Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-15 / 12. szám
NAPLÓ I960. JANUÄR iS A Szovjetunió Legfelső Tanácsának illése (Folytatás az 1. oldalról) emelkedett. Egy lakosra számítva ez az emelkedés a Szovjetunióban 71, Amerikában 0,3 százalékot tesz ki. A Szovjetunió máris maga mögött hagyta az Egyesült Államokat az egy lakosra eső vaj- és tejtermelésben, s az eddigi eredmények alapján remélhető, hogy a szovjet mezőgazdaság hústermelésben is egy-két éven belül utoléri az Egyesült Államokat. A szovjet kormányfő megállapította, hogy a Szovjetunióban következetesen fejlődik a szocialista demokrácia, a dolgozók széles tömegeit bevonják az állami, a gazdasági és a kulturális építőmunka vezetésébe. Egyre több állami funkciót vesznek át a társadalmi szervezetek. Ezzel kapcsolatban kell megemlíteni a saovjet belügyminisztérium megszüntetését, valamint azt, hogy e minisztérium valamennyi eddigi funkcióját a i köztársaságok, illetve a helyi államhatalmi szervek veszik ét A szovjet gazdaságfejlődés gyors ütemében ma már senki sem kételkedik külföldön — folytatta Hruscsov. Már csal; azt vitatják, mennyivel gyorsabban fejlődik a Szovjetunió mint az Egyesült Államok, s milyen hamar éri utol Amerikát. Mély meggyőződésünk -* mondotta —, hogy a békés gazdasági versenyben a haladóbb ée életképesebb szocialista rendszeré less a győzelem, A hétéves terv a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének első szakaszára vonatkozik. Most lehetővé vált, hogy részletesebben is kidolgozzuk a szovjet népgazdaság fejlesztésének 15—20 évre szóló távlati tervét. E távlati terv felöleli az ország Villamosításának Lenin által kitűzött történelmi feladatát, annak befejezését A szovfet kormány Java «sínt a a csAcsértekezlet napirendjére Hruscsov ezután áttért a külnolitlkat kérdések ismertetésére. Megállapította, hogy a nemzetközi helyzet az utóbbi Időben határozottan megjavult. A háborús veszély viharfelhői szakadozni kezdtek, „bár ez nem megy olyan gyorsan, ahogyan szeretnénk”. A nemzetközi feszültség enyhülni kezd, a hidegháború hívei vereséget szenvednek —1 ez az általános irányzat. Megelégedéssel állapította meg, hogy a csúcsértekezlet összehívására Irányuló szovjet erőfeszítések pozitív eredmény nyel jártak. A Szovjetunió azt szeretné, ha a közelgő csúcs- értekezlet hasznos és termékeny lenne. Meggyőződésünk — folytatta Hruscsov — hogy, valamennyi fél érdekeinejt észszerű figyelembe vételével. kölcsönös közeledési készséggel minden kiélezett és bonyolult kérdést közmegelégedésre, békésen lehet megoldani. A* elsődleges fontosságú kérdések között említette Hruscsov a teljes és általános leszerelést, a nemet békeszerződés megkötését beleértve Nyugat-Bcr'in szabad város megteremtését — a nukleáris kísérleti robbantások megtiltását és a kelet- nyugati viszonyt. Elsősorban ezeket a kérdéseket javasoltuk a csúcsértekezlet napirendjéül — mondotta Mindem alapot nélkülöz az az aggály, hogy a nagyhatalmak megegyezésükkor figyelmen kívül hagyhatják a kis országok érdekeit. Ami a Szovjetuniót Illeti, soha sem akart és ma sem akar más országok háta mögött olyan kérdésekről tárgyalni, amelyek közvetlenül érintik ezeknek az országoknak az érdekeit. A csúcsértekezlet Céljainak semmi esetre sem felelne meg valamiféle olyan kísérlet, hogv más országok kárára egyoldalú előnyökhöz Jusson bárki is hiszen az értekezlet eredményeinek a békét, tehát valamennyi nagy és kis ország érdekét kell szolgálniuk. Ezután kijelentette; hogy az Eisenhower-rel folytatott Camp David-l nyílt és igen hasznos megbeszélések, továbbá a Macmillan angol miniszterelnökkel folytatott tárgyalások remélni engedik, hogy b közelgő csúcsértekezleten Is a realizmus, az őszinteség és az együttműködés szelleme fog uralkodni. Küszöbönálló franciaorszóg. látogatásáról szólva Hruscsov reményét fejezte ki, hogy a De Gaulle köztársasági elnökkel folytatandó tárgyalásai pozitív eredményeket hoznak mind a Szovjet—francia kap eaolatok, mind pedig a nemzetközi helyzet általános megjavításéban. Sokat várhatunk ElsenhoWe elnök Júniusi moszkvai látogatásától Is — folytatta — A szovjet kormány reméli, hogy a Camp Davidben megkezdett nemes ügyet, a szovjet—amerikai bizalom megteremtéséi sikeresen folytathatjuk majd Moszkvában. Hruscsov hangoztatta a vezető államférfiak személyes kapcsolatainak nagy jelentőségét. Utalt Voroeilov küszöbönálló indiai és nepáli utazására, valamint saját indonéz'al, Indiai, afganisztáni és burmal látogatáséra, továbbá Gronchi olasz köztársasági elnök februári moszkvai útjára. Reményét fejezte ki, hogy ezek a látogatások valameny-i nyi érintett ország kapcsolatai nak megjavulását és a világítóké megszilárdítását szolgálják. A nemzetközi életben több Irányzat kedvez a feszültség enyhítésének — folytatta Hruscsov, — ugyanakkor a nagy nyugati országokban, elsősorban a NATO-tagállamok- ban, még működnek olvan befolyásos erők, amelyek nem Örülnek a viszonyok Javulásának és a vezetők személyes kapcsolatainak. Hruscsov megemlítette Rockefellert. Ne-.v York állam kormányzóiét, Truman voít amerikai elnököt és Acheson volt külügyminisztert. Ez a három ember — de raltuk kívül sok más is a nemzetközi kérdésekben olyan állásponttal hozakodik elő, amely igen-igen távol áll a Camp Dávid-i szovjet—amerikai közös közlemény tartalmától.' Meg- kell szüntetni minden nukleáris robbantást! Maró gúnnyal beszélt arról, hogy a két „volt ember” Truman és Acheson — sehogyan sem tud megválni az erő- politikától, az idejétmúlt# „szakadék szélén táncolás" gondolatától. A tőkés országok politikájában sóik ellentmondó megnyilvánulás' van, s a felszínen hol a nemzetközi együtt működés, hol a viták kiéleződésére irányuld tendencia nyilvánul meg. Értnek példája az amerikai kormány álláspontja a nukleáris kísérleti robbantások megszüntetésének kérdésében. Hruscsov ismét hangoztatta, •zért, hogy a kísérleti robbantásokat mielőbb megtiltsák a szovjet kormány továbbra sem kíván nukleáris robbanA legutóbbi évek — folytatta — olyan nemzetközi eseményeket hoztak, amelyek megszilárdították a Szovjetunió és a szocialista országok nemzetközi helyzetét. Telje« joggal állíthatjuk, hogy a szovjet állam fennállásának egész dicső történelme alatt még sohasem állt ilyen magas fokon az ország védelme, mint éppen ma. A Szovjetunió nemzetközi tekintélye és befolyása ma szintén nagyobb, mint valaha. A nemzetközi küzdőtér erőviszonyai úgy alakultak, hogy a békeszere tó államok túlsúlyba kerültek. A békét védő országok egységes soraiban halad a Swvjétunló, a Kínai Népköztársaság, s valamennyi vocuúiflta ország, Sok izmai. tásokat folytatni, ha a nyugati hatalmak sem Újítják fel kísérleteiket. A Szovjetunió továbbra 1* keresni fogja a genfi értekezleten felbukkant akadályok áthidalásának módjait... Mindent meg fog tenni, hogy mielőbb aláírhassák a kísérleti robbantások örökre szóló megtiltásáról kötendő egyezményt Ezt az egyezményt már most alá lehetne írni, ha valamcny- nyl fél törekednék a megegyezésre — mondotta Hruscsov. — A Szovjetunió szilárdan kitart amellett, hogy meg kell szüntetni minden nukleáris kísérleti robbantást levegőben, földön, föld alatt és víz alatt egyaránt. afrikai 6s latin-amerikai állam pedig egyre tevékenyebben száll síkra a béke megőrzéséért. Hruscsov ezután hangoztatta, az általános és teljes leszerelés világos út. bogy az emberiséget megszabadítsa a háború borzalmaitól. A Szovjetunió olyan leszerelési egyezményt kíván, amely szilárdan biztosítja, hogy egyet len ország sem szegheti meg leszerelési kötelezettségeit. A szovjet javaslatok hatékony nemzetközi ellenőrzést irányoznak elő. A leszerelés nem egy államnak, vagy éllamcsoportnek hasznos, hanem minden ország ón nép előtt mtgnyttj* a tartós béke és a gazdasági fejlődét útját, ám Ipar békét termelésre való átállítása lehetővé tenné, hogy csökkentsék a lakosság megadóztatását, növeljék a belső piac felvevőképességét, fokozzák az oktatás, az egészségvédelemre és a társadalombiztosítóira alőlrányzott összegeket. Ezután Hruscsov ismertette a szovjet hadsereg fejlesztésének néhány statisztikai adatát, Elmondotta; a polgárháború befejeztével az újjászervezett hadseregben 1927-ben BOG 000 ember szolgált. Japán távol- keleti agressziója és Hitler uralomrajutása után a szovjet hadsereget megnövelték. 1936- ban 1 433 OOO ember volt fegyverben. A háború kitörése növelte a Szovjetunió ellen irányuló agresszió veszélyét. 1941- re a hadsereg létszámát 4 millió 207 ezer főre emelték. A fasizmus szétzúzása után, 1945. májusában a szovjet hadsereg létszáma 11 368 000 fő Volt. A győzelem kivívása útin a Szovjetunió csökkentette fegyveres erőinek létszámát. 1948- ban a hadsereg létszáma mindössze 2 974 009 fő volt. Az agresszív észak-atlanti tömb létrejötte, valamint az a tény, hogy a Szovjetuniót — amely abban az Időben még n«m rendelkezett nukleáris fegyverekkel — atomfegyverekkel fenyegették. szükségessé tette, hogy 1955-ig a hadsereg létszámát fokozatosan 5 763 000 főre emeljék. 1955 és 1988 között a Szovjetunió a fegyverre erők egyoldalú csökkentését több szakaszban végrehajtva, több mint % 110 000 fővel csökkentette hadseregét, kivonta alakulatait Romániából, csökkentette azoknak at alakulatoknak a létszámát, amelyek a vasáéi wmn&ééz olaySohasem állt Ilyen ma uras folton az ország1 védelme, mint ma ján a Német Demokratikus Köztársaságban, Lengyelországban cs Magyarországon állomásosnak. Jelenleg a hadsereg létszáma: 3 623 000 fő. Hruscsov kijelentette: a Szovjetunió most, mint azelőtt ts, lehetségesnek tartja a fegyveres erők újabb nagyarányú csökkentését, mégpedig egyoldalúan, attól függetlenül, hogyan halad a leszerelés megvitatása a tíztagú nemzetközi bizottságban és a többi nemzetközi szervezetben. 1200 000 fővel csökkentik a fegyveres erők létszámát Ezután Hruscsov elvtárs a szovjet kormány, valamint az SSSK1* Központi Bizottsága nevében javasolta a Legfelső Tanácsnak, hogy á szovjet fegyveres erők létszámát újabb. 1200 000 fővel csökkentsék. Ha ezt a javaslatot elfogadják, a fegyveres erő létszáma 2 millió 423 ezer fő les*. Ez azt jelenti, hogy a szovjet fegyveres erők létszáma alacsonyabb lesz, mint az a színvonal, amelyet 1956-ban az Egyesült Államok, Anglia és Erahciaország javasolt az akkori leszerelési tárgyalásokon Akkor ugyanis a három nyu- gáti nagyhatalom azt javasolta, hogy 2 800 000 főben ália oitsák meg a Szovjetunió, Illetve az Egyesült Államok hadseregének létszámát. A fegyveres erők létszámának újabb csökkentését részletesen és sokoldalúan tanulmányoztuk — mondotta Hrua- csov. A honvédelmünk realisztikusan figyelembe véve minden tényezőt — így is elégséges lesz. Fe^yvercsi erőinket nagymérték ken Átállítottuk utonirakéta-tegy vérré Azért vagyunk bizonyosak a javasolt Intézkedések helyessé gében — folytatta, — mert a Szovjetunióban példátlan ütem ben fejlődik a népgazdaság, a szovjet társadalom szoros erkölcsi és politikai egységbe tömörül, a szovjet tudósok, mérnökök és munkások a legkorszerűbb fegyverekkel litták el a hadsereget. A szovjet népgazdaság, a tudomány és a technika fejlődése tehát lehetővé tette a hadsereg létszámának csökkentését. Emellett tekintetbe vesszük a szocialista tábor megszilárdulását és növekedését is. A Szovjetunió jelenleg minden irányban előre halad. Eddigi sikereink alapján a tudósok, mérnökök és a hadiipar dolgozói újabb fegyvereket alkottak, amelyek a legkorszerűbbek és megfelelnek a tudomány, a technika legújabb vívmányainak. Ez lehetővé te szí, hogy honvédelmi érdekeink ne szenvedjenek csorbái a fegyveres erők létszámának csökkentése folytán. A Szovjetunió elegendő mennyiségű atom- és hidrogén fegyvert halmozott fel — folytatta Hruscsov. —- Amíg nem születik megegyezés a nukleáris fegyverek megtiltására, kénytelenek leszünk folytatni e fegyverek előállítását. Természetesen, nem kis összegeket vagyunk kénytelenek e célra fordítani, de jelenleg nem mondhatunk le teljesen a nukleáris fegyverek előállításáról, hiszen ezt csak valamennyi „atomhatalom“ közös megegyezésével lehet elérni. Mindent vnegtesifin^, liotry kibassz- ■iAI]uU a raUöiaivjfyfpPüet fejlesztésben nyert időelőnyünket A Szovjetunió nagyteljesítményű PakéUUochriikávdi rendelkezik. A haditechnika legújabb vívmányai mellett a légierők és a hadiflotta elvesztette korábbi nagy jelentőségű Ezeket a fegyvernemeket nem csökkentik,- hanem mással helyettesítik. A légierőket majdnem teljes mértékben rakétatechnikával pótolják. Moet Jelentősen csökkentettük u bombázó repülőgépek és más elavult fegyverfajták előállítását, K valószínűleg tovább csökkentjük, sőt meg is szüntetjük e fegyverfajtáik gyártását. A hadiflottában nagy Jelentőségre tesznek szert a tengeralattjárók. — Fegyveres erőinket — mondotta Hruscsov — nagy mértékben átállítottuk atom- rataí-ta fegyverre. K fegyvert tökéletesítjük mindaddig, *míf nemzetközi megegyezés alapján be nőm tiltják. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány jelentheti, hogy á már most rendelkezésünkre álló fegyver rettenetes fegyver. A* pedig, amely hogy úgy mondjuk megalkotás alatt van, még tökéletesebb, még rettenetesebb. — a szovjet hadsereg — folytatta Hruscsov — olyan harci eszközökkel ré olyan tflz- erővel rendelkezik, amely még egyetlen hadseregnek sem volt birtokában. Újból hangsúlyozom, hogy már annyi nukleáris fegyverünk van és megfelelő mennyiségű rakétánk e fegv- ver eljuttatására az esetleges a^resszor területére, hogy ha valamiféle örült megtászocialisla országokat, akkor a támadó országot vagy országokat, a szó szoros értelmében el tudnánk törölni a föld színéről. — Minden józan gondolkozá- sú ember jól tudja, hogy az atom- és hldrogénfegyver azokat az országokat fenyegeti leginkább, amelyeknek lakossága sűrű. Egy új világháború kitörés* esetén természetesen valamilyen mértékben minden ország szenvedne. Ml szintén nagy károkat szenvednénk, sok áldozatunk lenne, de mégis talpra állnánk, mert országunk területe óriási és lakossága kevésbé összpontosul nagy ipari központokban, mint sok más országban, összehasonlíthatatlanul Jobban szenvedne a Nyugat. Ha az agresszorok új háborút robbantanak ki, ez a kapitalista világ számára az utolsó háború lesz, mert a népek Világosan látni fogják, hogy a kapitalizmus a háborúk okozója és nem fogják tovább tűrni ezt a rendszert, amely szenvedéseket és nyomorúságot zúdít az emW ségre. — Mindezt flgyelembeví a szovejt emberek nyugodt élhetnek és biztonságban és letlk magukat: a saovjet hadsereg Jelen» fegyversete teljes mérték» biztosítja országunk bévé tétlenségét. Hruscsov ezután arról * ;zélt, hogy más államok igyekeznek behozni lemar® lUkat a rakéta-technikában: Egyesült Államok például év leforgása alatt akarja u( érni a Szovjetuniót a rákét előállításában. •“ MI természetesen né dent megteszünk — foil» ta Hruscsov — hogy kib* náljuk a rakétafegyvdj fejlesztésében nyert idd« nyűnket és továbbra is 1 zető helyen maradjunk »J létre nem jön a nemzet» leszerelési egyezmény. — Felmerül azonban a j dés, nem lehetséges-e mis ben egyes kapitalista állal* versengenek velünk a mod' fegyverzet előállításában, nők módon elsőként md madnak bennünket, hogy használják a rajtaütéssé támadás tényezőjét egy szörnyű fegyver segítség*1 mint az atomrakéta és előnyt szerezzenek magú»* a győzelem biztosításra? nem lehetséges. A mai í viselési eszközök egyik t& sem adnak Ilyen előnyt. — Tegyük fel — foljj Hruscsov — hogy valamely lantnak, vagy államcső? nak sikerül rajtaütésszerű madást előkészíteni és V» hajtani egy olyan hatalt*" len, amely nukleáris és rV fegyverrel rendelkezik. D< nak az államnak, amelyet1 taütésszerű támadás ér. természetesen elég nagy á'l mindig lesz annyi lehetős hogy kellőképpen visazav« a támadónak. “ Számolunk azzal, í országunkat külföldi ksjj támaszpontok veázik & Ezért rakéta-technikánkat K** rcs, sőt háromszoros lé? zetben helyezzük el gunk területén. Örs*» területe óriási és így J képpen szétszórhatjuk n álcázhatjuk rakétát** kánkat. Olyan rendszert kítunk ki, hogyha kid? ■ a sorból egyes esz*' amelyeknek feladata szavágás, mindig mák' be léphessenek az ** pótló eszközök és to? állásokból mérjenek cs* a kitűzött célpontokra— Mindez elég értii«^ hoz, hogy kijózanítóleg W minden normális erfj* mindenkire, aki felelő? érez népo iránt — Jelfl ki Hruscsov, majd hangs? ta, hogy a kormánynak, í lamentnek és más Olyan moknak, amelyektől a biztosítása függ, gondos'' ok kell arról, hogy ne r jenek soraikba olyan őf* akik bűnös célokat tűzne* guk elé. A népek rés^í nagy éberségre van sz‘ annak megakadályo*, hogy őrültek az emberi*] len használhassák fel az és rakétafegyvert, A. nőmet kérdés bőkős fvndec^ halaszthatatlanul meg kell ol<*‘ A nyugati hatalmak vezetői — folytatta — még nem mondtak lo az erőpolitika, a háborús szakadék szélén táncolás politikájáról. Ebben különösen Adenauer kancellár szorgoskodik. De a mai viszonyok kötött „erópóllttkát” folytatni a Szovjetunióval és a többi szocialista országival szemben: ez nem más, mint vészterhes kn1 an dók útjára lépni. Hruscsov utalt orra, hogy Nvusflt-Németországban az utóbbi időben egyre határozottabban kifejezésre jut az a törekvés, hogv tisztára mossák. sőt majd hogy nem rehabilitálják a vére* hitleri rezeimet. A nyugatnémet vároieaojloU Uasiszta, antiszemita ktfj sóik jellemző módon Jók a reakció erősödé.«]; E reakció különféle W kodásait már régen és san megismerhette # közvélemény. A Szovjetunió mlnd'í rútságot akart Válf| néppel, a német P-Jn Igen jó baráti viszonr^ tottunk ki a Német tikus Köztársasággal, L barátságot szívünkön % Mindent megteszünk. baráti kapcsolatokat |5 sünk a nyugat-nén'^ németekkel Is. De f / Szövetségi Köztárss»»* (r<*vtotós « *.
