Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-29 / 24. szám

2 NAPLÓ I960. JANUAR Ä ’ Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az U oldalról.) A bevételeik évről évre nö­vekvő hányadát képezi az ál íami vállalatok befizetése; 1960-ban Kereken 81 százalé­kát. Az állami ipar idén átla­gosan 8 százalékkal, az építő­ipar 8,5, az állami mezőgazda­ság 8 százalékkal termel töb­bet, mint előző évben. Különö­sen jelentős, hogy az állami ipar termelési költségeinek 1,8 százalékos csökkentését ter­vezzük. A vállalati nyereség összege kereken 6 milliárd fo­rinttal haladja meg a tavalyi gazdálkodás eredményét. Emelkedik a forgalmiadó összege is. — Elsősorban a ter­melés növekedése következté­ben, ugyanakkor belkereske­delem és felvásárlás forgalmi adóbefizetése is meghaladja a tavalyit. A szövetkezetektől származó adóbevételek, társa­dalombiztosítási jánilékbefize- sek és hitel visszafizetések együttes összege több mint kétmilliárd forint. A mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek­től, á földművesszövetkezetek­től és a kisipari szövetkezetek­től azt várja a kormány, hogy eredményesen gazdálkodjanak és mindenkor maradéktalanul tegyenek eleget adófizetési kö­telezettségüknek. A lakosságtól eredő adó és illetékbevételek összege 4 405 millió forint, a bevételek 6,5 százaléka. Az idei előirányzat 875 millió forinttal alacso­nyabb, mint á múlt évi befi­zetés, mért az újonnan alaku­ló termelőszövetkezeteknek — mint ismeretes — a kormány adókedvezményt biztosított. — A kisiparosok, a kiske reskedők és egyéb szabadfog lalkozásúak adózási rendszerén nem tervezünk változtatást — mondotta — majd a kölségve- tés kiadásait ismertette. A költségvetés kiadásaiból 39,3 milliárd forint — a ki­adások 58,3 százaléka — a népgazdaság fejlesztését és pénzellátását szolgálja. fi népgazdaság fejlesztésére fordított összegek közül a leg­tekintélyesebb a beruházási előirányzat: 20,5 milliárd fo­rint. Ez az összeg az egyéb pénzügyi forrásokkal együtt biztosítja a tervezett feladatok maradéktalan megoldását. Az ál'ami beruházások volumene 10 százalékkal magasabb a ta­valyinál. Népgazdaságunk fej­lődését hatékonyan - segíti elő a beruházások anyagi — raá szaki összetételének kedvező változása. A gépi beruházások hányada a korábbi években 25—28 százalék volt. Most 41,5 százalékra emelkedik, az épí­tési beruházások hányada pe­dig az előző évek 50 százalé­kához képest 40—41 százalék­ra csökken. Az állami beruházások mint­egy négyötöde „a., termelő, állóalapok fejlesztését szol­gálja. A rendelkezésre álló összegeket csaknem teljes egészében a folyamatban lé­vő beruházások befejezésére, illetve folytatására összpon­tosítjuk. Csak minimális mértékben ke­rülhet sor új objektumok meg­kezdésére. A beruházási esz­közök szétforgácsolásának meg akadályozásával az év végére mintegy 30 százalékkal csök­ken a folyamatban lévő na­gyobb beruházások száma. A nehéziparban idén fontos létesítményeket helyeznek üzembe, elsősorban a villa­mosenergia iparban és a kohá­szatban. Ezzel számottevően nő a villamosenergia- terme­lés. többszázezer tonnával bő­vül a hengereltáru-termelés. Jelentősen fejlődik gépgyár­tásunk és vegyiparunk is. Számottevően bővül az építő­anyagipar, a könnyű- és az élelmiszeripar termelése. A mezőgazdasági beruházá­sokra közel 7 milliárd forin­tot Irányoz elő a költségve­tés, s ez elsősorban a mező- gazdaság növekvő gépszük­ségletének fedezését blztosit- ja. Fejlődik a közlekedés és a Időközlés, javul az úthálózat. Uj üzletházak és boltegységek nyílnak meg. Az állami lakásépítés kere­tében több mint 14 000 la­kást fejeznek be, s közel 15 000 építését kezdik meg. Ezenkívül számolunk azzal, hogy magánerőből mintegy 25 000 lakás épül. A költség- vetés ehhez 650 millió forint hosszúlejáratú hitelt biztosit. Több mint 260 millió hitelt nyújtunk öröklakás vásárlá­sokhoz. A költségvetés egészségügyi, szociális és kulturális kiadásai 19,4 milliárd forintot tesznek ki, az összkiadások 28,8 szá­zalékát. A kiadások emelke­dése nagyobb, mint az elmúlt években. Az egészségügyi, szo­ciális és kulturális előirányza­tok messzemenően figyelembe veszik azokat az intézkedése­ket, amelyeket a párt és a kor­mány hozott a munkásosztály helyzetének javítására. Rész­ben már előirányozzák azok­nak az új igényeknek a ki­elégítését is, amelyek a falu szocialista átszervezésével ke­letkeznek. A költségvetés elő­segíti az egészségügyi, szociá­lis és kulturális intézmények munkájának további javulását. A szociális és egészségügyi in­tézményeknél 6320 új állás biztosítja a szolgáltatás szín­vonalának emelését, a hálózat bővítését. A kulturális intéz­ményeknél 6267 fővel segítjük elő a megnövekedett felada­tok megoldását, elsősorban a nagyobb létszámú tanuló ifjú­ság oktatását. A honvédelmi feladatok idei előirányzata 3,1 milliárd forint az összkiadásoknak 4,6 száza­léka, ami elősegíti néphadse­regünk korszerűsítését. Az igazgatási kiadások összege 2.3 milliárd forint, az összkiadá­sok 3,4 százaléka. \ A tanácsok költségvetéséről többi között elmondotta, hogv az előirányzatok is mutatják a kormánynak azt a törekvé­sét, hogy a tanácsok önálló­ságát ésszerűen növelje, hatás­körét bővítse. A tanácsok idei bevételi és kiadási előirányzata egy­aránt 1,9 milliárd forinttal több, mint a múlt évi tel­jesítés. A költségvetés több mint tízezer művelődési és ezer­négyszáz egészségügyi intéz­mény munkáját, fejlesztését biztosítja és elősegíti a helyi közlekedés és a kommunális ellátás javítását is. üj vonása a pénzgazdálkodásnak, hogy a költségvetési szabályozási rendszerbe bevont adóbevé­telekből a tanácsok általá­ban száz százalékban része­sednek. A feladatok növekedése emel­lett szükségessé tette az állami hozzájárulás bizonyos emelé­sét is. A tanácsok (költségve­tése módot nyújt az irányítá­suk alatt álló vállalatok fej­lesztésére. Tanácsaink — a költségvetésükben biztosított összegeken kívül — ehhez igénybe vehetik saját erőfor­rásaikat is. Kívánatos, hogy tanácsaink a jövőbem céltuda­tosabban fejlesszék az irányí­tásuk alatt álló vállalatokat. A költségvetési összegeken fe­lül a tanácsok mintegy 1.8 milliárd forint saját eszközzel rendelkeznek. A községfejlesztési alap a tervek szerint mintegy 1.6 milliárd forintot tesz ki. Tehát jelentős forrása a köz­ségek és városok fejlesztésé­nek, számos helyi feladatmeg­oldására ad módot. Lehetővé teszi többek között a faluvüla- mosítás gyorsítását, az ivóvíz- ellátás javítását, számos tan­terem, művelődési ház meg­építését, illetve felújítását és a lakosság életkörülményeit ja­vító számos más intézkedés végrehajtását. Gazdasági feflődősffnk egyik központi kérdése a termelékenység gyorsütemű emelése A pénzügyminiszter ezután rámutatott arra, hogy a költ­ségvetés eredményes végre­hajtása a népgazdasági terv teljesítésétől függ, s ez a kö­rülmény a jó vállalati gazdál­kodás fontosságára hívja fel a figyelmet. A költségvetés ada­tai visszatükrözik népgazdasá­gunk alapvetően kedvező hely­zetét. Fontos azonban, hogy a nép­gazdaság minden területén, minden vállalatnál megke­ressük azokat a lehetősége­ket, amelyekkel a gazdasá­gosságot fokozni lehet. Gazdasági fejlődésünk együk központi kérdése a munka ter­melékenységének szakadatlan, gyorsütemű emelése. Nélkü­lözhetetlen feltétele ez annak, hogy felzárkózzunk a gazda­ságilag fejlettebb, szocialista országok mellé és kivegyük részünket a szocialista és a kapitalista tábor békés gazda­sági versenyéből. Az idei nép- gazdasági terv szerint a ter­melés növekedésének mintegy felét a termelékenység javulá­sával kell elérni. A gazdasági vezetésnek — a minisztériu­moktól a vállalatokig — egyik legfontosabb feladata, hogy meggátolja a felesleges lét­számnövekedést. Műszaki és szervezési intézkedéseikkel, a létszám és a bérgazdálkodási fegyelem megszilárdításával biztosítani kell a termelékeny­ség tervezett emelkedését min­den üzemben, de ahol lehet, el kell érni a tervezettnél na­gyobb emelkedést le. Fokozni kell az anyagtaka­rékosságot. Az állami iparban a tervezett önköltségcsökken­tésnek közel 80 százalékát az anyagköltségek leszorításéval kívánjuk elérni. E cél meg­valósítása, sőt a lehetőség sze­rinti túlteljesítése azért is kü­lönösen fontos, mert a terv­szerű anyagellátás biztosítása most nagyobb feladatot jelent, mint az utóbbi években. Vi­szonylag alacsonyabb anyag- készletekkel kell elérnünk az ipari termelés tervezett növe­kedését. Ezért tovább kell ja­vítani az anyaggazdálkodást,] fel kell tárni az alapanyagter- melő iparágak termelési tarta­lékait, hogy az utóbbi években a megszokottnál kevésbé ké­nyelmes anyagellátási helyzet ellenére is tovább javuljon a termelés tervszerűsége és gaz­daságossága. Különösen ered­ményes lehet a hitelpolitika helyes alkalmazása, a rövid lejáratú hitelnyújtás feltételei­nek célszerű meghatározása. Munkát és anyagot csak kor­szerű és jól értékesíthető termékek előállításához hasz­náljunk fel — folytatta ezután, majd alá­húzta, hogy nemzetközi fize­tési mérlegünk egyensúlyának folyamatos biztosításához kü­lönösen nagy szükség van ke­vés importanyagot' tartalmazó, gazdaságosan exportálható árukra, versenyképes új ex­portcikkekre. Minden gazda­sági vezető lássa tehát a mű­szaki színvonal emelésének alapvető fontosságát. Ebben az évben a tervező, a szerkesztő és kutatóerők megfelelő összpontosításával, a gyártmányok konstrukció­jának tökéletesítésével, a megbízható üzemeltetéssel fordulatot kell elérnünk a diese lesi tés és a kiemelt Iparágak — műszeripar, hír­adástechnikai, erősáramú ipar, stb. — műszaki fej­lesztési programjának végre­hajtásában. Maradéktalanul ki Ikell hasz­nálnunk azokat a lehetősége­ket, amelyeket a baráti orszá­gokkal való gazdasági együtt­működés, a szocialista táboron belüli nemzetközi munkameg­osztás fejlődése biztosít műsza­ki fejlődésünk számára. Nép­gazdaságunk minden területén lendületet kell adnunk a kor­szerű termelési eljárások, a korszerűbb technológiák, a gazdaságosabb üzemszervezési elveik megvalósításának. Az anyagi lehetőségek bővebbek, mint valaha is voltak. Ez nö­veli a minisztériumok, a vál­lalatok ég ipari kutatóintéze­tek vezetőinek hatáskörét és felelősségét: módot ad rá, hogy bátrabban vállalják a kí­sérletezéssel, a gyártmányfej­lesztéssel járó kockázatot is. A vállalatoknak még jobban kell élniök a műszaki fejlesz­tési alap adta lehetőségekkel; szorosabbra kell vonni a vál­lalatok és az ipari, akadémia’ kutatóintézetek, egyetemi tan­székek kapcsolatát. A továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy a nemzeti jövedelem ezévi ter­vezett többletének egy részét a szocialista felhalmozás na­gyobb mértékű növelésére fordítjuk, s ezzel egyidejű­leg biztosítjuk az anyagi esz­közöket az életszínvonal sze­rény, de érezhető javulásá­hoz. A felhalmozáson belül tovább nőnek az álló alapok bővíté­sére előirányzott összegek. — Világosan kell azonban lát­nunk, hogy a felhalmozási alap részesedését a nemzeti jövedelembői jelenleg tovább nem növelhetjük. Ezért a nép- gazdasági terv összeállításánál számos, egyébként indokolt beruházási igényt a kormány határozottan elutasított. A be­ruházásokra biztosított össze­geket szinte teljes egészében a folyamatban lévő beruházá­sokra összpontosítjuk. Meg kell szűnniük az olyan jelen­ségeknek, hogy például hosz- szú hónapokig ki nem csoma­goltak értékes importgépeket, vagy egyik vállalattól a másik­hoz szállítgattáik, mert a gépe­ket kellő megfontolás nélkül rendelték és osztották el. Az ed­diginél nagyobb figyelmet kell szentelni a vállalati felújítási keretekre is. Fontos, hogy a vállalatok az állóeszközök kor­szerűsítésére használják fel a rendelkezésre álló eszközöket. A népgazdaság minden te­rületén érvényt kell szereznünk annak a felismerésnek, hogy a termelés, a beruházások és felújítások növekedése csak akkor szolgálja igazán szocia­lista fejlődésünk ügyét, ha ma­gasabb műszaki és termelé­kenységi színvonallal, alacso­nyabb termelési költségekkel, gazdaságos külkereskedelem­mel és aktív fizetési mérleggel párosul. Az idén tehát még jobban, tervszerűbben kell gazdálkod­ni. Helyes tenne, ha ez a cél az eddiginél is következetesebben érvényesülne a dolgozók mun- kaverseny-mozgalmában. A SZOT határozata is felhívta erre a figyelmet. Sok üzemben nem helyes a termelés meny- nyiségi túlteljesítéséért verse­nyezni, de a gazdaságosságért minden üzemben tehet, és hasznos is versenyezni. A gazdaságosság növeléséért tökéletesítenünk kell a2 anyagi érdekeltség formáit. A nyereségrészesedési rend­szer eredményesnek bizo­nyult, alapelveit változatla­nul helyesnek tartjuk, de gyakorlati megvalósítási mód szereit tovább kell fejlesz­tenünk. A népgazdasági érdek és a vállalati érdek összhangját jobban szolgálná például, ha az alapfeladatokat és a több­letnyereségből való részesedés mértékét több évre előre meg­határoznánk. Tovább kell ja­vítanunk a bérgazdálkodás rendszerét, hogy áz ne a vál­lalatok vezetőit sarkallja a létszám növelésére, hanem a dolgozókat ösztönözze szaktu­dásuk gyarapítására és ezáltal magasabb teljesítmények el­érésére. Hét mill i árd forint mezőgazdasági beruházásokra Részletesen szólott ezután d mezőgazdaság helyzetéről és a mezőgazdasági termelés, vala­mint a költségvetés összefüg­géséről. — A költségvetés összeállí­tásakor — hangsúlyozta — el­sőrendű kötelességünknek éreztük, hogy a mezőgazdaság szocialista fejlődését ösztönöz­zük, a termelőszövetkezeteket segítsük. Az idei költségvetés a szövetkezeti élet egészét át­fogó állami segítséget biztosít a régi és új termelőszövetke­zeteknek, nagyüzemi gazdasá­gok kialakítására, megszilár­dítására és fejlesztésére. E sokoldalú állami támogatás előfeltétele, hogy a szövetke­zeti parasztok saját erőforrá­saikkal és szorgalmas munká­jukkal fokozottan hozzájárul­janak a nagyüzemi gazdálko­dás kialakításához. A költségvetés 2,2 milliárd forint hosszúlejáratú hitelt és 227 millió forint vissza nem térítendő állami támo­gatást biztosít a termelőszö­vetkezetek Idei beruházá­saira. A költségvetés több mint más­fél milliárd forintot irányoz elő építkezésekre, többszázezer állat-férőhely, többezer vagon kapacitású magtár, góré és egyéb gazdasági épület létesí­tésére. A beruházásoknál a le­hető legmagasabb fokú gaz­daságosságra kell törekedniük az építő vállalatoknak is, a termelőszövetkezeteknek is. Ebben az évben már a szö­vetkezeti saját erő csaknem felét gépvásárlásokra fordít­ják. Az állam a gépvásárlás­hoz hitelt nyújt a szövetke­zeteknek, ugyanakkor to­vább növeli az állami gép­állomások kapacitását Is. A gépállomások az idén a ta­valyinál csaknem ötven száza­lékkal több, normálholdban ki* fejezett gépi munkát végeznek a termelőszövetkezeteknek. A közös állatállomány gyarapí­tását több mint 1,4 milliárd forint középlejáratú hitellel segíti az állam. — A termelőszövetkezetek tagságán és vezetőségén mú­lik, hogy jól használják fel szocialista államink sokolda­lú anyagi támogatását. A mun­kafegyelem megszilárdítása, a helyes munkaszervezet kialakí­tása, az ösztönző jövedelemel­osztási formák kikísérletezése* a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés színvonalas, terv­szerű irányítása komoly köve­telményeket támaszt a terme­lőszövetkezetek vezetőivel szemben. Azok a szövetkezeti vezetők látják el jól a feladatukat, akik a termelési alapok bő­vítésére, több és jobb ára termelésére használják fel az állami hiteleket is, a szö­vetkezet saját erőforrásait is. Csakis több áru értékesítésé­ből származhat a tagok na­gyobb jövedelme. A régi és .^z új termelőszövetkezetektől is azt várjuk, hogy megtermelt áruikat mind nagyobb mérték­ben értékesítsék az állami és szövetkezeti kereskedelem út­ján és ezzel a városok jobb el­látását is szolgálják. A terme­lési alapok meghatározott szá­zalékának erejéig hitelt nyúj­tunk az újonnan alakult és a területileg jelentősen megnö­vekedett szövetkezeteknek. A hitel fedezeteként a termelő- szövetkezeteknek áruértékesí­tés i kötelezettségeket kell vál- lalniok az állammal szemben* A költségvetés figyelembe veszi az egyénileg dolgozó pa­rasztság termelési érdekeltsé­gét is. A többlettermelésből eredő többletjövedelmeket a kormány a jövőben sem szán­dékozik elvonni a parasztság­tól. A költségvetésben az egyé­ni parasztgazdaságok adózását például a tavalyi szinten irá­nyozták elő. A költségvetés biztosítja az egyénileg gazdál­kodók részére a kedvezményes állategészségügyi, növényvé­delmi szolgáltatásokat és mód­jukban áll igénybe venni a gépállomások munkáját. Szá­mítunk rá, hogy az egyéni gazdák továbbra is termelési szerződéseket kötnek az álla- rr* és szövetkezeti szervekkel, a földművesszövetkezetektöl beszerzik a termeléshez szük­séges eszközöket és termékei­ket elsősorban a szocialista ke­reskedelem útján értékesítik* Meggyőződésünk* — hangsú­lyozta Nyers Rezső, — hogy a dolgozó parasztok ebben az év­ben is maradéktalanul eleget tesznek adófizetési kötelezett­ségüknek. 2,1 százalékkal nőnek a reálbérek Expozéja befejező részében az életszínvonal egyes kérdé­seivel foglalkozott Nyers Re­zső pénzügyminiszter. — El­mondotta, hogy a népgazdasá­gi terv szerint ebben az évben 2,1 százalékkal nőnek a reál­bérek, s jóval kedvezőbben alakulnak, mint ahogy a há­roméves tervben eredetileg számítottuk. Ebben az évben tovább emelkedik a népgazda­ság szocialista szektorában dol­gozók száma, és csökken a száz keresőre jutó eltartott. A nyugdijak és a családipót­lék tavalyi rendezése, vala­mint a nyugdíjasok számá­nak gyarapodása ebben az évben mintegy hétszázmillió forint többletbevételt Jelent a lakosságnak. A munkások és alkalmazottak reáljövedel­me tehát három év alatt az eredetileg tervezett nyolc százalék helyet tizenöt szá­zalékkal emelkedik. A reáljövedelem-növekedés túlteljesítése mintegy egyhar- mad részben az átlagbérek emelkedéséből adódik. Az ere­deti életszínvonal emelkedési előirányzat túlteljesítéséhez — mintegy tizenöt százalékban — hozzájárul az egyes fogyasztási cikkek — például a zsír, a vaj, a bor — árának leszállítása is. A reáljövedelmek emelkedé­sével nőnek a dolgozók igé­nyel. Ezeknek az igényeknek a kielégítését a lehető legna­gyobb mértékben biztosíta­nunk kell, — érvényesítve pár­tunk gazdaságpolitikájának azt az alapvető elvét, hogy a na­gyobb felhalmozással járó erő­feszítések nem mehetnek az életszínvonal-emelkedés, a la­kosság áruellátása rovására. A kormány gondoskodott ar­ról, hogy a belkereskedelmi áruforgalom szerkezete a la~ kosság igényelnek megfele­lően változzék. A kiskeres­kedelem teljes áruforgalmát 5,2 száaalékkal magasabbra Irányoztuk elő. Ezen belül a ruházati cikkek forgalma több mint hat száza­lékkal, a vegyesipari-cikkeké közel nyolc százalékkal emel­kedik. Ennél is nagyobb lesz a fejlődés a lakosság által kü­lön keresett tartós fogyasztás! cikkeknél. Bútorból húsz szá­zalékkal, elektromos hűtőszek­rényekből tizenöt százalékkal, televíziós vevőkészülékekből hatvanhárom százalékkal több kerül forgalomba, mint tavaly. Az életkörülmények alaku­lásában egyre nagyobb szerepet játszanak a bérekbe és jöve­delmekbe be nem számított közvetett juttatások. Figyelmet érdemel például, hogy az Idei költségvetés egész­ségügyi, szociális és kulturá­lis előirányzatai egy lakos­ra számítva évi 1900 forin­tot tesznek ki, tizennégy százalékkal többet, mint az előző évben. Költség- vetésünk közel kilencszáz gyógyintézeti ágy, harmincki­lenc orvosi körzet létesítését irányozta elő. A szakorvosi rendelőórák számát nyolcszáz­zal növeljük. A mezőgazdaság szocialista átszervezése követ­keztében a társadalombiztosí­tásban részesülők száma ug­rásszerűen megnőtt: a biztosítottak száma »* idén már meghaladja a 6 millió főt, vagyis Magyaror­szág lakosságának nyolev»» százalékát. A kultúra terjesztésére és fejlesztésére a tavalyinál na­gyobb összeget biztosít a költ­ségvetés. Soha még annyian (Folytatás a i. oldaloaj

Next

/
Thumbnails
Contents