Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)
1959-12-30 / 305. szám
DECEMBER 30. NAPLŐ 5 Toll seprű Mérlegen II nemzetközi fényképkiállítás anyagából Á2 év utolsó napjaiban sok felé készítenek zárszámadást, leltárt. Olyankor derül fény az elért eredményekre, de bukkannak elő a hibák, a hiányosságok is. Bár a Dunántúli Napló szerkesztősége május havában indította meg Toll- seprű című rovatát, úgy gondoljuk, nem lesz hiábavaló, ha az év végén mi is röviden mérlegeljük az eddigi eredményeket, hiányosságokat. E rovatunk nem a nyelv- tudomány műhelyéből óhajt különböző tanulmányokat közölni. Távolról sem. Célunk elsősorban az volt, hogy rámutassunk azokra a nyelvi hibákra, helytelenségekre, amelyek oly bőségesen burjánoz- nak köznyelvünkben, a napi sajtóban, rádióban, városunk utcáin, a közintézmények nyelvében. A kedves olvasók megértették ezeket a nyelvi törekvéseket ás gyakori észrevételeikkel, leleplező leveleikkel nagyban elősegítették a tollseprés munkáját. Ennek az együttes összefogásnak eredménye, hogy városunk utcáinak kirakatai, feliratai, falragaszai ma már sokkal helyesebb szövegezésűéit, mint voltak a múltban. A régi táblák közül igen sok eltűnt, kicserélődött. Űj táblát kapott a Sallai utca 18. szám alatti órásüzlet is, amelynek helytelen szövegezésű volt a cégtáblája. A .Kossuth Lajos utcában már nem értékcsökkent, . hanem értékcsökkentett áruk kaphatók. Nem lehet már vásárolni a Jókai téri önkiszolgáló boltból sem, hanem csak a boltban vehetjük meg a szükséges áriit: t. A Kossuth Lajos utcai kalap- üzletből eltűntek a „törhetetlen sültek", hogy helyettük megjelenhessenek a törhetetlen sapkaellenzők. A Kossuth Lajos utca 26. számú ház csemegeboltja sem a megrendelést szállítja már házhoz, hanem a megrendelt árukat. Kifogásoltuk a Városi Rendelőintézet sokszor helytelen írású feliratait, a bíróságok gyakran nehézkes nyelvét, a diákok oktalan jassznyelvét, az apróhirdetések csodabogarait. Szóvátettük a szaknyelv furcsaságait Is, amikor bika helyett szarvasmarha-tenyész- apaállatot, raktár helyett felvonulási épületet, ablak helyett nyíláselzáró szerkezetet erőszakolnak rá nyelvünkre. Örömmel értesültünk arról, hogy a Nádorban már a felelősséget két s-el írják, a pécsi utcanevek tábláit újabban helyesen készítik (kötőjel nélkül!!. és a Megye utca elején a Nőtanács mosógépkölcsönzője sem bérelhető már ki óránként három forintért. Persze nem kell azért azt hinnie bárkinek is, hogy a sok tollseprűzés után városunk tiszta lett a nyelvi szemeteléstől. Korántsem. Van itt még sepregetni való bőven! Még a Toliseprűben is akadnak helyesírási vagy egyéb elírások, sajtóhibák. Ez természetes is. Ahol dolgoznak, ott hiba is akad. Az egyik most megjelent könyvben olvastuk a következő sajtóhibát: „X kisasszony e tehén kétszer lép fel.” A végzetes betűcsere itt a „héten" szóval esett meg. Az egyik újságban olvashattuk: „A parlament mennyezetéről ragyogó suszterek ontották a világosságot.” Jómagunknak egy bíró mesélte el a következő, állítólag megtörtént esetet: Az egyik bírósági tárgyalás befejeztével a felperes is, meg az alperes is oda- állt a bíró elé, és megkérdezte: — Bíró úr, mit csináljunk azzal a szekér tökkel, amit magunkkal hoztunk? — A bíró nem tudta mire vélni a dolgot, elvette tőlük az idézést, amelyen ez állott: „A felperes, az alperes o tárgyaláson szekértőkkel köteles megjelenni^’ Csak a gépelő tévedett egy a-betű erejéig. így lett a szakértők helyett egy szekér tök. Ha a* ezutánl toliseprűkbe is be-becsúsznak ilyenféle hibák, azt ajánljuk kedves olvasóinknak, amit a középkori kódexek írói írtak a munkák végére: „Ha tévedett az író, javítsd ki olvasóTDr. Tóth István Miért nincs KISZ-szervezet az Dgráriában ? ANDRÉ LEONARD: „A kötéltáncos” (Franciaország) Ez a világhírű kép iskolapéldája az átlós kompozíciónak — méghozzá mesteri módon. Az igazán jó foto alapelvét — kevéssel sokat mondani —» maradéktalanul megvalósítja. Az egyébként tán túl merev, a képet saroktól sarokig tagoló kötél vonalát nagyon szerencsésen osztják a merevitöhuzalok váltakozó szögben futó párhuzamosai — mindezt felkiáltójelként keresztezi az egyensúlyozórúd merőlegessége, melyhez a fizikai törvényeknek és a veszélynek szinte fittyet hányva kapcsolódik a fő téma: az EMBER. DR. SZÁSZ JANOS (Mecseki Fotoklub) Leltározási szabályzat készül a MESZÖV-nél A MÉSZÖV főkönyvelősége egy nemrég tartott értekezleten elhatározta, hogy egy gyűjteményben foglalja össze a leltározásra vonatkozó eddigi alaki szabályokat. A gyűjtemény összeállítására dr. Lud- rovszky Miklós szövetkezeti jogtanácsos vállalkozott. Módszeres munkával, közérthető nyelven állítja össze a gyűjteményt. Ezen munkásság értékét és szükségességét bizonyítja, hogy majd minden jogi munkát végző szerv, bíróságok, ügyészségek, ügyvédi munkaközösségek, rendőrség, könyvszakértők és jogtanácsosok kérték a részükre megfelelő példányszámok elküldését. Megszűnik tehát az a helyzet, hogy a leltározással kapcsolatos jogszabályok sok esetben csak időrendi szempontból függtek ősze és előfordult olyan kirívó példa is, hogy egyazon eljárásra vonatkozóan tizennyolc helyről kellett az utasítást összeszedni. Megoldják ezzel az eljárással még azt a kérdést is, hogy a néhol fellépő helytelen jogalkotás következtében nem jelölték meg az új jogszabály életbeléptetésével egyidejűleg hatályukat vesztett rendelkezéseket. A MÉSZÖV főkönyvelősége részéről Indított munka tehát a leltározási és elszámoltatási feladatok megkönnyítését szolgálja. Emeli a jogszerűség színvonalát és egyöntetűséget ad. — Kevés a fiatal — mondja Márton József elvtáns, az üzem párttitkárának helyettese. Nézzük csak! Hányán dolgoznak a gyárban? — Majdnem százan Közöttük bizonyára akad több fiatal is. Végignézzük a névsort. — Ez hatvan éves, emez negyven — mondogatják a nevek után. De van ám fiata! is köztük. Nem is egy. Kilenc olyan nevet fedezünk fel. akikre Márton elvtárs azt mondja, hogy KISZ-tagok lehetnének. A munkájuk, magatartásuk alapján meg is érdemelnék, hogy felvegyék őket. Egyiket megkeressük. A ka- zánházban dolgozik. — Mit szólna, ha az üzemben lenne KISZ-szervezet? — tesszük fed Végh Lajosnak a kérdést. — Nagyon örülnék neki, mert akkor legalább átjelentkezhetnék ebbe a szervezetbe. Nem kellene mulasztanom a taggyűlésekről, itt végezhetném a KlSZ-munkát,- de hát nincs és így csak a falumban, Basaion lehetek tagja a KISZ- nek. Ez pedig nem jó nekem, Háronillió forint felett A Pécsváradi Vegyesjavító KTSZ ez évi tervéf 120 százalékra teljesítette, és mintegy hárammilliónyi, sőt ennél ,több forint értéket termelt. A pécsváradi szövetkezeti kisiparosok munkájának túlnyomó részét a lakosság részére teljesített szolgáltatások teszik. Főleg jó példát mutat Itt a kislakásépítő brigád, amely mór eddig is majd háromtucatnyi családi házat készített el. De az ácsok és a vízvezetékszerelők is emberü' helytállöttak. 1960-ban folytatják a Pécsi Kokszműnél megkezdett jelentős építészeti munkájukat. mert csak ritkán látogatok oda. Itt lakom Pécsett. íme az első. akivel beszélünk, s máris kiderül, hogy tagja a KISZ-nek, de erről még a pártszervezet sem tud. Pedig már majdnem egy éve kapta meg a tagkönyvét. Márton elvtárs tovább sorolja a fiatalokat, még olyan nevet is említ, akiről kiderül, hogy most kérte felvételét a pártszervezetbe. Tagjelölt. Akadály-e ez. hogy KISZ-tag lehessen? Nem. Sőt! — A pártszervezet feladatként adhatja neki, hogy beszéljen a fiatalokkal és alakítsák meg a KISZ-szervezetet. Pártfeladatként ilyen megbízatást is lehet adni. — Gondoltunk már rá, hogy létrehozzuk a KlSZ-szerveze- tet, de mindig azt állapítottuk meg, hogy nem lehet — mondja. Miért? Fiatalok dolgoznak elegen ahhoz, hogy jól működő KISZ-szervezetet hozhassanak létre.- Három műszakban dolgoznak. Ez lenne már csak az egyetlen akadály, amire hivatkozhatnának az Agrária Keményítőgyárban. Hivatkoznak is. Mi azonban hisszük, hogy a pártszervezet és az üzem vezetősége talál megoldást arra, hogy a fiatalokat lehetőleg egy műszakba osszák be. S akkor már nem lesz akadály a három műszak sem. A pártszervezet egyetlen egyszer, a legutóbbi taggyűlésen foglalkozott a KlSZ-szer- vezet. kérdésével. Akkor is igen röviden. Csak annyiban, hogy a kerületi pártbizottság felhívása alapján számbavet- ték, hány fiatal dolgozik a gyárban, akik számításba jöhetnek a KISZ szempontjából. De bízunk benne, hogy az Agrária Keményítőgyár párt- szervezete mindent megtesz a fiatalok érdekében és munkája nyomán hamarosan beszámolhatunk arról, hogy KISZ-szervezet alakult az Agráriában. Egészségesen fejlődik a kulturális élet a sásdi járásban A sásdi járási pártbizottság a népművelési csoporttal karöltve már év közben is azon fáradozott, hogy a téli időszakra társadalmi erőből megteremtsék a népműveléshez az A szívük mér a közösé A tanácsterem közepén őt férfi beszélget. Németh István, hatholdas dunaszekcsői gazda éppen sorolja a népnevelőknek, amit ő tud a közös gazdaságról, a termelőszövetkezetről Az a véleménye, hogy jobb élete lenne a szövetkezetben. Mégis nehezen bir dönteni. — Én eddig független ember voltam, és ott nekem parancsolni fognak — mondja ki a fő ellenvetést. Vörös József tanácselnök vállára teszi kezét és azt kérdezi: — István, most tényleg nem parancsol neked senki? Akkor miért dolgozol látástól vakulá- sig, hogy amint mondod bele- vyomorndsz? Ja, a munka . . < hogy jön a tavasz és el kell vetned a magot, és ha éhes a jószág, meg kell etetned. A tsz-ben sem parancsol más, mint a munka. Ha a vezető azt mondja neked, hogy menj és csináld, s te nem mész, legfeljebb kevés egységed lesz. De akkor miből fogsz élni, ha nem dolgozol? Hát lehet munka nélkül akár így, akár úgy élni, gyarapodni? Németh István meghajol az érvek előtt és végül is azzal búcsúzik. hogy hamarosan mentája a Végső ’ — Majd ha a többi is. — hajtogatja Patócs Jenő bácsi is a félhomályos konyhában, ahol csendes beszélgetéssel üljük körül az asztalt. Ö már elhatározta, hogy belép a szövetkezetbe és állja is a szavát, de kikötötte, hogy nem akar az első lenni. Igaz, hogy most már tán a negyvenedik sem lehet, hisz Dunaszekcsőn minden nap új meg új családok lépnek a közös útra. Jenő bácsi figyeli a híreket. Tegnap még bármiben fogadott volna, hogy P. Géza nem lép be a szövetkezetbe és tessék, most hozták a hírt, hogy már benn is van. Megindultak Dunaszekcsö parasztjai a nagyüzem felé. És Jenő bácsi most már nemcsak azt mondja, hogy ő is velük megy, hanem azt is, hogy helyes úton mennek. A felvidékiek közül a szellek még nem mozdultak. Azok Jenő bácsira várnak, 5 meg rájuk. Most itt a félhomályos konyhában erről beszélget és estére a fiát várja, aki negyedéves technikus. Mit szól ő hozzá? Az asszony azt mondta, „rád bízom", nem ellenezte. A fia sem fogja. Jenő bácsi szavát, adta már és be is lép. Csak aztán jöjjenek el az elvtársak akkor is segíteni, megmutatni, hogy mint eeksMjék azt a közös jövőt. Mert ő ha belép, azt akarja, hogy menjenek is a dolgok. Úgy, mint a saját gazdaságában, vagy jobban. Mert igazában csak egyet nehéz megtenni, az enyém helyett azt mondani, hogy a miénk. Gubik .Andréték portáján is e körül folyik már napok óta a beszélgetés. Ma este is, hogy a szomszédok átjöttek és lócán, székeken körül ülik az asztalt, most is felmerül a kérdés, milyen is az amikor azt mondjuk, hogy a miénk? Az elvtársaknak teszik fel ezt a kérdést, meg azt is, hogy milyen lesz ott az öregek sorsa, na meg a fiataloké. András, a nagyobbik Gubik fiú épp most jött meg a munkából. Traktoros Palotabozsokon, az öccse, Géza meg a segédvezetője. Minden nap úgy járnak Bo- zsokra, meg vissza, ami bizony fáradságos. Ha itt lenne Szövetkezet és traktora is vl'na, a két fiúnak nem kéne olyan messzire járnia. A fiatalemberek úgy figyelnek meist, hogy a szemük se rebben. Különösen András, ő már mondta néhányszor az édesapjának, könnyebb dolog lenne a szövetkezetben, de a döntés a családfőé. Adóm bécsi, m mmrnréá most úgy robog be, mintha attól félne, lekésik valamiről. De azért nagy hangosan beszél, hogy így meg úgy, 6 már nem oda való, a földje is kevés, csak két hold, a többi bérlet. — Aztán azt sajnálja? — kérdezik tőle. — Azt csak a föld gazdája sajnálhatja, hogy nem lesz többé, aki helyette is dolgozik. Mert Szekcső most már szövetkezeti község lesz. Hol lesz hát akkor gazda, bérlő, meg napszámos? A tsz- be csak egy hold földet kell bevinnie Ádám bácsinak és mégis hat. nyolc vagy még több hold termése jut majd rá. Ahogy belép, rögtön egy százezreket vagy milliót érő vagyon részese lesz. Hát. így néz ki az, hogy miénk. És a szövetkezetben Ádám bácsi „gazdájának“ Is dolgoznia kell, ha meg akár élni. Ezt pedig csak nem míndlja tőle? És Ádt bácsi megnyugszik. Az 6 sorsával még soha nem törődött így senki. A házigazda is úgy érzi, meg a többi szomszéd is. Az ő szívük is a közös ügyé már. csak a lábuk, az nehezen lép ál a küszöbön, de hogy holnap, holnapután, vagy azután biztos átlépnek, azt már ők is tudják. tÓNASZÉKINÉ alapvető feltételeket. Gyömöl- csényben, Godisán kultúrtermet létesíteHék, fizágyon, Ba- ranyasz.entgyörgyön, Tarroson és Hegyhétmarócon pedig művelődési otthonokat építettek. Kishajmáson és Felsőmind- szenteri olyan kulturált környezetet biztosítottak a népművelés munkásainak, amely valóban méltó a kultúra ügyéhez és alkalmas arra, hogy összefogja a falu lakosságát. Bikalon is most fejeződtek be egy kis kultúrkombinát munkálatai. Az épületben helyet kap egy munkásklub, a párt és a KISZ-szervezet és a könyvtár. Nincs itt ugyan nagyterem, de felesleges is lett volna építeni, hiszen az állami gazdaságnak olyan kultúrterme van, amely megfelel az egész község igényeinek. 1960-ban Csikóstőttösön és Ba- ranyajenőn, de megvan az. anyagi feltétele annak, hogy több helyen is építsenek saját erőből művelődési otthonokat. 1960-ban 20 olyan község lesz a járásban, amely művelődési otthonokkal rendelkezik. Jelenleg 28 207 könyv van a járás könyvtáraiban. A statisztikai adatok az olvasók számának emelkedéséről tanúskodnak. Célul tűzték ki a munkásklubok szervezését. A klubélet megvalósítja az ismeret- terjesztés kötetlen formáit. Nemrég nyílt meg a gödreke- resztúri munkásklub, amelynek a felszerelését és a televíziót is a járási pártbizottság ajándékozta. Ugyancsak televíziót kapott, a bikall és mégocsi munkásklub is. Azt akarják, hogy az öntevékeny művészeti csoportok munkáját se a pénzszerzés, hanem a nevelés és az igényességre való törekvés jellemez- /.«. Ebben az irányban máris értek el eredményeket. A csoportok érdeklődéssel fordulnak a mai tárgyú darabok felé. Többen választották „Éjszaka útjain”, a „Teremtés koronája” és a „Boldogság merre vagy” című színdarabokat. A két-három napos járási felszabadulási seregszemlét májusban a festői szépségű Abaligeten szeretnék megrendezni. Úgy tervezik, hogy egy kultúrtábort állítanak fel a turistaház környékén. A Hazafias Népfront az ismeretterjesztő előadásokat olyan helyeken is megszervezi, ahol ez Ideig még nem tartottak ilyen jellegű előadásokat. Arra törekszik, hogy az alkalomszerű egyedi előadásokat mindinkább az előadássorozatok váltsák fel. A járási tanács kéthetenként egyszer fel is ajánlotta személygépkocsiját az előadónak. Ahol csak lehetőség volt rá. mindenütt megszervezték az előadóf munkaközösségeket. Szeretnék megismertetni a komoly zenével is a járás lakosságát. Úgy tervezik, hogy a komlói zeneiskolában szerveznek több alkalommal 4s hangversenyeket. Sajnos az elmúlt években a sásdi járási kultúrház sem tudta betölteni fontos szerepét, mert nem volt olyan vezetője, aki megfelelő társadalmi bázist tudott volna kialakítani. A személyi változással ez a probléma most remélhetőleg megoldódott. Ezek az eredmények mutatják, hogy a sásdi járás népművelői helyes úton járnak. A járási pártbizottság és a járási népművelési csoport egységes összefogása az úgynevezett fehérfoltokat teljesen felszámolja a járás területén. (Ilinuif
