Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-23 / 19. szám

»•». JANUAR 23. NAPLŐ 3 Március Mg lehet jelentkezni a mezőgazdasági technikumokba A mezőgazdasági techniku- ®ok első osztályába most kéz­védők a jelentkezés. Az álta­lános iskola 8. osztályos ta­nulói az iskolában kaphatják nieg az ehhez szükséges nyom­tatványt, amit kitöltés és a szülő aláírása után az iskola igazgatójának kell benyújtani. Azok a fiatalok, akik az álta- lanos iskolát már régebben elvégezték és most a mezőgaz­daságban dolgoznak, közvetle- niü a technikum igazgatójához küldjék el felvételi kérelmü­ket A jelentkezés határideje •nárcius 1. Jelentkezhetnek mindazok a datálok, akik az általános is­kolát jó, de legalább közepes eredménnyel végezték. A fel- vételi korhatár: 18. év. Mező- gazdasági termelési gyákorlat- “1 rendelkezők a felvételnél előnyben részesülnek. A mezőgazdasági techniku­miban a tanulmányi idő négy ev- Az iskola székhelyétől tá- 'áoil lakó 6zülők gyermekeit diákotthonokban helyezik el, khol kedvezményes térítés el­mében teljes ellátásban ré­mülnék. A technikumokat végzett fiatalok oklevelet kap­nék, amely brigádvezetői mun­kakör betöltésére és egyetemi “ővábbtanulásra jogosít. Az i960—61-es tanévben az alábbi helyeken nyüib teehni- kumi első osztály: Mezőgazdasági technikum: “aranya megye: Szentlőrinc, Mohács, Bács-Kiskun megye: Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Békés megye: Orosháza, Szarvas, Borsod me­gye: Putnok, Abaújszántó, Csongrád megye: Hódmezővá­sárhely, Szeged, Fejér megye: Székesfehérvár, Győr megye: Csorna, Hajdú megye: Debre­cen, Heves megye: Gyöngyös, Komárom megye: Tata, Nóg- rád megye: Szécsény, Pest me­gye: Cegléd, Vác, Somogy me­gye: Kaposvár, Szabolcs me­gye: Mátészalka, Szolnok me­gye: Karcag, Mezőtúr, Török- szentmiklós, Tolna megye: Szekszárd, Vas megye: Kőszeg Szombathely, Veszprém me­gye: Keszthely, Pápa, Zala megye: Nagykanizsa^ Kertészeti technikum: Buda­pest, XIV. Egressy út 73. sz., Bács-Kiskun megye: Kecske­mét, Baja, Békés megye: Gyu­la, Borsod megye Vác, Sza­bolcs megye: Nyíregyháza. Mezőgazdasági gépész-tech­nikum: Szabolcs megye: Nyír­egyháza, Szolnok megye: Me­zőtúr, Vas megye: Szombat­hely. Erdészeti technikum: Csong­rád megye :Szeged, Győr me­gye: Soprom A technikumi jelentkezéssel, felvétellel és oktatásasl kap­csolatos részletes tudnivalókai a „Mezőgazdasági Techniku­mok” című tájékoztató tártál- j mázzá, 120 liter másodpercenként A Dunán hatalmas jégtáb­lák úsznak, de ez nem zavarja a mohácsi vízikivételi mű munkáját. Szivattyúi a folyó aljáról szívják a vizet és to­vábbítják tizennégy légkörös nyomással Pécs felé. Ez azon­ban nem megy ilyen egysze­rűen. Hosszú utat tesz még A megfelelő ember Új magyar filmszatíra Nehéz szatírát írni! *— J^ják sokan, s van ebben any igazság. Az utóbbi idő- azonban mindinkább ta- Jj*°zunk ezzel a műfajjal a áhí ‘»«‘■tol berkekben. Ga- Zoltán Papsajt című a llpikus regénye után most «^közönség is élvezhet ^ szívderítő szatirikus alko- „A megfelelő embert”, 'és et Kállai István és Ré- 2 György írt ik rilmet olyan nevek fémjel- Uthír**n^: Feleky Kamill Kos­jj.-^ijas érdemes művész, Samu Kossuth-díjas, ^ 'Béla Kossuth-díjas, Tom I *andor Kossuth-díjas, ér- ^2« művész, Simon Zsuzsa i^yih-díjas, Ascher Oszkár ^űth-díjas, kiváló művész, Gregusg Zoltán érdemes mű­vész. A nevek után joggal támaszt igényeket a mozi közönsége a filmmel szemben, s az meg is felel a várakozásnak. Kacag és igazán jól érzi magát a néző, amig a vászon előtt ül. Nem mindennap láthatunk ilyen fil­met, amely így sziporkázik a szellemességtől. Érdekes a cse­lekmény kibontása, kár, hogy a feszült érdeklődést kissé megtöri egy-két felesleges, je­lentéktelen rész. A filmnek, amellett, hogy valóban szórakoztat, nevettet két órán át — komoly társa­dalmi mondanivalója van. „A megfelelő ember” társadalmi görbe-tükör, a szereplők is csak emberi agyakben szület­Melegedés gyertya fénynél A Sör Ü (A Szigeti Életaá- Kiskereskedel- ^állalait 148. szá tej boltjába já- ; rninderi reggel >kiTl2ni és igen ^ láttam, hogy lás , dolgozói egy- Wjezét és arcát ^°Igetik azért, % tel meleged je- iéw Kérd eztán, ilyen de* n’ es miért Wmért ka- ltt tegyosz késnék a asztalok, ^^ket Tegzes kartárs az általam írt panaszkonyvi be­jegyzésire megígért. A dolgozók elmond­ták, hogy ők is szól tak már több eset­ben a hideg miatt, de még nem intéz­kedtek az ügyben. Magam is meg­néztem a gáztűzhe­lyet és a gázradiá- tort. Ha meggyújt­ják a gázt, csak úgy ég, mint a gyertya. Elmondták a dolgo­zók, hogy az egyik ellenőr azzal vigasz­talta őket, hogy vár­janak türelemmel május«*, akkor jön a jobb idő. Szinte hihetetlennek hang­zik manapság az ilyen kijelentés. Kérem a vállalat vezetőségét, hogy orvosolják a 148-as bolt problémáit, a bolt dolgozói érde­kében, és a reggeli­zők érdekeben is, hogy ne kelljen a hidegben állva, hi­deg kakaót fogyasz- tanunk, hanem fo­gyaszthassuk azt el meleg helyiségben, asztal mellett, me­legen. EflW reggeliző. hettek meg. mert létezhet-e olyan társbérlő mint a film Kis Jenője, aki után még vi­dékre is leköltöznek a társ­bérlők, s annyira szeretik, hogy nem tudnak elszakadni tőle. De van a filmnek né­hány olyan vonatkozása, amely kétségkívül igaz és érvényes sok esetben a mi társadalmi életünkre. Kis Jenő meleg humorral megrajzolt alakja az első pil­lanatban megnyeri a nézők szimpátiáját, s a film végén mindenkiben feloldódik a fe­szült izgalom: hiába a sok ár­mánykodás és áskálódás, az igaz és becsületes ember győ­zedelmeskedik a törtetők és karrieristák fölött, akik mint a dzsungel vették körül. „A megfelelő emberi* az utóbbi évek filmtermékeinek az egyik legjobb darabja, ér­demes megtekinteni. <H. I.) 1 előtte a vfzkiemelő csőlabirin­tusaiban, medencéiben a víz, míg eljut a mohács—pécsi víz­vezetékbe. Az első állomás a szivattyúház, ahol most szere­lik a két ötszáz literes másod­percenként! teljesítményű szi­vattyút, amely üzembehelye­zés után már napi 43 ezer köb­méter víz továbbítását teszi lehetővé. Innen kerül az üle­pítő medencékbe a víz. Itt történik a lágyítás is. A ha­talmas medencék mellett kokszkályhák ontják a mele­get, nehogy befagyjanak a de­rítők. Az utolsó állomás a legna­gyobb épületben van. Ez a gépház. Itt kapott helyet a vízkivételi mű szíve is, a ve­zénylőterem. Az ügyeletes elektrikus innen irányítja az egész vízkiemelő munkáját. Egy gombnyomás vagy egy kapcsoló el fordítása elegendő, hogy a teljesen automatikus berendezés elvégezze a mun­kát. A gépteremben duruzsoló (motorok másodpercenként 120 liter vizet hajtanak végső cél- ia, a Pécsi Hőerőmű kazánjai felé. ■ H. I». Tilos a nyúlvadászat A Magyar Vadászok Orszá­gos Szövetsége Baranya me­gyei Intéző Bizottsága értesíti a megye vadászait, hogy Ba­ranya megyében a nyúl vadá­szati ideje nincs meghosszab­bítva. így a megye területén január 17. után nyúlra vadász­ni nem szabad. A béke rakétája /» naprendszer bolygóinak tanulmányozását kezdte et {'Tw' a tudomány. Az emberi tudomány első vonalában, haladó szovjet tudósok január húszadikán megint ámulatba ejtették a világot. A nagyteljesítményű szovjet ballisztikus rakéta sikeres felbocsátása biztosítja a szovjet tudomány további előre* haladását a világűr meghódítása és a naprendszer bolygód nak tanulmányozása útján. Tizenkét és félezer kilométer távolságot tett meg ez « hatalmas háromlépcsős rakéta felbocsátási pontjától a be* csapódási pontig. Ezen az óriási távolságon áthaladt, ponto* san az előre kiszámított pályáján száguldott s elérte a Csen* des-óceán egyenlítői térségében az előre kijelölt területet. Engedelmeskedett a szovjet emberek akaratának. Már azt hittük, hogy kezdjük megszokni a szovjet tu* domány lélegzetelállító sikereit, a sorozatos szputnyik, lu- nyik bravúrok láttán, s most itt van megint egy bámulatos teljesítmény, amelyre számítottunk, vártuk, tudtuk, hogy jön — s mégis csodálattal tölt el bennünket. Megállapították a mérési adatokból, hogy a rakéta be■ csapódási pontjának a kiszámított becsapódási ponttól való eltérése kevesebb, mint két kilométer. Képzeljünk csak el egy almát tíz kilométer magasban repülni, amelyet puskával megcélozva pontosan a közepén találunk el úgy, hogy az alma apró magjait lőjük ki. Ezt jelenti az a tény, hogy alig két kilométerrel távolabb csapó­dott be a rakéta az előre kijelölt ponthoz. Lehetetlen lenne ilyen megbízható pontossággal célba találni, ha a rakéta vezérlő berendezése valamilyen külső behatásra nem pontosan teljesítené feladatát. Mindenki tudja, hogy az amerikai rakétakísérletek azért nem sikerül­tek, mert az időjárási tévedések jelentősen befolyásolták a felbocsátás időpontját. A szovjet rakétakísérletek már eddig is bebizonyították, a január huszadiki siker pedig csak alá* húzta, hogy a szovjet tudósok bármilyen meteorológiai vi­szonyok között képesek rakétát küldeni bármilyen megvá* lasztott irányba s annak pontosságát az időjárás nem befő-• lyásolja. Tele van a világsajtó újra a szovjet rakétasiker híreivel. A legjobb tollú nyugati hírmagyarázók kommentálják ezt a csodálatot tudományos és haditechnikai bravúrt, amelyet a világ egyetlen államának, tudósai sem tudtak nem hogy túl­haladni, de még utolérni sem. Az amerikai tudósok és had­vezérek eddigi beismerései szerint öt év kellett a Nyugatnak ahhoz, hogy utolérje a Szovjetuniót a rakétatechnikában. Most pedig kénytelenek beismerni, hogy a január huszadiki rakétasikerrel tovább nőtt a különbség a Szovjetunió javára a rakétatechnikában az USA-val szemben. Most már kétségtelen, hogy a szovjet nép rendelkezik mindazokkal a lehetőségekkel, amelyek hatalmas mestersé­ges holdak felbocsátásához szükségesek. A január huszadiki rakétasiker alapján, a pontos mérések bizonyítékai szerint az óriásrakétával fellőtt óriás-szputnyikokon már fényképező­gépekkel kombinált csillagászati táívcsöveket is lehet fel- küldeni, amelyek meg tudják oldani a világűr bármely csil­lagának alapos tanulmányozását. Ezen kívül az ember világ­űr-utazása is gyakorlatilag megvalósítható közelségbe került azzal, hogy az óriás-szputnyikokon megbízható fékberende­zéseket is el lehet helyezni, amelyek biztosítják a világűrből való visszatéréskor a földre való tökéletes leszállást is. És mit tehet az ember ilyen kézzelfogható, valóságos eredmények láttán? Van aki csodálkozik, van aki el se hiszi, van aki nem is akarja tudomásul venni, nehogy eddig táp­lált illúzióit az amerikai fölényről szétrombolja a valóság. De akárhogyan is viselkednek ezek az emberek, a hitetlen tamások korszaka régen lejárt s elérkezett a bizonyítható tudományos eredmények soha nem látott korszaka. Ez elől pedig nem lehet, de nincs is értelme kitérni. A hatalmas szovjet állam vezető, irányító ereje, a párt, pontosan a marxizmus—leninizmus elmélete által bevilágí­tott irányba, a jólét és a béke soha nem volt korszakába, vezérli a szovjet haza népeit. Jöhet bármilyen ellenállás, akadály ezen az úton, a szovjet nép célhoz ér. Mint ahogyan a nép és a nép szolgálatában álló tudomány áltál alkotott rakéta bármilyen időjárási viszonyok között, bármikor bár­hová megérkezik, ha felröpítik. Mindenkinek számolnia kell ezzel, aki még ma is béke­bontó szándékokat táplál és háborúm spekulál Oywi Karoly ÉVEK HEX1?JEXT PERCEK A mozsgói tanacs ELNÖK feliratú ajtaján alig lehet be­nyitna. Amikor lenyomom a kilincset, széktologatás hallat­szik, és csak keskeny rés ma­rad szabadon, amelyen nagy üggyel-bajjal tudom beprésel­ni magam. Tele van az iroda emberek­kel. Vagy huszonötén szoron­ganak egymás mögött. Csípős a füst, a kis vitrinen vagy négy mikádókabát pihen egymásra fektetve. Magas fekete hajú férfié a szó. Heves vérmérsékletű le­het, élénk gesztikulációval fej­ti ki álláspontját. Mindenki öt nézi, majd a fejek — mintha parancsszóra történne — egy idősebb, ezüsbajuszú ember felé fordulnak. Ennek nyugodt a hangja: — Emberek! Maradjunk c csendes szónál! Én azt mon­dom, jobb ha egyesülünk. Az Alkotmánynak istállói is van­nak, s ha nem lesz hova be­vezetnünk az állatokat, épít­keznünk kell. Nagy dolog ám! Kiszámítottam: legalább más- félmillió forintunk megy ebben az évben pocsékba. Hát kell ez nekünk? Nagy zúgás támad. A parasz­tok egymás között vitatják, kinek a pártjára álljanak. A morajt a szemüveges tanács­elnök töri meg, aki házigazda létére egész az íróasztal sar­kához szorult: — Úgy van Boros bácsi! Egy falu, egy nóta! Ne szaggassuk szét a községet! Állítom, ne­kik is jobb lesz, ha együttma- rad a család! Kékesi József, a Zrínyi Tsz elnöke elmerülten hallgatja a disputát. Kihívom — idebenn nem lehet szót érteni __ és me gkérdem, miről is vitáznak itt tulajdonképpen. Röviden ismerteti a tényállást. Két szövetkezet van Mozs- gón. Az egyik a Zrínyi, amely a múlt héten alakult 234 csa­láddal. A másik a hároméves Alkotmány, tizenhat vagy ti­zenhét családdal. Amikor a tsz-szervezés meg­indult, mindenki természetes­nek tartotta, hogy a régi tsz egyesülni fog a megalakuló új naggyal. Az Alkotmány Tsz tag saga meg is szavazta a fű- ziót, de mire a Zrínyi alakuló közgyűlésére került a sor, va­laki megfordította a vitorlákat Néhányon felpaprikázták az „ujgazdákat“ (Mozsgón még mindig ujgazdáknak hívják a földhöz juttatóitokat). Elhitet­tek velük, hogy a Zrínyiben csak a regi gazdák kapnak földjáradékot, ők nem Har­minchat „újgazda“ család er­re azt kérte, hogy engedjék át az Alkotmány Tsz-be, Hát ezért tört ki a vihar. Kihívták Herlicska József elv­társat, a járási pártbizottság munkatársát és Botykai elv­társat, a járási tanács tsz- csoportjának vezetőjét, és ösz- szehívták a Zrínyi vezetőségét, mert sürgősen dönteni kell. Tehát a vezetőség ülésezik most az elnöki irodában.. i Közben lecsillapodtak a ke­délyek, a heves vérmérsékletű, feketehajú férfi is higgadtan mondja már: — N“ ez „újgazdák“ is kap­nak földjáradékot, akkor egé­szen más. Ha én ezt tudom... A többi „újgazda“ bólint. Herlicska elvtárs is elégedett: — Látják emberek, meg tud­tuk érteni egymást. örülök ennek, mert ha a vezetőség egységes, a tagság is az lesz. Csak meg kell mondani az iga­zat. Nem elég annyit szólni, hogy hasznosnak tartjuk, ha a két tsz egyesül, arra is magya­rázatot kell adni a tagoknak, hogy miért hasznos ez. Már döntenek. Elhatározzák, mindent megtesznek az egye­sülésért. S ha mégsem sikerül­ne, kiigénylik az Alkotmány felhasználatlan gazdasági épü­leteit. Mert nem lehet, hogy több száz férőhelyek maradja­nak üresen, a Zrínyi pedig százezreket költsön istállókra De már megint fellángolt • vita. Ezerféle téma került szó­ba. Az egyik parasztember azt tudakolja, mi lesz a hasznave­hetetlen, öreg lovakkal Egyé­nileg adják el, vagy pedig a szövetkezet értékesíti közösen? „Persze, hogy közösen“! — vágja rá a többség. Egy perc múlva már a trágyahordásról disputaznak. Mindenki tudni akarja, hogy hány munkaegy­séget kap érte. öt perc eltelté­vel a lucemaföldekről beszél­nek, azután meg az állatok összevonásáról Két pártra sza­kadnak. Az egyik csoport azt mondja, várjanak még, mert nincs elég takarmány. Másik szerint van, a lovakat és tehe­neket a közös istállókba kell vezetni. Alig telik el néhány perc, és S2.^1* ö béke. Minden parolázás nélkül megegyeznek; rendbe­hozzák az istállókat és mielőbb összevonják az állatokat. iQV folyt a vita tovább. Öröm volt hallgatni. Mert akármeny- nyíre is összecsaptak a véle­mények, látni lehetett, hogy ezek a gondterhelt emberek mind egyet akarnak. Azt hi­szem, nem volt még olyan nap az életükben, mint a mai. Más­kor évekig elvitatkozhattak azon. amiben most percek alatt megállapodnak. Meggyorsult az élet Mozsgón. magyar lAszlű

Next

/
Thumbnails
Contents