Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-06 / 4. szám

NAPLÓ

I960. JANTJÄR #.

Megalakult

a termelőszövetkezeti üzemszervezési szakbizottság Baranya megyében

Pécsett, a megyei tanács székhazában, kedden délelőtt tartotta alakuló ülését a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága mellett működő termelőszövetkezeti üzemszervezési szakbizottság. A bizottság, amelynek hatásköre Pécs megyei jogú város területére is kiterjed, a 3004/2. számú kormányhatározat alapján azt a feladatot kapta, hogy gyakorlati tanácsaival és javaslataival, a jó tapasztalatok átadásával, elterjesztésével elősegítse a termelőszövetkezetek szocialista nagyüzemi gazdaságokká való fejlődését.

A szakbizottság elnöke Földvári János, a megyei tanács vb elnökhelyettese, titkára Szava Dezső, a megyei tanács szövetkezetpolitikai csoportjának vezetője lett, tagjai pedig a megye legjobb mezőgazdasági szakemberei: köztük Ravasz Ferenc, a Szentegáti Kísérleti Gazdaság igazgatója, Németh Márton, a Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti telepének vezetőkutatója, Neményi Ernő, a Szent lőrinci Mezőgazdasági Technikum igazgatója, Szivási Imre főállattenyésztő, Baracs József, a megyei tanács, Lukács Antal, a gépállomások igazgatóságának, Erdősi Andor, az állami gazdaságok igazgatóságának főagronómusa, valamint Szabó Mátyás bólyi és Gere János újpetrei tsz-elnö- kök. Tanácsadóként Székány Ernő, a Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Szer vezési Intézetének tudományos osztályvezetője vesz részt a szakbizottság munkájában.

A megalakulás után a 15 tagú üzemszervezési szakbizottság mindjárt megtartotta első munkaülését. Földvári János, a bizottság elnöke rámutatott arra, hogy az újonnan létrejött testület, amely a megye legjobb szakembereit tömöríti, oroszlánrészt vállal magára a Nagyüzemi közös gazdaságok kialakításában. A tsz-elnökök bizton számíthatnak a szakemberekre, akik a helyszínen, rendszeres, évekig tartó munkával igazi mintagazdaságokká segítenék kifejleszteni az általuk patronált termelőszövetkezeteket. Székány Ernő más megyékben — főleg Győr- Sopron és Szolnok megyében — szerzett tapasztalatairól szólott és hangsúlyozta azokat a lehetőségeket, amelyek a fejlődő közös gazdaságok előtt állanak. Szava Deaső javasolta,

hogy a tájjellegnek megfelelően alakítsák ki egy-egy termelőszövetkezet állattenyésztését és növénytermelését.

Az ülésen minden bizottsági tag vállalta, hogy három-három, különböző adottságokkal rendelkező termelőszövetkezetben — egy régóta működő, egy területileg jelentősen felfejlődött és egy újonnan alakult. gazdaságban — közvetlen üzemszervezési munkát végez. Ezeket valóságos mintaszövet- kezetekké fejlesztik a következő évek során. Az egész megyére kiterjedő munkájúkban támaszkodni fognak a járási tanácsok mellett működő üzem szervezési szakemberekre. A szakbizottság törekvése az, hogy a táj jellege, a szövetkezet adottsága szerint főleg az állattenyésztést, a szőlő- és gyümölcstermesztést, valamint az egyes ipari növények termelését lendítsék fel a patronált közös gazdaságokban. így például a szigetvári, a sellyei, a siklósi és a mohácsi járásban a sertéstenyésztés, a Dráva mentén a dohány- és a kender termelés, a pécs-komlói iparvidék körzetében a kertészkedés stb. váljék mielőbb nagyüzemmé.

Az üzemszervezési szakemberek már ezen a héten munkához látnak: haladéktalanul bekapcsolódnak a termelőszövetkezetekben most folyó tervezési munkába és arra törekszenek, hogy már az idei tervekben lefektessék az alapjait a nagyüzemi gazdálkodásnak. A szakbizottság egyébként minden hónap első keddjén rendes ülést tart, amelyen a tagok beszámolnak a tevékenységükről, tapasztalataikról és előterjesztik javaslataikat, ismertetik terveiket.

Százezer hízott sertés 1960-ra

Baranya megye országosan első lett a cukorrépa szerződéskötések teljesítésében

Az Élelmezésügyi Minisztér rium pécsi felvásárlási kirendeltségéhez sűrűn érkeznek be a megyei felvásárló szervek — MEK, MÉSZÖV, MEZÖMAG, Allatforgalmi Vállalat stb. jelentései. A kirendeltség vezetője szerint az 1960-ra szóló szerződéskötések jó ütemben haladnak. Különösen vonatkozik ez a cukorrépa termelési szerződésekre. Az 1959 december 31-i értékelés szerint Baranya megye az ország első cukorrépatermelő megyéje, azaz, itt teljesítették az országban elsőnek a cukorrépa szerződéseket. December 31-én a tervezett 5000 holddal szemben 5150 hold cukorrépa termelésére kötött a Kaposvári Cukorgyár megbízottja a termelőkkel szerződést. A terület zömét közel 3000 holdat a termelőszövetkezetek kötötték le. De

a szerződtetés még kb. márciusig tart.

Hasonlóan jó a helyzet a sertéshizlalási szerződéseknél is. A terv szerint 1960-ban száz ezer darab hízott sertésre kell szerződést kötni, az év szeptemberéig pedig 79 000 darabot. Az Állatfergalmi Vállalat már 1959-ben 34 587 sertésre kötött hizlalási szerződést a termelőkkel az első negyedévre pedig 18 242 darabot szerződtetett.

Az előző évekhez képest a zöldségfélék és a tavaszi vetésű növények, aprómagok szerződött területe is emelkedett. Zöldségfélékből december 31-ig 2430 holdat szerződtetett a MEK, tavaszi aprómagból pedig több mint 7000 holdra kötött szerződést a MEZÖMAG a termelőkkel, s ebből 6471 holdat, tehát zömét, a termelő- szövetkezetekkel.

A tavalyinál nagyobb összegeket fordít szociális és kulturális célra a bányászszakszervezet

A Bányaipari Dolgozóik Szakszervezetének Elnöksége kedden tartotta ez évi első ülését. Megtárgyalta és elfogadta a szakszervezet 1960. évi költségvetését. Az új költségvetés összeállításánál azt tartották szem előtt, hogy a befizetett tagdíjakból minél többet juttassanak vissza a dolgozóknak szociális és kulturális beruházások formájában. A múlt évinél lényegesen többet költenek az üdülőd?, művelődési házak, otthonok és a sportintézmények fejlesztésére. A LeányfaAz év elején szeretnék megrendezni a labdarúgó vb-t a chileiek

Az 1962. évi chilei labdarúgó vb nagyon veszélyes helyzetbe jutott azáltal, hogy 14 európai ország nem akar részt venni a tornán, hacsak a FIFA meg nem változtatja a tervbe vett május 15—június 15-i időpontot. Májusban ugyanis a kontinensen még javában folynak a bajnoki mérkőzések;

A chileiek ismételten azt hangoztatják, hogy a világbajnokság lebonyolítására február és március lenne a legalkalmasabb, s a május 15—június 15-i FIFA időpont is már igen veszélyes közelségbe jutott az úgynevezett esős évszakkal. Ennél később pedig már egyáltalán nem lehet szó a torna megrendezéséről, mert akkor legfeljebb csak vizipólóra és nem labdarúgásra lesz alkalmas az időjárás.

lun épülő új gyermeküdülőre erre az évre négymillió forintot irányoztak elő.

Tanácskozott az Elnökség a baleseti helyzetről is. Úgy találták, hogy az utóbbi időben a bányákban mind többször megsértik a technológiai fegyelmet, szabálytalanul végzik a munkát, s ebből gyakran baleset származik. Az Elnökség elhatározta, hogy január végére, vagy február elejére munkásvédelmi konferenciát hív össze annak megvitatására, miként szilárdítsák meg a technológiai fegyelmet, hogyan akadályozzák meg a szabálytalanságokat,

Aittos István

1908—1960

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága éí a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány mély fájdalommal tudatja, hogy Antos István elvtárs, a Magyar Szociálist! Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, pénzügyminiszteri országgyűlési képviselő a Közgazdaságtudományi Egyetem professzora 1960. január 5-én hirtelen elhunyt.

Antos István elvtársunk halálával a magyar szociálist! népgazdaság kiváló szervezője, a szocialista építés önfeláldozó munkása, a párt hű harcosa távozott sorainkból.

Antos István elvtárs a felszabadulást követően azonnal a párt harcosainak sorába lépett, s rendkívüli képességével széleskörű tudásával, gazdag tapasztalataival odaadóan szolgált* a munkásosztályt, a népet. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a hitlerista háború által rombadöntött ország gazdaságánál helyreállításában, a stabilizáció megteremtésében, a tervgazdálkodás kialakításában, a szocialista hitel- és bankrendszd kiépítésében.

Nagy tudásáért, fáradhatatlan munkásságáért, a szocializmushoz való rendíthetetlen hűségéért, egész emberi magatartásáért mindenki tisztelte, szerette.

Antos István elvtárs harcos munkáséletének emlékét kegyelettel megőrizzük.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány.

Antos István 1908-ban született, apja államvasúti mérnök volt. Antos István Budapesten végezte a közgazdasági egyetemet, széleskörű közgazdasági tanulmányokat folytatott s több üzemgazdasági és számviteli szakkönyvet írt. A felszabadulást követően azonnal belépett a Kommunista Párt tagjainak sorába és minden erejével segített a hitlerista háborúban feldúlt magyar népgazdaság helyreállításában. Egyik szervezője volt a Pénzintézeti Központnak, majd az Országos Gazdasági Tanács főtitkára lett. Nagy érdemei voltak a forintstabilizáció előkészítésében és az első hároméves terv kidolgozásában. 1945 decemberében a Magyar Kommunista Párt államtitkáraként került a Pénzügyminisztériumba és ebben a minőségében működött 1954- ig. 1954 augusztus 31-én egyetemi tanárnak nevezték ki, a Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető professzora

volt. 1955 április 25-től 199 októberéig az MDP Központ Bizottsága terv- és pénzűgl osztályának vezetőjeként tévé kenykedett. 1956 októberébei példamutatóan helytállt az el lenforradalmi lázadással szer» ben és november 4-ét köve tőén előbb mint a pénzügy miniszter első helyettese, máj*

1957 május 9-től mint pénz ügyminiszter, nagy tudásé latba vetve, gazdag tapasztó latait hasznosítva segítette ä ország pénzügyi és gazdaság konszolidálását. Fáradhatatla nul és odaadóan szolgálta 1 magyar munkásosztály, a dől gozó nép ügyét. 1958 májú 1-én a Munkás-paraszt ható lomért emlékéremmel, maj!

1958 június 25-én a Műnk Vörös Zászló Érdemrendjévé tüntették ki. Az 1957 júniusé ban tartott pártkonferenciái a Központi Bizottság póttagjé vá, 1959 decemberében tartó* hetedik pártkongresszuson 1 Központi Bizottság tagjává vé lasztották.

Új elgondolások és gyártmányok a Mohácsi Gép- és íémárugy árban

na— A pokolban sincsen gyobb tűz, mint benn, itt az öntödében — évödök Bállá Ferenc elvtárssal, a Mohácsi Gép- és Fémárugyár műszaki vezetőjével, amikor beléptem

Fortuna csarnokában

Hogyan is mondtam? Hetven- hármas? — Na az éppen jó lesz, mert ebben a hónapban töltöm be a hetvenharmadik évemet.

— Ah, babona az ilyesmi — Ezt Pali bácsi mondja, de azért ö sem árulja el a vezetéknevét (alighanem kabalából). Azt vallom, hogy a lottózás a babona melegágya. Én inkább totózom. Az igen. Ahhoz nem kell számokat megálmodni. Igaz, kell hozzá némi befektetés, már úgy értem, meg kell vásárolni az újságokat, valamennyit, mert csak így tudom összehasonlítani a tippeket. Aztán egy félív papír a táblázat összeállításához, a másik félíven pedig gondos, valószi- nűségszámítás és megy ez kérem. Ja ,és majd elfelejtettem, feltétlenül szükséges még, hogy kéznél legyen a francia és aj olasz csapatók formájának legalább két éves nyilvántartása. Ennyi aztán elég is ahhoz, hogy az ember nyugodtan nekiüljön a szelvényeknek.

— Na és hányszor volt tizenkét találata?

Különös jószág a szerencse. Sokáig azt hitték róla, hogy szeszélyes kedvében megkörnyékezi az embert, pedig nem így van. Az embernek kell megkörnyékeznie a szerencséi, Ezt vallja Zsófi mama is, aki megfogadta ,hogy nem várja többé ölhetett kézzel a szerencsét, hanem elébemegy és kicsikarja magának. Es nem is olyan drága a belépőjegy hozzá, mindösze három harminc, csaJc az a sok fejtöre az, ami megviseli az emberi. Mert nem mindegy ám, hogy az ötösre, vagy a hetvenhár- at X’rt, ®

— A fene megette, eddig csak nyolcig jutottam el. Hiába, na, valamibe azért még mindig hiba csúszik.

P. Jenő nyugdíjas is hétpró- ís totózó már, de még mindig gyanakszik. A nagyító üveggel most is alaposan megcélozza magának a Fiorentinát, hátha így jobban meglátja, hogy érdemcs-e rá tippelni. Az laposságából ítélve alighanem a legesélyesebb a tizenkét 'álatra.

Legalábbis vasárnapig.

" <W

a* őntőcsarnokba. Valóban, fenn a tetőn, félméteres kékesvörös lángnyelv ágaskodik, mintha éhségében fel akarná falni a mohácsi ködöt.

Az egykori kis maszek-üzem lóm milyen erős, nagy gyárrá fejlődött. Udvarán ezernyi gyártmány, mind megannyi az emberi agy okos terméke, a raktárak tele vas- és acélanyaggal, a mintaraktár meg egymagában egy kiállítás. Fellelhetni itt az ország majd valamennyi vasipari üzemének egy-egy mintáját.

— Itt az öntödében — mutat Bállá elvtárs a csapolóbrigád- rr> — szürkevasat öntünk. Gép- alkatrészeket szállítunk innen az ország különféle üzemeibe, megmunkálás végett, de bádogosipari kisgépeket, körvágóollót és még egy sor más gyártmányt mi magunk készítünk és szállítunk igen jelentős tételben.

Nincsen valami ózondús levegő itt az öreg öntőcsarnokban. De az öntők, a formázok már megszokták és izmos, izzadt testük óriásként rajzolódik a csarnok mennyezetére, amikor a mintába öntik az izzó vaslevest.

— Ha minden jól megy — így Bállá elvtárs —, jövő ilyenkorra már az új, korszerűen berendezett öntőcsarnokunkban készítjük a gyártmányainkat.

Persze egyelőre csak az alapozásnál tartanak és néhány építőmúnkás dolgozgat csak a leendő óriáscsarnok kiásott gödrénél. Lesz-e így az év negyedik negyedére prototípus az új gyártmányokból?

— Rajtunk nem múlik. Csak az építők is „nyomják meg a gombot” — mondja. Bállá Ferenc, miközben az udvarra megyünk.

Külön élményt jelent a szakember számára is, a laikus számára pedig különösen nagyot, a hatalmas előrajzoló- csacnok. Itt koszul az újtí(w~

sú hajók vázának mintázató amelyet aztán kinn, a nagJ udvaron valósítanak meí amikor acéllá formálják a iri még csak tervrajzokon léV1 különleges idomokat.

— Másszon csak fel ide, né* ze, hogy mennyi anyag vs> egy ilyen átkelő hajótestbe* Amit egyszerűen csak va* kompnak szoktak nevezni a emberek — invitál a müszi^ vezető egy óriási vastesth«? amely mint egy lusta acéW valy fekszik az udvari szerel« tető alatt. Ez a fővárosi k'i hajózási vállalat kocsikompi1 lesz, amelyet a Dunán ha«* rálnak majd, Budafokon,'! „borvárosban”.

Bekukkantottunk még í csztergaműhelybe, megtekif tettük a lakatosműhelyt lt ahol éppen ebben a percW1 próbálták ki a gépi menetví gást. Gyors és termeiéként sokszorosa az eddig kézi1 végzett munkának. Tapaszíj latcserével hozták egy mád gyártól.

— Tűzhelyalkatrészeket, fj diátorokat, kazánalkatrészeKj is gyártunk, és ezek gyártás* fokozzuk. De ennél is font* sabb, hogy 1960-tól megkeZ» jük a kishajók építését. A 1* személyes, vastestű kis haj« messze földön hirdetik majd mohácsi szakmunkások és tó( vezők tudását, akaratát j mondja Bállá Ferenc elvtől*

Ehhez persze még képz* tebb, sokoldalúan félkészt* műszaki gárdára, szakmunW sokra van szükség.

— Már a leggondosabban válogattuk az erre képesít*; gárdát — mondja Bállá eV társ — és különlegesen kiW pezzük a fiatalokból álló sza* gárdát is. Aztán meg a tan»* -is jelentős segítséget ad azZjj hogy a hajóépítő üzemrészig nők egy megfelelő sójateleF biztosít a Duna mellett. t| megszűnik az Igen kompiig szállítás, és gyorsabb, térd" Jékajycbb lesz a munkánk*