Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-22 / 18. szám
JANUAR n. NAPLŐ Ha leszáll az est... Képriport a Nevelők Házából Lányok, fiúk Burrannak be ■ Nevelők Háza kapuján. Vajon mi az a szenzáció, ami úgy vonzza ide a fiatalokat? — Ma nyitották meg a korcsolyapályát — mondja egy fitos orrú fiú. A pályán már zsibong a gyerekhad, párok suhannak el mellettünk, játékos bravúrral köröznek a tükörsima jégen, élvezik a korcsolyapálya zük alatt! Annyi vihar, oly sok év után jól esik most elbeszélgetni a régmúlt időkről. Szívesen járnak, ide valameny- nyien, mert a Nevelők Háza valóban az ő otthonuk, ahol mindig szeretettel várják őket. Hetenként két napon: szerdán és szombaton találkoznak itt rendszeresen. Havonta egy alkalommal pedig klubdélutánt rendeznek számukra. De nemrészére. Szeretnénk, ha ők is megismerkedhetnének a modem technika vívmányaival. Vannak még többen iß, akik nagyon jól emlékeznek a mil- leniumi kiállításra, s összehasonlítást tehetnek a kettő között — mondja Holtai Ferenc, a Nevelők Háza igazgatója A Nevelők Házában kapott helyiséget a Baranya megyei képzőművészek munkacsoportja is. Bizse János éppen egy meghívót készít, László Gyula egyetemi tanár február 12-én látogat el Pécsre és Medgyessy Ferenc Kossuth-díjas szobrász- művészről tart előadást. — Milyen tervei vannak a képzőművészeti csoportnak? — Pillanatnyilag a felszabadulási pályázatra készülnek művészeink. Úgy tervezzük, hogy áprilisban egy kiállítást is rendezünk a pályamunkákból. Későbbi időpontban rendezünk kiállítást Ferenczy Béni szobraiból, Holló László debreceni festő műveiből, a békéscsabai művészek munkáiból és egy kiállításra készülnek a Pécsi Pedagógiai Főiskola művész tanárai is. Az elsők között jött létre az országban ez az intézmény, mely feladatának a pedagógusok szakmai és politikai továbbfejlesztését tűzte ki célul. A Nevelők Háza sokrétű és szerteágazó munkája igazolja, hogy ez az intézmény nemcsak a Pécsett, hanem hazánk déli részén élő pedagógusok kulturális életének a központjává vált Hamar Imre HlBebraad Lajos felvételei. 7020 születés, 3507 házasságkötés, 4350 habozás első örömeit. Az egyik sarokban öreg néni ke édességet árul. A mikrofon valami vérpezsdítő dalt sugároz, a hetven év körüli néni is taktusra emelgeti a lábait és szüntelenül kiabálja: — Friss a Zizi, savanyú a Zizi,:, • Az egyik teremben néhány kedves arc hajlik a könyvek fölé, az Irodalmi Színpad tagjai. — Mire készülnek? •— Két feladat is áll előttünk. Február 13-án lesz a Nevelők Házában három pécsi író szerzői estje, amelyen az irodalmi Színpad tagjai Lovász Pál, Kende Sándor és Galambos! László művelt szólaltatják meg. Február 22-én pedig az „Évezredek szereiméit akarjuk bemutatni, amelyre már hónapok óta készülünk. Az előadásról a Kos- suht Rádió is készít felvételt és meghívjuk erre az alkalomra Fodor Józsefet is. Március 12-én lesz a Jelenkor rendezésében Bertha Bulcsúnak és Stetka Évának a TIT Bartók Klubjában egy szerzői estje, amelyen tagjaink szerepelnek. A felszabadulási ünnepség megnyitására szintén az Irodalmi Színpadot kérték fel. A gyárvárosi művelődési otthonban egy „Vidám estet” is szervezünk, amelyen a Bajuszt, a Fülemülét, a Bánkódó férjet akarjuk bemutatni. Határozott tervünk az is, hogy idővel falvakha is ellátogassunk — mondja dr. Nemerey Éva, az Irodalmi Színpad vezetője. Minden újságolvasónak meg van a maga „hepp”-je, ami abban a pillanatban kiderül amint a kezébe veszi a lapot Hogy ne mindjárt példávai kezdjük, nem volt még példa arra, hogy egy futballdrukker, mondjuk a vezércikkel, vagy a lózunggal kezdte volna az újságolvasást. Rendszerint az utolsó oldallal kezdi és fejezi is be. Van aztán olyan újságolvasó is, aki azonnal a külpolitikai rovatot böngészi. Vannak precízek, akik szá- montartják, ha hiányzik a szakrovat, vagy a Házunktája. Van aki soknak, van aki kevésnek találja a belpolitikai közleményeket, de még nem találkoztunk olyan újságolvasóval, aki valamilyen formában ne tartaná nyilván a születés, a házasság, az elhalálozási rovatokat. Valahogy ez a három rovat mindenkit érdekel. Miért? Talán mert ezek állnak hozzánk a legközelebb, mert ezeken mérjük le az életünk három legfőbb állomását. És ha eddig naponta találkoztunk is velük az újság hasábjain, mégsem kaptunk összefüggő képet e három nagyon is közérdekű kérdésről. Hogyan is állunk? Mit mutat a statisztikusok grafikonja? A születéseket pirossal jelző görbe, milyen arányban áll az elhalálozás fekete grafikonjához viszonyítva? Na és a kék volnál? Mert ezzel jelzik a házasságkötések számát. Sokat mesél a' grafikon. Különösen ha ott van mögött« tolmácsnak Selényi Zoltán, a Statisztikai Hivatal egészségügyi csoportjának főelőadója aki nemcsak számokkal érzékelteti városunk és megyénk e három fontos mutatóját. Ak nemcsak azt mondta el, hogy 1958-ban hétezerhúsz gyermek született a megyében amiből 1721 Pécsett látott napvilágot, hanem azt is hozzáteszi, hogy ez a szám állandóan emelkedik, mégpedig a klinikai szülések egyre nagyobb igénybevételével, ami feltétlenül hozzájárul a csecsemőhalálozás csökkenéséhez. Azt meg egyenesen nyereségként könyveli el, hogy a Pécsre települők révén ugrásszerű emelkedés várható a születésekben, miután törvényszerű, hogy a betelepülők nem a nyugdíjasok kategóriájába sorolhatók. Persze, ha már újszülöttekről beszélünk .akkor sorrendben a házasságkötésekkel kellett volna kezdeni. Itt is az 1958-as példát mondja, mivel a tavalyi statisztika «még nincs lezárva. Azzal kezdi, hogy ha évről évre növekszik is a házasságkötések száma, egy valamiben mégis konzervatívak a fiatalok. Ma is októberre, novemberre zsúfolódnak az esküvők. attól függően, hogy a násznép a murci híve-e vagy a már leEgy izgalmas tarokk-parti. fejtett tiszta boré, de így is ágyis érvényesül ama bizonyos .ósdi” szokás: „Szüret után esz az esküvőnk”. Na de, ettől függetlenül (vagy nem is egészen függetlenül) nem kevesebb, mint 3507 házasságkötés történt a megyében amiből a pécsi anyakönyvvezetők is kivették a részüket ezertizenegy esküvő erejéig. S hogy valami csemegével is kirukkoljon, elmondja, hogy ebbő’ az ezertizenöt pécsi házassá oól 19 olyan házasságkötés is történt, ahol 17 egyenként hetven éven felüli vőlegény és három hetven éven felüli menyasszony fogadott „sírig tartó” hűséget. Csak egyetlen hetven éven felüli vőlegény szánta rá magát, hogy 25 éven aluli lánynak kösse be a fejét. Érdekes az elhalálozások statisztikája is. Az 1958. évi hétezerhiiszas születéshez viszonyítva -á^y- ezerháromszázötvenen haltak meg a megyében (túlnyomóan hatvan és hetvan év között,) ami azt jelenti, hogy kétezerhatszázhetven újszülöttel pótoltuk a veszteséget. Persze számot ad a statisztika a hat éven aluli gyermek- halandóság bizonyos mértékű emelkedéséről is, ami döntő súlyban gondatlanságból eredő balesetekből származik. A tragikus esetek többségükben köz úti balesetek, forrázás, áramütés, gyógyszer- vagy lúgmérgezésekből stb. adódnak, szomorú bizonyítékául a szülői nemtörődömségnek. Szocialista egészségügyi intézményeink azonban mindent elkövetnek, hogy a szomorú statisztika egyre kevésbé foglalkoztassa az illetékes hivatalokat. Csak nálunk, megyei viszonylatban a kórházak ágylétszáma az utóbbi öt évben évenként átlag száz ággyal emelkedett Különösen jelentős a gyermek- gyógyászat ágylétszámának emelkedése, ahol 1954 óta a kórházi ágyak száma megkétszereződött. A csecsemőhalálozás csökkenését szolgálja az is. hogy a szülészeti, illetve a nőgyógyászati ellátás is bővült, amit mi sem bizonyít jobban, mint a tavalyi példa, amikor 20 ezer esetben nyújtottak kórházi segítséget a gyermekeknek, illetve a szülő anyáknak. — s. gy. — A Nevelőik Háza jóhírű énekkarából sokan elmentek, s most Vönöczky Endre azon fáradozik, hogy ismét egy lelkes kis gárdát kovácsoljon °S6ze, amely méltóképpen képviseli a pécsi pedagógusokat. — Február 7-én tartunk egy famangi műsort a nyugdíjas Pedagógusok tiszteletére. Sves- nyikov: Holdvilág, Csengettyű Leo Hasfsler: Gagliarda és Bárdos: Réten, réten című népdalfeldolgozásával szeretnénk meglepni az idős nevelőket. Egy másik teremben ismét kedve; színfolt kapja meg a látogatót. őszhajú emberek beszélgetnek, tarokkoznak. Egy egész életen át tanítottak. Hány generáció nőtt fel a keÜJ ÉS hasznait tollat . magas áron vásárollak A MÉK-TELEPEK PÉCS, MOHÁCS, SIKLÓS 729 Állatorvosi szemmel Kína mezőgazdaságáról Dr. Tóth Róla élménybeszámolója Dr Tóth Béla, a Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézet gyártásvezetője, január 16- án a Bartók klubban élmény- beszámolót tartott egyhónapos kínai útjáról a megye állatorvosainak. Dr Tóth Béla bevezetésképp elmondotta, hogy regen — de még a negyvenes években is Kínának nem volt főiskolája, s következésképpen az országban igen keres állatorvos volt. Ezek az állatorvosok mind külföldön, Európában és Amerikában szerezték meg diplomájukat. S bar meg ma is állatorvoshiány van, az állatorvosképzés megindult. A nekingi mezőgazdasági foisko Ián évente 2000 hallgató végez - ezek egy része állatorvosi képesítést kap. Ez a főisko.a ko- ■ntcem olyan jól felszerelt, a mi főiskoláink, s állat- ml ci osztályán a hallgatók °rV i hrtősen szerény körülme- tolulnak. Másik nyék kozou w a kínai különbség ®2-11-arPkLk nem állatorvos hallgatóK tanít Iák ]®ti"£kola elvégzése nevét. A ioisk-v állator”'á” mafd'8 S Sa»*»sáSban OT koSmunfban vos lehet. Ilyen be^szt°'t’ 50oo álló állatorvos mindössze van még csak Kínában: Egy 1949-ben alakult hektáros, 1340 munkást foglalkoztató, Peking környéki állami gazdaságnak 1400 szarvas- marhához, 1300 sertéshez, 3000 nyálhoz, 2000 tyúkhoz és 4000 kacsához egy állatorvosa van. Kínában sokkal intenzívebb a növénytermesztés, mint az állattenyésztés, sőt az előbbi a mi növénytermesztésünknél is fejlettebb. Ennek oka, hogy a nagy területek ellenére kevés a termőföld, illetve szántó, és a meglévőt ezért igyekeznek a legtökéletesebben kihasználni. Peking és Harbin — mai nevén Piankiang — között teraszosan művelt, gondosan megmunkált földeket látott. A földeket csatornák szelik át igen sűrűn, és csaknem minden növényt öntöznek. Általában igen fejlett a kertgazdálkodás és a melegágyi zöldség- termelés. Kínában egész télen lehet friss zöldséget kapni, és a kínaiak igen sok zöldségfélét fogyasztanak. Harbinban, egy 20 millió lakosú észak-kínai tartomány székhelyén, ellátogatott Tóth Béla az Állattenyésztési Kutató Intézetbe. Az intézet vezetője és a tartomány főállatorvosa közölte, hogy juhoknál, lónál és szarvasmarhánál, már bevezették a mesterséges termékenyítést. Azonban nehéz a helyzetük, mert a tartományban — kétszer akkora területű, mint Magyarország, — egyelőre csak negyven állatorvos és harminc állattenyésztő dolgozik. Ennek ellenére, mint a magyar szakemberek megállapították, állategészségügy területén a korábbihoz képest jelentős eredményt értek el. 1956-ra lényegében felszámolták a keleti marhavészt és a száj- és körömfájást is a minimálisra csökkentették. Legfőbb betegség ma — mivel itt igen sok a ló — a takonykór. A lóállomány 10 százaléka takonykóros. — Ez ellen úgy védekeznek, hogy a nyílt takonykóros állatokat azonnal levágják, a rejtett takonykóros lovakat pedig elszigetelik, külön állami gazdaságokba gyűjtik és ott dolgoztatják. Sertés-pestis ellen lakinizált vakcinát is gyártanak már, de a szükséglethez mérten még keveset. Ezért szükségmegoldásként élő nyulat oltanak be . lakinizált vakcinával és azt három napon belül az oltás helyére szállítják. Ott aztán a nyulat leölik, kiszedik a lépét és azzal oltják be a sertéseket. A keleti marhavész esetében ugyanezt csinálják kecskével, illetve borjúval. Nainkingban, a déli fővárosban, a magyar szakemberek tapasztalatcsere-megbeszélést tartottak a Mezőgazdasági Kutató Intézet állategészségügyi dolgozóival. A nankingi kutatók elsősorban az oltóanyagok kikísérletezésével foglalkoznak. A ftankingi Oltóanyag- termelő Intézetnek 700 munkása van és főleg sertésbetegségek elleni vakcinát gyárta-, nak. Az egész országban öt ilyen oltóanyagtermelő működik és a közeljövőben még nyolcat létesítenek. A kínai kutatók szívesen hallgatták meg a magyar szakemberek előadásait, szaktanácsait. „Mi — mondotta dr. Tóth Béla — már 90 százalékban nyerünk a vérből vakcinát, a kínai kollégák még csak 50—60 százaléknál tartanaik. Szívesen adtunk nekik szaktanácsot a gyártást illetőleg és ők ezt nagy örömmel fogadták.” Nanking- ban Vein egyébként az ország legnagyobb baromfivágó és feldolgozó kombinátja. Itt napi 18 000 kacsa és liba vágására vannak berendezkedve. Az ötemeletes óriási eang- háji vágóhídon — mely a chí- cágói mintára épült — naponta 10 000—12 000 sertést, 1000 marhát, 6—8000 nyulat vágnak le és dolgoznak fel. Az állatot lábon hajtják fel az ötödik emeletre és mire a földszintre ér, már kész az áru s innen kerül még lejjebb a hűtőpincékbe, Igen érdeke« — és nálunk teljesen szokatlan —, hogy a kínai munkások a nyulat is kicsontozzák, méghozzá igen gyorsan és ügyesen. Kína mezőgazdasága kevésbé gépesített, mint a miénk, a kínai emberek nagyobb erőfeszítéseik árán érik el eredményeiket, de szerénységük és szorgalmuk határtalan. Elhatározták, hogy 1960-ra a keleti marhavészt és a sertéspestist teljesen felszámolják, ez utóbbi céljuk eliérséhez például az aránylag kevés állategészségügyi dolgozónak, állatorvosnak rövid idő alatt 25 millió sertést keli beoltania. A baromfipestis megszüntetésé, melyet 1961—62-re terveztek. még nagyobb feladatot ró rájuk, hisz Kína a világ egyik legnagyobb baromfitermelő állama, tojásexportja pedig szinte egyedülálló a világon. Egész utamon legnagyobb élményt a kínai ember jelentette nekem — mondotta dr. Tóth Béla —, akire négy dolog jellemző: a hagyomány- tisztelet, az újról való gondoskodás, a szerénység és szorgalom, határtalan szorgalom, mellyel napról napra előmozdítják a kínai mezőgazdaság és állategészségügy fejlődéséi» \ A versek rajongói. csak « nevelőik, hanem más foglalkozású emberek is szívesen betérnek ide. Dr. Kenes- 6ey Aladár 87 éves gyémántdiplomás orvos például elmaradhatatlan vendége a Nevelők Házának: — Van egy nagyszerű tervünk is, amely biztosan nagy örömére szolgál majd a nyugdíjasoknak. Az ipari vásárra tervezünk egz autóbuszkirándulást kizárólag a nyugdíjasok
