Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-25 / 303. szám

I Három kiló takarmányból egy kilós súlygyarapodás Ä hízók takarmányértéke*- tő képessége többféle tényező­től függ: a takarmány össze­tételétől, attól, hogy van-e benne állati eredetű fehérje is vagy csak növényi, a jószág elhelyezésétől, a helyiség hő­mérsékletétől, a jószág korától súlyától stb. Ha például a ta­karmány kukoricából, árpából A takarmány hasznosítása függ a jószág súlyától és ko­rától is. A fiatal, növekvő ser­tés jóval kevesebb takarmányt fogyaszt egy kiló súlygyara­podásra, mint az öregebb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fiatal sertés jobban haszno­sítja a takarmányt, hanem az öregebb és kövérebb sertés A sertések súlya Att. napi súlygy. Elválasztástól 40 kg-os és korpából van, a hízó nem hasznosítja teljesen, s egy kiló súlygyarapodásra több mint öt kiló takarmányt fogyaszt. Ha azonban a takarmányban van elég fehérje, ásványi anyag és vitamin, a jószág tö­kéletesen hasznosítja és keve­set fogyaszt egy kiló súlygya­rapodásra. húsa kevesebb vizet, több ener­giát tartalmaz, mint a fiatal sertésé. Az alábbiakban bemutatjuk a helyesen takarmányozott és megfelelő helyen tartott ba­con hízók gyarapodásának gyorsaságát és takarmány hasz nosítását. \ Tak, 1 kg súlygy-ra 489 gramm 2,5 kg 4178 gramm 3,0 kg 700 gramm ______^ 4,0 kg 61 0 gramm 8,4 ikg­az alacsony hőmérséklettel ma­gyarázzák. Ezért, ha azt akar­juk, hogy sertésünk gyorsan gyarapodjék és tenyésztése kifi­zetődő legyen, ügyeljünk arra, hogy megfelelő ólban helyez­zük el az állományt. Ez töb­bek között azt is jelenti: ne tartsuk őket hidegben. A hí­zók óljának átlaghőmérséklete ne legyen kilenc fok alatt. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan változott a sertések takarmányhasznosító képessé­Kuíaíóintézeteink munkájából súlyig 40—70 kg-os súlyig 70—00 kg-os súlyig Átlagban' Amintxa táblázatból kitűnik a jószág korának és súlyának megfelelően növekszik az egy kiló súlygyarapodásra felhasz­nált takarmány mennyisége Is. Ez azonban csak arra a takarmányra vonatkozik, ame­lyet a malac megeszik, mert ha hozzáadnánk azt is, amit a koca vemhessége Idején fo­gyaszt a malac táplálására és később szoptatására, akkor más képet nyernénk. Ez eset­ben az derülne ki, hogy az elválasztott malac fogyaszt legtöbb takarmányt egy kiló súlygyarapodásra, majd 100 kilés súlyig csökken a takarmánymennyi­ség, ezután pedig ismét nö­vekszik A takarmányozás gazdaságossága szempontjából tehát legjobb a hízó sertést 100 kilós súlyban levágni. A takarmány hasznosításá­nak foka függ a hizlalásra be­fogott sertések kor- és fejlett­ségi különbségétől is. Ha egy csoportban nem egyforma a hízók súlya, megtörténhet, hogy a fiatalabbak gyengéb- • ben gyarapszanak, ez pedig végeredményben csökkenti az átlagos takarmányhasznosítási fokot, A rossz helyiség és alacsony hőmérséklet is csökkenti a ta- karinányhasznosítást. A hízók egy kiló gyarapodásra télen jóval több takarmányt fogyasz­tanak, mint nyáron. Előfordult már olyan eset is. hogy a hízó 1 kg súlygyarapodásra télen el­fogyasztott 8,5 kiló takarmányt A sopronhorpácsi részlegben a cukorrépa, a takarmányrépa, az őszi árpa, a búza, a rost- és olajkender, a pannon- és tava­szi bükköny, a cikória, a tarló­répa és a somkóró nemesítésé­vel foglalkoznak. A nemesítés­ben már eddig is nagy ered­ményeket értek el. Államilag törzskönyvezték eddig a Beta K. 91 cukorrépájukat, a rózsa­színű Béta takarmányrépáju­kat, a Béta 40, őszi árpájukat. Államilag elismert növényfaj­táik: Béta 242—53 cukorrépa. Béta 242/D. cukorrépa, Béta 88 kéthasznú len. Államilag előzetesen elismert növényfaj­táik között találhatjuk a Béta pannonbükkönyt, a Béta 201 olajlent, a Béta Poly 1. cukor­répát, a Béta Poly 3. cukorré­pát, a Béta 11 tavaszi bük­könyt és így tovább. Ezen kívül több agrotechni­kai és vetőmagtermesztési módszert dolgoztak ki, többek ge,egyes fejlett sertés^nyész­tő államokban , azaz mikor mennyi takarmányt fogyasztottak a sertések egy kiló súlygyara­podásra: 1850 táján 7 kg 1900 táján 8 kg 1925 táján 5 kg (ekkor kezdték használni a hallisztet) 1950 táján 4 kg 1957 táján 3,5 kg (egyes ellenőrző állomásokon pedig elérték azt is, hogy 2,9 kiló takarmány elég volt egy kiló súlygyarapodásra.) Amint látjuk egyes orszá­gokban az egy kiló súlygyara­podásra felhasznált takarmány átlaga 3,5 kiló. Ez azt jelenti, hogy több helyen 3 kiló tö­ménytakarmánnyal is elérnek egy kiló súlygyarapodást. Ez azonban még mindig nem a végső határa a lehetőségek kihasználásának. Ezeket a le­hetőségeket kedvező feltételék között még jobban ki lehet aknázni, még tovább lehet csökkenteni a takarmány- menyiséget. Ehhez azonban az kell, hogy minden sertés- tenyésztőnek * ez legyen a célja, minden eszközét és töfekvé- sét e cél elérése érdekében használja fel. Ezzel növelheti a termelőszövetkezetben a ma­ga hasznát is, de segítheti gaz­dagabbá tenni a maga szö­vetkezetét is. koptatás ... Az itt előállított növényfajták vetőmagjait éven te körülbelül 1,1 millió hold területen vetik el, ami az or­szág szántóterületének mintegy 12 %-áf teszi ki. A sopron­horpácsi cukorrépafajták mag­jaiból évente igen jelentős mennyiséget exportálunk is. Uj poliploid cukorrépa fajtái után egyre fokozódik az érdeklődés külföldön. Fontos kísérleteket folytainak az örökletesen mono­gén és betegségekkel szemben ellenálló újabb cukor- és ta­karmányrépa-fajták előállítá­sával. A cukor- és takarmány­répa-termelés komplex gépe­sítésével is behatóan foglal­koznak. A fértődi részlegben is igen nagy munka folyik. Itt első­sorban a Hanság és a Nyugat- Dunántúl viszonyaira alkahnas növényfajták nemesítése és ezek agrotechnikájának kidol­gozása a fő feladat„ Újabb eredményeik közül legjelentő­sebb a Fertődi 29J. sz. őszi i búza, melyért- nemesítője, Be­Ahhoz, hogy szobanövé­nyeink szépen fejlődjenek, a megfelelő öntözésen kívül rendszeresen ápolnunk kell kedvenceinket. Növényeinket tartsuk tisz­tán. A rájuk rakódó por gá­tolja a légzést. Nagylevelű nö­vényeink levélzetét puha ru­hával töröljük le kétheten­ként. Havonta egyszer helye«, ha a levelek mind két olda­lát és ' szárát langyosvizes ruhával, vagy vattával le­mossuk. Aprólevelű növényeink tisz­tántartásának legegyszerűbb módja, ha havonta egyszer cserepestől kádba, mosdótálba állítva, öntözőkannából lan­gyos vízzel permetezésszerűen bőségesen megöntözzük a le- vélzetet. Növényeink beporosodott, le- vélzúgaiban a különféle állati­éi ganlbakártevők könnyen megbújnak. Hegyes fapálciká­val óvatosan tisztítsuk meg ezeket a helyeket. Pálmák re­cés leveleit ecsettel legegysze­rűbb kitisztítani. Nemcsak magát a növényt kell tisztántartani, hanem mi­vel a gyökérzet is lélegzik, a cserép külső falát is tartjuk tisztán. Évente többször suro- lókefével távolítsuk el a rá­rakódott piszkot, moszatokat és penésztelepeket. Mázas cserépben lehetőleg ne tartsunk virágot, mivel a máz gátolja a gyökérzet leve­gőzését és ezt csak kevés nö­vény bírja kd. (pl. aspidistra)! A cserepek földjének felső, az öntözések következtében tömődéit rétegét havonta la­zítsuk meg, vigyázva arra, hogy a gyökérzetét meg ne sértsük. Ez is* azért szükséges, hogy ezzel a gyökérzet légzését elősegítsük. Kiskertész. ke Ferenc 1959-ben Kossuth* díjat is kapott. Ez a búza­fajta a vörös rozsdával szem­ben is ellenálló. A fertődi ken­derfajtát 1959-ben ismerték el. Ez a kenderfajta nagy rosttar­talmával emelkedik ki. Az in­tézet mezőgazdasági osztálya ezenkívül még a sörárpa, az őszi káposztarepce és a kuko­rica nemesítésével is foglalko­zik. Az intézet kísérleti gazdasá­gában a kiváló növénytermesz­tési eredmények mellett az ál­lattenyésztés is igen fejlett. A tehenészetben a borzderes ál­lomány mellett a fekete-tarka lapály-teheneket borzderes bi­kákkal keresztezik. Az anya­juhokat kizárólag mestersége­sen termékenyítik és ezzel mindig 130 százalék fölötti sza porulati arányt~érnek el. A sertéstenyészet értékes ma­gyar-fehér és holland lapály­sertések tenyésztése mellett különböző keresztezéseket is végez. is. Ezt kutatási ej^dménvek kUonyitják és okát elsősorban l között ilyeneket: helyben ve­tésű magtermesí-és cvl'or- és akarmán-yrépánál, e repcemag­PIO Az otthon és az ember Több olvasónk kérésére a Jö­vőben részletesen kívánunk fog­lalkozni azzal a kérdéssel: mi­lyen a mai ember otthona, hogyan rendezzük be laJtásurtr kát, hogy az a legcélszerűbb, ugyanakkor művészi Igényt i* kielégítő legyen. Bevezetőben az általános elveket szögez­tük le. ÉJapjaink fejlődési üteme n fokozottan előtérbe he­lyezi az embereknek azokat az igényeit, amelyeket lakásuk­ban, közvetlen környezetükben kívánnak * megteremteni. A dolog nem egyszerű. Az em­berek igénylik az új lehető­ségeket és a legkisebb alkotás­tól is elvárják a művészi ki­vitelezést? A szépet szerető em­ber elképzelése példák illuszt­rálásával bővül, míg megte­remti lakásában azt a környe­zetet .melyben egyéni léte gyö­kerezik, fejlődik, napról-nap- ra megújhódik. Lakásunk akkor jó, ha be­rendezése alkalmazkodik az alaprajzi adottságokhoz. A berendezést elsősorban hasz­nálati tárgynak tekintjük, amely arra hivatott, hogy biz­tosítsa a mindennapi élet ké­nyelmét. Éppen ezért a beren­dezési tárgyak funkcióját nem a forma, méret, környezet vagy térbeli helyzet, hanem az ember szükséglete szabja meg. A berendezés, ha nem is teljesen független, de elkülönül minden olyan felesleges díszítő elemtől,» mely neon a használ­hatóságot tükrözi. A ma ott­honát már a világos, üde szí­nek, a leegyszerűsített formák és a kevés, de praktikus bú­tor jellemzi. Az újtípusú lakás előnyös kihasználása érdeké­ben új berendezést kell a ré­gitől merőben eltérő elvek sze­rint létrehozni. A fejlődés tör­vénye itt is hatást gyakorol. Ez a fejlődés azokon a tár­gyakon mérhető le, amelyek — más formában — a közep- 4 korban, a reneszánsz és a ba­rokk-korban is már használati tárgyak voltak; A tárgyak fejlődését, alakta­ni változását az új megformá­lás idézi elő. Ezek a szempon­tok a célszerűségben, a tárgyak méretének egyidejű csökkenté­sében jelentkeznek. A központi irányítás az űj típus kialakításában nem azt jelenti, hogy mindenkinek tel­jesen egyforma lakásban kell ól nie, s a használati tárgyaknak nem lesz változatossága — hanem azt, hogy a mindmáig használatos, konvencionális „hollandbarokk” és „kolóniáit” Stílusutánzatú . tárgyak meg­szűnnek. Olyan úivonalú típusberen- dezés^v p van szükség, ame­lyek a lakás egységességét és harmóniáját szakember bevo­nása nélkül is lehetővé tesziki valamint terjedelmüknél fog­va az időközi átrendezést és a rok variálása bármilyen szám­ban, harmonikus egységet kell, hogy képezzen. A lépés ezen Nappali szoba egy részlete. kötetlen mozgathatóságot is biztosítják. A bútoroknak nem szabad komplett ezobaberen- dezést, alkotni, hanem rendel­tetés és funkció szerint olya­nok legyenek, amelyek egy­mással esztétikai szempontból Is a legnagyobb harmóniában megférnek és belőlük bármi­lyen fajta darabot, a szükség­hez képest mindenki megvá­sárolhat. Ez azt is jelenei, hogy ki-fki megtalálhatja azokat a bútorokat, amelyek egyéni szükségletének és ízlésének leginkább megfelelnek. E búto­az úton megtörtént, s a példák követése reméljük meghozza a kívánt eredményt; Vlda Gyula Gyermek-divat A szőke dán nők elrabolják az olaszok szivét Az olasz fiatalemberek egy idő óta különösen nagy számban udvarolnak a nyaranta Olasz­országban megforduló szőke dán lányoknak. Dánia és Olasz­ország között néhány hónapja olyan élénk levélváltás folyik, hogy egy koppenhágai fordító iroda nemrégiben kizárólag Olaszországból érkező szerel» mes levelek fordítására spe« cializálta magát. <12óluk nem jeitdkeztf k el. . . Karácsony előtt néhány nappal már be lehetett nyitni a Gyermekotthon iro­dájának belső szobá­jába, hogy lássa az ember az ünnepi ké­szülődést, A szoba egyik sarkában egy­más mellett álltak az édességes csomagok, a selyempapírba búr- fkolt játékok, de még a rekamiét is bebo­rította a sok aján­dék. Mint megtud‘ukf 15 ezer forintot ha­pcit az otthon a Me­gyei Tanácstól, hogy a bentlakó 40 gyer­meknek és a megye különböző helyein családokhoz kikerült kis elhagyottaknak ajándékot vásárolja­nak rajta. Telt belőle cukorra, csokoládéra, Játékokra, — még­hozzá nem akdrho­gyan. Mert fontos a gondosság és a sze­retet is, és az már nem a 15 ezer fo­rinttól lesz, hogy mindegyik gyerek dé­delgetett álmát látja ifiszont majd a ka­rácsonyfa alatt. A felnőttek gondoltak arra is, hogy ha a kis Pisti mondjuk vas­utat szeretne, Jancsi meg kisautót, akkor nehogy véletlenül fordítva történjen. Nemcsak azok gon­doltak a gyerekekre, akiknek az a hiva­tásuk. A 26. AKÖV dolgozói úgy döntöt­tek, hogy az ő gyere­keik mellett juttat­nak valami örömet, élményt a Gyermek­otthon lakóiétól: is. 41 gyerekért állt meg a busz december i 8-án délután és ruint> a negyvenegynek Iiosz­szú időre szóló él­ményt jelentett az a vendégség, a kedves gondoskodás — no meg az autóbusz-útt amiben akkor részük veit. És az Erdőgaz­daság, a Rendőrség, a Járásbíróság is megvendégelt néhány gyeréket, sőt köny­vet és játékot is aján­dékozott nekik. A Gyermekotthonban azt kérték, hogy kö­szönjük meg az ő ne­vükben ezt o szere- tetet és figyelmet. Talán mégsem egé­szen úgy teljesítjük a kérésüket. Mind­nyájunk nevében mondurik nekik kö­szönetét. Karácsony este, amikor kigyulladnak a csillogó fenyőfák apró gyertyái, a leg- szo—orúhh a magára hagyatottság. A fid­romméteres■ lcará«. csonyfa alait álló, ra­gyogószemű, 40 gye­rek talán nem érzi majd ezt a szomorú­ságot, Mert nagyon sokan . összefogtak azért, hogy csak öröm ragyogjon az arcukon. A meszes­telepi nőtanács asszo­nyai összeszedtek né­hány iskolást, hogy kis műsort adjanak a gyerékek részére, és eljöttek, hogy együtt ünnepeljenek a kis árvákkal . Ha azt mondjuk/ hogy a karácsony a szeretet ünnepe, ak­kor nem kell pirul­nunk többé, hogy mégis vannak elha- gyottak, magányosaik•- Ner^f — ma már ró­luk sem feledkeztek el 11 > j

Next

/
Thumbnails
Contents