Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-12 / 9. szám
»6». JANUAR 12. s essünk több kukoricát! Megkezdődött a tervkészítés termelőszövetkezetekben. A v útja — mint ismeretes — nden járásban a következő: sz elküldi a járási tanácsra, egy szakemberekből álló bitrág a tsz-elnök ielenlété- 1 megvitatja, illetve elbí- ja és javaslatokat tesz a vben szereplő hibák kijaví- ára. V pécsváradi járásban is történt. A bizottság sok vet megvizsgált, s ami jdnem mindegyiknél fel- ft: kevés a kukorica. I szakemberek szerint a ntóterületnek 22 százalékát coricával kellene bevetni. 1 a számot azonban csak a rázai Kossuth, a szederké- í Karasica Gyöngye és még lány tsz haladta meg. A több jóval 20 százalék alatt /ez. A kékesi például csak az erdőamecskei 16,6 száza- pt. Még a kukoricatermesz- h'ől híres kátolyi tsz is Sálit 15,4 százaléknál, taconló a helyzet a főnö- jyként vetett silókukoricá- is. A megkívánt 6—7 székes arány helyett csak i és 4 százalékot vetnek be sl az értékes takarmány- énnyel. mikor megkérdezték a tsz- pköket, hogy miért ilyen tmarkúak a kukoricák ft, általában így válaszol- : kevés a munkaerő, a gép- más pedig nem tud ele- □ő gépet adni. pt a megokolást nem lehet gadni. A pécsváradi, bólyi íalotabozsoki gépállomások el vannak látva a kukori- ináláshoz szükséges uniti i's traktorokkal, s az év nán újabb erő- és mun- pék érkezése várható. Ha irtásba vesszük, hogy igen tsz saját Zetorral is ren- :zik, akkor kiderül, hogy elnökök fenti aggodalma _alan. Lesz gép a kapáláselég. Ezért — a szakem- k véleményét helyeselve ni is azt tanácsoljuk: ves- jk minél több szemes- és i.ukoncál nemcsak a pécs- tdi járás, hanem a megye ii termelőszövetkezeteiben í Jjfürdők, öltözők, lakások a baranyai üzemek dolgozóinak A lenfeileltebb gyógyszeriparra! rendelkező országik a Medimpex .egnagyobii vevői A hároméves terv időszakában amellett, hogy tovább bővítették, korszerűsítették a baranyai bányákat, üzemeket, az állam milliókat fordított a munkások szociális ellátását szolgáló létesítményekre is. Üzemi beruházás keretében közel kétszáz lakást adtak át a múlt esztendőben a szénbányászoknak Pécsett és Komlón. Körülbelül ugyanennyi építésére kerül sor az idén is. A komlói bányáknál az üzemi fürdők, öltözők építése, korszerűsítése terén haladtak ismét előre. Több mint négymillió forintos költséggel a múlt évben készült el az Anna- aknai fürdő. Az idén a III-as üzem dolgozói vesznek birtokba hasonló intézményt. Ugyanakkor Szászváron ebben az évben indul meg új fürdő építése. Ezzel valamennyi komlói bányában egészséges, megfelelő körülmények között tisztálkodhatnak, cserélhetik ki majd utcai és munkaruhájukat p bányászok. Nem maradnak el a megye más iparágbeli üzemei sem A több, mint száz esztendős Pécsi Porcelángyár dolgozói részére most épült először korszerű lakóház. A régi, kopott viskók helyén eddig 16 szép lakásba költöztek. Az idén az új otthonok száma további 24-el gyarapodik a gyár szomszédságában. A Pécsi Kesztyűgyár asszonyainak a gondAz idei tél jónak ígérkezik — mondják az építők jain napközi létrehozásával segített a gyár. Az idén 400— 450 személyes öltöző, fürdő építése indul meg, több min' félmillió forintos költséggel. Hasonló létesítmények kivitelére kerül sor a gyár fejlődő siklósi részlegénél is. A Dohánygyárban a munkások étkeztetéséről gondoskodó konyhát korszerűsítik. A Sopiana Gépgyárban négymillió forin tot költöttek annak az új kazánnak az építésére, amely az egész gyár központi fűtéséről gondoskodik. A Pécsi Bőrgyárban eddig kényelmetlenül, zsúfoltan bonyolították le a doglozók munka utáni tisztái kodását,'ruhaváltást. 1960-ban emeletráépítéssel 350—400 személyes öltöző építésére kerül sor, amelyet a nődolgozók vesznek majd birtokukba. Ebben az idényben eddig még nem sok gondot okozott az építőknek a tél. Egészen a mostani hideg idő beálltáig dolgozhattak a külső falazási munkákon is, és senkinek sem kellett kényszerű fagyszabadságra mennie. Most, miután a hőmérséklet már mínulsz öt fok alá csökkent, a külső munkákat már nem leíiet tovább folytatni. Sor kerül minimális fagysza- badságolásokra, de a munkások többségének, a törzsgár- dának egész télen át tudnak munkát biztosítani a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál. Balázs elvtárs, a vállalat műszaki osztályának vezetője elmondta, hogy a tető alatt lévő épületek ablakait és ajtóit mielőbb beüvegezik és így egész télen keresztül foglalkoztatni tudják a szakipari részle- ,gék munkásait. Dolgozhatnak a burkolok, vízvezeték- és villanyszerelők és a festők. A nyugati városrész tető alatt lévő épületeiben a tel folyamán az öshzes szakipari munkákat szeretnék elvégezni, hogy ebben az évben már az első félév során is tudjanak épületeket átadni. A tél folyamán végzi el a vállalat a Pannónia pince és a Mecsek cukrászda átalakítását, illetve bővítését is. Ezen a két helyen is sok munkást tudnak egész télen keresztül foglalkoztatni. A harkányi négytantermes iskola is tető alá került már, a belső munkáit szintén a tél" folyamán végzik majd el. Az idei telet azért is jobbnak tartják az építőipari vállalatnál az elmúlt évinél, mert már most, az év elején folyamatosan érkeznek a tervek és így jobban fel tudnak készülni a tavasszal meginduló építkezésekre. Többek között megkapta már a vállalat a Kolozsvár utcában épülő lakóházak tervét és a Rákóczi úton épülő DÉDÁSZ-székház tervét. A nyugati városrészben épülő több lakóház terve is megérkezett rfiár. A tervek birtokában több épületnél még a tél folyamán meg tudják majd kezdeni az alapozási munkákat. Az idei tél tehát jónak ígérkezik — az építőiparban, Gyógyszeriparunk világviszonylatban igen „előkeld ’ helyet foglal el, a gyógyszert exportáló országok sorrendjében az első tíz között található. A magyar gyógyszerek el ismertek mind a baráti, mini a legkülönbözőbb tőkés országokban. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a magyar gyógy .zereknek legnagyobb vásárt"" a legfejlettebb gyógyszeriparral rendelkező országok: Anglia, Észak-Amerikai Egyesült Államok. Franciaország, a Né met Szövetségi Köztársaság Svájc. Kevés olyan tőkés or szág akad, ahová ne szállítana magyar gyógyszer-specialitásokat, gyógyszeralapanyagokat az exportáló Medimpex Vállalat. A magyar gyógyszeripar nemzetközileg is elismert nagy tudású szakemberekkel rendelkezik, akik képesek arra. hogy egyre újabb hatásos gyógyszereket kísérletezzenek ki. De nemcsak a magyar gyártmányú gyógyszereket, hanem azok gyártási szabadalmait is hasznosítják külföldön. A Medimpex-től az utóbbi időben nyugatnémet, angol, indiai cégek és több európai ország nagy gyógyszergyára vett szabadalmakat. A Medimpex 1959-ben csúcsforgalmat bonyolított le, a kongreszusi verseny eredményeinek tulajdonítják, hogy ilyen nagy- mennyiségű gyógyszert exportálhattak. A kivitel ugyanis tizenkétszeresen meghaladta a háború előtti legmagasabb exportot és az ellenforradalom előttinek pedig háromszorosa volt. Növekedett.a gyógynövények kivitele. Több mint kétszáz vagon gyógynövényt küld hettek külföldre. A második ötéves tervben sor kerül a gyógyszeripar rekonstrukciójára és ennek révén megkétszerezik majd a termelést. Újjáalakul a falu Mint a tűzhányó, mely hosz- szú időn át gyűjtögette magába a lefojtott erőt, s egyszer minden akadályt félresöpörve kitör, úgy változnak meg a falu emberei a szigetvári járásban. Azok a parasztok, akik hónapokon, éveken át vívódtak a modern „hamleti“ „belépni, vagy nem belépni“ kérdésen, elszánták magukat. S mintha nem is a tegnapi kétkedők és aggályoskodók lennének, mintha egy modern varázsló egy szempillantás alatt átvarázsolta volna őket, úgy tervezik, építik és munkálják az új életet* íme: NépiiitnepélY GyüriTün Gyűrűfű hegyek közé ékelt kicsinyke község Ibafa szomszédságában. Ami itt szombaton este történt, népünnepély nek is beillik. Az egész falu belépett a termelőszövetkezetbe. Az este 6-kor kezdődő alakuló gyűlés éjfélig tartott. Mindent meg akartak oldani egyszerre. Még aznap este megválasztottak minden felelős személyt: elnököt, könyvelőt, brigádvezetőt, raktárost, pénztárost, az ellenőrző, fegyelmi és tervkészítő bizottságot. A község ősz pedagógusa, a 40 esztendeje tanító Frei János, mintha meg- ifjodott volna, ügy beszélt az emberekkel. Éjfél késő idő már, de az új vezetőség még azután sem tért haza. Hajnali ötig beszélgettek Mihók János elvtárssal, a járási pártbizottság munkatársával, Botykai János elvtárssal, a járási tanács tsz-csoport vezetőjével. Poharazgatás közben mondották el, hogy milyen életet akarnak Gyűrűfűn, s hogy a járás egyik legjobb termelőszövetkezete kívánnak Jlz ds 'á íattUád nap íHét korong, meg három korong, az hány korong? i • téli vakáció ú. Az iskolákba «tért ismét a zsibongó khad, jóízű kacagás veri 20 napig árván maradt neket átogatturtk az Ágostom iltalános iskola I. (»ztá- , ahol dr. Bédi Imrémé ,j számtan órát tartott, a táblánál Jakab Gyurika fel a tapadó táblára a gokat. A kis Gyuri ugyan (légy hónapja iskolás még, Miezen várta már ő is az nitási napot, hogy ismét hassa útját a számok és nagy birodalmában a jios ötösökért. A kará- T előtti héten rendezték osztályban a „Mozgó jl versenyt, amelyből Gyu- ^tettőt is szerzett, ezt vit- íaza ajándékba a szépen pitéit fenyőfa alá. ^ecsényi Judit a Janus ifnrus Gimnáziumban min V tanuló volt. Talán most í ő is először, hogy mily *n elröppennek a drága (iskolai évek, az izgalmas fizika- és számtanórák és mindinkább a múlté lesznek. De most van az ideje a legkomolyabb munkának, mert ezután következik a számadás a négy év eredményéről. — Hogyan használta fel a vakációt? — Újévig főként pihentem, szórakoztam és ezután láttam neki komolyan a tanulásnak, átvettem néhány érettségi tételt is. De az érettségitől nem is félek annyira, mint éppen az elkövetkező hónapoktól, mert most minden nap döntő jelentőségű lesz számunkra. Sokan vagyunk az osztályban, elég ritkán kerül ránk a sor felelésben és így minden jegynek súlya van. — Érettségi után hol szeretné folytatni a tanulmányait? — Már kora gyermekkorom óta él bennem a vágy, hogy orvos lehessek és embereket gyógyítsak. Úgy érzem nincs szebb dolog a világon, mint az embernek visszaadni a legdrágábbat; az egészséget és sok esetben az életet. A Pécsi Állam- és Jogtudományi Egyetem folyosóján nagy az izgalom. Itt ugyan Nem árt még az utolsó pillanatban belenézni a könyvbe Szelecsényi Judit dolgozatot Javít nem a „legkellemesebb” dologgal kezdődik a vakáció utáni első nap, mert a hallgatók büntetőjogból most kollokválnak, de valamennyien derűsek és bizakodóak. Borbély Rózsa és Gyarmati Erzsébet II. éves hallgatókat kérdezzük meg: — Hogyan töltötték a vakáció napjait? — En népszámlálásban vettem részt Tolnanémedin — mondja Gyarmati Erzsébet — Külterületen 124 személyt írtam össze. Kerékpárral jártain •a vidéket, amiért dicséretet is kaptam. Borbély Rózsa és néhány társa még a vakáció napjait is az egyetem kollégiumában töltötte. — Készültünk a félévi vizsgákra és naponta bizony még 14—16 órát is tanultunk. Eddig már 5 tantárgyból kollokváltam jelesre és szeretném, te • több w icr »ttmriiln» *— Mi a kedvenc tantárgya? — Annak ellenére, hogy most éppen a büntetőjog kollokviuma előtt állok és nagyon izgulok — ezt szeretem a legjobban. Szeretném, majd jó eredménnyel elvégezni az egye temet, utána nagyon jó lenne, ha az államigazgatásban helyezkedhetnék el. Nagyan szeretem a vidéket s nincs kizárva, hogy nem ott fogom kezdeni életpályámat. Persze egy leány sohasem tudhatja előre, hogy merre visz életútja, mert neki a legtöbbször alkalmazkodnia kell egy másik életéhez. Gyarmati Erzsébet vállalathoz szeretne kerülni jogtanácsosnak, de közel áll szívéhez a gyermekbírói hivatás is. S hogy mi lesz belőlük — vég«ő fokon a jövő dönti majd el. Kívánjuk nek!k. hogy szép terveik sikerüljenek. Hamar Imre MM& San lénni. Reális és elérhető cél ez, mert Gyűrűfűn sok a fiatal, s mert a falut mind módos középparasztok lakták, egy gazda átlagosan 8—10 szarvasmarhával lépett be a szövetkezetbe. Már építkezni akarnak A többi faluban sem mennek szomszédba egy kis fiatalos tüzért. Akárhány újonnan alakult tsz-be is látogattunk el, mindenütt egészséges türelmetlenség jellemzi az embereket Nem akarnak várni, amihez lehet, már most hozzákezdenek. így Horváthertelendem. Szentlászlón, Kisdobszán, Cse- bényben, Bánfán — minden új tsz-ben — hozzákezdtek az állatok számbavételéhez és értékeléséhez. Ismertették a legfontosabb kormányredelete- ket, megkezdték, illetve megkezdik a tervkészítést és a földrendezést. Minden új tsz- ben elhatározták, hogy amint az idő engedi, befejezik az elmaradott őszi mélyszántást, és kihordják a határba a trágyát. A horváthertelendi Búzaka- jászban, — amely karácsony előtt alakult, — már szántottak is fogatos erővel. Az új tsz-ek közül talán a szentlászlóiban a legíürgébbek az emberek. Itt már azt is el- döntöttték, hogy milyen istállókat építenek, ötven férőhelyes, magtárpadlásos tehénis- tállót, 120 férőhelyes hizlaldát, 20 férőhelyes sertésfiaztatót és mindehhez egy kutat. Mivel az utóbbiak favázasak lesznek, a faanyagot már megrendelték. Türelmetlenül követelik Pécsett, hogy jöjjenek és jelöljék ki majorságuk helyét, mert a nagy tavaszi munkákig — tehát májusig — végezni akarnak a favázas istállókkal. „Esküvőre“ készülnek A régebbi termelőszövetkezetek sem szeretnének elmaradni, legifjabb testvéreik mögött. Csaknem mind befejezte például a legnagyobb téli munkák egyikét, a termelési terv készítését. Már a szokásos korrekción is túljutott a java. A téli szünet kedvező 'a beszélgetésre, a beszélgetés pedig az egyesülésekre. Több régebben vagy tavaly alakult tsz határozta el a fúziót a járásban. A vásárosbéci Petőfi és Szabadság Tsz, már boldog „házasságot“ kötött egymással, a két nagyvátyi tsz a közel- jovoben akarja megtartani „esküvőjét“. Újabban Somogy- viszloról érkeznek olyan hirek, hogy a Zrínyi és Béke Tsz nagyon megtetszett egymásnak.^ A régebbi tsz-ekben több idő jut pihenésre. A somogyapáti Győzelem Tsz tagjai például televíziónézéssel ütik a^yon a szabadidőt. Minden este a készülék előtt ülnek a tsz újonnan felavatott kultúrtermében. ^ M. U
