Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-30 / 305. szám

DECEMBER 30. NAPLŐ 5 Toll seprű Mérlegen II nemzetközi fényképkiállítás anyagából Á2 év utolsó napjaiban sok felé készítenek zárszámadást, leltárt. Olyankor derül fény az elért eredményekre, de bukkannak elő a hibák, a hiá­nyosságok is. Bár a Dunántúli Napló szerkesztősége május havában indította meg Toll- seprű című rovatát, úgy gon­doljuk, nem lesz hiábavaló, ha az év végén mi is röviden mérlegeljük az eddigi eredmé­nyeket, hiányosságokat. E rovatunk nem a nyelv- tudomány műhelyéből óhajt különböző tanulmányokat kö­zölni. Távolról sem. Célunk elsősorban az volt, hogy rámu­tassunk azokra a nyelvi hi­bákra, helytelenségekre, ame­lyek oly bőségesen burjánoz- nak köznyelvünkben, a napi sajtóban, rádióban, városunk utcáin, a közintézmények nyel­vében. A kedves olvasók megértet­ték ezeket a nyelvi törekvése­ket ás gyakori észrevételeik­kel, leleplező leveleikkel nagy­ban elősegítették a tollseprés munkáját. Ennek az együttes összefogásnak eredménye, hogy városunk utcáinak kira­katai, feliratai, falragaszai ma már sokkal helyesebb szö­vegezésűéit, mint voltak a múltban. A régi táblák közül igen sok eltűnt, kicserélődött. Űj táblát kapott a Sallai utca 18. szám alatti órásüzlet is, amely­nek helytelen szövegezésű volt a cégtáblája. A .Kossuth La­jos utcában már nem érték­csökkent, . hanem értékcsök­kentett áruk kaphatók. Nem lehet már vásárolni a Jókai téri önkiszolgáló boltból sem, hanem csak a boltban vehet­jük meg a szükséges áriit: t. A Kossuth Lajos utcai kalap- üzletből eltűntek a „törhetet­len sültek", hogy helyettük megjelenhessenek a törhetet­len sapkaellenzők. A Kossuth Lajos utca 26. számú ház cse­megeboltja sem a megrende­lést szállítja már házhoz, ha­nem a megrendelt árukat. Kifogásoltuk a Városi Ren­delőintézet sokszor helytelen írású feliratait, a bíróságok gyakran nehézkes nyelvét, a diákok oktalan jassznyelvét, az apróhirdetések csodaboga­rait. Szóvátettük a szaknyelv furcsaságait Is, amikor bika helyett szarvasmarha-tenyész- apaállatot, raktár helyett fel­vonulási épületet, ablak he­lyett nyíláselzáró szerkezetet erőszakolnak rá nyelvünkre. Örömmel értesültünk arról, hogy a Nádorban már a fele­lősséget két s-el írják, a pécsi utcanevek tábláit újabban he­lyesen készítik (kötőjel nél­kül!!. és a Megye utca elején a Nőtanács mosógépkölcsön­zője sem bérelhető már ki óránként három forintért. Persze nem kell azért azt hinnie bárkinek is, hogy a sok tollseprűzés után városunk tiszta lett a nyelvi szemete­léstől. Korántsem. Van itt még sepregetni való bőven! Még a Toliseprűben is akadnak he­lyesírási vagy egyéb elírások, sajtóhibák. Ez természetes is. Ahol dolgoznak, ott hiba is akad. Az egyik most megje­lent könyvben olvastuk a kö­vetkező sajtóhibát: „X kis­asszony e tehén kétszer lép fel.” A végzetes betűcsere itt a „héten" szóval esett meg. Az egyik újságban olvashat­tuk: „A parlament mennyeze­téről ragyogó suszterek ontot­ták a világosságot.” Jóma­gunknak egy bíró mesélte el a következő, állítólag megtör­tént esetet: Az egyik bírósági tárgyalás befejeztével a felpe­res is, meg az alperes is oda- állt a bíró elé, és megkérdez­te: — Bíró úr, mit csináljunk azzal a szekér tökkel, amit magunkkal hoztunk? — A bíró nem tudta mire vélni a dol­got, elvette tőlük az idézést, amelyen ez állott: „A felperes, az alperes o tárgyaláson sze­kértőkkel köteles megjelenni^’ Csak a gépelő tévedett egy a-betű erejéig. így lett a szak­értők helyett egy szekér tök. Ha a* ezutánl toliseprűkbe is be-becsúsznak ilyenféle hi­bák, azt ajánljuk kedves olva­sóinknak, amit a középkori kódexek írói írtak a munkák végére: „Ha tévedett az író, javítsd ki olvasóT­Dr. Tóth István Miért nincs KISZ-szervezet az Dgráriában ? ANDRÉ LEONARD: „A kötéltáncos” (Franciaország) Ez a világhírű kép iskolapéldája az átlós kompozíciónak — méghozzá mesteri módon. Az igazán jó foto alapelvét — ke­véssel sokat mondani —» maradéktalanul megvalósítja. Az egyébként tán túl merev, a képet saroktól sarokig tagoló kötél vonalát nagyon szerencsésen osztják a merevitöhuzalok vál­takozó szögben futó párhuzamosai — mindezt felkiáltójelként keresztezi az egyensúlyozórúd merőlegessége, melyhez a fizi­kai törvényeknek és a veszélynek szinte fittyet hányva kap­csolódik a fő téma: az EMBER. DR. SZÁSZ JANOS (Mecseki Fotoklub) Leltározási szabályzat készül a MESZÖV-nél A MÉSZÖV főkönyvelősége egy nemrég tartott értekezle­ten elhatározta, hogy egy gyűj­teményben foglalja össze a leltározásra vonatkozó eddigi alaki szabályokat. A gyűjte­mény összeállítására dr. Lud- rovszky Miklós szövetkezeti jogtanácsos vállalkozott. Mód­szeres munkával, közérthető nyelven állítja össze a gyűj­teményt. Ezen munkásság ér­tékét és szükségességét bizo­nyítja, hogy majd minden jo­gi munkát végző szerv, bíró­ságok, ügyészségek, ügyvédi munkaközösségek, rendőrség, könyvszakértők és jogtanácso­sok kérték a részükre megfe­lelő példányszámok elküldését. Megszűnik tehát az a hely­zet, hogy a leltározással kap­csolatos jogszabályok sok eset­ben csak időrendi szempont­ból függtek ősze és előfordult olyan kirívó példa is, hogy egyazon eljárásra vonatkozóan tizennyolc helyről kellett az utasítást összeszedni. Megold­ják ezzel az eljárással még azt a kérdést is, hogy a néhol fellépő helytelen jogalkotás következtében nem jelölték meg az új jogszabály életbe­léptetésével egyidejűleg hatá­lyukat vesztett rendelkezése­ket. A MÉSZÖV főkönyvelősége részéről Indított munka tehát a leltározási és elszámoltatási feladatok megkönnyítését szol­gálja. Emeli a jogszerűség színvonalát és egyöntetűséget ad. — Kevés a fiatal — mondja Márton József elvtáns, az üzem párttitkárának helyettese. Nézzük csak! Hányán dol­goznak a gyárban? — Majdnem százan Közöttük bizonyára akad több fiatal is. Végignézzük a névsort. — Ez hatvan éves, emez negyven — mondogatják a nevek után. De van ám fiata! is köztük. Nem is egy. Kilenc olyan nevet fedezünk fel. akikre Márton elvtárs azt mondja, hogy KISZ-tagok le­hetnének. A munkájuk, maga­tartásuk alapján meg is érde­melnék, hogy felvegyék őket. Egyiket megkeressük. A ka- zánházban dolgozik. — Mit szólna, ha az üzem­ben lenne KISZ-szervezet? — tesszük fed Végh Lajosnak a kérdést. — Nagyon örülnék neki, mert akkor legalább átjelent­kezhetnék ebbe a szervezetbe. Nem kellene mulasztanom a taggyűlésekről, itt végezhet­ném a KlSZ-munkát,- de hát nincs és így csak a falumban, Basaion lehetek tagja a KISZ- nek. Ez pedig nem jó nekem, Háronillió forint felett A Pécsváradi Vegyesjaví­tó KTSZ ez évi tervéf 120 százalékra teljesítette, és mintegy hárammilliónyi, sőt ennél ,több forint értéket termelt. A pécsváradi szö­vetkezeti kisiparosok mun­kájának túlnyomó részét a lakosság részére teljesített szolgáltatások teszik. Főleg jó példát mutat Itt a kis­lakásépítő brigád, amely mór eddig is majd három­tucatnyi családi házat készí­tett el. De az ácsok és a víz­vezetékszerelők is emberü' helytállöttak. 1960-ban foly­tatják a Pécsi Kokszműnél megkezdett jelentős építé­szeti munkájukat. mert csak ritkán látogatok oda. Itt lakom Pécsett. íme az első. akivel beszé­lünk, s máris kiderül, hogy tagja a KISZ-nek, de erről még a pártszervezet sem tud. Pedig már majdnem egy éve kapta meg a tagkönyvét. Márton elvtárs tovább sorol­ja a fiatalokat, még olyan ne­vet is említ, akiről kiderül, hogy most kérte felvételét a pártszervezetbe. Tagjelölt. Akadály-e ez. hogy KISZ-tag lehessen? Nem. Sőt! — A pártszervezet feladatként ad­hatja neki, hogy beszéljen a fiatalokkal és alakítsák meg a KISZ-szervezetet. Pártfeladat­ként ilyen megbízatást is lehet adni. — Gondoltunk már rá, hogy létrehozzuk a KlSZ-szerveze- tet, de mindig azt állapítottuk meg, hogy nem lehet — mond­ja. Miért? Fiatalok dolgoznak elegen ahhoz, hogy jól mű­ködő KISZ-szervezetet hoz­hassanak létre.- Három mű­szakban dolgoznak. Ez lenne már csak az egyetlen akadály, amire hivatkozhatnának az Agrária Keményítőgyárban. Hivatkoznak is. Mi azonban hisszük, hogy a pártszervezet és az üzem vezetősége talál megoldást arra, hogy a fiatalo­kat lehetőleg egy műszakba osszák be. S akkor már nem lesz akadály a három műszak sem. A pártszervezet egyetlen egyszer, a legutóbbi taggyűlé­sen foglalkozott a KlSZ-szer- vezet. kérdésével. Akkor is igen röviden. Csak annyiban, hogy a kerületi pártbizottság felhívása alapján számbavet- ték, hány fiatal dolgozik a gyárban, akik számításba jö­hetnek a KISZ szempontjából. De bízunk benne, hogy az Agrária Keményítőgyár párt- szervezete mindent megtesz a fiatalok érdekében és mun­kája nyomán hamarosan be­számolhatunk arról, hogy KISZ-szervezet alakult az Agráriában. Egészségesen fejlődik a kulturális élet a sásdi járásban A sásdi járási pártbizottság a népművelési csoporttal kar­öltve már év közben is azon fáradozott, hogy a téli időszak­ra társadalmi erőből megte­remtsék a népműveléshez az A szívük mér a közösé A tanácsterem közepén őt férfi beszélget. Németh István, hatholdas dunaszekcsői gazda éppen sorolja a népnevelők­nek, amit ő tud a közös gazda­ságról, a termelőszövetkezet­ről Az a véleménye, hogy jobb élete lenne a szövetkezetben. Mégis nehezen bir dönteni. — Én eddig független ember voltam, és ott nekem paran­csolni fognak — mondja ki a fő ellenvetést. Vörös József tanácselnök vállára teszi kezét és azt kér­dezi: — István, most tényleg nem parancsol neked senki? Akkor miért dolgozol látástól vakulá- sig, hogy amint mondod bele- vyomorndsz? Ja, a munka . . < hogy jön a tavasz és el kell vetned a magot, és ha éhes a jószág, meg kell etetned. A tsz-ben sem parancsol más, mint a munka. Ha a vezető azt mondja neked, hogy menj és csináld, s te nem mész, leg­feljebb kevés egységed lesz. De akkor miből fogsz élni, ha nem dolgozol? Hát lehet mun­ka nélkül akár így, akár úgy élni, gyarapodni? Németh István meghajol az érvek előtt és végül is azzal bú­csúzik. hogy hamarosan men­tája a Végső ’ — Majd ha a többi is. — hajtogatja Patócs Jenő bácsi is a félhomályos konyhában, ahol csendes beszélgetéssel üljük körül az asztalt. Ö már elha­tározta, hogy belép a szövetke­zetbe és állja is a szavát, de kikötötte, hogy nem akar az első lenni. Igaz, hogy most már tán a negyvenedik sem lehet, hisz Dunaszekcsőn min­den nap új meg új családok lépnek a közös útra. Jenő bácsi figyeli a híreket. Tegnap még bármiben fogadott volna, hogy P. Géza nem lép be a szövet­kezetbe és tessék, most hozták a hírt, hogy már benn is van. Megindultak Dunaszekcsö pa­rasztjai a nagyüzem felé. És Jenő bácsi most már nemcsak azt mondja, hogy ő is velük megy, hanem azt is, hogy he­lyes úton mennek. A felvidékiek közül a szellek még nem mozdultak. Azok Jenő bácsira várnak, 5 meg rájuk. Most itt a félhomályos konyhában erről beszélget és estére a fiát várja, aki negyed­éves technikus. Mit szól ő hoz­zá? Az asszony azt mondta, „rád bízom", nem ellenezte. A fia sem fogja. Jenő bácsi sza­vát, adta már és be is lép. Csak aztán jöjjenek el az elvtársak akkor is segíteni, megmutatni, hogy mint eeksMjék azt a kö­zös jövőt. Mert ő ha belép, azt akarja, hogy menjenek is a dolgok. Úgy, mint a saját gaz­daságában, vagy jobban. Mert igazában csak egyet nehéz megtenni, az enyém helyett azt mondani, hogy a miénk. Gubik .Andréték portáján is e körül folyik már napok óta a beszélgetés. Ma este is, hogy a szomszédok átjöttek és ló­cán, székeken körül ülik az asztalt, most is felmerül a kér­dés, milyen is az amikor azt mondjuk, hogy a miénk? Az elvtársaknak teszik fel ezt a kérdést, meg azt is, hogy mi­lyen lesz ott az öregek sorsa, na meg a fiataloké. András, a nagyobbik Gubik fiú épp most jött meg a munkából. Trak­toros Palotabozsokon, az öccse, Géza meg a segédvezetője. Minden nap úgy járnak Bo- zsokra, meg vissza, ami bizony fáradságos. Ha itt lenne Szö­vetkezet és traktora is vl'na, a két fiúnak nem kéne olyan messzire járnia. A fiatalembe­rek úgy figyelnek meist, hogy a szemük se rebben. Különö­sen András, ő már mondta néhányszor az édesapjának, könnyebb dolog lenne a szö­vetkezetben, de a döntés a családfőé. Adóm bécsi, m mmrnréá most úgy robog be, mintha at­tól félne, lekésik valamiről. De azért nagy hangosan be­szél, hogy így meg úgy, 6 már nem oda való, a földje is ke­vés, csak két hold, a többi bérlet. — Aztán azt sajnálja? — kérdezik tőle. — Azt csak a föld gazdája sajnálhatja, hogy nem lesz többé, aki helyette is dolgozik. Mert Szekcső most már szövetkezeti község lesz. Hol lesz hát akkor gazda, bérlő, meg napszámos? A tsz- be csak egy hold földet kell bevinnie Ádám bácsinak és mégis hat. nyolc vagy még több hold termése jut majd rá. Ahogy belép, rögtön egy száz­ezreket vagy milliót érő va­gyon részese lesz. Hát. így néz ki az, hogy miénk. És a szö­vetkezetben Ádám bácsi „gaz­dájának“ Is dolgoznia kell, ha meg akár élni. Ezt pedig csak nem míndlja tőle? És Ádt bácsi megnyugszik. Az 6 sorsával még soha nem törődött így senki. A házigazda is úgy érzi, meg a többi szom­széd is. Az ő szívük is a közös ügyé már. csak a lábuk, az nehezen lép ál a küszöbön, de hogy holnap, holnapután, vagy azután biztos átlépnek, azt már ők is tudják. tÓNASZÉKINÉ alapvető feltételeket. Gyömöl- csényben, Godisán kultúrter­met létesíteHék, fizágyon, Ba- ranyasz.entgyörgyön, Tarroson és Hegyhétmarócon pedig mű­velődési otthonokat építettek. Kishajmáson és Felsőmind- szenteri olyan kulturált kör­nyezetet biztosítottak a nép­művelés munkásainak, amely valóban méltó a kultúra ügyé­hez és alkalmas arra, hogy összefogja a falu lakosságát. Bikalon is most fejeződtek be egy kis kultúrkombinát mun­kálatai. Az épületben helyet kap egy munkásklub, a párt és a KISZ-szervezet és a könyvtár. Nincs itt ugyan nagyterem, de felesleges is lett volna építeni, hiszen az állami gazdaságnak olyan kul­túrterme van, amely megfelel az egész község igényeinek. 1960-ban Csikóstőttösön és Ba- ranyajenőn, de megvan az. anyagi feltétele annak, hogy több helyen is építsenek saját erőből művelődési otthonokat. 1960-ban 20 olyan község lesz a járásban, amely művelődési otthonokkal rendelkezik. Jelenleg 28 207 könyv van a járás könyvtáraiban. A sta­tisztikai adatok az olvasók számának emelkedéséről ta­núskodnak. Célul tűzték ki a munkás­klubok szervezését. A klub­élet megvalósítja az ismeret- terjesztés kötetlen formáit. Nemrég nyílt meg a gödreke- resztúri munkásklub, amelynek a felszerelését és a televíziót is a járási pártbizottság aján­dékozta. Ugyancsak televíziót kapott, a bikall és mégocsi munkásklub is. Azt akarják, hogy az önte­vékeny művészeti csoportok munkáját se a pénzszerzés, ha­nem a nevelés és az igényes­ségre való törekvés jellemez- /.«. Ebben az irányban máris értek el eredményeket. A cso­portok érdeklődéssel fordul­nak a mai tárgyú darabok fe­lé. Többen választották „Éjsza­ka útjain”, a „Teremtés koro­nája” és a „Boldogság merre vagy” című színdarabokat. A két-három napos járási felszabadulási seregszemlét májusban a festői szépségű Abaligeten szeretnék megren­dezni. Úgy tervezik, hogy egy kultúrtábort állítanak fel a turistaház környékén. A Hazafias Népfront az is­meretterjesztő előadásokat olyan helyeken is megszerve­zi, ahol ez Ideig még nem tar­tottak ilyen jellegű előadáso­kat. Arra törekszik, hogy az alkalomszerű egyedi előadáso­kat mindinkább az előadásso­rozatok váltsák fel. A járási tanács kéthetenként egyszer fel is ajánlotta személygépko­csiját az előadónak. Ahol csak lehetőség volt rá. mindenütt megszervezték az előadóf mun­kaközösségeket. Szeretnék megismertetni a komoly zenével is a járás la­kosságát. Úgy tervezik, hogy a komlói zeneiskolában szervez­nek több alkalommal 4s hang­versenyeket. Sajnos az elmúlt években a sásdi járási kultúrház sem tudta betölteni fontos szere­pét, mert nem volt olyan ve­zetője, aki megfelelő társadal­mi bázist tudott volna kiala­kítani. A személyi változással ez a probléma most remélhe­tőleg megoldódott. Ezek az eredmények mutat­ják, hogy a sásdi járás nép­művelői helyes úton járnak. A járási pártbizottság és a já­rási népművelési csoport egy­séges összefogása az úgyneve­zett fehérfoltokat teljesen fel­számolja a járás területén. (Ilinuif

Next

/
Thumbnails
Contents