Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-19 / 15. szám

JANUAR 19. 1 felszabadulási kulturális szemle előkészületei felszabadulási ifjúsági airális szemle előkészületei nak a megyében. Két és fél ap van még hátra, de a me- egész ifjúságát érintő moz­imról szólva ezt nem tart- iuk hosszú időnek, érdemes r most megvizsgálni, me- i ennek a mozgalomnak a főbb jellegzetességei, várhatjuk a legtöbb ered- íyt és hol van szükség na- bb segítségre. , mohácsi járás harminc gégéből érkezett nevezések íján már lehet néhány kö- keztetést levonni. Minde- előtt azt, hogy a falvak dol- 5 ifjúságát megragadta sgalom tartalma: a felsza- ulás tizenötödik évforduló­ik nagyarányú kulturális {mozdulással történő meg- leplése. Erre következtethe­ti a seregszemlén résztve- nagy számából. Egyedül jrban például nyolcvanan ntkeztek. Igaz, Bolyban 5ta igán eleven a kultúra élet, s a község lélekszá- S tekintve is nagyobb a töb- mohácsi járásbeli község- de Dunafalva harminc fő­jelentkezőjét, a József At- olvasómozgalom 67 -himes- 1 résztvevőjét is felsora- tathatjuk annak bizonyítá- ä. hogy ebben a mozgalom- i valóban tömegesen vesz d az ifjúság. ánúlságos megvizsgálni y a KISZ-szervezetek mi­ll műsorszámokkal neveztek Érdekes módon a szin'áiszöcsoportoké mi dalok és népdalok1 szerepelnek. Általában az énekkarok tevékenységét ötlet­telenség és igénytelenség jel­lemzi, noha ebben a műfajban sokkal kevesebb eszközzel könnyebben lehetne szép ered­ményeket elérni. Ahhoz, hogy az énekkarok nagyobb szám­ban nevezzenek be a sereg­szemlére, s hogy ott megfelelő teljesítményt nyújtsanak, még igen nagy munkára lesz szük­ség. A legkisebb számban Megkétszereződik az öntözött terület a megyében a zene, elsőség: a harminc község­tizennyolc színjátszócsoport étkezett. Legtöbbjük igé- *en választott színművet, olcsó hatásokra vadászó, s hrég még annyira elterjedt •színműveket nem találjuk tűk, viszont a himesháziak idin György előadására vál­toztak, másutt magyar és Ifiét szerzők szocialista tár­t és szellemű műveit iktat- programjukba. Valószínű, ebben a jelenségben a láz tájelőadásainak hatá- is kereshetjük, másképp •éz lenen megmagyarázni y a falusi művelődési cső­tök miért éppen ezt az elő- Zületeit, anyagi kellékeit és biélyi követelményeket te­tve legnehezebb műfajt vá­ltották ilyen nagy számban. Tizenhároni tánccsoport rezett A népi tánc nagyjá- égyenlő népszerűségnek ’end a színjátszással, bár a ilönböző tánccsoportok kö- t a színvonalbeli különbség h nagy. Lényegében tehát a 1 játszás és népi tánc képvi- l a nevezések alapján ebben larminc községben az ifjú- 1 kulturális tevékenységének Incét. Igaz ugyan, hogy a >i tánccal egyenlő számú, S&három nevezés érkezett a valóktól is, de ha figyelem­vesszük hogy a szavalat « egyén, szereplésre nyújt Pot. kitűnik, hogy az azonos kezesi ,szám tizedannyi rész­időnek felei meg. Az énekszó­ikra tizenegy nevezés érke- f- Harminc községből ez is tató, de az már kevésbé, Sy az énekkarok többségé entétben a színjátszócsopor- -ka! — kevésbé igényes. 3á- ‘észt egyszólamúak, néhány tyeskónistól eltekintve, vagy ‘k férfi, vagy csak női ka- b magasabb színvonalú tel- ítményre nem is vóllalkoz- k- Műsorukon mozgal­a József Attila olvasómozga­lomban való jelvényszerzés és a szellemi öttusa szerepel a nevezések között. A zenekarok és hangszerszólók kis száma még érthető, ehhez számos olyan feltétel kell, (eléggé drá­ga hangszerek, hozzáértő veze­tő, sok gyakorlás), amelyeket a kisebb községek KlSZ-szer- vezetei még nem tudnak elő­teremteni. Más a helyzet azon­ban az olvasómozgalommal, amelyben csak minden ötödik község nyújtott be nevezést. A könyvtárhálózat ma már elég fejlett ahhoz, hogy elegendő könyv Jusson el mindenhova még a legkisebb községbe is. Olvasnak is a fiatalok. Jogo- (san feltételezhetjük, hogy sok­kal többen olvasnak, mint ahó- nyan az olvasómozgalomban szeretjeinek. E tekintetben in­kább a szervezés és irányítás hiányában kell keresnünk^ kiesebbarányú részvétel okát Ugyanez lehet az oka annak is, hogy a szellemi öttusában való versenygésre egyedül Lip- póról jelentkeztek. Pedig a szellemi öttusa tükrözi legin­kább a felszabadulási kulturá­lis szemle tartalmát, mivel az ebben résztvevőknek tájéko­zottaknak kell lenniök egész felszabadulás utáni ^életünkről tudásukat úgy mérik össze hogy a felszabadulás óta eltelt 15 év politikai, gazdasági, kul­turális, tudományos, techni­kai és sporteredményeire vo­natkozó kérdésekre válaszol­nak közönség előtt. Ez az újszerű forma igen al kalmas arra, hogy ne csak .• versenyzők, hanem a vetélke­dést meghallgató közönség ér­deklődését is felkeltse mai éle­tünk eredményei és eseményei iránt, bővítse a fiatalok érdek­lődési körét. Nem igényel kü­lönös adottságokat, mint az ének, színjátszás vagy zene, csupán sajtó- és könyvolvasás, rádióhallgatás útján könnyen megszerezhető tájékozottságot, s amellett minden segédesz­köz nélkül — egyéb műsor­számokkal tarkítva — nagyon szórakoztató, mondhatnánk „izgalmas1’ műsorszámmá le­het tenni egy-egy esten. Az ohrasómozga’oB és a szellemi öttusa iránti ki sebb érdeklődés a kulturális szemlén olyan hiba, amin fel tétlenül javítani kell.. Lénye gében arról van szó, hogy az amúgyis működő színjátszó és tánccsoportok, énekkarok nem sok újat adnak a kulturális szemléhez. Uj színművek, tánc- és énekszámok tanulása kul­turális szemle nélkül is állan­dó feladatuk. A szemle esz­mei tartalma könnyen elsik­kadhat, ha ezek a csoportok a sikeres szereplés érdekében az eddig legjobban bevált műsor számaikat adják elő. A szem­le tömegjellegét legjobban az olva^pmozgalom és a szellemi öttusa juttathatná kifejezésre, s ezek lennének egyúttal a legalkalmasabbak a szemle eszmei tartalmának a hang súlyozására is. De ennek a két formának a fellendítése csak úgy sikerülhet, ha a kulturális élet helyi vezetői a szemlére való felkészülést valóban kü­lön, új és fontos feladatnak tantanák. nem pedig olyannak, amely az amúgyis folyó mun­kába „beépíthető”. A mohácsi járás harminc községében tapasztaltak termé­szetesen nem általánosíthatók teljes érvénnyel minden köz­ségre és járásra, valószínű azonban, hogy ugyanilyen vagy hasonló jelenségeket tapaszta­lunk másutt is. A felszabadulás előtt még a nagy uradalmak is alig öntöz­tek. Draskovich és Monte- nuovo birtokán például csak egy-két holdon létesítettek ön­tözéses kertészetet — saját szükségletre. Jelentősebb volt az öntözési kultúra Mohácson. Matty környékén és a Pécs környéki bolgárkertészetek­ben, de az öntözött terület még így sem haladta meg a 220 holdat a megyében. Ebben az időben a bolgár- kertészek által elterjesztett árasztásos öntözést alkalmaz­ták. Hátránya: sok víz kell hozzá és eltömíti a talajt. He­lyét ma már a szórófejes, esőz- tető öntözés foglalja el. Arány­lag kevés víz kell hozzá (ami a vízszegény Baranyában nem megvetendő), és eső módján permetez, tehát a természetet utánozza. A felszabadulás óta az öntö­zött terület nagysága is meg­nőtt. Tavaly mintegy 300 hol­dat öntöztek a szocialista szek­torokban — felét árasztó«* felét pedig esőztető rendszer­nél — 120 holdat pedig a Pécs. Szigetvár és Mohács környéki bolgárkertészetekben. A 300 holdból a Bán, Zengőaljai. Bi- kali Állami Gazdaság és a Pé­csi Kertészeti Vállalat 130 holddal részesedik, a többi a termelő-zövetkezeteké. A lip- pói, mágocsi és két szeder­kényi tsz-nek mintegy húsz­holdas kertészete volt az el­múlt évben, örvendetes, hogy helyenként már a szántóföldi növényeket is öntözték az el­múlt években, Csányoszrón például cukorrépát, Beremen- den silókukoricát és így to­vább. Az öntözés nagyon kifizető­dő. Száraz kertészettel 8—10 ezer, öntözéses kertészettel pe­dig 15—20 ezer forintot lehet nyerni egy holdról. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bi­zonyítják, a cukorrépa és siló- kukorica csaknem kétszeres termést ad, ha öntözzük. A tsz-mozgalom előrehala­dásával még gyorsabban nő az öntözött területek nagysága. 630 kataisztrális holdat, tehát kétszer annyit öntözünk a szo­cialista szektorokban, mint tavaly. Ebből 300 hold lesz a tsz-ekben. A lippói Béke Őre 30, a mattja Jószerencsét Tsz 40 holdat öntöz. A szederkényi Karasica Gyöngye Tsz-ben 50 holdat foglal el a 6zórófejes, eiőztető öntözéses kertészet. A fővezetéket a föld alatt helye­zik el. Az öntözéses és szárazkerté- "zet összterülete 1960-ban meg­haladja az 5000 holdat a me­gyében. Ez feltétlenül szüksé­ges. mert Baranyában — Pécs. Komló. Mohács stb. — körül­belül 200 ezer embert kell el­látni zöldséggel. Ezen a terü­leten mintegy 2500—2700 va­gon zöldárut lehet termelni, egy emberre körülbelül 130 kiló zöldség jut. (Ebben a té­telben burgonyából csak a ko­rai krumpli szerepel.) Az ötezer holdnak jelenleg csak 12 százalékát öntözzük. Ezt az arányt 15 százalékra akarjuk emelni A megye ön­tözésére területe az ötéves terv végére legalább 8000 holdra nő. Még jobban elterjed a szántóföldi öntözés is, a pécs- váradl Dózsa Tsz ebben az év­ben már a lóherét is öntözni kívánja; Vigyázz embertársaid epsegere! I K1SZ-!i*78!tsáF0k és szervezetek, a swmle szer­vezésével és irányításával fog­lalkozó egyéb szervek és ve­zetők ezért szűr jék le még idő­ben a tapasztalatokat, tegye­nek meg mindent azért, hogy ez a szénen induló mozgalom tartalmában valóban „felsza­badulási”. jellegében valóban tömegeket mozgató „szemle” legyen, ne egyszerűen az idő­közönként sorrakerülő kultu­rális versenyek egyike. A közlekedési és gépjármű ellenőrző csoport barna Pobje- dája is sűrűbben járja a pécsi utcákat és a közutakat, amióta rosszabbra fordult az időjárás. A hóbuckás, síkos, jeges uta­kon megnövekedett a baleseti veszély, s ennek megfelelően az ellenőrző munka is, ,A Pabjeda ablakából nézve akár el is maradhatna az el­lenőrzés, mert fegyelmezett az utca, szabályos a követési tá­volság, óvatosak a járókelők, mintha csak közlekedési min­tabemutatót látna az ember. De csak addig ám, amíg Simon Antal főhadnagy meg nem állítja az első gépkocsit a Rákóczi út és a Szabadság utca sarkán. Az FB 10-91 rend­számú tehergépkocsi vezetője túlzott udvariassággal muto­gatja a jogosítványát, a menet­levelét, de másra kíváncsi az ellenőr. A féket, a reflektort, az indexet vizsgálja felül és hamarosan kideríti, hogy a hát­só villogok nem működnek. Már „ugrik“ is a betétlap. ÉM 45. sz. All. Építőipa- * V. Bp. VL, Szív utca 60. kinövés és ácstanulókat rész fel. Jelentkezhet az a *~~17 életév közötti flaw* *1 a Vili általános Iskolát s‘végezte. Teljes ellátás és mállás biztosítva, sport és kulturális lehetőséggel. Je- entkezés írásban, vagy sze­gyesen a fenti cím alatt. Sővebb felvilágosítást a Je- ^'/fkezéskor adunk. 21 A szel végignyar­gal a dombon, be­leütközik a tsz is­tállójába, körümyar- galja, diadalmasan táncol a répa és búr- • gonya prizmákon, be­lebújik a lovak söré­nyébe, a trágyát ratio emberek arcába csíp, füttyent egyet és mint jókedvű pásztor maga előtt terelve a sok-sok hócsilla­got továbbszáguld. — Az emberek belehu­hognak a tenyerükbe, összeverik a bokáju­kat és a hideg elől az istállóba bújnak. Itt aztán megkezdő­dik a csipkelődés. — Kétszer is fel- küldtük a szalma­nyesőért! — Fel ám, ebbe a nagy hóba. — És még meg is vágta a szénát olyan könnyen rakodtunk, hogy csak na! — Még egyszer nem tóitok ki velem, mert akkor oldalba is váglak a villával. — Még akkor is, ha kap egy féldeci pálinkát? — Akkor meggon­dolom ... — válaszol Tóth Vince bácsi a csipkelődő Szantner Lajosnak. Az emberek össze­Bevetnek. A ' negyvenkilenc szarvasjószág közül felbóg egy. — Melyikük a tehe­nész? — ö — matatnak egy szőke, lód ínka­bátos középkorú em­berre. Motyik Imrének hívják és néhány hó­nappal ezelőtt még kőműves volt. Most szakmát változtatott. Azt mondja: nagyon szereti az állatokat, meg aztán itt többet is keres, mintha a szakmában dolgozna. — Egy huszonnégy óra alatt három mun­kaegységet teljesítek, mert az éjjeliőrséget is vállaltam. i Szánkó fut be a ta- karmányelőkészitőbe. Nyitnák az istálló aj­tót, de a kocsirúd- ban elakad. — A Szantner úr beállt a szánkóval! Hé Szantner úr! — kiáltanak 'ti és a másik ajtón távoz­nak, hogy segítsenek lerakni a polyvát. Később az istálló felé vetődik az el­nök, Jerszi József is. Ki-bejámak -»z embe­rek az istállóból. Le­jönnek a takarmánvo- sok, a trágyáthordó kocsisod egyszóval mindenki, alá csak arra vetődik. Amo­lyan melegedő h»]y most az új, ötven fé­rőhelyes istálló. No meg beszél getőhelv is, mert amíg egy-egy cigarettát elszívnál:, addig mindenkirek akad mondanivalója. Mo6t éppen arról beszél az elnök hogy alig készült el az öt­ven férőhelyes istál­ló, máris szűk Négy borjút már csak úgy tudnak elhelyezni, hogy kispekulálták: az istálló végében el lehet még helyezni jászlat és mindegyik jászolhoz két-két bor­jút is köthetnek. — Kelle.ie már egy növendékmarha-is tál­ló is. — Ha a rózsafaiak egyesülnek, akkor meg is lesz — mond­ja az elnök. — A já­ráson azt mondták, akkor kaphatunk pénzt. Nem tudom, nem kérdem mi öszefüg- gés van a kettő kö­zött Hagyom, hadd beszéljenek. — Akkor megkap­juk az anyagot, meg pénzt is kapunk és majd magunk felé­pítjük. — Akkor maga me­gint kőműves lesz? — aézek a kiműve»* bői lett tehenészre, —*■ Lehet. De nem biztos, mert vannak ám még nálunk más kőművesek is. Megint az elnökön a sor. Mintha kís- gyűlésen lenne úgy beszél a termelőszö­vetkezet a szulimáni Március 15 Tsz ter­veiről. Azt mondja: a tavaszon nagy volt a felfejlődés náluk is. Mindössze nyolc bor­jú és hét tehén volt akkor az istállójuk­ban, most meg negy­venkilenc szarvas- marhájuk van, de tavaszra ez még 16- tal szaporodik. So­kan mondták: minek a nagy istálló? Most meg? Minden kicsi, így vannak a sertés­ólakkal is. Azt várják csak, hogy kicsit eny hüljön az idő, aztán nekilátnak a 100 fé­rőhelyes sertéshizlal­da, meg a húsz fc rőhelyes fiaztató épí­téséhez. — Idén 160 ievtést í és húsz bikát aka- ; runk hizlalni. Ez szép, hisz a szu- | limáni Március 15 Tsz-nek mindössze 360 hold szántója és 65 hold rétje van. — Ennyi földön gazdál- “ kodnak egyetértés­ben, jó kedvvel, oda­adással és egyre na­gyobb eredménnyel. Persze a gépkocsi vezetője ez­zel még nem úszta meg a „vi­zitet“, mert addig egy lépést sem mehet tovább, amíg ott helyben a közlekedésiek jelen­létében ki nem cseréli a vil­logó égőit. Hasznos lecke ez a 10 fokos, fagyos, szeles időben. A rendkívüli időjárás egy­magában is megköveteli az óvatosságot, érthető hát, hogy az ellenőrzés is kiterjed a leg­apróbb szabálytalanságra. Elég egy letakarítatlan járda, egy szabálytalan átkelés az utcán, vagy ródlizás a forgalmas ut­cák közelében, hogy ott terem­jen a közlekedési ellenőr. Saj­tóban, rádióban szinte naponta közük felhívásaikat az óvatos közlekedés betartására és úton útfélen megállítják figyelmez­tető szóra a járókelőket, a gép­kocsivezetőket, hogy saját s mások testi épségére figyel­meztessék őket, mégis megtör­ténik, hogy egyesek molesztá- lásnak tekintik a figyelmezte­tést. Vidra Róbert pécsi lakos is rossznéven vette, amikor a i rendszámtáblát elkobozták tő- ► le, ittas állapotára való hivat­kozással. Nyilván ő is kijóza­nodik majd, amikor felelősség­re vonják szabálytalankodá­sáért. Már-már úgy nézett,ki, hogy a fenti „sablonos“ eseteken kí­vül más gondja nem is akad a közlekedési ellenőrnek, ami­kor jelentést kapott, hogy Tor- tyogó környékén súlyos bal­eset történt. És 20 perccel a jelentés után már a tortyogói úton állt meg a Pobjeda, hogy a baleseti ügyeletessel helyszí­ni vizsgálatot tartsanak. Újabb 10 perc s már el is készül a helyszínrajz és a kihallgatási jegyzőkönyv. Lamping János, a Pécsi Söripari Vállalat gép­kocsivezetője elütötte a 21; TEFU gépkocsivezetőjét. A ta­núk szerint Czudar János, a TEFU gépkocsivezetője éppen a hűtőjét vizsgálgatta, amikor rázúdult a Szigetvár felől ér­kező Lamping János gépko­csija. A TEFU sofőrje megle­petésében a kocsija mellé ug­rott és a szorosan mellette el­haladó teherautó hátsó része elkapta; A szerencsétlenségben is sze­rencse volt, hogy egy éppen arra haladó mentőkocsi azon­nal felvette és a II. sz. Sebé­szeti Klinikára szállította a sú­lyosan sérült eszméletlen em­bert. A tegnap délutáni első röntgenvizsgálat szerint négy bordatörést, továbbá kulcs­csont- és lapockatörést szenve­dett. A figyelmetlenségből adódó súlyos baleset is intő példa arra, hogy a síkos úton jobban és lelkiismeretesebben ügyel­jünk embertársaink testi épsé- 8ére. (—s—gy—) r()ilá(jaflcuz részletre korlátolt példánybon kaphctó i Széchenyi té i Kön>vesbo bcr 13196 A síkot út és a gyorshajtás eredmenye.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents