Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-31 / 26. szám

1999. JATTüAR SI. MAPLÖ 7 Termelési tanácskozások Qnna-aknán Le keli győzni a geológiai nehézségeket — Újabb vállalások születtek öt ven—hatvan hányásé ül a kis padokon, székeken, legtöb­ben mái kifürödve, műszak után. Szilágyi Antal főmérnök beszámolóját tartja, illetve magyarázza, — Mit hozott az íaöö-es év utolsó negyedéve a komlói Anna-aknán, mit kell tenniök a bányászoknak 1960 első negyedévében, ahhoz, hogy terveiket teljesítsék. A beszámolót úgy kezdi a főmérnök, hogy az elmúlt ter­melési tanácskozáson felve­tett javaslatokat veszi sorra. Mit valósított meg az üzem vezetősége, mi maradt el. Mert a bányászok nagyon kiváncsiak, feljegyez­ték-e panaszaikat, elgondolá­saikat az üzem vezetői, mag- becsülték-e a munka jobb megszervezésére, a termelés emlősére tett felhívásukat. — Szilágyi elvtárs pontról pontra beszámol, legtöbbjüket beve­zették, aifa/WjJt azonban olya­nok is, amik elmaradtak. Meg­állapítja, hogy ez hiba volt, ebben a negyedévben feltétlen foglalkoznak az elmaradt ja­vaslatokkal »Mit hoesoát sa gyedév Anna-aknán? Sajnos, éves tervét az üssem mindösz- sze 98,1 százalékra teljesítette. Igaz, hogy három tűzeset ne­hezítette a terv teljesítését, de azért lehetett volna a teljesít­ményeket növelni. Az elmúlt évben nem jól gazdálkodtak, az első negyedév után fokoza­tosan csökkent a teljesítmény. A műszaki vezetők nem tar­talékoltak munkahelyeket, nem készítették elő a követ­kező időszak munkáját 1960-ban már másképpen megy a munka, minden mű­szaki intézkedés megtörtént arra, hogy elegendő munka­hely álljon rendelkezésre. A*>- na-akna rendkívül nehéz geo­lógiai körülmények között dol­gozik. Ez okból kifolyólag ne­a. a gépesítés. De ez nem men­tesíti az üzem vezetőségét at­tól, hogy a műszaki fejlesztés bázisát megteremtse. A geoló­giai nehézségeket le lehet küz­deni. Fémtámokat nehéz al­kalmazni az alacsony fékvesu telepek miatt, de mégis alkal­mazni kell. Két hét múlva egy s zénfúrászt állítanak mun­kába. országos viszonylatban első ízben. A szénfűrész 65 méter hosszú fronton dolgozik majd viUmum energiával, — Könnyíti a bányászkodást, ne­héz fizikai munkát. Szilágyi elvtárs ezután minden csapat munkájával külön foglalkozott, megmagyarázta mit kell ten­niök, mit vár tőlük az üzem vezetősége. Anna-aknán a fel­táró és elővájó csapatok dol­gozói bármelyik akna dolgo­zóival felveszik a versenyt. — Nincs hiány akaratban, lelke­sedésben. Anna-akna január­ban tervét 110—120 százalék között_ teljesítette. A munká­sok közül swkan azt mondják, még élüzemek is leszünk. Meg­köszöni az üzem vezetősége a bányászok jó munkáját és ké­ri, hogy javaslataikat tegyék meg — hangoztatta a főmér­nök, valamint az üzem veze­tője Móka István elvtárs. A bányászok közül elsőnek Németh József csapatvezető szólalt fel: — „Idős. ember vagyak elvtársak, elég kiesi is vagyok, megcsapkodott már az élet. De a kedvem nem csök­kent a munkára. Kihívom ver­senyre a 24-es kamrafej tési csapatot, lássuk ki ér el jobb eredményt. En versenyezni akarok, mert úgy értelmes a munka, ha pendíti az embert a verseny. Arra kérem ellen­ben a műszakiakat, az aknász elvtársakat, ne telepítsenek 6 embert hozzám akkor, amikor én a munkát néggyel is el tu­dom végezni. Takarékoskod­junk a létszámmal is.“ Gál Mihály vájár ugyancsak a szocialista munkaverseny­ről beszélt. Bejelentette, hogy kihívja versenyre Miklós Jó­zsef csapatát. Elmondta, hogv ő Kossuth-bányáról jött át é meglepte, hogy a munkatársa.; itt milyen szeretettel fogadták Az a fontos, hogy jó szellem legyen közöttünk, együttes erő vei biztosan teljesíthetjük az 1960-as év féladatait. Többen a felszólalók közül anyagtakarékoesági javaslatok­kal álltak elő, majd Kovács Sándor aknacsatlós bejelentet­te, hogy versenyre kíván lépni a másik két harmaddal. Fel is olvasta versenyszerződési ja­vaslatát, melyben szigorú felté­teleket szabott. A vita lezárása után Móka elvtárs, az üzem vezetője a legeredményesebb újítónak, Farkas József villanyszerelő­nek vándorzászlót nyújtott át, a főmérnök pedig összegezte a termelési tanácskozás eredmé­nyeit A Tündérlaki-lányok 4 Tündérlaki-család f4Mi Ac állami lakásépítés keretében több mint 14 Oft# lakást fejezünk be és közel X5 0WI építését kezdik meg. Ezenkívül számolunk azzal, hogy magánerőből mintegy 25 000 lakás épül. A_ költségvetés ehhez - millió forint hosszúlejáratú hitelt biztosít. Több mint 260 millió hitelt nyújtunk öröklakás-vásárlás okbou, A Pécsi Kamaraszínház életrekeltette a modern ma­gyar Boccaccio:. Heitai Jenő közel félévszázadoe alkotását, •A- Tündérlaki-lányck”-at: Az elmúlt fél évszázad mit sem törölt le a darab hamvasságá- ból, frisseségéből és tánsadal- mi mondanivalójából. Heltai-darabot játszani min­dig hálás feladat a színészek­nek és nagy öröm a derülni vágyó színházlátogató közön­ségnek. Mert aki egyszer meg­ismerte Heitai Jenő valame­lyik szívderítő, édes-bús törté­netét, az nem mulaszt el egyet­len olyan alkalmat sem, amely a múlt századi pesti életet, a pest: embereket mutatja be éles társadalom-kritikával, pi­káns pesti humprral, könnyed költőiséggel és néhol meleg ro- konszenwel. A Tündérlaki-család fölött felhők tornyosulnak, négy a nagy lány a háznál, gondolni kellene a jövőjükkel, de az apjuk .^könnyelműen” halt meg, egyetlen fillért sem ha­gyott a családra. Megkezdőd­ni hát a különböző prakti­kák­■ Amikor felgördül a függöny és életre kelnie Heitai alak­jai, a múlt század könnyed polgári életének a hangulata ősapja meg a nézőt. A mani­kűrös Malvin néni megjele­nése egyszerre derűt fakaszt a nézőben. Ugyancsak jól de­rül a közönség Petreneey Gás­pár főváwaa tornatanár meg­jelenésén is, akinek egyik reg­gel tornászáé közben jutott eszébe, hogy nyélbe kellene ütni a házasságot Mancikával. Persze csak úgy, ha lesz neki 30—40 ezer korona hozománya is. Mert valamiből ki kellene fizetnie az adósságot, meg az­tán valamivel meg kell ala­pozni a boldogságot!7 Tudja ugyan, hogy a családnak nincs vagyona, de ott van Boriska, akit öt éve pénzel a báró, neki kötelessége segíteni a testvé­rén, s mi neki az a 30 ezer ko­rona? Takács Margit kitűnően ala­kítja a nagystílű polgári asz- szonyt, aki szívesen beleegye­zik a házasságba, s még abba is, hogy Boriskától kérjék el a szükséges összeget, csak ne neki kelljen ezt megmondani, mert azt talán mégis restellné leánya előtt. Gábor Ibi finom játékkal, lágy líraiságga] és megkapó hanaszínnel kelti életre Bo­riska alakját, aki művésznő az egyik színháznál. Hogy a csa­ládnak minden kényelme meg­legyen, eladta magát, szeretője lett a bárónak, aki bőkezűen ellátja pénzzel. Pézmán Sándor újságírót Fiilöp Zngmond alakítja. Fü- löp Zsi gmond rokonszenves költő és meggyőző szerelmes. Rajong Boriakéért, s annak ellenére, hogy tudja — Boris­ka a báró szeretője, feleségül kéri. A színjáték egyik leg­szebb és megindító jelenete, amikor szerelmet veil Boró­kának. A társadalom romlottságát, erkölcstelenségét is hamisítat­lan színeikkel festette meg Heitai A Tündérlaki-lányok című színművében. A rideg természetű Olga sehol nem tud elhelyezkedni, de mindjárt ki­neveznék, ha „jóban” lenne a tanügyi osztályom Kősaegive!, vagy a művésznő: Boriska tenne valamit érdekében. A darab egyik legjobban megformált alakja: Sárika (Margittal) Ági), aki nagy­lánnyá serdül és ráébred, hogy a családban milyen poevány veszi körül, hogy Boridka fni áron biztosítja számukra a jó­létet. Látja, hogy mindenki Boriáka révén szeretne boldog lenni. Az anyjuk már meg­szokta a szép ruhákat, az öt­szobás lakást, a kényelmet. S ha Boriska férjhez menne — az egész szerte foszlana. Manci is Boriska S0 ezer ko­ronájából akar férjhez menni, Olga is az ő közbenjárását kéri, nem törődve azzal, hogy uz erkölcsi megaláztatást je­lent számára. De még a ma- aiklirös Malvin néni is az ő protekciójára apellál Ve tró Margit művészi át­éléssel, oivkor Kellemes bájjal i:sszu Manci szerepét, aki a maga önzésével nem törődik z**U, hogy milyen áldozatokat ' ozotl érte eddig nővére. Vág Mari is jói alakítja a rideg allemű Olgát, aki szintén c-ak a maga érdekelt tekinti. Sár- rvássy Miklós meggyőző játé­kával valóságos báró a szín- . pádon, »kit nem őszinte érzé­sek fűznek Boriakéhoz, mert Sárikáért szívesen lemondana az ő kegyeiről. FilWp Mihály ulakítása is dicséretet érde­mel. Gesztusai, fondorlatos vi­selkedése, beszédmodora és jellegzetes tornatanári mozdu­latai híven adják vissza a „fő­városi” tornatanárt. A főszereplők mellé jói vá­logatták össze a mellék- és epizódszereplőket. Bázsa Éva és Ágh Tihamér is ügyesen egészíti ki a darab parodi.sz- tikus jeleneteinek hatásét. Bá- isa Éva természetes komédiá- zó tehetség, aki minden moz­dulatával. minden szavával nevettet, de a puszta megjele­nése is derűt fakaszt a néző­ben. Olyfkor belop a szerepébe olyan mondatot is, amely nincs ugyan benne az eredeti szere­Szemünfc «®re 9UST tón«; Talán a legnagyobba Látni! Látni tavasszal a fe­hérbe borivó fákat»»» Látói, gyermeked első moso­lyét. »3 eteé tipegésél, anyja Után nyúló pici kezét;.» Hosszan nézni szerelmesed szemebe, S benne meglátni a vágyat, a ma és a holnap örö­És akkor véraÜ«*«1.. rmritha a fényes nappalt a .sótét éjsza­ka váltaná fel — homály kez­di borítani sssmedet Mintha köd ereszkedne, meg a l* elveszti vakító fényét. Areoo a nap télé fordítod, •**>•«• pe--.2l' b'"röd, de fénye Wf10 vakít már > A hályog, a ke hályog szövődik «emedre. Az utcán barátaidat sem isme­red meg:«i már otthon is csak előre nvűitott kézzé! mersz járni. Kísérőé a sóteteég. Meg- borzongsz. Caak nőm! C»»k nem1»? A Mis mérés tógy«n«ft. A sző'roakgdtóMi « ««y *- •ed, vége. Valóban vége? • A Mernek oldalára kapasz­kodj meredek utcán megy* fe’ * ' r".ben te uicában egy zongoratanárnő lakik, ' * szoknak, akit szürke haiyog- gal operáltak a pécsi eeems“- nikán öt keresem. A házból <— amely előtt megállók — zongoraszó hallal­ak. Valaki Beethoven Eroica variációját játssza, A házszám- r* pillantok. Igen, ez 3*. A szobában két zongora, az agyiken nyitott kotta. — Kottából is zongorázik? — Igen. Már ismét zongo­rázhatok kottából is; ; » Nehéz azt szavakba foglalni, amit arról mond el, hogy mi­lyen érzés újra látni. Amikor a szürke hályog elborította szemét, már nem látta a kot­tán a hangjegyeket. Tanítvá­nyai kezdetben lámpákat tet­tek a zongorára»,» később már a lámpák sem használtak. A klinikán megoperálták. Mind a két számét. Hálálkodik. Az orvosokat di­cséri- Írjam meg, hogy nagyon köszöni mindent. Ismét lát! Amikor a klinikáról háza­iéit boldogságában köritJtán- wlts a-WwsáU,» fy, $ műtét után láttam főkönyvelője M««dja a*t- Mint fátyol borult mindkét szememre a szürke- hályog Ma- a szemüveg sem használt, esak erős nagyítóvá» tudott, dolgozni- . , ­Rászánta magát a műtétre. S ha a műtét nem sikerül? Mert ez is eszébe jut ilyenkor az embernek; Rosszabb már úgysem lehet — mondota, — Amikor műtét után elő­ször nyitottam ki a szemem, képzelhetni azt az érzést: itt a pillanat, moot dől el, látok-e még valaha, vagy;»» Lassan kinyitottam a szemem. A fény felé, az ablak felé fordultam és 1 átta m fi tékát, Láttam a fák leveleit. —* Nagyon szeretőm a mű­vészeteket, különösen á festé­szetet, S most a műtét után a Szovjetunióban jártam; Vol­tam Leningrádban is, megnéz­tem az Ermitage múzeumot, a világ leggazdagabb múzeumát. Akkor először életemben érez­tem Tizian, Rembrandt és sok sok világhíré* fest« , képeit. NcrjKiak a festmény 6^^ t*m, hanem az «esetkezelés fi­nomságait isi *Tudja mit jelent ez? Tudja mit Jelent annak, tód csak szürke körvonalakat látott — élvezni a napfelkeltét a Balti tengeren, gyönyörködni * tájban, a színekben? A TU KH-el utaztunk. Átrepültünk az Elbruszon és'én láttam az Wbfusz hófedte csúcsainak csillogását. Láttam a Fekete tenger bodros hullámait, * messzeségben a tenger és az 7®, ^lálkozását, a horizonton felbukkanó hajókat.,, Ott 411- * Parton, néztem a távol- , ő. gondolatban itthon vol- tam Pécsett, a szemészeti kli- A klinikára, a proíesz- — »ki operált - az or- az ápolókra gondol- . m- ®^Juk, akiknek köszönhe­ember vagyok, rájuk, akik visszaadták szemem világát, liogy az élet szépségeit ismét láthassa*». Anükor felkerestem a pro­fesszort és mondtam, hogy a klinika munkájáról szeretnék írni, azt válaszolta; — Tudja;;; nem vagyok én nagy híve a nyilvánosságnak. az erős villanyfény megcsil­lant a műszereken. Csend volt, csak az operáló orvos halk utasító szavai hangzottak. Egy ember szemét operálták. Egy pillanatra láttam a műszerek­kel dolgozó orvos kezét. Pará­nyi műszerrel varrt. Szemet varrt! Itt nem remeghet meg a kéz, mert;»» Kinéztem az ablakon. A kő­műves téglát csapott ketté ka­Végígmenten a Mltrffca fo­lyosóján és egy pillanatra meg­álltam a műtőszoba előtt. Egy villanásra kinyílt az ajtó. Or­vos jött ki és én bepillantot­tam a szobába. A műtőasztal kör« fchérkooecyes ötvösök ksp ácsával, egy asszony egy­kedvűen eepregeteti. És itt bent, a tudomány kelt birokra a sötétséggel. Hogy az emberek újra lás­sák a fényt:»» Ckiray Ferenc Gábor Ibi és Fülög Zsi gmond az egyik jelenetben. péöen, de jól szolgálja a hely­zetkomikumot. (Például: —* Csáni, mi? ~ a kalapjára mondja.) Az eredeö szövegkönyv hi­telesen ábrázolja Sárika ébre­dező szereimét Pázsnán Sán­dor iránt. A pécsi előadásban viszont csak egy-két elejtett szóból és abból a jelenetből sejtjük, amikor belesír Bo­riska és Pázmán csókjaiba. A színházi plakátok úgy hir­detik A Tündér laki-lányokat, mint vígjátékot Az előadás után azonban elgondolkodik az ember — valóban vígjáték volt a Kamaraszínház előadá­sa? Igaz ugyan, hogy a dara­bot átszövik a mulatságos, pa- rodikue jellemek ás jelenetek, de amikor a zamatos humor és derű árad a színpadról —. akkor sem tud teljesen fel­oldódni a néző, mert a köny- nyed szavak és a nevetséges figurák mögött mindig ott ér- tó a tragikumot és a szörnyű igazságtalanságot. Ax ereded szövegkönyvön némi változásokat eszközöltek, egyes jeleneteket teljesen el­hagytak. Manci és Olga jele­nete a bárónál — teljesen fe­lesleges is lett volna, mert nem viszi «többre a cselek­ményt A színdarabnak a vé­gén tó módosítottak, s ezért tűnik kissé idegennek Heitai egyéniségétől, s talán ezért nem érezte a közönség vígjá­téknak A Tündérlaki-lányo­kat. A díszletek nem jelentettek különösebb problémát, egy szobában játszódik mind a há­rom felvonás. Ennek ellenére egy pillanatra sem hatott unal­masnak a szín, a színészek ki­tűnően uralták a színpadot, a mesteri drámai helyzetek, a tömör párbeszédek, Heitai nyelvezetérek játékos varázsa jól saórahoetatta a közönséget. Ha

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents