Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-13 / 293. szám

tm. DECEMBER IS.

NAPLŐ

5

Kihasználni a lehetőségeket, bátrabban törekedni az újra!

Hogyan segítik a szocialista versenyt az üzemi bizottságok?

A napokban jelent meg a

sajtóban a szabolcsi Szlavek Szocialista munkabrigád felhívása: tovább folytatva a pártkongresszus tiszteletére Indított munkaversenyt, április 4-ig, hazánk felszabadulásának évfordulójáig versenyre hívják a bányászokat a termelés növeléséért, a gazdaságosság, a minőség javításáért.

E nagyszerű kezdeményezés önmagában is igen értékes. Megfelelő támogatás nélkül azonban csökkenne jelentősége, a széles tömegekre gyakorolt vonzó hatása. Éppen ezért csak helyeselni lehet azt, hogy a Pécsi Szénbányászati Tröszt, szakszervezeti bizottsága felfigyelt e hasznos kezdeményezésre és mint

a munbaverseny elsí számú gazdája,

azonnal gondoskodott a mozgalom létalapjainak megteremtéséről. E létalap pedig nem más. mint a legszélesebb tömegek bevonása a szocialista munkaversenybe. Ennedc megvalósítását jelentősen meg- kőntíyítette az, hogy a pártkongresszus tiszteletére indított immkaversetiyben úgyszólván valamennyi csapat részt vett. Most tehát már csak arról volt szó, hogy folytatják-« tovább ezt a nagyszerű mozgalmat.

Természetes, hogy a munka* versehy eddigi sikerei rletm jelenthetnek megnyugvást, nem jelenthetik azt, hogy most már nincs semmi tennivaló. Az új időszak új feladatai mellett az üzemi bizottságoknak a meglévő hibák felszámolása érdekében is komoly munkát kell kifejteniük.

Ilyen hiba volt például az, hogy az aknák, illetve telepek üzemi bizottságai nem foglalkoztak megfelelően azokkal a csapatokkal, amelyek a szocialista munkabrigád cím elnyerését tűzték célul magúik elé. Igaz. ez a foglalkozás Igen komoly munkát jelenített volna, mert a Pécsi Szénbányászati Trösztnél nem kevesebb, mint 96 csapat versenyez a kitíihtető cím elnyeréséért. De hogy az eddgieknél többet kell tenniök, azt bizonyítja az a tény, hogy egyes helyeken ellaposodott ez a nagyszerű kezdeményezés, maguk a kezdeményező bányászok a mozgalom számos, igen fontos kérdéseiben tájékozatlanok voltak, Ha az üzemi bizottságok megfelelően foglalkoztak volna ezekkel a csapatokkal, ezt minden bizonnyal megelőzik. Mint ahogyan hasznosnak bizonyult a szocialista munkabrigád cím elnyerésén fáradozó csapatok vezetőinek, valamint több érintett gazdasági vezetőnek közelmúltban tartott

arAz eddigi tapasztalatok ről tanúskodnak, hogy

a kerületek üzemi bizottságai

nem fordítottak kellő figyelmet á verseny nyilvánosságára. Ez különösen régi és égető problémája a versenynek. Bár a teljesítmények értékelése rendszeresen megtörtént, a* eredmények már ritkábban jutottak a nagy nyilvánosság tudomására; Számos helyen nem töltötte be hivatását a versenyhíradó, nem használták fel a kimagasló eredmények ismertetésére á hangos- híradót sem. Ha ■ valamilyen formában mégis ismertették az eredményeket, azt elég formálisan tették. Az eredmények puszta ismertetése mellett nem tájékoztatták a dolgozókat arrcB, hogy áz adott csapat milyen körülmények között érte el a sikert. így aztán nagyon kevesen tudtak arról, hogy a legjobbak milyen módszerek alkalmazásával, milyen újítások segítségével érték el nagyszerű eredményeiket. így az üzemi bizottság nemcsak a legjobbak népszerűsítéséről mondott le, hanem arról a nagyszerű segítségről is, amit a jó módszerek, hasznos tapasztalaitok elterjesztése jelent;

menyes lépést jelenti az az eredményhirdető tábla, amelyet Meszesen láthatunk. Kivitelezése szép, adatai átte- klntl&tőfc. De — azért mégis csak eredményhirdető tábla és nem a munkaverseny első számú propagálója, népszerűsítője. Mert azért mégiscsak jobb lenne, ha puszta eredmények olvasása mellett tudomást szereznénk arról is, hogy például X. csapat minden egyes tagja részt vesz a szákmai oktatásban, Y. csapat egy hónap alatt ennyi és ennyi újítást nyújtott be, Z. csapata p>edig új eljárást alkalmaz bizonyos munkafolyamatok elvégzésénél. Az ilyen jellegű tájékoztató minden bizonnyal elérné a megfelelő hatást- A Pécsi Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizottsága a közelmúltban megvizsgálta, hogyan segítik a műszakiak a versenyt, különösen pedig, a szocialista munka- brigád cím elérésén fáradozó csapatokat. A tapasztalatok nem a legmegnyugtatóbbak voltak. Hiányos volt a félsó műszakiak bányajárása és ezért nem is tudtak megfelelő segítséget nyújtani a csapatoknak. De t

íz simák műszaki személyzete

sem tett meg mindent a segítés érdekében. Éppen ezért nagyon helyes az a kezdeményezés, amelyet a közelmúltban valósítottak meg Szabolcson. A műszaki vezetők patronálják a hozzájuk tartozó csapatokat, kötelesek segíteni, támogatni őket. A patronáló műszakiakét minden bizonnyal jó munkára ösztönzi az, hogy csapatukkal együtt ők is elnyerhetők a kitüntető címet. Nagyon hasznos lenne, ha ezt az ösztönző kezdeményezést mások is követnék:

Tennivaló tehát van bőven. És ha az üzemi bizottságok kihasználják a kínálkozó lehetőségeket és adottságokat, a meglévő hibák felszámolása mellet* bátrabbon törekednek az újra, akkor a versenymozgalom, különösen pedig a szóMásfélmillió forintos forgalom

(Foto:FÉN7SZÖV, SzokoldiJ

Havonta másfélmillió forint fos utcában. Naponta négy- forgalma van a 101-es számú 'ötször Vevő keresi fel és nem Csemegeboltnak a Kossuth ha- hiába, jelenleg te fcözel egymillió forint értékű áru van raktáron és tíz ünnepek előtti forgalmat zavartalanul lebonyolítják.

Most jelent meg a boltban a nűanyagdobozba csomagolt feketekávé a „Csemege“ emblémával. Van már mandarin, narancs és olasz gesztenye is. Most állítják össze az italkosarakat, amelyekbe megrendelés szerint kerülnek az ajándék- áruk. A megrendeléseket házhoz is szállítják.

Huszonöt fajta palackozott bott kiválnak a vevőknek és Törley valamint Hungária pezsgő gazdagítja az ünnepi választékot.

Megjelenik hamarosan a hagyományos ünnepi beigli mákos és diós töltelékkel.

Az ünnepi hangulat fokozására hétfőn fenyőfát állítanak fel a bolt bejáratánál és a gyermekek örömére villany- lámpákkal, csillogó díszekkel rakják tele.

Elvben igen,

gyakorlatban nem?

_ cialista munkabrigádok mozEzen a téren az első ered- ^ Jg ^

eredményeket hoz,

R. Ja

Hl Blkertfghri Yegylgyár pécsi

telepe december 8-án felad egy hirdetést a Lapkiadónál, melynek szövege a következő: „Az Albertfalvi Vegyigyár Pécsi Telepe Batthyány u. 2. vegyésztechnikusokat felvesz”.

Még jóformán a tinta sem szárad meg a papíron, melyre a hirdetéseket felvevő lejegyzi a kért szöveget, már cseng a telefon. A Batthyány út kettőből keresik a Lapkiadót. Helyesbítik m hirdetés szövegét.

„Az Albertfalvi Vegyigyár stb... > FÉRFI vegyésztechnikusokat felvesz”.

Nem • vegyésztechnikusokat, hanem FÉRFI vegyésztechnikusokat! Nehogy véletlenül női vegyésztechnikus is jelentkezzék a betöltendő állásra. Mert kéremszépen egy férfi vegyésztechnikus azért merőben másvalaki, mint egy női vegyésztechnikus.

Félreértés ne essék, nem belekötni szándékozom az Albertfalvi Vegyi gyár pécsi telepének nagyon is derék vezetőibe. Nem erről van szó! Lehetséges, hogy telepükön betöltendő állást csakis

munkaerővel tudják a munkakörnek megfelelően biztosítani. Azt is elismerem, hogy olyan egészségtelen munkakör adódott a telepen, mely ártalmas lenne női szervezetre és csakis férfiegészséget kockáztathat. (Ha egy vállalat be akar bizonyítani valamit, egészen biztosan bebizonyítja.)

A példa azonban egy újabban elterjedő tendenciát tükröz. Azt' a tendenciát, hogy a vállalatok, üzemek, sőt intézmények vezetői, munkaerőfelvétellel foglalkozó szerved félnek a nők alkalmazásától; De nemcsak, hogy félnek, hanem egy adódó állásra különböző nemű jelentkezők közül többnyire a férfiakat részesítik előnyben. Miért?

Jónéhány házhoz I benyitottam még, vá----------------------- logatás nélkül. Hói

il

yen, hol olyan fogalmazásban megkapom a választ:

— Itt csak tsz-tag van kérem, nem pedig ilyen vág yolyan nemzetiségű.

Mufics Milán is így vélekedik. De azt is elmondja poharazás közben, hogy tíz évvel ezelőtt lépett be a tízbe, 1953-ban új utcai részt épített a házhoz, egyébként is megvolt mindene. De 1954-ben jött Nagy Imre azzal a beszéddel és másokkal együtt 6 is újra egyéni lett.

— De megbántam elvtárs. Visszajöttem. Most gyalogmunkás vagyok, a fiam juhász. Csók így legyen mindig, akkor jó lesz.

Kikísér és az udvaron megismétli.

— Csak így legyen mindig elvtárs. Ezer évig akár, Kalapot emelhetünk Kádárnak, meg Hruscsovndk. Elhiheti

nekem.

— Elhiszem — mondom — de nem Így tesz. Jobban. Igaz, hogy az rajiunk múlik.

Zéczéknél az is kiderül, hogy a falu három nemzetisége már minden változatban összeházasodott. Ami azt jelenti. hogy vett már el magyar fiú sokac lánpt, sokac fiú magyar lányt, német fiú sokac lányt is számolhatnám tovább a* ujjaimon, mint Erzsi tette.

Sötétedik.

i De Szabó Simonhoz még J el kell mennem, öt érte a legélesebb bírálat a közgyűlésen. Ha még ő is aZt mondja, hogy a faluban minden rendben van a felebaráti szeretet körül, akkor nem veszett kárba a napom, akkor elégedetten írhatom meg, hogy Kaszapovics Andrásnak igaza volt a kongresszuson, a termelőszövetkezet megtanítja az embereket egymást szeretni. ,

Vacsoráznak éppen Szabóélk. Hívnak is, tartsak velük, de hát havalameny- nyi meghívást elfogadtam volna, aznap. járni sem tudnék már, kivételt tenni meg nem illik. így csak pohár kerül az asztalra.

■* Elmondtam én a közgyűlésen, honolt — mondja Szabóné *“ máshol te volt töretlen cső, mert nagy eső volt akkor, a mienket megtalálták. De nem a saját hasznunkra akartuk ..;

Ebbe persze nem tudok beleszólná. A dolgok rendje csorbát szenvedett azzal, hogy a kukoricacsövek a száron maradtak. De hogy ebben ki mennyire vétkes, azt csak helyben dönthetik el.

— Persze rendet kell tartani — mondja Szabó Simon, furcsán ropogtatva az r-betűket — büntetni is kell, igaz, de az fáj, hogy éppen engem ér ez a dolpg.

— Még qzt is mondták ott — melegszik bele Szabóné, de már pityeren I* — hogy ki is zárhatnak.

— Kizárni? —hökken meg Szabó Simon. — Hát ha innen kizárnak, akkor hoia legyek? Akkor akasszam fel rtiagam?

Megnyugtatom, hogy erről nem volt szó. A tagság csak azt latolgatta, mt- lyen büntetést alkalmazhat a rendbontókkal szemben és akkor hangzott el ez a szó, az 6 javasolt büntetését még enyhítették is.

Számítottam a bírálat, vagy ahogy Szabóék felfogják, a vád miatti sértődöttségre. ök most szembekerültek a közösséggel, bár a hibát nem nehéz jóvátenni. És, bár egy éve sincs, hogy beléptek, még a gondolatát is elviselhetetlennek tartják annak, hogy valahogy ezen a nagy csdláclon, az egész falu lakosságát összefogó közösségen Icivül rekednének. Nem haragtól, nem gyűlölettől, nem sértődöttségtől, hanem ettől a gondolattól vált olyan keserűvé Szabó Simon hangja.

Ezzel teljesnek te tekinthetném a felebaráti szeretettől kialakult kátólyi körképet, csakhogy rögtön másnap ugyanez a kérdés egészen más oldalról merült fel.

Perekedre mentünk csütörtökön Kaszapovics elvtárssal és még két káto- lyi tsz-taggal, hogy az ottani tsz-moz- galmat segítsük. Pócskái Jánost, az egyik legmódosabb perekedi gazdát látogattuk math

Lencséi tisztított a házigazdát tér- denállva a konyha kópadlóján, de azért elindult a beszélgetés. Kaszapovics András gazdag tapasztalatai és tájékozottsága alapján csupa megingathatatlan igazságot mondott el, apró, helybeli igazságokat és világméretekben jelentkező igazságokat. |Aztán a házigazda felelt, ö sem volt szűkszavú. Ö te igazságokat mondott. Arról, hogy a gépé, a műtrágyáé, az újfajta mezőgazdaságé a jövő, hogy a fejlődéshez békére van szükség, egyetértésre kell jutnlok a nagyhatalmaknak és meg kell szüntetni mindenféle fegyver gyártását.

Amit mondott, igaz volt. És több ízben is beszélt, néha szinte prófétai hangsúllyal, arról, hogy az embereknek felebaráti egyetértésben kell élniük, meg kell szüntetni minden gyű- lölséget és széthúzást. Szépen beszélt. Ha valaSki hirtelen belép, még azt- hihette volna, 6 az agitátor és bennünket igyekszik meggyőzni. De amikór arra került sor, hogy mi a véleménye, mit kéne tenni ezeknek a szép gondolatoknak a valóravdltásáért, csak elhallgatott. Pedig milyen szépen kifejtette, hogy minden baj oka a kapzsiság, mohóság, az emberi telhetetlenség és az ebből fakadó széthúzás, hogy a bajok orvossága, ha mindenki egy akaraton van.

Igaz gondolatokat sorolt, de igazsága a levegőben lógott, nem volt reális talaja. Az emberek erkölcseinek megjavításáról beszélt, de arról nem, hogyan oldható az meg. Pedig az élet arra is adott választ és a legszebb válaszok egyike a kátolyi példa. Szabadítsd meg az embert a röghöztapadt kapzsiságtól, a kispdjrcella átkától, a haszonért való tülekedés kényszerétől és szeretni fogja felebarátját.

Ezt kell tennünk, I hogy az ember ne

* 1 farkasa legyen embertársának, hanem valóban felebarátja, hogy egymást segítve s ne egymást károsítva dolgozzék minden becsületes ember.

MÉSZÁROS FERENC

Kenőibe!! egy munkaügyi

vezető ismerősöm szókimon- dóan megmagyarázta a kérdést. A férfi munkaerővei kevesebb „baj” van. Dolgozik rendesen egész éven át, közben kiveszi a szabadságjárandóságát, de állandóan lehet rá számítani. Ha beteg: beteg, elmegy táppénzre, de utána . visszatér a vállalathoz és el- Mrű ( végzi munkáját rendesen, nem okoz különösebb problémát Ha túlórázni kell, túlórázik, ha különleges feladattal bízzák meg, elvégzi, szót sem szól. Szívósebb, munkára termettebb, alkalmasabb erős fizikumot kívánó munka végzésére, v

A nőkkel viszont — tisztelet a kivételnek — éppen éllen- kézőleg vagyunk. Nehéz munkát nem tudnak végezni, mert szervezetük alkalmatlan erre. Az asszonyok szülnek. Elmennek ilyenkor három hónapi szabadságra. Utána hat hónapig szoptatnak, ha beteg a gyerek, szabadságot kémek. Ha valami rendkívüli munka adódik, arra hivatkoznak: haza kell menni a második műszakra. Főzni kell a gyerekeknek, takarítani, mosni kell. Könnyebben megsértődnek, mint a férfiak, érzékenyebbek. Szóval nerféz dolog alkalmazásuk. Még irodába is jobb a férfi munkaerő, mint a női. Persze, elvileg helyes, hogy támogatni kell őket, csak ; -..

No6, éppen erről a „csak”- ról van szó! Pécsett mindenki tudja, hogy sok olyan asszony, lány él, aki dolgozni tudna, de nem talál alkalmazást. Ha ez a probléma illetékesek előtt szóba kerül, helyeselnek és azt mondják, igen, sajnos, Pécsett csupa nehézipari üzem van, ahol kemény munkát, vagy egészségre ártalmas munkát kell végezni, oda pedig nőket elhelyezni nehéz. Nem oldaná más meg á problémát, csak egy hatalmas könnyűipari üzem létesítése, textil- művek, vagy hasonló, ahol az asszonyok, lányok dolgozhatnának. A felelet helyes, tényleg a többség foglalkoztatottságát csak egy könnyűipari objektum létesítése biztosítaná. Am valójában, nem lehetne több dolgozó nőt elhelyezni a pécsi vállalatoknál, vagy l*>eráben?

Nincs igaza a munkaügyi vezetőnek, amikor kerek perec megmondja: két jelentkező

közül a férfit részesítik előny- ■ f lin .(ól megvizsgál' il- dául valaki az Alberttá’’ 7e- gyigyár FÉRFI mo -őkereséaét — nemcsak t hnikusi állásokra —, fit- válna-e nyilvánvalóvá, h a

női munkaerőktől vak izr kodás te megbújik az jészségtelen, vagy nehéz munkakörre váló hivatkozás mögött?

De hát vállalatik wziffl, metékesei, elvtársak, gondolkodjunk kicsit. Helyes,' hogy elvileg igen, de gyakorlatban nem? Hát azért tettük egyenlővé a nőket a férfiakkal, hogy egyenlőtlenül' bíráljuk el, ha alkalmazásukról keH dönteni? Ha valaki vállalkozna a munkára és felmémé a megyében, hány olyan beosztás* töltenek be férfiak ott, ahol kitűnően megfelelnének nők Is, milyen eredményt kapnánk?

Akad példa arra, hogy dolgozó nők kiválóan megállják a helyüket a termelés, vagy a tudományos munka terén? Akad olyan példa, hogy dolgozó nők túltesznek a férfiakon, amikor ügyességet, lelkesedést, odaadást kíván a népgazdaság érdeke? Számtalan Ilyen példa akad napról napra. Felelős beosztásoktól kezdve a legnagyobb megterhelést kívánó munkakörökig, a félszabadulás óta, a dolgozó asszonyok ezrei adtak példát nagyszerű munkavégzésből, az okos, megfontolt dönteni- tuctósból, a munkapadok, varrógépek, tanári asztalok mellett, a laboratóriumokban, az íróasztaloknál, minden rendű és rangú munkában.

Hogy a munkát végző asz- szony gyereke* is szül, hogy

szabadságot kér, ha beteg a kicsinye, hogy érzékenyebb, mint a férfi és otthon második műszak várja, ha hazamegy? Ezért csak az elismerés legnagyobb kifejezése illetheti, olyan elismerés, amit minden férfi csak édesanyjának ad meg.

Bwzétöült Wrtl, hogy Pécsett probléma a dolgozó nők foglalkoztatása, de gondoljunk arra, mennyivel kevésbé lenne probléma, ha minden gyárban, üzemben, intézményben az arra megfelelő helyeken női munkaerőket alkalma zná- nak. És ha nem is előnyben, de egyforma elbírálásban részesítenék őket a felvételnél, vállalva a „több bajt”, a végződésé, panaszaikat és gondjaikat.

Szütg látván

Dunyhát, párnát és egyéb tollat

magas nroti

veszünk! — Telefonhívásra házhoz megyünk. Telefon: 23-84, Pécs, MÉH. 8