Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-21 / 44. szám
»6«. FEBRUAR 21. N APLŐ 3 Iszap szénből — koksz Flotációs berendezés. Ha ezt a szót halljuk, szeretnénk tudni mire használják, hogy működik és egyáltalán mi az a flotálás. A Pécsi Szénbányászati Tröszt pécsújhegyi szénmosójában Herfurt Ernő főmérnök Kalauzol a gépek és különböző ismeretlen vasóriások közé. — Miért vált szükségessé a. flotációs berendezés beállítása? — kérdeztem. — Igen sok iszapszenünk van — mondotta. Eddig nem használtuk másra, csak a lakosság tüzelőszükségletét elégítette ki. Rájöttünk, hogy flo- tálással,- amint ezt már több külföldi ország 'végzi, hasznosítani tudnánk a kokszgyártásban. Elkészültek a tervek es 1958 végére megvalósultak. Azóta folyik a kísérletezés: Legyen szíves mondja el nekem, mi is a flotálás lényege? — kérdem érdeklődéssel, mert hát az ember mégsem ismerhet minden műszaki folyamatot. ' ~ Egyszerű nagyon — válaszol nevetve Herfurt elvtárs. A vizes széniszaphoz hatóanyagot adunk) ami olajból és habképzőből áll. Azonkívül levegőt vezetünk bele, amit intenzíven keverni kell, azért, bogy a hatóanyag a szénszemcséket filmszerűen bevonja. A levegőbuborékok a már olajos szénszemcsékhez tapadva ezeket a víz felszínére emelik. Ezt utána lekotorják. A leszedett habot, úgynevezett vákuum dobszűrőn víztelenítik, bogy vagonba rakható legyen. Innen küldjük azután a Du- nai Vasműhöz és részben a Pécsi Kokszművekhez. Nagy mennyiségeket küldenek a Dunai Vasműhöz? — Itt egy käs zökkenő mutatkozik — felel kissé elgondolkodva. — Tudniillik a kísérletek folytán a flotációs berendezéssel 15 százalékos hamutartalmú szén előállítását tudjuk végrehajtani. A Dunai Vasmű' kezdetben ilyen szén előállítását kérte; Ezzpl a hamuhatárral nemcsak a tervet tudnánk teljesíteni, hanem azt lényegesen túlteljesíthetnénk Napi 100 tonnát előirányozhatunk minden megerőltetés nélkül. — Talán valami hiba csúszott a számításba? — Igen; Időközben a Dunai Vasmű hamuigényét megváltoztatta. Csak 13 százalék alatti hamutartalmú szenet vesz át. Ennek elérése az eredetileg 15 százalék hamura tervezett berendezéssel és a szén nehezen flotálhatósága következtében hosszú kísérletek során bebizonyosodott, hogy lehetetlen. — Annak érdekében, hogy mégis megtudjuk oldani a felKedves ünnepség színhelye volt pénteken délután a Kesztyűgyár. Az ebédlőben tartotta egy házaspár gyermekük névadó ünnepségét. Brózik Ferenc né a Kesztyűmén a kis leányuk megszületése előtt elhatározták, hogy új módon adnak nevet gyermeküknek; Két és fél hónapos lett a pici mire elkövetkezett a régen várt nap. Brózik Ferecné a Kesztyűgyár dolgozója és ezért a gyár pártszervezetének és vezetőségének támogatását kérte a névadó ünnepség megrendezéséhez. A pártszervezet segített. Az üzemvezetőséggel, szakszervezettel és a nőtanáccsal öszefogva vállaltát az ünnepség megszervezését I építeni kísérleti jelleggel. A j kísérletek biztosították, hogy elődúsítás után a hamuhatárt 13—14 százalék közé szorítottuk. Előkészületek folynak most, hogy a teljes iszapmeny- nyiségből a szükséges anyagot megfelelő minőségben elő tudjuk állítani. — Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez sikerüljön — mondotta búcsúzáskor a főmérnök. Pénteken délután öt órakor zajlott le a kedves ünnepség. A gyár dolgozói közül sokar. resztvettek a névadáson. — A Kesztyűgyár üzemvezetősége arany nyaklánccal ajándékozta meg az újszülöttet. A Kesztyűgyár igazgatója meleghangú köszöntőt mondott a láncon függő ötágú csillag átadásakor A szakszervezet ezüst evőeszközzel ajándékozta meg a kis Ilonkát, az üzemi nőtanács pedig babaruhát nyújtott át a szülőknek. A III. kerületi tanács képviselői is résztvettek az ünnepségen. Kedves meglepetésként az Ágoston téri iskola úttörői is köszöntötték az újszülöttet, majd a vállalat megvendégelte J a meghívottakat • adatot elődusítót kellett be- F. M. O©0OOOOOOOGO©OOGOGOOOO©OOOOO0OOGOOO©OOO0 Névadó ünnepség Előttem Bános, mögöttem Mecsekrákos? Orfűnél szakad vége a makadámút keskeny szalagjának. Odáig — két kilométer — mégcsak istenes volt az út, de ez a két kilométeres szakasz, amely Mecsekrákosról Bánosra vezet, nem is út már, sártenger, vagy pedig néhány keréknyom csupán, a nyers szán tásokon át Mintha véletlenül tévedt volna be a szekér, Ha nem lenne itt a telefonvezeték, két szál drótjával, azt hinném, eltévedtem: Hűségesen követem a póznák vonalát, s közben a Bánoshoz hasonló falvakon jár az eszem. Vajon hány ilyen istenhátamögötti falu van még Baranyában? Hogy élnek ott az emberek? Mi a bánatuk, örömük, panaszuk és vágyuk? Az univerzális iskola De már itt a falu; Negyven ház, 190 Iá kos, — 140 magyar és 50 cigány: — Szétszórt település benyomását kelti, igazából vett utcája nincs is. Pedig régi: ahogy aa öregek mondják, már Mária Terézia előtt lakott hely volt. A falu egyetlen modemnek nevezhető középülete a centrumban foglal helyet. Meglátszik, hogy 1943-ban épült, amiAz örökifjú KlSZ-titlcár. Mészáros Lajos. kor az egyház birtokolta a falusi iskolákat) Egytantermes iskola, kápolna, tanítói lakás, és gyülésezo terem volt ez az épület. A tanítói lakásba a haranglábszerű torony alatt vezet az út; Ha kilépsz az előszoba ajtóból, a lógó kötél tűnik először a szemed elé; A tanterem — az utóbbi időkig — templom is volt egyben. Az oltár, a feszület és a szentkép a színpadi emelvényen foglalt helyet. Ha megérkezett' az abaligeti pap — minden hónapban egyszer — félrehúzták a függönyt és megkezdődött a mise. A hívők a gyerekpadokba ültek, a kövérebbek széket hoztak magukkal ül Ha fellépett a színjátszécso- port, levették a szentképeket, és feltették a maguk díszleteit; Az oltárral bajmolódtak a legtöbbet, mert — közönséges bolti pult lévén, —* nehéz volt kicipelnij Tehén, gyümölcs és méhek Bános és környéke — Mecsekrákos stb, — egyéni sziget a termelőszövetkezetek tengerében.- Ezen a tavaszon még kimaradt a falu Néhány nyugdíjas munkáscsaládon kívül mindenki gazdálkodik; Csak két nincstelen család van, a többi jómódú, vagy igen jómódú. Most még nincsenek meggyőződve a szövetkezés előnyeiről, de tudják, hogy Bános sem maradhat ki a nagy átalakulásból; A gazdálkodás nagyon külterjes; A falu 400—500 holdnyi szántóterületéből mintegy 20Í holdat — több mint 40 százalék! — vetettek be gabonával. A tehenek száma — 40—42 darab — aránylag csekély? Bános mindig híres volt gyümölcstermesztéséről. Jelenleg 600—700 mázsa szilva és 300— 350 mázsa alma terem évente. Az előrelátó parasztok szerint 2—3-szor annyit termelhetnének belőle, és sok pénzt hozna a tsz konyhájára a méhészkedés is. Ma ugyanis csak nehány méhcsalád van a községben; Vizet és mozit! bevásárlással: Bizonyos ellenszolgáltatás fejében valószínű elvállalná azt, hogy — tegyük fel •— kéthetenként összeírja, hogy ki mit kér, s elhozná Mecsekrákosról. Amíg külön bolt nincs, az ilyen mozgóbolt is megtenné, csak egy kis le- lejnényesség és egy kis összefogás kell hozzá: Sajnos, a szellemi táplálékot is szűkén mérik a községben; Az iskolai könyvtár mindösz- sze száz kötetes lehet, s annak jórésze is pedagógiai, illetve mesekönyv; Gyakorlatilag tehát nincs könyvtár Bánoson; A szocialista élet misszionáriusa Hogy mégsem öli meg az embereket az unalom, az a nyolctagú KISZ-szervezetnek; s főként két embernek köszönhető: Mészáros Lajos KISZtitkárnak, és Szőts Lászlóné fiatal tanítónőnek; Szőts Lászlóné, a szocialista élet misszionáriusa. A KISZ-fiatalok minden hónapban előadnak egy-egy há- romfelvonásos színdarabot, vagy több egyfelVonásosból áfl- ló jelentcsokrot. Jelenleg Fehér Klára Nem vagyunk angyalok című vígjátékát tanulják. A felszabadulás 16? évfordulójára szeretnék előadni? Merész véllaiikoaás. még egy nagyközségnek fe a becsületévé válna*. Felejthetetlen élmény volt A szentpéterfai kultúrcsoport szereplése A pécsi járásban mór ** kultúrcsoport vendégszerepeit, sok szépet láttam ezeknek a kultúrcsoportoknak a műsorában. Sokat gondolkodtarrt azon, hogy írjak-e erről a kultúr- csoporlról, amikor már előttem erről írtak. Mégis kell írni a szentpéterfai kultúrcsoport vendégszereplésiről, mert olyan sok szép és jó, olyan belső emberi kapcsolat alakult ki vendég- szereplésük ideje alatt a csoport és a faluk lakói leözött, h°gy az élmények papírra kívánkoznak. A járás négy Juranopits Erzsébet és Gejo- Erzsébet éneket, közel 1400 személy hallgatta meg a műsoros esteket. Az elmúlt hét egyik napján késő este volt, szemerkélt az eső, amikor kocsink begördült Bir- jánba. A kultúrház előtt sorokban álltak az emberek, nagyon sokan kintrekedtek az udvarban. Érdeklődtem, hogy mi lesz ma este? Egyöntetűen válaszolták, . a szentpéterfai kultúrcsoport tart műsoros estet. Matisa József tanító elmondta, hogy milyen szeretettel várták a kultúrcsoport. tagjait a dolgozó parasztok. Pécsudvardon Horváth Márk családja, amikor fogadta Né- községében , meth Éva és Harangozó Magda kultúresoport-tagokat, könnyes szemmel mondták, hogy úgy várták őket, mint saját leányaikat. Minden községben már a találkozások első percei meleg, baráti kapcsolatokat teremtettek, és ez csak fokozódott a- esti előadások alatt és után Kirobbanó sikere volt Jurano- vits Erzsébetnek és Gejosit? Erzsébetnek minden faluban. Ez a két kedves leány bájosságával, gyönyörű hangjával valósággal elbűvölje a hallgatóságot. Pogányban a dal hallatára, akik már nem fértek be a terembe, felkapaszkodtak az ablakra és úgy hall- nafták és dúdolták á dalokat A dal több száz éves, a hor- vát nép életével foglalkozik és a fiatalokról, a szereleihrői a csalódásról szól. Egyik dolgozó paraszttól megkérdeztem az előadás után: hogy tetszett ez a dal? Azt válaszolta: az egész est gyönyörű volt. Igen, felejthetetlen volt, amikor a csillagtáncot, ezt a népi táncot tanMegjeient a színpadon a vörös csillag és a közönség nyilt- szini tapssal köszöntötte. Szinte minden községben a mo- macskó kóló aratott nagy sikert. Ez nagyon régi, több száz éves tánc, arról szól, hogy a legények nem tudnak választani a leányok közül, mert olyan szépek. Úgy táncolták a fiatalok a legénytáncot, olyan lelkesedéssel, hévvel, hogy az embernek a lelke remegett meg tőle. A műsoros est befejeztével mindenütt keresetlen szavakkal horvát nyelven köszöntötték a kultúrcsoport tagjait és ajándékokat nyújtottak át szálltukra. Ezután sokáig együtt maradtak a község dolgozói és a kultúrcsoport tagjai. Beszélgettek életükről. Meghallgattam egy ilyen beszélgetést A huitúrcsoport tagjai elmondták, hogy mindannyian a KISZ-szervezet tagjai, termelőszövetkezetben és állami gazdaságokban dolgoznak. Elmondták azt is, hogy népi államunk milyen segítséget nyújt anyagi és erkölcsi tekintetben a számukra. Szinte minden községben elkísérték a kultúrcsoport Ragjait a község lakosai az autóbuszhoz, vagy az állomásra. Nagyon nehéz volt a búcsú Pécsudvardon is. Az egyik Icislány fájó szívvel mondta, jó lenne még itt maradni és a vonat ablakából sokáig integetett egy pogány i fiatalembernek. A tekintetekből is megértettem, hogy élménydús volt, szép volt a kultúrcsoport vendégszereplése. Jöjjenek el hozzánk máskor is. Gungl Ferenc A közönség ntivdeniltt nagy tetszéssel fogadta a szentpéter- faiak ttlőadésát, Vannak még Bánoshoz hasonló falvak, kövesút, villany és tanács nélkül? De olyan istenhátamögötti hely, ahol még a víz is gondot jelent, kevés akad, és e kevés közé tartozik Bános is. A rekkenő nyarakban kiapadnak a dombon épült falu kútja!: Az egyetlen közkút nem győzi a lakosságot, ezért a völgyben lévő forrásoknál itatják a jószágot, vagy pedig lajttal hozzák fel a vizet? Az ellenforradalom előtt akarták megépíteni a vízvezetéket. Már lühordták a csöveket, megásták az árkokat is. Aztán jött a vérgőzös október és elfújta az egészet. A falu, mint a tikkadt szaharai vándor, úgy kiált víz után? Árkot ás, fuvaroz, csak vize legyen. Két éve nem vetítettek filmet a faluban. Úgy mondják, a MOKÉP szerint még a váfc- dormozi sem kifizetődő. Meglehet, de mit csináljunk? Várjuk meg, amig a lakosság úgy megszaporodik, hogy kifizetődő lesz? Kár is a szószaporításért. Ig^ nem mehet tovább. A bá- nosiaknak is joguk van egy- I egy film megtekintésére. Ván- I dormozi kell a faluba, még akkor is, ha ráfizetéses. A ; hiányt be kell hozni máshol. Mozgóholtot és könyvtárat! Panaszkodnak a bános iák. Mert nem elég az út, villany, víz és mozihiány, bolt és italmérés sincs a faluban. Mecsek rákosra járnak, oda-vissza négy kilométert gyalogolnak minden kiló cukorért és sóért. Nyáron még csak hagyján, de ősztől tavaszig megeszi őket a bosszúság, mert kinek van kedve batyúzni a feneketlen latyakban? Bizony valamit tenni kell. Nyisson, fiókboltot a földművesszövetkezet, vagy bízzanak meg egy számoláshoz jól értő, fiattal bíró parasztembert a Szőts Lászlómé, a falu egyetlen párttagja: Tanítónő és színdarabrendező egy személyben. A járási tanács és a kulturális állandó "bizottság ülésein •— mindkettőnek tagja —1 falujáért hadakozik: Mindent megtesz a 190 emberért: könyveket vásárol szerény 1500 forintos fizetéséből és odaadja a betűre éhes parasztoknak; Almai? Egyszer városi iskolához szeretne kerülni:: ? Nem most, majd egyszer. Hívták már más faluba, és ott valószínű jobb dolga lett volna, hiszen van-e magárahagyatot- tabb község Bánosnál? Valószínű kövesút, villany, mozi és bolt várta volna és mégsem ment el. Úgy érzi, szép a szocialista élet misszionáriusának lennn Bizottságot és vizsgálatot! Hát ezt láttam Bánoson, abban a faluban, amelyet két vékony telefondrót köt össze a külvilággal t Nem állítható, hogy minden istenhátamögötti falu ennyire magárahagyott és panaszos, De azt nyugodtan mondhatjuk, hogy sok olyan fehér foltot jelentő, elzárt falu van még a megyében, amelyen — ha úttal és villannyal nem is azonnal — de bolttal, vándormozival és mással hamarosan segíteni lehetne? Nem ártana, ha minden járási tanács egy bizottságot alakítana a Bánoshoz hasonló falvak helyzetének megvizsgálására és megsegítésére. Sok ezer ember mondana köszönetét érte. j Magyar László Iroda TAKARÍTÓNŐT 4 órai elfoglaltságra felveszünk. 3222 Bajcsy Zsilinszky n. S5. sz.
