Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-19 / 42. szám

T9««. FEBRUAR 19.

!f Ä P t ő

f

*»

►

(// magyar eljárás a sugár- érzékenység megállapítására

57*iS PíHP©IRT

ÍVÜK film

Világszerte a kísérletek egész sorával állapították meg, hogy az ember, illetve az egyes melegvérű állattörzsek különböző mértékben érzékenyek az ionizáló sugárzásra, például a gammasugarakra. Az ember eléggé a sor végére került. Az utóbbi években a kutatók párhuzamot keresnek a különböző sugárérzékenységi adottságok és bizonyos élettani sajátosságok között.

Elsőnek egy fiatal magyar kutató. Csagoly Endre vegyészmérnök gondolt arra. hogy ebből a célból a vérszé- rum-fehérjék szerkezeti adottságait kellene a polarográfiás vizsgálatok középpontjába állítani. Ez a műszer a vizsgált anyag összetétele szerint kü1

lönböző hullámvonalakat rajzol és ezekből teljes pontossággal megállapíthatók az alkatelemek. A magyar kutató ezek törvényszerűségeit új módszerrel értékelte és matematikai képletbe foglalta a köztük, valamint a sugárérzékenység között talált összefüggéseket. A képletével megállapítható adatok és az irodalomban eddig közölt mérési eredmények kielégítő megegyezést mutattak.

Annak a feltételezésnek az alapján, hogy e hullámok alakulása a fehérjéknél a kéntartalmú alkotóelemek mennyiségétől és elhelyezkedésétől függ, Cságoly Endre további kísérletekkel érzékeny és pontos módszert dolgozott ki a

Gyermekbénulás elleni Sabin-íéle vakcina

harmadik részletének adása

I960. február 22-én, 23-án és 24-én végezzük Pécs város területén az alant felsorolt orvost rendelőkben és megjelölt Időben a Sabin-féle vakclnálás in. részletének adását:

I. KERÜLET:

i. Gyárvárosi tanácsadó, Fürst Sándor u. 4. sz.; lő—13 és IS—1« óráig.

3. Meszesi tanácsadó, Gábor Áron u. IS. sz. 10—13 és 15—18 óráig,

3. Szabolcs-telepi tanácsadó, Hősök tere, 10—13 és 15—8 óráig,

4. Pécsbányatelepi körzeti orvosi rendelő, Gesztenyés út, 10—16 óvóig,

5. Vasas! tanácsadó, Vasas n. 13

sz„ lo—i6 óráig,

6. Budai II. pártszervezet, Engels V- 2- sz. 10—13 és 15—18 óráig.

n. KERÜLET:

1. Kilián utcai tanácsadó, Kilián György u. 2., 10—13 és 15—18 óráig.

2. Sőrház utcai tanácsadó, Sör- ház u. 10. sz.; 10—13 és 15—18

óráig,

Egy tő

segédmunkást

felvesz állandó munkára az FM Anyagcllátó Vállalat Pécs, Megyeri u, 93. sz. alatt. Gépalkatrész ismerők előnyben. 3139

3. Jókai Mór utcai tanácsadó. Jókai Mór u. 9. SZ., 10—13 és 15—18

óráig,

4. Kertvárosi tanácsadó, Táncsics

Mihály u. 60., 10—13 és 15—18

óráig.

ID. KERÜLET:

L Petőfi utcai körzeti orvosi rendelő, Petőfi u. 41. sz., 14—19 óráig,

2. Stock-házi tanácsadó, Nagy Jenő u. 33. sz., 14—19 óráig,

3. Uj-mecsekaljai tanácsadó, Uj- Mecsekalja 48. sz. ép. 14—19 óráig,

4. Mecsekaljai tanácsadó, Me- csekaija, egészségház, 14—18 óráig.

Bölcsődékben, óvodákban, iskolákban ismét a helyszínen végezzük el a Sabin vakoinálást.

Kérjük a szülőket, hogy a gyer- mekbénulásos járvány megakadályozása és saját gyermekeik megvédése érdekében okvetlenül ré- szesittessék gyermekeiket a Sabin- féle vakcina harmadik részleténeit beadásában Is.

Azokat a gyermekeket is vakcináiéiban keli részesíteni, akik valamely betegség folytán az első, vagy a második részt nem kapták meg.

A Sabin-féle vakcinát ismét esep- pekben kapják a gyermekek, kisgyermekek egy kiakanál teában,

nagyobb gyermekek kockacukorra cseppentve. Ezért kérjük a szülőket, hogy az előző vakcináláshoz hasonlóan klskanalat ismét hozzanak magukkal.

Pécs mj város Közegészségügyi Járványügyi Állomása.

fehérjék reakcióképes kéntartalmú alkotóelemeinek meghatározására. Ezzel az eljárással további számszerű összefüggéseket fedezett fel a kéntartalmú alkotóelemek mennyisége és a fajlagos sugárérzékenység között.

Ezek a különlegesen pontos metodikával végzett kísérletek ismételten aláhúzzák a kéntartalmú alkotóelemek élettani jelentőségét és újabb lehetőséget adnak egyes enzimkészítmények aktivitásának, a rákos folyamatoknak és bizonyos baktérium-törzseknek a vizsgálatára.

Cságoly Endre kutatása — amely sugárélettani vonatkozásban teljesen eredeti és új — az érzékenységi fokozat megállapításával új lehetőséget ígér arra, hogy a sugárforrással, illetve izotópokkal dolgozó munkaterületeken olyan személyeket foglalkoztassanak, akiknek a szervezete erre a legalkalmasabb;

A filmmel azt akarták bemutatni az „57-es riport“ alkotói, hogy a háború milyen

mélyen ivódott bele az emberek szívébe, hogyan rontja meg még ma is egy-egy csaA napokban egy filmet láttam. Régi film, de ma is igen tanulságos, különösen nekünk. Eizenstein, a nagy szovjet filmrendező rendezte ezt a filmet 1927-ben. A címe ez: „Régi és új”.

Miről szól ez a film?

Már a címe is mutatja. A régihez, a kis parcel! ás gazdálkodáshoz ragaszkodnak még néhányan, de már a faluban bontogatja rügyeit az uj is. Egy kis embercsoport megalakította a termelőszövetkezetet. Szegények, nagyon szegények, de bíznak abban, hogy a nyomorból csak az ösz- szefogás emelheti ki őket.

Váltakoznak a filmkockák. Az egyiken látni az elnökasz- szonyt, amint arról beszél: állattenyésztést kellene teremteni. Igen, de miből? A másik kockán már ott látjuk a nyomorult, rongyos embereket, amint kopejkáikat eresztik bele egy kalapba, összeadják a pénzt, hogy egy bikaborjút

vegyenek. A pénz együtt van és az elnökasszony álmodik. Álmában kitárul előtte a Jövő. A közös gazdaság jövője. — Traktorok szaladgálnak a földeken, az istállóból csöveken ömlik a tej a tejházba.

Peregnek a filmkockák. És nekem ilyen gondolatok jutnak eszembe: harminchárom évvel ezelőtt forgatták ezt a filmet. Akkor még álom volt ez. Ma már valóság. Nemcsak az, amiről álmodott ez a kolhoz elnöikasszony, hanem több is, sokkal több. Akkor még az egész környék összesereg- lett, amikor a kolhoz megkapta az első traktort és amikor bedöglött, az elnökasszony saját ruhájából tépett le egy darabot a szerelőnek. Ma már nem újság a traktor, sőt a kombájn sem, amiről akkor még álmodni sem mertek.

Időszerű film ez most is különösen nálunk. Nálunk is most birkózik egymással a régi és az új. Most születnek a

merész álmok, most indul sok községünkben először közösen a határba az egész falu, hogy egyakarattal, együtt gyűrjék maguk alá a régit és egy újat, szebbet, jobbat épftsenek a helyén.

A régi, cári Oroszországban állati sorban voltak a parasztok. összeadták az erejüket, a kopejkáikat és egy virágzó nagyüzemi mezőgazdaságot teremtettek. Nálunk a feltételek kedvezőbbek, sokkal kedvezőb bek. — Egyházasharasztiban, Szentlászlón és másutt nálunk is megismétlődik a filmbeli jelenet. Pénzt gyűjtenek, pénzt adnak össze a taogk, hogy traktort vegyenek.

Nálunk is küzd az új a régivel. Nálunk is vannak merész álmok, amelyek, ha minden új és régi termelőszövetkezeti községben öszefognak éppen azért, mert most a szocialista rendszer egy egész világrendszert alkot, sokkal előbb valóraválhatnak.

lad életét, s hogyan kísérti aa embereket még közel tizenöt év távlatából is.

A film középpontjában inge os Heinz, a fiatal házaspái zajló élete és egymásratalálása áll. Annekathrin Bürger művészi alakítása megkapja a nézőt, s Willi Schrade, aki most mutatkozik be első alkalommal a magyar fllmkedvelő közönségnek — szintén jó! jeleníti meg az eszmélő, s a mindinkább magára találó Heinzet.

János Veiczi rendező és Hans Hauptmann operatőr érdekessé Igyekszenek tenni az egyszerű témát, amit azonban csak kevésbé sikerül megvalósítani. A film kezdetétől érzünk valami vontatottságot, s néhol egészen unalmassá válik a film. Véleményünk szerint a kezdés sem szolgálta a ! iilm alaptémáját. A bombázás < szörnyűségét hatásosan érzékeltetik az óvóhelyen a lóm- pafény vibrálásával. De az egész bombázási jelenetet ukár el is hagyhatták volna a filmből, úgy érezzük — semmit nem vesztett volna értékéből; A filmnek azok a legizgalma- sab brészei. amikor Heniz a bűnszövetkezetbe sodródik, s amikor Inge kemény harcot vív egyéni boldogságukért; Van a filmnek néhány őszinte és művészi jelenete, amikor emberközelségbe hozza Inge és Heinz életét. A film egy másik rokonszenves alakja egy kiszolgálónő, aki Inga mellé áll nehéz perceiben. Jól szimbolizálja az ő szerepe azt a körülményt, hogy az új Németországban már nincsenek magukra hagyatva azok az emberek, akik hisznek egy új élet boldogságában;

Makulatúra

újságpapír csökkentett áron kapható. Magánosoknak kg 4,80 Fi Állami vállalatoknak kg 4,— Ft MÉH, Pécs, Doktor Sándor utca 14. 729

Az úttörők úttörői

(Moszkvai tudósítónktól.)

Rés vettem részt olyan

megindító bensőséges beszélgetésen, mint a Komszomol Központi Iskoláján, Moszkvában. Hadd, álljon itt ennek a már történetinek is beillő visszaemlékezésnek a változata A résztvevők: a Szovjetunió első pionircsapatának tap:''- Vinogradova, háztartás- beV, Arcsvadze öntő, Kuznye- cava könyvelő. Volkova gazdaságvezető, Kuginov, a Szovjet Szakszervezetek Országos Tanácsa osztályvezetője, Gali- mikov elvtárs repülögépterve- *ó főmérnök, aki most Tupol- J-v akadémikus mellett dolgo- zik. és a nuii piotúmemzedék néhány vezetője, úttörő funk- c‘°nánusc>k. Hogy w kezdű- »*./ 4 „Kraszmja Presznya ..Tn’et eQVik iskolájában le- • _ íüh cloltumentumok aUtp- lJ-m?2tudták’ hogy az ő is- k^r?J ,han. alakult meg a.

. ' 2Vtnió első úttörő csapa- ” ei*Pat fiatal, lelkes vekezdeményezésére "nk dúltak a kis forradalmi nyomolvasók. Az adatok. személyek láncszerű felderítése es az országot rádiófelhívás sí «trrel <«rí. Me,p.dáliák csapott’r kilenc a tanit0 tagját. S ’■örfilük hatan most itt ül- n^c. Peremdö fejjel, de vidám, ff-'•'ihatatlan arccal mesélnek. emlékeznek. Oálm n vla- nm-mtri viovirház vezetője, VO r.psm. Natasa s „ többi fia- mi úttörővezető pedig tágra- fV’1* szemmel, nem kis meg- ™u*0<jal hallgatják az ../ kispajtások visszaemSzinte iy-ruk o.z 1 '■> rasmunkás és főmérnök tzava.it.

38 évvel ezelőtt,« saoojeihatalom ötödik évében — forgatja vissza az idő kerekét Arcsvadze elvtárs — éppen ilyen csípős, hideg februári tel volt. 1922-őt mutatott a naptár. Kemény idők jártak akkor. Dúlt a polgárháború, éhség volt az országban. Csavargók. szülők nélküli elhagyott árvagyerekek csatangoltak az utcán. A tárosban nem volt rendes közlekedés.

A párt felhívására. Szremli- kov komszomolmunkás segítségével elhatároztuk, hogy a kerületben létrehozzuk a pto- nircsapatot. (Akkor még nem tudták, hogy ez lesz az első az országban.) Emlékszem az első gyűlésre egy régi, alacsony házikóba jöttünk össze, a mostani Peking Szálló helyén. Arról beszélgettünk, hogy mivel töltsük majd együtt az időt, s mi legyen a csapat neve. Alikor lányok még nem voltak köztünk. A gyűlés végén elhatároztuk, hogy a „Szpartak proletár gyermekcsoport” nevet vesszük fel, s ezután minden héten összejövünk. A második gyűlésen már az őrsöket is elkereszteltük. Itt igen nagy volt az aktivitás — mosolyog Arcsvadze. elvtárj. Mindenki bekiabált valamilyen nevet. Legyen az eUő őrs Szpartak! Bugyonij legendás, bátor lovas volt — válasszuk öt! A harmadik legyen Garibaldi hallatszott innen-onnan. De k: az a Garibaldi? Senki sem tudta.

— Édesapám mesélte, hogy bátor ember volt és szereit- a szabadságot — állt ki Garibaldi mellett a kis Vovka. Jpy alakult meg a S-oartak. Bu- gyonij és Garibaldi őrs. Néhány hét múlva már jöttek a lányok te. A Ms csapat 52 fővel szaporodott. Valameny- nyien nyomdászok voltak. Sokat segített első lépéseinkben a 16-os nyomda, melynek munkásai gyakori vendégeink voltak. Meséket, történeteket beszéltek el a régi életről, különösen sokat járt közénk Ku- lesov bácsi, az Öreg bolsevik, akinek fehér szakálla, jóságos arca most is élénken él emlékezetünkben, Jóízű, érdekes történeteit késő estékig elhallgattuk.

Az első nyilvános

ünnepélyünkre, a március 8-i nőnapra már szervezetten, lázas izgalommal készültünk. Szépítettük a csapat otthonát és segítettünk otthoni is, a családi munkánál. Ezen a napon ünnepélyt szerveztünk, ahol köszöntöttük szüleinket. Kié kiállítást készítettünk a munkások hősi harcáról Az ünnepélyen a nyomda munkásai egy kis vörös zászlót adtak a csapatnak, ezzel a felírattál: >.Ar úttörők úttörőinek”. Igen büszkék voltunk erre az ajándékra, ezt a zászlót mindenhova magunkkal vittük, s végig megőriztük. Az ünnepség után együtt játszottunk az idősebbekkel, forradalmi dalokat énekelve. Itt született meg a mi kis indulónk is, melyet köziben szerkesztettünk. Attól kezdve szájról szájra szállt ez

n. kis dal, s a pionírok ajkár bejárta az egész nagy Szovjet- országot.

így szólt: Lángoljatok a kék égig tábortüzek.

Mi pionírok a munkások

gyerekei vagyunk

Közeledik a világos napol;

ideje.

Kiáltsátok pionírok „légy mindig kéutfF

Ezen az estén még egy meglepetés ért bennünket. Már későre járt az idő, amikor egyszer csak váratlanul belépett hozzánk Bugyonij elvtárs. Egyszerre mindannyian felugráltunk, s körülfogtuk őt. Ngy volt az izgalom. Mire aztán Bugyonij elvtárs letelepedett közénk és sokáig mesélt a polgárháború hősi harcairól. Késő éjszakáig együtt maradtunk. Ezen az estén az egész csapat együtt kísérte őt egészen hazáig.

— Tavasszal új helyiséget kaptunk — fűzi tovább a szót Galinnyikov elvtárs — a mostani Esztrád Színház helyén. A csapatotthon mellett a nyomda, két mühe^szerű helyiséget is biztosított számunkra, ahol a fiúk szereltek, barkácsoltak, a lányok pedig kézimunkáztak. Május elsejéi-e hazulról szereztünk vörös ruhaanyagokat, s elkészítettük az első vörös nyakkendőket. Büszkén viseltük — hunyorít hamiskásan Galinnyikov elvtárs. Vörös nyakkendőt akkor még nem volt olyan egyszerű es könnyű viselni, mert a sok csavargó suhoncnak még nem igen tetszett. Éppen ezért, akik méltatlanok lettek rá, ott helyben, azonnal elvettük. De ilyen nem igen akadt.

így fejlődött, erősödött kis csapatunk. Tavasszal már egyre több pionircsapat alakult Moszkvában és az ország más vidékein. így lett aztán má- ‘us 19-e a Szovjet Úttörő Szervezetek megalakulásának napja. Ahogy múlt az idő, úgy gazdagodott programmunk, erősödött kis közösségünk. — Nyáron kirándulásaikat rendeztünk, télen pedig táborozni mentünk. A tábor költségeit saját munkánkból fedeztük, mi is építettük fel és salat magunk főztünk. E vidám tábotmsás tok kertre* élménye

maradt meg. Ki is felejthetné el a katonás meneteléseket, zászlólevonásokat és reszkető éjjeli őrségeket. Vagy a tréfás krumplipucolást, az elsózott levesek ízét, a tábortüzek fényét, esti dalait? Óvjátok és fejlesszétek ezeket a kedves pionír tradíciókat — int az idős mérnök —, mert az évek elteltével ezek megszépítik az ember lelkét, s a gyermekévek kitörölhetetlen emlékeivé válnak.

Abban az időben sokan

dolgoztak a kommunista szombatokon — veszi át a visszaemlékezés fonalát Volkova elvtársnő. Mi is résztvet- tünk ezekben az önkéntes munkákban. Ehhez fűződik csapatunk legdrágább emléke. A forradalom terén dolgoztunk éppen, ott ahol most a Metró bejárata áll. Egyszer csak meg áll mellettünk egy kis kopottas gépkocsi. Lenin ült benne. S amint megpillantott bennünket, kilépett kocsijából s felénk indult.

— Hát ti mit csináltok gyerekek?“ — kérdezte.

— Dolgozunk hányjuk a törmeléket — vágtunk egymás szavába. Vlagyimir lljics mosolygott s tekintetével végigsimogatott bennünket.

— Jól van, ez nagyszerű dolog — s a hozzá legközelebb álló kis Tánját magához ölelte. Mi elmondtuk, hogy úttörők vagyurtk, ami nagyon tetszett Leninnek, fecnin elvtárs mindössze 3—4 percig volt ott, de ennek a néhány perces találkozásnak az emléke egész életünkben elkísért.

Ettől kezdve mindig figyelemmel kísértük, hogy hol járt, mii csinál népünk vezetője. S amikor később tálát koztunk Krupszkájával, ő mesélte el, kom Uesm

beteg. Ez a hír nagyon elszomorított bennünket. Sajnos a hír komolyabbnak bizonyult mint mi akikor, gyermekfejjel gondoltuk. Vlagyimir lljics Lenin 1924. január 21-én meghalt. Ezen a napon ezrek álltak a Vörös téren, hogy búcsút vegyenek attól az embertől, aki legtöbbet jelentette mindenki számára. Csapatunk is kivonult a Vörös térre. Magunkkal vittük a munkásaktól kapott vörös zászlót, s ott álltunk a dermesztő fagyban egymás kezét fogva. Az emberek tüzet raktak, úgy védekeztek a metsző hideg elten. De nem mozdult senki. Fázva és fáradtan így búcsúzott némán a nép. Csak a tüzek lángoltak mintegy jelezvén, hogy a Lenin által lángralobbanott tűz nem fog kialudni soha többé. Melegítő vörös fényével egyre több ember értelmét világosítja meg s fonja körül a világ egyszerű embereinek szívét.'

így született meg csc_

patunk, ennyi a mi történetünk — búcsúznak az előadók. Még annyit, hogy a csapat minden tagja később komszö- molista lett és sokan a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagjai. Nem volt senki, aki. a munkába szégyent hozott volna a csapatra. Többen ,i Nagy Honvédő Háborúban hősi halált haltak.

S amikor befejeződik j találkozás, együtt énekeljük az egykori szpartakistákkal, a Bugyonij és Garibaldi őrs tagjaival:

„Lángoljatok a kék égig tábortüzek. Mi pionírok a munkások gyerekei vagyunk“.

Moszkva, 1960. február.

KUPK.A SAN DOH

7

JR £ e I £ » £ J