Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)
1959-12-06 / 287. szám
{ im. DECEMBER 8. NAPLŐ 7 Hogyan tovább ? fvekkel ezelőtt rnunkaver- ■enyeinket bizonyos naprakész állapot, időhöz kötöttség jellemezte. Az április 4-ére kiadott versenyfelhívás április 4-én lejárt, az augusztus 20-ra hirdetett verseny augusztus 20- án, A meghatározott időpont után visszaesés, hullámvölgy jelentkezett és vállalatainknál Olyan nézetek kaptak lábra: teljesítettük vállalásainkat, most pihenjünk egy kicsit. Majd ha jön a következő időpont, megint versenybe lépünk, hajrázunk; Rendkívül nagy erénye a kongresszusi versenynek, hogy nemcsak tartalmában adott újat, hanem a verseny kampány szerűsége Is, csekély kivételtől eltekintve megszűnt. Ma már nem úgy tekint Baranya megye munkásosztálya erre a versenyre, hogy a kongresszus időpontjáig tartott és utána várunk egy-két hónapot, nem az időt nézi, hanem ami a verseny lényege, célkitűzésének tartalma. A kongresszusi munkaverseny a márciusi párthatározat talajából sarjadt, a márciusi Párthatározatban megjelölt célok elérése érdekében Indult. Mi Is volt a márciusi párthatározat lényeges tartalma? Szocialista iparunk termelésének oly mérvű emelése, hogy a kongresszusig elérhető legyen a főbb gazdasági mutatókban az 1Ö60, évre tervezett színtj A verseny tehát nem azért indult, hogy a kongresszusig tobbtermelés, a termelékenység emelése jelentkezzen, hanem az 1960-as színt elérésére. Nyilvánvaló, hogy a kongresszusi verseny nem záródik le, nem záródhat le a kongresszus megkezdésének időpontjában, vagy az utolsó küldött felszólalásakor. Ha valaki ezt állítaná, formalista hibába csúszna, eltévesztené Szem elől a kongresszusi verseny lényegét, helyes célkitű- *ését. Október végével például megyénk szocialista ipara telles termelési tervét 101,8 százalékra teljesítette, termelékenységi tervét 100,9 százalékra. Az év utolsó két hónapjában a lendületes versenymunka , eredményeképpen erek a sz®" mok magasabbak lesznek, javulni fog a termelékenység begyei színtű állása. Ám ki merné azt mondani, hogy a márciusi párthatározatban megjelölt célok Baranya megyében már megvalósultak, hogy iparunk derékhada átszakította az 1960-ra tervezett főbb gazdasági mutatók télszalagját? A kongresszu« munkaver- s*nyt lehet-e ezek után a kong fesszus napjával lezártnak te- kintepi? Nyilván nem lehat! Nagyon helyes elhatározásra jutottak például a Megyei Villanyszerelő Vállalat dolgozói, akik annak ellenére, hogy a kongresszusi felajánlásaikat teljesítették, a verseny meghosszabbítását tűzték ki célul április 4-ig. De másik jó példa is akad, Az Agrária keményítőgyár munkásai, vezetői büszkén jelentették, hogy éves tervüket november 30-án befejezték. A vállalt éves termelési értéket a megszabott 12 millió 700 ezer forint helyett 12 millió 710 ezerre teljesítették, 101 százalékot értek el. Az Agráriakeményítőgyér dolgozói azonban nem mondták azt, hogy most vége a versenynek, teljesítettük, mire szavunkat adtuk, ölbe tesszük a kezünket, hanem még egy millió forint termelési érték előállítását vállaltákj A Szigetvári Cipőgyár dolgozói is hasonló elhatározásra jutottak, ök éves tervükön felül még hónapokkal ezelőtt 10 000 pár cipő elkészítését vállalták; December 4-ig 8074 párat elkészítettek, és a napokban a maradék 1926 párat is megteremtik. A vállalás teljesítése céljából 30-án példéul 137,7 százalékra teljesítették tervüket, december 3-án 128,2- re, 4-én pedig 147,9 százalékra. Ugyancsak meg kell említeni itt a két szénmedencénk, a komlói és pécsi dolgozóinak versenymunkáját, mely a kongresszus napjaiban, szinte egyedülálló teljesítményekkel vonja magára a megye lakosságának figyelmét; A pécsi és komlói bányászok sem akarják a kongresszusi versenyt abbahagyni december elején, hanem továbbvinni az ország népe élőt álló gazdasági feladatok megvalósításáig. A kongresszusi munkaverseny nem cél, csak eszköz bizonyos célkitűzések elérésében és ott, annál a vállalatnál követnek el hibát, ahol a két fogalmat összetévesztik. A verseny nem á versenyért van, hanem — mint ahogyan a kongresszuson felszólalók hozzászólásaiból, előadásaiból tükröződött — a magasabb műszaki színvonal, a termelékenység emelkedése, minőségileg jobb termékek előállítása: végső soron az ország gazdasági , előrehaldása, az életnívó emelkedése érdekében. Második ötéves tervünk beindítása bizonyos termelési színt elérését kívánja; Megyénk ipari üzemei akkor tesznek jó szolgálatot a nép ügyének, ha a saját területükön elérik a bizonyos termelési, termelékenységi mértékhatárt. A kongresszusi munkaverseny továbbfolytatást minden bizonnyal elvezet ehhez a ponthoz, megteremti egy még nagyobb ütemű fejlődés konkrét alapjait. A kongresszusi versenyt, mint cikkünk elején írtuk, a gazdagabb formák, a reálisabb, értékelhetőbb vállalások, a kampányszerűség elhalása jellemezte. A soron következő időszakban a kongresszus gazdag anyagának felhasználásával törekedni kell a kongresszusi verseny még szélesebb körű alkalmazására, tartalmának még bővebb változatokkal való kiegészítésére, a benne részvevők alkotó kedvének legteljesebb kibontakozására. így lesz a kongresszusi verseny olyan nemes eszköz, melynek felhasználásával megvalósítható pártunk VII-ik kongresszusán kitűzött nagyszerű cél, a szocializmus alapjainak lerakása Magyarországon; Ma délelőtt nyitják meg a nemzetközi fényképkiállitást A Budapesten már hatalmas sikerrel bemutatott III. Nemzetközi Művész Fényképkiállítás pécsi bemutatójára ma délelőtt került sor a járási tanács dísztermében. A hét folyamán a rendező Mecseki Fotóklub tagjai ízlésesen elrendezték a mintegy 500 képet a kiállítási paravánokon és elkészült a művészi katalógus is. Érdekessége ennek a katalógusnak, hogy valamennyi kiállított kép 6x9 cm-es reprodukciója szerepel abban, úgy hogy a fényképezést kedvelői; valóságos kis fotóalbumhoz juthatnak, ha megvásárolják. A fővárosban közel 70 000 néző szemlélte meg. a kiállítást és Pécsett, valamint Baranyában is nagy érdeklődés várható, mert hosszú évek múlnak majd el, amíg újra megkapja majd Pécs városa az Országos Fotóművész Szövetségtől a nemzetközi kiállítás rendezésének a jogát. A Mecseki Fotoklub minden tekintetben igyekszik ezt az igen érdekes ' kuitúrversenyt jól megrendezni, ezért naponta tárlatvezetést' tart, ugyáncsafk naponta vetíti az igen szép művészi diákat is. Az érdeklődést mutatja, hogy Bajáról, Bonyhádi-ói, de más városokbó] is jeleztek csoportos iskolai kirándulásokat a kiállítás megtekintésére. Pécsett a SZOT kultúrotthon szervezi a csoportos látogatást. A nemzetközi kiállítás alatt több érdekes eseményt rendeznek a fotosok részére. December 11-én Bencze Pál, a Foto című lap felelős szerkesztője tart előadást és ankétot December 19-én Vámos László, az Országos Szövetség főtitkára pedig -nagy érdeklődésre számot tarható fotoesztétikai előadást tart. A rendezőség a gyűjtőknek is kedveskedik, mert a kállítás megnyitásának napján alkalmi postahivatal árusítja a különböző bélyegeket és a látogatók részére minden megváltott jegy után alkalmi nyomással ellátott ajándékszalvétát is ai-nak A kiállítást a járási tanács Kulich Gyula utcai dísztermében ma délelőtt 10 órakor Gócz Béia a városi tanács vb.- elnokhelyettese és Vadas Ernő fotóművész, az Országos Szövetség elnöke ünnepélyes '.».retek között nyitja meg. fi kiállítás december 31-ig tart nyitva 19—19 óra között. T. Z. Villany, N vízvezeték, új gazdasági épületek a patronáló munkások keze nyomán A párt felhívására eddi® több mint 120 baranyai üzem, vállalat ég intézmény dolgozói ajánlották fel e®y, vagy több termelőszövetkezet patronálá- sát. Nemcsak politikai és szervezeti téren, hanem gazdaságija® is sok segítséget 'nyújtottak már a munkások a megye fiatal közös gazdaságainak. Eddig miptegy harminc termelőszövetkezetben — nagy részt társadalmi munkával — végeztek villáinybekötést, fektettek le vízvezetéket, illetve készítettek új gazdasági épületeket A patronáló munl sok segítségének pénzért« már eddig több százezer forint. A Pécsi Építő- és Tatarozó Válla lat. kőművesei példáiul szambatonként ás Yasámupqp- ként a seHyeá Béke Termeim szövetkezetbe jártak ki, ahol nemrég társadalmi • munkával egy 23 férőhelyes sertésíinzta- tót építettek. Á Pécsi Építő KT.SZ dolgozói a kemsei Jókai Termelőszövetkezetet patrónaijaik. A fiatal ormánsági közös gazdaság most teremti meg a nagyüzemi állattenyésztést. A pécsi kisipari dolgozok messzemenően segítik a Jólkai Termelőszövetkezetet törekvésének megvalósításában: eddig egy 40 flórűihelyes sertéshizlaldát, egy kukorica górét és egy darálóhelyiséget építették társadalmi munkával, s az épületeik tervezését is maguk végezték. A Kamié» Építőipari Vállalat patronáló munkásai a hetvehelyi Zöld Mező Termelőszövetkezet öntözéses kertészeiének. vízvezűtékihá lóaatát építetü% meg segítségképpen ég még egy szivattyút is adtak a közös gazdaságnak.. A patronáló munkába bekapcsolódtak nz éiie'miségi dolgozók is. A* MÁV pécsi i^Bzgatóságának mérnökei például — részben társadalmi munkávál — segítettek elkészíteni több termelőszövetkezeti község beköiőú Íjának terveit, alkotó, az ember mellékszereplője a képnek, mégis az egész kcpból az embernek a természetűn folytatott küzdelmét, á természet felett való győzelmét értl. A cseh fotóművész )ó vonalvezetésű és kompozícióin képe méltán arat sikert a III- Nemzetközi Fenyképkídllitéson. (Dr Gyúró Béla, Mecsek Foto Klub.) Hivatalos lottónyeremény-jegyiék A lottó 48. Játékhetén öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot 67 fogadó ért el, a nyerem éri i*Ssz- sxeg egyenként 48 6SS Ft 50 fillér. A háromulálatoc Szelvények számu tül, ezekre a szelvényekre egyenként *82 Ft 58 fillért fizetnek. Két találatot 87 577 fogadó ért el; nyeremény Összeg egyenként 15.50, Emlékeim József Attiláról ✓ József Attila. Olykor órákon át ült anélkül, hogy valamit is szólt ttolna. Vívódott gondola- tóival. Néha aztán, ha iá hangulatban volt, szeretett tréfálkozni is. Hazafelé már gyalog jöttünk, mert villamosra nem jutotta. A képet mindjárt bevittem egy Róna nevezetű kép- kereskedőhöz, hogy pénzzé tegyem. A kép azonban nem tetszett neki, azért adott 2 pengőt, ami nagyon kevés volt ugyan, de örültünk neki • Egy másik alkalommal szintén együtt mentünk a Szépművészeti Múzeumba. Egy ur{társaságnak valaki nagy hangon magyarázott az egyik képről. Én is odaszegődtem, de Attila félrehúzott. — Elhiszed te, amit ez a flesüt magyaráz? Nézz csak végig a társaságon! Átmentünk utána a Munkácsy-terembe. Szeretett itt időz* ni, különösen sokáig nézegette a Siralomház és a Zálogház eimü festményeket. Én körbejártam a termet, ö egy helyben ült és úgy nézte a képeket. • Nálunk járt egy augusztusvégi napon, amikor at édesanyám éppen paradiesomot főzött. Ejha, Romom mama. ha most nem ihatok eb bői a paradicsomból, nem is tudom mi lesz velem. Megivott egy üveg paradicsomot, még meleg volt az üvegben a friss folyadék. Amikor kifelé jöttünk, a délutáni napról éppen elillant a felhő és az évszázados fák lombjára és a kapu aljára ngy pillanatra beragyogott a fény. Ezt. a pillanatnyi refleksziót egy versben is feldolgozta, amit Így ismerünk: „A kapu alá berobbant a nap.. Nekem akkor így fogalmazta meg: A kapu alá belobbant a nap. ■ Nagyon szerette a gyerekeket. A házban, ahol éltünk, sok gyerek lakott < amikor jöttünk az udvaron át, gyakran megeimogatta a kis proletár gyerekek fejét. Eáyszer láttam még ezután, az Emke előtt találkoztunk. Azt hiszem szintén valami képeladás ügyében jártam és siettem. Alig váltottunk néhány szót. Ekkor már nagyon rossz bőrben volt. • Kellemes modora volt, nem szerette a felesleges ctkornyás beszédet, maga is a legegyszerűbben fejezte ki magát s megmondta, amit látott és érzett. Nyíltan is őszintén, — Hogy kerülsz ide? — kérdeztem. — Kijöttem egy kicsit leveszni. Es te mit csinálsz? Mutatom neki a képet, amit róla készítettem. — Egy horgászbotot is rajzol lattáI volna a kezembe és egy szalmakalapot a fejemre. 9 Nem ntössze tőlünk lakait egy ember, aki „népfcöltőuefc“ adta ki magát. Lóháton járta Pestet. Gondoltam egyszer be-’ mutatom Attilának. Egy vendéglőben találkoztunk, s amíg ők beszéltek, vitatkoztak, mi a vendéglős lányával tréfálkoztunk. Nem tudom mi történt velük, csak arrallettem figyelmes, hogy Attila elrohant. Néhány nap múlva aztán elmondotta. hogy a „népköltő'' egy dilettáns alak, aki Petőfi és Ady verseit ollózza. Egy alkalommal elmentünk Pesthidegkutra. Egy lednderes parasztudvart akartam festenie Tetszett neki a festés. Szerette a színek harmóniáját a fény és árnyék jelenségeket. Azt hiszem a festők közé azért szeretett járni, mert kikapcsolódást jelentett számára. Sok támadás érte ebben az időben. Kimerítő vitákon vett részt irodalmi köröldben. Igen érdekes természetű ember volt kozott. Ez az Író módos családból származott, s nem ia nagyon rokonszenvezett a pro- Ictáriálussal. Nem \átta a munkásnegyedek sivár és örömte- len életét, nem látta a szálló rongyokat nz eresz alatt. Attila olykor hosszan maga elé meredt és keserű szavakkal ecsetelte a nyomortanyák tarthatatlan helyzetét. Amikor egyszer egy népkonyha előtt jöttünk el ,ahol ételt osztogattak, keserűen mondta: « — Alamizsnát oszlopainak, ahelyett, hogy munkát adnának és gyökeresen megváltoztatnák a munkások embertelen életét. Nem mehet ez így sokáig • Egyszer azzal a gondolattal indultam el hazulról, hogy megörökítem vásznamatl a haldokló Tabánt. Ekkor már több mint három hónapja nem láttam őt. Amikor helyet foglaltam az egyik kő műves lépcsőn, kit pillantok meg, mint József Attilái. Ült némán, lecsüngő kézbel, tekintete a messzeségbe tévedt. * Ki tudja mire gondolt, milyen szavak formálódtak benne örök szépségű verssorokká? Gyors vonalakkal felvázoltam a képet s már majdnem befejeztem, amikor többen is megálltak a hátam mögött. Altit* is észrevett Ml. december 8-in halt meg s prolütirlátus nsgy forradalmi költőjét József Attila. Ebből az alkalomhői közöljük Remecz Béla pécsi festőmül-11** vissza- emlekeaéseit s küllőre. —i A harmincas években Budapesten laktunk a IX. kerület pralctárnegyedében. A fivérem irodalomértő ember volt S ekkor Hm n írók, fosták, gyakran megfordultak nálunk. Látásból már régebben ismertem József Attilát, gyakran találkoztunk üt de ekkor még nem fűztek hozzá baráti szálak. Ma már nem is emlékszem pontosan, hogy mikor kerültünk személyes kapcsolatba egymással. Amikor először jött hozzánk, a fivérem borral kínálta s 6 ! szűkszavúan, kurta mondatok- \ kai válaszolt— Nem iszom bort. — Akkor igyon szódavizet! — Azt sem iszom. — A fivérem szeretett irodalmi dolgokról vitatkozni s hamar megtalált« a hangot József Attiláin!, ezzel a tragikusan komoly, melegszívű emberrel. A beszélgetésbe én nem kapi'soládtam bele, mert nem is nagyon értettem az irodaiul dolgokhoz. Járatos volt hozzánk egy Oláh nevű író (a keresztnevére hwir nem emlékszem), akivel később Attila sokat vitat*