Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-04 / 29. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI r NAPLÓ A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA r—- ’■ • ■ I I mil I ■ mii I II I ■ • " XVII. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM ARA: 59 FILLÉR 19M. FEBRUAR 4. CSÜTÖRTÖK Hruscsov elvi árs fogadta as MSZMP küldöttségét Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Moszkvában tartózkodó küldöttségét — Kádár Jánost, a Központi Bizottság első titkárát, dr. Miinnich Ferencet, a Politikai Bizottság tagját, a fo rradalmi munkás-paraszt kor uány elnökét és Fehér Lajost, a Politikai Bizottság tagját, a Központi Bizottság titkárát. Hruscsov szívélyes, baráti beszélgetést folytatott a küldöttség tagjaival. A szervezett munkások ereje Január utolsó hetében tárgyalta meg a szakszervezetek előtt álló feladatokat a Szak- szervezetek Országos Tanácsának VII. teljes ülése. A teljes ülés részletesen foglalkozott terveinkkel, a dolgozók szocialista munkaversenyének kérdéseivel, a szakszervezetek ezzel kapcsolatos feladataival. Megyénkben a bérből és fizetésből élő dolgozók nyolcvan százaléka szervezett munkás. A szakszervezetek tehát igen nagy erőt képviselnek Baranyában, komoly tömegeket képesek megmozgatni és mozgósítani a VII. teljes ülés célkitűzéseinek, a SZOT felhívásának a végrehajtására, amelyben az 1960. évi terv teljesítésére, illetve túlteljesítésére hívta fel a szervezett munkásokat. A termelési tanácskozások, amelyeknek egy része már lezajlott, arról tanúskodtak, hogy ott, ahol a dolgozók ismerték a tervet, ahol világosan látták, hogy a terv mit ír elő az üzemi kollektíva számára, ott igen aktívan és lelkesen tárgyalták meg, hogyan lehet a terveket a legjobban végrehajtani, hol lehet esetleg a tervezettnél többet is vállalni, — ha ezt a körülmények lehetővé teszik, — hogyan lehet gazdaságosabbá tenni a termelést. Ebből a tapasztalatból szír magától adódik a szakszerv zetek egyik igen fontos tem valója: a tervek alapos meg mertetése a dolgozókkal. lg nagy tartalékok kerülnek felszínre, ha valamennyi d< gozó megismeri az üzeme el álló feladatokat, és gondol! dik is a feladatokon, ha ken a megoldásuk útját, ha csup a szervezett dolgozók ismerkt nek meg alaposan a terveit kel és dolgoznak teljes szív lélekkel azok végrehajtásáé mondjuk így: állnak az éh nalba, akkor is, a szeméh Példájukkal magukkal ragf hatják a még nem szervez dolgozókat Is. Hát még ha m csupán a példamutatás eszi zével. hanem a személyes mi győzés eszközével élnek sz vezett dolgozóink! A szakszervezeti munka az< ban még egyéb tartalékokat rejteget. Elsősorban a sz: szervezetek tehetnek azért ig sokat, hogy az üzemi tanác kát élő. működő szervekké v tort ássák, hogy az üzemi ( mokrácia kiszélesítésének f< tos eszközeiként használják a tevékenységüket Az üze takácsok jő munkája igen t embert, — olyat is aki talán zebben nem is ieen foglalko? az özem feladataival, terv-elv gondia^al. mozgatnak n és tehet érdekeltté a tervez ben, a tervek végrehajtásáb Az üzemi tanácsok rengeteg gondolatot, hasznos tapasztalatot gyűjthetnek össze és tehet-- nek gyümölcsözővé a szakszervezeti és üzemi bizottságok ta- mogatásávaL Talán még soha nem állt a szakszervezeti munkának any- nyira központjában a dolgozok tanulásának a szervezése, mint j éppen napjainkban^ amikor , műszaki fejlesztés ugye országos üggyé, n’jndenkinek ügyévé válik. Azt nem is ken bizonyítani,»hogy az ui «{epekét, az új technikát, csak ® tudja helyesen használni, aki; jól ért a gépekhez, bizonyos műszaki ismeretekkel rendelkezik Ha a szakszervezetek helyesen magyarázzák meg ezt a dolgozóknak, helyesen szervezik a munkások szakmai képzését, akkor jó eredmények születnek a tanulás terén is, több lesz a képzett munkásunk, lobban halad majd a műszaki | fejlesztés ügye is. Baranyában már mutathatunk fel eredmé-j nyékét e téren, ami. feltétlenül j a szakszervezetek ilyen iránvú munkáját is tükrözi. Az idei! tanévben már háromszor any-| nvi dolgozó tanul a különböző iskolák esti tagozatain, mint! az elmúlt tanév-ben. Ez széni eredmény, néhány év múlva bizonyára már egv sor űiítés. prrv qor ló gondolat kénében in élvezhetjük majd a gyümölcsét. Meglehetősen nehéz és bonyolult feladat lenne kiszúrni- I tan! azt, mennyit vesztünk el azzal, hogy az egyes helyeiken kialakult jő munkamódszerek nem terjednek el az iparágakon belül, sokszor még az üzemeken belül sem. hogy az értékes termelési tapasztalatok megrekednek az egyes műhelyeken belül. Ezeknek az értékes tapasztalatoknak az elterjesztése, közkinccsé tétele szintén a szakszervezeti munka egyik rendkívül fontos felada-1 taként jelentkezik. I Végül, de talán legelsőként kellett volna említeni, a szak- szervezetek egyik legszebb legfontosabb feladata: ébren tartani a versenyszellemet, segíteni, támogatni a dolgozók munkaversenymozgalmát, amely különösen a pártunk VII kongresszusa tiszteletére tett vállalások teljesítésével mutatta meg, hogy szinte korlátlan lehetőségeket rejt magában és képes a legnagyobb feladatok megoldására is. A szakszervezetek feladatai nagyok. De a szervezett munkások összefogott erejevel megoldhatók. A szervezett munkásokra számít az egész nép, valamennyien bízunk abban, hogy ők ott állnak egységesen terveink végrehajtásáért, » jobb életért folyó munka élvonalában, Bo gar üjságfróvendéüek Pécsett Kedves vendégek látogatták peg szerdán délelőtt a Dunán- űli Napló és az Est! Pécsi íapló szerkesztőségét. Sz. Va- izev a Bolgár Újságíró Szövet- ég elnöke és B. Georgiev, a -ámai nemzetközi újságíró ott- lon igazgatójának személyé- <en. A bolgár vendégek megbüntették a szerkesztőséget, elbeszélgettek a pécsi újságírókkal. Délután megkoszorúzták a harkányi bolgár hősök temetőjének emlékművét, majd megtekintették a siklósi várat A vendégek a késő esti órákban utaztak Budapestre, ahol a Magyar Újságírók Országom Szövetségének vezetőivel tár- Sulisokat folytatnak. Közlemény az európai szocialista országok kommunista- és munkáspártjainak mezőgazdaságfejlesztési értekezletéről Moszkva (TASZSZ). 19S0. február 2-án és 3-án Moszkvában tartották meg az európai szocialista országok kommunista és munkáspártjainak mezőgazdaságfejlesztési tapasztalatcsere-értekezletét. Az értekezleten a következők vettek részt: Az Albán Munkapárt részéről: Enver Hodzsa, az. AMP KB első titkára, Mehmet Shehu miniszterelnök, az AMP KB Politikai Bizottságának tagja, Maqo Como földművelésügyi miniszter, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának tagja, Nesti Nase, az Albán Népköztársaság moszkvai nagykövete. A Bolgár Komrtiunista Párt részéről Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, Anton Jugov miniszterelnök, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, Sztanko, Todorov, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Tervhivatal elnöke, a BKP KB Politikai Bizottságának póttagja, Ivan Prmov földművelésügyi és erdőgazdálkodási miniszter, a BKP KB póttagja, Hriszto Daszkalov akadémikus. A Magyar Szocialista Munkáspárt részéről: Kádár János, az MSZMP KB első titkára, dr. Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Fehér Lajos, a Politikai Bizottság tagja és az MSZMP KB titkára. A Német Szocialista Egységpárt részéről: Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára, Otto Grotewohl miniszterelnök, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, Bruno Leusch- ner miniszterelnökhelyettes, a Tervhivatal elnöke, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, Gerhard Grüneberg, a Politikai Bizottság póttagja, az NSZEP KB mezőgazdasággal foglalkozó titkára, Hans ReicheU, az NDK földművelésügyi minisztere. A Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről: Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára, Edward Ochab, a Politikai Bizottság tagja és a KB titkára, Edmund Pszczólkowski. a LEMP KB mezőgazdasági osztályának vezetője, a KB tagja, Mieczyslaw Jagielski földművelésügyi miniszter, a LEMP KB tagja, Boleslaw Jaszczuk, a Lengyel Népköztársaság moszkvai nagykövete, a LEMP KB tagja. A Román Munkáspárt részéről: Gheorghe Gheorhiu- Dej, az RMP KB első titkára, Chivu Stoica miniszterelnök, az RMP KB Politikái Bizottságának tagja, Mogyorós Sándor miniszterelnökhelyettes, az RMP KB Politikai Bizottságának tagja, Alexandru Birladeanu miniszterelnökhelyel- tes,.az RMP KB tagja, Ion Cosma földművelésügyi, miniszter, óz RMP KB tagja. A Szovjetunió Kommunista Pártja részéről: N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára, miniszterelnök, M. G. Ignatov, az SZKP KB elnökségének tagja, az SZKP KB titkára, A. B. Arisztov, az SZKP KB elnökségének tagja, az SZKP KB titkára, .A. N. Koszigin miniszterelnökhelyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, az SZKP KB elnökségének póttagja. V. V. Mackevics mezőgazdaságügyi miniszter, az SZKP KB tagja, G. A. Gyenyiszov, az SZKP KB szövetséges köztársaságok mezőgazdasági osztályának vezetője, az SZKP KB tagja, T. D. Liszenko akadémikus. A Csehszlovák Kommunista Párt részéről: Antonin Novotny, a CSKP KB első titkára, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, Viliam Siroky miniszterelnök, a CSKP KB Politikai Bizottságának tagja, Otakár Simunek miniszter elnökhelyettes, az Állami Tervhivatal elnöke, a CSKP KB Politikai Bizottságának Uigja, Vratislav Krutina, a CSKP KB titkára. Lubomir Strougal földművelésügyi miniszter, a CSKP KB titkárságának tagja. Az értekezleten —* saját kérésükre — részt vettek a következők; A Koreai Munkapárt részéről: Kim ti, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság első miniszterelnökhelyettese, a KMP KB elnökségének tagja. • A Mongol Népi Forradalmi Párt részéről: Jumzsagijn Cedenbai, az MNFP első titkára, miniszterelnök, Lubszan- cerengijn Cend, a Politikai Bizottság tagja, az MNFP KB másodtitkára. Az értekezlet munkájában ismert tudósok és mezőgazdasági szakemberek is részt vettek; Az értekezlet részvevői kicserélték tapasztalataikat és megvitattak több, a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos problémát, a mezőgazdasági tartalékok lehető legteljesebb felhasználásának módjait, a mezőgazdasági termelés további növelésének távlatait. Az értekezlet egyöntetűen megállapította, hogy az európai szocialista országok dolgozói — a kommunista és munkáspártok vezetésével — nagy munkát végeztek a falu szocialista átalakításáért és a mező- gazdasági termelés fejlesztéséért, jelentős sikereket értek el a termésátlagok növelésében, az állati termékek termelésének fokozásában. A szocialista mezőgazdaság fellendülésének eredményekép pen az európai szocialista országokban állandóan javul a lakosság élelmiszerellátása és az ipar nyersanyag-szükségleteinek kielégítése. A dolgozó parasztok gyakorlatilag és egyre inkább meggyőződnek a gazdálkodás kollektív formáinak fölényéről. Az értekezlet részvevői egyöntetűen értékesnek ismerték el a mostani tapasztalat- és eszmecserét. Megállapították továbbá, hogy a szocialista országok fokozódó együttműködése és testvéri kölcsönös segítségnyújtása rendkívül nagy jelentőségű a népgazdaság valamennyi ágának fejlesztése szempontjából. Ugyancsak rendkívül nagyjelentőségű ez az együttműködés az időnyerés szempontjából is a kapitalizmussal folyó békés gazdasági versenyben. A részvevők kifejezték azt a meg győződésfiket, bogy a szocialista gazdasági világrendszer vitathatatlan előnyeinek, az élelmiszernövények és a silókukorica terméshozam-emelésében meglévő jelentős tartalékoknak és lehetőségeknek kihasználása lehetővé teszi, hogy valamennyi ország a következő néhány évben megnövelje a táplálék és takarmány1960-ban 1310 kilométer , 170 hidat korszerűsítenek Szerdán az út- és hídépítés vezetői, legjobb dolgozói megtárgyalták az 1959-es tapasztalatokat és az idei feladatokat. Molnár János, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium út- és híd főosztályának vezetője elmondotta: ebben az esztendőben 1310 kilométer utat korszerűsítenek, 872 kilo- utéter utat portalanítanak, 170 hidat felújítanak, és 104 kilométer hosszúságban készítenek az útépítők bekötőutakat a termelőszövetkezeteknek. Bejelentette, hogy már a legközelebbi időben minden meKén, Szatíra, éj Vasas D. tsz-köiság Szerdán érkezett jelentés szerint újabb három termelőszövetkezeti község alakult Baranyában. A termelőszövetkezeti községek sorához csatlakozott Kán, Szatina és Vasas n, ml gyében útügyi igazgatóságot hívnak életre. Az útépítők előtt igen nagy feladatok állnak, hiszen az ötéves tervben az utak 45 százalékát pormentes burkolattal kell ellátni. 1963-ig minden járási székhelyet jó úttal keli összekötni a megyeszékhellyel. El kell érni az, hogy a mintegy 80 000 kilométer hosszú helyi utakat megfelelőbben karbantartsák. Ennek érdekében már a legközelebbi esztendőkben gépesítik, az útőri munkát.. 1959-ben 98 millió forint értékű gépet vásárolt a közlekedés útépítési, illetve útkarbantartási célokra, 1960- ban százmillió forint értékű gépnél is többet szerez be, elsősorban kisgépeket. Három éven belül kétmillió facsemetét kell ültetni az utak mentén A beszámoló után dr. Csanádi György, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese vázolta azokat a feladatokat, amelyeket a Közlekedés- és Postaüsvi Minisztérium építőiparának meg keli oldania. 1960-ban az utaso*- i nalc 50,1 százaléka utazik közúti járművön, s ez a szám 1965-re már 60 százalékra emelkedik. Beszélt arról is, hogy a vasútnál ma már a vonatok 96— 98 százaléka közlekedik menetrend szerint Még mindig hosszú azonban az utazási idő, s ezen a vasútvonal korszerűsítésével lehet segíteni. A fővonalakon népgazdaságunk nagy áldozatok árán a következő években ezt a korszerűsítést végrehajtja. szemesterményeK. az állattenyésztési és egyéb mezőgazdasági termékek termelését a szocializmus és a kommunizmus sikeres építése érdekében. Az értekezlet hangsúlyozta, hogy az európai szocialista országoknak megvannak a szükséges feltételei ahhoz. hogy megoldják a legfontosabb feladatot: lehetőleg rövid idő alatt érjék el a világon a legmagasabb életszínvonalat a termelés és a munkatermelékenység emelése révén. Az értekezlet hangsúlyozta, a mezőgazdasági tudósok és szakemberek tapasztalatcseréjének és együttműködésének fontosságát e célból a szakember-csere különböző formáit kell felhasználni a tudomány vívmányainak és legjobb gyakorlati tapasztalatoknak általános elterjesztésére. Az értekezlet részvevői szükségesnek tartják, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a jelen értekezleten lezajlott véleménycsere alapján tanulmányozza a mezőgazda- sági termelés és mezőgazdasági gépgyártás, továbbá a mezőgazdasági vegyszerek gyártásának további szakosítására kínálkozó lehetőségeket, valamennyi ország érdekeinek és lehetőségeinek figyelembe vételével. Az értekezlet munkája ügyszerű és szívélyes légkörben, a testvéri kölcsönös megértés és szoros együttműködés szellemében folyt. Magyar—koreai árucsereforgalmi és fizetési megállapodás Phenjaa (MTI) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának ég a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának kereskedelmi delegációi 1960 január 27-től február 3-ig Phenjanban tárgyalásokat foly tattak az I960, évi árucsere forgalomról áa fianési megállapodásokról. A tárgyalások a testvéri együttműködés légkörében folytak le. Az árulisták koreai részről színes fémeket, karbidot, műtrágyát és egyéb árukat, magyar részről egyebek között alumínium tömböt, szerszámgép és autó alkatrészeket, műszereket, fotóanyagokat és drótkötélgyári gép*» két tartalmaznak.
