Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-17 / 14. szám
N A P I. Ő lflsn javttAI------------------. A Kosponti Statisztikái Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságáról 1959-ben A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1959. márciusi határozata nyomán, valamint a továbbiakban az MSZMP VII. kongresszusa tiszteletére indított munkaverseny eredményeként gazdasági fejlődésünk , üteme minden területen meggyorsult. Az állami Ipar termelése 1959-ben csaknem tizenkét százalékkal növekedett és ezzel mintegy hét százalékkal haladta meg a tervben előirányzott mértéket. A mezőgazdaságban a termelőszövetkezeti mozgalom jelentős fellendülése mellett a termelési eredmények kedvezőek voltak és a mezőgazdasági össztermelés a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt. A megnövekedett termelési' eredmények tükröződnek a szállítási teljesítmények növekedésében és a tervezettnél jóval nagyobb külkereskedelmi forgalomban. A nagyobb teljesítmények alapién a lakosság reáljövedelme is gyorsabb ütemben nőtt, mint amennyivel az 1959. éves terv számolt A lakosság 1959-ben tizenegy százalékkal több árut vásárolt, mint 1958-ban és öt százalékkal többet, mint ameny- nyit a terv eredetileg előirányzott. Az év folyamán beruMzásokra fordított összeg jelentősen több volt, mint az előző évben. ■ ,;s A gyorsabb Ütemű fejlődés eredményeként 1959-ben — a márciusi határozatitok megfelelően — a legfontosabb gazdasági mutatókban elértük a hároméves tervben 1960-ra előirányzott szintet. A szocialista jipar termelése már 1959-ben ■több volt az 1960-ra előirány- j zott termelésnél! A ‘termelékenység lényegében elérte azt a színvonalát, amit a hároméves terv 1960-ra írt elő, A lakosság reáljövedelme 1959- ben elérte, a lakosság áruvásárlása pedig meghaladta » hároméves tervben 1960- ra előirt mértéket. 1959-ben a jelentős eredmények mellett előfordultak hiányosságok is. Helyenként a mennyiségi eredmények növelésére törekedve kevésbé törődtek a választék bővítésével, az anyagtakarékossággal, a termelés gazdaságosságával, a műszaki színvonal növelésével, a termékek minőségével. Nem teljesítették a felemelt beruházási tervet, ami arra utal, hogy a beruházások néni voltak kellően előkészítve, megalapozva. 1959-ben a népgazdaság, az egészségügy és a kulturális ,é]et alakulását részleteiben a következők jellemzik: Ipar . I959rben a szocialista ipar , teljes, termelése U százalékkal, ezen bejül az állami iparé . csaknem . 12 százalékkal, a szövetkezeti iparé,öt százalékkal volt több, mint 1958-ban, Ezzel az állami ipar a Minisztertanács által jóváhagyott termelési tervet mintegy hét százalékkal teljesítette túl. (a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a termelési terv négy százalékos túlteljesítését javasolta). Az év folyamán tovább folytatódott az ipari termelés szerkezetének átalakítása: 1959- ben a nehézipari vállalatok kb 16 százalékkal, a könrvű- és az élelnVlszerioari vállalatok mintegy hét százalékkal tér 'méltók többet, mint ^SS-'ban. A megnövekedett termelés főtő&nyagszükséglete — a széntermelés öt százalékos növekedése szonöt százalékos növekedésével, továbbá az 1958. évinél jelentősen nagyobb szén-, kőolaj- és földgáz-importtal volt oiztosítható. Az 1959. év közepén elkészült csővezetéken ;záznegyven millió köbméter magas fűtöértékű földgáz érkezett hazánkba Romániából. Az alapanyaggyártó ágazatokban a hároméves terv előírásainak megfelelően 1959- ben különösen gyors ütemben — 18—19 százalékkal — emelkedett a vegyipar és az építő- anyagipar termelése, A vegyipar a növekvő igények kielégítésére 55 százalékkal több nitrogénműtrágyát, huszonkét százalékkal több fűtőolajat, huszonhárom százalékkal több gázolajat és mintegy huszonkét százalékkal több gyógyszert termelt, mint egy évvel ezelőtt. i aaWtett — a. nagyobb fűtöérték* kőolaj tmnmUnfoofc httAz építőanyagipar elsősorban a cserép, a cement és az előregyártott elemek termelését fokozta. A gépipar termelése 1959- ben körülbelül tizenhat százalékkal volt több, mint az előző évben. Különösen gyors ütemben nőtt a mezőgazdasági gépek és a villamosgépipar termelése. A könnyűiparon belül a faipar — a fokozódó épületfa- és bútorigények kielégítése érdekében — az év folyamán tizenöt százalékkal növelte a termelést. A ruházati ipar 1959-ben hat százalékkal termelt többet, mint 1958-ban. Az élelmiszeriparban átlagosnál jobban emelkedett a cukor-, konzerv-, a sör- és a tejipar termelése. Az ipar a termelési tervet' többségében olyan termékek gyártásával teljesítette túl, amelyekre általában megfelelő külföldi, vagy belföldi kereslet volt. Egyes vállalatok azoknak a termékeknek a termelését is növelték, amelyeknél ez kevésbé volt kívánatos. Az egyes fontosabb iparcikkek termelése 1959-ben a következőképpen alakult: As ÜSS. évi ter- As ÜSS. évi termelés mennyi- melég százaléktégben: ben: 105 szén 25,3 millió tonna villamosenergia 7 100 millió kWő 109 kőolaj 1 036 000 tonna 125 banxlt 957 000 tonna 91 acél 1759 000 tonna 108 hengerelt acél 1 139 000 tonna 106 alumínium 45 7n<t tómra 116 autóbusz 1575 damn 111 tehergépkocsi 3381 db 92 csúcseszterga 2256 db 121 motorkerékpár 66 800 db 120 háztartási hűtőszekrény 8179 darab ll-szeres televíziós vevőkészülék 88 100 darab 238 kénsav 118 000 tonna 113 nitrogén-műtrágya 237 000 tonna 155 iégla 1659 millió darab 117 cement 1433 000 tonna 110 hálószobabútor 46 800 garnitúra 125 kombináltszekrény 81 900 darab 141 pamutszövet 227 millió négyzetm. 104 gyapjúszövet 24,5 millió négyzetm. 97 kötöttáru 6918 tonna 101 bőrclpő 17,7 millió pár 111 Vaj 16 500 tonna 98 hús 180 000 tonna 113 sör 3 319 000 hektóllter 108 cigaretta 14,9 milliárd db 100 A növekvő termelési- feladatot, a vállalatok. sok eset ben elsősorban létszámemeléssel igyekeztek megoldani. Ennek következtében az év folyamán a termelékenység növekedésénél nagyobb mértékben nőtt a munkások száma. 1959. decemberében #7 400 (ével több munkás dolgozott sí illami Iparban, mini a*P ávvoi h«áfetMi A Minisztertanács által jó váhagyott 1959. éves terv szerint az egy munkásra jutó tel Jes termelésnek 1059-ben 3 szá zaiékkal kellett meghaladnia az 1958. évi színvonalat. A termelékenység 1959-ben az előzetes adatok szerint — a Ma gyár Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága márciusi határozatában javasolt mértékben, kb. 5 százalékkal volt magasabb, mint 1958-ban. A termelékenység különösen gyors ütemben emelkedett á márciusi párthatározat után Az elsó negyedévben a terme lékenység színvonala két százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A második negyedévben az egy munkásra jutó teljes termelés négy százalékkal, a második félévben körűid belül hat százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakának színvonalát. 1959-ben az ipar anyag- és energiaellátása általában kielégítő volt. A termelés folyamatosságát az egyes anyagok termelésének és behozatalának tervszerű növekedése, valamint a meglévő készleteik biztosították. Egyes anyagok kész lete azonban — a termelés tervezettnél gyorsabb ütemű növekedése következtében — némileg csökkent. Az év folyamán az ipari termékek minősége nagyjából olyan volt, mint az előző évben. Az ipar egyes ágazataiban emelték a termelés műszaki színvonalát, számos műszaki fejlesztést célzó beruhá zást valósítottak meg. A korábbi évekhez képest jóval több új, modern nagy teljesítményű gépet és berendezést helyeztek üzembe Egyes olyan ágazatokon belül, amelyeknél a teljes termelő kapacitás kihasználására nem volt szükség — elsősorban a műszakilag fejlettebb vállalatoknál növelték a termelést (például a vaskohászatban, a villamosgépiparban, stb.) tovább javult a szénbányák műszaki állapota, növekedett a korszerűen biztosított vágathossz aránya. Több jelentős műszaki-szervezési intézkedést vezettek be a vas- és acélgyártásban. Kedvezően alakultak a vegyipar egyes műszaki mutatói. Uj termelékenyebb eljárásokat vezettek be a bútorgyártásban. 1959-ben több új gyártmány termelését kezdték meg. Az elmúlt évben gyártottak és helyeztek üzembe először Magyarországon 50 megavattos teljesítményű gőzturbinát és turbógenerátort. Több új Die- selmotor-típust kísérletezte), ki. Megkezdték a 110 tokr televíziós vevőképcső gyártását. Számos új gyógyszert kísérleteztek ki. Uj kisbútor- sorozat termelése indult meg. Előzetes számítások szerint az állami iparban a tervezettnél nagobb mértékben csökkentették a termelési költségek színvonalát. Az év folyamán számos beruházást helyeztek üzembe. Jelentősen bővítettünk számos meglévő iparvállalatot is. Jelentősek voltak a mező- gazdasági beruházások is. Mosonmagyaróváron, Kétpón, Dalmandon hibridkukorica eló készítő üzemek épültek. — Üzembehelyeztek ezeken kívül több kisebbteljesítményű vetőmagelőkészítő üzemet is, Az év folyamán a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok jóval több állatfórőb»1vrtt helyeztek üzembe, mint 1958- ban. A mezőgazdasági munkák gépesítésére 1959-bcn mintegy négyszer annyi traktort mintegy nyolrszor annyi aratógépet, csaknem kétszer annyi vetőgépet, bétsaer annyi silókombájnt helyei* 1959. negyedik negyedévében befejeződött a Budapest— Ujszász—Szolnok közötti vasútvonal; utolsó szakaszának korszerűsítése. 1959. év' folyamán hétszázö ven kilométer hosszúságú ál- ’ami közutat láttak el korszerű pormentes burkolattal. Bővült a közlekedés járműállománya is. Előzetes, részben becsült adatok szerint az év folyamán mintegy negyvenötezer lakás épült, lényegesen több a tervezettnél és több mint 1958-ban. 1959-ben az állami építőiparban tizenhárom százalékkal több munkás dolgozott, mint 1958-ban, a munkások által teljesített munkaórák száma ugyancsak tizenhárom százalékkal haladta meg az előző évi szintet. 1959-ben jelentős eredményeket értünk el a mezőgazdaság szocialista tászervezésé- ben. 1959. december 31-én az ország szántóterületének 55.8 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz. (1958. év végén a szocialista szektor aránya 29,5 százalék volt.) Ugyanebben az időben több mint ezer- hétszáz szoo'allsta község és város volt az országban, a termelőszövetkezeti tagok száma 584 000 volt, több mint három és félszer annyi, mint 1958 december 31-én. . 1959-ben a mezőgazdaság szocialista átszervezésében elért eredményekkel egyidejűleg a mezőgazdaság össztermelése a tervezettnél magasabb mértékben nőtt. Az 1959. évi termésátlagok nemcsak az 1958. évi, de a legtöbb növényből a jó termésű 1957. évi termésátlagokat is meghaladták. Egy kát. holdra jutó terméshozam, 1959-ben. 1957 év 1958 év százalékban búza 109 136 rozs 107 126 árpa 101 147 zab 99 136 A szocialista szektor tenné! átlagai általában magasabba voltak, m'nt az egyéni gazdaságok termésátlagai. As állami gazdaságok egy kát. holdon ötvenöt százalékkal több búzát, harminckét százalékkal több őszi árpát, huszonkét százalékkal több kukoricát termeltek mint az egyéni gazdaságok. A termelőszövetkezetek termésátlagai ugyancsak meghaladták az egyéni gazdaságokét: búzából huszonnyolc százalékkal, őszi árpából tizenkilenc százalékkal, zabból tizenegy százalékkal. A szőlőkben a tavaszi fagyok, később a lisztharmat és a peronoszpóra jelentős (kálókat okozott. Ennek következtében az 1959. évi bortermés körülbelül negyven százalékkal kevesebb volt, mint a kiemelkedő termésű 1958. évben. A bortermés minősége lényegesen jobb volt a szokásosnál. A mezőgazdaság 1959-ben hatvanegy százaltdikikal több műtrágyát használt fel, mint 1958-ba.n. Az egy kntasztrális ho’d szántóra fe'használt műtrágya mennyisége nyolcvan kilogramm volt, az előző évi negyvenkilenc kilogrammal szemben. Az állattenyésztés eredményei is meghaladták az 1958. évi szintet. A grarvasmarhaállomáov 1959. őszén több mint kétmillió darab volt, lényegében annyi, mint egy évvel aaelőtt. A változatlan állatállomány mellett te nőtt a hús- és a tejtermelés. A sertésállomány 1959. őszén meghaladta a wolcmUlló több volt, mint 1958. azonos időszakában. Az anyakocák száma kevesebb volt, min* 1958-ban, mert a gazdaságokban mindinkább nagvobb szaporulatot udó fajták tenyésztésére tértek át. A hizlalás) tevékenység — részben a jó takarmánytermés következtében — fokozódott. 1959. őszén a hízósertések száma 3 252 000 darab volt, 860 000 darabbal több, m’nt egy évvel korább in. és több mint az előző évek bármelyikében. A gépállomások 1959-ben mintegy tizenhétmiUtó normálhold gépi munkát végeztek, hetvennégy százalékkal többet, mint az előző évben és éves tervüket huszonhárom százalékkal túlteljesítették. Az állami felvásárló szervek 1959-ben a fontosabb terményekből túlteljesítették tervüket. Közlekedés A közlekedés 1959-ben — a megnövekedett ipari termelés, külkereskedelmi és felvásárlási tevékenység következtében — tizenöt százalékkal több árut szállított, mint az előző évben. Az összes áruszállításon belül a vasút áruszállítása tíz százalékkal nőtt A vasút az áruszállítási feladatokat, beleértve az őszi csúcsforgalmat is, zökkenők nélkül, jól oldotta meg. A rakodási, vonatösszeállítási és a vonattovábbítási munka jó megszervezésének eredményeként a vasúti kocsik kihasználása jelentősen javult. — A tehergépkocsi-közlekedési vállalatok 1959-ben huszonkét százaikkal több árut szállítottak. mint 1958-ban. A szállítások ilyen mértékű növekedését elsősorban az tette lehetővé. hogy az év folyamán számottevően emelkedett a tehergépkocsi-közlekedési vállalatok járműállománya. Csökkent az átlagos szállítási távolság és a kocadállásidő. — A hajózás áruszállítása — bár az őszi alacsony vízállás a forgalmat jelentősen akadályozta — tizenkét százalékkal felülmúlta az 1958. évi teljesítményt. A közlekedés 1959-ben 2086 millió utast szállított, kilenc százalékkal többet, mint 1958-ban. A vasút utasforgalma tíz százalékkal, a távolsági autóbuszoké huszonnégy százalékkal múlta felül az előző évit. A villamosok négy százalékkal, a városi autóbuszok tizenkét százalékkal, a taxik harminc- nyolc százalékkal több utast szállítottak, mint egy évvel korábban Jelentősen nőtt a légiközlekedés utasforgalma is. A lakosság* jövedelme 1959-ben — a kedvező termelési eredmények alapján — a lakosság jövedelme nagyobb mértékben nőtt, mint ameny- nyivel a terv számolt és nagyjából elérte azt a színvonalat, amelyet a hároméves terv 1960. végére irányzott elő. 1959-ben négy-öt százalékkal többen dolgoztak a népgazdaság különböző ágazataiban, mint eSy évvel korábban. Az év folyamán félemelték a nyugdijakat és a családipótlék összegét, továbbá több béremelést hajtottak végre. Mindezek eredményeként a lakosság pénzbevétele kilenc száza’ékkai volt több, mint 1958-ban. A kiskereskedelmi forgalom 61,7 milliárd forint volt., tizenegy százalékkal nagyobb. mint az 1958 évi és öt százalékkal nagyobb, mint amennyit a terv előírt. Az 1959, évi vásárlásokat továbbra is az utóbbi években kialakult tendenciák jellemezték: an iparcikkek forgalma a* Az élelmiszerek fo nyolc százalékkal,'a t cikkeké tizenhárom sz kai. a vegyesipar-cikk adása tizenöt százalék) több, .mint 1958-ban. Kulturdlii eredménye 1959-ben javult az eg igyi ellátás: az orvosok agy év alatt ötszázzal, házi ágyak száma ezern A társadaiombiztof bevontak száma 6,4 főről 7,2 millióra emel A lakosság egészségvó szolgálták az év közbe galomba hozott új gy< rek. A járványos gyen nulásos megbetegedés eÜ< delem fontos tényezője Sabin-oltán bevezetése. Az általános isko 1959—60. tanévben töbl l 314 000 gyermek tanul, köteles korú gyermekei százaléka jár általános ba. Az általános iskolái került rendszeres iskolai tás keretében tavább n< nuló, heti 36 óránál ke munkaidőben foglalkc 14—16 éves fiatalok 1 továbbképző iskolákat veztek. Az év folyamán több talános iskola nyílt me osztálytermek száma 19 tanév eleje óta 860-nal í A középiskolák nappa ás levelező tagozatain a —60. tanévben 204000 részesült oktatásban, százalékkal több, mint i zó tanévben. A közép tanulók hatvankét szí gimnáziumokban tanul- ben mintegy 31Í00 tán» érettségi, illetve tecW képesítő vizsgát. A* egyetemek és 1$ hallgatóinak száma * —60. tanév elején 34 Ü tíz százalékkal több, * előző tanévben. Az egyetemi és fóiskol* gatók tanulmányait set az állami támogatás nw jelen tanévben első íz® tesített társadalmi őszt#1 Az 1959—60. tanévben el hallgató kapott társadat töndíjat, 1959-ben tizei»* rosban felsőfokú tani® intézet, három városba!» fokú óvónőképző intéz** te meg működését. A kinyomott könyv* dányszáma az 1958. évi pest húsz százalékkal 1 elérte a harminchárom 1 A szépirodalmi ^ példányszáma két d emelkedett. Az idei könyvnapom eí kötet könyvet vásárolt* 14 százalékkal többet, 1958-ban. 1959. évben több új létesült és a mozik ß** év végén meghaladta a* Ezek közül száz mozi vásznú film vetítésére más. A mozilátogaték s**é millió fő volt, S.8 több mint 1958-ba»A filmgyárakban 18 ój film készült el. A rá«J zetők száma az év vég*’ haladta a 2 100 000-et # egy 50 ezren rendelke» levíziós vevőkészülékK*' zülük több m'nt 30 ért előfizető. 1959-ben •»* működését a miskolci, j és a soproni televízió títő állomás. Bővült az idegenfcft ^ Magyarországra ut* i földiek szánta 23 sz*J nőtt. 1959-ben 8 az*' több maavar éllamp^í zott külföldre, mint 1 I Kionti StattsztÜ^ wm vtVHVM w~
