Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-02 / 27. szám

^tlag proletárjai, egyesüljetek?

DUNÁNTÚLI

NAPLÓ

A magyar szocialista munkáspárt

BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Megkaptuk a bizonyítványt

XVII ÉVFOLYAM, 27. SZÁM

ARA: 50 FILLÉR

I960. FEBRUAR 2. KEDD

Pécsre érkezik dr. Doleschall Frigyes elvtárs

Február 5-én délután 3 órakor dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter az egyetem aulájában az egyetem orvosainak ankétet tart az orvosi rendtartás végrehajtási utasításáról.

Az Erkel Ferenc Zenegimnázium II: b. osztályában is megtörtént a bizonyítványosztás. Az első padban Varga Zsuzsa és Oláh Katalon örömmel mutatják egymásnak

bizonyítványukat

Fellőtték a második szovjet többlépcsős ballisztikus rakétát

Moszkva (MTI). A TASZSZ jelenti: Annak a tervnek megfelelően, amely szerint kidolgoznak az eddigieknél nagyobb teljesítőképességű többlépcsős ballisztikus rakétát, hogy segítségével nehéz szputnyikokat lőhessenek fel és űrrepüléseket végezhessenek a naprendszer bolygóira, ez év január 31-én este felbocsátották a második ilyen rakétát.

A rakéta utolsóelőtti lépcsője az utolsó lépcső modelljével együtt ez év január 31-én moszkvai idő szerint 19 óra 58 perckor elérte a Csendes-óceán megadott térségét.

Az utolsó fokozat modelljét a légkörben való repüléskor

megfigyelték és vízbeesését a hajókon felállított rádiólokációs, optikai és lehallgató állomások segítségével észlelték.

A mérések adatai ismét megerősítették a rakéta irányításának rendkívüli pontosságát. Az idén január 31-én végzett fellövéssel sikeresen befejeződött a fent említett rakétatípus kidolgozásának adott szakasza. Ezzel kapcsolatban a TASZSZ-t felhatalmazták annak kijelentésére, hogy a TASZSZ 1960. január 8-i közleményében pontos adatokkal meghatározott térség a kitűzött határidő előtt, február 1-én szabaddá vált a tengeri hajózás és a repülés számára.

Moszkvába érkezett az MSZMP küldöttsége

Moszkva. (MTI) Az európai szocialista országok kommunista és munkáspártjainak mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó tapasztalatcsere tanácskozására hétfőn délelőttt Moszkvába éifkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárának vezetésével. A küldöttség tagjai: dr, Münnich Ferenc, a Miniszter- tanács elnöke és Fehér Lajos, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai.

A küldöttség fogadására a szovjet főváros kijevi pályaudvarán megjelent Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kom munista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, továbbá a Központi Bizottság és a Szovjetunió külügyminisztériuma több felelős munka társa. Jelen volt a küldöttség fogadásánál Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagy követe, továbbá a nagykövetség több felelős munkatársa.

Kedden Moszkvában mégkezdődik az európai szocialista országok kommunista és munkáspártjainak tapasztalat- csere tanácskozása. A szocialista mezőgazdaság fejlődésének kérdéseiről;

A tanácskozáson képviseltetik magukat az ázsiai szocialista országok is.

A tanácskozás központi kérdése: A szocialista mezőgazdaság fejlődésének eddigi eredményei és a további tennivalók;

Fontos szerepet kap a tanácskozáson az egyes országok sajátos termelési tapasztalatainak ismertetése.

A tanácskozáson előreláthatóan megvitatják a szocialista országok mezőgazdasági együtt működésének lehetőségeit*

Magától értetődően a mező- gazdasági kérdéseken kívül igen nagy fontossága van annak á ténynek, hogy a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak vezetői magas szinten találkoznak egymással. Ilyen találkozókra az elmúlt években többször is sor került, így 1957 novemberében, majd 1958 májusában a moszkvai KGST tanácskozás idején, s 1959 januárjában az SZKP kongresszusán;

Véménd, Drávapalkonyo, Dunafalva és Szabadszentkirálf tsz-községek

Hétfőn érkezett jelentés szerint újabb négy baranyai község parasztsága határozott, bogy ezentúl közösen művelik a község határát. Hétfőn termelőszövetkezeti községgé vált Véménd, Drávapalkonya, Dunafalva és Szabadszentkirály, ahol az eddig egyénileg dolgozó parasztok valamennyien aláírták a belépési nyilatkozatok

a magyar sajtó napja alkalmából

Az Onszágház Munkácsy termében hétfőn a magyar sajtó napja alkalmából kitüntetéseket nyújtottak át,.

A kormánykitjintetéseket Kristóf István, a NépköztársaÚj létesítményeink

A mai napon kezdték el a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat Irodaházának építését illetve az építkezés előkészítő munkálatait. Az új irodaházban száz dolgozó kap kényelmes irodahelyiséget. A DÉDÁSZ új székházában helyet kap többek között egy 50 személyes étterem, továbbá a 4 ezer kötetes könyvtár, az olvMÓterem, a reprezentatív tanácskozóterem, a központi vezénylőterem stb Az öt emeletes vasbetonvázas épület színes kerámia burkolattal készül s az épület bejárata előtt vállalati parkoló helyet létesítenek.

A közel 5 millió forintos költséggel épülő 5 emeletes székház Pécs első modem irodaháza lesz, melynek belső be- renénisét is ehhez mérten igényes tervezéssel készítik

Az irodaház tervezője Till a i Ernő a Pécsi Tervező Vállalat fóápítésae, míg a belső építést

ság Elnöki Tanácsának titkára nyújtotta át.

Munka érdemrenddel tüntették ki Bognár Károlyt, a Nép- szabadság szerkesztőbizottságának helyettes vezetőjét, Dar- vasi Istvánt, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs- propaganda osztályának veze tőjét, dr, Caram Józsefet, a Figyelő című hetilap főszerkesztőjét, Padi Ferencet, a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának tagját, Várnai Vilmost, a Magyar Rádió és Televízió agitációs-propaganda főosztályának vezetőjét. Több újságíró Szocialista Munkáért Érdemérem, illetve Munka Érdemérem kitüntetésben részesült,

Benke Valéria művelődte ügyi miniszter elsőízben nyújtotta át a Rózsa Ferenc-díj oklevelét, emlékérmét és a velejáró pénzjutalmat.

Rózsa Ferenc-díj kitüntetésben részesültek:

1. fdkozat: Rengi Péter, a Népszabadság szerkesztőbizot tságának helyettes vezetője, Baktai Ferenc, a Népszava főmunkatársa.

2. fokozat: Arkus István, a Népszabadság rovatvezetője. Huffy Péter, a Magyar Nemze főmunkatársa.

3. fokozat: Dutka Mária, a Magyar Nemzet munkatársa. Grandpierre Lajos, a Hajdú- Bihari Napló felelős szerkes» tő helyettese.

A frika

reflektorfényben

szabadulási Front segítséget kért az értekezleten résztvevő országoktól. Alig hangzott el a felhívás, Ben Barka, a Marok-1 kői Népi Erők Uniójának elnöke kijelentette, hogy pártja az elsők között lesz, amely önkénteseket küld Algériába;

Algéria és Dél-Afrika az a két terület Afrikában, ahol a fehér lakosság nemcsak a gazdasági és politikai hatalom szempontjából van túlsúlyban, hanem számarányát tekintve ic jelentős tényezőt képvisel. A fehér lakosság minden erejét megfeszíti régi kiváltságainak megtartása végett. Amint az algériai események bizonyít ják, ezek a fehér gyarmatosítók, nem riadnak vissza a legvégső eszközöktől sem, ha arról van szó, hogy — ahogyan ők mondíák — „Algéria francia maradjon”. Algéria természetesen sohasem volt francia, a franciák itt csupán a gyarmatosítók szerepét töltötték be, az ország természeti kincseinek gazdag haszonélvezői lettek. S amíg Afrika többi részében egymás után váltak füg getlenné, vagy legalábbis formailag függetlenné az egyes afrikai áramok, Algériában az őslakosság jogaiért harcoló nemzeti felkelő mozgalom még ma sem jutott győzelemre;

Nyilvánvaló, Hogy ma már nem lehet arról szó, hogy Afrikát vagy annak akármelyik területét továbbra is gyarmati sorsban tartsák. Maga Dp Gaulle tábornok is erre a józan belátásra kényszerült e napokban sokat idézett szeptember 16-i rádióbeszédében. Ugyanis Franciaország nevében kötelezettséget vállalt, hogy a béke helyreállítása után, legkésőbb négy éven belül, népszavazással dönthetnek az algériaiak sorsukról. Ezután a franciák számára is újabb népszavazást rendeznek, hogy jóváhagyják az algériaiak választását. A továbbiakban három lehetőséget vázolt fel De Gaulle az algériaiak előtt. Az első, hogy elszakadnak Franciaországtól. Ezt „valószínűtlennek és szörnyűnek” mondta, szerinte ez csak „nyomort, politikai zűrzavart és kommunista diktatúrát” hozhatna. Franciaország ez esetben is mindenképpen biztosítaná a ; maga • szaharai kőolajának kiaknázását és eljuttatását a Földközi-tengerhez.-.: A második lehetőség a teljes fran- ciásodás. (Tartózkodott az integráció szó használatától.) A harmadik lehetőség: külön algériai kormány megalakítása az algériaiak kormányzására. Ez a kormány Párizs segítségére támaszkodnék és szorosan együttműködne vele gazdasági, közoktatási, hadügyi és külügyi téren. Ebben az esetben Algéria belső rendszere föderális jellegű lenne, amely megadná a különböző népközösségek együttélésének biztosítékait. De a De Gaulle tábornokot hatalomra segítő szélső- jobboldali gyarmatosítóknak, az ún. ultráknak ebből elegendő volt meghallaniok a tábornok különben igen ködös Ígéretében azt a kifejezést, hogy „az algériaiak gyakorol- hatiák önrendelkezési jogukat” máris „Algéria feladásának” jeleit vélték felfedezni, s Pyómban megkezdték egy puccs előkészítését, majd véres összeütközést provokálták az algíri utcákon, • városok életét megbénították, s szembeszegültek a kormány intézkedéseivel. A francia kormányt az algériai helyzet majdnem

Évszázadokon át a rejtelmei történetek földje és a gyarmatosító kalandorok szabad vadászterülete volt Afrika; Aj utóbbi esztendők eseményei, £ történelmi változások azonban mélyreható következményeket idéztek elő Afrikában is. A Nyugat nagy világlapjainak riporterei nem minden alap nélkül kiáltanak fel tudósításaikban: Afrikában megmozdult alattunk a föld! Afrika ébred' és így tovább. Érdemes összehasonlítani a régi és az új Afrika-térképet is. Az őslakosság egyre több helyen követeli jussát, s rázza le magáról a gyarmattartók igáját A hét legjelentősebb eseményei például mind összefüggésben vannak az afrikai népek függetlenségi törekvéseivel. Nagy-Britannia gyarmatügyi minisztériumában afrikai benn szülött vezetők tárgyalnak Rhodézia és Nyaszaföld további sorsáról. Közben Macmillan angol miniszterelnök Nyaszaföldön tett látogatást, amelyet kíméletlen rendőrterror kísért, mert a bennszülöttek Blantyreben rtacmillan kocsijának közeledtére ^Pokolba a föderációval?“ „Bocsássák szabadon dr. Bandát!” feliratú zászlókat lobogtattak. Párizs is fekete vendégeket fo- Sádott. SzenegSzudán képviselőivel vala-st yen békés megoldást keres gt, természetesen olyant, an,T ynek révén a francia kormány ezeket az országokat a francia közösség keretein belül megtarthatná, de azért legalább formailag növelné ezeknek r ? országoknak függetlenségér Brüsz- szelhen, Belgium f-lnl rosában mind több engedrendrt ad a

be'<*r kormány a j h<r ói képviselőknek, s moeijukur biztos, hogy 19601 június Ír-én kimondjak Belga-Kongó függetlenségét. Ez csak y első lépés, sok kemény küz lelem vár még a belga-kongói függetlenségi mozfaVomra, hogy kivívja az ország teljes függetlenségét. A tárgyalásokon az Abako- mozgalom képviselő, » határozottan követelt'!, holy a kormán} hatalmat hala<v íktalmul ruházzák át az afrikaiakra;

Eze/kkel a tóé J dósokkal kapcsolatban a Neue Züricher ZeitunW január 24-i /ezércik- ében felismeri, hogy Fekete- AfHkálban a bennszülött népeknek’ ma már oly.-»képviselői vanna>’^- akik renden tekintetben egy errang, félként

.....-’hatnak az íw>»nai korn/.„../xrf;-.W'jl. mert ezek az afrikai vezetők ..európai kategóriákban gondolkodnak, s eurónai kategóriák zennt ér- Vo’r.í’k is*; ow'' .

Ez a,, figyelemre n!*6^ St"< <í afrikai nepel erteVy,7ietén szinte elementa ris ereivel nyilvánu * n"*®^ ma rnBg elnyomás .

függősigben élő .nepekneK nagy önbizalmat ac? “freu* fokqc*uiii>ea Gnans példák» is. Nkrumoh a Ghánái Köztársaság minY»; ‘.terel nőké ezt üzente a tuniszi, értekezlet "észvevőinek: „Egy ‘ hnkai sem V-heti magát sabadnak, .lé« más afrikaiak *abszolga- ágban élnek. Tám gátjuk a nyasraföldt. rhodéjtai. a kern- n karnery ií. a Ijelga-kon- gói és az & mást testvérek

hősies harcát'.'/oAiz arab és a néger vezetők hangsúlyozzák ho«o- i960-as esztendő az

afrikai függetlenség és szabadságharc befejező szakaszának, kezdete les*. Ezt a harcot kü. Ibnös (níllyai támogatja Tm*. «s Marokkó. Mint is*1«^*+ “ AJaérM StesßaeAl 9%