Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-04 / 2. szám

NAPLÓ I960. JANUAR 4. nwek&sáU a Sopiana Gépgyár termelése 1960-ban Baranyában 1800 pedagógus végez népszámlálást Felszabadulásunk 15. évfordulóiára készülnek az iskolák — 24 általános iskolában van politechnikai oktatás — Fordulat a szülői munkaközösségek tevékenységében Az önköltségcsökkentés és a technikai színvonal emelése áll műszaki fejlesztési tervük középpontjában. Uj gépeket gyártanak ebben az esztendőben A Sopiana Gépgyár dolgo­zóira nem kisebb feladatok hárulnak ebben az esztendő­ben. mint termelési költségeik, illetve önköltségük 4 százalé­kos csökkentése, a termelé­kenység emelése, az 1959-es tervek 30 százalékos túlteljesí­tése. 1960-ban kb 12—15 mil­lió forinttal több értéket kell megtermelniük, mint az elmúlt esztendőben. Egy ilyen gazdag és jelen­tős fejlődést feltételező prog­ramnak végrehajtásához elen­gedhetetlenül szükséges a min­den tartalékot feltáró, a mun­kások aktív kezdeményező­készségét igénybevevő műszaki fejlesztési terv kidolgozása. Jó műszaki fejlesztési terv nélkül lehetetlen megvalósítani pár­tunk VII. kongresszusán a kohó- és gépipari üzemek ter­melésére vonatkozóan megje­lölt feladatokat, melynek ré­szese a Pécsi Sopiana Gépgyár Az ötpontos program A gyár műszaki szakemberei összeállították a műszaki fej­lesztés ez évi programját s öt pontban rögzítették le azokat az elképzeléseket, melyeket 1960-ban realizálni akarnak. Első helyen áll e programban a gyártmányfejlesztés. Már most terveztetik 1961-re az új konstrukciókat, melyek közül számottevő a teljesen korszerű kötöző gép és a nagyteljesít­ményű folyamatos töltőgép. .MiadJffittőt a húsipar számára készítik majd. Ebben az évben legyártásra kerülnek a régi prototípusokon kívül az uni­verzális húsfeldolgozó automa­ták, melyeknek előnye, hogy egyesítik magukban a darálót, a kuttert és a töltőgépet. Eb­ből a korszerű változatból kis- vágóhidakhoz, exportra készí­tenek nagyobb mennyiséget. Ugyancsak gyártásra terve zik 1960-ban a bőrfejtést gépe­sítő vízszintes sertésbőr-fejtő­gépet. A vízszintes sertésbőr­fejtőgépen több korszerűsítést alkalmaznak, ami megkülön­bözteti előnyösen a régebbi hasonló változatoktól a gép­gyár termékét. A húsipar dolgozói biztosan örömmel fogadják majd nagyteljesítményű virsliké­szítő automatát is, melyet ha­sonlóan az előbbiekhez, ez év­ben kezd el gyártani az üzem. A vízszintes sertéskaparó-gép zárja be a műszaki fejlesztési programban tervezett gyárt­mányok sorát. Ezzel a géppel a forrázás után tisztítják meg a sertéseket, ami lényegesen hozzájárul a húsipar további gépesítéséhez. nagy összegű beruházási hite­lek felhasználásával kell a műszaki fejlesztést megoldani, hanem inkább a rövidlejáratú önköltségcsökkentő „öcsi“ hi­telek segítségével. A gyár ter­mékeinek nem nagy szériák­ban való termelése, a profilok változása nem teszi lehetővé a teljes automatizálást, s ez a népgazdaságnak sem lenne ki­fizetődő. Mindemellett a gép­parkot állandóan javítják és az „öcsi“ hitelek segítségével kisebb technikai változtatáso­kat hajtanak végre, ami emeli a termelékenységet s ugyanak­kor csökkenti az önköltséget is. Jó példa erre a hidrofix alkalmazása az esztergályos munkáknál, ami kis szériáknál is jövedelmező korszerűsítés, az öntödében légszerszámok alkalmazása, mely munkavé­delmi szempontból is előnyös Természetesen újabb gépek munkába állításáról sem mon­danak le, 1960-ban egy új fo gazómarógép, egy 200 tonnás prés és hőkezelőberendezés ér­kezését, illetve felszerelését várják. Igyekeznek a gyár ál­tal piacra készített termékek­nél súlycsökkentést elérni igyekeznek a gépeket korsze­rűbbé tenni és szebb, tetszető­sebb kivitellel ellátni. A Sopiana Gépgyár műszaki fejlesztési terve helyesen tük­rözd azokat a gazdaságpoliti­kai feladatokat, melyek egy nagy üzemre hárulnak a má­sodik ötéves terv alapjai lera­kásának időszakában. Jó ala­pot képeznek az önköltség 4 százalékos csökkentése, a ter­melékenység emelése, az 1959- es tervek 30 százalékos nőve kedése eléréséhez. Nem tennénk jót a Sopiana gépgyár műszaki vezetőinek, ha elhallgatnánk észrevéte­leinket a műszaki fejlesztési programmal kapcsolatban Mind az öt pont kidolgozása A gyártmányok jobb minőségéér Ami a terv hibáit illeti elmélyült munkára, kellő mű­száki felkészültségre és alapos, körültekintő tervezésre vall. Nem foglal el azonban kellő súllyal helyet a műszaki fej­lesztési tervben a termelé­kenység emelése és segítő mó­dozatai. Nincsenek kellően fi­gyelemmel az anyagban, gép­ben, az energiában tárgyiasult munka felhasználására, a ter­melőeszközök jobb kihaszná­lására, a gépek, berendezések kihasználási fokára. A gyárr tástechnológia fejlesztési prog­ramban csaknem kizárólag az anyagtakarékosság módozatai szerepelnek, holott a gyártás technológia fejlesztése más követelményeket is előír. Nincs kellően megalapőzva „ műszaki fejlesztési terv munkásközvélemény bázisa. Hogy műszavakkal éljünk nincs „levive“ a terv a dolgo­zók közé, a munkások szá­zainak véleménye nem tükrö­ződik benne. Mint ahogyan a műszaki vezetők mondták, most ismertetik majd a mun­kásokkal, termelési tanácsko­zásokon. Ám az 1960-as év már nem kopogtat, hanem belépett ajtónkon, a tervek megvalósí­tása, a minisztérium jóváha­gyása után, sőt közben, meg­kezdődik. Nem lépünk fel az­zal az igénnyel, hogy tanácsot adjunk egy nagy gyár műszaki vezetőinek, de talán helyes volna az egész tervezetet, az ötpontos programot a legszé­lesebb körben, a munkásokkal megvitatni, javaslataikat bele­foglalni, összekapcsolni az 1960. évi újítási feladattervvel. Le sem mérhető talán, milyen nagy segítséget adhatna az üzem kipróbált, nagyszerű munkásgárdája ehhez az alap jában véve nagyon jó és ala­pos tervhez, hogy még na­gyobb eredmények, még szebb munkasikerek bölcsője lehes sen az 1959-es évben kiváló termelési eredményeket elérő Sopiana Gépgyári Milyen tervekkel indul a megyei tanács oktatási cso­portja az új esztendőben? — Bemics .Ferenc osztályvezető­helyettest kérdeztük meg, hogy a következő 367 napon me­lyek a csoport legfontosabb tennivalói. A mi új esztendőnk tu- lajdonképpen már ka­rácsony előtt kezdődött. Ugyanis ekkor hívták össze járásaink a pedagógusokat a népszámlálással kapcsolatos tudnivalók ismertetésére. Pécs város kivételével körülbelül ezernyolcszáz megyei pedagó­gus vesz részt népszámlá­lásban, ami csak egyik része pedagógusaink idei nagy mun­kavállalásának. Ezenkívül szinte nincsen olyan tsz-közisége a megyének, ahol ne járnák sorra a házakat közös nagy ügyünk, a szocia­lista mezőgazdaság szerve­zése, megteremtése érdeké­ben. Különösen kiemelkedik ebben a munkában a véméndi tantestület, amely az igazgató vezetésével egy emberként ügyködik a tsz-szervezésben, de ugyanez vonatkozik a ka- posszekcsői, a mohácsi, mar- tonfai nevelőkre tó. Az év kiemelkedő esemé­nyére, hazánk felszabadulása 15. évfordulójára is nagy elő­készületek folynak. Pedagógu­sainkra vár a felszabadulás évfordulójára rendezett szel­lemi olimpiász megszervezése lebonyolítása is sok ezer ál­talános és középiskolás fiatal részvételével. A szellemi olian- piászt, kapcsolódva a tantervi anyaghoz, irodalmi, történel­mi, politikai témákból állítják össze. Iskolák közötti versen­Szfits István géssel kezdődik, majd folyta­tódik járási és megyei szinten a döntőig, ahol értékes juta­lomban részesülnek a helye­zettek. Az idei tanévre 24 általános iskolában folyik már politech­nikai oktatás, elsősorban tan­órákon, tanműhelyekben, tankertekben, de az őszre újabb 12 általános iskolába vezetjük be a politechnikai oktatást. Ezenkívül három gimnáziumban folyik már az úgynevezett 5+1-es kísérlet, ami öt nap iskolai oktatást és egy nap termelőmunkát jelent a gyakorlatban. Az újfajta oktatás gyakorlati eredmé­nyeinek megvitatása végett még ebben a hónapban össze­hívjuk a már említett általá­nos iskolák és gimnáziumok érdekelt tanárait, hogy a mun­ka eddigi tapasztalatait kicse­rélve, még eredményesebbé váljon az oktatás. A szülői munkaközösségek tevékenységébefi is fordulatot kell teremtenünk ebben az esztendőben. Méghozzá olyan formában, hogy ne csak név- leg, hanem a valóságban is közösséggé váljék, a szülők és a pedagógusok közösségévé. Eddig jórészt abban merült ki a szülői munkaközösség, hogy bizonyos iskolai értekezése­ken a szülő és a pedagógus a gyerek előmeneteléről beszélt. i háttérbe szorítva olyan fontos problémákat, mint a gyerek kétféle nevelési módszere. Az új tartalmú közösségnek az a fő célja, hogy a szülők világ­nézeti, politikai, pedagógiai felvilágosításával megszüntes­se a sokszor keserű gyümöl­csöket termő otthoni hibás nevelési módszereket. Ennek érdekében máris összehívtuk az iskolák igazgatóit és a szü­lői munkaközösség elnökeit, akik helyesléssel fogadták a pedagógusok és a szülők ilyen irányú összefogását. Természetesen nemcsak a szülőkre vonatkozik a politi­kai tisztánlátás és ezen keresz­tül a gyermeknevelés, hanem a pedagógusra is. Megyénk kétezer pedagógusa közül ez ideig ezerötszázan vesznek részt ideológiai továbbképzés­ben. A dialektikus materializ­mus, a politikai gazdaságtan, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalo#i történtét tanulják, de sor kerül a VII. kongresszus anyagának terv­szerű feldolgozására is, me­lyek feltétlenül elősegítik az oktatás színvonalának további emelkedését. Időjárásjelenfpc Várható időjárás hétfó estig r to­vább tart az enyhe, túlnyomóan felhős, párás, több helyen kö-lös ldö. ködszitálás, vagy eső. a he­gyekben hószállingózás. Móniikéit északkeleti keleti szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet mínusz 2, plusz 1, legmaga­sabb nappali hómérséklet héifön plusz 1 plusz 4 fok között. A munka előterében A TIT Baranya megyei szervezetének elnökségi ülé­sén elhangzott beszámoló két dolgot állít a középpontba: a természettudományos ismeret- terjesztést és a termelőszövet­kezeti mozgalom segítését. Hogy miért a természettu­dományos ismeretterjesztő munka a legfontosabb ebben az időszakban, azt sok okkal lehet magyarázni. Először is az a tény, hogy a természet­tudományos műveltség, még az értelmiséget tekintve is, nálunk meglehetősen alacsony fokon áll. Ez következik a történelmi tényekből, a Horthy-korszak ideológiai te­vékenységéből is. S mivel a természettudományos ismere­tek elválaszthatatlanul szük­ségesek a tiszta, teljes, mate­rialista világnézet kialakításá­hoz, a fontosságához nem fér­het kétség. Az embereknek megvan ma már az igényük arra, hogy a vallás világképe helyett megteremtsék maguk­nak is a materialista világ­képet. Ez a TIT munkájában úgy kell hogy megmutatkoz­zék, hogy az előadásoknak nem szabad megelégedniük például a vallás által előtérbe állított egyes részproblémák tisztázásával. Ugyanígy nem elégedhet meg a természet- tudományos munka azzal sem hogy pl. ismerteti, hogyan alakult ki az élővilág. Mind­két esetben rés marad az em­berek ismeretei között, az első esetben hiányérzet, a második­ban lehetőség marad arra, hogy a természettudományos tényekre idealista világnézet épüljön. Egyrészt tehát az a termé­szettudományos ismeretter­jesztés feladata, hogy harcba szálljon az áltudamányos állí­tásokkal, a tények helyes ér­telmezésiéért. Emellett azon­ban úgy polemizáljon, hogy sohasem szakadjon el a fé­nyeiktől és ne világnézeti kö­vetkeztetésekre élezze ki az előadásokat. A természettudományos is­meretterjesztés másak lénye­ges feladata, hogy minél szé­lesebb körben nyújtson isme­reteket a természettudomá­nyok leglényegesebb kérdései­ről. A dolog fontosságára való tekintettel a Művelődésügyi Minisztérium országosan 10 státuszt biztosított a TIT-nek, amelyek betöltésénél mérnö­köt vagy egyetemi végzettsé­gű, természettudományos vég­zettségű tanárt kell alkalmaz­ni. Ez az intézkedés sokat ja­vít a lehetőségeken és bizo­nyára segít majd a feladatok minél jobb végrehajtásában. A 7/7 elnökségének megállapítása szerint a má sík. ma legfontosabb feladat a termelőszövetkezeti mozga­lom segítése. Ennek jelentősé­géről ma már senkit nem kell külön meggyőzni. Azért azon­Két és félezer hold gazdái Kiemelkedő helyet kapott a programban a gyártástechno­lógia fejlesztése. 1959-ben már kísérleteztek a gömbgrafitos öntéssel, ez évben pedig már ezzel a módszerrel kívánnak dolgozni. Ennek az eljárásnak előnye, hogy a szén gömb alak­ban válik ki az öntöttvasban, a vas szilárdsága megnő, az acélhoz válik hasonlóvá. Á közönséges acéllemezek fel­használását segíti elő a húsipari gépeknél a fémszórásos bevo­natok készítése. A fémszórás­sal a korrózió-álló bevonatokat készítenek, ami javítja a gé­pek élettartamát és anyagot takarít meg. A kivágó szerszá­moknál felhasználásra aján­lott „Zamak II.“ ötvözet a költséges megmunkálást küszö­böli ki és teszi olcsóbbá a ki­vágó szerszámok készítését. Beruházás vagy „öcsi" hitel ? A gyár dolgozói úgy tartják, at 1960-as esztendőben nem a Nemrég ezt írtuk: Drávátokon a két termelőszövetkezet az Uj Esztendő, meg az Uj Tavasz vezetősége arról tárgyalt, hogy egyesítik a két terme­lőszövetkezetet. „Ja­nuár 3-án már ezzel fogaduk: „Egyesült két termelőszövet- kelfet. Uj Esztendő lett a neve.” Az Uj Esztendő iro­dájában körbenülik az asztalt. Brigádve­zetők. és csapatveze­tők tárgyalnak, régi­ek, újak vegyesen. — Régiek? Újak itt mindannyian, hisz a szombat esti közgyű­lésen választották meg őket. Az egyiket ismételten, a másikat meg most először. Most együtt ülnek és neveket írnak, diktál­nak egy papírra. — Most alakítjuk ki a brigádokat, meg a csapatokat — mond ja Czakó elvtárs. Belépési nyilatko­zatokat vesznek elő. Megnézik melyiken hányán szerepelnek, kikre számíthatnak a munkában. Van aki azt mondja: „Én ezt a belépési nyilatko­zatot elviszem, mert szólt a komám, hogy ? * felségét elfelej­tette beíratni, pedig “ V? dolgozni akar am. Masok iS vuz- nek 'lyen belépési nyilatkozatokat. Egy­szerű ennek a magya rázata. Dolgozni dol­gozhat a tsz-ben olyan is, akit nem ír­tak rá a belépési nyi­latkozatra, de előle­get azt nem kaphat. Az előleg pedig nagy szó, szinte havi fize­tésnek felel meg. — Mert Drávátokon 1959-ben negyven fo­rint előleget fizettek minden hónapban és az idén is meglesz talán a 30 forint. Hogy miért keve­sebb? Ennek is meg­van a magyarázata. Az Uj Esztendő egé­szen addig, amíg a község minden pa­rasztja el nem hatá­rozta magát, hogy be­lép a termelőszövet­kezetbe, mindössze 500 holdon gazdálko­dott. Most meg 2500 holdja van és olyat is hallani, hogy a markóciak — Markóc is most lett termelő­szövetkezeti község — is egyesülni akar Drávátokkal. Hát ezért lesz kevesebb az előleg az idén és ez­ért lesz több jövőre. Több bizony, mert 3000 holdon mégis csak többet lehet ter­melni, jobban lehet gazdálkodni, mint 500 holdon. I Körülüliik az embe­rek az asztalt és ar­ról beszélgetnek: — Holnap az embe­rek jöhetnek vesszőt vágni... Nyolc hold füzese van az Uj Esztendő­nek. Még olyan öt hold vágatlan. Nem dolgozzák fel a vesz- szőt és így is nagy hasznot hoz nekik. Hátha még feldolgoz­nák!? így nemcsak több pénzt jelentene a tagoknak, de elfog­laltságot is a hosszú téli hónapokban. — A télen már fel is dolgozzuk. — Csak eddig kevesen vol­tunk. Most meg a női csa patvezetők vannak a soron: — Az asszonyok meg jöhetnek dohányt si­mítani, meg csomóz­ni. — Ott lesznek! — Mind ott lesznek — mondják az újdonsült csapatvezetők, akik néhány nappal eze­lőtt még egyéni gaz­da feleségek voltak most meg egy nagy közösség felelős veze­tői. Az emberek lassan szétszélednek. Csak Czakó elvtárs, az egyik brigádvezető marad. Arról, beszél, hogy kilencediké kö­rül meglesz az Uj Esztendő meg az Uj Tavasz zárszámadása És ezen a zárszáma­dáson itt lesz az egész falu, az új tagok is. Már le is vágták a disznót, a töltelék is kész... Lesz osztalék is bőven, de a vígság- gal sem fukarkodnak Majd a szombat esti közgyűlésről ejt né­hány szót. Ezen a köz gyűlésen elhatároz­ták, hogy bekötőutat építenek a tsz-hez. Mert a mostani az nem jó: nyáron ten­gelyig süllyednek a homokban, ilyenkor meg a sárban. Nem sok az egész, ötszáz méter mindösze. A földmunkát a tsz vég­zi. a kő szállítását is vállalták. — Meg aztán úgy határozott a közgyű lés, hogy veszünk két Zetort is, munkagé­pekkel, pótkocsikkal Annyi pénzünk van, amennyi szükséges ahhoz, hogy az állam is adjon segítséget a vásárláshoz. Szombaton volt a közgyűlés és hétfőn már a közösben dol­gozik mindenki. És mint mondják: ha nem esik, akkor ezen a héten nekilátnak és a volt egyéni ud­varokból, a termelő- szövetkezet istállójá­ból mind kihordják a trágyát a földekre. Egy pillanatig sem tétlenkednek, mert tudják: a gyors és jó munka meghozza a kívánt eredményt is. ban, hogy a falu szocializálása valóban társadalmi üggyé vál­jék, még sokat kell tenni. A TIT ki is dolgozott egy mun­katervet, külön arról, hogy milyen módokon fogja 1939 december és 1960 március kö­zött segíteni a termelőszövet­kezeti mozgalmat. Elsősorban legfontosabb fel­adatának megfelelően isme­retterjesztő előadásokat tart a megye 30 termelőszövetkezeti községében. A természet tudo­mányos és világnézeti előadá­sok mellett agrártörténettel is foglalkoznak a megfelelő szak­emberek. Indítanak egy mun­ka gépismertető tanfolyamot is a gépállomásokkal közösen. Ennek célja az lesz, hogy a termelőszövetkezeti tagok megismerkedjenek a haszná­latban lévő munkagépekké! és megtanulják azok kezelését. A TIT alakít három csopor­tot. a termelőszövetkezetek üzemgazdasági, jogi és egész­ségügyi problémái megoldásá­nak segítésére. Ezek a csopor­tok (közgazdászokból, jogá­szokból és orvosokból állnak) végiglátogatják időnként a tíz­eket a helyszínen válaszol­nak a felmerülő kérdésekre. Emellett azonban a vitás kér­désekkel levélben is bármikor hozzájuk fordulhatnak majd a termelőszövetkezetek, ami nyilvánvalóan sokat könnyít majd a szövetkezetek ilyen irányú problémáin. Szerepel a TIT mun­katerviben a művé­szeti szakosztály vállalása is. írókat, festőket, zenésze­ket fognak elvinni a bara­nyai bsz-községékbe. hogy közelről megismerkedhessenek az emberekkel és a munká­jukkal. A szocialista falu ilyen megismerése új, hasznos mű­vészi alkotásokat hozhat létre. Nagy gondot fordít a követ­kezőkben a TIT arra is, hogy a falusi értelmiség is még jobban belekapcsolódjon a munkába. Mindezek azt céloz­zák, hogy az értelmiség se hiányozzék a falu nagy átala­kulásénak segítői közül és a termelőszövetkezeti mozgalom valóban társadalmi üggyé vál­jék. A TIT. mint ebből is kitű­nik, új feladatokat állított maga elé, felismerve a mai iüényeket. Tervei alapján pe­dig eredményekre letet kö­vetkeztetni,

Next

/
Thumbnails
Contents