Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-28 / 23. szám

1560. JANUAR 28. NAPLÖ 5 Az OTP megkezdte az 1960. évi építési kölcsönök engedélyezését í Mosoda i Gépkölcsönzö 'Zöldségbolt Higyan működik itt Mágo­cson az irodalmi színpad? — kérdeztük az általános iskola igazgatójától, Kovács Lajos elvtárstól. Kovács elvtárs meg­lepődik a kérdésen: — Nem tudok róla, hogy mű­ködne itt irodalmi színpad, pedig bent vagyok a kulturá­lis bizottságban is, amely arra hivatott, hogy a község kultu­rális életét irányítsa. Ezen pedig mi lepődünk meg kissé, mert a közelmúltban hallottuk a sásdi járás népmű­velési felügyelőjétől, hogy Má- gocson irodalmi színpad mű­ködik, sőt a hitelesség ked­véért a jelentést is megmutat­ta. — Talán majd a kultúrház igazgatója: Tárnái Nándorné többet tud mondani erről. — Igen, még az ősz elején megalakult a községben az irodalmi színpad, felnőttekből, amelynek öt tagja van; öt ember — bizony nem sok, de ha az irodalom és verskul­túra szeretete hozta össze eze­ket az embereket, akkor meg­van a remény arra, hogy ké­sőbb mind többet hallat majd magáról ez a kis csoport és képes lesz arra is, hogy a fa­lusi emberek szívéhez közelebb hozza az irodalom gyöngysze­meit. — Mit csináltak eddig? — Egy kis műsorral készül- j tünk, amelyhez a megyétől kaptuk az anyagot. A műsorral a tsz.-szervezéshez szerettünk volna hozzájárulni. De azt ta pasztaljuk, hogy nem igénylik műsorunkat. — Mit terveznek a jövőben, készülnek talán egy Radnóti-, vagy Ady-estre? — Pontos tervünk még nincs, de úgy gondoljuk, hogy valamelyik színdarab jelentő­sebb részét fogjuk betanítani. A népművelési évadnak ép­pen a közepén járunk. A ter­veket bizony még az ősszel el kellett volna késziteni. Ha most kapásból akarnak csak valamit kiötleni, bizony az eredmény elmarad, mert a ko­moly készülődést már rég el kellett volna kezdeni. Ha pedig színdarabot akarnak bemutat­ni, akkor miért volt szükség az irodalmi színpad névre? Miért nem öntevékeny színjátszócso­portot alakítottak? Teljesen érthetetlen, hogy akkora köz­ségben, mint Mágocs, ahol négyezer ember él — miért nem működik öntevékeny szin- játszócsoport? Nem hinnénk, hogy a község lakosságának szórakozási igényeit az a né­hány pesti és pécsi előadás, amely eljut Mágocsra, teljesen kielégíti. De gondolni kell az önművelésre és a színházértő közönség kinevelésére is. Ezt vajon hogyan akarják elérni Mágocson? A kultúrház igazgatója kate­gorikusan kijelenti, hogy a KTSZ-fiatalokkal nem lehet dolgozni, mert egyáltalán nem érdeklődnek semmi más iránt, mint a táncmulatságok iránt és nem támogatják őt a mun­kájában. Mágocson tizenkilenc nevelő tanít, a KISZ-szervezet titká­ra is pedagógus, az objektív feltételei tehát megvannak an­nak, hogy összhangba hozzák a KISZ-szervezet munkáját a kultúrház életével. A munka­tervben szerepel egy tánccso­port programja is, s hogy eb­ből semmi nem lett, ezért is a fiatalokat teszik felelőssé. A kultúrházban irodalmi szakkör is működik, melynek mindössze egy előadása volt eddig. Nem érdemes így szét­forgácsolni azt a kis erőt is, amely az irodalmi érdeklődést jelenti Mágocson. Sokat mar­kolnak, keveset fognak. Többen is megemlítették, hogy a kulturális élet kibonta­kozását nagyban megnehezí­tik a személyi ellentétek; Tud­juk. hogy olyan községben, mint Mágocs nem könnyű va­lamiben közös elhatározásra jutni, de mégsem lehet az, hogy emiatt egy egész község kulturális élete visszamarad­jon a fejlődésben. Olyan sze­mélyt kell a KISZ-szervezet élére állítani, aki erős kézzel össze tudja fogni a fiatalokat, és akire hallgatnak is a í'iata- kk. Mágocs eléggé kiesik Pécs kulturális hatósugarából, a gazdasági változást nem köve­ti nyomon az emberek gon­dolkodásának a változása. — Ezért vár különösen nagy fel­adat a nevelőkre, hogy elsősor­ban ők segítsék az emberek tudatának az átformálását. Dk akik nap mint nap ott élnek a falusi emberek között, ők a leghivatottabbak arra, hogy gondolkodásukkal, cselekede­teikkel hassanak a lakosságra. A kultúra nem minden terü­letén ilyen tragikus a helyzet Mágocson. Amint többen is elmondották a szövetkezeti énekkar, az ismeretterjesztés és a könyvtári munka is szép eredményekkel büszkélkedhet. Azt azonban meg kell szív­lelni minden népművelési mun­kásnak, hogy az éves tervü­ket reális alapokra helyezzék. Semmi szükség az önámításra, mert mindenki tudja, hogy a tervek nem a járási és nem a megyei szervek részére készül­nek. Ne akarjunk olyan vala­mit megvalósítani, amihez sem elég erőnk, sem felké­szültségünk nincs, mert az úgy is kudarcba fullad. H. I. a nagyobb üzemekben Az OTP építési kölcsönök Baranya megyében is nagy­mértekben járultak hozzá a lakásgondok enyhítéséhez. így 1959. évben 553 dolgozó 19,5 millió forint összegű kölcsön­ben részesült, melynek segít­ségével 537 lakás, illetve túl­nyomórészt önálló családi ház épült. Az Országos Takarékpénztár Baranya megyei fiókja már megkezdte az 1960. évi építési kölcsönkérelmek engedélyezé­sét. Az eddig beérkezett kérel­mek számából ítélve megálla­pítható, hogy ebben az évben is igen nagy érdeklődés nyil­vánul meg az építési kölcsön- akció iránt. A kérelmek elbí­rálása a beérkezés sorrendjé­ben történik, ezért az építkez­ni szándékozók részére elő­nyös, ha kölcsönigényüket a területileg illetékes takarék- pénztári fióknál minél előbb benyújtják. így rövidesen sor kerül a kölcsön engedélyezé­sére, hogy az építkezést már a kora tavasszal meg lehessen kezdeni és még az őszi időszak kezdetéig be lehessen fejezni. Több építőanyagot biztosítanak a családiház-építőknek Hazai építőanyagiparunk az idén újabb berendezésekkel, «- régiek korszerűsítésével növeli termelését. Nemcsak a nagy állami beruházásokhoz, hanem a lakosság magánépíkezesei­hez is több anyagot gyártanak. A kislakásépítők ebben az év­ben mintegy kétszáz millió fo­rint értékű anyaggal szerezhet­nék be többet, mint tavaly. Ezek elkészítéséről és szállítá­sáról úgy gondoskodik az Épí­tésügyi Minisztérium, hogy az anyag túlnyomó része április és október között az építkezők rendelkezésére álljon. A tégla- és tetőfedőanyag­hiány jórészt már tavaly meg­szűnt, s az idén még bőven jut a lakosságnak.. A TÜZÉP és MEZÖSZÖV raktáraiba kerülő tetőfedő-pala például mintegy 15 000 családi házhoz elegendő, íetőcseréppel pedig ötször ennyi épületet lehet be­fedni. Vasbeton födémgeren­dából 110 000 méterrel, par­kettából 9000 és hajópadlóból mintegy 50 000 négyzetméter­rel, égetett mészből 9000 ton­nával nagyobb az 1960. évi előirányzat. Cementből is több jut, de ez még nem fedezi a szükségletet. Ebben az évben olyan építő­anyagokat is vásárolhat a la kosság, amelyet a belkere-ke delem eddig nem árusított A kölcsönkérelmek későbbi benyújtása azzal a hátránnyal is járhat, hogy nagyszámú hi­teligény jelentkezése esetén az 1960. évre biztosított hitelke­ret kimerül és így a kölcsön engedélyezésére csaik a jövő évben nyílik lehetőség. Ezért az Országos Takarékpénztár ezúton is felhívja az építkezni szándékozó dolgozók figyel­mét, hogy az előírt feltételek­kel rendelkező kölcsönkérel­müket saját érdekükben mi­előbb nyújtsák be az építkezés helye szerint illetékes fiókhoz. A pécsi építkezők figyelmét külön felhívják arra, hogy eb­ben az évben már a Bajosy- Zsilinszky út 3. sz. és a Dok­tor Sándor u. 12. sz. alatt mű­ködő OTP körzeti fiókok is foglalkoznak a működési kör­zetükhöz tartozó kölcsönügyek lebonyolításával. Ennek meg­felelően a Bárány út—Bartók Béla utCü-éLandler utca—Rá­kóczi űt—Szabadság út vonal­tól nyugatra építkezőik a Dok­tor Sándor utcai körzeti fiók­hoz, míg a Szabadság út—Rá­kóczi út—Kilián utca által körülhatárolt és attól délre eső városrészben építkezők (a Kertvárost is beleértve), a Bajcsy-Z6ilinszky úti körzeti fiókhoz nyújtsák be kérelmü­ket. A takarékpénztár körzeti fiókjai egyébként mais taka­rékpénztári szolgáltatásokkal is a lakosság rendelkezésére állnak. Sokat beszélünk a dolgo­zó nők otthoni gondjainak megkönnyítéséről, az úgyne­vezett második műszak meg­oldásáról. Amikor ezt meg­állapítjuk, örömmel kell el­ismerni azt is, hogy ezen a téren jócskán sorakoznak fel a szavak mellett az ered­mények. Vagy nem dicséretre mél­tó tény-e, hogy a Sörgyár­ban külön kis mosodát ren­deztek be a munkásnőknek melegvíz-szolgáltatással, szá­rítógéppel? Nem az-e, hogy a Bőrgyárban hús-, tej-, zöldség- és fűszerüzletek nyíltak, s hogy újabban le­hetővé tették az olcsó va­csora főzést az üzemben? Egyes helyeken azon­ban felsőbb utasításra várnak. Pedig „felsőbb" helyről mostanában nem fognak kiadni olyan utasítá­sokat, hogy mondjuk szer­vezzék meg egy adott üzem­ben a vacsorafőzést azok számára, akik erre igényt tartanak, s nem fognak uta­sítást kiadni üzemi mosoda létrehozása ügyében sem. Ez az üzemek vezetőinek k ö- zös ügye, a nők munkáját kinek-ldnak saját területén kell megkönnyítenie. Gon­dolunk itt az egyéb üzemek között a Porcelángyárra, ahol majdnem félezer asz- szony és leány dolgozik, s ahol megfelelő anyagi esz­közök is rendelkezésre álla­nak —- mégsem követik a Bőrgyár és a Sörgyár által kitaposott utat, még ném tettek úgyszólván semmit a nők ügyében. Természetes, hogy mint mindennek — ennek az ügy­nek is van fonákja. Mert amíg a vezetők azon fára­doznak, hogy javítsák a nők helyzetét — jócskán akad­nak asszonyok, akik a lehe­tőség határain túli igények­kel lépnek tol. Éppen a Por­celángyárban történt, ami­kor a vezetők valami köz- véleménykutatásfélér ren­deztek, hogy több ne kije­lentette: ne csináljam«'- mo­sodát, ha nem futja a pén­zükből szárítóhelyiségekre is, mert ők nem cipelnek nyir­kos ruhacsomagokat •.. A nőknek is meg kell ér­teniük, hogy egy-egy üzem vezetősége erején felüli dol­gokra ném vállalkozhat; Egyelőre nagyon örülünk majd annak, ha szűkösén is, de minden üzemben helyet kapnak a mosodák, ha min­denütt lesznek boltok és bü­fék, ha legtöbb helyen lesz porszívó és padlókefélő is, amit kölcsön vehetnek az asz- szonyok. Addig is kezdemé­nyezzenek e tekintetben bátrabban a nők, s ne vár­janak felsőbb utasításra azok, akiknek a kezükben van a megoldás. A Bőrgyár és még néhány üzem jó pél­dával szolgált arra vonatko­zóan. mit kell és mit lehet tenni. Most a többi üzemen a sor. Harsányi Márta Jogi tájékoztató A háztulajdonos bérlő-kijelölési jogáról A lakásügyekben hozzánkfor­duló olvasóink közül sokan érdek­lődnek a háztulajdonos bérlő-kije- lölesl Joga iránt, illetve azt kérde­zik, hogy a háztulajdonos kit je­:4 kutyáról Kuvasz Statisztika hiányá­ban lehetetlen még csak megközelítőleg is megmondani, hány kutya van szobák­ban, udvarokon, ta­nyákon vagy nyájak mellett hazánkban. Egy azonban bizo­nyos, hogy nagyon sok. És e sok — ke­vés kivételtől elte­kintve — korcs, nem fajtatiszta. Ilyen sok zagyvalék, korcs ku­tya egyetlen kultúr- államban sem talál­ható. Akadtak már elvétve okos korcs­kutyák is, de csak elvétve. Az ilyen ke­verék kölyökkutyák­ról nem tudható mi rejlik természetében, mert ősei ismeretle­nek. Tehát a kutyá­kat csak akkor tud­juk tökéletesen hasz­nosítani, ha előre meghatározott céllal vásároljuk, illetve sze rezzük be. Akár ha­szoncélból, akár kedv telésből tart valaki kutyát, a célnak meg­felelő egyedet bizto­sítsa magának. Tudni kell azt, hogy a vizs­la nem személyvédő s nem képiezünk ki ölebet személy véde­lemre. Terelésre puli, pumi kell, nem pedig bernáthegyi. Komon­dor, kuvasz nem vá­rosi lakásba váló, • hanem házőrzés re Minden fajtának meg vannak a jellemző tulajdonságai. E cé­lok érdekében törté­nik a tisztavérben való tenyésztés, és­pedig két irányba. Egyrészt külemük- ben a célnak megfe­lelő, tökéletes e gye­deket kell tudni elő­állítani. Olyanokat, melyek az illető faj­tának minden meg­kívánt és előírt kül­ső jegyét magukon viselik, vagyis a faj­ta fenotípusának megfelelnek. Másrészt azonban nem elég, hogy tes­tük felépítésében — tehát külső megjele­nésükben — megfele­lően szépek legye­nek, de szükséges, hogy belső tulajdon­ságokkal és képessé­gekkel rendelkezze­nek, melyek alkal­massá teszik a mun­ka elvégzésére is. A kutya tenyésztés­nek tehát kettős cél­ja kell, hogy legyen. Kiváló külső mellett, kiváló belső képessé­gek. Ezt azonban csak akkor tudjuk elérni, ha a tonyószkutyák kellő kiképzésben ré­szesülnek. Aki nem szereti ál­latját annyira, hogy foglalkozzék, vesződ­jék vele, egyszerűen ne vegyen vagy fo­gadjon el kutyát. Jól­nevelt kutya az, ame­lyikkel bármikor bár­hol megjelenhet tu­lajdonosa, rá szégyent nem hoz. Illedelme­sen viselkedik, nem lármás, nem tolakodó, szótfogadó, ok nélkül nem bánt semmit, hí­vásra gazdájához megy. Fegyelmezésre jó neveltségre kölyök korban kell szoktatni a kutyát. Élete ké­sőbbi folyamán ezen jótulajdonságokat to­vább kell ápolgatni, fejleszteni fokozato­san, már csak azért is, mert a kutyának nagy öröm, ha foglal­koznak vele és tanít- gatják. Ezen túlme­nő szakkiképzés nem feltétlen szükséges Akinek sport szem­pontból magasabb ki­képzés az ambíciója, az ilyenképpen jól megalapozott tudású kutyát tovább tanít­hatja a legfelsőbb fo­kig, amelyre kutyája | adottságánál fogva képes. A fentieken túlme­nően tudni kell azt is, hogy a céltudatos kutyatenyésztésben magasabb szempon­tok is vannak. A ku- lyatenyésztés éppen úgy nemzeti érdek, mint egyéb hasznos állatok nemesítése, tenyésztése. Erre is vonatkoznak a kor­szerű állattenyésztés tudományos követel­ményei és gazdasági törvényei. Amilyen indokoltak a tenyész­állatvásárok, épp any- nyira szükségesek a kutyakiállítások is, hogy lendületet ve­gyen a tenyésztés és ennek révén gyara­podjék a hazai te­nyésztésű, elsősorban magyar fajta — puli, pumi, kuvasz, ko­mondor, magyarvizs­la — kutyák kivitele. Megbecsülést sze­rezni itthon és kül­földön a magyar te­nyésztésű kutyáknak. Ez a cél, amiért érdé- mes áldozatot hozni. lölhet ki bérlőül a megürült laká­sára. S. Cs.-né olvasónk is hasonló ] ügyben kér szerkesztőségünktől felvilágosítást. Olvasónknál a következők a kö­rülmények: Ez év tavaszán kötött házassá­got. Férje most novemberben sze­relt le. eddig tényleges katonai szolgálatot teljesített. S. Cs.-né édesapja házában megürült egy la­kás, amelyet szeretnének megkap­ni és azt kéri, hogy erre milyen mód és lehetőség van. A háztulajdonos bérlő-kijelölési jogáról a következőképpen rendel­kezik a 35/1956. (IX. 30.) M. T. sz. rendelet 58. |-a: „1. ha személyi tulajdonban lé­vő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás megüresedik és arra a tulaj­donos maga, vagy egyeneságbell rokona számára igényt tart, a la­kásügyi hatóság a tulajdonost, il­letőleg egyeneságbeli rokonát kö­teles a lakás használójául kijelöl­ni.” A fentebb idézett rendelet pon­tosan megjelöli a háztulajdonos bérlö-kijelölési jogát, Illetve azok­nak a személyeknek a körét, aki­ket a tulajdonát képező házban megürülő lakásra bérlőül kijelöl­het. S. Cs.-né olvasónk a háztulajdo­nosnak lánya, tehát cgyenesági ro­kona és így a már hivatkozott ren­delet szakasza értelmében a meg­ürült lakásra bérlőül kijelölhető. További kérdés az, hogy az egyeneságbell rokonok közül kik jelölhetők ki bérlőül a megürült lakásra. A fennálló rendelkezések értelmében az jelölhető ki: a) aki nem rendelkezik lakással, b) vagy van ugyan lakása, de az nem éri el a jogos lakásigényének mértékét, illetőleg lakása egész­ségügyi szempontból nem megfele­lő. vagy életkörülményei jelentős megváltozása folytán másik lakás­ra jogosult, c) ha lakását el akarja cserélni. A lakásrendelet végrehajtási uta­sítása (15/1957. (in. 7.) Korín. sz. rendelet) a 9. J-ában meghatározza azt, hogy ki tekintendő olyan sze­mélynek, aki nem rendelkezik la­kással. E szerint: „nem rendelke­zik lakással az, aki hajléktalan, aki más lakásában albérlőként, család­tagként, vagy egyéb — nem bérlói — minőségben lakik.” A már ismertetett körülmények alapján S. Cs.-né a megürült la­kásra jogosult és őt az Illetékes lakásügyi hatóság köteles bérlőül kijelölni abban az esetben, ha a háztulajdonos írásban hozzájárul ehhez és a jelen tájékoztatóban ismertetett egyéb feltételeknek megfelel. További kérdése olvasónknak, hogy abban az esetben, ha nem jelöli ki a tanács netán mégse a lakásra bérlőül, úgy mi a teendő. A lakásügyi rendeletek értelmé­ben fellebbezhető határozatot kell a tanácsnak a kiutalás, Illetve az elutasítás tárgyában hozni. Ebben iészletesen ki kell oktatni az igénylőt jogaira és kötelességeire. Abban az esetben, ha mégsem ad­na a tanács fellebbezési lehetősé­get, úgy határozata ellen panasz- szal élhet, amely panaszt az alap­fokon eljáró hatóság felettes szervé­hez kell benyújtani, amely azt kö­teles érdemben kivizsgálni és az eredményről panaszttévöt Írásban értesíteni. A jelen tájékoztatót a 35 1956. (IX. 30.) M. T. sz. rendelet és a 15/1957. (Hl. 7.) Korm. sz. rendelet alapján adtuk meg az Idevonatko­zó legfontosabb rendelkezések Is­mertetésével. » Idő járásjelentés Várható időjárás csütörtök estig: enyhe Idő, változó felhőzet, töB'o helyen kisebb eső. mérsékelt, he­lyenként élénk déli, délnyugati szél. Néhány helyen köd. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérsék­let minus 1—plusz 4, legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 6—11 fok között. Távolabbi kilátások: enyhe idő, esőkkel. Mezőgazdasági tájkutatás 3,5 millió holdon Puli A Mezőgazdasági Szervezési Intézetben az ország vala­mennyi községe részére elké­szítik a termesztési viszonyo­kat feltüntető talajhasznosí- tási — és ennék alapján a közgazdasági tényezőkkel is számoló tájgazdálkodási térké­pet. Ezzel együtt kimutatják, hogy az egyes községek adott­ságainak legjobban megfelelő növények termesztése és álla- I tok tenyésztése milyen ho­zamnövekedést eredményez­het t. mostanihoz képest. A Mezőgazdasági Szervezési Intézetben tavaly csaknem egymillió holdat felölelő, 173 helység részére készítették el a tájgazdálkodási * térképet. Sok helyen már hasznosítják ezeket; a mosonmagyaróvári járás termelőszövetkezetei az idén már a térképek alapján állítják össze üzem tervei két. Ebben az évben csaknem hét­száz helység, több mint három és félmillió hold anyagát dol­gozzák fel és további két 'ő negyedmillió holdról gyűjti* össze az adatokat. Az ország mezőgazdaságilag művelheti teljes területének feltérképe­zését 1963-ban fejezik be­Sokat markolnak

Next

/
Thumbnails
Contents