ami összefügg a termeléssel. Később lenhajú fiatalember­rel találkoztam. Polgár Ká­roly KISZ vezetőségi taggal. — Többször rendeztünk már kulbesteket — válaszolja kér­désemre — és brigádértekezle­teket. Nem kell senkit noszo­gatni, hogy eljöjjön. A klub­esteken szakmai kérdéseket beszélünk meg, előadásokat tartunk. Aztán... zenekarunk is van, nagyon jó hangulat ke­rekedik később. Akárcsak « munkában. — Mi foglalkoztatja legin­kább a fiatalokat? — Sokminden. Technikai kérdések és az általános mű­szaki fejlődés romantikája. Egyre jobban ráébred minden fiatal, hogy nagyon szép kor­ban élünk. Kezdeményezés, bátorság, a munkában helyt­állás, ez az ideál hódit a fia­talok körében. Én magam is sokat gondolkodom felőle, mi- végből fordult a fiatalok ér­deklődése a munka felé? Meg­változott valami? Nem! És mégis átformálódik lassan az ember. Zavarba jönnék, ha hirtelen megkérne, soroljam el azokat a fiatalokat, akik már nálunk fi tudják, hogy miért élnek ... — ti — HÍRE! Pé«: J hangulatos vár A Népszabadság vasárnjÉ ma közli a Központi Statf" Hivatal jelentését a nép®* lásról. A jelentésből sok adatot megtudtunk, de in®1 ezi akarom kommentálta J lentés után a Központi SW' kai Hivatal elnökének s»r lalkozatál is olvashattuk. ’ rolásszerűen egy sereg közölnek, „száraz” sta#*' adatokat: Városokat e®1! meg, ennyi lakos, ennyi dés, stb. Hanem amikor r ■ van szó, a számok .SUBi feloldódik. Mert ezt ol'*; „...Hasonló fejlődés tap«' tó Pécsett is. ahol 30,7 s®» kai nőtt a lakosság szán»-j ben 88 ezren, ma 115 nak e hangulatos városM» Nem tudni, hogyan ken® „Ural” rész a statisztikái)» is kutatjuk. De nekünk pécsieknek * jólesett olvasni. „A föld alatti óiroJáJ címmel a Pécsi Főiskola hagyományt* munkaközösségének /“ 1956-ban pécsi bánt/ojj mesegyűjteményt meg a Dunántúli Magv*® adásában. Rövideseni lenik baranyai gyűjteményük is: kincsek nyomában’’ c,^; A kötetet, amely most K a Pécsi Szikra Nyortf* a Baranya megyei \ VB Művelődésügyi OF adja ki. fíl Szalvétaajándékozás J március 1-től kezdve ® j nonia Mopresszóban. íja nap más-más, küVF nyomású szalvétát gyen az, aki me Mopresszó műsorát, tóiagas filmelőadások presszóban — hétfő fcjjg vei — naponta délvMh 5-től este 9 óráig talp­ét A Mohácsi Húsipari ■ üzembe ft latnál az új üzemré építése és üzembe 1" révén lehetővé vált, ■ ,> dolgozók részére ktfMjH létesítsenek és rend be. A kultúrteremben gozóknak most már roFj mez játszó, valamint j ziós készülék áü rend* Három bemutatóra TJ nek a pécsi színészek• a esi Nemzeti Színház JJj 4-én a „Bemarda "H Kamaraszínház márcxF, a „12 dühös ember” rabot, a Pécsi Nemzen ’ ház pedig a „Carmen \ operát mutatja be. A da házát dr. Németh 12 dühös embert jjjj György, a Carment tona Ferenc, a Pécsi Színház igazgatója ***"“ Békegyűlést tartan^ cius 2-án délután 4 pécsi állomás dolgozót lomás éttermében. ' 1 * , A A Baranya megyei ^ ez évben is versenyt a a megye községei koj „Legtisztább, legkulW ^ falu’’ cím elnyeréséért- , seny győztesét a meff» ji nács százezer forinttA1^ mázzá. A mohácsi íar t nács is ugyanilyen | hirdetett versenyt és , forint pénzjutalmat '[■- kilátásba a járás ief.. legkulturáltabb falul11*1 y,A naprendszer \ sáriak lehetősége” március 3-án ismerii előadást rendez a Népfront körzeti az Erzsébet-telepi honban. * A szigetvári vár f lási tervét június í'".i el a MüemlékvédeV‘ p ügyelőség. Ennek ? w közeljövőben rneffk'j történelmi jelentő5" restaurálását. * . Polietilén húsvéti q tasakok érkeztek a .Jr nintúli Papír- és ‘Ja, értékesítő Vállalj nyuszival és húsViP díszített uzson^" 1,40 forintos áron k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents