Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 25. szám

4 NAPLÓ 1360. JANUÁR 30. De Gaulle nem másít ja men algériai önrendelkezési politikáját A francia Köztársaság Elnöke megbélyegezte a zendülőket, feltétlen engedelmességet követel a hadseregtől Párizs (MTI) Nyugati hír- ügynökségek jelentik gyors hírben, hogy De Gaulle tábor­nok francia köztársasági el­nök péntek esti rádióbeszédé­ben bejelentette: parancsot adott a hadseregnek, hogy ál­lítsa helyre a rendet Algériá­ban. „En adok parancsot a had­seregnek, hogy engedelmes­kedjék, — mondotta — En sohasem tágítok“. — Algírban bizonyos sze­mélyek zendüléshez folyamod­tak, hogy akaratukat rákény- szerítsék a nemzetre, az ál­lamra és az államfőre. — Tü­zeltek a rendőrségre, derék katonákat gyilkoltak meg és fegyverrel keltek fel Francia- ország tékintélye ellen“. A tábornok hangoztatta, a zendülők azt követelik tőle, hogy vonja vissza algériai po­litikáját és hozzátette: „ezt nem fogom megtenni'.; Hangsúlyozta, hogy az önrendelkezés politikája az egyetlen politika Algéria számára. Egyes európaiak mégis arra kérték őt, hogy áll­jon el ettől a politikától. A hadsereghez intézve sza­vait De Gaulle kijelentette: „En viselem a nemzet sor­sát. — Ezért minden egyes francia katona engedelmesség­gel tartozik nékem“, „Végső elemzésben — foly­tatta De Gaulle — helyre kell állítani a rendet. Különböző eszközöket lehet igénybevenni ahhoz, hogy az erő a törvé­nyesség oldalán maradjon. A ti kötelességtek azonban ered­ményesen eljárni úgy, hogy az erő ezen az oldalon maradjon. Kiadtam és kiadom erre a pa­rancsot.“ De Gaulle az algiri bariká­dok zendülőit bűnösöknek ne­vezte, akik arról álmodoznak, hogy „kiszipolyozok“ lehesse­nek és hangoztatta: tudja meg mindenki, hogy az algériai po­litika kérdésében hozott dön­tését sohasem fogja visszavon­ni. „Felszólitdk mindenkit, hogy támogasson engem, bármi is történjék“ — mondotta ezután az elnök, majd így folytatta: „Ha ebben a kérdésben és ilyen körülmények között meg­hátrálnék, ez azt jelentené, hogy feladnánk mindazokat az ütőkártyákat, amelyekkel még rendelkezünk Algériában és ugyanakkor gyengítené az ál­lam helyzetét is. Felszólítok minden franciát, bárki legyen is és bárhol is éljen, hogy egyesüljön ismét Franciaor­szággal. Algériai franciák, hogyan hallgathattok azokra a hazudozókra és összeesküvőkre akik azt mondják nektek, h°QV Franciaország és De Gaulle, amikor szabad választást ad az algériaiaknak, magára akar­ja hagyni Algériát és kapitu­lálni alkar a lázadás előtt?" (De Gaulle „lázadás“ (rebel­lion) alatt az FLN harcál érti, az ultralázadóikét „zendülés“ (insurrection) megkülönböztető névvel illeti.) De Gaulle a továbbiakban feltette a kérdést az ultráknak, hogyan gondolják, hogy az a Franciaország akarja őket magukra hagyni, amely fél milliós hadsereget tart Algériában? Hogy hogy nem látják az algíri zendülők -* folytatta — hogy az állam és a nemzet ellen fordulva, saját- magúkra mérnek biztos csa­pást, magúikat vesztik el A zendülés olyan időben követ­kezett be ,amikor „nyilvánva­ló volt a nacionalista lázadás gyengülése" állította De Gaulle. Az elnök szerint kétfajta ember ellenzi az önrendelke­zés politikáját. Az egyik ka­tegóriába — De Gaulle szerint — az FLN tartozik ,a másikba pedig „bizonyos algériai fran­ciák.“ Élesen vétette fel De Gaulle „Figyelembe véve az öt éve húzódó háború munden vonat­kozását, Franciaország nevé­ben ezt a döntést hoztam: az algériaiak szabadon dönthetnek sorsukról. az általános zendülés lehetőségét és hangoztatta: „Nem lehet józan eszű ember, aki ne látná, hogy milyen kö­vetkezményekkel járna, ha ez a borzalmas zendülés bekövet­keznék". A hadsereghez intézett sza­vaiban De Gaulle hangoztatta, hogy „egyetlen katona, egyet­len pillanatra r— még pasz- szív formában — sem csat­lakozhat a zendüléshez ,anél­kül, hogy ezzel súlyos büntetés kockázatát ne vállalná." A hadsereg „küldetését“ De Gaulle „nem a vitatkozásban vagy a latolgatásban“ jelölte meg, hanem abban, hogy „fel kell számolnia a lázadók (FLN — a szerk.) haderejét, amely ki akarja szorítani Fran ciaországot Algériából.“ De Gaulle hosszasan fejte­gette Algéria önrendelkezési politikáját és többek közt eze­ket mondotta. Ha majd — akár tűzszünet megkötése, akár a lázadók tel­jes leverése révén — a harcok befejeződtek, amikor majd hosszabb nyugalmi idő után az emberek felismerhetik, hogy mi forog kockán, másrészről viszont a mi segítségünkkel elérték a szükséges előrehala­dást politikai, gazdasági, szo­ciális, népművelési stb. téren — akkor az algériaiakon lesz a sor, hogy megmondják, mit akarnak. Nem fogunk diktálni nekik, ha ugyanis az a válasz, amelyet majd adnak, nem va­lóban az 6 válaszuk, akkor le­het, hogy egy időre katonai győzelmet aratunk, de semmit sem oldunk meg alapvetően. Mászrészt viszont minden meg oldható és úgy gondolom, Franciaország javára — ha az algériaiak teljes szabadságban, méltóságban és biztonságban határozhatják el magukat. Rö­viden: az önrendelkezés az egyetlen Franciaországhoz mél tó politika, az egyetlen kiút az az út, amelyet a köztársa­ság elnöke megjelölt a kor­mány elhatározott, a nemzet- gyűlés jóváhagyott és a fran­cia nemzet elfogadott." A Reuter párizsi tudósítója a következőkben foglalja ösz- sze De Gaulle rádióbeszédének lényegét: Az országgyűlés folytatta a költségvetés vitáját (Folytatás a 2. oldalról.) ►/%*­A lottó nyerőszámai A lottó 5. játékheti sorso­lását pénteken délelőtt Pász- tón tartotta a Sportfogadási és Lottóigazgatóság. Erre a hétre 4 255 053 szelvényt küld­tek be a fogadók, s így egy- egy nyerőosztályra 1 595 644 forint jut. A kisorsolt nyerőszámok a következők: 3, 11, 27, 39, 82. A következő heti tárgynyere­ményhűzáson a januári 3. já­tékhét szelvényei vesznek részt. 1. Megbélyegezte az algiri zendülők eljárását; 2. köve­telte a hadsereg minden egyes tagjának kétségbevonhatatlan hűségét; 3. kemény hangon beszélt az FLN-ről, 4. kijelen­tette, hogy nem másítja meg algériai önrendelkezési politi­káját. Az AP jelentette, a De Gaulle-beszédről készített te­levíziós filmet két lökhajtásos vadászgép vitte Algériába, hogy a francia televízió adá­sával egyidejűleg ott is köz­vetíthessék; meg nekik megbizatásuk cél­ját, jelentőségét, s ha munka­társuk ezt a feladatot elvállal­ta, vagy erre utasítást adtak neki, követeljék meg az adott szó megtartását. Legyenek nyugodt vezetők, de ugyanak­kor türelmetlenek és kibékít- hetelenek a hibákkal, a laza­ságokkal, a kötelességmulasz­tással szemben. Kíméletlenül lépjenek fel gazdasági veze­tőink az anyagi jellegű visz- szaélésekikel szemben is A rendszeres állami ellenőrzést, a hozott határozatok és törvé­nyek végrehajtását erősítenünk kell a kormányban, a minisz­tériumban, a tervhivatalban, a tanácsoknál és minden más területen. A dolgozók túlnyomó nagy többsége szereti a rendet és a fegyelmet és elvárja a vezető­től, hogy ezt biztosítsa. Az ilyen vezető nem válik népsze­rűtlenné, éppen az ellenkezője az igaz: élvezni fogja a dol­gozók többségének megbecsü­lését, feltétlen bizalmát, s ez a biztosítéka annak, hogy ve­zetők és beosztottak eggyé- forrottan, egy akarattal tud­nak küzdeni az adott kollek­tívára váró feladatok jó meg­oldásáért. — Legnagyobb kincsünk a dolgozó nép alkotó tevékeny­sége. Olyan erőforrás ez, amely nem apad el soha, ha a dolgozók érzik ,hogy az ország­ban minden az ő érdekükben történik: az ő javukat szolgál­ja mindaz, amit az országgyű­lés, a párt, a kormány hatá­roz és javasol. Tudjuk, hogy dolgozó népünk szereti hazá­ját és boldog szocialista or­szágot, megelégedett családi életet akar. Mindenki legyen azonban tudatában annak, hogy ter­veink megvalósítása, a nép­gazdaság erőteljesebb fej­lesztése és az egész nép — benne saját maga és csa­ládja — jövőjének alakulása egyéni munkájától függ nagymértékben. Biztosak va­gyunk abban, hogy népünk ez évi fáradozásait, erőfe­szítéseit siker fogja koro­názni. — A beterjesztett költség- vetés szocialista építésünk meggyorsítását, hazánk erősö­dését ,a dolgozók életének to­vábbi javulását szolgálja. — Ezért javaslom, hogy a tisztelt országgyűlés azt fogadja el, emelje törvényerőre. (Nagy taps.) Hozzászólások Ezután Kerkay Andorné, a Fejér megyed képviselőcsoport nevében a könnyűipari tárca költségvetéséhez szólt hozzá. A költségvetést elfogadta. Darvas József országgyűlési képviselő a művelődésügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. A költségvetést elfogad­ta. Brutyó János országgyűlési képviselő a többi között hang­súlyozta, hogy a szocializmus építésében elért eredményeink együtt jártaik a dolgozók élet- és munkakörülményeinek to­vábbi javulásával. A költség- vetést elfogadta; Dr. Stark Janka, Pest me­gyei képviselő az egészségügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. A költségvetést elfogad­ta: Jakab Sándor Nógrád me­gyei képviselő a költségvetést elfogadta. A szünet után Dinnyés Ba­jos elnökölt. Dr. Zsigmond László. Vas megye országgyűlési képvise­lője megyéjét érintő kérdések­kel foglalkozott. A Vas megyei képviselőcsoport és a maga nevében a költségvetést elfo­gadásra ajánlotta az ország- gyűlésnek. Tóth Jánosné, Komárom megye országgyűlési képvise­lője felszólalásában a szocia­lista kereskedelem fejlődéséről beszélt. A költségvetést mind a kereskedelmi bizottság, mind a maga nevében elfogadta. Ábrányi István, a Heves me­gyei képviselőcsoport nevében szólt a költségvetéshez. A költségvetést elfogadta. Oláh György Szolnok me­gyei képviselő a tanácsok vo­natkozásában vizsgálta a költ* ségvetést, s azt elfogadta. Vida Miklós, a budapesti képviselőcsoport tagja a ne- hézipari tárca költségvetésével kapcsolatosan az oiszág ener­giahelyzetével és az abból adódó feladatokkal foglalko­zott. A költségvetés- elfogadta; Ezzel a vita befejeződött. A felszólalásokra N%rers Rezső pénzügyminiszter válaszolt: Elmondotta, hogy a képvise­lők sok hasznos észrevételt, ér­tékes indítványt, javaslatot tettek. Számosán mutattak rá arra, milyen kiaknázatlan le­hetőségeink vannak új és új népgazdasági tartalék feltá­rására. így például figyelemre méltó észrevétel volt az, hogy a nagy erőfeszítéssel elkészített keleti főcsatorna hasznosítása még nem megfelelő. A főcsatorna megépítése állami feladat volt — mondotta a miniszter —>' most az illetékes helyi szerve­ken, a környező falvak, köz­ségek lakóin a sor: mozgósít­sák a helyi erőforrásokat, s bi­zonyos, hogy kormányunk minden támogatást megad szá­mukra. — Jelentős tartalékok rejle­nek például hőforrásainkban, amelyeknek vizével viszonylag alacsony beruházással meleg­ágyakat fűthetünk, palántákat nevelhetünk. Az ilyen kezde­ményezéseket kormányunk kész hitelekkel is támogatni. Nyers Rezső hangoztatta még, hogy a vitában felmerült valamennyi észrevételt az ille­tékesek megvizsgálják és a le­hetőségekhez mérten igyekez­nek megvalósítaná a hasznos, jó javaslatokat — Képviselőtársaim vala­mennyien egyetértettek abban, hogy költségvetésünk fő ará­nyain ne változtassunk: a költ­ségvetés előirányzatai reálisak, teljesíthetők. Ezért arra kérem az országgyűlést, hogy azokat változás nélkül fogadja eh Az ország-g-yűlés elfogadta a törvényjavaslatot Rónai Sándor elnök ezután szavazásra tette fel az 1960. évi költségvetésről szóló tör- vényjavaislatot. Az országgyű­lés az 1960. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot álta­lánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett össze­gekkel egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés szombaton délelőtt tíz órakor folytatja tanácskozását. Az ülés napi­rendjén szerepel a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ parlamentjeihez és kormá­nyaihoz intézett felhívásának tárgyalása; a Legfelsőbb Bíró­ság elnökének beszámolója, továbbá az országgyűlés kül­döttségének a Csehszlovák Körtársaságban tett látogatá­sáról szóló beszámoló, Walter Ulbricht; A német nép nemzeti kérdéseinek megoldásához a konföderáció megalkotásának útja vezet Élménybeszámoló az MHS-klubjában Az MHS, a Magyar Parti­zán Szövetség és a TIT ren­dezésében tegnap este 6 órai kezdettel élménybeszámolót tartott Sallai Elemér alezredes, a Zrínyi Miklós Katonai Aka­iiéinál tanára. A firenzei nemzetközi par­tizán-konferenciáról tartott előadást zsúfolt ház. fogadta az MHS Megye utcai klubjában. A nemzetközi partizán-kon­ferencia fő célja az volt, hogy a jelenlévő 14 ország küldöttei kicseréljék tapasztalataikat és határozatot hozzanak a leg­különbözőbb témájú partizán élményleírások, dokumentu­mok, tanúvallomások össze­gyűjtéséről s a későbbiek fo­lyamán az összegyűjtött anyag­ból kötetet bocsássa nafc W az Hiúság számára* Sallai elvtáre többek között beszámolt Rómában szerzett értékes tapasztalatairól, a vá­ros két arcáról, a felső tízezrek és a Vatikán fényűző életéről és a velük szemben álló olasz kommunisták hősi harcáról, a kiáltó, a felháborító kontraszt­ról, amit a paloták és a nyo­mortanyák látványa, a bur­zsoázia és a proletariátus élet­módja váltott ki belőle. Be­szélt a munkabérekről, az árakról, a tobzódásról, az éh­ínségről, egyszóval mindenről, ami a kapitalista Itáliát jel­lemzi, s ami ellen napról nap­ra erősödik a kommunisták vezette szervezett ellenállás. A mindvégig érdekes elő­adást filmvetítéssel fejezték be. Berlin (Az MTI berlini tu­dósítója jelenti): Walter Ulbricht, Németor­szág Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokrati­kus Köztársaság miniszterta­nácsának első elnökhelyettese csütörtökön nemzetközi sajtó- értekezleten fejtette ki az Adenauer kancellárhoz inté­zett levélben felvetett javasla­tokat. Walter Ulbricht a sajtóér­tekezleten megismételte: „Ha a Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya nem szünteti be hamarosan az általános és az atomfegyverkezést, a Német Demokratikus Köztársaság kormánya kénytelen lesz meg­felelő intézkedéseket tenni, és megkéri szövetségeseit, bo­csássanak rendelkezésére ra­kétafegyvereket.” A nyugatnémet rádió tudósí­tója ezzel kapcsolatban arra volt kíváncsi, vajon a Varsói Szerződés többi tagállama is hasonló lépésre szánja-e el magát A Vorwaerto c. sváj­ci lap tudósítójának kérdésé­ben kifejezésre jutott a sváj­ciak aggodalma, hogy atom­háború esetén a hadviselő or­szágokkal szomszédos államok is veszélybe sodródnak. A Te­legraf rímé nyugat-berlini lap képviselője megemlítette: Schmidt, hamburgi szociálde­mokrata képviselő a szövetsé­gi gyűlés legutóbbi külpoliti­kai vitáján új javaslatot ter­jesztett elő egy közép-európai fegyvermentes övezet létesíté­sére. A javaslatban szerepel a Német Szövetségi Köztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság, Lengyelország, Cseh­szlovákia és Magyarország. A javaslat szerint az említett or­szágokból fokozatosan kivon­nák az idegen csapatokat — Walter Ulbricht ezzel kapcso­latban rámutatott: ez a javas­lat ceak akkor lenne elfogad­ható, ha a többi európai or­szágból is kivonnák az idegen haderőt és megszüntetnék az idegen katonai támaszponto­kat Több kérdés hangzott el az­zal a ténnyel kapcsolatban, hogy a bonni militarista körök úgynevezett „regionális villám háborúkat” készítenek elő. „Nyíltan meg szeretném önök­nek mondani — hangzott Ulb­richt válasza —, hogy nem le­het szó többé regionális vil­lámháborúról. A Német De­mokratikus Köztársaság ellen irányuló minden támadás ön­gyilkos vállalkozás. — A vil­lámháborúból villámöngyilkos- sáe lenne".­Zárszavában Ulbricht még egyszer hangsúlyozta: a Né­met Demokratikus Köztársa­ság a továbbiakban is min­dent meg fog tenni, hogy elő­segítse Németországban az enyhülést. Hangoztatta: a né­met nép nemzeti kérdéseinek megoldásához csak egy út, a konföderáció megalkotásának útja vezet, ezt az utat pedig csak kompromisszumokkal le­het elérni. HÍREK — A HAZAFIAS Népi«** .székházénak nagytermében január 30-án, szombaton dél­után 5 órakor kiállítás nyí­lik a Kínai Népiköztársaság' róL — A TIT Szabadegyetemé' ndk mai kertészeti előadása11 Szalay László főiskolai tanáf a TIT Bartók Klubban dél' j után 6 órai kezdettel „A gyö' I mölcsfák élettana“ címmé* tart vetitettképes elődást. '' Vendégeket szívesen lát * titkárság. Vendégjegy ára * forint, a tanulóifjúságnak • forint. — VASARNAP, január 31' én délelőtt 11 órakor a Pan' nónia nagytermében vidán’ matiné lesz, utána: Dup*® vagy semmi fejtörő. A ma*1' nót végig a ScaJa táncegyüt' tes kísért Orvosi ügyelet Pécs mj. város Rendelőintézeté­nek biztosítottjai részére a sürgős esetek ellátására ügyeletes orvosi szolgálatot tartanak i860, január 30-án déli 12 órától február 1-én reggel 6 óráig a következő oryo- sok: I. TÖMB: a város nyugati felé­ben, Megyeri kertvárosban, Ke- szti és Málomban, Hunyadi út, Széchenyi tér Bem utca, Bajosy- Z h. út és a Siklóéi úttól nyugatra: dr. Kováct János (lakása: József u. 17/2., telefon: «7-72). Járó be- tejeknek BürgŐ6 esetben rendel a Hunyadi út W. alatti körzeti rendelőben, Kcombat du. t-fi óra, vasárnap de. •—•*0 du. 4-1 óra között, telefon: «7-23. A fekvő be­tegekhez való kihívást is Itt kell bejelenteni. II, TÖMB: a város keleti felé­ben, Postevölgyben, Nagyárpádon, Ptcabányatelepen, Borbála-tele­pen. « Nagybányarétl völgyig és Alsó-Bánomig: dr. Gyopár Jenő. A járó betegeknek sürgős esetbe« rendel lakásán, Zetkin mára 2. 6Z. alatt szombat du. 4—5 ói"’ vasárnap de. 8—10 és du. 4—5 között, telefon: 16-45. A fekvő K tegekhez való kihívás is ugye1“ van. —r ITT. TÖMB: Gyárváros. Szabolcs, Meszestelep. Ujheíj. Üszög: dr. Homola László (lakáS": Pécsszttbolcs, Felsőtelep, telefo 24-91/41 mellék). Járó betegeim^ sürgős esetben rendel az ujrtt szesl körzeti rendelőben szóméi du. 4—3 óra. vasárnap de. r ,. óra között, telefon: 24-91/W lék. A fekvő betegekhez való hívást is ekkor kérjük itt Vér lentenl. , A fekvő betgekhez «aló Idhívjfrf reggel t. de legkésőbb 1« kell az ügyeletes orvosnak bej , lentenl a rendelési tdő befeJL- téig az Igazolhatóan sürgős ve­tekben. A iáró bvtcuek ts esne: laszthatatlan esetekben vct,e igénybe az ügyeletes oPvoat a ^ delési idő alatt

Next

/
Thumbnails
Contents