Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)
1959-12-05 / 286. szám
N A PLÖ IlKt'EWWi Tanácskozik as MSZMP VEI. kongresszusa A párt szervezeti szabályzatának módosítása Marosán György elvtárs előadói beszéde (Folytatás a 3. oldalról.) — Tisztelt Kongresszus, kedves Elvtársak! Pártunk három alappillére: a marxista—leninista ideológia, a tömegek érdekét, előrehaladását szolgáló politika, valamint a szervezettség, amely feltételezi a megbonthatatlan egységet, — kezdte beszédét, majd hangsúlyozta, hogy a forradalom győzelmének és előrehaladásának a legfőbb fegyvere a jól szervezett marxista—leninista forradalmi párt. — Ma már nem szorul bizonyításra — folytatta —, hogy a marxista—leninista világnézet nemcsak helyes, de legyőzhetetlen is. Afelé a korszak felé menetel az emberiség, amelyet nagy elődeink előre láttak. Egymllliárd ember már nemcsak menetel felé, de benne él a szocializmus felemelő világában. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok népeinek megváltozott élete, fellendülése és kitartó jövője a gyakorlatban igazolta a kommunista eszmék és forradalmi módszerek igazságát, helyességéit. Felemelő, lelkesítő tudat, hogy azok a szervezeti elvek, amelyekért Lenin 1903-ban oly nagy harcot vívott a mensevi- kekkel, a mai napig élnek és hat.iak, irányítanak valameny- nyi kommunista, marxista pért életében. A proletárforradalom fejlődése, győzelme, a szocializmus építése szükségessé tett bizonyos változásokat, de a fő elvek ma is fényesen és érintetlenül ragyognak. így van ez a mi pártunkban is. A szervezeti szabályzat nemcsak a pártélet összesített törvénye, de elvei társadalmi életünk egészére kihaltnak, irányíthatóak a tömegekkel való kapcsolatunkba». Az országos pártértokezleten elfogadott szervezeti szabályzat helyesnek bizonyait Marosán György ezután emlékeztetett arra, hogy 1957. évi országos pártkonferencia módosította a szervezeti szabályzat különböző pontjait, s felsorolta az elvi jelentőségű módosításokat is. A Magyar Szocialista Munkáspártnak múltja, forradalmi tradíciója van, az egész országban szeretik, becsülik, elfogadják, mint a dolgozó nép vezetőjét. A párt újjászervezésével megerősödött a párt élcsapat jellege. A pártba a munkásosztály fial és leg- öntudatooabb küzdőtársaink léptek be. A Magyar Szocialista Munkáspárt osztálybázisa a munkásosztály, a párt része a nemzetközi munkásmozgalomnak és a proletárinternacionalizmus talaján áll. A párt vezető szerepét 1956 októbere előtt szektás oldalról, helytelenül értelmezték, eltorzították, a revizionisták pedig tagadták. A Magyar Dolgozók Pártja mindennapi gyakorlati munkájában nem folytatott megfelelő elvi harcot az elhajlások ellen. A harc szervezeti intézkedésekre szűkült. A párt nem tűrheti soraiban az ellenséges, revizionista nézeteket vallókat és nem hunyhat szemet a szektás hibák előtt, azokat sem tarthatja bocsánatos bűnnek. Ez tette szükségessé azt a módosítást, amely szerint: „Ha a párttag nem ért egyet bizonyos határozatokkal, akkor e határozatokat pértszerű- en végrehajtva kifejtse ellentétes véleményét a felső párt- szerv előtt.” Uj módszer bevezetését jelentette az a módosítás, amely kimondja: „A Központi Bizottság egyes határozatok kidolgozásába és megvitatásába bevonhat pártonkívüli szakértőket is. Egyes országos jelentőségű határozatok tervezetét nyilvános megvitatásra az egész párttagság elé terjeszti”. A párt Központi Bizottság^ azóta már többször élt ezzel a jogával. A széles tömegek bevonása a kérdések megvitatáséiba, továbbfejlesztette közéletünk demokratizmusát, ezzel nőtt a párt tekintélye a pártomkívüllek előtt, helyes határozatok születtek és egységes volt a végrehajtás. Ax srszágos várté rtekevi©- ten elfogadott szervezeti szabályzat a két év tapasztalatait figyelembe véve helyesnek bizonyult, javasoljuk a kongresszusnak, hogy erősítse meg az országos párt- értekezleten elfogadott módosításokat. Megszilárdult a pártban ás egász állami Hetünkben a központosítás, mélyültek a demokratikus vonások Pártunk alaptörvénye, vezetési irányelve, módszere és gyakorlata a demokratikus centralizmus, amely moot teljes mértékben érvényesül párt- életünkben, állami életünkben. A régi vezetés megsértette a demokratikus centralizmus elvét. Gyengítette • vezetést, korlátozta a pártélet kibontakozását, lazította a párt és a tömegek kapcsolatait. Pártunk '— kétfrontos harcot folytatva '— fejlesztette a párton belüli demokratizmust és megszilárdította a központi vezetést A tapasztalatok azt bizonyítják, helyesen jártunk eL Megszilárdult a pártban és egész állami életünkben a központosítás, ugyanakkor tovább erősödtek, mélyültek a demokratikns vonások, A jövőben a demokratikus centralizmus mindkét oldalát párhuzamosan kell fejleszteni. A párton belüli demokrácia egészségesen fejlődött Továbbfejlődik a pártszervezetek eleven, friss, öntevékeny élete, s ez mutatja legjellegzetesebben a r>árton belüli demokrácia erejét, hatékonyságát A kényes problémáik, a tömegeket foglalkoztató kérdések nem szorultak és nem szorulnak a párt kapuin belüL A párt ismeri ezeket, nyíltan beszél róluk, foglalkozik velük. A személyi kultusz elsorvasztotta a demokratizmust, el- szürkítette a pártéletet. Ma nyugodtan elmondhatjuk: a demokratizmus tiszta levegője hatja át a pártéletünket. Pártunkban helyreállítottuk a kol lektív vezetést, a választott pártszervek irányító, vezető szerepét. A kollektív vezetés elve megköveteli, hogy a Központi Bizottság álláspontja kialakításánál és a határozat meghozatalánál — amenyire ez lehetséges — kérje ki és vegye figyelembe az alsóbb pártszervek és a párttagság véleményét a napirenden lévő kérdésekben. — A kollektív vezetés elvéhez elengedhetetlenül tartozik a pértszerü kritika és önkritika széleskörű kifejlesztése és rendszeres gyakorlata a párt életében, mégpedig kritika felülről lefelé és alulról felfelé, — A pártunkban kialakuló és egyre erősödő kollektív vezetés áj vonása, hogy fontos kérdések eldöntésébe — még m határozathozatal előtt — bevonjuk a velünk szövetségi viszonyban lévő pártonkívtitteket is. Ml mt valljuk, hogy a szocializmus felépítése a kommunisták és a pártonkívüli dolgozók közös műve. Ha tehát a kommunistáknak és párton- kívülieknok közös erőfeszítéssel kell végrehajtanak a párt határozatait, helyes, ha e határozatok meghozatala előtt megfelelő formában és módon kikérjük a pártonkívüliek véleményét is; — A kollektív vezetés megköveteli, hogy az így hozott határozatokat az alsóbb szervek és az egész párttagság egységesen, ingadozás nélkül hajtsa végre. A Központi Bizottságnak ugyanolyan gondot kell fordítania a határozatok végrehajtására, annak ellenőrzésére, mint amilyen gondot fordított a határozat meghoza- talárai — A kollektív vezetés elvét az összes alsóbbfokú választott pártszervek tevékenységének élő gyakorlatává kell tenni. Gondosan vigyáztunk arra, hogy az alsóbbfokú pártszervek helyesen értelmezzék a Központi Bizottság határozatait, s a gyakorlati munkában ne torzítsák el azt. — A Központi Bizottságnak és az összes többi választott pártszervnek állandó feladata, hogy a szocialista építésben szerzett gazdag tapasztalatokat összegyűjtse, értékelje, általánosítsa és a további pártmunka szerves részévé tegye, — Ma már a vezető pártszervek, sőt az alapszervek üléseit is a bátor vita jclEz a munkastílus segítette a pártot, hogy helyes határozatok jöjjenek létre és végrehajtásukhoz mozgósítani tudja a széles dolgozó tömegeket. Az eredmény: a demokratikus pórtélét növelte a párttagság felelősségérzetét, a választott szervek jelentőségét és szerepét. A fejlődés azonban még nem mindenütt egyenletes. A jövőben a part szerveknek határozottan felel ősségve kell vonni azokat, akik meprirtik a párttagság jogart — Több gondot kdl tarSÍ- taná a vezetés színvonalának emelésére is — folytatta Marosán György elvtárs. A vezetőségválasztás eredménye jó képet mutat« A kommunistáknak ax Ideológiai, politikai felkészültségük mellett most nagyobb gondot kell fordítaniuk a gazdasági élet ismeretére, kulturáltságuk emelésére. At kell vinnünk a köztudatba. hogy a pártnak művelt pártmunkásokra van szüksége, hiszen területük gazdasági, valamint ideológiai, kulturális, tudományos kérdéseinek ismerete nélkül ma már nem dolgozhatnak. Fokozni kell a bírálat és önbírálat szellemét, mert a bírálat és önbírálat egyik lényeges fegyvere a pártnak. Nem egyszer halottunk olyan véleményt: helyes- e bírálni önmagunkat, nem használja-e ki az ellenség? A kérdés így gyökerében helytelen. Inkább azt kell kérdeznünk, md lenne, ha nem tárnánk fel hibáinkat, mi lenné, he hagynánk, hogy egyes, magukról megfeledkezett párttagok megsértsék a párttagságot és a pártonfcívülíeket. Nem azzal tennénk szívességet, az ellenségnek, ha erről hallgatnánk? — A munkásosztály pártja mnk a tömegek aktív támogatásával tudja építeni a szocializmust. A tömegek támogatását csak akkor tarthatjuk meg, ha a dolgozók helyeslik pártunk politikáját, annak végrehajtásában felismerik a maguk érdekeit, ha beleszólhatnak az állam ügyeibe, egyszóval érzik a demokrácia légkörét. Emr nek pedig mindenekelőtt megából a pártból kell kisugároznia. A demokrácia szelleme akkor érvényesül életünk minden vonalán, ha a demokrácia légköre és módszere hatja át a pártot, ha állandóan figyelünk a tömegeik véleményére, kívánságára, javaslatára, kritikájára és levonjuk belőlük a szükséges tanulságokat, valamdmit megmagyarázzuk ez idő előtti követelések teljesíithetetíensógét is. Az Ilyen módszerek biztosítják, hogy a párt ne szakadjon el a munkásosztálytól, a dolgozó tömegektől. A tömegek vezetésének ÍÖ formája tehát a politikai fél világosi tás, a meggyőzés legyen. Nekünk kommunistáknak hinnünk és bíznunk keW a munkások, a dolgozók alkotó erejében, emberi becsületességében, a rendszer iránti őszinteségében. Politikáink immár három esztendős gyakorlata megmutatta, hogy a tömegek iránti bizalom meghozza a maga gyümölcsét. Sose tévesszük szem eMl, hogy a széles tömegek nagyon Is érzékenyen értékelik a bizalmat. Ha kívánságaikat, Javaslataikat figyelembe vész- szűk, elnyerjük lelkesedésüket, aktivitásúkat és az megint rajtunk múlik, hogyan tudjuk ezt a jó ügy érdekében állandóan éberen tartani. A vezetésinek éppen ezért sok-sok kezdeményezéssel kell hatékonnyá tonna munkáját éa mindenütt fel kell lépni a lélektelen, bürokratikus módszerek ellen, mert ezek eltorzíthatják a pártéletet, s az egész állami életet is. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy pártunkban most minden vonatkozásban érvényesül a demokratizmus levegője, ugyanakkor * eeráralianus elve is. — Mi ennek az Mapja? A pórt eszmei, politikai és szervezeti egysége a jobb- éa baloldal! torzulások eflend harcban született meg. Ez az élő elvi egység teremtette meg a párt cselekvésbeli egységét is. Ha meg lehet állapítani, hogy pártunk Központi Bizottsága rendkívül nagy tekintéllyel bír, nemcsak a pártban, hanem a pártonkívüliek széles tömegében Js. A párt Központi Bizottsága elvi, politikai vonalának helyességével, ennek következetes megvalósításával, és valóban emberséges, kommunista munkastílusával vívta ki ezt a tekintélyt. Megnőtt az alsóbb pártezervek tekintélye is a dolgozók szemében. A Központi Bizottság adta lehetőségekkel, jó irányt adott a dolgozóknak. A párt munkájának eredményessége döntő mértékben a helyes határozatok jó végrehajtásán múlik — folytatta Marosán György elvtársi A Központi Bizottság tekintély« többek között abból is fakad, hogy a kitűzött feladatokat végrehajtja. A Köqpenü Bróottaág munkájában fedik egymást a "tavak és a tettek. Varrnak azonban len tendenciák is, ***"£ pártszervezeteknél, re,^ párttagoknál. Eftyes^f vagy szervek szavak0® , értenek a párt politi*3'.^ a gyakorlatban azz*J '/ ben cselekszenek. ®zZ^ti rázható például • Pii vüliek funkcióba rüll sok huzavona; eVgf dasáfii vezetőknél a 0 sági érdekek mellőz^' a tsz-ek megszllárdit/jj zott központi bízott®1^) rozat egyenetlen végi Marosán György j szólt a lakóterületi vQ is A budapesti páí*v*jj bizottság létrehozta 3 ^ rületi pártesoportoka.jj ponti Bizottság helyig és szükségesnek ta* ^ terjeszteni a vidéki ' ,a is. Két esztendő ta^^j bizonyítják e mód St«*,;; séget. A párttagok/'1 ^ kedtek egymással ^ elvtársi, hanem ,>*tiú!Í csolat szövődött ugyanakkor a közelebb kerültek * ^ vül lekhez ia. Tü gs*erTefel«i«k jelentős («ladatok megoH*^ képesek Ezután a tömegszervezetekről beszélt Marosán György. Az elmúlt három évben megerősödtek, fejlődtek, szélesedett befolyásuk. Sajátos feladataik megoldása, a párt politikájúinak közvetítése a tömegekhez nagymértékben attól függ, hogy a pártbizottságok, a párt alapszervek, az egyes kommunisták mennyire ismerik fel jelentőségüket, mennyire érzik felelősségüket a tömegBzervezeteik és mozgalmak iránt, megadják-e nekik mindig a szükséges politikai és gyakorlati segítséget. TOmegsuerveufteánk jelentős feladatok megoldására képesek. S a szocializmus alapjai lerakásának időszakában tovább nő jelentőségük. Elítélendő tehát az a nézet, amely a tömegszervezetben dolgosé kommunisták munkáját nem tartje egyenrawú pártmunkánek. A tömegsaervezetekfoen végzett munka a párt munka szerves része, más pártmunkával egyenértékű. Elképzelhető-« például a szocializmus építése kétmillió szervezett dolgozó súlya, jelentősége, hatása nélkül. Nem! A szakszervezetikre úgy kell tekintenie minden kommunistának és minden pártszervezetnek, hogy u a mi sas- tál y szerv evetünk. A párt nemcsak kádereket emel ki onnan, hanem szakszervezeteken keresztül mállókat von be a Ijtifcad, kultúráit" feladatok eredményesebb végrehajtásába. A szakszervezetekben végzett munka egyik legfóbb feladata a munkáfhatalom gazdasági és politikai erősítése. Szélesítsük, tegyük általánossá a asodaiista műn ka versenyt, a termelési tanácskozásokkal erősítsük az: üzemi demokráciát. Pártszervezeteink ismerjék fel a többszázezer szakszervezeti aktívában rejlő erőt én helyes Irányítással, vezetéssel, aktivizálják őket a párt poHtócéjának raegvalóai- táaéra. Másik nagy fOmegsservezetümk a KISZ, a párt Ifjúsági szervezete. A párt utánpótlásának fontos bázisa. Amikor ax ifjúságot My» ■etre neveljük, nemcsak a mát építjük, hanem a jövőt is alakítjuk. 1 iairmweáznyotcvaneeer ta hatalmas erő és a vezetéknek éflnd kel! tudni zel a* erővel. Nem lebecsülendő a fiataljaink végérte önkéntes munka, sem az Ifjúkig brigádok eredményei, de még nem használjuk id rtóftgé azokat a nagy lehetőségeket, me lyek a KISZ-ben rejlenek. Es ez olyan hiba, amely még a későbbi években Is gondok* okozhat« A vezctfségváfentt taggyűléseken és pArtblzottságl tagok választásánál sikerült javítani a nők arányát, de partunk életében még ma is «ok helye« lebecsülik a »ők között végzendő gát az egész nőm annál helytelentől*. py^i már 2600 községben tanács, é« a nőm«*®*® segíti, hogy a nők “Jt legeihez eljusson ® kormány szava, t nyitása és útmut«^ A* utóbbi két ét®*" i dött a nőmoegalotttj^ a NőtanáoB százezren doügoHia® Li tosam, de ezzel még ™ tünk elégedettek. ú Maroaám György gén a Központi a szervezeti sasb“3* ^ na tkozó néhány tó javaslatát amelyet a pártélet vitása kíván meg ir snn felhívta a P*3"1 fifr pártfunfceionártuaoKjúf* a tanulásra. múv«lí^t> , nél erősebb. feJlejT * vettebb pártUg**#*Ttf . sabb kézzel vese* ) üt*6 munfamis dicsőségül < fejezte be beesődé'- ta<** Pnofiao Sósai*** ^ Kon*n**0 Központi Bizottság^ MvMUU sztráda « ^ »rast. Majd Ah**** ^ az fedni Tudati ráf* ^ THzrHtsArjinak taC^a át pártja iidvözlz^\JF Ezután az elnök tat rendek sfc
