Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-20 / 43. szám

»SOr FEBRUAR 39, NAPLÓ Túljutott a kezdeti nehézségeken a Hidasi Brikettgyár 90 000 tonna brikettet gyártanak 1960-ban Országszerte megkedvelték a hidasi brikettet a fogyasztók 1959. év elején, amikor a |lidasi Magasnyomású Brikett- pár termelése megkezdődött, rengeteg nehézséggel találták Bembe magukat a szakértők fe a gyár dolgozói. Lábrakeltek wyan híresztelések is, amelyek Sétségbevonták a gyár létesí­tsenek szükségességét; | A teljesen automatizált gyá- ugyanis, melynek elődje Magyarországon még nem [Olt, nehezen lehetett ellátni Bakképzett munkaerővel, ne­hezen tanulták meg, még a ja pasztáit dolgozók is a kötő­anyag nélküli brikett gyártá­lét­Sók kísérletezés, fáradság és gond kísérte az első hónapo­dat, — mint ahogyan a hida- pak mondják, — „saját bőrü­kön“ tanulták meg a fejlett technológia alakalmazását, a pépek kezeléséit, az irányítást. I Különösen J sokat segített az elmúlt év­ben Hidason járt négytagú | szovjet delegáció a problé­mák megoldásában. szovjet delegáció tanácsadá- rendkívül jelentős volt, s unkájuk hozzájárult az éves edmények eléréséhez. A vjet mérnökök, akik közül árman több mint 20 éves ta- ztalattal rendelkeznek, az gynevezett kemény barna­szenek kötőanyag nélküli bri- settezésében, konkrét techno­lógiai és műszaki javaslatok­kal éltek, Egyik hasznos ja­vaslatuk a brikett-impregnáló berendezés létesítése volt, amit 1960-ban el is készítenek a üyarban és így a hidasi bri­kett még kedvezőbb tulajdon- lagokkal rendelkezik majd. A szovjet mérnökök tanács­adása, a mindjobban begya- korlott munkásgárda, valamint a megfelelő műszaki irányítás megtette hatását. A Hidasi Ma Jasnyomású Brikettgyár 1959. »vi termelési tervét 114,1 szá- alekra teljesítette. A gyár tor­nákéi úgyszólván az egész or- ágot bejárták és mindenhol gy elismeréssel nyilatkoztak hidasi brikettről. A kötő- yag nélküli brikett iránt r megnyilvánuló kereslet tette lehetővé, hogy 1960-ban a fe­lettes hatóság éves tervnek 90 ezer tonna brikett gyártását tűzte feladatul a hidasiak elé. A 90 ezer tonna brikett legyár­tása a múlt évi mennyiséggel szemben mintegy 30 százalékos emelkedést jelent; A szakmai ismeretek meg­felelő elsajátítása tette lehető­vé, hogy az utolsó negyedév­ben, illetve annak három hó­napjában havonta 8000—8500 tonna brikettet tudnak gyárta­ni az év eleji 3400—3500 ton nával szemben; A termelés nö­vekedése mellett a gazdasági mutatók is megjavultak. De­cemberben és ez év januárjá­ban Magyarországon a brikett­gyárak közül a hidasiak tete­meitek a legalacsonyabb ön­költséggel; Ez évi tervük teljesítésében nagy segítséget nyújt az áp­rilisban üzembehelyezett vil­lamos erőmű, mely a gyárat ellátja villamosenergiával, de ezen túlmenően még az orszá- gos hálózatba is bedolgozik; A hidasi brikettet, melyet az tett népszerűvé, illetve köz­kedveltté, hogy könnyen gyul­lad, hosszú lánggal ég, füst- és koromképződést nem okoz — még a múlt évben elég költ­ségesen állította elő az új gyár. Az 1960-ban tervezett tech­nológiai intézkedések segít­ségével 30—40 százalékkal csökkenteni akarják önkölt­ségét, így még kedveltebb tüzelőanyag lesz. A dolgozók technikai ismere­tének bővítése céljából az üzemben jelenleg is tanfolyam működik, mintegy 20 fővel. A jövőben ugyancsak rendez­nek továbbképző tanfolyamo­kat. Szakirodalmat is szerez­tek be és külföldi tanulmány- útakat is terveznek. A gyár­ban a fluktuáció megszűnt, kialakul lassan az a munkás­gárda, amely élethivatásának tekinti ezt az új iparágat. Ez év második félévében idegen, nem hidasi szenekkel is folytatnak majd kísérlete­A zöldség- és gyüicölcsterKsztés Complex gépesítése a Mezőgazdasági Gépklsérieti Intézet idei programjában A Mezőgazdasági Gépkísér- *)ti Intézet az idén munkás­ságát a tudományos kutatá­sodra összpontosítja. Az or­szág különböző vidékein ugyan is kiépül a kísérleti- és gép- vizsgáló állomások hálózata, ahol a gyártandó gépeket ki­próbálják és minősítik. Ez mindeddig az intézet feladata Volt. A Mezőgazdasági Gépkísér­leti Intézet az idei kutatási terv szerint négy nagy téma­körben foglalkozik a mező­gazdasági munkák gépesítési lehetőségeinek megoldásával. Az első ilyen probléma a lejtős talajok pusztulásának megaka °a;y°zása, illetve az ehhez szükséges géprendszer kidol­gozása. A használatos mező­mölcstermelés komplex gépe­sítése. Az intézet eddig három, traktorra függeszthető mun­kagépet szerkesztett, amelyek­kel a zárt gyümölcsösök tala­ja a gyümölcsfák károsodása nélkül művelhető. Hasonló megoldásra váró probléma a szőlőművelés erögéprendszeré- nek kialakítása. két, melyeknek kedvező ered' ménye után valószínűleg egy másik, a Hidasi Brikettgyárnál sokkal nagyobb kapacitású üzem építését kezdik még; összegezve a látottakat, el- mondhatjuk: a Hidasi Brikett­gyár túljutott az új üzemekre mindig jellemző kezdeti ne­hézségeken, biztató erőfeszí­téseket tesznek az önköltség csökkentésére, az 1960-as ter­vek teljesítésére. Szüts István Ssentlörinci gondok és gondolatok Ez is eredmény A Pannónia Szállóban lévő bárhelyiség délutánonként né­hány órára mozivá változik — Mopresszó néven emlegetik. Tegnap jómagam is bementem egy duplára és — kössük ösz- sze a kellemest a hasznossal — egycsapásra tanulságos kisfil- met láthattam. A szomszéd asztalnál két fiatalember ült hanyag ele­ganciával. Hangosan beszél­gettek. Nem érdekelte őket, hogy vannak itt olyan embe­rek, akik talán a film ked­véért töltik itt délutánjaikat. Pedig az előadás szép volt és tanulságos. A Magyar Állami Népi Együttes londoni vedég- szereplését mutatta be. Lát­hattuk London nevezetessé­geit, szinte mi is ott ringa­tóztunk a csónakban a Them- zén és mi is csodáltuk _ a Westmister-apátság gyönyörű épületét. Elkísértük művé­szeinket a televíziós kamera elé. És ekkor történt valami: a két fiatalember a felcsendülő jazz ütemére zörgött és dobolt a lábával. Változott a kép. Színes népviseletben lányok- legények friss csárdást ropva szórakoztatták az angol közön­séget ... És ekkor: Igen! A két fiatal most is ütemesen zörgött és dobolt — csak az ütem változott. Az ütem nem a rock and roll üte­me volt, hanem a Kállai ket­tősé. Megérte, ez is eredmény. A napokban Szerrtlórinere látogattunk, megtudni, hogy ebben a termelőszövetkezeti nagyközségben hogyan indul a közös gazdálkodás, milyen problémák, gondok nehezítik a kezdést és a Búzakalász tag­jai miként oldják meg azokat? Probléma akad bőven, de egyik sem olyan 6Úlyos, hogy a tavaszi indulást akadályoz­ná. Legalábbis Nagy József tsz-elnök bizakodó hangjából így vettük ki, bár az újdon­sült és vezetési tapasztalatok­kal még alig rendelkező tsz- elnök helyenként sötét színek­kel ecsetelte a helyzetet. „Ke­vés a föld, kevés a munkás­kéz, nincs agronómusunk;; sorolta fel Nagy József leg­főbenjáróbb gondjait, aztán elmondta, hogy a három kö­zül a földügy izgatja legke­vésbé. Hiszen ha a meglévő 1200 holdat jól kihasználják, megélnek azon, no meg Ki­rályegyháza is ígért egy fél dűlőre valót. No de a munkás­hiány az már nem ilyen egy­szerű dolog. Minduntalan erre terelte a szót s az érthetőség kedvéért részletesen elmagya­rázta a valóban furcsa álla­potot. — Kétszáz tagunk van ■— beleszámítva a pártoló tago­kat is —, de ebből munkás­kéz csak nyolcvan. A többi öreg, beteg, nemigen lehet rájuk számítani. A nyolcvan­ból is negyvenhárom asszony. A harminchét férfival mit kezdjünk, nagy részük kocsis lesz, meg állatgondozó, hol szerzek én kaszásokat? Három hét múlva tartják az I. az V. és a Yl. békekölcsön' kötvények húzását Három hét múlva március 12-én és 13-án Budapesten rendezi az Országos Takarék- pénztár az idei első békeköl­csön sorsolásokat. Az I. az V. és a VL békekölcsön 1960. el­ső félévi húzását. Március 12-én, az I. béke­kölcsön kötvényekre összesen tizennyolc és félmillió forin­tot sorsolnák ki. Március 13- án, vasárnap délelőtt két óra alatt húzzák a másik kettőt. Próbáznak az 506-os Iparitanuló­intézet KISZ-tagjai Újszerűén oldják meg az „Ifjú Kommunista” próbák vizsgáit az 506-os Iparitanuló-intézet KISZ-szervezetének tagjai. A gyakorlatban tesznek tanúbi­zonyságot arról, hogy a szobai foglalkozások anyagát meny­nyiben tudták elsajátítani. Egész komoly „haditervet” dolgoztak ki. Térképvázlattal ellátva indulnak vasárnap reg­* Sjí*, gépek ugyanis sue Szülnek. A domb- " “fj*1 a lejtéssel egyirány- e'őtetíti csak működni, ez Másik talai pusztulását. zöldséotÍ^fniányos feladat a S3??1 ^ magfogás tu^ányos^^fontos^b M 'rt^amaiwr-quineai arucsíretorjjalmi megállapodást A Conakryban folytatott tár­iriÄvk eredményekérvt alá- riak a Magyar Népkö/tárea­v*,"?8. a Guineái Köztársaság •otti I960, évre szóló áru- rae»jnrgalrai 08 Pénzügyi V-gaUapodást. A megállapo­• .Fftelmében Magyarország t Fl .berendezéseket, híradás­.ai eszközöket, szállító­eszközöket, közfogyasztási cák­Mfe, saáiüt GusoeáoakJ yyywyywywwywwyywwwy^ A Bútorházban Nagy a forgalom a Jókai Mór utcai Bútorházban. Állandó a sürgés-forgás. Szinte nincs olyan perc, hogy ne akadna gaz­dája valamelyik kombinál tszeGcrénynek, asztalnak vagy más bútordarabnak. Ebben az évben a Bútorház (közel hárommillió kétszázezer forint forgalmat bonyolított le. Davajka Tibor, a Sopiana Gépgyár dolgozója most csak egy gyermekágyat vásárolt feleségével, de azért „szemeznek” s rékarméval is és lehet, hogy hamarosan a lakásuk egyik gél 7 órakor az intézet épüle­téből. A számkartonok sem hiányoznak, mert befejezésül hatalmas „számháborút” ren­deznek. Nemcsak a térképvázlat alapján kell eligazodniok, ha­nem a pihenőkben számot kell adni a próba követelményei­nek megfelelő ismeretekből, mint például városunk neve­zetességei, földrajzi ismeretek, de nem soroljuk, mert egyesek majd könnyen fognak akkor vizsgázni. Figyelemre méltó az 506-os Ipari tanuló-intézet KlSZ-szer- vezetének ez az új módszere a próbázások lebonyolításában Példát mutatnak ezzel más KISZ szervezeteknek is. Amerikába itazott IvaMvics 6yör«y akadémikus Ivanovics György, akadémi­kus, a nemzetközileg elismert magyar mikrobiológus profesz- szor pénteken az Egyesült Ál­lamokba utazott Indulás előtt nyilatkozott a Magyar Távi­rati Iroda munkatársának: A Harvard egyetem meg­hívására négy hónapot töltök az Egyesült Államokban. Az egyetem mikrobiológiai inté­ztében együtt dolgozom majd B. u. Davis professzorral, aki a szülfonamidok hatásmódjá­nak kutatásában az enyémek- hez hasonló eredményekre ju- totfc. A Harvard egyetemen szakmai körökben előadásokat is tartok. Májusban részt ve­szek az amerikai bakteriológu­sok tarkaságának kangresszu­Csupa (kérdés, amelyekre a Búzakalász vezetősége és tag­sága még csak részben adta meg a választ. De hát ki dönt­sön, ki találjon megoldást, ha nem ők maguk? Az a körül­mény, hogy a sok 60—70 éves idős ember nem végezhet tel­jes értékű munkát és hogy ők vannak túlsúlyban — mintegy 100—120-an — valóban súlyos­bítja a helyzetet. Ettől függet­lenül. nem érthetünk egyet Nagy József azon kijelent vei, hogy a Búzakalász most már jóléti intézmény lesz, amellyel arra célzott, hogy a kisebbségben lévő munkaké­pes fiatalságnak kell az öre­geket teljes mértékben eltar­tani A kormány új rendeleté­vel gondoskodik az öreg és beteg tsz-tagok állami segélye­zéséről, s emellett a jogosan megjáró földjárndéik és ház­táji gazdaság biztosítja az öregek megélhetését. Hogy a közösségnek is részt kell vál­lalni ebből, az természetes, ezt Nagy József sem vitatja és a Búzakaiász egy tagja sem. Ez a túlzott aggodalrmskodás csupán egy — a kezdéssel já­ró — olyan jelenség, melyen a tsz kollektívája néhány hó­napon belül túlteszi magát. Munkaerő-hiányt sokfélekép­pen lehet pótolni, még egy új tsz-ben is. Erről már Nagy Jó­zsefnek is vannak helyes el­képzelései. Elmondta, hogy még a munkaszervezetek ki­alakítása előtt felmérik, hány bevonható családtagra számít­hatnak a csúcsmunkák idején. Ezt a felmérést már el is kezd­ték, és hogy ez még jobban sikerüljön, elhatározták, hogy egy új premizálási rendszert vezetnek be, amivel a tagokat és a családtagokat még érde­keltebbé teszik a munkában. A premizálás formáját még nem döntötték el, de annyi már biztos, hogy a kapás te­rületeket — kukoricát, cukor­répát stb. —felosztják a csalá­dok között, ki mennyit vállal és a jó munka után aztán egyénenként premizálnak. Ezt a javaslatot a tagság is he­lyesli és sokat vár tőle a ve­zetőség is. A munkaerőhiány nemcsak a fiatalságot, hanem az örege­ket is foglalkoztatja, özvegy Papp Vincéné 78 éves öreg tsz-tag, aki 12 hold földjével lépett be a Búzakalászba, így vélekedik: „Tavaly még kapál-» tam a sajátomban, most is ott leszek, mikor tudok, meg az unokám is segít majd. De én már nem vagyok teljes érté­kű munkás, a munkában el­töltött 70 év kiszívta az erőt karjaimból, egyre gyengébb vagyok.” Papp néni mikor ezeket mondotta, még nem is­merte a kormány új rendele­tét. s mikor az unoka veje hangosan felolvasta azt a Nép- szabadságból, Papp néni egy nagyot sóhajtott. Mégiscsak törődnék az öregekkel, mert ha valakire, akkor a nyolcvan felé járó Papp nénire vonat­kozik csak igazán ez a rende­let és ha a 260 forint nem is nagy összeg havonta, de egy idős asszony személyi kiadá­sait nagyjából fedezi. A Papp- család összedugta a fejét és kiszámították, hogy a nagy­mama egy évi keresetét egy­maga fel sem éli. Először is megkapja a 260 forint öreg­ségi járadékot, a fél hold ház­táji földjén 15 mázsa kukori­ca megterem, azonkívül 12 hold földje után ha csak 5 kiló búzát számítunk arany­koronánként, akkor is 8,5 má­zsa búzát kap föld járadék ként. Ha dolgozni is eljár — ahogy mondta is — 50—60 munka­egységet még összegyűjt és ebből a jövedelemből még ha a vele egy háztartásban élő unokái nem is segítenék, szé­pen megélne. Persze, a gyerekek, az uno­kák segítik az öregeket, hisz ez olyan természetes, mint az, hogy a szülő segíti gyere­két. És még sok ilyen Papp néni féle eset van Szenitlörin- cen, meg másutt is. Ha valaki kiesett a munkából, azt támo­gatja a család, a tsz-közösség, a társadalom. Ez a hármas összefogás pedig biztosíték arra, hogy a parasztember ma már nyugodt öregkort érhet meg, megbecsülik, gondoskod­nak róla; OtíOOOO W/amhJi Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkára, a Minisztertanács elnöke nemrég ázsiai körútra in­dult, hogy utazásával, megbeszéléseivel is hozzájáruljon a vi­lágbéke megteremtéséhez. Útja során mindenütt nagy lelke­sedéssel fogadták. Televíziós képünkön az új-delhi nagygyű­lésen mondott beszédekor viszonozza a tömeg üdvözlését, Már hagyományossá vált, hogy minden évben megrendez- zük nálunk is a szovjet film ünnepét. A szovjet film ünnepe alkalmából művészdelegáció érkezett hazánkba. A művész- delegáció tagjai: Jurij Csuljukin, Maria Sztrizsenova és Na- gyezsda Rumjanceva csütörtökön meglátogatták a Hunnia Filmstúdiót, majd Nagyezsda Rumjanceva és Jurij Csuljukin filmrendező részt vett a Villamosgép- es Kábelgyár művelő­dési házában a Két fiú, egy kislány című film vetítésén amit Jurij Csuljukin rendezett. «A «MiaWut« teteaútf «»tőrtőkt adósa alapym köa&m*

Next

/
Thumbnails
Contents