Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)
1959-12-23 / 301. szám
W59. DECEMBER 23. NAPLÓ 3 A bolgár ipar és mezőgazdaság bárom év alattteljesiti az ötéves tervet Szófia (MTI). Megnyílt a bolgár nemzetgyűlés rendkívüli ülésszaka. Az első napirendi pont előadója Ruszi Hrisztozov, az Állami Tervhivatal elnöke ismertette a Bolgár Népköztársaság 1960-as évi népgazdaságfejlesztési tervét. Ruszi Hrisztozov elmondotta, hogy 1960-ban a bolgár ipar össztermelésének értéke eléri a 44 770 millió levát és 1959- hez viszonyítva 15,3 százalékkai lesz magasabb. Ez azt jelenti. hogy az ipari termelés a harmadik ötéves terv irányelveiben meghatározott szintet már 1960-ban eléri és az ipar területén az ötéves tervet 1960-bán, vagyis öt év helyett három év alatt teljesítik. A mezőgazdaság területén Bulgária 1960-ban ugyancsak hatalmas léptekkel halad előre, a mezőgazdasági termelés értéke az 1959. évi 18 520 millió leváról 24 450 millió levára emelkedik, vagyis 32 százalékkal. Mivel azonban a harmadik ötéves terv irányelvei 1962-re, a tervidőszak utolsó évére eredetileg 20 500 millió leva értékű mezőgazdasági termelést irányoztak el, a bolgár mezőgazdaság, akárcsak az ipar. még 1960-ban, vagyis három év alatt teljesíti, sőt tűi is teljesíti az ötéves tervet. A nemzeti jövedelem gyons- ütemű emelkedése lehetővé teszi a beruházások összegének nagyarányú emelését. Az állami összberuházások összege 1960-ban eléri a tíz milliárd levát az 1959. évi 8 370 millióval szemben. A nemzeti jövedelem az eredeti ötéves tervben előirányzott átlagos évi 8,5 százalékos emelkedéssel szemben 1960-ban 21 százalékkal emelkedik és eléri a 108 409 millió levát. Készülnek az 1960. évi községtej lesztési tervek Baranyában az idén 11 kilométer út, 70 km járda, öt új cultúrház, 3 orvosi rendelő és 3 tanterem épült a községfej esztési terv keretében. Ezen rivül 11 község villamosításé hoz járultak hozzá, 8 km útfelújítást és 7 km villanyhálózat-bővítést fedeztek a köz- .égfejlesztési alapból. A lakosság összesen 2,2 millió forintot adott saját hozzájárulásként a községek fejlesztéséhez. Ezekben a napokban ugyancsak a lakosság széleskörű bevonásával készülnek az 1969. évi községfejlesztési tervek. A pécsi járásban ez a tevékenység az egész évi munka összegezését jelenti. A tanácstagok ugyanis év közben feljegyezték a választóik részéről felmerült kívánságokat és ezeket most az újakkal kiegészítve, falugyűléseken, kibővített végrehajtó bizottsági üléseken Csökkenlik-e a munkaegység érlékéi az új belépők? Néhány éve még ebben a hitben élt termei&zövetteze- teink tagságának egy -,t07 Azóta már sokan megv:atím látták a véleményuket Am még ma is akadnak olyanok akik — noha elismerik, nog> fLheTmtoden bemek joga van, ® a mi gazdálkodásnak u vá kell válnia a falval^ {el kicsit fájó érzéssriemebk f a kezüket az «J szavazásakor. Meg győződve arról, W “J tagokkal csökkeni fog a részé Kedés mértéke. ... Kétségtelen, az uj belépők nemcsak örömet, friss erőt, és más jót jelentenek egy so éve összeszokott tsz-kózosseg számára. A gond is jóval nagyobb lesz, hiszen fel kell ritani a tervet, több emberért kell felelősséget vállalna stb. Mégis jogos a kérdés; vajon íenntartható-e az a vélemény, hogy az új belepok miatt szükségszerűen csökken munkaegység értésé. ]Vem csökken Kérjünk választ az if ÄbäfSS“ ffi as*’“»Ä-S: to i. Sgy jövríelmr. « ; £ «ert <*"»«"ÄSven forint volt egy mu egység értéke. A télen és fJC^rartóe belépők A°^ot^JéteZám 92Békjrbe' „d+ a földterület pere duzzadt, a ioiu ^ dig 1240 holdra (908 ho ^sak„ tó) nőtt. M* tagra, tíz hold szántó jut egy tsz-ben —• itt sem ^ ^enyű. Nem várta ro» Mégis, lehintett ut a tagságon ahogy a Tartós Béke Tsz ond- Szabó Géza könyv mUnja — 40—44 f^^rezámadás- kaegyseget oszt z kor. Pontos «^„^laran- tud mandam, de ezt tálja. A Tart« Bé*e.ef^g gg osztott földjáradékot A 77öSzegf 3 "ortnt 10 ki. Ez az összeg munfillérrel *^tót a tsz volt kaegyseg ertéxe . * tehát íegközépparaszti ^afi{1ért kap- alább 43 formt 10 W-ert^ ^ nak, bár 47 egy kezdő lőle. Szép summázna minden tsz számára, v® lévg társa hasonló helyzetben levő Igaz, ez még nem ötven forint. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az ötven forintot milyen körülmények között érték el tavaly. És azt sem, hogy nem októberben volt a zárszámadás, hanem január közepe táján lesz. A gazdasági év tehát „megnyúlt” két hónappal. Erre a Tartós Béke Tsz tagsága sem számított Ha nem így történik, az egy munkaegység értéke elérhette volna az ötven forintot. Ezzel eljutottunk a kérdés lényegéhez. Immár bebizonyosodott, hogy a jövedelem nem csökken szükségszerűen az új belépőkkel. Ügyes és okos gazdálkodással el lehet az előző évi magas osztalékot érni. Ha jól gazdálkodnak Ügyes és Okos gazdálkodással... Mert nem az égből pottyant a 43—47 forint! Keményen meg kellett dolgozni érte! Ahogy László elvtárs, a tsz agronómusa mondja, sakkal nehezebb volt megszerezni mint tavaly az ötven forintot. S hogy elérték, az állattenyésztésnek köszönhető. Elsősorban erre specializálták magukat, s a hízott sertések és marhák árából több mint négy- százezer forintot vágtak zsebre, 32 ezer forinttal többet, mint számították. „Mindez szép” — halljuk a kétkedők hangját. „De azt is mondják meg nekünk, hogy mi a 43—47 forint ára. Nem az lesz-e, hogy jövőre alig tudnak osztani, mert a vezetőség most mindent kiad, s jövőre nem marad semmi sem? Volt-e beruházás egyáltalán?” Jogos kérdés, de egyértelmű a válasz is: nem olyan a tsz vezetősége, volt beruházás jócskán, nem osztják ki a jövő évet. A szövetkezetnek 121 szarvasmarhája (38 tehén), 179 sertése (41 koca), 154 birkája (138 anya), és annyi takarmánya van, hogy szűkölködés nélkül elég lesz az újig. Saját erőből bővítették az 50 férőhelyes sertésólat 110 férőhelyesre, építettek nyári szállást a teheneknek és juhoknak, renováltak öt istállót, építettek egy kutat stb. Ezt mind egy fillér hitel felvétele nélkül tették! A tsz-vezetősége tehát előrelátó, amit az a tény is bizonyít, hogy Univerzál traktor vásárlása, halastó létesítése, 20 vagonos kukorica- góré, 20 férőhelyes sertésfiaz- tató építése és más egyéb beruházás szerepel a jövő évi tervében. Nem csekélység! Magyar László megtárgyalják. Több község — gy Baksa, Kővágószőlős — la- cossága a helyi párt- és társa ialmi szerveket is meghívja . alugyülésekre. Gerde, Velény Nagykozár, Kacsóta jelente társadalmi munkát is felaján lőtt a jövő évi községfejlesz tési tervek valóraváltásához Nagykozárban a felajánlásokról a tanácson nyilvántartást vezetnek és a bejegyzett társadalmi munkát a gazdák aláírásukkal látják el. A mohácsi járásban a tanács tagok a körzetükben tartott kisgyűléseken számoltak be a községfejlesztésben idén végzett tevékenységről és kikérték a választóik véleményét az 1960. évi tervekhez. így Bár község lakossága az idén épült törpevízmű hálózatának kibővítése, Székelyszabar az iskola két-tantermes bővítése, Kis- nyárád és Lanycsók a két községen átvezető bekötőút építése mellett foglaltak állást. Dunaszekcsőn 86 000 forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel a lakosság. A pécsváradi járásban, ahol a jó előkészítés eredményeként, már valamennyi község megszerkesztette és a járási tanácshoz továbbította a terveket, nagy visszhangra talált a községfejlesztés fontossága a termelőszövetkezetek részéről. A termelőszövetkezeti tagoknak a községfejlesztésra jutó átlag« egységnyi hozzájárulása eléri a maximális 200 forintot. Általános tapasztalat a megye valamennyi járásában, hogy a lakosság szívesen vesz részt a községfejlesztési tervek elkészítésében, mert amint az erről tanácskozó gyűléseken számosán elmondották: a tervek megvalósításában az eddigiek során igen jó tapasztalataik vannak. %élafié a vzilwiz-gycU&an Az elmúlt napokban huszonhárom kisgyermeknek küldött meghívót a Pécsi Szikvízgyár, hogy a Télapó ajándékait átvegyék.; A vidám arcú kisfiúk és kislányok izgatottan várták a Télapó érkezését. Ki-ki versikéjét, köszöntőjét gyakorolta. Csorba Gyurika, négy éves kisfiú hangosan szavalta: „Télapó bácsi a világot járja, Sötétben lépeget, nincsen lámpáskája; ■,« Egy hatalmas asztal tele ajándékkal. Minden játék mellett egy csomag is látható, tele cukorral, csokoládéval, mandarinnal. A Télapó kedvesen nézi az örömtől sugárzó gyermekarcokat, köszönti az ünnepeiteket. Előveszi mindent- tudó, nagy, pir« könyvét és felolvassa belőle a sok jót és persze rosszat is, amit egy éven át feljegyzett a gyermekekről. Az ajándék-átvételkor sok Ígéret hangzik el. A Télapó megcirógatja a gyermekarcokat, majd búcsúzik kis barátaitól, Elmegy egy évi pihenőre, de megígéri, hogy továbbra is figyelemmel kíséri a gyermekek útját. A gyermekek örömtől pirosodó arccal kiáltják utána: — Viszontlátásra, kedves Télapó, jövőre is jöjj el, nagyon- nagyon várunk! Szijj Istvánná Igaz emberek %ok szó esik mostanában arról, miképpen legyenek a kom- v-7 munisták a szó igazi értelmében vett emberek, hoaJan legyenek egész emberek? Sokan beszelnek erről, a kongresszus óta különösképpen. Kommunisták és pirtonn.vuuek nondják el véleményüket erről a kérdésről Az egyik nötiges szusi küldött elvtárs mondta el, hogy a maga részéről az •gyík legfontosabb és legszebb fe'adatána-t tekinti, hoQi, a \ Jvőben még inkább mint eddig, igyekezzék mindenben j .szerint cselekedni, ahogyan a kongresszus állást foglalt: gazi, emberséges ember módjára. Azt, hogy milyennek kell lennie a kommunistának, az emberek nemcsak az eszükkel, de a szivükkel is megértették. Kádár elvtárs a kongresszuson így határozta meg ezt: „A kommunistáknak nem kell semmi másnak lenniük, mint a többi ember, nem kell különlegesnek lenniük — csak embernek a szó igazi értelmében.’' Ez a megfogalmazás szinte beleivódott az emberekbe. Az emberek józan esze és szívük szerinti megfogalmazd ez. Ezen túl a kongresszus meghatározta azt is, hogy mii is jelent „egész embernek” lenni. Azt hiszem — mondta Kádár elvtárs — nem hihetünlc annak az embernek, akt azt állítja magáról: azért lett kommunista, hogy szenvedhessen a népért. Nem hiszem, hogy normális emberi ésszel és érzéssel bárki rá adná a fejét valamire csak azért, hogy szenvedhessen. A kommunisták emberek. Meggyőződésem, hogy az íróknak és költőknek van valami igazuk, amikor azt mondják, minden ember a boldogság kék madarát űzi. Úgy gondolom, nekünk sem kel1 szégyellnünk azt, hogy a kommunisták egész emberek, még ebben az értelemben is, saját boldogságukat kereső emberek. Gondolkodjunk csak: mennyire igaz mindez. Mennyire igaz az, hogy nem vagyunk mi különleges emberek. Nem vagyunk mi sem felruházva különöleges tulajdonságokkal. Nem kaptunk mi sem a párt soraiba való felvételünkkor különleges emberi tulajdonságokat, amelyek automatikusan kiemelnének bennünket a többi ember közül. Egyszerűen emberek vagyunk, akiknek meg kell küzdeniük azért, hogy helytálljunk a mindennapi életben. Nem vagyunk „kiválasztottak”, nem vagyunk csalhatatlanok. Emberek vagyunk, akiknek sokat kell tanulniuk azért, hogy eligazodjanak az élet bonyolult kérdései között. És nem vagyunk az élettől visszahúzódó remeték. Szeretünk élni. És éppúgy, mint a többi ember, mi is tervezgetünk. Mi is szeretnénk holnap jobban élni, mint ma, mi is büszkék vagyunk a gyerekeinkre és úgy tervezzük, hogy ők már sokkal jobban élnek majd, mint az apjuk, és azon törjük magunkat, hogy biztosítsunk nekik majd. szebb, jobb, boldogabb életet, örülünk mi is az életnek. Szeretünk nevetni, boldogok vagyunk, ha a családunknak örömet szerezhetünk. Emberek vagyunk. Nem, lenne hát különbség köztünk, és a csak önmagára gondoló, individualista gondolkodású emberek között? Mi individualisták lennénk? Szó sincs róla. Nagy különbség van a kettő között. Az individualista, az önző ember mindenek fölé helyezi a maga boldogságát. Ha keU, letipor másokat, csakhogz a maga életét jobbá tegye. A kommunista ember csak úgy tud boldog lenni, ha minden dolgozó emberrel együtt lesz boldog. Óriási különbséget takar ez a tény. Az individualista jóízűen tud lakmározni akikor is, ha mások éheznek mellette. A kommunista ember szájából kifordul a falat, ha látja, hogy mellette éheznek. A kommunista csak a mindenki boldogságával együtt találhatja meg a maga boldogságát. így képzeljük el mi az egész embereket, az emberséges embereket. Ezeket az elveket örömmel fogadták az emberek. Kommunisták is, pártonkívüliek is. De ezek az elvek igen sokra köteleznek is bennünket. Egyik elvtárs mondta: most aztán figyelnek majd bennünket minden oldalról, így élünk-e? És egész biztos, hogy számon is kérik majd tőlünk, ha hibát látnak ebben a dologban. Igen, ez egészen biztos, hogy így van. De jól van ez így. És nem szabad sajnálnunk az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy életünkkel, magatartásunkkal, emberségünkkel, jellemünkkel, a köz ügye iránti ' fáradozásainkkal kiérdemeljük az emberek igaz, őszinte bizalmát. Szorgalmas emberek okos gyülekezete — Elnök elvtárs, Pécs keresi telefonon! — szól Dudásné Rótt Antalnak, a fiatal tsz- elnöknek. Maris eleven, gyors megbeszélés, és hamarosan kész a megegyezés. Kijönnek Pécsről, aláírják a kötést és máris újabb fontos tényezőiéi gyarapodott a termelőszövetkezet. De hiszen szüksége is van a véméndi Uj Tavasz Tsz-nek arra, hogy egy fiatal, erős kéz rendberázza a szénájukat. Mert az előző vezetés alaposan a nyakára lépett egy és más dől„Saját termésű" citrom ügy áll ott a szoba közepén, hogy az utcáról is jól látható. S rajta temérdek citrom. Decemberben, hidegben és Siklóson sárga, érett citrom a fán. Ezt érdemes megnézni. — Ugyan ki küldte magukat — fogad Károlyi Elekné, az óriási citromfa tulajdonosa. Hát kell bennünket küldeni, amikor az a citromfa már az utcáról csalogat? Aztán bemegyünk a lakosztályába, mert ennek a fának külön szobája van. Nagy szoba és * szekrény, asztal, szék, .mind a falhoz lapul, hogy helyet adjon az idegen vendégnek. Felveszem az adatait. Született 1929-ben — magról. Az első gyümölcsöt kilenc év múltán szüreteltek róla. Törzsvastagsága tíz centi. Magassága három méter és a terjedelme beborít egy háromszor három méteres szobát, de mint mondják, nagyobb is lenne, ha a hurcolko- dásoknál nem törnének le az oldalágai. Mert a veterán citromfa minden évben kétszer hutcolkodik. Kiviszik a szabadba mihelyt beáll a meleg idő. Ilyenkor a nagy láda alá görgőket tesznek és úgy jut el — fáradság« mun kával — a nyaralójába. A szoba hideg Még kabátban is fázunk benne, ám a fa jól tűri. Megszokta már. Csak egyszer — 1942-ben — kellett fűtött szobá- ■ ba vinni, amikor zord időjárás volt. Nyáron naponta két vödör vizet is „megiszik” s ha nagy a forróság, szárazság, még a leveleit is locsolgatják. Meg is hálálja a jó bánásmódot. Mióta „nagykorú” lett, állandóan ad termést Volt már, hogy 160 érett citromot is nevelt egy esztendőben: Most is van rajta vagy hatvan olyan gyümölcs ,amit le hehetne szedni és alkalmas a felhasználásra. És mennyi apró termés, idei, kis zöld citromocska, jövőre érik majd be. mert a citrom beéréséhez két esztendő szükséges. Már a „testvérek” is nőnek. Négy citromfa nevelkedik az előszobában. Nyolc évesek és jövőre már teremnek! goknak és olyan laza volt a munkafegyelem is, hogy hovatovább a trécselés lett a munkaegység. Zúgtak-búgtak is a tagok — legalábbis a becsüle- tesebbje — míg aztán az illetékes szervék pontot tettek a problémák végére és azt javasolták a tagságnak.: válasz- szatok új, keménykezű, jó szak embert elnökül. Javasoljuk: Rótt Antal legyen az elnök. Ennek már hovatovább hat hónapja. A fiatal elnök nyugodtan, megfontoltan fogott a munkának. Amikor megbizonyosodott arról a szakszerűtlen, kapkodó gazdálkodásról, amely addig jellemezte az Uj Tavaszt, gyökeres fordulatot javasolt: — Nem topoghatunk egyhelyben, az elavult, szakállas módszereknél. Nekünk példát is kell mutatnunk és vonzóvá is kell tenni a közöst! — mondotta az első vezetőségi ülésen. Bátram, következetesen új embereket javasolt ide is, oda is, a becsületes, a termelőszövetkezethez hű régi elvtársakat pedig megerősítette feladatkörükben. így Dudásné elvtársnőt, aki kiváló szakembere a sertéstenyésztésnek, megfelelő létszámú brigáddal erősítette meg, ahol Dudásné nyugodtan kihasználhatja nagy tapasztalatát és szakmai tudását. — Építkezzünk, van megfelelő anyagunk, bontani is tudunk, ha szükséges, legyen az építkezésünk gyors, célszerű és olcsó — adta ki a felhívást az elnök. És sorjában jöttek a jobbnál-jobb javaslatok, ötletek. Az emberek szinte egymást licitálták túl az ötletekben ,mert hiszen a sajátjukról z közösség vagyonáról volt szó. így épült fel a Ö0 000 forintos hatalmas kukoricagóré, átalakítottak egy istállót borjúnevelőnek, emellett két nagy baromfiól, mintha csak a „föld böl nőtt volna“ ki, Igenám, a baromfiólak nem üresek. Nemes törzzsel, Leyt- hornokkal telepítették meg a tsz-tagok a fiatal, szakember elnök javaslatára. És a ma 565 darabot számláló alaptörzset jövőre 1000-re fejlesztik fel; Márpedig ez nagy szó, hiszen ismert, hogy a Leghorn tyúkok a legjobb tojók közé számítanak. Ma is megtojják a 180— 190 tojásukat ,ami bizt« pénzt hoz a közösnek. És a másik életrevaló ötlet: neveljünk pecsenyecsirkét! Negyedévenként 2000 pecsenye csirkét adnak a piacra, ez évente 8—9000 darabot jelent. És mivel „primőr“-áruról van szó, magas árat biztosít a termelőnek. így változott meg szépen, sorjában a termelőszövetkezet egyhelyben topogó, bizonytalan tsz-ből, perspektívát látó emberek okos gyülekezetévé. Olyan kollektívává, amely a bizt«, nyugodt ma mellett már előre néz. A még biztosabb, még nyugodtabb holnap félé. Szigeti
