Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)
1959-12-24 / 302. szám
2 N A n f 0 mr/> nfSrtfWHWR W. Eisenhower visszaérkezett Washingtonba Washington (MTI) Hírügynökségi jelentések szerint Eisenhower elnök 11 országban tett látogatókörútjáról szerdán hajnalban repülőgépen visszaérkezett az amerikai fővárosba. Az andre wgi katonai légitámaszponton Richard Nixon alelnök és több más hivatalos személyiség fogadta. Az elnök kedden este indult haza Marokkóból és gépe útközben a Labrador szigetén lévő Goose Bay-ben üzem- ar- a*, lelj lel miatt három- négy edörat időzött. Világkörüti útja utolsó állo- máírin Casablancában Mohammed király, Mulaj Hasz- szán trónörökös és Ibrahim min sztérelnök fogadta. A királyi palotában a megbeszélések egy óra hosszat tartottak. A tanácskozások után a király ebédet adott Eisenhower tiszteletére. Kedden délután, a megbeszélések után egy órával a marokkói tárgyalásokról közös közleményt adtak ki. A közleményben a két államfő megelégedéssel nyilatkozott a nemzetközi enyhülésről. Mindkét fél örömmel állapította meg, hogy az algériai kérdés politikai fejleményei pozitív jelleget öltöttek, s remélhető, hogy az algériai helyzet az érdekelt felek megegyezésével, békésen megoldódik. A közleményben V. Mohammed király méltatta Maroktó szerepét az öt éve tartó algériai felszabadító harcban. A közlemény bejelenti azt is, hogy a közeljövőben imtézéj gyógyszer a tMilízis eiten a Biofil Belgrád (MTI) Dr. Jevrem Nedelkovics jugoszláv profesz- szor 17 évig tartó kutatómunka eredményeképpen a tuberkulózis elen új gyógyszert állított elő. Az új Biofil elnevezésű gyógyszer a tuberkulóti- fcus agyhártyagyulladás és a krónikus kavemáe tüdő-tbe kivételével — minden más tuberkulótikus betegség ellen sikerrel alkalmazható. Eddig harminc külföldi és jugoszláv egészségügyi intézetben próbálták ki és adagolása az esetek 88 százalékéban gyógyulást eredményezett. kedéseket tesznek a Marokkóban tartózkodó amerikai csapatok kivonására. 1963 végén minden amerikai katonát kivonnak az országból. A benszdimane-i légitámaszpontot 1960. március 31-ig átadják a marokkói hatóságoknak. Az amerikaiak összesen öt légi támaszpontot ürítenek ki. De Gaulle I960 második fe ében Ázsiában tesz körutat Párizs (MTI) A Combat vezető helyen közli: Most már több mint valószínű, hogy Egyesült Államok-beli útja és az első csúcsértekezlet után De Gaulle tábornok I960, második felében Ázsiában tesz körutat. Az ázsiai semlegeseket, elsősorban Nehmt, majd Sukarnot látogatja meg, utána pedig Japánba is elmenne. zett körút egybeesnék azza; az időponttal, amelyet De Gaulle tábornok egyik legutóbbi beszédében az algériai harcok befejezésére adott meg s ha az algériai viszály megoldódik, egyszersmind eltűnik az egyetlen érezhető ellentél amely Franciaország és Ázsia országai között fennáll. A népi Kína és Franciaország kapcsolatában a Combat szerint A lap megjegyzi, hogy a terve- I meglepetések születhetnek. A paraguayi felkelés oka és célja Peking (Uj Kína) Eduardo Cabrera, a paraguayi szabadságmozgalom egyik vezetője nyilatkozott az Ultima Hóra című brazil lap munkatársának. Kijelentette, a Stroess- ner-eljenes felkelést a Febrer- ista Párt és a Liberális Párt száműzetésben lévő fiatal tagjai robbantották kj. A paraguayi nép azért fogott fegyvert, mert hosszú ideje éhezik és a legkülönbözőbb megaláztatásokat kell elszenvednie, mig a rezsim haszonélvezői elképesztő fényűzésben élnek. A paraguayi nép egyharma- da emigrációba kényszerült, s a másfélmillióé lakosságból jelenleg mindössze egymillió lakik az országban. A diktátor körülbelül hatszáz katonatisztet is száműzött — tette hozzá Cabrera — de közülük, sajnos, csak kevesen csatlakoztak a „Május 14” mozgalomhoz. A nép helyeiéről még elmondta, hogy a paraguayi munkás napjában csak egyszer étkezik és ’különféle nyomor okozta betegségekben szenved. Stroessner bankettjeit és orgiáit azonban mindez cseppet sem teszi kevésbé pazarlóvá. A felkelők célja: azonnali földreform, a diktatúra kiszolgálóinak megbüntetése és vagyonuk kisajátítása — hangoztatta befejezésül a demokrata vezető. „Figyelmeztetem a zsarnokot és embereit, hogy minden hazafi kivégzése csak újból elveti a szabadság és a demokrácia magvait." ' 1 A'mai művész gondjai ív. A boldog ág kék madara — a művészetben Az eddig.tiKboj is *uUea> már, hogy a modernizmussá fés annak nem csupán egyikmásik áramlatával, például $ szürrealizmussal, vagy az absztrakttal) nem formai, hanem efsBsorti^n tanaim oM miatt nem úrtiint estet. Flaubert, a művészi igényesség mintaképeként ismert francia író így vélekedett erről: „Sokhangú zenekarunk van, gazdag palettánk, változatos erőforrásaink. Ami az ügyeskedéseket és fogásokat illeti, abból többünk van, mint amennyi valaha Is volt. De hiányzik belőlük a belső élet. A dolgok leikg, az írói tárgy eszméje“. Ez a' .Jelketlenség“ az önmagát túlélt tőkésrend művészetében a rendszer agóniájának tüneteként jelentkező elembertelemedés az, ami miatt a modernizmust elmarasztaljuk. De mivel a modernista formakísérletek ennek az embertelen eszmevilágnak a kifejezésére születtek, azt sem mondhatjuk, hogy a modernista „formai vívmányokat” viszont korlátlanul felhasználjuk, csak éppen megtöltjük tartalommal. Az eredetieskedá új külsődleges, formai megoldások többsége nagyon szűk Fokozódik ax irak- ellenes kampány Iránban A legutóbbi napokban fokozódott az irakellenes kampány az iráni sajtóban. —r TASZSZ jelentés szerint a ßatt el Arab térségére vonatkozó iráni „történelmi jogokról" szóló sajtóközlemények Után most már iráni katonai készülődésről is beszámolnak a fceheráni lapok. Az Ettelaat című lap hangoztatja, hogy Irán provokációs tevékenységét támogatják az Egyesült Álamok katonai körei. Kiemeli, hogy egy iráni hadihajó amerikai hadihajóval együtt teljesít járőrszolgálatot. A DPA és a Rcuter-iroda részletesen beszámol az iráni— iraki határvita elmérgesedéséről. Kedden iráni páncélos egységeket és nehéztüzérséget vezényeltek a Perzsa-öböl térségében lévő határvidékre, s megerősítették a határőrséget. Az Aurore című jobboldali lap szerint Irán az Egyesült Nemzetek Szervezete elé alkarja terjeszteni a határvitát. Kényszefpufybany tenne a szo- •ialista művész számára. A modernizmus hívei izzai érvelnek, hogy ók hozzák a művészetbe az újat. a váitoza osságot. Ezt mondják. De mit tesznek? Vagy lemerütnek a „tudatalattiba“ és ott is maradnak, ezen az egy síkom ábrázolván az ember, mint „biológiai egyed“ ösztönvilágát, vagy a látszatok felszínén evez ve lényegtelen jelenségeket igyekeznek a naturalizmus mikró6zkópján keresztül lényegesnek láttatni, vagy kiragadják az alkotás sokoldalú folyamatából az absztrakciót, annak is csak egyik, az általánosító oldalát, és annál megragadnak, nem mennek tovább. Az áramlatok sokaságát tekintve, zavaros tarkaságot látunk, de ha ebből a zavaros léből kihalászunk egyet ezek közül az „egyedül üdvözítő“ áramlatok közül, rögtön szembetűnik az ügyeskedéssel álcázott gandolaittalamság, az egysíkúság, számpia sivárság. A mai, a valóban modern, szocialista művész ezzel az egysíkúsággal Mm elégedhet meg. Mivel nem, menekül a való élettől, hanem maga is részese az élet formálásának, az élet jelenségeinek minél teljesebb átfogójára törekszik. A lényegest keresi, nem a lényegtelent, ezért az ember ábrázolásakor is legfontosabb számára a tett. A ki sem mondott, a társadalom számára tehát töbfaé-kevésbé lényegtelen gondolatok és a tűdét mélyén lezajló folyamatok pedig csak annyiban érdeklik, amennyiben az ábrázolt hős tetteit motiválják. A v«ló életben található jellemek sokfélesége, a társadalmat alakító tettek és jelenségek ép ezek egymáerahatása olyan sokrétűséget követel a művésztől, akár a pzó, akár a színpad, akár a fiimszalag, a fepték vagy kő nyelvén fejezi fcá magát — ha a való életet akarja ábrázolni — hogy nem í wee4«tanMiMUHi»mMwwwwwtMtnw«mm«WM«MwwwHHw«www>ww. IKINÄ, a nagy, tettek és sztiintj tmhttek ersaánja A Mijün víztároló © építkezésén Szeptember 27-én a pekingi főpályaudvarról vonaton in- dúltunk a mintegy 100—120 km-re lévő Mi-jUn-i vízierü- mű építkezéséhez. Ellentétben Közép-Kínéval, ahol 500 éve nem tapasztalt szárazság vau, itt a sok nyári előzés következtében mindenütt sok a talajvize* terület. Az őpzj mezőgazdasági munkák azonban sürgetnek, szántani. vetpi kell. Bizony, itt még a traktor is csődöt mondana. Nem is traktorra! szántanak. Bivaly Jiuzza a* mezítláb tapossa utána a sáros földet a paraszt- A szárazabb helyeken gyakran még ló, szamár, vagy tehénvontatta f«elfte hasítja a barázdáltat. Minden tenyérnyi helyet megművelnek: a töltések oldalak a pályatest két oldalán húzódó vasúti területeket is. Ahoi nem fér el az éke, ásóval, kapával forgatják a földet. ?n- nek a szorgalomnak köszönhető, hogy ma már napjában háromszor ig kerül rizs a falusi dolgozó asztalára — pedig 10 évvel ezelőtt gyakran főtt kukoricára js alig _ tellett. A szárazság és az árvíz felváltva sanyargatta a kínai parasztot a fötdesurak embertelen kizsákmányolásán túl. Minden eszközzel régivel és újial hallatlan szorgalommal S lolvoznak, mert önnél kézzel- eghatóbban még nem volt az övék a termés, mint a felszabadulási óta. A Mi-jün-1 víztárolót 1*68, szeptemberében kezdték építeni. A Fei és Qsau folyókat kellett lázárai, melyek mintegy 15 000 négyzetkilométer terület vizét gyűjtik össze. Sdk szenvedést okozott ez a két folyó évszázadokon át a kömy% lakosságának. A gyakori árvizek egész falvakat vittek el. Mocsaras árterületei a járványok ezernyi fészkei voltak. Szárazság idején pedig — amikor a legnagyobb szükség lett volna rájuk — jórészt kiapadtak. Most hét völgyet elzárva összegyűjtik a vizét és az ember szolgálatába állítják egész éven keresztül. Az árvízveszély elhárításán kívül öt fő funkciója lesz a víztárolónak: 1. Hajózhatóvá teszi a folyót, 3. vHIamnsenergiát termel, 3. 4 millió mu (kb. 506 ezer hold) terület öntözését teezi iehetővé. 4. segít a város vízellátáséban, 5. halgazdálkodás. Szerintünk, magyarok szerint lesz még égy hatodik funkciója ie: A víztároló körül nagyon romantikus, érdekes rgjzű kopasz hegyek húzódnák. Egy részüket már be- fásltották. A környezet néhány év múlva olyan festői lesz. hogy lelki szemeinkkel már láttuk az Üdülők, szállodák, villák egész sorát a mi Balatonunkhoz hasonló nagyságú víztároló tó körül. A tóban mintegy 4,1 milliárd köbméter víz yan. A víz felülete 260 négyzetkilométer. A főgát hossz« az alánjánál 166 m. majám 1600 m. Maga*. sága 66 m. Az erőműhöz a lő- eg; gát melletti hegyen keresetül ess fürt alagúton át vezetik a vi- a I sset, A tó területéről 65 falu 56 000 lakosát kellett kitelepíteni, akiket a környék népi kommunái fogadtak be. IVfagát az építkezést regényírónak kellene leírnia. 210 000 ember (műszakonként 70—70 ezer) építi éjjel-nappal. Az építek jelentékeny része a környező kommunákból kerül ki. Saját dolgozóikat maguk a kommunák élelmezik, a szerszámokat (lapát, nsákány, kétkerekű taliga) is a [kommunák adják. Az egyes kommunák brigádjai versenyeznek egymással. A verseny állását a brigádok különböző színű záazlai' mutatják. Amint magasodik a gát egy-egy szakaszon, úgy emelkedik a reáia tűzött zászló, Bs milyen szégyen a legalacsonyabban álló zászló brigádjához tartozni. Amikor odaértünk, a távoli hegyek körvonalán megjelent a váltásra érkező emberek liba sora. Lehettek még vagy 1.5 órányi távolságra. A lemaradt brigád tagjai észrevették őket. Előhozták s kommuna ..zenekarát”, egy nagydobot, egy cintányért — se zenekar gyorsuló ütemére gyorsított léptekkel ment a munka. Taktusra futottak az emberek, pedig a* önérzeten Öntudaton kívül nem hajtotta őket senki. A „zenekart” felváltva kezelték. Számunkra első pillanatra döbbenetes volt. Előfordult, hogy a rakodók csak 2—8 lapát földet tudtak egy tangóra dobta. Hogy 'ka r essék az ütemből, ezzel futó a tallgáp a gátra.;.; És centi méterről centiméterre emelkedett a zászló. Behozták a lemaradást a váltás érkeztéig- Majd izzadtan, de derűs arccal ülték körül a forróvlzes üstöt, aho} a teájukat fogyasztották. Teg mellett beszélgettünk velük. Hogyan bírják? Miért teszik? Nehezen értették meg a kérdést. Majd elmondották. Ha tudnánk, mennyit szenvedtek évszázadokon át a két átkozott folyótól __ Mennyivel nehezebb volt védekezni a megvadult ár ellen. Milyen szomorú volt menekülni az elöntött falvakból... S mily nehéz szívvel települtek vissza évről évre ,,. Sf most e két folyó megzabolázva, megbilincselve engedelmeskedik nekik, a* embereknek! A* idén már — a sok esőzés ellenére nem volt árvíz. Nyugodtan építhetik a kommunák falvait. Ép világítani la fog nekik a víz. Bővebb táplálékot nyújt majd rizsben, halban, zöldségfélében. Ml mindennel kárpótolja máris, hát még a jövőben őket. Vem is olyan sokára... íme, néhány »számadat: A kormány eredetileg 1960- ra tervezte az építkezés megkezdését. Az 1958-as „nagy előreugrás" eredményei azonban lehetővé tették a munka korábbi megkezdését. Az elő- kéezületi munkák tervezett, ideje 1—2 év. Az építés idejét »-4 évre tervezték, b a gátak még az idén — egy év alatt — elkészülnek; A többi gát, az erőmű alagútja már készen vannak. A íőgátcm mintegy 20 m emelés van még hatra. A víztárolóban már emelkedik a víz, s a festői környezetben hatalmas űj tó körvonalai rajzolódtak ki Kína térképén. A tó még névtelen. A névtél«i hősök élő szimbóluma. A munkálatokat központilag az össznépi kownány ép Peking város tanácsa irányítják, hogy minden szükséges szakmunkaerőt, anyagot, gépet, eszközt idejében megkapjanak. 1000 műszaki „káder” vezeti közvetlenül az építkezést, akik azonban 1 hónapot fizikai munkán is eltöltenek. A kézi munka mellett exkavátorok, teherautók, tranaa- portörök ja dolgoznak. A* egy „Ichtyoeaurus0. főre eső napi munkabérátlag* 7 rnao (6.02 Ft). Ez a kínai viszonyok között te alacsony átlagkereset a nép» kommunák önkéntes munkájával együtt számított átlag. A tények és számok láttán, a hangyaszorgalmú, lelkes (Folytatjuk.) inai ie .dlaritpye: -i.vatos iramlat mellett. „Nem a kin ÜHifitgrolt, hanem a korlátlan fogalma az, ami megfelel a i ttalitmursnak" — mondja Brecht, s így igaz, mert korlátlan és határtalan a való élet ig, ábrázolása sem szorítható a sémák szűk ketreceibe. Jellemző. hogy éppen Brecht színpadi újításaival gyakran érvelnek a modernisták, mintegy vei- ■ gazolva az öncélú formákérr st, holott a brechti újításokat éppen az jellemzi, hogy a valűj ham új, a szinte már „direkt agitációnak“ tekinthető gondolati tartalomhoz kereste meg az ennek kifejezésére alkalmas új formákat. A Szovjetunióban a szocialista realizmus problémáiról folytatott viták egyik legfontosabb motívuma éppen annak a vádinak az alapos cáfolata, amellyel a modernizmus hívei illették a szocialista realizmust; hogy tudniillik elszürkitík a művészetet» ellensége az alkotói igényességnek, néhány témára szűkíti az irodaiam lehetőségeit. Lehettek hibák a gyakorlati kultúrpolitikában, mint ahogF voltak is, de azt csak rosszán- du lattal lehet a szocialista realizmus számlájára írni; Már 1934-ben, az első szovjet író- kangreejsauson ezt mondta Zedánov: „A szovjet írók o korszellemnek megfelelő müveket, olyan müveket írjanak) amelyekből kortársaik tanulhatnak, s amelyekre büszkék lehetnek majd az eljövendő nemzedékek’!, 1948-ban pedig Muradeli operáját bírálva figyelmeztette a zeneszerzőket1 nem szabad énekeseink lehetőségét fiU vagy kétharmad oktávra korlátozni, ha gzok két egész oktávot tó elbírnak. A művészetet nem szabad elszegényíteni“. Más az, hogy a part útmutatásaiból sekélyen en gondolkodó félte- hetségefc csak annyit tudtak kiszűrni magúknak, bogy tré- hány követelmény betartásába3 „birtokon belül" maradhatnak a művészetben. Majakovszkij már akkor kigúnyolta ezeket az ál-szoeiatósta és ái-realista művészeket, akik létrehozták a „tökkomemb“, azaz a „tökéletes kommunista ember“ P8' pírfíguráját.Pártunk Vff. kongresszusán fs sqk —r a művészek száma** tó feltétlenül megszívlelendő útmutatás hangzott el a vale életről. Kádár elvtárs példám záróbeszédében említést tett e boldogság kék madarának irp' dalmi szimbólumáról, ezzel y lusztrálva, hogy a kommunisták is elsősorban emberek, de olyan emberek, akik mélyef érzik és tudják, hol a helyük a társadalomban, azaz Kádáf elvtár8 szavaival: „A kommunista csak úgy tud boldog Ifi*' ni, ha minden dolgozó emberrel együtt lesz boldogA? Ilyen ember ábrázolása a szocialista realista művészet egt/y1 legfontosabb és legszebb f6’’ adata. Ez az ember nem nem „bólédé nem ií giel egyed“, ...... „tökkomemb“, hanem valód* ember, a Gorkij módjára naál' betűvet írt Ember. I kommunista ember ___„____........_________ meghatározását a művészek ,s mű nk« láttán kínai háziga*- magukénak érthetik. Akkor te dáink alig tudtak lebeszélni arról, hogy magunk is lapátot, taligát fogjunk s legalább egy kevéssel hozzájáruljunk e hatalmas műhöz, Ehelyett az építők a maguk ácsolta egyszerű motoros kishajókon körülvittek bennünket n tavon. A Balaton nagyságát megközelítő víztárolón fél napnál hosszabb ideig tartott az út. A többi gátakon is ott lengtek a vörös, sárga lobogók, a természeti erők fölött győzedelmeskedő ember diadaljelvényei.., ha nem tagjai a pártnak. Ne”1 vallhatja magát művésznő« akt tehetségét nem a társad”' lom, az egész emberiség szol' gátatába akarja álíítani. * igazi művésznek szűkéégkóP' pen hátat keil fordítania 11J •ember-ellenes, tAnaoda!01*1" ellem« tendenciáknak, lyék a moderni/muslvin ' tartalmi élemként, töményff jelentkeznek. Az életet igen Iá. a fejlődésben, szüntelen b»'f dósban hívő, a boldogeáa ke ^ az egész társad’,otT1' mai együtt kereső műyó*2^ íeiezh'-M csak ki a mi mai v® lóságunkat. (Folytatjuk) Mészárat Fete**
